Püspökladány Város Alpolgármestere 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. B e s z á m o l ó az önkormányzat 2010. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról Tisztelt Képviselőtestület! A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 96. (6) bekezdése szerint a helyi önkormányzatnak a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról évente átfogó értékelést kell készítenie, amelyet a képviselő-testület megtárgyal. Az értékelésről tájékoztatni kell a Hajdú- Bihar Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalát. E kötelezettségre való figyelemmel a gyermekek védelmét biztosító önkormányzati feladatok ellátásáról az alábbi értékelést adom: A gyermekvédelmi törvény célja, hogy megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint az állam, a helyi önkormányzatok és a gyermekek védelmét ellátó személyek és szervezetek meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel segítséget nyújtsanak a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez illetve gondoskodjanak a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről. A fenti célok megvalósulását továbbra is a különféle pénzbeli, természetbeni ellátások, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alap- és szakellátások, valamint a különböző hatósági intézkedések segítik. A törvényben meghatározott elvárások, szakmai szabályozások a törvény céljának megvalósulása érdekében igen erőteljesek, szigorúak. 1
I. DEMOGRÁFIAI ADATOK 1 : Püspökladány a Tiszántúl középső részén, Hajdú- Bihar megye nyugati határán, Debrecentől 45 km-re fekszik. Három nagy tájegység: a Hortobágy, a Nagykunság és a Sárrét találkozásánál helyezkedik el. A település népesség-nyilvántartási adatai szerint 2010. december 31-én az állandó lakosság összesen 15520 fő, ebből 7580 fő férfi és 7940 fő nő. Az állandó lakosságból 15458 fő magyart, 27 fő bevándoroltat, 6 fő letelepedettet tartanak nyilván. Hajadon / nőtlen 6605 fő, házas 6100, özvegy 1379 és elvált 1404 fő. A gyermekek száma a 0-18 éves korosztályban 3051 fő, ebből 1627 fő fiú és 1424 fő lány. A 0-3 évesek száma összesen 500 fő, 250 fiú és 250 fő lány. II. PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK: 1. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 3. Gyermektartásdíj megelőlegezése 4. Otthonteremtési támogatás 5. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás 6. Óvodáztatási támogatás 1. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény : 2010-ben átlagosan 1542 gyermek részére került megállapításra (2009-ban 1470 fő). A kedvezményhez kapcsolódó juttatások: ingyenes vagy 50%-os térítési díjkedvezmény, ingyenes tankönyvellátás, július illetve november hónapban egyszeri pénzbeli támogatás. 2. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatást az átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe kerülő családok kaphattak. Számuk 2010-ben is emelkedett, a felhasznált összeg 387 család számára 5.373.000.- Ft. volt. ( 2009-ben 326 család összesen 3.100.000.-Ft összeget kapott.) 3. A gyermektartásdíj megelőlegezésének megállapítása a törvényben meghatározott feltételek esetén a gyámhivatal hatásköre. Folyósítását a központi költségvetés terhére az önkormányzat 1 A Népességnyilvántartás 2010.december 31-i adatai alapján 2
jegyzője biztosítja. A gyámhivatal 2010-ben a gyermektartásdíj állam általi megelőlegezését 56 gyermek részére állapította meg. 4. Az otthonteremtési támogatás melynek célja az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerülő fiatal felnőtt (18-24 éves korú) lakáshoz jutásának, illetve tartós lakhatása megoldásának segítése szintén a gyámhivatal hatásköre. 2010-ben 1 püspökladányi fiatal igényelt otthonteremtési támogatást. 5. A kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjának rendelt hozzátartozó jogosult. 2010-ben 10 fő volt jogosult. 6. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek szülője részére, ha a gyermeket három, illetve négyéves koráig beíratta az óvodába és oda a gyermek rendszeresen jár, óvodáztatási támogatásra jogosult. 2010-ben 99 fő részesült ebben a támogatásban. A fenti ellátások mellett Püspökladány Város Önkormányzata az alábbi támogatásokat is biztosította: 1. Gyermekétkeztetés. A tartósan beteg vagy fogyatékos, a 3 vagy több gyermekes családban élő illetve a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő bölcsődés, az óvodás és a nappali rendszerű iskolai oktatás 1-8. évfolyamán tanuló gyermekek 762 fő ingyenes étkeztek. A felsoroltak körébe tartozó egyéb nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő gyermekek 50%-os térítési díjkedvezményre jogosultak. 2010-ben ez 268 fő támogatását jelentette. Az állami normatív térítési díjkedvezményben nem részesülő gyermekek közül 534 főnek biztosított az önkormányzat térítési díjkedvezményt. 2. A 2010-es év nyári szünetében állami támogatással 476 gyermek részesült ingyenes nyári étkeztetésben. A támogatás iránt minden évben folyamatosan nő az igény. 3. Tanévkezdési támogatásként a tartósan beteg vagy fogyatékos, a 3 vagy többgyermekes családban élő, az egyedül álló szülő által nevelt valamint az első tizenharmadik évfolyamra járó, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanulók részére ingyenesen biztosította az önkormányzat a tankönyveket. 3
4. Az önkormányzat 2010-ben 2007 tanuló részére nyújtott beiskolázási támogatást 1000-4000.-Ft. összegben. Ez összesen 3.397. 000.-Ft. 5. Az önkormányzat 2010-ben is csatlakozott a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázathoz, mellyel a felsőoktatási intézményekben tanulók támogatását vállalta fel. 2010-ben közel 300 fő részére került megállapításra az ösztöndíj. 4
III. PÜSPÖKLADÁNYI VÁROSI GYÁMHIVATAL 2 Püspökladány esetében az I. fokú gyámhatósági feladatok ellátása kétszintű, hiszen a jegyzői gyámhatóság Püspökladány vonatkozásában látja el a hatáskörébe utalt feladatait, míg a gyámhivatal Püspökladány városa mellett még 10, a kistérséghez tartozó település vonatkozásában végzi a jogszabályban előírt feladatait. A gyámhivatal feladat és hatásköre sokrétű, és ennek jelentős részét teszik ki a gyermekvédelemhez kapcsolódó hatósági intézkedések. A hivatal feladatai közé tartoznak: - gyámsági, - gondnoksági, - örökbefogadási, - vagyonos kiskorúak ügyei, - gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése, - otthonteremtési támogatás, - kiskorúak házasságkötésének engedélyezése, - gyermekek családi jogállásának rendezése, - átmeneti és tartós nevelésbe vétel, - ideiglenes hatályú elhelyezés és felülvizsgálata, - kapcsolattartás szabályozása és végrehajtása, - családbafogadás, - hozzátartozók közötti erőszak miatt indult eljárás, - eredménytelen védelembe vétel felülvizsgálata. A hivatalban a törvényben előírt feladatokat 2010-ben négy ügyintéző, egy adminisztrátor és három hivatásos gondnok látta el. 2010-ben a gyámhivatal ügyiratforgalma 1056 főszám, 8819 alszám, a gyámhivatal 1817 határozatot és 187 végzést hozott, melyek döntő többsége állampolgárok, családok, gyermekek sorsáról, vitás kérdéseiről, vagyonának kezeléséről döntöttek. Sok esetben a döntések meghozatala alapos, körültekintő és felelősségteljes előkészítő munkát és eljárást követel meg, mivel a gyámhivatal általában ellenérdekű felek jogvitáját dönti el, jogszabályi felhatalmazás alapján jogokat korlátoz, kötelezettségeket állapít meg. 2 a fejezet a Városi Gyámhivatal beszámolója alapján készült 5
A gyermekvédelemhez kapcsolódó gyámhivatali tevékenység rövid összefoglalása: A gyámhivatal 2010-ben 10 gyermeket helyezett el ideiglenes hatállyal, ebből 2 gyermek püspökladányi. Ezen felül a gyámhivatal 5 gyermek ( testvérek ) esetében rendelkezett ideiglenes hatályú elhelyezés nélkül az átmeneti nevelésbe vételről, valamint 13 gyermek esetében folytatta le a jegyzői gyámhatóságok által alkalmazott ideiglenes hatályú elhelyezések felülvizsgálati eljárását. A már korábban említett 5 gyermek mellett további 17 gyermek került átmeneti nevelésbe ( ebből 3 gyermek püspökladányi ), 6 gyermek más hozzátartozóhoz került. Összesen jelenleg 93 átmeneti nevelt gyermek ügye tartozik a gyámhivatalhoz, ebből 13 püspökladányi gyermek. A gyámhivatal évente felülvizsgálja a szakellátásba került gyermekek helyzetét és a család körülményeit és a gyermekvédelmi rendszer szereplőinek javaslatára dönt az átmeneti vagy tartós nevelés megszüntetéséről vagy fenntartásáról. Jelenleg 46 gyermek él más hozzátartozónál családbafogadás útján, ebből 11 gyermek püspökladányi. Azok a gyermekek, akiknek sajnos már nem élnek a szülei, kedvezőbb esetben szintén hozzátartozóknál nevelkednek. Jelenleg 34 gyermek nevelkedik gyámság alatt, ebből 8 gyermek püspökladányi. A gyámhivatalhoz két új hatáskör lett telepítve: 1. Jogszabályi változás következtében lehetőség van arra, hogy a jegyzői gyámhatóságok az eredménytelen védelembe vételi ügyeket áttegyék a gyámhivatal részére, és a gyámhivatal megvizsgálja, hogy szükség van-e komolyabb gyermekvédelmi intézkedésre. 2. A gyámhivatal feladata tovább bővült azzal, hogy egy új jogszabály a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távol tartás vonatkozásában családvédelmi koordinációs szervként nevezte meg és ehhez kapcsolódóan új feladatok ellátására kötelezte. A Püspökladányi Városi Gyámhivatal nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az érdemi munka színvonalának megőrzése és javítása érdekében a feladatok ellátása során kapcsolatba kerülő ügyfelekkel, társszervekkel, szakhatóságokkal ( ügyvédekkel, bírósággal, közjegyzővel, szociális otthonokkal, stb ) kölcsönös egymást segítő kapcsolatot alakítson ki. 6
IV. RENDŐRSÉGI MUNKA 3 A gyermek és fiatalkorúak által elkövetett szabálysértések, bűnelkövetések : Fiatalkorú által elkövetett szabálysértés ügyében összesen 52 esetben hozott az Igazgatásrendészeti osztály határozatot. Ez a szám az elmúlt évhez képest kevesebb. A határozatokat minden esetben jelzésként a területileg illetékes Jegyzőknek küldik meg a gyermekvédelmi intézkedések megtétele céljából. Gyermekkorú személlyel szemben nem indult szabálysértési eljárás. A fiatalok által elkövetett szabályszegések döntő többsége közlekedési szabálysértés volt (így pl.: kivilágítatlanság, engedély nélküli vezetés, tilos jelzésen való átkelés, ittas vezetés, stb.), de emellett született figyelmeztető határozat jogszerű rendőri intézkedéssel szembeni engedetlenség, személyazonosság igazolásával kapcsolatos kötelezettségek elmulasztása, elsőbbségadási szabályok megsértése, stb. miatt is. Mindezek a számok csak töredékét mutatják a ténylegesen megvalósult szabálysértéseknek, hiszen akár minden órában több szabálysértést is láthat és követhet el a hétköznapi ember. Gyermekkor mint büntethetőséget kizáró ok - miatt 7 személy ellen szüntettek meg a büntetőeljárást (lopás vétség, garázdaság vétség, súlyos testi sértés vétség, rongálás, becsületsértés vétség bűncselekmények miatt). Ezekben az esetekben a további gyermekvédelmi intézkedések megtétele érdekében a megszüntető határozatot a lakhely szerint illetékes jegyzőnek kell továbbítaniuk. 146 gyanúsított kihallgatás történt fiatalkorúakkal szemben, zömmel vagyon elleni bűncselekmények, lopások és erőszakos bűncselekmények, mint testi sértés és garázdaság elkövetése miatt. (Ezekben az ügyekben az illetékes gyermekjóléti szolgálatok felé jelző adatlapot küldtek a gyanúsítás megtörténtét követően). Jellemző problémák: A folyamatos értékválság, a rossz példák számlájára írható a bűncselekmények megtörténtének legnagyobb része. A fiatalok italfogyasztása, a garázdaság, a felelőtlen közlekedés, az év végére jellemző petárdázás minden évben problémaként jelenik meg. A fiatalok nagy részének szórakozás az internetezés, a tévézés, az együtt lógás a haverokkal. Nem is sok lehetőség van a kulturált szórakozásra. Az alkoholfogyasztás (gyakran a kábítószer-használat) természetes része a szórakozásnak, a fiúk és a lányok körében egyaránt. Nagyon sok - főleg közlekedési - szabálysértést is elkövetnek a fiatalok, melyeknek csak töredékéről értesül a rendőrség. Iratok nélkül, engedély 3 Készült a Püspökladányi Rendőrkapitányság beszámolója alapján 7
nélkül közlekednek, nem világítják ki járművüket, a piros jelzés ellenére hajtanak át az útkereszteződésen, válogatás nélkül szegik meg a jelzőtáblák által előírt szabályokat. A bűncselekményeket alakulását vizsgálva, az országos átlaghoz és az előző évekhez hasonlóan a vagyon elleni bűncselekmények (lopások) jelentős túlsúlyát figyelhetjük meg. A leggyakrabban elkövetett bűncselekmények a lopások. A fiatalabbak az alkalom adta lehetőségeket, a sértettek elővigyázatlanságát kihasználva követik el a lopást, az idősebbek tudatosan készülnek is a bűncselekmények elkövetésére, s nem riadnak vissza a károkozástól, a dolog elleni erőszaktól (pl. a nyílászárók megrongálása, stb.) sem az értékek megszerzése érdekében. Jellemző a fiatal korosztályra, hogy cselekményeiket csoportokba verődve követik el, magányos elkövető alig-alig lát neki a bűncselekmény elkövetésének. A bűnelkövető fiatalok döntő többsége a rosszul működő, kontroll nélküli rossz példát mutató, rossz anyagi körülmények között élő családokból kerül ki, de találkozhatunk a jó sorban nevelkedő elkövetőkkel is, akik a bűncselekményt a figyelem felkeltése, a hecc, az izgalom kedvéért követik el, s nem számolnak a következményekkel. Mindez évek óta jellemző tendencia. Sok fiatal a mindenkori trendnek megfelelően cigarettázik, vagy használ tiltott drogokat, nem akar kilógni a sorból. A családon belüli erőszak, bántalmazások előfordulása: A családon belüli erőszakról a rendőrség pontos adatokkal nem rendelkezik. Mindennapi intézkedéseik során találkoznak a családon belüli erőszakkal. Ezekről az esetekről rendszeresen jeleznek a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálatnak (amennyiben gyermek érintettje vagy tanúja a történésnek). Sok azonban az olyan esemény, amikor a rendőrséget nem értesítik a sérelmet elszenvedők. A családon belüli erőszakot elszenvedő gyerekek problémáit közvetlenül alig észleli a rendőrség, ezt a velük nap mint nap foglalkozó pedagógusok, nevelők, szociális szakemberek észlelhetik, akik először természetesen a rendőrség bevonása nélkül próbálják megoldani ezeket a problémákat. A családok legtöbb esetben szégyellik, tagadják, hogy működési problémákkal küzdenek, más esetben nem mernek jelezni, mert félnek a bántalmazótól, akivel érzelmi és anyagi függésben élnek a legtöbb esetben. A rendőrség tudomására a fizikai bántalmazás jut közvetlenül egy-egy bejelentés, feljelentés nyomán. Ezekből jogszabály adta kereteken belül indul meg a megfelelő szabálysértési vagy büntetőeljárás. Azokban az esetekben, mikor közvetlenül intézkednek egy-egy családi konfliktusnál szinte kivétel nélkül megállapítják, hogy a bántalmazó, de akár a sértett is alkoholt fogyaszt a konfliktus előtt. 8
2006. július 1-jétől a Büntetőeljárási törvényben megjelent a távoltartás intézménye. A Be. 138/A. értelmében egy folyamatban lévő büntetőeljárás során lehetséges e jogintézmény kezdeményezése. A távoltartás alkalmazására nem volt még példa. 2009. október 1. napjától lépett életbe a 2009. évi LXXII törvény a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról. E jogszabály és a hozzá kapcsolódó egyéb jogszabályok értelmében a Rendőrségnek lehetősége van az ideiglenes megelőző távoltartásról dönteni, melynek időtartama 3 nap. E három nap alatt a távoltartott fél nem léphet érintkezésbe a határozatban megjelölt személyekkel (a bántalmazottakkal). E távoltartás szabályainak megszegése szabálysértés. A 2009. október 1-től hatályos Hke tv. szerint alkalmazható ideiglenes megelőző távoltartás 6 esetben rendeltek el, melyet követően a Bíróság megelőző távoltartásról rendelkezett (volt olyan eset, hogy 5 napra rendelte el a távoltartást). Az áldozatok legtöbbször a rendőr kiérkezése előtt átgondolják a történteket, és mire a rendőr felteszi az eset tisztázásához szükséges kérdéseket, a válaszok illetve a helyszín nem támasztják alá kellően az ideiglenes megelőző távoltartásról készítendő határozat meghozatalát. A kábítószer terjesztésével, fogyasztásával kapcsolatos adatok, tapasztalatok: 2010-ben kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény gyanúja miatt 29 (2009-ben 30) esetben indult büntetőeljárás kábítószer fogyasztása vagy tartása miatt. Ennek a bűncselekménynek a felderítése, nyomozása, bizonyítása nehéz, mert egyik félnek, így sem a fogyasztónak, sem a kereskedőnek nem érdeke a nyilvánosság, hiszen mindkettőjük magatartását bünteti a törvény. Pontos adat éppen a látencia miatt nincs a területen kábítószert fogyasztókról. Kábítószerfüggő személyről hivatalosan nem tudnak, a jellemző inkább a szerek alkalmi fogyasztása (zömmel marihuánás cigaretta, tabletták). Kevesebbet hallunk a kemény drogokról, de ennek a forgalomba kerülését sem lehet kizárni. Fiataljaink más Kapitányságok működési területén is megtalálják a droghoz jutás lehetőségét. Eltűnések Az eltűnések bejelentését követően mindkét kategóriába tartozó eltűntek ügyét fokozott figyelemmel kezelik. A bejelentést követően azonnal adatgyűjtést folytatnak, mely során a beszerzett újabb információk ellenőrzése is folyamatosan történik. Amennyiben az adatgyűjtések nem járnak eredménnyel, úgy a körözések elrendelése néhány órán belül megtörténik. Gyermekkorúak esetén munkaidőn kívül forrónyomos adatgyűjtés történik, nagyobb rendőri erők mozgósítására valamint a polgárőrök bevonására is sor kerül. 9
A kiskorúak eltűnése miatt indított eljárások tapasztalatai szerint a családból eltűnő gyermekek nagy része csak egy éjszakára, elcsavarog egy-egy napra. A nevelő- vagy gyermekotthonokban, lakásotthonokban, nevelőszülőknél ideiglenesen elhelyezett, vagy átmeneti neveltként tartózkodó gyermekek között több olyan is akad, aki rendszeresen szökik el gondozási helyéről mindig ugyanabba körbe (család, barátok), ahonnan a gyámhatóság ideiglenesen vagy tartósan kiemelte. Őket legtöbbször a rendőrség találja meg és viszi vissza a kijelölt gondozási helyükre, majd átmeneti vagy ideiglenes tartózkodási helyükről néhány nap (vagy óra, akár 30 perc!) múlva újra megszöknek. Jelentős problémát jelent, hogy ezeket a gyermekeket, fiatalokat a rendőrség szállítja vissza, mivel nagyon ritka az, hogy erről a gondozási hely gondoskodjon. (Ez jelentős km többletet okoz valamint azt, hogy a kollégáink működési területünket el kell, hogy hagyják egy időre.) A gyermek- és fiatalkorúak eltűnésének ügyében is jogszabályi kötelességünk a jelző adatlapok megküldése. A saját családjukban nevelkedő gyermekek esetén a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálatnak, ideiglenesen elhelyezett, átmeneti nevelésbe vett gyermekek esetében pedig a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat kapja meg a jelzést. A bűnmegelőzésben, a prevenciós munkában végzett feladatok, szerzett tapasztalatok: A bűnmegelőzési munka döntően az iskolákban folyik. Az ott igény szerint tartott előadásokon túl jelenleg a püspökladányi Petőfi Sándor Általános iskolában folyik DADA oktatás három felsős osztályban, a Kálvin Téri Általános Iskolával és a Petri-telepi Általános Iskolával írásban kötöttek együttműködési megállapodást arról, hogy az iskola páros évfolyamaiban az első és a második félévben egy-egy megelőzési témájú osztályfőnöki órát tartanak. Emellett a 2009/2010-es tanévben a Karacs Ferenc Gimnázium Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium egyik 10. osztályában beindult az ELLEN-SZER oktatás, mely tulajdonképpen a középiskolás DADA program. A 2010/2011-es tanévben kapacitás hiányában a program nem indult be. Az iskolán kívül a média adta lehetőségeket próbálják meg kihasználni, hogy a fiatalokhoz eljussanak tanácsaik, felhívásaik. A baleset-megelőzés témakörben különféle vetélkedőket szervez a Területi Balesetmegelőzési Bizottság, megjelennek a városi rendezvényeken, ahol tesztlapokkal, játékos formában tehetik próbára a fiatalok tudásukat. Hagyományosan megrendezték a Gyermek Iskolás Kupát (GYIK) az alsó tagozatos gyermekek részére valamint a Kerékpáros Iskola Kupát (KIK), mindkét vetélkedő megyei döntőjén is szépen szerepeltek a területünket képviselő csapatok. A KIK területi fordulóján eredményesen szereplő diákokat anyagi forrás hiányában nem sikerült a hagyományos nyári táborral megjutalmazni. 2008/2009. tanévben kezdődött és jelenleg is folytatódik az Iskola rendőre program, mely országszerte szinte minden általános iskolában ismert. Az említetteken 10
kívül a rendőri jelenlétben rejlő visszatartó erőt tudják használni a bűncselekmények, szabálysértések visszaszorítása érdekében. Ennek az éppen szolgálatot teljesítő rendőri állomány létszáma szabhat határokat. Jelzésadás a gyermekjóléti szolgálat felé 2003. óta a jelzésadás gördülékenyen zajlik legyen szó akár bűncselekmény, akár szabálysértés elkövetéséről, néha azonban késedelmesen történik meg. A rendőrség törekvése, hogy a késedelmes jelzések számát visszaszorítsák. Esetmegbeszélésen való részvétel, szakmai továbbképzés: A gyermekjóléti szolgálat által megtartott esetmegbeszéléseken a Kapitányság munkatársai igyekeztek jelen lenni. Az évente sorra kerülő gyermekvédelmi tanácskozásokon is képviseltették magunkat. Az iskolarendőröknek egy alkalommal a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányságon kellett szakmai továbbképzésen részt venni 2010-ben. Egyéb: 2009-ben jött létre a Kistérségi Közbiztonsági Egyeztető Fórum (KÖBEF), mely általában havonta tartja üléseit. Az általános közrendvédelemmel, közbiztonsággal kapcsolatos témák sorában a gyermekekkel, fiatalokkal kapcsolatos megelőző munka is terítékre kerül. 2010. októberében a Belügyminisztérium által kiírt pályázaton 4.001.184 Ft-ot nyertek, mely összeget Püspökladány és Kaba közbiztonságának javítása érdekében használhattak fel. A pályázati projekt keretében lehetőségük nyílt az eddig annyira hiányolt szóróanyag elkészíttetésére is. A fiatal generációt érintően a drogprevenciós témában készültek plakátok, szórólapok, naptárak, melynek szórása folyamatban van, s a készlet erejéig tart. Javaslatok: A figyelemfelhívó plakátok nyomtatása (különféle témákban), szabadidős programok szervezése, a meglévő programok kiszélesítése. Pályázati lehetőségek felkutatása, pályázatok benyújtása akár több intézmény, szervezet együtt a megelőzési és a hasznos szabadidő eltöltést segítő programok megvalósításának finanszírozására. A jogszabályok módosításának kezdeményezése a gyakorlati tapasztalatok figyelembe vételével. 11
V. GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT 4 A Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat önálló szakmai egységeként működteti a gyermekjóléti szolgálatot Szerepen, Sárrétudvariban és Püspökladányban. A Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Szolgálatának személyi feltételei: Gyermekjóléti A személyi feltételrendszer kialakítását a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet szabályozza. A jogszabály által előírt szakmai létszám és a képzettségi feltételek biztosítottak. A gyermekjóléti szolgáltatást Püspökladányban 5 fő, Sárrétudvariban 1 fő, Szerepen 1 fő szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező családgondozó végzi. A Gyermekjóléti Szolgálat szakmai vezetését összevontan 1 fő látja el mindhárom településen. A kliensekkel végzett szociális munka színvonalát, hatékonyságát növeli az intézménnyel megbízásos jogviszonyban álló jogász (heti 2 órában) és pszichológus (heti 3 órában, előjegyzés alapján), akik térítésmentes tanácsadást végeznek Püspökladányban. Intézményvezető Püspökladány Létszám Munkakör Végzettség 1 fő szakmai vezető, családgondozó szakvizsgázott szociálpolitikus 1 fő családgondozó szociálpolitikus, szociológus 1 fő családgondozó óvodapedagógus 2 fő családgondozó szociálpedagógus Sárrétudvari 1 fő családgondozó szociálpedagógus Szerep 1 fő családgondozó szociálpedagógus 4 Készült a Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat beszámolója szerint 12
Szakmai tevékenység: A Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységének fő célja, hogy segítse a gyermekek vérszerinti családjában történő nevelkedését. A gyermekek mindenekfelett álló érdekét figyelembe véve a segítő szervezet együttműködve az egészségügyi és más humán szolgáltatókkal, a nevelési-oktatási intézményekkel, hatóságokkal - szervezési, szolgáltatási, gondozási és koordinálói - feladatokat végez. A Gyermekjóléti Szolgálat meghatározó, központi szerepet tölt be a települések gyermekvédelmi rendszerének hatékonyabbá tételében, valamint a helyi szükségletek igazításában, fejlesztésében. A segítő szakember célja az, hogy a család dinamikai, illetve kommunikációs törvényszerűségének ismeretében a családot segítse abban, hogy erőforrásait használni tudja, tagjai képesek legyenek megelőzni vagy kezelni szociális jellegű problémáikat. A cél érdekében a családgondozó segíti a család működésének pozitív irányú változását a szociális probléma enyhítését, megszüntetését. Továbbá felismeri a településeken jelentkező, és az adott területre jellemző általános jelenségeket, problémákat, ugyanakkor javaslatokat és megoldásokat készít ezek kiküszöbölésére. A Gyermekjóléti Szolgálat folyamatos szakmai párbeszéddel és együttműködéssel hozzájárul a településeken a gyermekvédelmi szemlélet formálódásához, egységesebbé, hatékonyabbá válásához. A Gyermekjóléti Szolgálat szolgáltatásai: gyermekek, családok életminőségét javító különböző ellátásokról, (egészségügyi, szociális, munkaügyi, társadalombiztosítási), támogatásokról, gyermeki, szülői kötelezettségekről, jogokról, programokról nyújt felvilágosítást képviseli a családok és a benne élő gyermekek érdekeit krízishelyzetben lévő várandós anyáknak nyújt segítséget családgondozást végez a családban jelentkező problémák megoldása érdekében életvezetési, pszichológiai, jogi, gyermeknevelési, egészségügyi, mentálhigiénés tanácsadási tevékenységet nyújt kezdeményezi a különböző ellátásokhoz való hozzájutást (szükség esetén segítséget nyújt a különféle kérelmek előterjesztéséhez ) működteti az észlelő- és jelzőrendszert koordinálja a gyermekvédelmi rendszerben résztvevők munkáját 13
szükség esetén hatósági eljárást kezdeményez a Jegyzői Gyámhatóságnál, illetve a Városi Gyámhivatalnál különböző programokat szervez, amelyek a családban jelentkező nevelési problémák, és hiányosságok hatásainak enyhítését célozzák. A Gyermekjóléti Szolgálat anyagi ellátással összefüggő speciális tevékenységei: Óvodáztatási támogatás: A Gyermekvédelmi törvény lehetővé teszi, hogy az első alkalommal járó óvodáztatási támogatást pénzbeli formában nyújtsa a helyi Önkormányzat a szülőknek. A püspökladányi óvodában az a gyakorlat, hogy az első alkalommal 20 000 forintot, és a további részleteket 10 000 Ft-okban kapja meg a törvényes képviselő, amennyiben a gyermek továbbra is rendszeresen teljesíti az óvodába járás kötelezettségeit. Családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása: A Gyermekjóléti Szolgálat a település Jegyzőjénél a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására irányuló eljárást - a pénzfelhasználási terv megküldésével és az eseti gondnok megjelölésével kezdeményezhet, ha hivatalos tudomása van a gyermeki elhanyagolásáról. Másrészt a település Önkormányzatának Jegyzőjének felkérésére a Gyermekjóléti Szolgálat meggyőződik arról, hogy a családi pótlék feletti szülői rendelkezési jog korlátozása valóban indokolt-e, szolgálja-e a gyermek érdekét. A Gyermekjóléti Szolgálat javaslatának beérkezését követően 8 munkanapon belül tárgyalás tart a település Jegyzője. Meghallgatja az érintett személyeket, megismeri véleményüket a pénzfelhasználási tervről, illetve intézkedik a kirendelendő eseti gondnok személyéről, a természetbeni formában történő nyújtás időtartamáról, mértékéről és módjáról. A Jegyző félévente felülvizsgálja az intézkedés szükségességét, és indokolt esetben megváltoztathatja a családi pótlék természetbeni formában nyújtásának mértékét, időtartamát, módját. Az egy évre készített pénzfelhasználási tervben az eseti gondnok konkrétan megnevezi, hogy a természetben nyújtani kívánt összeget mire használja fel, melyet félévenként felülvizsgál. A Gyermekjóléti Szolgálat folyamatosan konzultál az eseti gondnokkal a természetben nyújtott támogatás felhasználásának tapasztalatairól. A településen 2010. évben nem került sor egy család esetében sem a családi pótlék természetben történő nyújtására. 14
Iskoláztatási támogatás felfüggesztése: 2010. augusztus 30. napjával módosult az 1998. évi LXXXIV. törvény, valamint az 1997. évi XXXI. törvény. A jogalkotó új eljárási szabályokat iktatott a 149/1997. (IX.10.) kormányrendelet védelembe vételt szabályozó részébe, megalkotva az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének részletes eljárásrendjét, s a családi pótlékkal kapcsolatos folyósításának módozatait átalakította. A tankötelezettség mulasztásával kapcsolatosan a jogi háttér az eddigieknél szigorúbb szabályokat állapított meg. Amennyiben a tanköteles gyermek a közoktatási intézmény kötelező tanórai foglalkozásai tekintetében igazolatlanul mulaszt, a közoktatási intézmény igazgatójának jelzése alapján, az illetékes települési önkormányzat jegyzője gyámhatóságként eljárva az adott tanévben igazolatlanul mulasztott 10. kötelező tanórai foglalkozás után végzéssel felhívja az iskoláztatási támogatás jogosultját a mulasztás jogkövetkezményeire. Az adott tanévben igazolatlanul mulasztott 50. kötelező tanórai foglalkozás után - amennyiben a védelembe vétel még nem áll fenn a település Jegyzője elrendeli a gyermek védelembe vételét, továbbá a teljes összegű iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztését. Ezekben az esetekben a Jegyzőnek kötelessége mérlegelés nélkül elrendelni a gyermek védelembe vételét. A jogszabályváltozás a gyermekjóléti szolgáltatás feladatává teszi a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében javaslat készítését a veszélyeztetettség mértékének megfelelően a gyermek tankötelezettsége teljesítésének előmozdítására is. A Gyermekjóléti Szolgálatnak többlet feladata van az eljárás során (pénzfelhasználási terv készítése, javaslattétel eseti gondnok személyére, eseti gondnoki teendők ellátása). A támogatás felfüggesztéséhez szorosan kapcsolódik a gyermek védelembe vételének elrendelése. Az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének célja a tankötelezettség teljesítésének elősegítése, nem pedig az érintett családok anyagi ellehetetlenítése. A gyámhatóság ehhez úgy járulhat hozzá, hogy a legrövidebb eljárási határidővel dönt az ügyben és a védelembe vétel elrendelése során úgy állapít meg kötelező magatartási szabályokat, hogy azok valós segítséget nyújtsanak a tankötelezettség teljesítéséhez. A településen 2010.december 31-ig 4 gyermek esetében került sor az iskoláztatási támogatás természetbeni formában történő folyósítására. Ez az arány a jövőben várhatóan emelkedni fog. 15
Hozzátartózók közötti erőszak és a távoltartással kapcsolatos gyermekjóléti tevékenység: A 2009. október 01-én hatályba lépett a 2009. évi LXXII. törvény a távoltartás intézménye a hozzátartozók közötti erőszak, családon belüli erőszak jelenségét próbálja megelőzni, kezelni, mielőtt bűncselekmény következne be. A törvény a hozzátartozók közötti erőszaknak minősíti a bántalmazó által a bántalmazott sérelmére megvalósított, a méltóságot, az életet, a szexuális önrendelkezéshez való jogot, továbbá a testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztető tevékenységet vagy mulasztást. A bántalmazás sok esetben (a bántalmazott megtorlástól való félelme miatt) akár évekig, évtizedekig is folytatódhat. A bántalmazás tünetei intenzívek és hosszú távúak, mely néha komolyabb következményekkel jár akár egy felnőtt, akár egy gyermek számára (személyiségtorzulás, deviáns viselkedés, torzult cselekvésminták, párkapcsolati problémák, tanulási zavar, teljesítményproblémák, pszichés gondok, suicid hajlam, stb.) A rendőrség az ideiglenes megelőző távoltartást elrendelő határozatát megküldi a Gyermekjóléti Szolgálatnak. A határozat meghozatalát követően a Gyermekjóléti Szolgálat 24 órán belül köteles felkeresni a bántalmazottat és a bántalmazót, és a kiskorút érintő veszélyeztető helyzet megszüntetése érdekében gyermekvédelmi intézkedést kezdeményez. A jogszabály pontosan meghatározza, hogy a Gyermekjóléti Szolgálat köteles jelezni a családvédelmi koordinációs szervnek (Városi Gyámhivatal), ha a hozzátartozók közötti erőszak veszélyét észleli. A Gyermekjóléti Szolgálat a családban történő erőszak ártalmainak csökkentése érdekében köteles együttműködni a jelzőrendszer tagjaival, valamint kölcsönös tájékoztatással élni a kialakult helyzetről. A Gyermekjóléti Szolgálat a segítő munka során gondoskodik arról, hogy a bántalmazott jogi, egészségügyi, pszichológiai segítséget kapjon. Továbbá tájékoztatást ad a bántalmazónak, hogy a hozzátartozói erőszak ismétlődésének milyen következményei lehetnek. A Gyermekjóléti Szolgálat tájékoztatást nyújt a bántalmazónak a terápiás kezelésekről és más segítségnyújtási konfliktuskezelési lehetőségekről. Ezek eléréséhez igény szerint közreműködik a Gyermekjóléti Szolgálattal. 2010.évben Püspökladányban hozzátartozók közötti súlyosabb erőszakra két esetben derült fény. Mindkét család esetében a rendőrség 72 órás ideiglenes megelőző távoltartást rendelt el a bántalmazók ellen. A bántalmazó felek kötelesek voltak a lakásukat elhagyni és onnan meghatározott ideig távol maradni, ugyanígy a bántalmazott személyek lakó-, és munkahelyétől, az általuk látogatott nevelési-oktatási intézménytől, egészségügyi intézménytől magukat távol tartani. Tilos volt továbbá a sértett személyekkel érintkezésbe lépniük. Az elmúlt év tapasztalata alapján a 16
távoltartás ebben a formában nem jelent igazi megoldást: kizárólag olyan esetekben nyílik alkalmazására lehetőség, ha büntetőeljárás van folyamatban. Ugyanakkor még ezekben az esetekben sem biztosít azonnali beavatkozást a segítséget kérőknek, hiszen a kérelem és a döntés meghozatala között akár több hónap is eltelhet. Azokra az esetekre pedig, ahol nem indult büntetőeljárás, (a bántalmazott fél nem tesz feljelentést a rendőrségen) nem nyújt megoldást. Mindkét család esetében a bíróság 30 napra terjedő megelőző távoltartást rendelt el, mert az esetek összes körülményéből (így különösen a bántalmazó és a bántalmazott által előadott tényekből, a hozzátartozók közötti erőszakra utaló jelekből) a hozzátartozók közötti erőszak elkövetésére megalapozottan lehetett következtetni. A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek létszámának alakulása 2008-2010. A Gyermekjóléti Szolgálat az elmúlt évekhez hasonlóan a nevelési-oktatási intézmények családpedagógusai, gyermekvédelmi felelősei által benyújtott beszámolók alapján nyilvántartja a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekeket. A nevelési-oktatási intézmények által jelzett veszélyeztetett helyzetben lévő tanulók valamennyien részesültek, ill. részesülnek a Gyermekjóléti Szolgálat általi családgondozásban. Év Városban élő gyerm. száma Hátrányos h. gyerm. % Veszélyeztetett h. gyerm. sz. % Gyerm.véd. támogatás, kedvezmény 2008. 3172 1124 35,43 30 0,94 1438 45,33 2009. 3176 1336 42,06 37 1,16 1561 49,14 2010. 2930 1542 52,62 40 1,36 1542 52,62 % Az elmúlt években a gyermekpopulációban fokozatosan nő a hátrányos helyzetű (szociális, egészségügyi, családszerkezeti, etnikai vagy egyéb hátrány), és a gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek aránya. A gyermekek szegénységének kockázatát növelő tényezők között leginkább a szülők kereső foglalkozásának hiánya, a nagycsaládban való nevelkedés és a gazdasági válság szerepel. A szülők körében gyakori a munkanélküliség, különösen a tartós munkanélküliség (ellátatlanok, álláskeresők, rendelkezésre állási támogatásra jogosultak). Sok esetben a család csak a gyermekek után járó ellátásokból él (családi pótlék, GYES, GYET). A pénzbeli ellátásban nem részesülők nagy része alkalmi munkából szerzi jövedelmét, amely csak átmenetileg segíti a családok megélhetését, hosszú távon azonban negatív hatása van. 17
Szembetűnők azok a kedvezőtlen társadalmi, gazdasági, politikai változások, az elszegényedés folyamata, melyek közvetlenül a családokat érintik. Azok a családok, akik egyébként is szűkös anyagi keretből gazdálkodnak legális és illegális helyekről (magánszemély, pénzintézet) kölcsönöket, hiteleket vesznek fel, nem mérlegelik azt, hogy a csábító hitelek, kölcsönök igénybevételének következménye, hogy adósság csapdába kerülnek, anyagilag előbb-utóbb ellehetetlenülnek. Azon családok, melyek a folyamatos kölcsönök körforgásába kerülnek, csak nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak kikerülni belőle és talpra állni. Ez a folyamat külső beavatkozás nélkül megállíthatatlan, melynek vége a családok teljes eladósodása lehet. A Gyermekjóléti Szolgálathoz egyre gyakrabban fordulnak a családok azzal a problémával, hogy a felvett banki kölcsönök nem rendszeres törlesztése miatt ügyük adósságbehajtó cégekhez került, ezért segítséget igényelnek a részletfizetési kérelmük megírásában. Ezen problémák megelőzésére a Gyermekjóléti Szolgálatnak nincs vagy csak nagyon kevés eszköze van. Tapasztalati tény, hogy a családok nagyobb része szociálpolitikai támogatásból épített házban, illetve régi építésű ingatlanban lakik. A nehezebb anyagi körülmények között élő családok egy része szívességi lakáshasználó. Sok család olyan lakásban lakik, mely rossz állapotú. Ezek az épületek sok esetben leromlott állapotukkal veszélyeztetik a gyermekek egészségét. A lakások régi építése, a pénzhiány, illetve az ingatlanok elhanyagolt állapota miatt sok helyen nincs vezetékes víz és fürdőszoba sem, melyeknek hiánya higiénés problémákat von maga után. Higiénés és mentális problémákat okozhat az, hogy a szegényebb családok sok esetben zsúfoltan élnek, adott esetben több generáció él egy lakásban. A szegény családok nagy része még jelenleg is egyedi fűtéssel oldja meg téli időszakban a fűtést. A tüzelőanyag beszerzése gyakran nehézséget okoz. A villanyáram fogyasztás költségét a családok nagy része havi átalány formájában fizeti, ami azt eredményezi, hogy az éves elszámoló számla esetenként olyan magas, melyet nem tudnak egy összegben, illetve részletekben sem rendezni. A gondozásban álló családok közül 4 család kérte a villanyszámla tartozás felhalmozódásának elkerülése céljából az előre fizető mérőóra felszerelését otthonában. Tapasztalatunk szerint a családok ezt a megoldást azért tartják jobbnak, mert ezzel nem növekszik tovább az Energiaszolgáltató céggel szemben fennálló tartozásuk. Az előre fizető mérőóra felszerelését csak a védendő fogyasztók tudják megigényelni. Nekik az előre fizető mérőóra iránti kérelem megírásában és a kódok igénylésében tud a Gyermekjóléti Szolgálat segítséget nyújtani. ülönösen nehéz helyzetben vannak azok a családok, ahol a lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi, jövedelmi, képzettségi és etnikai hátrányok halmozódnak. 18
A Gyermekjóléti Szolgálat forgalmi adatainak alakulása 2009.-2010. év Év 2009. 2010. Halmozott előfordulás: 1750 1845 A szolgálatban megjelentek száma:/egyszeri előfordulás/ A szolgáltatást igénybevevő gyermekek száma: 560 709 724 625 A Gyermekjóléti Szolgálathoz forduló segítséget kérő felnőtt személyek száma az előző évhez képest növekedést mutat. A Gyermekjóléti Szolgálatnál jelentkező problémák leggyakoribb típusai: a családok életviteli, anyagi, megélhetési problémái, gyermeknevelési nehézségei, a szülők szenvedélybetegsége, valamint a családi konfliktusok (párkapcsolati zavarok, lelki krízisek). A gyermekek, fiatalkorúak főként a tanulási és magatartási zavarokkal, devianciákkal, a halmozott hátrányos helyzetből, az évismétlésekből adódó (túlkorosság) beilleszkedési nehézségekkel, a szülői elhanyagolásból eredő problémákkal és/vagy lelki egyensúlyuk labilitása miatt keresik a segítő szakembereket. A Gyermekjóléti Szolgálat gyermekjóléti alapellátást végez, formái: - önkéntes együttműködésen alapuló családgondozás (hátrányos helyzetűek, veszélyeztetettek, szabálysértők, bűnelkövetők, magántanulók), - hatósági kötelezésen alapuló védelembe vétel, - utógondozás. A Gyermekjóléti Szolgálat gondozási tevékenysége 2009-2010. év Megnevezés Gondozott gyermekek száma Önkéntes együttműködésen alapuló gondozás Év 2009. évben 2010. évben Védelembe vétel 52 39 Utógondozás 5 4 Gondozási esetek 273 189 216 146 19
Az önkéntes együttműködésen alapuló családgondozás azt jelenti, hogy a gyermek (család) önként, vagy a jelzőrendszer valamely tagjának, illetve a település lakosainak a javaslatára felkeresi a Gyermekjóléti Szolgálatot, illetve a megkeresésre nyitottan reagál. A gyermek, család észleli a problémát, elfogadja a segítséget. Ezekben az esetekben a gyermek (család) motivált a változásra. A gondozás folyamatáról a családgondozó és a segítségre szoruló család közösen gondozási tervet készít, melyben rögzítve vannak a veszélyeztető tényezők, a probléma megoldásához vezető lépések, feladatokkal, felelősökkel, dátumokkal és határidőkkel. A gondozási tervet félévente felülvizsgálja a családgondozó, szükség esetén bővíti, javaslatát rögzíti a segítő munka folytatására, illetve eredményesség esetén lezárja. 2010. évben 146 gyermek részesült önkéntes együttműködésen alapuló családgondozásban. A Gyermekjóléti Szolgálat családgondozója folyamatosan foglalkozik a szülők megélhetéssel, lakhatással összefüggő problémáival, segítő beszélgetéseket folytat párkapcsolati zavaraik megszüntetése, családi konfliktusuk megoldásának enyhítése céljából. A családgondozó folyamatosan segíti gyermeknevelési tanácsaival a gondozásban lévő gyermekek szüleit és támogatja a családokat életvezetési nehézségeik kezelésében. A rendszerszemléletű családgondozás keretében törekszik arra, hogy a családok információkat kapjanak, összefüggéseket ismerjenek fel, önálló életvezetési képességük javuljon, fejlődjön érdekeik képviselete. Az önkéntes gondozást a szülők megélhetéssel, lakhatással összefüggő problémái, párkapcsolati zavarai, családi konfliktusai, gyermeknevelési problémái, nem megfelelő higiénés viszonyai indokolták. A gyermekek veszélyeztetettségét a Gyermekjóléti Szolgálat komplex családgondozással kezeli. A családgondozó segítő kapcsolat keretében, személyes gondoskodással támogatja a gyermekeket az őket veszélyeztető körülmények elhárításában, személyiségük kedvező irányú fejlődésében. Segíti a szülőket a gyermekek gondozásának, ellátásának megszervezésében, a családban jelentkező működési zavarok elhárításában. A családi konfliktusok megoldását az érintett családtagok közötti közvetítéssel, illetve más konfliktuskezelő módszer alkalmazásával segíti elő, vagy javaslatot tesz más segítőszervezet szolgáltatásának igénybevételére. Az ilyen jellegű problémákat a családdal együtt tárja fel a családgondozó és közösen dolgoznak ki alternatívákat a problémák megoldására, enyhítésére. A családgondozás szerves része a családlátogatás. Amennyiben az alapellátás önkéntes igénybevételével a veszélyeztető helyzet nem szűnik meg, a Gyermekjóléti Szolgálat javaslatot tesz a Jegyzői Gyámhatóság felé a gyermekek védelembe vételére vagy más hatósági intézkedés megtételére. 20
2010. évben 39 védelembe vett gyermeknél végzett családgondozást a Gyermekjóléti Szolgálat szülői elhanyagolás, gyermeki veszélyeztetettség, tankötelezettség elmulasztása, családon belüli agresszivitás, fiatalkori bűnözés miatt. 2010. évben 9 gyermek esetében szűnt meg a védelembe vétel, 3 gyermek esetében a nagykorúság elérése, 6 esetben eredményes családgondozás miatt. 2010 évben 5 gyermek került ki a vérszerinti családjából a Gyermekjóléti Szolgálat javaslatára, mert a vérszerinti családban történő nevelkedés veszélyeztette a gyermekek értelmi, érzelmi, lelki és fizikai fejlődését. 2 gyermek esetében Püspökladány Város Gyámhivatala, 3 gyermek esetében a Jegyzői Gyámhatóság döntött a gyermekek családból történő kiemelése mellett. A Gyermekjóléti Szolgálat 13 családot gondozott a 25 átmeneti nevelésben /nevelőszülőknél elhelyezett/ lévő gyermekeik vérszerinti családjukba történő visszahelyezése céljából. A Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai rendszeresen részt vesznek a gyermekek helyzetére vonatkozó gyámhatósági felülvizsgálatokon és a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat által szervezett elhelyezési értekezleteken. A Gyermekjóléti Szolgálat 2010 évben 14 jelzést kapott egészségügyi szolgáltatóktól /háziorvostól és védőnőtől/ szülői elhanyagolás miatt. A közoktatási intézmények 172 tanulóról jeleztek tankötelezettség elmulasztása, magatartási problémák miatt. Évek óta az a tendencia kezd kirajzolódni, hogy a tanulók körében változatlanul magas a fokozott kontroll ellenére is az igazolatlan hiányzások száma. A gyermekek tanulási motivációja hiányzik. A szülők magatartásformájában gyakori a gyermekek elvtelen védelme, ill. annak hangsúlyozása, hogy a gyermekükre nem tudnak megfelelően hatni. Az igazolatlan hiányzások megszüntetése céljából alkalmazott iskoláztatási támogatás felfüggesztése sem hozta meg a várt eredményeket. Az iskolai jelzésekben a megfogalmazott probléma vonatkozásában eltér az általános és a középiskola. Míg az általános iskola által küldött jelzésben megközelítőleg egyenlő arányban találjuk a magatartási és az iskolai mulasztással kapcsolatos probléma nevesítését (és itt még előfordul az elhanyagolás, életviteli probléma is), a középiskolai jelzések 98%-a kizárólag az igazolatlan mulasztásról szól. A Püspökladány Városi Rendőrkapitányság 23 gyermek esetében jelzett gyermeki veszélyeztetettségről, mely lopásokban, garázdaságokban, bűncselekmények elkövetésében nyilvánult meg. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatától 8 pártfogói felügyeletről értesült a Gyermekjóléti Szolgálat. A Gyermekjóléti Szolgálat tapasztalata az, hogy a gyermekek gyakran a társadalmi normaszegést (szabálysértés, bűncselekmény) társas formában követik el. 21
A Gyermekjóléti Szolgálat 2010. évben 2 jelzést kapott személyes gondoskodást nyújtó, más települések szociális szolgálataitól, 162 gyermek esetében helyi Önkormányzattól, valamint a helyi lakosoktól A Gyermekjóléti Szolgálat minden esetben kivizsgálja a jelzéseket, és a probléma jellegéhez, a veszélyeztetettség mértékéhez, a család szükségleteihez igazodó intézkedést tesz. A jelzés kivizsgálásának tapasztalatairól visszajelzést nyújt a gyermekvédelmi törvény által meghatározott időkorláton belül. A jelzőrendszer által küldött jelzések veszélyeztető tényezői között nagy hangsúlyt kap a bántalmazás. A bántalmazás formái közül elsősorban az elhanyagolás jelenik meg problémaként. A Gyermekjóléti Szolgálat tapasztalata szerint az alábbi elhanyagolási formák jelennek meg a gondozott családok körében: Fizikai elhanyagolás: Az alapvető fizikai szükségletek kielégítetlensége, a higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása. Egészségügyi elhanyagolás: személyi higiéné elhanyagolása, tetvesség, a betegségek hanyag kezelése, ide sorolhatóak a gyógykezeléssel kapcsolatos feladatok be nem tartása is. Érzelmi elhanyagolás: Az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, szükségleteinek fel nem ismerése, elutasítása, a jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás. Oktatási-nevelési elhanyagolás: Az iskolalátogatási kötelezettség elhanyagolása vagy a rendelkezésre álló és javasolt speciális képzési, fejlesztési szolgálatok igénybevételének elmulasztása. A gyermeket veszélyeztető helyzetek súlyosabb formái közé tartozik a családon belüli erőszak, ezen belül a gyermekbántalmazás. A bántalmazással kapcsolatba kerülő segítő szakemberek feladata nehéz, mivel a fizikai bántalmazást felismerni nem könnyű, a bántalmazás tényét az érintettek gyakran eltitkolják, a bántalmazásra utaló jelek pedig sokszor nem egyértelműek. A fizikai bántalmazás megnyilvánulhat egyedi vagy ismétlődő eseményekben. A gyermekek családon belüli bántalmazása a tapasztalatok szerint nem elsősorban fizikai jellegű, hanem inkább lelki-érzelmi jellegű, mely többnyire az alkoholproblémákkal küzdő családokban fordul elő. A Gyermekjóléti Szolgálat tapasztalata az, hogy a gyermekek esetenként a párkapcsolati erőszaknak akaratlanul is szemtanúi és/vagy bevont résztvevőivé válnak. A családon belüli erőszak magas látenciájának visszaszorításában és a bántalmazott fél teljes körű izolációjának megakadályozásában nagy szerepet kap a bizalmon alapuló családgondozói viszony. A családon belüli erőszakot követően a családgondozónak oly módon kell krízist kezelni, mely 22
megakadályozza a bántalmazott fél további bántalmazását. A bántalmazó személy tartva manipulatív helyzetének és erőfölényének elvesztésétől, gyakran csak látszat együttműködő, valamint próbálja a bántalmazás súlyosságát tompítani. Amennyiben a sértett rendőrségi feljelentéssel él az őt ért bántalmazással (tettlegesség, lelki-pszichikai erőszak, személyi szabadság korlátozása stb.) kapcsolatban, az esetek többségében visszavonja azt. Néhány eset a Gyermekjóléti Szolgálat gondozásai közül: - 2010.májusában írásbeli jelzés érkezett a Püspökladány Rendőrkapitányság Közrendvédelmi Osztályától, hogy egy családnál hozzátartozók közötti erőszakra került sor, s el kellett rendelni 3 napos ideiglenes megelőző távoltartást a bántalmazó apa ellen. A Gyermekjóléti Szolgálat kivizsgálta a jelzést. A bántalmazott anya elmondta, hogy férje csak őt bántalmazta, kiskorú gyermekeiket nem, azonban rendszeresen fordul elő párkapcsolati konfliktus közöttük. A Gyermekjóléti Szolgálat a kiskorúak veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében megkezdte a család alapellátás keretében történő gondozását. Az ideiglenes megelőző távoltartást a Városi Bíróság felülvizsgálta, s elrendelte a megelőző távoltartást 30 napra. A bántalmazó apa a távoltartás ideje alatt rokonoknál tartózkodott, nem lépett kapcsolatba családtagjaival. Az anya törekedett arra, hogy gyermekei fizikai, erkölcsi, szellemi, testi épségét megóvja, fejlődésüket biztosítsa férje segítsége nélkül is. Az anya kezdeményezte a házasságuk bontóperét a Városi Bíróságon, melyet később visszavont, mivel férjével kibékültek. A családot a Gyermekjóléti Szolgálat jelenleg is alapellátás keretében gondozza. - A Gyermekjóléti Szolgálat évek óta gondozza alapellátás keretében a családot. A szülők között rendszeresek voltak a párkapcsolati problémák, az apa alkoholizmusa és az ebből fakadó családon belüli erőszak, melyről 2009.nyarán szerzett tudomást a Gyermekjóléti Szolgálat. A bántalmazott anya és gyermekei tartottak attól elmondásuk szerint, hogy amennyiben megerősítik az apa agresszív bántalmazó magatartását a segítő szakembereknek, akkor az apa bántalmazó magatartása felerősödik. A Gyermekjóléti Szolgálat javaslatára a Püspökladány Város Jegyzője a gyermekeket védelembe vette. A segítő munka során úgy tűnt, hogy a védelembe vételt kiváltó problémák csökkentek illetve megoldódtak. 2010. év elején azonban több jelzés érkezett a családdal kapcsolatban, hogy lopásra kényszerítik gyermekeiket, az apa iszik, mely miatt a gyermekekkel durván és agresszívan viselkedik. A Gyermekjóléti Szolgálat a védelembe vétel rendkívüli felülvizsgálatát kezdeményezte, melyen a család a jelzésben szereplő problémákat azonban 23