NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS K Ö Z G Y Û L É S É N E K 12/1997. (III.1.) számú r e n d e l e t e A szociális rászorultságtól függõ pénzbeli ellátásokról, valamint a természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló - többször módosított - 26/1994. (V. 18.) számú rendelet módosításáról Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyûlése a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv-ben kapott felhatalmazás alapján a szociális rászorultságtól függõ pénzbeli ellátásokról, valamint a természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló - többször módosított - 26/1994. (V. 18.) számú rendeletét (a továbbiakban: Ör.) az alábbiak szerint módosítja: 1. Az Ör. 3. a, b, c, d, i, j pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek, és az alábbi k, l, pontokkal egészül ki: "a: Normatív pénzbeli ellátás: gyermeknevelési támogatás b: Szociális rászorultságtól függõ pénzbeli ellátás: - munkanélküliek jövedelempótló támogatása, - rendszeres szociális segély, - lakásfenntartási támogatás, - ápolási díj, - átmeneti segély, - temetési segély, - kiskorúak rendszeres nevelési támogatása c: Természetben nyújtott szociális ellátások:
- lakásfenntartási támogatás, - átmeneti segély, - temetési segély, - köztemetés, - közgyógyellátás, - egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság d: Aktív korú: 62. életévét be nem töltött személy i: szociálisan rászorult az az egyedülélõ személy, akinek az egy fõre esõ havi nettó jövedelme, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét nem haladja meg és e rendelet szerinti vagyonnal nem rendelkezik, illetve az a háztartás, ahol az együttlakók egy fõre esõ havi jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegét nem haladja meg és e rendelet szerinti vagyonnal nem rendelkezik. j: vagyon: az e rendelet 1O. (2) bekezdésében meghatározott, Nyíregyháza városban a család szükségleteihez igazodó szükséges és méltányos lakásnagyságot meghaladó lakásingatlan, vagy minden ingatlan, ingó dolog, továbbá vagyon értékû jog, amelynek együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötvenszeresét meghaladja, és amelynek hasznosítása nem veszélyezteti a vagyonnal rendelkezõ lakhatási és megélhetési feltételeit. k: egyedülélõ: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik, l: háztartás: az egy háztartásban életvitelszerûen együttlakó személyek." 2. Az Ör. 4. d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: "d: vállalkozó esetében az illetékes MEP igazolása a kérelem benyújtását megelõzõ gazdasági év társadalombiztosítási járulék-köteles jövedelemrõl," 3. Az Ör. 5. -a helyébe a következõ rendelkezés lép:
5. "Szociális ellátás iránti kérelem elbírálásánál vizsgálni kell a kérelmezõ jövedelmi és vagyoni viszonyait az e rendeletben meghatározottak szerint." 4. Az Ör. 6. -a (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a (3), (4) bekezdés számozása értelemszerûen változik: "(1) Az ápolási díj összege nem lehet kevesebb: a.) a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegénél, és nem lehet több a legalacsonyabb munkabér mindenkori összegénél, ha a hozzátartozó önmaga ellátására képtelen személy állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szoruló két év feletti súlyos fogyatékos, vagy 18. életévét be nem töltött tartós beteg gondozását, ápolását végzi, b.) az öregségi nyugdíjminimum 7O%-ánál, és nem lehet több a legalacsonyabb munkabér mindenkori összegénél, ha a hozzátartozó a 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy gondozását végzi. 2./ Ápolási díjra jogosult a jegyes kivételével a hozzátarto- zó (Ptk. 685. b./ pont.) 3./ Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha a.) az ápolt két hónapot meghaladóan bármilyen nevelési oktatási, egészségügyi vagy szociális intézményi ellátásban részesül, b.) rendszeres pénzellátásban részesül, kivéve a kiskorúak rendszeres nevelési támogatásában részesülõket,
valamint a külön törvényben meghatározottak szerint megállapított gyermekgondozási segélyben részesül. 5. Az Ör. 8. -a helyébe a következõ rendelkezés lép: "(1) Alkalmankénti átmeneti segély állapítható meg azon személy részére, aki(t): a) önhibáján kívül, elõre nem tervezhetõ, nagyobb anyagi kihatással járó váratlan helyzetbe kerül és emiatt szociálisan rászorulttá válik, b) szociálisan rászoruló családban élõ, nappali tagozatos egyetemi, fõiskolai hallgató egy tanévben félévente egy alkalommal. (2) Alkalmankénti átmeneti segély gyógyszertámogatásként is adható annak a személynek, aki közgyógyellátási igazolványra nem jogosult, de hirtelen bekövetkezett egészségkárosodása, betegsége miatt havi gyógyszer, vagy gyógyászati segédeszköz kiadása oly mértékben megnövekedett, hogy gyógyszerköltségeinek összege miatt szociálisan rászorulónak minõsül. (3) Havi rendszerességgel adott átmeneti segély állapítható meg negyedévi idõtartamra azon személy részére, aki állandó ápolásra, gondozásra és felügyeletre szoruló közeli hozzátartozóját saját háztartásában ápolja, szociálisan rászoruló és részére ápolási díj nem került megállapításra. (4) Alkalmankénti átmeneti segély kamatmentes kölcsön formájában adható azokban az esetekben, amikor elõre nem tervezhetõ, más forrásból nem finanszírozható váratlan élethelyzet áll elõ. Különösen indokolt kamatmentes kölcsön megállapítása elemi kár esetén, valamint közvetlen hozzátartozó halála esetén a temetési segély kiegészítéseként, feltéve, hogy a háztartásban az egy fõre esõ jövedelem meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegét, de nem éri el annak kétszeresét és a kérelmezõnek közüzemi tartozása nincs. Kamatmentes kölcsön az éves pénzügyi tervben átmeneti segélyre tervezett pénzügyi elõirányzat 1O%-áig adható.
Tízezer.-forint feletti támogatás esetén segély csak kamatmentes kölcsön formájában nyújtható. Kölcsöntartozás visszafizetéséig átmeneti támogatás nem adható. Amennyiben visszafizetési hátralék keletkezik, úgy a már megállapított pénzbeli ellátás folyósításakor azt be kell számítani. (5) Ha a megélhetést biztosító TB ellátásra való jogosultság fennáll, de az ellátás folyósítása még nem kezdõdött meg, alkalmankénti és havi rendszerességgel járó átmeneti segély is csak kamatmentes kölcsön formájában nyújtható. (6) A kamatmentes kölcsön összege: a) 17.OOO.-Ft-os egy fõre esõ jövedelem esetén maximum 4O.OOO.-Ft., b) 17.OOO.-Ft. feletti egy fõre esõ jövedelem esetén maximum az öregségi nyugdíjminimum ötszörösének megfelelõ összeg. (7) A havi törlesztõrészlet összege az a) esetben 2.OOO.-Ft., a b) esetben 2.5OO.- Ft-nál kevesebb nem lehet. (8) Átmeneti segély évente legfeljebb öt alkalommal adható, egy naptári évben adható összegének felsõ határa nem haladhatja meg az öregségi nyugdíjminimum ötszörösét." 6. Az Ör. 9. (1), (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: "(1) Havi rendszerességgel járó átmeneti segélyként rendszeres nevelési támogatás azon kiskorú(ak) részére állapítható meg, aki(k) nyíregyházi állandó lakóhellyel rendelkeznek, és életvitelszerûen is Nyíregyházán laknak vagy tartózkodnak, 3 év feletti életkorban oktatási-nevelési intézménybe járnak, ha a kiskorúról a szülõ(k) vagy törvényes képviselõje azért nem tud gondoskodni, mert önhibáján kívül a saját, illetve a család összjövedelmének egy fõre esõ összege nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegét.
(6) Ha a rendszeres nevelési támogatás gyermekre fordítása nem igazolt, akkor támogatás gyermekintézményi térítési díjkedvezményként kerül meghatározásra e rendeletben meghatározottak alapján." Természetben biztosított szociális ellátások 7. Az Ör. 1O. (2),(3),(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (2) Lakásfenntartási támogatás megállapítása szempontjából Nyíregyháza városban elismert maximális lakásnagyság: a./ Lakótelepi jellegû lakások esetén: Családnagyságba számításba veendõ személyek összkom.komf. félkm. komf.nélk. száma: 1 46 m2 55 m2 2 53 m2 65 m2 3 65 m2 73 m2 4 73 m2 80 m2 5 80 m2 95 m2 5 + n fõ + 6 m2 + 6 m2 b./ Családi ház esetén: családnagyságtól függetlenül 100 m2 /beépített hasznos alapterület/ 100 m2 felett az egy fõre esõ átlagos lakás-
nagyság a 25 m2-t nem haladhatja meg. "(3) Lakásfenntartási támogatás állapítható meg, ha: a) a lakásfenntartás indokolt havi költsége eléri vagy meghaladja a háztartás havi összjövedelmének 35%-át, b) három vagy több gyermeket nevelõ családban, a lakásfenntartás indokolt havi költsége nem éri el a háztartás havi összjövedelmének 35%-át, de legalább 2O%, a lakásfenntartási támogatás méltányosságból megállapítható, c) a lakás fûtési költségének havi összege eléri vagy meghaladja a háztartás havi összjövedelmének 2O%-át. (4) Lakásfenntartási támogatás megállapításánál figyelembe vehetõ jövedelemhatárok: a) a (3) bekezdés a.) pontja esetében háztartásban az egy fõre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 12O%-át, egyszemélyes háztartás esetén 16O%-át, b) a (3) bekezdés c.) pontja esetében a háztartásban az egy fõre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum összegét, egyedülálló esetén annak másfélszeresét. A család összjövedelmét gyermekenként 3.000 forinttal kell havonta csökkenteni, amennyiben az más város felsõfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat." 8. Az Ör. 12. (1) bekezdése a következõkkel egészül ki: "(1) A 1O. (3) bekezdése a) pontja alkalmazásában elismert kiadások: lakbér, albérleti díj, a legalább 1O éves futamidejû lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztõrészlete, a fûtés díja, illetve költsége, a csatornahasználati díj, a szemétszállítás költsége, a villanyáram, a víz- és gázfogyasztás költsége, a társasházi közös költsége, önkormányzati bérlakásnál az üzemeltetési és a közvetített szolgáltatásként jelentkezõ költségek. A 1O. (3) bekezdés b) pontja alkalmazásában elismert kiadás: a lakás fûtéséhez felhasznált hõenergia fûtési szezonban felmerülõ költségének, díjának 1/6-a a rendelet melléklete alapján."
9. Az Ör. 13. (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: "(1) Lakásfenntartási támogatásként, valamint fûtési támogatásként az egy fõre esõ jövedelem összegétõl függõen havonta a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 1O- 4O%-a közötti összegben állapítható meg támogatás a mellékelt 1., 2. sz. táblázat figyelembevételével. Ez az összeg azonban nem haladhatja meg a lakásfenntartás összköltségének a 6O%-át. Fûtési támogatás összege 1.OOO.-Ft-nál kevesebb nem lehet." 1O. Az Ör. 14. (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: "(3) A jogerõsen megállapított lakásfenntartási támogatás a kérelem benyújtásának napjától esedékes és idõtartama a 12 hónapot nem haladhatja meg. A Közgyûlés a fûtési támogatás megállapítására irányuló hatáskör gyakorlását a Polgármesterre ruházza át. Fûtési támogatás egy fûtési szezonra állapítható meg. A fûtési támogatás megállapítására irányuló kérelem benyújtásának irányadó határideje minden év szeptember 15. napja. Egy háztartás egyidejûleg lakásfenntartási és fûtési támogatásban nem részesülhet." 11. Az Ör. 15. (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép. "(2) Az (1), (4) bekezdés szerinti temetési segély összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegével azonos."
12. Az Ör. 17. -a helyébe a következõ rendelkezés lép: Közgyógyellátás 17. Közgyógyellátásra való jogosultság méltányosságból megállapítható a nem kielégítõ egészségi állapotú, krónikus betegségben szenvedõ és nehéz szociális helyzetben lévõ személyeknek a havi rendszerességgel fogyasztott gyógyszerek támogatásához az alábbiak szerint: CSALÁD EGYEDÜLÉLÕ jövedelem Ft/fõ/hó gyógyszerköltség jövedelem Ft/fõ/hó a jövedelem %-ában 11.500-14.376 10 17.251-19.500 14.377-19.500 20 19.501-22.000 19.501-23.000 30 22.001-26.000 23.001-26.000 40 26.001-28.000 13. Az Ör. 18. helyébe a következõ rendelkezés lép:
18. Gyermekintézményi térítési díjkedvezmény (1) Gyermekintézményi térítési díjkedvezménybe részesülhet az az állandó bejelentett nyíregyházi lakos: a.) akinek gyermeke napközbeni ellátás keretében biztosított étkeztetésben részesül (bölcsõde, óvoda, általános és középfokú oktatási intézmény tanulója), b.) Sztv. 115/A. értelmében normatív étkezési kedvezményre nem jogosult, c.) amennyiben az e rendelet kiskorúak rendszeres nevelési támogatása feltételeinek megfelel. Gyermekintézményi térítési díjkedvezmény a szülõ kérelmére, vagy intézményi kezdeményezésre állapítható meg. (2) A gyermekintézményi térítési díjkedvezmény mértéke: Jövedelem Havi gyermekintézményi térítési díj /hó/fõ %-ában 11.500 80 15.000 50 17.000 30 (3) Az intézményi térítési díjkedvezmény megállapítására a kiskorú(ak) rendszeres nevelési támogatására vonatkozó szabályokat kell figyelembe venni azzal, hogy egyidejûleg kiskorú(ak) rendszeres nevelési támogatása, valamint térítési díjkedvezmény nem állapítható meg. (4) Gyermekintézményi térítési díjkedvezmény összege a tényleges felhasználás alapján az intézmény számláján kerül jóváírásra."
14.. Zárórendelkezés (1) Jelen rendelet 1997. március 01.-én lép hatályba. A folyamatban lévõ, elsõ fokon még el nem bírált ügyekben a hatálybalépés napjától e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A rendelet hatályba lépésével a rendeletnek a rendszeres szociális segélyt szabályozó 7. -a, valamint 15. (4) bekezdésének utolsó mondata hatályát veszíti. Nyíregyháza, 1997. február 24. Csabai Lászlóné polgármester Dr. Fazekas János jegyzõ Ezen rendeletet 1997. március 1-jén kihírdetem. Nyíregyháza, 1997. március 1. Dr. Fazekas János jegyzõ