Lótenyésztési és lovassport-központ kialakítása Keszthelyen előzetes megvalósíthatósági tanulmány

Lótenyésztési és lovassport-központ kialakítása Keszthelyen előzetes megvalósíthatósági tanulmány Készült Zala Megye Önkormányzatának megbízásából Készítette: Csite András, Czaller László és Mike Friderika A tanulmány elkészítésében közreműködött: Bubla Zoltán 2013. július 19. Kiegészített és átdolgozott változat A használható tudásért HÉTFA Elemző Központ H-1051 Budapest Október 6. utca 19. IV/2 E-mail: info@hetfa.hu Tel.: +36-30/730-6668 Fax.: +36-1 /700-2257 www.hetfa.hu

Vezetői összefoglaló A tanulmányban bemutatott projekt célja a Keszthely-Hévíz térség vezető lovascentrumának kialakítása a Keszthelytől délre elhelyezkedő, a Pannon Egyetem Georgikon Karának kezelésében lévő Szendreytelepen. A lovascentrum megvalósításával olyan, a környék és az országos lovasélet szempontjából is meghatározó létesítményt kívánunk létrehozni, amely egyesíti magában az Egyetem biztosította szakértelmet, folyamatos szakmai fejlődési lehetőséget, valamint a helyi lakosok, a régióba érkező hazai és külföldi turisták és a versenysportokban érdekeltek igényeit is messzemenőkig kiszolgálja. A lovascentrum profiljának kialakításakor kiemelt szerepet kapott a Nemzeti Lovas Program azon célkitűzése, miszerint szükséges a lovassportok, a lovaskultúra közoktatási rendszerbe történő integrálása. Olyan együttműködési konstrukciók kialakítását tervezzük, amely lehetővé teszi a helyi, de akár a távolabbról érkező iskolákkal történő együttműködést is. A lovascentrum tevékenysége sokrétű: egyrészt egy hagyományos magánlovardához hasonlóan kiszolgálja a hobbi-és sportlovasok igényeit (bértartás, ló-és lovasoktatás, gyakorlóterek és versenyhelyszínek biztosítása). Másrészt turisztikai attrakcióként is működik, minden, a lovaskultúra iránt érdeklődő számára nyitott látogatóterületet hozunk létre, amely szerepel a térség Festeticsörökségre alapozó egységes turisztikai programcsomagjaiban, továbbá a létesítmény rendezvényei (lovas napok, versenyek) is komoly turisztikai vonzerővel bírnak. A lovascentrum harmadik funkciója pedig térségi-regionális szakmai műhely-szerep betöltése. Az egyetemi szakemberekkel a háttérben, valamint a jövőben bővíteni tervezett képzési kínálattal a centrum ténylegesen meghatározó szereplője lehet a hazai lovaséletnek. A lovasközpont megvalósítása reményeink szerint csak egy folyamat kezdete. Az elmúlt években tanúi lehetünk a hazai lovassport és lovasturizmus fokozatos újjáéledésének, amely a több évszázados keszthelyi lovas hagyományok számára is reményt jelenthet. A folyamat első lépése az infrastrukturális háttér megteremetése a meglévő igényekre alapozva (a központ megépítse, lovasturisztikai hálózat kiépítése a releváns szereplők közreműködésével, lovastúra-útvonalak kijelölése és karbantartása, a települések és ökoturisztikai attrakciók megközelíthetőségének biztosítása), közép- illetve hosszútávon pedig mérlegelni kell új lovas szakágak irányába történő nyitást, valamint a lótenyésztés újbóli meghonosítását. A Keszthely-Hévíz, zalai Balaton-part régiója minden olyan adottsággal rendelkezik, amely vezető szerephez juttathatja a hazai lovasturizmus vonatkozásában. Ebben kulcsfontosságú értelemszerűen az infrastrukturális fejlesztéseken túl az egységes külső-belső megjelenés biztosítása a hazai és nemzetközi turisztikai porondon. Az attrakciófejlesztési elemeket tartalmazó más projekteknél is javasoltuk egy Festetics-örökség Kezelő Klaszter kialakítását, amely intézményesült formában, megfelelő feladat-és hatáskörökkel képes lehet egy egységes arculat és az annak megfelelő minőségi turisztikai kínálat megteremtésére. A projekt összköltségvetése 645.000.000,-Ft. Ezt kiegészíthetik további, magánberuházásként megvalósuló fejlesztések (elsősorban szálláshelyfejlesztések), ezek összege jelen előkészítettségi fázisban nem ismert. A projekt megfelelő előkészítettség és a források rendelkezésre állása esetén akár egy év leforgása alatt is megvalósítható, a lovascentrum megfelelő marketingje és a szolgáltatási minőség folyamatos fenntartása esetén 3-5 év alatt alapozhatja meg hazai és nemzetközi hírnevét. A megfelelő előkészítéshez, a szükséges alátámasztó dokumentumok elkészítéséhez minimálisan további egy-másfél év szükséges. Ahhoz, hogy ez az időtáv tartható legyen, már az előkészítés során jól körülhatárolt projektgazda szerepet kell a megfelelő szereplőkre osztani. 2

A projekt legnagyobb kockázata, hogy a lovascentrum nem lesz képes a piaci alapú működésre. A térségi tapasztalatokból kiindulva minőségi szolgáltatásokkal a centrum rentábilisan működtethető, azonban figyelembe kell venni azt, hogy a centrum nem minden kapacitása állhat mindenkor a fizetővendégek rendelkezésére, mivel azok egy részén oktatási tevékenység is zajlik. Éppen ezért, bár mind a lovascentrum, mind az oktatási tevékenység hátterében az Egyetem áll, egy rendszeresen felülvizsgált együttműködési megállapodás alapján valósulhat meg ez a sajátos együttműködés, a gazdasági fenntarthatóság szem előtt tartása mellett. 3

Tartalomjegyzék A projekt rövid összefoglalása, helyzetelemzés, a meglévő állapot felmérése, követelményrendszer elemzése... 5 A projektötlet megvalósítási alternatíváinak bemutatása, az elérhető legjobb módszer megvalósíthatóságának vizsgálata, szükségességének bemutatása... 6 A jogi, tulajdonjogi helyzet feltárása, a területre vonatkozó építésügyi és környezetvédelmi szabályozás bemutatása... 16 A projekt által biztosítható szolgáltatások megnevezése, a szolgáltatások igénybe vételében érdekeltek körének számbavétele... 18 A projekt megvalósításának szervezeti keretei, megvalósításának elemei, szakaszai, menete, a projektgazda bemutatása... 21 Költségbecslés, költség - haszon (pénzügyi) elemzés... 25 Kockázatfelmérés, fenntarthatóság... 27 A projekt megvalósítása esetén környezeti, gazdasági, társadalmi hatásainak vizsgálata... 27 A projekt stratégiai dokumentumokhoz való illeszkedésének vizsgálata... 28 1. sz. melléklet: A projekt illeszkedése Zala megye releváns TOP projektcsomagjához... 31 2. sz. melléklet: Keszthely egyes fejlesztéseinek térképes ábrázolása... 33 4

A projekt rövid összefoglalása, helyzetelemzés, a meglévő állapot felmérése, követelményrendszer elemzése A projekt célja a térségben már komoly hagyományokkal rendelkező lovassport és lovasturizmus nemzetközi színvonalú szolgáltatásokat nyújtó bázisának kialakítása, kapcsolódó turisztikai attrakciófejlesztések megvalósítása és ösztönzése, valamint a lovassportokkal, lótartással kapcsolatos egyetemi képzések számára korszerű infrastrukturális háttér megteremtése. A projekt háttere, helyzetelemzés A Keszthely környéki lovasélet több évszázados hagyományokkal rendelkezik. A várostól délre elhelyezkedő Fenékpusztán már a 17. századtól kezdve lótartás is folyt, amit a Festetics család tett igazán világhírűvé telivértenyésztése révén. A 20. század közepétől a lótenyésztést és lovasoktatást az egyetem tangazdasága folytatta. Az egyetem profiljában a lótartás, lovasoktatás folyamatosan szerepelt az évtizedek során, azonban az ágazat fokozatos leépült, megszűnt a lótenyésztés és mára tulajdonképpen a lovasoktatás, valamint az egyetemi képzés gyakorlati megalapozását biztosító tangazdasági lótartás maradt. 2008- ben a Georgikon Kar beindította felsőfokú szakképesítést nyújtó ménesgazda képzését. A térség földrajzi jellemzői és a pontszerűen már rendelkezésre álló lovas infrastruktúra az ország egyik vezető lovas turisztikai célterületévé tehetnék azt. A környék számos működő lovardával rendelkezik, többségük Keszthely és Gyenesdiás között illetve Hévíz környékén található, magántulajdonban vannak, vállalkozásként működnek. Alapvető profiljuk a bértartás, lovagoltatás, lovasoktatás. Több önkormányzat is felfedezte már a lovasturizmusban rejlő kiaknázatlan lehetőségeket. Gyenesdiás évről évre megrendezi a Nemzeti Vágta elődöntőjeként is működő Festetics-vágtát, az ökoturisztikai fejlesztésekbe is lassan beépülnek a lovasturizmus igényeit is kiszolgáló elemek A Nemzeti Lovas Program a következőkben foglalja össze a hazai lovasélet legnagyobb hiányosságait (a felsorolás nem teljeskörű): kevés a szakmai kritériumok alapján minősített oktatóhely és az oktató, ezért a megbízható színvonalú utánpótlás nevelése nem megoldott. A lovaskultúra közoktatásba való bevezetése, valamint egyfajta lovas akadémiai képzés adhatja meg ehhez a kezdő lökést kevés a gyakorlati képzésen alapuló közép vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező oktató, pályaépítő, edző, lókiképző és lovász. A végzettséggel rendelkezők egy része vagy nem a megfelelő helyen szerzett szakmai gyakorlattal rendelkezik, vagy a képzések elvégzését követően külföldön vállal állást nincsen megfelelő számú és minőségű versenyhelyszín, kevés az igazán színvonalas verseny. Kapcsolódó korábbi fejlesztések, projektek, kezdeményezések A Pannon Egyetem korábban már nyújtott be pályázatot egy komplex lovas oktatóbázis kialakítása. Ennek központi beruházása a fedett lovarda megépítése lett volna a kapcsolódó szolgáltató funkciók biztosításával, kiegészülve továbbá istálló-épület, a karámok, a 5

lovaspálya felújításával, takarmánytároló építésével, valamint a szükséges felszerelések (akadálypark, lovas felszerelések), eszközök (oktatóterem berendezése, számítógép, videó, projektor) beszerzésével. E fejlesztés alapvetően a kor követelményeit kielégítő egyetemi oktatást szolgálta volna. A pályázat elutasításra került és az Egyetem önerőből nem volt képes végrehajtani a fejlesztést. A fenti pályázat alapgondolata, az előkészítés során végzett felmérések jelen projekt előkészítése során is felhasználhatók, annak figyelembe vételével, hogy a tervezett lovascentrum profilja eltérő, az egyetemi oktatáshoz szükséges modern infrastrukturális háttér biztosítása tulajdonképpen nem célja, hanem értelemszerű velejárója a fejlesztésnek. A lovascentrum az egyetem kezelésében álló területen valósul meg, oktatási tevékenységet is megvalósít, de nem egyfajta tangazdaságként, hanem piaci alapokon szolgáltató jelleggel működő, vállalkozásként kell arra tekinteni. A projektötlet megvalósítási alternatíváinak bemutatása, az elérhető legjobb módszer megvalósíthatóságának vizsgálata, szükségességének bemutatása Az elmúlt évtizedek során számos olyan projektötlet merült fel és került több-kevesebb részletezettséggel kidolgozásra, amely egy nemzetközi színvonalat biztosító, a térségben meghatározó szerepet betölteni hivatott lovascentrum megvalósítását tűzte ki céljául. Jelen esetben célunk nem pusztán egy újabb és nagyobb lovarda, lovasiskola létrehozása, a tervezett létesítmény nem egy újabb versenytársként kíván beszállni a turistákért, lovasokért folytatott küzdelembe, hanem egyfajta összefogó, szimbolikus arculatformáló szereplőként kíván a már meglévő szolgáltatókkal együttműködni. Köz- és magánszereplők összefogásával, hazai és uniós támogatások becsatornázásával olyan fejlesztés valósítható meg, amely túlmutat a kiszolgáló jellegen és a lovas szakma elismerését is képes lehet kiváltani. Megoldási alternatívák vizsgálata Az egyes kezdeményezések, javaslatok a szolgáltatások tartalmát, a centrum arculatát valamint megvalósítási helyszín tekintetben sokszínű képet mutattak, ezek közül a reális lehetőségként felmerülő alternatívákat mutatjuk be az alábbiakban: 1. Fenékpusztai lovas hagyományok újjáélesztése A fenékpusztai Festetics-majorság volt a híres fenéki Festetics-ménes központja, a korabeli lótenyésztés fellegvára. A térségben az elmúlt években megfogalmazódott fejlesztési javaslatok döntő többsége itt kívánta volna kialakítani a térségi lovascentrumot a majorság épületeinek felújításával, a lótenyésztés újjáélesztésével. Az ötlet mindenképp reprezentatív és a majorság épületegyüttese mindenképp méltó háttere lehetne egy ilyen centrumnak. A majorság és a közvetlen szomszédságában található részben feltárt késő római kori erőd (Valcum Castrum) területére a közeljövőben szabadtéri régészeti bemutatópark, középtávon pedig remélhetőleg egy komplex régészeti és hagyományőrző park, a 100 élmény parkja elképzelés megvalósítsa tervezett. Az élménypark elképzelése a római kori életet bemutató fejlesztéseken túl a Festetics-korabeli ménesbirtok és lovasközpont újjáélesztését is céljául tűzte ki. 6

A majorság épületei jelenleg romos, elhanyagolt állapotban vannak, tulajdonosuk a Magyar Állam, egyes területek kezelő szervezete a Helikon Kastélymúzeum Nonprofit Kft. A Valcum-Fenékpuszta bemutatóhely fejlesztése projektben a majorság főépületeként funkcionáló kiskastély felújítása tervezett, abban látogatófogadóközpont valamint kiállítótér kerül kialakításra. Reményeink szerint a térség ökoturisztikai folyosóihoz csatlakozva ez szolgál majd egyfajta déli kapuként az ideérkezők számára. Ugyan a múltbéli hagyományok valóban a majorság fejlesztését indokolnák, a jelen projekt előkészítése során mégis arra következtetésre jutottunk, hogy sokkal nagyobb esély van egy már meglévő bázis továbbfejlesztésére, a már jelenlévő szakértelemre alapozva 2. Lovascentrum kialakítása a Pipás-kertben A keszthelyi Festetics-kastély parkjához kapcsolódó, attól nyugatra eső terület elhelyezkedéséből kifolyólag bizonyos szempontból ideális helyszín lehet egy lovascentrum megvalósítására: a kastély és a belváros közelsége könnyen elérhetővé teheti azt a nagyközönség számára, a reprezentatív környezet hozzájárulhat a megfelelő arculat kialakításához. A terület a Magyar Állam tulajdonában, a Helikon Kastélymúzeum Nonprofit Kft. kezelésében van, így tulajdonjogilag egységesnek mondható. Másrészről azonban pont a terület elhelyezkedése az egyik oka annak, hogy nem javasoljuk a lovascentrum itt történő elhelyezését: a centrum egy utakkal körülhatárolt területen be lenne szorítva, amely egyrészt a jövőbeni esetleges terjeszkedés akadálya lehet, másrészt a lósport jellegéből kifolyólag sem ideális (a centrumból induló túrázóknak forgalmas utakon kellene átkelni, amíg kiérnek a lovaglásra tényleg alkalmas területekre). A fenékpusztai megvalósítás elvetésének indokához hasonlóan itt is érvényes az a szempont, hogy érdemesebb egy már meglévő bázis továbbfejlesztésében gondolkodnunk. 3. Lovascentrum Gyenesdiás és Keszthely közötti megvalósítása Gyenesdiás északi részén, a Keszthelyi-hegység lábánál számos magánkézben található lovarda is működik, itt található a Balaton-part egyetlen fedett lovardája (20*50 méteres) is. Az önkormányzat középtávú fejlesztési tervei között szerepel egy közel 6 hektáros önkormányzati tulajdonban lévő területen lovascentrum létrehozása magánbefektető közreműködésével. A terület fekvése egyrészről rendkívül előnyős, mivel Észak és Kelet felé nyitott a Keszthelyi-hegység útvonalai irányába, másrészről viszont hátrányos, mivel Nyugat felé lakott területek, forgalmas közutak zárják el. 4. Lovascentrum kialakítása a Szendreytelepen A Szendreytelepen működik jelenleg az Egyetem tangazdasága valamint, az elsősorban egyetemi diákokat kiszolgáló Georgikon Lovasiskola és ez a ménesgazdaképzés illetve állattenyésztési képzés gyakorlati központja. A telep számos, kihasználatlanul álló, hasznosításra váró épülettel rendelkezik, a rendelkezésre álló terület a centrum későbbi terjeszkedésére is alkalmas lehet. A centrum Szendreytelepen történő megavalósítása mellett szóló érvek: szükséges alapinfrastruktúra megléte, állattenyésztésre, állattartásra alkalmas területek, épületek rendelkezésre állása 7

a területet döntő része a Magyar Állam tulajdonában van, a tulajdonviszonyok egyértelműek az Egyetemen rendelkezésre álló szaktudás helyben történő alkalmazása lehetséges, amely egyrészt a centrum humán kapacitásigényét is kiszolgálja, másrészt korszerű és valós (a képzésből kikerülők számára tényleges gyakorlatként hivatkozható) körülményeket biztosít az oktatáshoz a lovascentrum kialakításával egyben az egyetemi oktatás színvonala is emelkedhet, képzésekkel bővülhet a kínálat, amely tovább erősítheti Keszthely lovas-város arculatát (jelenleg az országban egyedül itt zajlik ménesgazdaképzés), a megfelelő infrastruktúrával és állománnyal a képzések köre bővíthető, komplexebb képzési tematika alakítható ki, emelve nem csak az Egyetem, de egyúttal a centrum presztízsét is az Egyetemen képzett szakemberek helyben történő továbbfoglalkoztatási lehetősége, gyakorlat szerzésének biztosítása jó földrajzi elhelyezkedés: egyszerű közúti megközelíthetőség, a városközponttól mindössze kb. 3 kilométerre található, Dél, Nyugat és Észak felé nyitott terület könnyen beilleszthető a Keszthely-Hévíz térség tervezett ökoturisztikai kínálatába: a Fenyves-allé, mint a Fenékpusztát Keszthellyel összekötő tengely mentén helyezkedik el. Az eredeti elképzelések szerint a térségi lovascentrum kialakításával együtt a térségi lótenyésztés hagyományainak újjáélesztése is megtörténhet. A lótenyésztés újbóli beindítását jelen esetben azonban csak középtávú tervként kezeljük, tekintettel arra, hogy a jelen fejlesztés projektgazdája sem gazdaságilag, sem pedig szakmailag nem tartja rövidtávon megvalósíthatónak. Egy térségi lovassportcentrum kialakítását, felfuttatását valamint a hazai lovas sportok presztízsének és népszerűségének vissza-állítását (melyet a Nemzeti Lovas Program tűz ki céljául) követően érdemes lehet a lótenyésztés újbóli meghonosítása a térség-ben, vagy a Szendreytelepi lovas-centrumhoz kapcsolódva, vagy a fenékpusztai egykori Festetics-majorság kihasználatlanul álló épület-együttesére alapozva. Mindenképp javasolt továbbá a Szendreytelepi fejlesztés és a gyenesdiási kapacitások és tervek összekapcsolása. 8

Célkitűzések Átfogó cél: Keszthely térségének hazai és nemzetközi lovascentrummá emelése, nemzetközi színvonalú lovasbázis létrehozásával, és a képzési kínálat bővítésével, ezen belül a legfontosabb pontok: a térség lovassport-hagyományainak újjáélesztése, a lovassport nyitása, elérhetővé tétele szélesebb rétegek számára az idegenforgalom szezonalitásának csökkentése egész évben használható infrastruktúra fejlesztésével munkahelyteremtés (a lósportban nemzetközi tapasztalatok alapján 3 ló 1 munkahelyet teremt 1 ) egyetemi oktatás színvonalának emelése korszerű infrastruktúra kialakításával; a lovassporthoz, lótartáshoz kapcsolódó képzési kör bővítése. Operatív célok a Pannon Egyetem Szendreytelepi területén a modern követelményeknek mindenben megfelelő infrastruktúra kialakítása; a jelenlévő építészeti örökség megújítása és funkciókkal történő megtöltése a célcsoportok számára különböző színvonalú és jellegű szálláshelyek fejlesztése célcsoportok széles rétegét megszólítani képes marketingcsomag kidolgozása, amely egyben illeszkedik a térség Festetics-örökségre alapozó arculatához és a már megvalósult ill. a tervezett ökoturisztikai fejlesztésekhez együttműködések kialakítása a térség többi turisztikai attrakciójával (pl. Festeticskastély, már működő lovardák, gyógyturisztikai desztinációk). Indikátorok A projekt során megvalósítandó tevékenységek kimeneteinek mérésére a következő indikátorokat javasoljuk: a Lovascentrum szolgáltatásait igénybe vevők száma megrendezett hazai és nemzetközi versenyek száma egyéb, ismeretterjesztést, a lósportot, lovasturizmust népszerűsítő tematikus rendezvények száma. 1 Kincsem Nemzeti Lovas Program 9

A projekt megvalósítandó tevékenységei eredményeit mérni képes az Európai Unió előzetes hivatalos elvárásainak megfelelő közös (common) outputindikátor 2 : ALAP SORSZÁM NÉV DEFINÍCIÓ / MEGJEGYZÉSEK ERFA, ETE A projekt tervezett elemei 9 A támogatott kulturális vagy természeti örökség részét képező helyszínekre irányuló látogatások száma Az olyan helyszínekre irányuló látogatások száma, amelyeket jelentősnek tartanak a kultúra és a természet megőrzése szempontjából, és amelyek a Strukturális Alapokból támogatásban részesültek a látogatók fogadása céljából a fenntartható turizmus jegyében. A korábban turisztikai tevékenységgel nem foglalkozó, illetve a korábban is turisztikai tevékenységre koncentráló helyszíneket egyaránt tartalmazza (pl. múzeummá alakított természeti parkok és épületek). Egy látogató több látogatást is tehet; a látogatók csoportjai esetén pedig a csoporttagok számával kell szorozni. A látogatások a projekt befejezését követő naptári évtől számolandók. I. Nemzetközi színvonalú lovascentrum kiépítése a Szendreytelepen: a. Négy évszakos hasznosítást lehetővé tevő, több lovas szakág igényeit is kielégítő fedett lovarda megépítése lelátótérrel és a kapcsolódó szolgáltató funkciók biztosításával (vizesblokk; öltözők; pihenő-társalgó-vendéglátóhely; oktatótér; a lovas oktatást szolgáló infrastruktúra) b. Négy évszakos kültéri pálya, fedett és fedetlen futószáras pálya. A telep létesítményeit úgy kell elhelyezni és funkciókkal megtölteni, hogy egy-egy rendezvény ne bénítsa le teljes mértékben a működést (pl. versenyek rendezésével egy időben lehetőség legyen lovasoktatás, egyéb szolgáltatások igénybe vételére) c. Az istálló épület, villanypásztorral/egyéb megoldással elkerített homokos karámok, legelők lekerítése, hozzájuk tartozó öntözőrendszer kiépítése, szabadtéri, félig fedett beállók elhelyezése, mosóbox építése, a lovaspálya felújítása, takarmánytároló építése, elkülönítő, szoktatókarám építése d. Szükséges felszerelések (akadálypark, lovas felszerelések) beszerzése e. Hobbi- és sportlovasok lovainak bértartására alkalmas istállók kialakítása, különböző minőségű boxokkal a jelentkező igények szerint (pl. elkerített kifutóval rendelkező boxok), webkamerás megfigyelési rendszer kiépítése (amelyen keresztül nem csak a centrum dolgozói, hanem a tulajdonos is figyelheti lovát) f. Kiegészítő szolgáltatások kiépítése: pl. lószolárium, akvatréner (a lovak tréningezésében illetve sérülések, műtétek utáni rehabilitációban segítő berendezés) g. Gyerektáboroztatásra alkalmas helyiségek kialakítása, felújítása (lakó-és közösségi helyiségek). II. Elérhetőséget biztosító és egyéb infrastruktúra kiépítése: a. Biztonságos közúti megközelíthetőség megteremtése, a teleptől Nyugatra elhaladó 71. sz. főút és Keleten futó Festetics György utat összekötő Szendreytelepi út megerősítése 2 A következő dokumentum által kidolgozott nomenklatúra szerint: European Commission DG Regional Policy (2011): The Programming Period 2014-2020. Monitoring and Evaluation of European Cohesion Policy European Regional Development Fund and Cohesion Fund. Concepts and Recommendations. Guidance Document. November 10

b. A balatoni kerékpárkörútról történő egyértelmű megközelíthetőség megteremtése, tájékoztató táblák kihelyezésével és biztonságos elágazás megteremtésével c. Kerékpárparkoló és kerékpáros pihenőhely létrehozása (ivóvízvételi lehetőség, padok, alapszintű szervízelési lehetőség megteremtése, kerékpáros információk, térképek kihelyezése) d. A Fenyves-allé, mint a terület jövőbeni ökoturisztikai tengelyének rendezése (a végighaladó földút rendezése, a fasor szükség szerinti pótlása) e. Parkolóhelyek létesítése egyrészt a telepre rendszeresen látogatók számára (bértartási, lovasoktatási, lovagolási szolgáltatásokat igénybe vevők) szükséges egy nagy igénybevételre alkalmas, szilárd burkolatú parkoló kialakítása, másrészt a rendezvényekre érkezők számára szükség van egy esetileg megnyitható, a létesítményekhez közel eső parkolóterület kijelölésére f. Nagyobb járművek (lovas-utánfutóval érkező személygépkocsik, teherautók és kamionok) beállására alkalmas területek kijelölése, illetve több napos tartózkodás esetén alternatív helyszínek kijelölése (főként a kamionok esetében szükséges). Nagyobb rendezvények esetén a kamionparkoló kijelölésére a telepen kívüli helyszínt is mérlegelni érdemes, amelynek használatára a lovascentrum eseti jellegű szerződést köt. Ennek lehetőségét pl. a Hévíz-Balaton repülőtér területe vonatkozásában lehetne megvizsgálni, a keretmegállapodást a lovascentrum kötné, és egyfajta szolgáltatásközvetítőként működne g. A tömegközlekedési eszközökkel érkezők számára szolgáltatások nyújtása: a különböző környékbeli településekre érkezők számára transzfer biztosítása, nagyobb csoportok számára buszos utazás megszervezése, reptéri transzferlehetőség biztosítása. E szolgáltatások biztosítására a centrum vagy helyi szolgáltatókkal köt keretmegállapodásokat, vagy adott esetben mérlegelni kell saját jármű beszerzését (pl. minibusz). h. A Szendreyteleptől a keszthelyi szennyvíztisztító telepig kiépítendő kb. 1,8 km hosszú szennyvízvezeték, park belső vízvezeték hálózata, csapadékvízelvezető és gyűjtő rendszer, öntözőrendszer, elektromos energiaellátó erősáramú és telekommunikációs gyengeáramú hálózata, riasztó hálózatok, a használati melegvízhez és a létesítmények fűtéséhez szükséges hőenergia előállító és ellátó rendszer, tér- és díszvilágítási hálózat. Tekintettel a terület elhelyezkedésére (szennyvíztisztító teleptől 1,8 km-es távolság) érdemes megvizsgálni egyéb szennyvíz-elhelyezési- és kezelési módokat is amelyek esetleg költséghatékonyabb megoldást jelenthetnek. i. Az energia valamint használati melegvízellátás vonatkozásában, tekintettel az ellátandó terület nagyságára és sajátos igényeire, mindenképp érdemes számításba venni az alternatív energiaellátás lehetséges módjait, különös tekintettel a megújuló energiaforrások integrálására a rendszerbe. III. Oktatási színvonal fejlesztéséhez szükséges fejlesztések: a. Mint azt korábban már kifejtettük, célunk nem egy egyetemi oktatási centrum kialakítása, hanem egy piaci alapokon működő, sokrétű professzionális szolgáltatáspalettával rendelkező centrum létrehozása. Mindazonáltal olyan konstrukciót szeretnénk kialakítani, amelyben a már meglévő és reményeink 11

szerint a jövőben bővülő oktatási lehetőségek és a lovascentrum egymást kiegészítve, erősítve működnek egymás mellett. A lovascentrum megépülésével a hallgatók és az egyetem szakemberei korszerű infrastrukturális hátteret kapnak, másrészt a centrum számára képzett munkaerő állhat rendelkezésre. A diákok gyakorlati képzésüket a centrumban végezhetik el (az Egyetem és az üzemeltető cég erre vonatkozó megállapodása alapján), ezen túlmenően pedig akár diákmunkásként történő foglalkoztatásuk is elképzelhető, garantálva az elhivatott és hozzáértő humán kapacitás állandó meglétét. A lovascentrum presztízsének emelkedésével ez a gyakorlat egyben jó ajánlólevél is lehet a képzéseket elvégző diákok számára. Mindazonáltal megjegyeznénk, hogy a diákok ilyen jellegű foglalkoztatása kizárólag szakmai alapon történhet, nem szabad azt szükségszerűségként kezelni, mivel az a szolgáltatások minőségének romlását eredményezheti. b. Az egyetemi oktatáshoz, felnőttképzéshez szükséges infrastruktúra megteremtése, bővítése: eszközök (oktatóterem berendezése, számítógép, video, projektor) beszerzése. c. Az Egyetemen jelenlegi speciális, lovakkal kapcsolatos képzése a ménesgazdaképzés (felnőttképzés formájában). A jövőben meg kell fontolni további képzések bevezetését, akkreditációját, így pl. lovasterapeuta képzés (a Magyar Lovasterápia Szövetség Alapítvány közreműködésével gyógypedagógusok, gyógytornászok, lovasok és segítők számára, gyógypedagógiai lovaglás és lovastorna, valamint hippoterápia szakágakon) amely a térség dinamikusan fejlődő egészségturizmusára alapozva keresett lehet; lovasoktató és lovasedző képzés. d. A lovascentrum egyfajta oktatási helyszínként is funkcionálhat, amely nem csak az egyetemi diákokat célozza, hanem megnyitja kapuit az általános és középiskolások előtt. A Nemzeti Lovas Program egyik kiemelt célja a lovas sportok, a lovas kultúra beépítése az általános oktatási rendszerbe. A lovascentrumban meg kívánjuk teremteni iskolai osztályok rendszeres fogadásának lehetőségét. Ez egyrészt az iskolákkal (illetve fenntartóikkal) kötött keretmegállapodások keretében történhet, amelyben a felek rögzítik a látogatások rendszerességét és a szolgáltatások ellenértékét. Mivel előreláthatólag a tanterv kötelező részeként történik meg a programokon való részvétel, így annak finanszírozása az iskolai előirányzatokból történik (közvetlen központi, vagy a fenntartón keresztül történő kifizetéssel, ami szükségessé teszi a járási tankerület [KLIK] bevonását a projekt végrehajtásába). e. Mostanra már beépült a magyar oktatási rendszerbe az erdei iskola fogalma és számos általános iskolás csoport tölt el akár egy hetet is ilyen helyszíneken a tanév során. A lovascentrumban ennek analógiájára tervezzük egyfajta lovas iskola rendszer kialakítását, ahol iskoláscsoportok több napot is eltölthetnek, szálláshely, ellátás és programok biztosítása mellett. A projekt részét képezi a gyermektáboroztatási lehetőségek megteremtése a telepen. A tervezett lovas iskola ugyanezen infrastruktúrát használhatja, csökkentve ezzel annak kihasználtságának szezonalitását (a táborok elsősorban nyáron vannak, míg az oktatási rendszer részét képező erdei/lovas iskola programokra a tanév folyamán kerül sor). 12

IV. Kapcsolódó szolgáltatási háttér megteremtése: a. Célunk, hogy a centrumba érkező vendégek számára minden szükséges szolgáltatás megtalálható legyen: étterem, kávézó, élelmiszer-és ajándékbolt, lófelszerelés-bolt, felszerelés-javítási szolgáltatások, különböző színvonalú szálláshelyek. b. A szálláshelyek vonatkozásában elsősorban a szolgáltatásokat igénybe vevő célcsoportokat kell figyelembe venni. A diákcsoportok számára táborszerű olcsó, de igényes elhelyezési lehetőséget kell biztosítani. Ezen túlmenően a telepen kétféle szálláshely kialakítását tartjuk szükségesnek: egy igényes panzió (a régi intézőépületben, az ún. Szendrey-házban elhelyezve) és egy több, kisebb épületből álló bungalló-rendszer kiépítését a telepnek akár több pontján is elhelyezve azokat. Ezekhez kapcsolódva szükség van néhány szabadtéri létesítmény, úgy mint játszótér, piknikező terület kialakítására, amely nem csak a telepen szállást foglalók, hanem a napi kirándulókat is kiszolgálja. c. A lovas sportok alapvetően a magas költési hajlandósággal és képességgel rendelkező réteget vonzzák. Mivel a térség települései számos színvonalas szálláshellyel rendelkeznek (elsősorban Hévíz, Zalakaros illetve néhány Balaton-parti település), így nem tartjuk szükségesnek a helyszínen ilyen színvonalú szálláshely fejlesztését (azt legfeljebb a centrum működése során a vendégektől érkező visszajelzések fényében kell újra mérlegelni). Ezzel szemben az egyszerű megközelíthetőség és a már működő, luxusminőséget nyújtó szálláshelyekkel való kapcsolat kialakítását kell szem előtt tartani, hogy a hotelek és a lovascentrum egymással együttműködve tudják a messzemenőkig kiszolgálni a látogatók igényeit. Keszthely jelenlegi szálláshelykínálata nem felel meg ezen réteg igényeinek, így azok elsősorban Hévízen vagy Zalakaroson keresnek szállást. Ahhoz, hogy a város ne maradjon le a jómódú turistákért folytatott versenyben, mindenképpen lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy a közeljövőben minőségi szálláshely létesüljön területén. A lovascentrum közönségét kiszolgálandó egy lehetséges alternatívaként vehető számba a Pipás-kert hasznosítása, amely könnyű megközelíthetőségével a kastély és a történelmi belváros tőszomszédságában méltó környezet lehetne luxuskörülményeket biztosító szálláshelyek kialakítására. A terület jelenleg a Helikon Kastélymúzeum Nonprofit Kft. kezelésében van, amelynek több projektje is érinti azt, átfogó hasznosításra azonban ez idáig nem került sor. A terület egyúttal egyfajta továbbvezető folyosóként is működhet, átvezetve azokon a tervezett postakocsi útvonalat, valamint általában továbbvezetve azon a kastélyba látogatókat a Szendreytelep irányába. d. Orvosi és állatorvosi ügyeleti rendszer kidolgozása. A lovascentrum szolgáltatásainak hátterében mindenképp egy kidolgozott biztonsági hálónak kell működnie: nem csak a sérülést, balesetet szenvedett lovasok illetve egyéb látogatók számára kell ellátásáról biztosítani, hanem a sérült, beteg lovak számára is. A telepről kilovaglók számára mentési szolgálatot kell fenntartani, amely jelzés esetén megkeresi és visszajuttatja a lovat és lovasát. A számos külföldi látogató miatt szükség van ezen biztonsági hálón belül a különböző 13

nyelvtudással rendelkező személyek kijelölése, akik vészhelyzet esetén segíteni tudnak, segítik a kommunikációt a sérült/tulajdonos és az orvos között, kórházi ellátás szükségességénél igény szerint elkísérik, informálják a vendéget. e. Információs központ működtetése. Egyrészt a lovascentrum működéséről, az egyes szolgáltatások feltételeiről nyújt tájékoztatást, másrészt a térség turisztikai attrakcióira is felhívja a látogatók figyelmét. A telepen keresztülhalad a Fenyves-allé, amely összeköti a jövőbeni ökoturisztikai fejlesztéseket és a már meglévő attrakciókat: a keszthelyi Festetics-kastélyt, Valcum-Fenékpuszta bemutatóteret, a Hévízi-csatornát, amely mentén Dél felé haladva a Kis-Balatonhoz, Észak felé haladva a Hévízi-tóhoz jutunk. A jövőben ezen attrakciókat nem csak önállóan, hanem különböző programcsomagokban is szerepeltetni tervezzük, kialakítva ezáltal egy térben is összefüggő turisztikai desztinációt, ahol az ideérkezők számos szolgáltatás közül választhatnak érdeklődési körüktől és képességeiktől, a rendelkezésükre álló időtől és anyagi lehetőségektől, továbbá az időjárástól függően. A lovascentrumban kialakítandó információs központ egy belépési pontként is szolgálhat ebbe a rendszerbe. f. Tematikus bemutatóterek létrehozása: a telepen található közel 280 m 2 -es műemléki védettség alatt álló magtár kihasználatlanul áll, felújítás és funkció betelepítése nélkül az összeomlás veszélye fenyegeti, miközben a telep egyik jelentős arculati eleme lehetne. Adottságaiból kifolyólag ideális helyszíne lehet a látogatóközpont, információs iroda, továbbá kiállítóterek kialakítására. A Helikon Kastélymúzeum egyéb fejlesztéseihez valamint a centrum tevékenységéhez igazodva kell megtölteni olyan múzeumi elemekkel, amelyek elsősorban az ideérkező családok igényeit célozzák meg. V. Ökoturisztikai kínálathoz történő kapcsolódás: a. A lovascentrum összekapcsolása szükséges a Hévízi lefolyó mentén tervezett láprehabilitáció és kapcsolódó ökoturisztikai, valamint a Valcum-Fenékpusztán tervezett fejlesztésekkel. Szükség van olyan ökoturisztikai programcsomagok kialakítására, amelye több szereplő együttműködését követeli meg (a térség két meghatározó múzeumának, a Balatoni Múzeumnak és a Helikon Kastélymúzeumnak szakemberei, a túrákat szervező szolgáltatóknak, a lovascentrum üzemeltetőjének, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szakembereinek együttesen kell kialakítani a térségbe látogatók számára ajánlható program-lehetőségeket). b. Közös turisztikai programcsomagok kialakítása. A lovascentrumnak nyitott, látogatható része is lesz, ahol az érdeklődők belekóstolhatnak a lovaglás élményébe, így egy fenékpusztai vagy kastélybéli és egy Újmajorbeli látogatás könnyen összekapcsolható egy teljes napos programmá, kihasználva pl. a Helikon Kastélymúzeum által tervezett postakocsi-járatot a Fenyves allén, vagy az ugyanitt tehető kellemes sétautat. c. Lovastúra-hálózat fejlesztésének ösztönzése. A térség ideális helyszíne lehet hosszabb távú (egy vagy több napos) lovastúrák megtételéhez. Jelen fejlesztés keretében elsősorban a centrumhoz közvetlenül kapcsolódó útvonalak felmérése és kijelölése történne meg. Több kezdeményezés is indult már a 14

környékbeli túraútvonalak kijelölésére (pl. Keszthelyi-hegységben), ezek összekapcsolását, összefüggő hálózatban történő megvalósítását mindenképp szorgalmazni kell. A kiépítendő akár több száz kilométer hosszúságú lovastúrahálózat lehetővé teszi, hogy képzett vezetővel, vagy akár vezető nélkül történő lovaglást. Az útvonalak kijelölése GPS-szel történik, a lovasok pedig ezen alapulva kapnak megfelelő tájékoztatást a lovas túraútvonal közelében lévő egyéb szolgáltatásokról, idegenforgalmi jelentőségű programokról, látnivalókról, a nemzeti lovaskultúrához tartozó értékek bemutatásáról. d. Jelenleg a lovastúrák egyik kedvelt célpontja a Keszthelyi-hegység, elsősorban a Gyenesdiáson található számos lovardából kiindulva. E célterület kapcsán két fontos fejlesztés szükséges: 1) az összeköttetés megteremtése a Keszthelytől Délre eső területekkel. Az elkerülő út építése, valamint az Észak felé induló több közút vonalvezetése elválasztja egymástól a lovasturizmus két célterületét, amire lovasútvonalak nyomvonalának (adott esetben a városon átvezetve) megoldást kell találni. A Szendreytelepről kiindulva a lovasok meg tudják közelíteni a kastély hátsó kertjét, innen kell a városból kivezető, és a Keszthelyihegység lábához elvezető lovasútvonalat kijelölni a kis forgalmú utcákon keresztül, szükség esetén forgalomcsökkentő elemek alkalmazásával. 2) A Keszthelyi-hegységben lovastúra útvonalak kijelölése. Jelenleg a lovasok által használt ösvények pókhálószerűen hálózzák be a hegységet, ami a természetvédelmi és erdőgazdálkodási szempontokra (valamint jogszabályi rendelkezésekre) tekintettel sem fogadható el. Az új útvonalak kijelölését és a használatukra vonatkozó feltételrendszert az érintett önkormányzatokkal, a Bakonyerdő Zrt.-vel és a térség lovas életének szereplőivel együttműködve kell kialakítani. 3 A célzott fejlesztés részprojektre bontása lehetőségének vizsgálata A fenti pontokban bemutatott fejlesztési elképzelések egymással szorosan összefüggenek, azok részekre bontása erősen gyengítik az egyes projektelemek várható hatását. A lovascentrum akkor tud többet nyújtani a környékbeli magán lovas létesítményekhez képest (és azokon felül), ha a széles körű szolgáltatások nyújtásán túlmenően a lovas szakmai egyfajta szakmai műhelyeként, valamint az oktatási rendszer sajátos elemeként működik. A lovascentrumnak a térség arculata szempontjából meghatározó szerepet szánunk, így nem elegendő, ha a lovas sportokban ténylegesen érintett viszonylag szűk réteg érdekeit, igényeit tartjuk szem előtt, hanem a lovaglás, a lovaskultúra vonatkozásában szemléletformáló, ismeretterjesztő szerepet is szánunk annak. Ugyan a két fejlesztési irány célcsoportjai erősen különböznek, a centrum megfelelő kialakításával, a szolgáltatási rendszer és a humán kapacitások racionalizálásával, a minőség mindenkori szem előtt tartásával a lovascentrum e két arca egymást kiegészíthetve működhet egymás mellett. A fejlesztés önállóan megvalósítható eleme lehet a magtárba tervezett kiállítás megvalósítása. Ennek azonban csak akkor van létjogosultsága, ha a lovascentrum már megépült (különben kihasználtsága igen kétséges lenne). Amennyiben a lovascentrum fejlesztése a magtár rekonstrukciója nélkül valósulna meg, külső felújításra akkor is szükség 3 A Keszthelyi-hegység turisztikai termékfejlesztésének továbbtervezése; Bakancsos turizmus a Keszthelyi-hegységben, Varsás Környezetvédelmi és Szolgáltató Bt., 2010. március 15

van, mindazonáltal számolni kell azzal, hogy felújítás és funkció nélkül az értékes épület egyre rosszabb állapotba kerül, és előbb-utóbb összeomlik. Ugyancsak szükség van az újonnan létrejövő turisztikai attrakció pozícionálására is a turizmusmarketing vonatkozásában és a térség már meglévő turisztikai szereplőivel együttműködve megalapozni ismertségét. Az előkészítési illetve a megvalósítási szakaszba bevonható partnerek bemutatása Keszthely Város Önkormányzata: a lovascentrum Keszthely közigazgatási területén valósul meg. A városi hatóságok járnak el több, a centrum megnyitásához szükséges engedélyezési eljárásban, így mindenképp indokolt az előzetes egyeztetés, nem csak vezetői szinten, hanem az egyes területek önkormányzati szakembereivel is. Ugyancsak együttműködés tanácsos a jövőbeni szálláshely-fejlesztési tervek kapcsán, mivel a megfelelő és könnyen elérhető kínálat megléte döntő jelentőséggel bír nem csupán a centrum, hanem a város számára is. Helikon Kastélymúzeum Nonprofit Kft.: a város, és egyben a térség talán legfontosabb és legeredményesebben működő turisztikai attrakciófejelesztő szereplője. Az új szolgáltatásoknak a városban megvalósított és folyamatban lévő fejlesztésekhez való illeszkedésének biztosítása szükséges, a környékre érkező turisták számára térben és időben egyaránt könnyen összekapcsolható szolgáltatások közös vagy összehangolt fejlesztése. Bár a térség turisztikai attrakciói más-más kézben vannak illetve lesznek, az egyes szereplők összefogása csak erősíti mindannyiukat és fokozza a szolgáltatások kihasználtságát. A Helikon Kastélymúzeum Nonprofit Kft. és a lovascentrum egyik konkrét együttműködési területe lehet pl. a kastélytól Valcum-Fenékpuszta irányába induló postakocsi-járat közös szervezése, a magtárba tervezett kiállítótér tartalommal való megtöltése, közös rendezvények szervezése (pl. lovas bemutatók a Kastély rendezvényein). Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ illetve területileg illetékes szervezete: A Központ, mint a KÖH jogutódja, szakhatóságként vesz részt a műemlékeket érintő fejlesztések engedélyezésében. A területen több védett épület is található (intézőház épülete, amelynek panzió szerepet, magtár épülete, melynek fogadóközpont és kiállítótér szerepet szántunk, további épületek, amelyek jövőbeli funkciója a tervezési-előkészítési fázisban tisztázandó) miatt érvényesülő különleges előírások, feltételek tisztázása már az előkészítési fázisban szükséges. A jogi, tulajdonjogi helyzet feltárása, a területre vonatkozó építésügyi és környezetvédelmi szabályozás bemutatása A Szendreytelep területe a Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testülete 32/2009. (X.15.) sz. rendeletével a Keszthely külterületek és a város egyes beépített területei helyi építési szabályzata alapján belterületi övezeti besorolásban található. A megvalósítási helyszín egy része (a majorság ingatlanjai) besorolása Beépítésre szánt különleges terület, a majorságot körül vevő egyéb telkek pedig vegyes besorolásúak. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet értelmében a Szabadidő eltöltésére szolgáló állandó szabadtéri létesítmények létrehozása környezeti hatásvizsgálatra kötelezett 16

tevékenység lehet, amennyiben a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség azt előzetes eljárásában szükségesnek ítéli meg. Abban az esetben kell ezen előzetes eljárást kezdeményezni, ha a szabadtéri létesítmény a) 5000 fő egyidejű befogadóképességgel vagy 3 ha területfoglalással vagy 300 db parkolóhellyel bír; b) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 1 ha-tól valósul meg. Jelen tanulmányban bemutatott fejlesztés az a) előreláthatólag az a) pont hatálya alá esik. Meghatározó továbbá a fejlesztés tartalmának kialakítása és a majdani üzemeltetés szempontjából a lovas szolgáltató tevékenységről szóló 14/2008. (XII. 20.) ÖM rendelet amely lovas szolgáltató létesítmény esetében a következő minimumkövetelményeket írja elő: az istállóban a lovakat boxokban tartják; az istálló belmagassága legalább 2,5 m; az egyes bokszok alapterülete legalább 9 m 2, amelyek rövidebb fala nem kevesebb 2,5 méternél; a lovak boxos tartása esetén a telep rendelkezik legalább 150 m 2 alapterületű pihentető karámmal, ahol biztosított a szolgáltatást végző lovak pihenése; a telephely (fióktelep) rendelkezik rögzített korláttal körülvett, egyenletes talajú, legalább 800 m 2 alapterületű lovas pályával; a telep rendelkezik a vendégek részére szolgáló öltözővel, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletnek megfelelő számú WC- és mosdóhelyiséggel; lovasterápia szolgáltatás biztosítása esetén a telep rendelkezik legalább egy, mozgássérültek számára is alkalmas WCés mosdóhelyiséggel; a telep rendelkezik a lólétszámnak megfelelő számú, alkalmas nyereggel és alkalmas szerszámzattal; a nyereg és a szerszámzat akkor alkalmas, ha a célnak megfelelő és hibátlan, rendeltetésszerű használat esetén biztosítja a vendég biztonságát; félnomád tartás esetén a lovak számára lovanként legalább 1000 m 2 területű bekerített terület (karám), valamint legalább három oldalról borítással határolt, fedeles építmény (szárnyék) kialakítása szükséges, amelynek belmagassága legalább 2,5 méter, lovankénti alapterülete legalább 8 m 2 ; félnomád a tartás, ha a lovaknak lehetőségük van arra, hogy a szárnyékból vagy a futóistállóból szabadon mozogjanak és a szárnyékban a lovak etetése, itatása és almozása megoldható. A létesítmény kialakítására és üzemeltetésére vonatkozó szabályokat az állattartásra és állategészségügyre vonatkozó jogszabályok részletesen tárgyalják, ezeket jelen tanulmányban azok terjedelme miatt nem részletezzük. Mivel reményeink szerint Hévízi lefolyótól Nyugatra található lápos területen a közeljövőben élőhely-rehabilitáció és ökoturisztikai fejlesztések sora történik meg, azt érdemes lehet bekapcsolni a lovasturizmus útvonalhálózatába. Amennyiben ez megtörténik, a terület földrajzi közelsége miatt érdemes mindkét projekt előkészítése kapcsán figyelembe venni a MSZ 20395 Természetvédelem, Lovas turizmus a védett természeti területeken című magyar nemzeti szabványt. A lovas túrák hatással vannak a talajra és az azt borító növénytakaróra, annak típusától és az évszaktól függően, valamint az ott élő állatvilágra. Ez különösen fontos azokban az esetekben, amikor védett növény- és állatfajokról, növénytársulásokról van szó. A szabvány ezekkel kapcsolatban is fogalmaz meg elvárásokat. Kitér a lovas túra útvonalának kijelölési szempontjaira, és javaslatokat fogalmaz meg a lovas turizmus okozta zavarások, károkozások elkerülésére, csökkentésére. 4 A beruházással érintett terület döntő része a Magyar Állam tulajdonában van. A Szendreytelepi út és a Fenyves-allé keresztezésénél található 3 magántulajdonban lévő ingatlan (0236/7, 0238/5 és 0238/4, társasházi illetve telephelyi minőségben feltüntetve a földhivatali nyilvántartás szerint), valamint a Szendreytelepi út első szakaszán a város felől érkezve található szintén egy magántulajdonban álló társasház. A fejlesztés tulajdonképpen 4 Forrás: Magyar Szabványügyi Testület 17

az egyetemi kezelésben álló területeken megvalósítható, azonban a Szendreytelep és így a lovascentrum egységes képe érdekében a tulajdonosokkal egyeztetés szükséges, szükség esetén ingatlanvásárlás illetve közös fejlesztés is szóba jöhet. A projekt által biztosítható szolgáltatások megnevezése, a szolgáltatások igénybe vételében érdekeltek körének számbavétele A megyei szintű tervezés jelenlegi szakaszában a Keszthely és Hévíz térségének vonatkozásában számos olyan fejlesztési terv fogalmazódott meg, amelyek egymással összekapcsolhatók és összekapcsolandók, és amelyek ezáltal olyan egységes turisztikai kínálatot teremtenek meg, amely egyben meghatározza a térség arculatát is. Ha csak Zala megyéhez tartozó közeli, turisták által kedvelt települések látogatottsági adatait nézzük, a tervezett lovascentrum közvetlen környékére több mint 300.000 vendég érkezik évente, amely kiegészül még a déli part közeli településekről (Balatonszentgyörgy, Balatonfenyves, Balatonmáriafürdő, Fonyód) ide látogatókkal. Északi Keszthely Hévíz Gyenesdiás Vonyarvashegy Balatongyörök Összesen partszakasz 2011 50.214 207.000 20.039 8.834 16.644 302.731 Déli partszakasz Balatonfenyves Balatonmáriafürdő Balatonkeresztúr Fonyód Összesen 2011 5.599 6.750 4.540 28.409 45.298 Forrás: TEIR, 2011 A keszthelyi Festetics kastély évente körülbelül 180.000 látogatót fogad (2012-es adat alapján). A Festetics örökség bemutatási helyszíneinek bővítése és az azokat összekapcsoló infrastruktúra megteremtése esetén (pl. postakocsijáratok Keszthely-Fenékpuszta között a Szendreytelep érintésével) tehát méltán tarthat számot széleskörű érdeklődésre. A lovascentrum mindenki felé nyitott bemutatóterének beépítése a Kastélymúzeum portfóliójába biztos látogatói bázist alapozhat meg, kiegészítve ezáltal a kifejezetten lovagolási céllal ide érkezőket. A projekt célcsoportjai 1) Hobbi-és sportlovasok A tervezett lovascentrum a lovas sportokat különböző színvonalon és rendszerességgel űzők csoportjainak igényeit is ki tudja elégíteni, érkezzenek akár saját lovukkal, vagy a létesítmény lovait veszik igénybe. A különböző pályákon, a környékbeli változatos terepen, a rendelkezésre álló szakképzett vezetőkkel, oktatókkal vagy anélkül számos lehetőség közül választhatnak az ide érkezők. E körön belül kiemelt célcsoportként kezeljük a bértartási szolgáltatásokat igénybe vevőket. Korszerű istállók, minőségi szolgáltatások, könnyű megközelíthetőség, szakértelem biztosításával és megfelelő marketinggel a térség egyik vezető bértartó bázisa teremthető meg a telepen, amely rendszeres és kiszámítható bevételt is jelent a centrum számára. A bértartás vonatkozásában megkülönböztethetünk hosszú távú (állandó jellegű) illetve panziószerű elhelyezést (rövidebb időkre napoktól akár hónapokig terjedő időtartamra lószállásadás, istállózás). A bértartási szolgáltatásokat igénybe vevők előreláthatólag a térségből érkeznek majd, viszont kedvező árpolitika 18

mellett és minőségi szolgáltatások biztosítása esetén a környező országok (elsősorban Ausztria) lovasai számára is alternatívaként jelenhet meg a lovascentrum, mint helyszín. Ugyancsak e célcsoport kapcsán emeljük ki a hobbi-és sportlovasok kísérőit is, akik nem lovaglási céllal érkeznek a centrumba. Az ő szempontjukból kiemelt fontosságú a látogatóközpont tájékoztató tevékenysége, hogy míg társuk a centrum szolgáltatásait veszi igénybe, ők tudomást szerezzenek és csatlakozhassanak a környékbeli turisztikai attrakciókhoz kapcsolódó programokhoz. E célcsoportra tekintettel érdemes megfontolni kerékpár illetve egyéb sportszer (pl. nordic walking felszerelés) kölcsönzési lehetőség megteremtését a fogadóközpontban. 2) Egyetem hallgatói és diákjai A Szendreytelep jelenleg is az Egyetem lovasbázisaként működik, itt történik a ménesgazda-képzés gyakorlati oktatása és itt működik a Georgikon Lovasiskola. A telep egyetemi oktatásban betöltött szerepét a továbbiakban is meg kívánjuk őrizni, igazítva azt egy piaci alapokon működő vállalkozás igényeihez is. A lovascentrum egyben munkalehetőséget is biztosíthat a hallgatók számára, akik az itt töltött kötelező gyakorlatokon túl pénzkereseti lehetőséghez is juthatnak. A bővülő infrastruktúrával reményeink szerint az egyetem kínálta képzési kör is bővül majd. A lovascentrum kialakítása reményeink szerint újabb lökést ad a térség lovasturizmusának, így növekszik a képzésekből kikerült szakemberek helyben történő elhelyezkedési esélye is. A képzési kínálat alakítása során érdemes országos szinten is megvizsgálni a helyzetet, mivel a Nemzeti Lovas Program megvalósítása olyan humán kapacitást igényel a jövőben, amelynek megteremtéséhez az Egyetem és a lovascentrum is hozzá tud járulni. 3) Általános és középiskolás diákok A Nemzeti Lovas Program egyik célkitűzése a lovaskultúra és -sportok integrálása a közoktatás rendszerébe. A lovascentrum a térség iskolása számára tudja ezt a lehetőséget biztosítani a tanév során, valamint távolabbi iskolákat is ki tud szolgálni az erdei iskola analógiájára kialakítandó lovas iskolához szükséges infrastruktúra és szolgáltatások biztosításával. A lovascentrum (annak elérhető közelségében található egyéb turisztikai attrakciókkal egybekötve) ideális osztálykirándulási célpont is lehet. 4) Lovaglás iránt érdeklődő helyi lakosság A helyi lakosság értelemszerűen az egyik fontos célcsoportja a lovascentrum szolgáltatásainak. Míg a lovas sportok szezonalitása nem olyan erős, mégis számolni kell kevésbé kihasznált időszakokkal. A helyi, környékbeli lakosok figyelmének felkeltése a centrum szolgáltatásai iránt e szezonalitáshoz igazodó árpolitika alkalmazásával lehetséges. 5) Térségbe látogató turisták A lovascentrum egyfajta bemutatótérként is működne, ahova a lovak iránt érdeklődő turisták (elsősorban családok) betérhetnek a környék egyéb látványosságait felfedező útjuk során. A telepen látogatóközpont kialakítását is tervezzük, ahol az egész térség turisztikai szolgáltatásairól is információkhoz juthatnak a kirándulók. A lovascentrumot úgy kell kialakítani, hogy az ilyen eseti jelleggel érkező látogatók a 19

többi szolgáltatást és az azokat igénybe vevőket ne zavarják, mégis érdemi képet kaphassanak a centrumban folyó tevékenységről. Mindemellett javasolt pl. kisállatsimogató és játszótér kialakítása, gyermek-lovagoltatás megszervezése, valamint e látogatói csoport számára kiemelt célpont lehet az egykori magtár épületében kialakítandó kiállítás megtekintése is. 6) A térség turisztikai szolgáltatói A lovasturizmus fellendülése reményeink szerint csökkenti a térség (elsősorban a Balaton-parton jelentkező) egyik legnagyobb problémáját, az idegenforgalom erős szezonalitását. A környező gyógyturisztikai célpontok (Hévíz, Zalakaros, Alsópáhok) ezzel a problémával kevésbé küzdenek, viszont Keszthely és a zalai Balaton-part települései esetében a nyári szezon kivételével a már rendelkezésre álló turisztikai infrastruktúra is jórészt kihasználatlan. Egy nemzetközi színvonalú lovascentrum egyrészt kiszámítható fizetőképes keresletet vonz a térségbe (pl. a bértartási szolgáltatásokat igénybe vevők rendszeres időközönként visszajárnak), egy ilyen attrakció önmagában növeli a környék presztízsét, vonzerejét, formálja annak arculatát. Másrészt a lovascentrummal egy rendezvényhelyszínnel is gazdagodik a környék, ahol hazai és nemzetközi versenyek, bemutatók kerülhetnek megrendezésre, amelyek sok száz, akár ezres nagyságrendben is idevonzhatják a látogatókat, érdeklődőket. 7) Lovas szakma képviselői Mint azt már a korábbiakban is kifejtettük, a lovascentrumot egyfajta szakmai központ jelleggel is fel kívánjuk ruházni, amelyhez a fejlesztés hátterében álló egyetem ad szakmai garanciát. A létesítményben szakmai programok, továbbképzések, képzések szervezhetők, amelyek szintén segíthetik a szolgáltatások szezonalitásának csökkentését, mivel értelemszerűen a lovasok, szakértők számára holtszezonban lehetnének megszervezhetők (egyrészt akkor áll rendelkezésre elég szabad kapacitás a centrumban, másrészt a résztvevők számára is ezek az időszakok alkalmasak az ilyen jellegű programokon történő részvételre). 8) Egészségügyi okokból ide látogatók A lovasterápiának egyelőre nincsenek nagy hagyományai a térségben, annak ellenére, hogy az az ország egyik kiemelt gyógyturisztikai célterülete. A Nemzeti Lovas Program célul tűzte ki a lovasterápia, mint komplex egészségügyi és pedagógiai célú, prevenciós, habilitációs, és rehabilitációs tevékenység széles körű hozzáférhetőségének biztosítását a sérült, fogyatékos gyermekeket és fiatalokat, valamint felnőtteket nevelő családok számára. Ugyancsak kiemelt jelentőséget tulajdonít a Program a fogyatékos lovasok, azok versenyzésének ösztönzésére. Mindkét célkitűzés beilleszthető a tervezett lovascentrum arculatába. Lovasterapeutaként elsősorban gyógytornászok illetve gyógypedagógusok tevékenykednek. Mivel számos gyógyturisztikai létesítmény található a térségben, az ilyen szakemberek is nagy számban megtalálhatók. A lovasterápia lehetőségeinek megteremtésével, a szükséges képzés facilitálásával (jelenleg a Magyar Lovasterápia Szövetség fóti központjában zajlik képzés, amelyen a részvétel helyben dolgozó szakemberek számára sokszor nehezen oldható meg, így ilyen képzés helyi lebonyolítása lenne az 20