KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG Budapest, Margit krt. 85. 1525 Postafiók 166. Tel: 336-7776 Fax: 336-7778 Ikt.sz.: D.128 / /2010. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T ot. A Döntőbizottság a Natur-Rost Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (1211 Budapest, Farönk u. 1., képvisel: CSÓK és TÁRSA Ügyvédi Iroda, 1067 Budapest, Teréz krt. 19. 32-33, a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet Halásztelek Város Önkormányzata (2314 Halásztelek, Posta köz 1., képvisel: Kádár Balázs Ügyvédi Iroda, Dr. Kádár Balázs ügyvéd 1054 Budapest, Báthory utca 7., a továbbiakban: ajánlatkérő) Hunyadi Mátyás Általános Művelődési Központ konyha 2010. évi élelmiszer beszerzése tárgyú közbeszerzési eljárása 3. és 5. része ellen nyújtott be részben helyt ad és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 250. (3) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 81. (2) bekezdését, valamint a Kbt. 83. (2) bekezdését, ezért a 3. és 5. rész tekintetében megsemmisíti ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás folytatását ahhoz a feltételhez köti, hogy az ajánlatkérő megfelelően alkalmazza a hiánypótlás intézményét. Ezt meghaladóan a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet elutasítja. A Döntőbizottság az ajánlatkérőt 800.000,-Ft, azaz nyolcszázezer forint pénzbírság megfizetésére kötelezi. A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül 150.000,-Ft (azaz Egyszázötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg a kérelmező részére. Ezt meghaladóan az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
2 I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, valamint felek írásbeli és szóbeli nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg: Ajánlatkérőnek a rendelkező részben meghatározott tárgyú, egyszerű, tárgyalás nélküli közbeszerzési eljárásra vonatkozó ajánlattételi felhívása a Közbeszerzési Értesítő 2009. december 11-i, 148. számában 26690/2009. szám alatt került közzétételre. A hirdetmény feladásának időpontja 2009. december 8. napja. Ajánlatkérő a beszerzés tárgyát árubeszerzésben jelölte meg. A részekre történő ajánlattételt egy, vagy több részre lehetővé tette, az alternatív ajánlattételt kizárta. A felhívás II.2.1) pontja szerint a beszerzés teljes mennyisége a részekre (8 rész) vonatkozó B. mellékletben és az alábbiakban meghatározottak szerinti mennyiségben 900-1000 fő 3-14 éves korosztály közötti gyermek részére élelmiszerek, élelmiszer-anyagok szállítása. A beszerzés mennyisége a megadottól, a gyermek-létszámtól függően + 25%-al eltérhet változatlan vételáron és változatlan feltételekkel. A megadott mennyiségek éves becsült mennyiségek. A részenkénti részletezést a dokumentáció tartalmazza. A 03. rész: száraztészta mennyiség: 8.150 kg. Az 05. rész: fűszerek, egyéb áruk mennyisége: 20.093,6 kg, 4.680 l, 24.200 db. Ajánlatkérő a felhívásban meghatározta alkalmassági feltételrendszerét. A felhívás III.2.2) pontjában, gazdasági és pénzügyi alkalmasság, az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód tekintetében ajánlatkérő előírta: 1.) Az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója tekintetében valamennyi számlavezető pénzügyi intézménytől származó nyilatkozat [Kbt. 66. (1) bekezdés a) pont] legalább az alábbi tartalommal: számlanyitás időpontja, sorbanállások, fizetési kötelezettségek teljesítése a nyilatkozat kiállítását megelőző 12 hónapon belül; 2.) Az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a 2007-2008. évi számviteli jogszabályok szerinti éves beszámolója [Kbt. 66. (1) bekezdés b) pont]. A fentiekkel összefüggésben az alkalmasság minimumkövetelménye(i) tekintetében a felhívás tartalmazta: Az ajánlattevő a szerződés teljesítésére alkalmatlan, ha: 1.) az ajánlattevő, vagy a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója, fizetési kötelezettségének nem tesz rendben
3 eleget, bármelyik számláján sorbanállás, fizetési kötelezettség nem teljesítése mutatkozott a nyilatkozat kiállítását megelőző 12 hónapon belül; (külön-külön megfelelés) 2.) az ajánlattevő, vagy a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója mérleg szerinti eredménye negatív volt az utolsó két pénzügyileg lezárt évben (2007-2008.); (külön-külön megfelelés). A felhívás IV.2.1) pontja szerint a bírálat szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása volt, a felhívás a következők szerint tartalmazta a részszempontokat és az azokhoz tartozó súlyszámokat. Szempont Súlyszám 1. Ajánlati ár (nettó Ft) 50 2.Utánrendelés esetén vállalt legrövidebb szállítási idő (óra) 10 3. Vállalt szállítási határidő (óra) 5 4. Minőségi kifogás esetén az árucsere időtartama órában a kifogás 5 bejelentésétől (óra) A felhívás Egyéb információk cím alatti 3) pont szerint az ajánlattevőnek az ajánlatában kifejezetten nyilatkoznia kell, hogy elfogadja az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrzési jogosultságát, illetve - a közpénzek felhasználásának nyilvánosságáról szóló rendelkezések értelmében - a megkötendő szerződés lényeges tartalmára vonatkozóan a tájékoztatást üzleti titokra hivatkozással nem tagadja meg és e követelményeket a szerződés teljesítésébe bevonni kívánt valamennyi alvállalkozóval, valamint számára erőforrást nyújtó szervezettel szemben is érvényesíti. A 4) pont tartalmazza, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén a második legkedvezőbb ajánlattevővel kerül megkötésre a szerződés. Ajánlatkérő dokumentációt is összeállított. A dokumentáció 3. oldalán olvasható bevezető szerint Ajánlatkérőnek az a kérése, hogy az Ajánlattevők az Ajánlati Dokumentációt figyelmesen tanulmányozzák, és ajánlatukat ebben, valamint az ajánlati felhívásban foglalt formai és tartalmi követelményeknek megfelelően készítsék el. Tartalmazza továbbá, hogy jelen dokumentációban meghatározott minimum követelményeknek meg kell felelni ahhoz, hogy a benyújtott ajánlat a bírálati szempontok szerint értékelhető és elbírálható legyen. A dokumentáció három - (I.) útmutató, (II.) az ajánlat műszaki-szakmai követelményrendszerének leírása és (III.) mellékletek - fejezetre tagolódott. A dokumentáció I. fejezet 6.1.) pontja szerint az ajánlatnak felolvasólapot kell tartalmaznia, a felolvasólapnak tartalmaznia kell a Kbt. 80.. (3) bekezdése szerinti, az ajánlatok bontásakor ismertetendő adatokat (ajánlattevő neve, székhelye, valamint azokat, amelyek a bírálat során értékelésre kerülnek). Több
4 részajánlatra történő ajánlattétel esetén minden részhez külön felolvasólapot kell kitölteni. (1. sz. melléklet) A dokumentáció I. fejezet 6.3.) pontja tartalmazta, hogy az ajánlatnak a Kbt. 70. (2) bekezdése értelmében tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére, a kért ellenszolgáltatásra, valamint arra vonatkozóan, hogy nyertessége esetén a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése céljából, e szerződésen alapuló szerződéseiben saját magára vonatkozó kötelezettségként vállalja a Kbt. 305. (1)-(3) bekezdése és a Kbt. 306/A. (1) és (5) bekezdése szerinti előírások érvényesítését Az ajánlatban továbbá az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e. (3. sz. melléklet) A dokumentáció I. fejezet 13.) pontja a hiánypótlásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. E szerint ajánlatkérő a hiánypótlást teljes körben biztosítja. A hiánypótlás a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására, illetve hiányosságainak pótlására terjedhet ki, továbbá az ajánlattal kapcsolatos formai előírásoknak való utólagos megfeleltetésre irányulhat. Hiánypótlásnak van helye akkor is, ha az ajánlattevő nem megfelelő példányszámban nyújtotta be ajánlatát. A hiánypótlásról, ajánlatonként megjelölve az egyes hiányokat, az ajánlatkérő egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatja az összes ajánlattevőt, megjelölve a határidőt. Az ajánlattevő a hiánypótlási felhívásban nem szereplő hiányokat is pótolhat az ajánlatkérő által megállapított hiánypótlási határidő lejártáig. Amennyiben az Ajánlatkérő hiánypótlást követően a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlel, újabb hiánypótlást rendel el. A korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók, de önkéntes hiánypótlás az ezzel nem érintett körben, ekkor is teljesíthető. A hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat azon elemeinek módosítását, amelyek az ajánlatkérő által - az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban - megadott közbeszerzési műszaki leírásra vonatkozó szakmai ajánlat részét képezik, továbbá amelyek a 81. (4) bekezdése szerint értékelésre kerülnek. A hiánypótlás során az ajánlattevő új, közösen ajánlatot tevő, illetőleg alvállalkozó, továbbá erőforrást nyújtó szervezet megjelölésével és a rá vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki az ajánlatát. A dokumentáció II. fejezete az ajánlat műszaki-szakmai követelmény rendszerének leírása címet viselte. 1. Termék, mennyiség, kiszerelés az egyes
5 részekre vonatkozóan: alatt ajánlatkérő részenként tartalmazta a termék megnevezését, mennyiségét, a kiszerelési egységet. A harmadik rész tekintetében a mennyiség oszlop fejlécében KG (8150 kg), az ötödik rész vonatkozásában a mennyiség oszlop fejlécében KG, DB, L (20093,6 kg. 4680 l, 24200 db) került feltüntetésre. Az írásban feltett kérdéseket ajánlatkérő megválaszolta. A 7. kérdésre, mely szerint a kefir 0,45 dl) - a termék 375 g-os kiszerelésben van forgalomban: megfelelne 150 g-os kiszerelésű termék is? A kiszerelés változása mennyiben befolyásolja az igényelt mennyiséget, ajánlatkérő közölte, hogy az ajánlatban a kért mennyiségre kell ajánlatot adni a kiszerelés nem változtat az Ajánlatkérő által kért mennyiségen. A kívánt mennyiséget így akár 375 g-os, akár 150 g-os kiszerelésű termékkel is teljesíteni lehet. Arra a kérdésre, (11. kérdés) hogy a kiírásban szereplő és az attól esetlegesen eltérő termékkiszerelések befolyásolják-e a továbbiakban az igényelt termékmennyiséget, vagy sem?, ajánlatkérő közölte, hogy a kiírásban megjelölt termékmennyiséget nem befolyásolja a termékkiszerelés. Az ajánlattételi határidőig 2010. február 1. napjáig ajánlatot nyújtott be - kérelmező a 3. és 5. részre - Walhalla Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 1., 3., 6., 7., - IKER és Társa Kft. a 3. és 5. részre - Cipolla Kft. 4. részre, - T. and T. Sütőipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2. részre, - Univer Coop Zrt. 3. és 5. részre, - Immofix Kft. 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7. 8., - Jégtrade Kft. 3.,8., - Bodrogi Hús Kft. 6., 7. részre. A bontási jegyzőkönyv szerint kérelmező a 3. részre nettó 2.633.400.-Ft, az 5. részre nettó 9.901.118.-Ft, a Walhalla Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. a 3. részre nettó 2.679.550.-Ft, az IKER és Társa Kft. a 3. részre 2.042.500.-Ft, az 5. részre 8.764.638.-Ft, az Univer Coop Zrt. 3. részre 3.116.150.-Ft, az 5. részre 12.558.926.-Ft, az Immofix Kft. a 3. részre 2.432.400.-Ft, az 5. részre 10.796.079.-Ft, a Jégtrade Kft. 3. részre 2.843.000.-Ft ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot tett. Az IKER és Társa Kft. ajánlata 3. oldalán található ajánlati adatlapon megjelölésre került, hogy ajánlattevő a 3. és 5. részre tesz ajánlatot, a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben nem kíván igénybe venni alvállalkozót, erőforrást nyújtó szervezetet nem vesz igénybe. A bírálati
6 résszempontokat, az azokhoz tartozó súlyszámokat tartalmazza, ajánlattevőnek az egyes részszempontokra tett ajánlatát nem. Az IKER és Társa Kft. ajánlata 6. oldalán található nyilatkozat szerint a Kbt. 70. (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az ajánlattételi felhívásban foglalt valamennyi feltételt megismerte, és azokat elfogadja. Kijelenti, hogy az ajánlattételi felhívásban foglaltak teljesítésére kész és képes. A szerződést nettó 0.-Ft, azaz nulla forint ellenszolgáltatásért teljesíti. Ajánlattevő kijelenti, hogy ezt a nyilatkozatot az ajánlattételi felhívásban megjelölt beszerzés tárgyában megindított közbeszerzési eljárásban, az ajánlat részeként tette. Az IKER és Társa Kft. ajánlata 28. oldalán szereplő 2010. január 11-i bankinformáció ajánlattevő 10103812-06979537-00000002 számú számlájáról, a 2009.01.01. -2010.01.10. közötti időszak tekintetében tartalmazza, hogy a számlanyitás időpontja 2001.08.15, tartozik: -664.907.061, követel: 663.933.188. Az IKER és Társa Kft. ajánlata 29. oldalán szereplő 2010. január 11-i bankinformáció ajánlattevő 10103812-06979537-00000002 számú számlájáról a 2009.01.01. - 2010.01.10. közötti időszak tekintetében tartalmazza a számlanyitás időpontját: 2001. 08. 15., azt, hogy a Bankkal szemben fizetési kötelezettségének eleget tesz, Bankkal szemben tőkehátraléka nincs. Az IKER és Társa Kft. ajánlata 31-32. oldalán szerepel a társaság 2008. évi egyszerűsített éves beszámoló mérlege, 33-34. oldalakon az egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatása. A 35-37. oldalon az IKER és Társa Kft. 2007. évi egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatása, a 38-39. oldalon pedig az egyszerűsített éves beszámoló mérlege található. Az IKER és Társa Kft. ajánlata 40-41. oldalán a 2006. évi egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatása, a 42-43. oldalon az egyszerűsített éves beszámoló mérlege szerepel. Az ajánlat 61. oldalán a 3. részre, a 62-65. oldalig az 5. részre vonatkozó árazott terméklista található. Az ajánlat 66-68. oldalán ajánlattevő részéről aláírt szállítási szerződés szerepel. A szerződés 4. 1.pontja szerint A Felek a jelen szerződés szerinti szállítások teljesítésének ellenértékét legfeljebb 0.-Ft+ÁFA, azaz mindösszesen 0.-Ft díjban állapítják meg. A díj magában foglalja a Szállítónak a teljesítéssel kapcsolatos valamennyi költségét is. Az ajánlat 69. oldalán Ajánlat cím alatt a felhívásban megjelölt részszempontok kerültek feltüntetésre. Az ajánlati ár (nettó HUF) sorban 10.807.138.-Ft. szerepel.
7 2010. február 4-én ajánlatkérő hiánypótlásra hívta fel ajánlattevőket. Az IKER és Társa Kft-től ajánlatkérő azt kérte, hogy 2010. február 9-ig 1.) Csatolja nyilatkozatát az ajánlati dokumentáció 25.) pontja alapján a szolgáltatott termékek Magyar Élelmiszerkönyv" előírásainak megfelelőségéről. 2.) Csatolja az ajánlatában foglaltaknak megfelelő nyilatkozatát az utánrendelés esetén vállalt legrövidebb szállítási időről, továbbá nyilatkozatát a vállalt szállítási határidőről az ajánlati dokumentáció 25.) pontja alapján. Ebben a levélben adott tájékoztatást ajánlatkérő arról is, hogy az eredményhirdetés időpontja 2010. február 17., a szerződéskötés tervezett időpontja pedig 2010. február 26. napja. Az IKER és Társa Kft. első, 2010. február 5-i keltezést tartalmazó hiánypótlása tartalmazza nyilatkozatát arról, hogy az általa szolgáltatott termékek a Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak megfelelnek, az általa vállalt szállítási határidőről, az utánrendelés esetén vállalt legrövidebb szállítási határidőről, kifogás esetén az árucsere időtartamáról. Az IKER és Társa Kft. második hiánypótlása egyebek mellett tartalmazta ajánlattevő 2010. február 8-i keltezéssel ellátott nyilatkozatát arról, hogy a Kbt. 70. (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az ajánlattételi felhívásban foglalt valamennyi feltételt megismerte, és azokat elfogadja. Kijelenti, hogy az ajánlattételi felhívásban foglaltak teljesítésére kész és képes. A szerződést a 3. részre nettó 2.042.500.-Ft összegű ellenszolgáltatásért teljesíti. A szerződést a 5. részre nettó 8.764.638.-Ft összegű ellenszolgáltatásért teljesíti. A második hiánypótlás tartalmazta IKER és Társa Kft. nyilatkozatát arra, hogy az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Hivatal ellenőrzési jogosultságát elfogadja, illetve a - közpénzek felhasználásának szóló rendelkezések értelmében - a megkötendő szerződés lényeges tartalmára tájékoztatást üzleti titokra hivatkozással nem tagadja meg és e követelményeket a teljesítésbe bevonni kívánt valamennyi alvállalkozóval, valamint az erőforrást nyújtó szervezettel szemben is érvényesíti. A második hiánypótlás tartalmazta a társaság 2006., 2007., 2008. évi egyszerűsítet éves beszámoló mérlegét, eredménykimutatását, kiegészítő mellékletét. Az IKER és Társa Kft. harmadik hiánypótlásában található 2010. február 23. napján kelt bankinformáció szerint ajánlattevő 10103812-06979537-00000002
8 számú számlája ellen nem állt sorban inkasszó. Bankkal szembeni fizetési kötelezettségeknek eleget tesz. Bankkal szembeni tőkehátraléka nincs. A 2010. február 16-án elkészített összegezés 7. pontja szerint az IMMOFIX KFT. ajánlatát a Kbt. 88. (1) bekezdése f) pontja alapján ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánította. Az összegezés 8. a) pontja szerint a 3. és 5. rész tekintetében nyertes az IKER és Társa Kft. A 8.b) pont szerint a nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlatot a 3 és 5. rész tekintetében kérelmező nyújtotta be. Kérelmező 2010. február 22-én betekintett a 3. és 5. rész tekintetében nyertesnek hirdetett ajánlattevő ajánlatába. Kérelmező 2010. február 24. napján benyújtott, a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson módosított jogorvoslati kérelmében jogsértés megállapítását, ajánlatkérő 3. és 5. rész tekintetében hozott eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltását, valamint azt kérte, hogy a Döntőbizottság kötelezze ajánlatkérőt az igazgatási szolgáltatási díj megtérítésére. 1.a) Kérelmező szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 83. (6) bekezdését, mert a hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat azon elemének a módosítását, amely értékelésre kerül. A 3. és 5. rész vonatkozásában nyertesnek hirdetett IKER és TÁRSA Kft. alapajánlatának 6. oldalán 0 forintra vonatkozó ajánlatot tett. Az ajánlatának a 67. oldalán szereplő szállítási szerződés 4.1. pontjában ezt a 0 Ft+ áfa ajánlati árat megerősítette. Az alapajánlat 69. oldalán található a nyertesnek hirdetett ajánlattevő által az egyes részszempontokra vonatkozó ajánlata. Ennek az ajánlati árra vonatkozó részében a 3. és 5. részre tett ajánlati ára összegét tüntette fel annak ellenére, hogy az ajánlatkérői előírása szerint, több részajánlatra történő ajánlattétel esetén minden részhez külön felolvasólapot kellett kitölteni. A nyertesnek hirdetett ajánlattevő 2010. február 8-i önkéntes hiánypótlásának 7. oldalán a Kbt. 70. -ának (1) bekezdése alapján tett nyilatkozatában tette meg az ajánlatát a harmadik és az ötödik részre külön-külön. Ebből állapítható meg, hogy az egyes részek tekintetében milyen áron vállalja a teljesítést. 1.b) Kérelmező szerint a nyertes ajánlattevő által becsatolt bankinformációból (ajánlat 28-29. oldal) nem derül ki, hogy volt-e az adott számláin sorbanállás, holott ez a felhívás szerint követelmény volt. Az ajánlattételi felhívásban ajánlatkérő ismertette a banki információ tartalmi elemeit azokat a bankinformációnak tartalmaznia kellett.
9 2. Kérelmező szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 86. (1) bekezdését, mivel a nyertes ajánlattevő által benyújtott ajánlat kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz a Boci Napolini milk. vagy azzal egyenértékű, Delikát szárnyasok fűszerkeverék, Delikát grillpác fűszerkeverék, Delikát magyaros fűszerkeverék, Delikát 8, Bazsalikom, Vegyesíz sütésálló, Napraforgó hántolt, Mikulás Boci, vagy azzal egyenértékű tételek tekintetében. Ajánlatkérőnek észlelnie kellett volna, hogy nyertes ajánlattevő egyes ajánlati elemei kirívóan alacsonyak a többi ár közül. Annak ellenére, hogy az egyes részekre egyösszegű ajánlati árat kellett tenni, kérelmező álláspontja az, hogy abban az esetben, ha ajánlatkérő termékenként mennyiségekkel, kiszerelésekkel és összárral kéri megadni az egyes termékek ajánlati árát, abban az esetben vizsgálnia kell, hogy az egyösszegben megajánlott ajánlati ár összetevői olyan árakat tartalmaznak-e, amelyek alapján az az adott termék a későbbiek során teljesíthető-e, leszállítható-e. Ajánlatkérő elmulasztotta megvizsgálni a nyertes ajánlattevő ajánlatát a teljesíthetőség szempontjából és mellőzte az indokoláskérést, így megsértette a Kbt. 86. (1) bekezdését. Kérelmező nem kifogásolta az IKER és TÁRSA Kft. ötödik részre tett egyösszegű ajánlati árát. Úgy nyilatkozott, hogy nem vizsgálta és ennek megfelelően nincs kérelmi eleme a tekintetben, hogy az 5. rész tekintetében nyertesnek hirdetett ajánlattevő egyösszegű ajánlati ára kirívóan alacsony az egyösszegű ár tekintetében. A Döntőbizottság 2010. február 25-én kelt 128/3/2010. számú végzésével a 3. és 5. rész tekintetében az eljárást lezáró szerződés megkötését megtiltotta. Ajánlatkérő az alaptalan kérelem elutasítását kérte. A kérelemre az abban foglaltak sorrendjében a következő észrevételt tette: 1.a) Az IKER és TÁRSA Kft. ajánlata a 61. oldalon tartalmazza a harmadik részre vonatkozó ajánlatot tételenként és összegszerűen is. Az ötödik részre vonatkozó ajánlatot az alapajánlat 62-65. oldalon tartalmazta tételenként és a 65. oldalon szerepel az ötödik részre vonatkozó ajánlati ár összegszerűen is. Ajánlatkérő álláspontja szerint ennek alapján egyértelműen megállapítható, hogy a későbbiek során nyertesnek hirdetett ajánlattevő milyen ajánlati árat ajánlott meg. Előadja, hogy az ajánlat 3. oldalán szereplő adatlapba az ajánlattevő nem tudta beírni az ajánlati árat, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő által kibocsátott 1. sz. melléklet az ajánlati ár részszempont mellett súlyszámot tartalmazott és oda be volt írva az ajánlati ár 50-es súlyszáma, melyre tekintettel ajánlatkérő szerint nem kifogásolható az, hogy az ajánlattevő ajánlatának a 61. és 65. oldalán tüntette fel az ajánlati árat. Ajánlatkérő szerint nem bír relevanciával az,
10 hogy az alapajánlatban szereplő szerződéstervezet ugyancsak 0 Ft-ra vonatkozó ajánlatot tartalmaz, mivel az ajánlat benyújtásának az időpontjában az ajánlattevő nem tudja azt, hogy vele az ajánlatkérő mely részek tekintetében fog a későbbiek során szerződést kötni és az ajánlatnak nem volt kötelező tartalmi eleme a szerződéstervezet. Ajánlatkérő nem írta elő, hogy ajánlattevőknek a mintalapokon kell az ajánlatot megtenni és az abban foglaltaktól nem lehet eltérni. Ajánlatkérő szerint nem kifogásolhatja azt, hogy az ajánlattevő önkéntes hiánypótlás keretében az eredeti ajánlatában már szereplő vállalásával azonos tartalmú nyilatkozatot tegyen. Az IKER és TÁRSA Kft. által az ajánlatok értékelése idején az önkéntes hiánypótlás keretében benyújtott 70. (2) bekezdésére vonatkozó nyilatkozata az eredeti ajánlatában szereplő - harmadik és ötödik részre vonatkozó - ajánlati árával egyező volt. 1.b) Ajánlatkérő álláspontja szerint a harmadik és ötödik rész tekintetében nyertesnek hirdetett ajánlattevő ajánlata bankinformáció vonatkozásában is megfelel ajánlatkérő előírásának. Ajánlatkérő ezen megállapítását az eredeti, az alapajánlat 29. oldalán szereplő bankinformációra alapozza. Ez azt tartalmazza, hogy a bankkal szembeni fizetési kötelezettségeknek eleget tesz, a bankkal szemben tőkehátraléka nincs. A nyilatkozat nem tartalmazta, hogy az ajánlattevő számláján sorban állás lett volna a nyilatkozat kiállítását megelőző 12 hónapban. Az ajánlat érvénytelenségét pedig a dokumentáció és a felhívás szerint az vonta volna maga után, ha az ajánlattevő, vagy a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója, fizetési kötelezettségének nem tett volna rendben eleget, bármelyik számláján sorban állás, fizetési kötelezettség nem teljesítése mutatkozott volna a nyilatkozat kiállítását megelőző 12 hónapon belül. Tekintettel arra, hogy a Bankok gyakorlata a sorban állások igazolása és hasonló nyilatkozatok tartalma szempontjából eltér, a bíráló bizottság megfelelő igazolásnak fogadta el azon banki igazolásokat, melyek kifejezetten nyilatkoznak arról, hogy sorban állás nem volt, illetve azokat is, amelyek ennek hiányában az ajánlattevő megfelelő minősítése mellett nem tüntetnek fel a sorban állás időtartamára, összegére vonatkozó információt. Amennyiben sorban állás lett volna ezen a számlán, abban az esetben a bankinformáció erre kitért volna. Ajánlatkérő szerint nem írta elő, hogy nemleges nyilatkozatot is kell csatolni. Amennyiben a sorban állás hiánya tekintetében is elvárta volna a nyilatkozatot, úgy ennek szerepelnie kellett volna az ajánlattételi felhívásban. 2. Ajánlatkérő előírása az volt, hogy nettó+áfa összegben, részenként kell egyösszegű ajánlati árat megadni. További kikötése, elvárása nem volt. Azt állapította meg, hogy az egyes részletre benyújtott ajánlati árak egymáshoz közelítenek. Ajánlatkérő úgy találta, hogy a megajánlott árak tekintetében
11 mindegyik ajánlattevő ajánlata teljesíthető, a szerződésszerű teljesítést nem veszélyezteti. Nem tapasztalt olyan eltérést, amely indokolttá tette volna azt, hogy az egyösszegű ajánlati ár kirívóan alacsony-e vagy kirívóan magas voltára tekintettel az abban szereplő egyes termékekre rákérdezzen. Ajánlatkérő álláspontja az, hogy az egyes termékek esetében akkor kellett volna csak rákérdeznie annak a kirívóan alacsony-e vagy kirívóan magas voltára, ha az adott ajánlattevő által megajánlott egyösszegű ajánlati ár kirívó lett volna. Az ajánlatkérő előtt ismert, hogy a kereskedelemben részt vevő ajánlattevők a termékeket kereskedőként kedvezményekkel tudják megszerezni, sokszor a megrendelt mennyiség akár 10-20%-át az eladók jutalomként, ajándékként adják a megrendelt mennyiséghez, esetleg jelentős raktárkészlettel rendelkeznek, ami indokolttá teheti azt, hogy az adott termék vonatkozásában akár 100%-kal magasabb, vagy 100%-kal alacsonyabb áron, tehát jelentős eltérésekkel ajánlják meg az adott terméket. Tekintettel arra, hogy a közbeszerzés során a bíráló bizottság - a korábbi beszerzésekhez hasonlóan - azt tapasztalta, hogy az egyes ajánlattevők ajánlataiban az ártáblákban hasonló termékek ára között akár 100%-ot meghaladó eltérés is lehet, a fenti körülmények ismeretében elfogadta a kereskedők e gyakorlatát, nem találta kirívóan alacsonynak és nem kért minden egyes termékre - a 05. rész esetében önmagában majdnem 120 termékre - indokolást. Az ajánlatkérő a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó, VI. fejezet szerinti általános egyszerű közbeszerzési eljárást folytatott. A Kbt. 249. (4) bekezdése tartalmazza, hogy az ajánlattevő alkalmasságának meghatározására a 66., a 67. és a 69. megfelelően alkalmazandó. A Kbt. 66. (1) bekezdés a) pontja értelmében az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága árubeszerzés, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetében igazolható pénzügyi intézménytől származó - erről szóló - nyilatkozattal, vagy meghatározott biztosíték (felelősségbiztosítás) fennállásáról szóló igazolással. 250. (1) Az eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van, kivéve, ha az eljárás tárgyalásos. A tárgyalások befejezésével ajánlati kötöttség jön létre.
12 A Kbt. 250. (3) bekezdés d) pontja alapján az ajánlatra a 70. (1) és (2), valamint (4) bekezdése, a 71. (1) és (2), valamint (4) és (5) bekezdése, továbbá a 73. ; a g) pont szerint az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatok elbírálására a 81-89/A. és a 90. (5) bekezdése, továbbá a 91. és 92. megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni. A Kbt. 81. (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A Kbt. 81. (2) bekezdése tartalmazza, hogy az ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő, valamint - ha ezt az ajánlatkérő előírta - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások eredetiségét, illetőleg a hiteles másolatok megfelelőségét is ellenőrizni lehet. A Kbt. 81. (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 83. (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára, azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét. A Kbt. 83. (2) bekezdése tartalmazza, hogy a hiánypótlás a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására, illetve hiányosságainak pótlására terjedhet ki, továbbá az ajánlattal kapcsolatos formai előírásoknak való utólagos megfeleltetésre irányulhat. Hiánypótlásnak van helye akkor is, ha az ajánlattevő nem megfelelő példányszámban nyújtotta be ajánlatát. A Kbt. 83. (4) bekezdése értelmében az ajánlattevő - a (2) bekezdésben meghatározott körben - a hiánypótlási felhívásban nem szereplő hiányokat is pótolhat az ajánlatkérő által megállapított hiánypótlási határidő lejártáig. A Kbt. 83. (5) bekezdése kimondja, hogy a hiánypótlást követően az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. A korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók, de önkéntes hiánypótlás az ezzel nem érintett körben, a (2) bekezdés keretei között ekkor is teljesíthető. A Kbt. 83. (6) bekezdése szerint a hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat azon elemeinek módosítását, amelyek az ajánlatkérő által - az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban - megadott közbeszerzési műszaki leírásra vonatkozó szakmai ajánlat részét képezik, továbbá amelyek a 81. (4) bekezdése szerint értékelésre kerülnek. A hiánypótlás során az ajánlattevő új,
13 közösen ajánlatot tevő, illetőleg alvállalkozó, továbbá erőforrást nyújtó szervezet megjelölésével és a rá vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki az ajánlatát. A Kbt. 86. (1) bekezdés értelmében, ha az ajánlat kirívóan alacsonynak vagy magasnak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő az általa lényegesnek tartott ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell. A Kbt. 88. (1) bekezdés e) pontja szerint, az ajánlat érvénytelen, ha az ajánlattevő, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladóan igénybe vett alvállalkozója nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek; Az f) pontja pedig úgy rendelkezik, hogy érvénytelen az ajánlat, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A Döntőbizottság elsődlegesen rögzíti, hogy az ajánlattételi felhívás rendelkezéseit a felek a jogvesztő határidőn belül nem támadták, így ahhoz mind ajánlatkérő, mind ajánlattevők kötve vannak. Kérelmező szerint a 3. és 5. rész tekintetében nyertesnek hirdetett ajánlattevő nem igazolta megfelelően a felhívás III.2.2.1) pontjában előírt azon gazdasági és pénzügyi alkalmassági feltételnek való megfelelését, hogy számláján mutatkozott e a nyilatkozat kiállítását megelőző 12 hónapon belül sorban állás. A Kbt. előzőekben kiemelt rendelkezései alapján megállapítható, hogy az ajánlattevő alkalmasságát kizárólag az ajánlattételi felhívásban előírt alkalmassági feltételeknek megfelelően igazolhatja, melyet ajánlatkérőnek vizsgálnia kell. A közzétett követelmények mind az ajánlatkérőt, mind az ajánlattevőt kötik, attól egyik sem térhet el. Ajánlatkérő kötelezettsége, hogy az ajánlatot összevesse az általa meghatározott alkalmassági feltételrendszerrel és ha azt állapítja meg, hogy az ajánlat nem teljesíti ajánlatkérő valamely alkalmassági követelményét, úgy azt köteles érvénytelenné nyilvánítani. A konkrét esetben ajánlatkérő a Kbt. 66. (1) bekezdés a) pontja alapján előírta, hogy az ajánlatnak tartalmaznia kell ajánlattevő és a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának számlavezető pénzügyi intézményétől származó nyilatkozatát. Ajánlatkérő meghatározta a nyilatkozat tartalmával szembeni minimális elvárásait. A nyilatkozatban ajánlatkérő előírása szerint meg kell jelennie a következőknek:
14 számlanyitás időpontja, sorbanállások, fizetési kötelezettségek teljesítése a nyilatkozat kiállítását megelőző 12 hónapon belül. A Döntőbizottság megítélése szerint a kérelemmel érintett ajánlatkérői előírás meghatározta a nyilatkozat minimális tartalmát. A tartalom a magyar nyelv általános szabályai szerint azt jelenti, hogy valamit magában foglal. A megjelölt ajánlatkérői előírás szerint a bankinformációnak tartalmaznia kell, magában kell foglalnia egyebek mellett sorban állásra vonatkozó közlést is. Megvizsgálva a felhívás III.2.2.1) pontjában írt ajánlatkérői előírást, a Döntőbizottság álláspontja az, hogy az alkalmassági minimumfeltételnek való megfelelés olyan pénzügyi intézménytől származó nyilatkozattal volt igazolható, mely egyebek mellett információt ad arról, hogy a nyilatkozat kiállítását megelőző 12 hónapon belül előfordult-e, vagy sem, hogy a hitelintézet által vezetett számlára érkező jogszerű rendelkezés fedezethiány miatt nem volt teljesíthető. A Döntőbizottság a kérelem keretei között vizsgálta a 3. és 5. rész tekintetében nyertesnek hirdetett IKER és Társa Kft. ajánlata 28. és 29. oldalán benyújtott bankinformációkat. Azt állapította meg, hogy mindkét igazolás ugyanarra a bankszámlára vonatkozóan tartalmaz bankinformációt. A bankinformációkból a Döntőbizottság azt állapíthatta meg, hogy az IKER és Társa Kft. ajánlatának sem 28., sem a 29. oldalán lévő nyilatkozat nem tartalmaz a sorban állásra vonatkozó közlést, nem nyújt információt atekintetben, hogy a 10103812-06979537-00000002 számú számláján a nyilatkozat kiállítását megelőző 12 hónapon belül volt, avagy nem volt sorban állás. A Döntőbizottság szerint ajánlatkérő utóbb nem tulajdoníthat a felhívás kifogásolt előírásának olyan tartalmat, amely tartalom ezen szövegből egyértelműen nem következik. A felhívás III.2.2.1) pontjában írt ajánlatkérői előírás nem értelmezhető az ajánlatkérő részéről előadottak szerint. Az ajánlatkérői érvelés elfogadása oda vezetne, hogy ajánlatkérőnek az igazolás tartalmára vonatkozó előírását figyelmen kívül hagyva, tényleges adattartalmat nélkülöző nyilatkozat, igazolás alapján kerülne megállapításra ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmassága. A Döntőbizottság rögzíti, hiánypótlásról a felhívás nem rendelkezett. A dokumentáció szerint ajánlatkérő teljes körű hiánypótlást biztosít. A jogorvoslattal támadott közbeszerzési eljárásban ajánlatkérő egy alkalommal hiánypótlásra hívta fel ajánlattevőket, köztük a 3. és 5. rész tekintetében nyertesnek hirdetett ajánlattevőt.
15 Az előzőek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a 3. és 5. rész tekintetében nyertesnek hirdetett ajánlattevő ajánlata 28. és 29. oldalán lévő bankinformáció erre vonatkozó ajánlatkérő előírás ellenére nem tartalmaz a sorban állásra vonatkozó közlést, azt hiánypótlás keretében lehetett volna pótolni. Azzal, hogy a sorban állásra vonatkozó közlést nem tartalmazó bankinformáció ezen hiányosságának pótlására ajánlatkérő nem hívta fel az IKER és Társa Kft-t megsértette a Kbt. 81. (2) bekezdését, valamint a Kbt. 83. (2) bekezdését. A Döntőbizottság ezt követően a Kbt. 86. (1) bekezdés megsértésére vonatkozó kérelmi elemet vizsgálta és azt az alábbi indokokra tekintettel nem ítélte alaposnak. Kérelmező szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 86. (1) bekezdését azzal, hogy nem kért indokolást az ötödik rész tekintetében nyertesnek hirdetett ajánlattevő ajánlatában kérelmező által megjelölt tételek kirívóan alacsony árára. A Kbt. 86. (1) bekezdése azt a kötelezettséget támasztja ajánlatkérővel szemben, hogy amennyiben az ajánlat kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő az általa lényegesnek tartott ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Ajánlatkérőtől azon kötelezettség teljesítése kérhető számon a jogorvoslati eljárás során, amelyre a jogalkotó kogens szabályokkal kötelezte, mivel annak nem teljesítése minősül(het) jogsértésnek. A Kbt. 86. (1) bekezdésének elsődleges alkalmazási feltétele az, hogy az ajánlat kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazzon. A jogorvoslattal támadott közbeszerzési eljárásban ez az ellenszolgáltatás megnevezés az egyes részekre tett ajánlati árra vonatkozik. Ajánlatkérő valamennyi rész esetében egyösszegű ajánlati árat kért megadni, a részeken belül a termékek árával kapcsolatban további előírást nem tett. A Kbt. 86. (1) bekezdés jelen esetben helyes értelmezése szerint, ha az egyes részek tekintetében megajánlott ár kirívóan alacsony, akkor az ajánlati elemekre kell indokolást kérni. A jelen esetben kérelmező úgy nyilatkozott, hogy az IKER és Társa Kft. 5. részre tett ajánlati ára tekintetében kérelmet nem terjeszt elő, nem kéri a Döntőbizottság vizsgálatát. A fentiek alapján a Döntőbizottság a kérelmet elutasította. Ezt követően a Kbt. 83. (6) bekezdés megsértésére vonatkozó kérelmet vizsgálta a Döntőbizottság.
16 Hiánypótlás intézményének célja, hogy elkerülhető legyen az eljárás eredménytelenné nyilvánítása, a legelőnyösebb ajánlattól orvosolható hibák miatt ne essen el az ajánlatkérő, biztosítva ezzel a közpénzek ésszerű felhasználását. A Kbt. az ajánlat részeként benyújtásra előírt iratok körében nem csak a formai, hanem a tartalmi hiányosságok esetén is lehetőséget biztosít a hiánypótlásra azzal a korlátozással, hogy a verseny tisztaságának, átláthatóságának és ajánlattevők közötti esélyegyenlőség közbeszerzési eljárásokban történő érvényesülésének biztosítása érdekében a hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat elbírálásra kerüli tartalmi elemeinek módosítását, ez ugyanis sértené az ajánlati kötöttség követelményét. Az ajánlat elbírálásra kerülő tartalmi elemeinek módosítását eredményezi a hiánypótlás, amennyiben az az elbírálási szempontok szerinti tartalom, így pl. az ajánlati ár változásához vezet. A kérelem keretei között a Döntőbizottságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az IKER és Társa Kft. önkéntes hiánypótlása eredményezte-e 3. és 5. rész tekintetében tett ajánlati árának módosítását. Az ajánlati ár tekintetében ajánlatkérő előírása az volt, hogy a minden részhez külön kitöltendő felolvasólapnak tartalmaznia kell az ajánlati árat. A Döntőbizottság áttekintette az IKER és Társa Kft. ajánlattételi határidőig benyújtott ajánlatát abból szempontból, hogy az első bírálati részszempontra milyen ajánlatot tartalmaz. Az IKER és Társa Kft. ajánlata 6. oldalán a Kbt. 70. (2) bekezdése szerinti nyilatkozata azt tartalmazza, hogy a szerződést nettó nulla forint ellenszolgáltatásért teljesíti, ezzel egyezően az ajánlat 67. oldalán a díjfizetésre vonatkozó 4.1. pontban ugyancsak nulla forintban jelöli meg a szállítások ellenértékét. Az ajánlat 61. oldalán a 3., a 62-65. oldalig az 5. részre vonatkozó árazott terméklista található mindkét rész vonatkozásában összesített ajánlati ár (2.042.500.-Ft, 8.764.638.-Ft) is feltüntetésre került. Az IKER és Társa Kft. ajánlatában szereplő ajánlati adatlap nem tartalmazta ajánlattevőnek az első részszempontra tett ajánlatát, ezt az ajánlat 69. oldalán külön adta meg oly módon, hogy az ajánlati ár (nettó HUF) sorban 10.807.138 forintot tüntetett fel. Az IKER és Társa Kft. első részszempontra az előzőekben összefoglaltak szerint megtett ajánlatából a Döntőbizottság azt állapíthatta meg, hogy ajánlattevőt nem
17 vezette az ingyenes juttatás szándéka az ajánlattétel során annak ellenére, hogy ajánlata két helyen is azt tartalmazta, hogy nulla forint ellenszolgáltatásért teljesít, ugyanis ajánlata egyéb részeiből az a következtetés volt levonható, hogy a termékek szállítására az általa tételesen és összesen is megadott ellenszolgáltatás fejében tesz ajánlatot. Ajánlattevő közbeszerzési eljárásban tett ajánlatot, mely már önmagában is visszterhes szerződés [Kbt. 2. (1) bekezdés] megkötését feltételezi, e mellett az ajánlat tartalmazta az ajánlatkérő részéről igényelt egyes termék árát, az adott részre vonatkozó egyösszegű ajánlati árat, valamint a 3. és 5. részre vonatkozó ajánlati ár összegét is. Ez utóbbi esetben az ajánlatból megállapítható, hogy a 3. részben szereplő termékeket nettó 2.042.500.-Ft ellenében, az 5. részben megadott termékeket nettó 8.764.638.-Ft ellenében szállítja. A Döntőbizottság szerint az IKER és Társa Kft. 2010. február 8-i keltezéssel ellátott önkéntes hiánypótlás keretében benyújtott nyilatkozatával nem módosította a 3. és 5. részre vonatkozó ajánlati árat. A Kbt. előzőekben ismertetetett 83. (6) bekezdése alapján az ajánlat érdemi elbírálásra kerülő része tekintetében tartalmi hiánypótlásra nem kerülhet sor. A Kbt. hivatkozott előírása azonban nem tilalmazza azt, hogy ajánlattevő az általa szükségesnek ítélt formai előírásoknak való utólagos megfeleltetés érdekében önkéntes hiánypótlás keretében újabb nyilatkozatot nyújtson be. A Döntőbizottság azt állapította meg, hogy az IKER és Társa Kft. által benyújtott nyilatkozatban szereplő - 3. rész esetében nettó 2.042.500.-Ft, az 5. rész tekintetében nettó 8.764.638.-Ft - ellenszolgáltatás összege azonos az ajánlatban szereplő és értékelésre kerülő ellenszolgáltatás összegével. Tekintettel arra, hogy az IKER és Társa Kft. által önkéntes hiánypótlás során benyújtott nyilatkozatával nem módosította az ajánlatban szereplő értékelésre kerülő ajánlati árat, a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet ebben a részében elutasította. A Döntőbizottság a Kbt. 318. (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a Kbt. 340. (2) bekezdés d) pontja alapján állapította meg a rendelkező részben meghatározott jogszabályok megsértését, és alkalmazta a (3) bekezdés e) pontja szerinti jogkövetkezményt, a Kbt. 340. (3) bekezdés b) pontja alapján semmisítette meg ajánlatkérő eljárást lezáró döntését és a Kbt. 340. (3) bekezdés a) pontja alapján kötötte az eljárás folytatását a rendelkező részben meghatározott feltételhez, míg az alaptalan kérelmi elemeket a Kbt. 340. (2) bekezdés a) pontja alapján utasította el. A Kbt. 340. (3) bekezdés e) pontja alapján, amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg bírságot szabhat ki kivéve a 306/A. (2) bekezdés szerinti körülmények fennállása esetén az e törvény
18 szabályait megszegő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. A Kbt. 341. (2) bekezdése alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A Döntőbizottság jelen esetben indokoltnak ítélte bírság kiszabását, tekintettel arra, hogy ajánlatkérő súlyos jogsértést valósított meg, azzal, hogy az alkalmassági feltételnek való megfelelést nem igazoló ajánlattevőt hirdette ki a 3. és 5. rész tekintetében nyertesnek. A Döntőbizottság ugyanakkor figyelembe vette a jogsértéssel érintett részek beszerzési értékét, valamint azt, hogy a Döntőbizottság ideiglenes intézkedése folytán lehetséges a jogsértés reparációja, mely alacsonyabb összegű bírság kiszabását indokolja. E szempontokat összességében mérlegelve a Döntőbizottság a rendelkező részben megjelölt összegű bírságot tartotta indokoltnak. A Döntőbizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján úgy ítélte meg, hogy nem vonható le megalapozott következtetés a megállapított jogsértésért felelős személyre, így személyi bírságot nem szabott ki. A Döntőbizottság a Kbt. 340. (2) bekezdés g) pontja és 341. (4) bekezdése alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről. A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 346. (1) bekezdése biztosítja. B u d a p e s t, 2010. április 2. Dr. Bátorligeti Márta sk. közbeszerzési biztos Hámori András sk. közbeszerzési biztos Dr. Csanádi Péter sk. közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Szabóné Cs. Hajnalka
19 Kapja: 1. CSÓK és TÁRSA Ügyvédi Iroda (1067 Budapest, Teréz krt. 19. 32-33) 2. Kádár Balázs Ügyvédi Iroda, Dr. Kádár Balázs ügyvéd (1054 Budapest, Báthory utca 7.) 3. IKER és TÁRSA Kft. (2730 Albertirsa, Dózsa György u. 31.) 4. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 5. Irattár