Jól játszó család Felmérés a hazai játszási szokásokról A Formatex kérdőíves kutatása Mintavétel: 2012. október-december 1
1. Vezetői összefoglaló A Formatex több bevásárlóközpontban és egy családi nagyrendezvényen elkészített kérdőíves kutatásában összesen 405 szülő és nagyszülő vett részt 2012 októbere és decembere között. Az interjúk alapján összesen 668 gyerek, köztük 634 kiskorú szabadidős tevékenységeire nyertünk rálátást. A válaszokból a következő főbb megállapítások olvashatók ki: A szülővel közösen töltött játékidő korcsoportról korcsoportra haladva csökken, a 10-14 éves korosztályban már csak mintegy harmada a bölcsődés korúaknál regisztrált időtartamnak. Az egykék átlagosan hetente mintegy másfél órával többet játszanak szüleikkel, mint a testvérek között élő gyerekek. A szülővel közös játék tartalmáról az esetek 60 százalékában egyértelműen a gyermek dönt. A fennmaradó 40 százalékban a döntést közösen hozzák. Csupán az esetek 0,5 százalékában dönti el a szülő egyedül, hogy mit játsszanak közösen. A szülővel közös illetve a magányos játék során az építőjátékok a leggyakoribbak, ezt követik a babás vagy állatos szerepjátékok. A szülővel közös játék során e két játéktípus gyakoriságában jelentős különbségek mutatkoznak fiú és lány gyerekek között. A közösségi időtöltés alkalmával szintén az építőjátékok a leggyakoribbak, ám a szerepjátékokat megelőzik az ügyességi és sportjátékok. A lányok hétköznapokon jelentősen többet játszanak más gyerekekkel, mint a fiúk. A társaikkal közös játék során a lányok babás és állatos szerepjátékkal, kézműves játékkal töltenek több időt, míg a fiúk építőjátékokkal játszanak, ügyességi és sportjátékokon mérkőznek meg egymással. A televíziózás hossza szabadnapokon nem magyarázható a vizsgált korcsoporttal. Hétköznapon átlagosan 1 órát, szabadnapokon több mint 1,5 órát töltenek a gyerekek tévé előtt. Életkoruk előrehaladtával egyre többet néznek tévét szabadnapokon, míg a hétköznapi tévézés időtartama óvodáskortól kezdve az 1,1 órás időtartamon stagnál. Az egykék napi átlagban 1,3 órát néznek televíziót hétköznapokon, a testvérek között élő gyerekek pedig 0,9 órát töltenek a képernyő előtt. A szabadnapokon nem találtunk kiemelkedő eltérést e téren. A számítógépes és videojátékokkal töltött idő korcsoportról korcsoportra haladva nő. A vizsgálatban szereplő fiúgyerekek jóval többet játszanak a lányoknál számítógépekkel és játékkonzolokkal, s ez a nemek közti eltérés hétköznapokon még nagyobb arányú. 2
Tartalomjegyzék Jól játszó család Felmérés a játszási szokásokról... 1 1. Vezetői összefoglaló... 2 Tartalomjegyzék... 3 2. A kutatás céljai, módszertana... 4 3. A kutatás megállapításai... 5 3.1 A válaszadók összetétele... 5 3.2 A kutatásban vizsgált gyerekek jellemzői... 6 3.3 A gyerekek időbeosztása... 7 3.4 Szülővel közösen töltött játékidő... 9 3.5 Döntés a szülővel közös játék típusáról... 10 3.6 A szülővel közös játék tapasztalatainak közös feldolgozása... 11 3.8 A szülővel közös játék típusainak előfordulási gyakorisága... 12 3.9 Szülő nélkül töltött napi játékidők hossza... 17 3.10 A magányos játék típusainak előfordulása... 18 3.11 Milyen típusú játékkal játszik a gyerek közösségben?... 23 3.12 Tévénézési szokások egyedül és a szülőkkel... 25 3.13 Számítógépes és videojátékokkal töltött idő... 27 3
2. A kutatás céljai, módszertana 2012 szeptembere és decembere közt futott a Játéksziget bolthálózat országos rendezvénysorozata, a Vándorkiállítás. A Formatex munkatársai Vásárhelyi Kriszta gyerekpszichológus vezetésével a roadshow hat állomásán, három budapesti és három vidéki bevásárlóközpontban játszási szokásaikról kérdezték a rendezvényen résztvevő szülőket. A fenti helyszíneken összesen 210 szülő válaszolt a kérdésekre. A bevásárlóközpontok mellett szintén adatfelvétel zajlott a 2012 novemberében, Budapesten megrendezett Gyerekvilág Élményhétvégén is, melynek keretén belül 195 szülő nyilatkozott családi játék-szokásaikról. A kutatás célja, hogy bepillantást engedjen a fővárosi és vidéki plázákat látogató családok játszási szokásaiba. Kíváncsiak voltunk, milyen típusú játékokkal mennyit játszanak a gyerekek, a játékidő milyen társaságban telik egyedül, kortárs-csoportban vagy családtagokkal, illetve, hogyan változnak e szokások a gyerekek korának és a testvérek számának függvényében. Kimutatásaink nem tekinthetők reprezentatívnak a teljes magyar lakosságot tekintve. Figyelembe véve azonban, hogy a hazai játékforgalmazás túlnyomó részét plázákban bonyolítják, a tanulmány hasznos adatokat tár fel a bevásárlóközpontokat látogató, feltételezhetően a társadalom középosztályához tartozó vásárlói réteg családi játszási szokásairól. A Formatex kutatása lehetséges kiindulópontot biztosít a helyes játszási szokásokról folytatott szakértői és társadalmi diskurzus számára ráirányítva a figyelmet a gyerekek képesség- és készségfejlesztése szempontjából kiemelt fontosságú tevékenységre. 4
3. A kutatás megállapításai 3.1 A válaszadók összetétele A kutatásban összesen 405 felnőtt, szülő vagy nagyszülő vett részt, adott válaszokat. A válaszadók átlagéletkora 37,7 év volt. Közöttük a férfiak (65 válaszadó) átlagéletkora 39,2 év, a nőké (336 válaszadó) 37,3 év. Négy esetben nem lett rögzítve a válaszadó neme. Két esetben nem rögzítették a válaszadó korát. Női válaszadók kormegoszlása 50-59 éves 4% 40-49 éves 20% 60-69 éves 2% 10-19 éves 1% 20-29 éves 7% 30-39 éves 66% Férfi válaszadók kormegoszlásaa 50-59 éves 5% 60-69 éves 2% 40-49 éves 34% 30-39 éves 59% 5
A válaszadók kormegoszlása, nemenként 250 222 200 150 100 50 0 68 38 24 22 14 0 1 0 3 1 7 10-19 éves 20-29 éves 30-39 éves 40-49 éves 50-59 éves 60-69 éves Férfi válaszadók száma Női válaszadók száma 3.2 A kutatásban vizsgált gyerekek jellemzői Összesen 668 gyermek került bele a kérdőíveken keresztül vizsgált mintába, ez 1,65 gyermeket jelent átlagosan, válaszadónként. Közülük 293 lány, 333 fiú szerepelt. 42 esetben a gyerek neme nem került rögzítésre. A 668 regisztrált között 34 gyerek 15 éves vagy idősebb (fiatalkorú vagy nagykorú) volt. A továbbiakban őket nem vizsgáljuk a mintában. A 14 éves vagy fiatalabb gyerekek összesen 634 közül 41 gyerek neme nem került rögzítésre, 318 fiú és 275 lány volt található közöttük. A vizsgált gyerekek kormegoszlása 70 66 60 50 40 30 20 10 0 11 8 5 17 17 34 33 36 49 42 1 éves 2 éves 3 éves 4 éves 5 éves 6 éves 7 éves 8 éves 9 éves 10 éves 57 48 32 27 3 3 4 6 5 6 19 17 1 19 11 11 7 6 6 4 5 3 4 3 2 3 1 1 1 0 1 11 éves 12 éves Fiú Lány Ismeretlen 13 éves 14 éves 6
A továbbiakban az egyszerűség és a jobban vizsgálható elemszám kedvéért a következő korkategóriákat használjuk: bölcsődés (1-2 év), óvodás (3-5 év), kisiskolás (6-9 éves), tinédzser (10-14). E kategóriák szerint a megoszlások a következőképp alakulnak: Bölcsődés: 61 fő, ebből 28 fiú, 25 lány, 8 ismeretlen Óvodás: 273 fő, ebből 136 fiú, 124 lány, 13 ismeretlen Kisiskolás: 246 fő, ebből 125 fiú, 105 lány, 16 ismeretlen Tinédzser: 53 fő, ebből 29 fiú, 20 lány, 4 ismeretlen A 14 éven aluli gyerekeket testvéreik száma szerint csoportosítva a következőket találtuk. 200 gyerek egyke, azaz nincs testvére. Egy testvérrel él 307 gyerek. 3 gyerekes családban nevelkedik összesen 102, mintánkban szereplő kiskorú gyerek. Az ennél nagyobb gyerekszám jelentősen ritkább: 4, 5, illetve 6 gyerekes családban 12, 10, illetve 3 mintánkban szereplő (14 évesnél fiatalabb) gyerek él. Hány gyerek van a családban? (14 éven aluli gyerekekre vetítve) 4 gyerek 2% 5 gyerek 2% 6 gyerek 1% 3 gyerek 16% 1 gyerek 31% 2 gyerek 48% 3.3 A gyerekek időbeosztása A kutatás során a válaszadók elmondására alapozva képet kaptunk a gyerekek szabadidejének összetételéről. Öt kategóriát (játék a szülővel, játék más gyerekekkel, játék egyedül, televíziózás, számítógépes és videojátékok) vizsgáltunk, külön rákérdezve a hétköznapokra és a szabadnapokra. Mivel a szülők gyermekükkel közösen töltött játékidejét heti összesítésben kérdeztük, így ennek egy napra vetített átlaga szerepel a szabad- és munkanapoknál egyaránt. Hétköznapokon a bölcsődés korosztály kivételével a társas játékokra jut a legtöbb idő. Ennek tartama emelkedést mutat egészen 6-10 éves korig, majd a tizenéves korosztályban már jelentős visszaesést regisztráltunk. Az egyéni játszásra viszonylag azonos időtartam jut: 2-1,4 óra között naponta. A televíziózás óvodás kortól felfelé lényegében változatlan, naponta 66 percet tesz ki a gyerekek idejéből a válaszadók szerint. A számítógépes és videojátékokkal töltött idő korcsoportról korcsoportra haladva nő, azonban még tinédzserkorban is a legkevesebbet töltik ezzel a gyerekek a vizsgált kategóriák közül. 7
3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 Hétköznapi szabadidős tevékenységek életkor szerint (óra) 2,0 0,0 1,8 2,1 0,6 1,4 0,2 2,9 1,6 1,1 3,1 1,7 1,4 1,1 1,1 1,0 0,8 0,6 Bölcsődések hétköznap Óvodások hétköznap Kisiskolások hétköznap Tinédzserek hétköznap Számítógépes és videojáték Játék más gyerekekkel Egyéni hagyományos játék Játék szülővel Televíziózás 0,3 2,1 Szabadnapokon a tizenéves korcsoportot leszámítva a más gyerekekkel közös játékra jut a legtöbb szabadidő. Óvodás korban telik így a legtöbb idő, 5 és fél óra naponta, az idősebb korcsoportokban azonban ennél jóval kevesebb idő telik közösségi játékkal, és a tinédzser korcsoportban már az egyéni játékra, a televíziózásra és számítógépes vagy videojátékra is több idő jut. Utóbbi kategória az életkori csoportokban a korral párhuzamosan egyre több időt tesz ki. Az egyéni játék, a televíziózás és a számítógépes vagy videojátékok az életkor-kategóriával párhuzamos emelkedést mutatnak, míg a szülővel közös játék időtartama bölcsődés korban a legmagasabb, az ezt követő korosztályokban egyre alacsonyabb értéket kaptunk. 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 Szabadidős tevékenységek szabadnapokon életkor szerint (óra) 5,5 3,6 2,9 2,8 2,1 2,3 2,1 1,6 1,8 2,0 1,8 1,7 1,4 1,0 1,6 0,7 0,8 0,7 0,0 0,3 Bölcsődések szabadnap Óvodások szabadnap Kisiskolások szabadnap Tinédzserek szabadnap Számítógépes és videojáték Játék más gyerekekkel Egyéni hagyományos játék Játék szülővel Televíziózás 8
3.4 Szülővel közösen töltött játékidő A felmérésben választ kerestünk, hogy mennyi időt játszanak a gyerekek legalább egy szülővel közösen hetente. Az összes gyermek átlagosan 8,98 órát tölt így. A gyerek neme nem befolyásolja érdemben ezt, azonban szignifikáns változásokat látni az életkor függvényében. 20 15 10 5 0 14,5405 Szülővel közös játékidő (óra/hét) 10,0756 6,7059 Bölcsődés Óvodás Kisiskolás Tinédzser 5,6471 A családi gyerekszám hatása nem meghatározó, azonban igen közel van a szignifikancia-határhoz, ezért érdemes megemlíteni, hogy az egykék hetente közel másfél órával többet (9,915 órát) játszanak szülői társaságban, mint azok a gyerekek, akiknek egy vagy több testvére van (8,5426 óra). 10,5 10 9,5 9 8,5 8 7,5 Szülővel közös játékidő (gyerekszám szerint, óra/hét) 9,915 Egykék 8,5426 Több gyerek 20 15 14,5405 Szülővel közös játékidő (óra/hét) 10 5 10,0756 6,7059 5,6471 0 Bölcsődés Óvodás Kisiskolás Tinédzser 9
3.5 Döntés a szülővel közös játék típusáról Kíváncsiak voltunk, hogy a közös játékalkalmakkor ki dönti el, hogy mit játsszanak: a gyerek vagy a szülő? Az esetek hattizedében a gyereké a választás joga. A gyerekeknek csak 0,5 százaléka játssza azt, amit felnőtt játszótársa számára kötelezően választ. Rendszerint közös döntés születik a gyerekek közel négytizedének esetében. Ki dönti el, mit játsszanak közösen? Előfordulás gyerekekre vetítve Nincs válasz 11 1,7 % gyerek 375 59,1 % közösen 245 38,6 % szülő 3 0,5 % összesen 634 100,0 % Százalékos arány Általában ki dönti el, mit játsszanak együtt? szülő 0,5% Nincs válasz 2% közösen 39% gyerek 59% 10
3.6 A szülővel közös játék tapasztalatainak közös feldolgozása Megvizsgáltuk, hogy mennyire jellemző a játékok tapasztalatainak megbeszélése a szülők és gyermekük között. Ennek különösen a babázós és szerepjátékokban van jelentősége, amelyek az alapvető szociális készségek elsajátítása mellett az érzelmi kiegyensúlyozottsághoz is fontosak a gyereknek. Megbeszélik-e utólag a közös játék tapasztalatait? Előfordulás gyerekekre vetítve nincs válasz 31 4,9 Százalék igen, mindig 188 29,7 igen többnyire 262 41,3 időnként 127 20,0 általában nem 20 3,2 sosem 6 0,9 Total 634 100,0 A gyerekek több mint kétharmadával mindig, vagy többnyire megbeszélik a legfontosabb tanulságokat a kapott válaszok alapján. A gyerekek egyötödével csak időnként beszélik meg a tapasztalatokat, míg 4 százalékuk csak ritkán vagy sosem kap erre lehetőséget a szülők elmondása alapján. A gyerekek 5 százaléka esetében a válaszadók nem tudtak vagy nem akartak felelni a kérdésre. Meg szokták beszélni a játék tapasztalatait? általában nem 3% sosem 1% nincs válasz 5% időnként 20% igen, mindig 30% igen többnyire 41% 11
Nem találtunk szignifikáns eltérést a kérdésre adott válaszokra, sem gyerekszám (egyke/több testvér), sem a gyerekek neme szerint. Azonban nem meglepő módon az életkor függvényében jelentősen változik, hogy milyen arányban dolgozzák fel közösen a tanulságokat egy-egy közös játék végeztével. 60,00% Meg szokták-e beszélni a játék tapasztalatait - életkor szerint 50,00% 49% nincs válasz 40,00% 30,00% 41,9% 42,1% 37,8% 32,1% 24,4% 28,6% 38,7% 31,4% igen, mindig igen többnyire időnként 20,00% 17,3% általában nem 10,00% 0,00% 8,1% 9,8% 5,4% 5,5% 4,2% 5,9% 4,1% 2,6% 2,7% 2,9% 3,9% 0,4% 1,3% 0% bölcsődés óvodás kisiskolás tinédzser sosem 3.8 A szülővel közös játék típusainak előfordulási gyakorisága Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mely játéktípusok a legnépszerűbbek a családokban. A válaszadókat arra kértük, nevezzék meg, mely játékokkal játszottak leggyakrabban gyerekeikkel közösen az elmúlt hónap folyamán. Az alábbi eredményeket kaptuk: Milyen típusú játékkal játszottak a legtöbbet az előző hónapban? (több válasz lehetséges) Említések száma Aránya az összes említés között babás vagy állatos szerepjáték 277 20,10% építőjáték 440 32,00% számítógép vagy játékkonzol 154 11,20% táblás társasjáték 201 14,60% ügyességi vagy sportjáték 85 6,20% kézműves vagy barkács-játék 139 10,10% kártyajáték 81 5,90% Összesen 1377 100,00% 12
Milyen típusú játékkal játszottak a legtöbbet az előző hónapban? (az összes említés arányában) ügyességi vagy sportjáték 6% kézműves vagy barkács-játék 10% kártyajáték 6% babás vagy állatos szerepjáték 20% táblás társasjáték 15% építőjáték 32% számítógép vagy játékkonzol 11% Nemek szerinti bontásban vizsgálva az egyes játéktípusok említését, a babás vagy állatos szerepjáték, illetve az építőjáték kategóriában találtunk jelentős eltéréseket. A többi kategóriában a nemek közötti eltérés statisztikailag nem jelentős. Milyen típusú játékkal játszottak a legtöbbet közösen fiú lány az előző hónapban (említések aránya) babás vagy állatos szerepjáték 28,60% 63,10% építőjáték 81,20% 62,70% 100,00% 80,00% 60,00% 40,00% 20,00% Milyen típusú játékkal játszottak a legtöbbet közösen az előző hónapban? (gyerek neme szerint, az összes említés arányában) 28,60% 81,20% 63,10% 62,70% fiú lány 0,00% babás vagy állatos szerepjáték építőjáték 13
A családban lévő gyerekek száma szerinti bontás alapján vizsgálva a szülővel közös játék típusait, három kategóriában találtunk nagymértékű eltéréseket. A többgyerekes családokban jelentősen magasabb volt az említések között a babás vagy állatos szerepjátékok, az építőjátékok, illetve a kézműves vagy barkács-játékok aránya. Milyen típusú játékkal játszottak a legtöbbet közösen az előző hónapban (említések aránya) Egygyerekes család Többgyerekes család babás vagy állatos szerepjáték 35,90% 49,30% építőjáték 62,50% 75,80% kézműves vagy barkács-játék 18,20% 24,60% Milyen típusú játékkal játszottak a legtöbbet az előző hónapban? (gyerekszám szerint, az összes említés arányában) 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00% 30,8% 32,9% babás vagy állatos szerepjáték 53,6% 50,6% építőjáték 15,6% 16,4% kézműves vagy barkács-játék Egygyerekes család Többgyerekes család Korcsoportok szerinti bontásban vizsgálva a családi játéktípusokat, a legtöbb kategóriában jelentős különbségeket találtunk. Említést érdemelnek az építőjátékok, ahol az előfordulási gyakoriság nem különbözik érdemben a gyerekek korcsoportja szerint (az említések 68,4-77,8 százaléka). Ugyanígy, az ügyességi és sportjátékok előfordulási aránya is kiegyensúlyozott a korcsoportok között (13,4-16 százalék). Milyen típusú játékkal bölcsődés óvodás kisiskolás tinédzser játszottak a legtöbbet közösen az előző hónapban (a gyerek kora szerint, az említések arányában) babás vagy állatos szerepjáték 48,60% 48,70% 42,00% 36,00% építőjáték 77,80% 73,60% 68,40% 68,00% számítógép vagy játékkonzol 8,30% 16,50% 33,30% 56,00% táblás társasjáték 20,80% 29,50% 39,80% 34,00% ügyességi vagy sportjáték 15,30% 13,40% 13,40% 16,00% kézműves vagy barkács-játék 31,90% 24,10% 19,50% 16,00% kártyajáték 13,90% 11,90% 13,00% 20,00% 14
90,0% 80,0% 70,0% 60,0% 48,7% 50,0% 48,6% 42% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% Szülővel közös játékok típusainak előfordulása (korcsoportonként, arány az említések között) 36,0% 77,8% 73,6% 68,4% 68% 16,5% 8,3% 56% 33,3% 29,5% 20,8% 39,8% 34% 15,3% 16% 13,4% 13,4% 31,9% 24,1% 19,5% 20% 16% 13,9% 13% 11,9% 0,0% babás vagy állatos szerepjáték építőjáték számítógép vagy játékkonzol táblás társasjáték ügyességi vagy sportjáték kézműves vagy barkácsjáték bölcsődés óvodás kisiskolás tinédzser kártyajáték 90,0% 80,0% 70,0% Szülővel közös játékok típusainak előfordulása (korcsoportonként, arány az említések között) 77,8% 73,6% 68,4% 68,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 48,6% 48,7% 42,0% 39,8% 31,9% 20,8% 13,9% 8,3% 29,5% 24,1% 16,5% 33,3% 19,5% 11,9% 13,0% 56,0% 36,0% 34,0% 20,0% 16,0% 0,0% bölcsődés óvodás kisiskolás tinédzser babás vagy állatos szerepjáték építőjáték számítógép vagy játékkonzol táblás társasjáték ügyességi vagy sportjáték kézműves vagy barkács-játék kártyajáték 15
Milyen típusú játékkal játszottak a legtöbbet közösen az előző hónapban (a válaszadó neme szerint, az említések arányában) férfi válaszadó nő válaszadó táblás társasjáték 40,80% 31,10% ügyességi vagy sportjáték 18,40% 12,80% kézműves vagy barkács-játék 10,70% 25,20% A válaszadók, tehát a szülők és nagyszülők neme szerinti bontásban is megvizsgáltuk a közös játékok típusait. Az találtuk, hogy a táblás társasjátékok, az ügyességi és sportjátékok, valamint a kézműves és barkács-játékok terén hangsúlyos különbség van abban, hogy melyik szülő játszik a gyerekekkel. Míg az apák és nagyapák 40,8 százaléka játszott táblás társasjátékokkal az elmúlt hónapban, addig az anyák és nagymamák esetében csak 31,1 százalék volt e kategória aránya az összes említés között. Az ügyességi és sportjátékok a férfi válaszadók említései között 18,4 százalékot, míg a nőknél csupán 12,8 százalékot tesznek ki. Kézműves és barkácsjátékokat azonban jellemzően a női válaszadók játszottak az elmúlt időszakban a gyerekekkel az ő említéseik között több mint két és félszer gyakrabban szerepelt ez a játéktípus (25,2 százalék, szemben a férfiaknál regisztrált 10,7 százalékkal). 45,00% 40,00% 35,00% 30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% Milyen típusú játékkal játszottak a legtöbbet közösen az előző hónapban (szülő neme szerint) 40,80% 31,10% 18,40% 12,80% 10,70% 25,20% táblás társasjáték ügyességi vagy sportjáték kézműves vagy barkácsjáték férfi válaszadó nő válaszadó 16
3.9 Szülő nélkül töltött napi játékidők hossza Kíváncsiak voltunk, a kutatásban szereplő családok gyerekei hány órát töltenek naponta játékkal, amikor szüleik nincsenek jelen. Külön vizsgáltuk a szabad- és munkanapokat, illetve a magányos és társas játszást. A hétköznapokon átlagosan 4,5 órát játszanak a gyerekek, amelyből 1,7 óra telik egyedül, és 2,8 óra más gyerekek családtagok, barátok, bölcsődei, óvodai és iskolatársak társaságában. A szabadnapokon több idő, átlagosan napi 6,5 óra telik játékkal a szülő nélkül. Ebből 4 óra társas játékot, 2,5 óra pedig magányos elfoglaltságot jelent. Egyedül - Egyedül - más gyerekek más gyerekek hétköznapok szabadnapok társaságában társaságában - szabadnapok hétköznapok 1,7 óra 2,5 óra 4,0 óra 2,8 óra Amikor a családban nevelkedő gyermekek száma szerint vizsgáltuk a játékkal töltött idő terjedelmét, a magányos játék terén sem szabad- sem hétköznapokon nem regisztráltunk jelentős különbséget az egyedüli gyerekek és a testvérrel rendelkezők között. A társas játék átlagos időtartama azonban nagymértékben különbözik: az egyedül nevelkedő gyerekek munka- és szabadnapokon egyaránt mintegy 1,1 órával játszanak kevesebbet nem-szülői társaságban, mint azok, akiknek vannak testvéreik. Mennyi időt töltenek a gyerekek játékkal a szülő nélkül? (óra) 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,6 1,7 2,4 2,6 4,8 3,7 2,0 3,1 Egykék Többgyerekes család 1,0 0,0 Egyedül - hétköznapok Egyedül - szabadnapok Társaságban - szabadnapok Társaságban - hétköznapok Mennyi időt töltenek a gyerekek játékkal a szülő nélkül? (testvérek száma szerint, óra) Egyedül - hétköznapok Egyedül - szabadnapok Más gyerekek társaságában - szabadnapok Egykék 1,5927 2,3992 4,8288 1,995 Többgyerekes család 1,7045 2,5748 3,7392 3,1389 Más gyerekek társaságában - hétköznapok Összesen 1,7 óra 2,5 óra 4,0 óra 2,8 óra Eltérés jelentősége Nem Nem Szignifikáns Szignifikáns szignifikáns szignifikáns 17
Korcsoportok szerint vizsgálva a szülő nélkül, játékkal töltött órák számát, azt az eredményt kaptuk, miszerint a hétköznapokon magányos játékkal töltött idő hossza nem változik szignifikánsan az életkor előrehaladtával. A magányos játék időtartama azonban szabadnapokon, a társaságban végzett játéké pedig mind munka-, mind szabadnapokon jelentős mértékben különbözik az egyes korcsportokban. 6 5 4 3 2 1 Szülő nélküli napi játékidők, korcsoport szerint (óra/nap) 2,1 1,8 2,0 1,8 2,9 5,5 2,3 1,6 2,9 1,7 3,6 1,4 2,8 2,1 1,6 bölcsődés óvodás kisiskolás tinédzser 3,1 Egyedül - hétköznapok Egyedül szabadnapok Társaságban szabadnapok Társaságban hétköznapok A nemek szerinti eltérést tekintve, kizárólag a más gyerekek társaságában, hétköznapokon töltött játékidőben találni számottevő különbséget. Míg a fiúk átlagosan 2,5 órát, addig a lányok 3,1 órát játszanak munkanapokon más gyerekekkel. A szabadnapokon eltöltött társas játékidő, illetve az egyéni játszás terén nem találni statisztikailag jelentős különbséget. Szülő nélkül töltött játékidők hossza Egyedül - hétköznapok Egyedül szabadnapok Más gyerekek társaságában szabadnapok fiú 1,7 2,5 3,9 2,5 lány 1,7 2,6 4,4 3,2 Total 1,7 2,5 4,1 2,8 Nem szignifikáns Nem szignifikáns Nem szignifikáns Más gyerekek társaságában hétköznapok Szignifikáns 3.10 A magányos játék típusainak előfordulása A szülőktől és nagyszülőktől azt is megkérdeztük, mivel játszanak gyermekeik egyedül. A leggyakrabban említett magányos játéktípus az építőjáték az említések közel egyharmadával, míg a spontán említések több mint egyötödét babás vagy állatos szerepjátékok alkotják. A többi kategória az említések 5-14 százalékában került elő. 18
Mivel játszik a gyerek egyedül? (Arány az összes említés között) kézműves vagy barkács-játék 14% kártyajáték 5% babás vagy állatos szerepjáték 21% ügyességi vagy sportjáték 9% táblás társasjáték 6% számítógép vagy játékkonzol 13% építőjáték 32% A gyerek neme szerinti bontásban vizsgálva a kapott válaszokat, négy kategóriában mértünk jelentős különbségeket. Míg babás és állatos szerepjátékkal valamint kézműves- és barkács-játékokkal a lányok játszanak többet egyedül, addig a fiúknál gyakoribb magányos elfoglaltság az építőjáték illetve a számítógépes és videojáték. A többi játékkategóriában nem számottevő a különbség a fiúk és lányok játszási szokásai között. Magányos játék típusa a gyerek fiú lány neme szerint (az összes említés arányában) babás vagy állatos szerepjáték 10,63% 39,34% építőjáték 54,11% 26,48% számítógép vagy játékkonzol 22,83% 10,91% kézműves vagy barkács-játék 12,43% 23,27% A családban élő gyerekek száma szerinti vizsgálat során nem találtunk érdemi különbségeket. A testvérek megléte vagy hiánya nem befolyásolja, hogy az egyedül töltött játékidő mivel telik. Érdekes képet kapunk ugyanakkor, ha korcsoportonként vizsgáljuk, mivel játszanak a gyerekek egyedül. A babás és állatos szerepjátékok óvodás és bölcsődés korban még az említések több mint egynegyedét tették ki. A 6. életév után azonban jelentősen csökken arányuk, és a tinédzser korosztályban már csak alig 8 százalékot ér el. Az építőjátékok népszerűsége a legmagasabb az első három korcsoportban, ahol 30-40 százalék között alakul. A 10. életév betöltésével azonban meredeken visszaesik e magányos játék-elfoglaltság: a tinédzser korosztályban ugyanis megugrik a számítógépes és videojátékokkal illetve kártyajátékokkal töltött idő hossza. A táblás társasjátékok népszerűsége a kisiskolás korcsoportban a legmagasabb. Az első három korcsoportban a kézműves és barkács-játékok 15 százalék körüli arányban szerepeltek a szülők válaszai között, a tizenéves gyerekek körében azonban jelentős visszaesés figyelhető meg: itt már a válaszok kevesebb mint egytizedét tette ki ez a kreatív játéktípus. 19
Mivel játszanak a gyerekek bölcsődés óvodás kisiskolás tinédzser egyedül korcsoportonként babás vagy állatos szerepjáték 27,45% 26,25% 15,44% 8,08% építőjáték 37,35% 33,62% 30,94% 17,59% számítógép vagy játékkonzol 3,32% 6,01% 17,78% 43,26% táblás társasjáték 3,32% 6,01% 7,02% 2,67% ügyességi vagy sportjáték 12,06% 9,24% 9,62% 6,77% kézműves vagy barkács-játék 14,28% 15,42% 14,51% 9,45% kártyajáték 2,22% 3,46% 4,68% 12,18% Mivel játszanak a gyerekek egyedül? (bölcsődés korosztály, az összes említés arányában) kézműves vagy barkács-játék 14% kártyajáték 2% táblás társasjáték 3% ügyességi vagy sportjáték 12% babás vagy állatos szerepjáték 28% számítógép vagy játékkonzol 3% építőjáték 38% Mivel játszanak a gyerekek egyedül? (óvodás korosztály, az összes említés arányában) táblás társasjáték 6% számítógép vagy játékkonzol 6% kézműves vagy barkács-játék 15% ügyességi vagy sportjáték 9% kártyajáték 4% babás vagy állatos szerepjáték 26% építőjáték 34% 20
Mivel játszanak a gyerekek egyedül? (kisiskolás korosztály, az összes említés arányában) ügyességi vagy sportjáték 10% kártyajáték 5% kézműves vagy barkács-játék 14% babás vagy állatos szerepjáték 15% táblás társasjáték 7% számítógép vagy játékkonzol 18% építőjáték 31% Mivel játszanak a gyerekek egyedül? (tinédzser korosztály, az összes említés arányában) kézműves vagy barkács-játék 9% ügyességi vagy sportjáték 7% táblás társasjáték 3% kártyajáték 12% számítógép vagy játékkonzol 43% építőjáték 18% babás vagy állatos szerepjáték 8% 21
Előfordulás az összes említés között Mit játszik a gyerek egyedül? (korcsoport szerinti bontásban) 50,00% 45,00% 43,26% 40,00% 37,35% 35,00% 33,62% 30,00% 27,45% 30,94% 25,00% 26,25% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% 15,42% 17,78% 17,59% 14,28% 15,44% 14,51% 12,18% 12,06% 9,24% 9,62% 9,45% 6,01% 7,02% 8,08% 6,77% 6,01% 3,32% 4,68% 3,32% 3,46% 2,67% 2,22% bölcsődés óvodás kisiskolás tinédzser babás vagy állatos szerepjáték számítógép vagy játékkonzol ügyességi vagy sportjáték kártyajáték építőjáték táblás társasjáték kézműves vagy barkács-játék 22
3.11 Milyen típusú játékkal játszik a gyerek közösségben? A gyerekek közösségi játszási szokásait is megvizsgáltuk. Összesítve a válaszokat, az építőjátékok és az ügyességi- vagy sportjátékok bizonyultak a leggyakoribb elfoglaltságnak (az említések 21,7 és 21,5 százaléka). Valamivel az említések egyötöde alatt maradt a babás vagy állatos szerepjátékok és a kézműves illetve barkács-játékok aránya. A válaszadók az egytizedet némiképp meghaladó gyakoriságban említették a táblás társasjátékokat. 6,3 százalék a kártyajátékok előfordulási aránya, míg a közösségi játékban csupán 2,9 százalék a számítógépes és videojátékok gyakorisága. Közösségben játszott játékok típusai (arány az összes említés között) babás vagy állatos szerepjáték 18,80% építőjáték 21,70% számítógép vagy játékkonzol 2,90% táblás társasjáték 12,60% ügyességi vagy sportjáték 21,50% kézműves vagy barkács-játék 16,30% kártyajáték 6,30% Arány az összes említésen belül Mivel játszanak a gyerekek közösségben? (arány az összes említés között) kártyajáték 6% kézműves vagy barkácsjáték 16% babás vagy állatos szerepjáték 19% ügyességi vagy sportjáték 21% táblás társasjáték 13% építőjáték 22% számítógép vagy játékkonzol 3% Mivel játszanak a gyerekek fiú lány közösségben? (arány az összes említés között) babás vagy állatos szerepjáték 20,80% 57,10% építőjáték 54,90% 34,00% ügyességi vagy sportjáték 49,60% 36,10% kézműves vagy barkács-játék 27,30% 39,90% 23
Nemek szerinti bontásban vizsgálva a közösségben játszott játékokat, négy kategóriában találtunk említésre méltó különbségeket a fiúk és lányok szokásai között: babás és állatos szerepjátékkal, kézműves vagy barkács-játékkal a lányok, míg építőjátékokkal, ügyességi és sportjátékokkal a fiúk töltenek több időt. 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% Mivel játszanak a gyerekek közösségben? (neme szerint, arány az összes említés között) 20,8% 57,1% 54,9% 34% 49,6% 36,1% 27,3% 39,9% fiú lány 0,00% babás vagy állatos szerepjáték építőjáték ügyességi vagy sportjáték kézműves vagy barkács-játék A családtípus szerinti bontásban nem találtunk statisztikailag jelentős eltéréseket: a testvérek száma láthatóan nem befolyásolja azt, hogy a gyerekek közösségben mit játszanak társaikkal. Korcsoportok szerint vizsgálva a számítógépes- és videojátékok gyakorisága párhuzamosan emelkedik az életkorral hasonlóan a magányos játék típusai között tapasztaltakhoz. Ugyanilyen képet mutatnak az ügyességi és sportjátékok is, amelyek a leggyakrabban említett közösségi játékformának bizonyultak a kutatásban. Ezzel ellentétben korcsoportról korcsoportra haladva csökken a babás és állatos szerepjátékok valamint az építőjátékok aránya az említések között. A kártyajátékok emelkedése is megfigyelhető az óvodás korcsoporttól felfelé meglepő adat azonban, hogy a bölcsődés korosztály esetében valamivel nagyobb arányban említették ezt a válaszadók, mint az óvodásoknál. A közösségben játszott kézműves és barkács-játékok előfordulása az óvodás és kisiskolás korcsoportokban a legmagasabb. 24
Arány az említések között 35,00% Közösségben játszott játékok korcsoport szerint (az összes említés arányában) 33,3% 30,00% 31,6% 30,6% 25,00% 24,2% 25,8% 23,8% 20,00% 17,4% 17,3% 19,5% 15,00% 10,00% 16,6% 10% 16,8% 11,7% 15,3% 14,7% 15,3% 13,9% 12,8% 11,1% 5,00% 6,7% 4,9% 6,4% 3,6% 8,3% 5,5% 0,00% 1,7% 1,2% 0% bölcsődés óvodás kisiskolás tinédzser babás vagy állatos szerepjáték számítógép vagy játékkonzol ügyességi vagy sportjáték kártyajáték építőjáték táblás társasjáték kézműves vagy barkács-játék 3.12 Tévénézési szokások egyedül és a szülőkkel A kutatás azt is feltérképezi, mennyi időt töltenek a gyerekek tévé előtt (munkanapokon illetve szabadnapokon összesen, tehát egyedül és szülői társaságban). Ennek átlagos időtartama hétköznapokon 1, míg szabadnapokon 1,6 óra. Családtípus és korcsoport szerint jelentős különbségeket találtunk, a gyerek neme azonban nem befolyásolja hangsúlyosan a tévé előtt töltött idő hosszát. A családban lévő gyerekek száma a hétköznapi tévézés időtartamát tekintve kiemelkedő jelentőséggel bír: míg az egykék naponta 1,3 órát néznek televíziót, addig a testvérrel rendelkezők csupán 0,9 órát töltenek a képernyő előtt. Szabadnapokon nem találtunk jelentős eltérést e téren. 25
Tengelycím Összes tévénézés - gyerkeszám szerint (óra/nap) 2,00 1,50 1,00 0,50 1,28 0,90 1,73 1,57 egykék többgyerekes család 0,00 Átlagos napi tévézés hétköznapokon Átlagos napi tévézés szabadnapokon Az életkor mind szabad-, mind hétköznapokon hangsúlyosan befolyásolja a televíziózással töltött idő hosszát. Koruk növekedésével a gyerekek szabadnapokon egyre többet néznek tévét, a hétköznapi tévézés hossza azonban óvodáskortól kezdve az 1,1 órás időtartamon stagnál. 2,5 2 1,5 1 0,5 0 Összes tévénézés - korcsoportok szerint (óra/nap) 0,7 0,6 1,6 1,1 1,1 1,8 2 bölcsődés óvodás kisiskolás tinédzser 1,1 Hétköznapokon Szabadnapokon A vizsgálatban szereplő családokban a gyerekek átlagosan napi 1,1 órát néznek tévét szüleikkel együtt. E tekintetben nem találtunk számottevő eltéréseket a korcsoport szerinti megoszlásban, azonban a gyerekszám függvényében hangsúlyos különbségeket regisztráltunk. Míg a többgyerekes családokban a közös tévézéssel töltött idő naponta átlagosan 1 óra, addig az egy gyermeket nevelők 1,3 órát töltenek el így a készülék előtt. Egy napra vetítve ez több mint 17 perc különbséget jelent. Mennyit néznek a gyerekek tévét a szülővel közösen, naponta? átlagos óraszám Egykék 1,305 Többgyerekes család 1,012 Összesen 1,105 26