2002, ÕSZ-TÉL Szemereiekrõl szemereieknek II. évfolyam, 3. szám megjelenik negyedévente EGERFARMOS Nem írtunk eddig magunkról, most azonban úgy gondolom, itt az ideje. Mint azt a kedves olvasóink tudják, újságunk két éve jelenik meg, sajnos nem mindig a beígért rendszerességgel. Az újság feladatának tartjuk a pártatlan tájékoztatást a falu életérõl, a faluval kapcsolatos néprajzi feldolgozások megjelentetését, iskolai, egyházi, közéleti és civil hírek közlését, a faluból elszármazott, érdekes egyéniségek bemutatását, hiszen a világ minden táján élnek szemereiek. Úgy véljük, eddigi mûködésünk során máris számos olyan írást adtunk közre például múltunk feltárásáról amely mostanáig nyomtatásban nem jelent meg. Most pedig néhány sor az újság technikai hátterérõl: a lap Mezõszemerei látkép, fotó Bukta Imre tartalmi feladatát szem elõtt tartva, szétosztjuk a cikkek megírását, tulajdonképpen elméletben megtöltjük a lapokat. Kiderül, melyik cikk igényel fényképet, mi legyen a címoldalon, lényegében ugyanazt a munkát kell elvégeznünk, mint egy profi szerkesztõségnek. Miután nagyjából megszülettek a kéziratok, Réka kemény egyheti grafikai szerkesztési munkával elkészíti az újság mintapéldányát. Ebbe tartozik a tervezés, gépelés, tördelés, szkennelés, oldalankénti szerkesztés, ezt követi a legalább háromszori nyelvtani átolvasás, azaz a korrektúra. Miután úgy tûnik, a hibák eltûntek, CD lemezre kerül az anyag. Ezt felviszem Budapestre, az Állami Nyomdába, ahol még egyszer szakmailag átvilágítják, és a virtuális lapból valódi, kézzelfogható újságot nyomtatnak. Felmegyek érte, lehozom a faluba, és szétosztjuk a boltokba. A Mezõszemere újság anyagi hátterérõl néhány szó: Az újság megjelenését senki nem támogatja. Magyarul: nem kapunk egy fillért se rá. A cikkeket mindenki társadalmi munkában készíti. Természetesen Réka is ingyen szerkeszt. Az Állami Nyomda támogatásként készíti az újságot, amit ezúton is megköszönök, hiszen ez a nagy segítség. Egy egri nyomdai árajánlat szerint több százezer forintba kerülne lapszámonként! E nélkül a támogatás nélkül az újság nem létezne. Árusítását a szemerei boltok haszon nélkül teszik. Átlagos, 150 példány eladása esetén 7500 Ft folyik be. A gépkocsi költség, a felhasznált papír, CD, festék, satöbbi kb. 15. 000 Ft-ot tesz ki. Így újságonként úgy 7-8000 Ft ráfizetésünk van. És akkor miért csináljuk? A válasz nékünk egyszerû: azért, hogy legyen! Bukta Imre A tartalomból Egyesületi hírek Ostoroson is szemerei A szemerei népi örökség szerelmese Karácsonyi melléklet Önkormányzati hírek A világ másik végén Zsóry Ifjúsági klub Szemerén Rendõrségi jelentés Egyházi hírek Tökölés a mûcsarnokban Kollárék a Himaláján Iskolai hírek Helyhatósági választások A újság FALINAPTÁRA Benne: Így készül a mi újságunk Rejtõzködõ múltunk. Ki törõdjön vele? fotó: Bukta Imre
A VILÁG MÁSIK VÉGÉN IS SZEMEREINEK ÉRZEM MAGAM levél Farkas Sándortól Elõször is szeretném megköszönni a Mezõszemere újság szerkesztõinek fáradhatatlan munkájukat, hogy egy kis faluban ilyen értékes, tartalmas, nevelõ lapot állítanak össze. Ez a kis újság meglepõen gazdag és sokoldalú. Az élet minden fontos részével foglalkozik. Meghatóan szép, és büszkén mutogatom itt a Florida-Sarasota városában élõ magyar ismerõseimnek, hogy az én kis falumban milyen szép, színvonalas újság lát napvilágot. Sok mindenrõl szeretnék írni, beszámolni. Kezdem talán magammal, családommal. 1930 decemberében születtem, utolsó gyermekként a Farkas családban. Öt elemit jártam Szemerén, Kelemen Mirike, Kelemen Margit, Hideg Ottó, Törõ Sanyi, Varga Beni és Jóska, Törõ Alfonz, Jakab Lajos, Vass Tibor, Jakab Rafi és mások voltak az osztálytársaim. Bóta László sógorom volt az utolsó két évben a tanítóm, majd 42-ben az egri Dobóban kezdtem a gimnáziumot. 44 õszén Esztergomban a bencéseknél próbáltam folytatni tanulmányaimat, de az orosz front közeledése miatt szüleim hazarendeltek nõvéremmel együtt. Így a harmadik évet Kövesden folytattam és ott is érettségiztem 1950-ben. Miskolcon a gépészmérnökit 1954-ben végeztem, 55-ben szereztem az oklevelet. Pesten és Szentendrén dolgoztam, majd az 56-os forradalom leverése után kivándoroltam az Egyesült Államokba, Cleveland városába, ahol akkoriban 210 ezer magyar élt. Az itt letelepedett magyarság három különbözõ csoportból és generációból tevõdött össze. Az öreg amerikások 1890-1935 közt vándoroltak ki, kilencvenezren, az ország legszegényebb részeirõl, Pozsonytól Brassóig. Egyszerû, iskolázatlan, de szorgalmas és becsületes emberek voltak, õk alapították itt a magyar településeket, iskolákat, templomokat építettek. Angolul nehezen tanultak meg, így nem volt csoda, ha a magyar kolóniákba kézbesítõ néger postás perfekt magyarsággal beszélt. Gyerekeik viszont alig tudtak magyarul, így hamar beolvadtak az amerikai életbe. Voltak, akik a spórolt pénzükkel hazaköltöztek Magyarországra, Szemerére például Tuza Péter (a templom mögött) és Hideg Bertus (hentes Imre bátyánk szomszédja). A második csoportba az ún. DP -k (a kitelepített személyek angol rövidítése) tartoztak. Ezek a gyermekes családok a második világháború alatt menekültek el Magyarországról. Többnyire tanult emberek voltak, Cleveland környékén 50 ezren telepedtek le. Hamar megtanulták a nyelvet és könnyen beilleszkedtek új környezetükbe, de megmaradtak magyarnak, sok magyar szervezetet létesítettek. A harmadik csoport az ötvenhatosok vagy szabadságharcosok csoportja. Cleveland környékén 70 ezren telepedtünk le, valamennyien magyar negyedekbe. Ez kissé meglassította az angol nyelv tanulását, de könnyebben megmaradhattunk gyermekeinkkel együtt magyarnak. Új magyar szervezeteket alapítottunk vagy a már meglévõkhöz csatlakoztunk. Jómagam a külföldi magyar cserkész szövetséghez csatlakoztam, ahol magyar iskolákat alapítottunk, magyar táborokba jártunk saját cserkésztanyáinkra. Magyar népdalokat énekeltünk, tanultunk, tanítottunk, felelevenítettük a magyar népszokásokat. 1958-ban megalapítottam és megszerveztem a Gyöngyösbokréta nevû néptánccsoportot. Elsõ fellépésünk alkalmával több, mint 7000 magyar nézõ elõtt a Szemerei lakodalmast adtuk elõ nagy sikerrel, melyben természetesen én voltam a võlegény. 59-ben a 10. Nemzetközi Világ Dzsembori-n vettem részt a Fülöp-szigeteken, egybekötve egy világ körüli úttal (40 ezer kilométer, 22 ország). Magyar néptáncos ügyességünket az egész világnak bemutattuk ezen a két hónapig tartó úton. Egy kis útinaplót is írtam, melynek egy példányát hazaküldtem szüleimnek, amiért az akkori hatalom házkutatást tartott náluk és elkobozta tõlük (pedig az összes politikai vonatkozású megjegyzést kivágtam belõle). 2
Amerikában rajzolóként kezdtem dolgozni, mivel nem tudtam angolul. Késõbb nehéz gépipari tervezõ, majd tervezõ mérnök, végül a mérnöki csoport vezetõje lettem. 63-ban nõsültem Clevelandban, magyar lányt vettem feleségül, Erikát. Két fiunk született 65-ben és 66-ban. Õk is megmaradtak büszke magyarnak, jól beszélnek, írnak, olvasnak magyarul. Három gyönyörû kislány unokánk van. 65 éves koromban nyugdíjba mentem, eladtuk Cleveland-i házunkat és a télen is jó meleg Floridába költöztünk, fiaink közelébe. Tamás Tampában, 125 km-re, Péter pedig Orlandoban, 250 km-re lakik tõlünk. Búcsúzom, befejezem levelemet. Legközelebb majd részletesen írok egy-egy eseményrõl. Addig is újra meg újra olvasom a szép, értékes cikkeket, hallgatom a Páva Kör és a szemerei citerazenekar dalait. A szemerei templom elõtt magam állok egyedül Sok szeretettel az USA-ból, a 2003. júniusi viszontlátásig A SZIHALMI NAGYDOMB Mezõszemere sík vidéken fekszik, s habár tiszta idõben látszanak a Bükk lágy vonalai, nincs nékünk se hegyünk, se völgyünk. Így a szemerei nép kitalált magának egyet: a szihalmi nagydombot. Mint tudjuk, valójában ez a halom régmúlt idõkben itt élt népek gazdag leleteit rejtette magában, mint arról a mi újságunkban már beszámoltunk. Ez az emelkedés némi akadályt jelentett az idõseknek, ha biciklivel kerekeztek Szihalomra, és a járatos busznak a keményebb téli napokon. Eddig. Mert a szihalmi naddombot most megfejelték. Púpja nõtt. Az M3-as autópálya miatt felüljárót kellett építeni, ami pontosan a mi dombunk felett halad át, keményebb leckét adva a kerékpárosoknak, gyalogosoknak. Annyi haszna lett számunkra, hogy legalább a keresztig síma úton jöhetünk a faluba. Másik hozadéka, illetve más szempontból maradéka a beruházásnak, hogy a kettõs kanyart meghagyták, amit igazán meg lehetett volna szüntetni száz méteres egyenes útszakasszal. Így a felüljáróról lefelé gördülõ gépkocsik számára balesetveszélyt hordoz a hirtelen kanyar. Téli hónapokban nem árt az óvatos vezetés. Bukta Imre Farkas Sándor Fotó: Bukta Imre Fotó: Bukta Imre Öreg amerikások által 1905-ben felállított emlékmû Szemere központjában. ÉRDEKESSÉGEK TÖRTÉNETÉBÕL Migráció kétszáz évvel ezelõtt Soha nem gondoltuk volna, hogy a szemerei nép sorsa összefügg Hejõkürt falu nevével. Már pedig így van. Ugyanis 1783-ban Eszterházy Károly egri püspök felszólította Tard és Mezõszemere lakosait, hogy üljék meg, azaz népesítsék be azt a helyet, ahol ma Hejõkürt fekszik. (Ha nem tudnánk: Hejõkürt ide úgy 50 kilométerre, Mezõcsáttól északkeletre található.) Az új falu 1804-ben a kassai püspökség birtokába került, s további betelepülések is történtek oda fõleg Borsod katolikus falvaiból. Mezõszemere a 17. század végén még maga is puszta volt, hiszen ha idõnkét létezett is, a tatár, késõbb a török, no meg tûzvészek pusztították. Benépesítését a Mocsáry család bizonyára nógrádi, gömöri magyarokkal oldotta meg. 1851-ben már 920 katolikus lakta. Ha nem vigyázunk, szép lassan, de elérjük ezt lélekszámot. (forrás: Palócok 1, Kutatástörténet, föld és nép, Eger, 1989) 3
Szemerei néprajzi örökségünk szerelmese: a szihalmi Joó Csaba. Rendkívüli kulturális eseményként hatott a tavaly pompás hagyományõrzõ mûsorral felavatott szihalmi tájház megnyitása. A remek néprajzi, népmûvészeti tárgyakkal berendezett, eredeti kemencével, gabonatárolóval rendelkezõ tájház létrejöttérõl Mezõszemerén is különbözõ mende-mondák keringenek. Ezeket szeretnénk most ezzel a riportunkkal helyre tenni. Joó Csabával Kónya Réka, Bukta Zsolt, és Bukta Imre beszélgetett. A mi újságunk: A pragmatikus ügyvédi pálya és a néprajz látszólag távol esnek egymástól. Hogyan kerültél a népmûvészet közelébe, aminek késõbb szinte a megszállottja lettél, amire a koronát a tájház megnyitásával tetted fel? Joó Csaba: A régi tárgyak szeretete gyerekkorom óta vonz. Eleinte néprajzi kultúrából származó tárgyakat gyûjtöttem, cserépedényeket, bútorokat, berendezési tárgyakat, amiknek természetesen az akkori paraszti környezetben funkciójuk volt. Késõbb kezdtem gyûjteni a népviselet tárgyait, majd a hímzés kultúra darabjait. A szüleim szobáiban, mellékhelyiségeiben, garázsban, szinte hegyekben álltak a szebbnél szebb tárgyak. Akkortájt fogalmazódott meg bennem a tájház gondolata. Szerettem volna közkinccsé tenni ezt a szakemberek által is gazdagnak ítélt anyagot. A mi újságunk: Milyen szempontok szerint kezdted el a tájház létrehozását? Joó Csaba: Elõször is tisztában kellett lennem azzal a ténnyel, hogy csak magamra számíthatok. Innen kiindulva 4 Fotó: Bukta Imre mértem fel a helyzetemet. A szüleim háza stílusa miatt nem jöhetett szóba. Szihalmon ilyen szempontból is szûkebbek a lehetõségek, mint Mezõszemerén, mert a mûút, a vasút adta áldások miatt Szihalom hamarabb elindult a polgárosodás felé. A megvalósult tájházzal tulajdonképpen szerencsém volt, na nem anyagilag, hanem azzal, hogy az épület szerkezetileg eredetiben megmaradt. A mi újságunk: Szemerén az terjedt el, hogy a létrehozáshoz a Széchenyi-tervbõl kaptál nagy anyagi támogatást. Joó Csaba: Sajnos ebbõl egy szó sem igaz, bár így lenne! Saját finanszírozásban szerveztem, és hajtottam végre a megvalósítást, így ezért különös a tájház státusza, magántulajdonú közhasznú nonprofit tájház. A szakmai felügyeletet a Heves Megyei Múzeumok Igazgatósága látja el. A mi újságunk: Az épület szobáit járva úgy tûnik, néprajzi szempontból minden a helyén van. Honnan ez a szakszerû pontosság? Joó Csaba: Célom a század eleji lakókultúra bemutatása volt. Itt nem illik hibázni, ennek érdekében rengeteg néprajzi könyvet áttanulmányoztam, szakemberekkel konzultáltam, és megnéztem több, már mûködõ tájházat. Idõs emberek elbeszéléseit TÁJHÁZ SZIHALMON hallgattam meg, már a nyolcvanas években gyûjtöttem az ide vonatkozó adatokat. Sokat jártam és járok most is Mezõszemerére, hiszen a tárgyi kultúrában, a szokásokban voltak átfedések a két település között, habár a viseletben például jelentõs eltérések voltak. Mezõszemere úgymond a kedvenc szakterületem. Családi kapcsolat is köt oda, hiszen apám tíz évig volt tanácselnök a faluban. Sok a személyes kapcsolatom, és fõleg idõs emberekkel beszélgetve, emlékek elbeszélése kapcsán pótolhatatlan néprajzi szokásokat jegyeztem fel. Tudnivaló, hogy Szemerén az ötvenes évek végéig élõ volt a népviselet! Számos tárgyat gyûjtöttem Szemerérõl, ennek a rendszerezése még hátra van. Mezõszemere néprajza olyan gazdag volt, fõleg a hímzésben, állítom, ha idõben foglalkozik vele egy lelkes lokálpatrióta, méltán lehetett volna országos hírû! Sajnos ez a kocsi elment, azonban arra kérem a szemereieket, a még meglévõ tárgyaikat ne kótyavetyéljék el. Úgy vélem, ha lenne a faluban egy önfeláldozó, hozzáértõ személy, akiben a szemereiek megbíznak, akkor ott is létre lehetne hozni egy tájházat. Figyelembe kell venni azonban, hogy a huszonnegyedik órában vagyunk! A mi újságunk: Térjünk vissza a szihalmihoz. Az érdeklõdõk hogyan nézhetik meg? Joó Csaba: Minden szombaton gondoskodom a nyitva tartásáról, de a csoportokat rugalmasan fogadjuk. A mi újságunk: Mik a további terveid? Joó Csaba: Tudni kell, hogy a tájház maga egy része annak a kulturális, ha úgy tetszik mozgalomnak, ami köréje épül: megszerveztem a hagyományõrzõ tánccsoportot negyven-ötven fõ közötti lelkes taggal, folyamatban van egy népi fonó játék, egy szihalmi lakodalmas betanulása. A szüreti bált élõ hagyománnyá szeretnénk tenni. Terveim között szerepel alkotótáborok létrehozása is. A Mûvelõdési Házzal (mert ilyen is van Szihalmon), az önkormányzattal együttmûködési megállapodást kötöttünk annak érdekében, hogy közös rendezvényeket szervezzünk, megteremtsük a falunap hagyományát.
Tököltek a budapesti Mûcsarnokban B udapest legnagyobb kiállító intézményében, a Mûcsarnokban tököt fejtek a szemerei asszonyok. Bukta Imrét mûcsarnoki szereplésének zárásaként felkérték elõadás tartására. Szokatlan programra szánta rá magát: szemerei asszonyokat szerepeltetett tökölés közben. A három asszony dolga az volt, hogy tökölés közben beszélgessenek, pletykáljanak, ez a beszélgetés adta a mûsor velejét. Az asszonyok sikeres bemutatkozását a közel háromszáz fõs közönség vastapssal jutalmazta meg. VIGYÁZAT! ÁLHÁZALÓK JÁRJÁK A FALVAKAT Felhívjuk a lakosság, fõként az idõsebbek figyelmét, hogy különbözõ ürüggyel házalók kérezkednek be az udvarokba, lakásokba. Gyakran elõfordul, hogy szándékuk csak az, hogy körülnézzenek és tippet adjanak a bûnözõknak, honnan mit lehet majd ellopni. Mivel nem lehet kiszûrni, ki az igazi és ki az ál házaló, jól fontolja meg mindenki, kit enged be a p o r t á j á r a! Nem hivatalos értesülésünk szerint (az érintettektõl tudjuk), az egri önkormányzat néhány rászoruló családnak Mezõszemerén oldotta meg az elsõ lakáshoz jutás kérelmét. Ez azt jelenti, hogy az egri önkormányzat ingatlanokat vásárolt a faluban, az Egerbõl ide kiköltözõ, fõleg roma családok számára. Felsõszemeréd Alsószemeréd x x Duna x Komáromszemere x x Gyõrszemere Répceszemere Szemerekõ Újszemere x xx Ószemere x Szemere Mezõszemere x Szemere, Szemeréd falunevek a Kárpát-medencében ÜZENT AZ ÕSZ Egy sárga falevél esett le elõttem, Azon csendes estén, mikor fák közt mentem. Halk szellõ hozta el, tette az utamba, Hol egyedül jártam csendes egymagamba. Mintha egy titkos kéz dobta vón elõmbe, Hogy közeli végem tudjam meg belõle. Beteges érzelgés? Én csak tovább megyek, De a sárga levél csak elõttem lebeg. Utamat másfelé, a szabadnak veszem, De ott is, akkor is azon jár az eszem. A fák sápadt lombja arra emlékeztet, Múlandó az élet, lassan, de közelget. Ne intsetek felém, láthatatlan karok, Nékem dolgom van még, menni nem akarok. Végzett dolgaimért valami jár itt lent, Nem mehetek addig, nem végeztem mindent. Megkerült már itt-ott egy-két igaz jussom, Kell, hogy valamennyi birtokomba jusson. Nékem dolgom van még, nem mehetek addig, Ne intsetek felém dolgom végeztéig. a Tisz Fotó: Szombathy Bálint A Szemere helynévrõl Ifjúkoromban, térképeket böngészve, igen nagy örömömre szolgált, amikor Szemere nevû településekre bukkantam. Ebben a rövid cikkben szeretném Önöknek leírni azoknak a falvaknak a nevét és helyét, amelyek a mi falunkkal azonos Szemere nevet viselnek. Az esetenként másmás elõtag gyakran utal az adott település földrajzi helyére. Íme a felsorolás: 1. Mezõszemere (1950-ig Borsodszemere) Magyarország, Heves, Eger 2. Szemere Magyarország, Borsod-Abaúj- Zemplén, Encs 3. Répceszemere Magyarország, Gyõr-Sopron- Moson,Kapuvár 4. Gyõrszemere Magyarország, Gyõr-Sopron-Moson, Gyõr 5. Komáromszemere (Semerovo) Szlovákia, Komárom, Érsekújvár 6. Alsószemeréd (Dolné Semerovce) Szlovákia, Hont, Ipolyság 7. Felsõszemeréd (Horné Semerovce) Szlovákia, Hont, Ipolyság 8. Ószemere (Szimer) Ukrajna, Ung, Ungvár 9. Újszemere (Szimerki) Ukrajna, Ung, Ungvár 10. Szemerekõ (Szmerekovo) Ukrajna, Ung, Ungvár Megjegyzések: - A felsorolásban a sorszám után a település, az ország, a megye és a közeli város neve olvasható - A határainkon kívül esõ települések esetében a megyenév az 1914-es közigazgatásnak megfelelõ - A Szemeréd falunevet azért tüntettem fel, mert benne a régi magyar nyelv -d kicsinyítõ képzõje csatlakozik a Szemere alapszóhoz A következõ részben további Szemere helyneveket ismerhetnek meg, de azok már nem településeket, hanem más földrajzi neveket takarnak. zs. Jakab Gábor 5
Tájékoztató A képviselõtestület megtartotta alakulóülését és az eskü letétele után a következõ döntéseket hozta: ÖNKORMÁNYZATI HÍREK Tisztelt lakosok! Alpolgármesternek 8 igen, 1 rontott szavazattal és 1 tartózkodással a következõ 4 esztendõre Bukta Sándort választotta meg. A pénzügyi bizottság tagjai: Bukta Ferencné külsõs Jakab József képviselõ Balogh Dénes képviselõ A szociális bizottság tagjai: Tuza Zoltánné külsõs Tóth Lajosné külsõs Tóth Antal képviselõ Bányi Tibor képviselõ Bíró Rita képviselõ A szociális otthonban mûködõ bizottságba, mely a gondozottak bekerülését bírálja el, a következõk kerültek: Kriston Istvánné intézet vezetõ Dr. Pásztor József háziorvos Pásztor József képviselõ Munkájukhoz kívánok erõt, egészséget az elkövetkezõ négy évben és azt, hogy esküjükhöz híven szolgálják a település érdekeit. Bukta Gábor polgármester I PIHENÕHELY az M3-ason Az autópálya építõk megkeresték a képviselõ testületet és kérték az autópályán létesülõ pihenõhely elnevezésére történõ elképzeléseket. A testület a Mezõszemerei pihenõhely megnevezés mellett döntött, így ezt a nevet viseli az autós-pihenõ, az M3-as autópályának ezen a részén táblával jelölve. Utalva településünkre, lehetõséget teremt községünkben az idegenforgalom növelésére a pihenni vágyók és a falusi turizmust kedvelõk számára. Bukta Gábor polgármester 6 Nagyvonalakban szeretném ismertetni a helyi kisebbségi önkormányzat feladatait, hatáskörét. Településünkön a 2002. október 20-i helyhatósági választásokon cigány kisebbségi önkormányzat alakult öt fõvel, melynek tagjai: id. Bogdán János, Mezõszemere, Rákócsi út 50 ifj. Bogdán János, Mezõszemere, Rákóczi út 50 Bogdán Lajos, Mezõszemere, Rákóczi út 52 Tóthné Bogdán Judit, Mezõszemere, Rákóczi út 52, elnök Marton János, Mezõszemere, Damjanich út 15, elnökhelyettes A kisebbségi önkormányzat alakuló ülésére november 13-án került sor. A megalakulástól számított fél éven belül kötelesek Szervezeti Mûködési Szabályzatot készíteni. A helyi kisebbségi önkormányzat kötelezõ feladatai és hatásköre: 1. Saját hatáskörében meghatározza: - az önkormányzat számára elkülönített vagyon használatát - saját költségvetését, zárszámadását, a rendelkezésre álló források felhasználását - szervezeti és mûködési rendjét - nevét, jelképeit, kitûntetéseit, a kitûntetések odaítélésének feltételeit - az adott kisebbség helyi ünnepeit 2. Intézményt alapíthat és tarthat fenn a következõ területeken: - helyi közoktatás - helyi írott és elektronikus média - hagyományápolás - közmûvelõdés 3. A rendelkezésére álló források keretei közt: - vállalatot vagy más gazdasági célú szervezetet alapíthat, mûködtethet - pályázatot írhat ki - ösztöndíjat alapíthat A kisebbségi önkormányzat számára elkülönített pénzösszeg évi 750 ezer forint. Önálló államigazgatási hatósági jogköre a kisebbségi önkormányzatnak nincs! Dr. Tinku János jegyzõ Fotó: Bukta Imre
RENDÕRSÉGI JELENTÉS A FÜZESABONYI RENDÕRKAPITÁNYSÁG TÁJÉKOZTATÓJA A Mezõszemere községet érintõ bûncselekményeket elemezve a 2001. évi és a 2002. év elsõ tíz hónapjában iktatott ügyek kerültek vizsgálatra. 2001. évben 58 bûncselekmény került iktatásra, amelyek elkövetési helye Mezõszemere település volt. Az iktatott bûncselekmények megoszlása az alábbiak szerint alakult: - vagyon elleneni bûncselekmények - lopás 24 - betöréses lopás 20 - rongálás 1 - személy elleni bûncselekmények - súlyos testisértés 4 - magánlaksértés 3 - segítségnyújtás elmulasztása 1 - kegyeletsértés 1 - közlekedési bûncselekmény - ittas vezetés 2 - közrend elleni bûncselekmény - garázdaság 1 - önbíráskodás 1 2002-ben 28 bûncselekményt regisztráltak: - vagyon elleneni bûncselekmények - rablás 3 - betöréses lopás 11 - lopás 5 - rongálás 1 - személy elleni bûncselekmények - súlyos testisértés 2 - segítségnyújtás elmulasztása 1 - közrend elleni bûncselekmény - garázdaság 4 - magánokirathamisítás 1 A 2002. évi bûncselekmények közül 7 ellen megszûnt az eljárás a tettes ismeretlen volta miatt, 4 esetben folyamatban van a nyomozás, 7 esetben a Heves Megyei Rendõrfõkapitányságra helyezték az ügyet. Vádemelési javslattal 5 ügy került megküldésre az ügyészség felé, szabálysértésre 1-1 eljárást szüntettek meg gyermekkor, kóros elmeállapot, bebizonyítottság hiánya és bûncselekmény hiánya miatt. Póka Sándor alezredes Domolykózás a Rimán, fotó: Bukta Imre Favágás Egész télen át, szinte nap mint nap, a sötétedés beálltával apró csapatok indulnak el a szemerei határ minden irányába, fát vágni, téli tüzelõt gyûjteni. Ma már nem kell csendben dolgozni, nyugodtan használnak baltát, láncfûrészt, nincs, aki rá merjen szólni a fa-tolvajra. Ritkulnak a fasorok, fogynak az erdõk körülöttünk. Aki becsületesen megveszi téli tüzelõjét a tüzépen, magában morog: így is lehet? Már megrendelésre is lehet fát lopatni. Tényleg, kié is az erdõ? Lehet ezt büntetlenül csinálni? Kinek a feladata megvédeni az évtizedekkel ezelõtt államilag ültetett fasorokat? Nem tudom, de sejtem, ezek a kérdések nem érnek célba. (BI) ZSÓRY Egy A tél beálltával többen vesznek ki év végi szabadságot. Ilyenkor igen hasznos és kellemes idõtöltés a közeli gyógyfürdõbe ellátogatni, kiáztatni az egész évi fáradságunkat. A belépõjegy ára nem olcsó, ezért érdemes a gyógyvizet, az uszodát és a szaunát is kihasználni. Az elõtéri büfé árai sem alacsonyak. Egyébként a fedett rész fejlesztésének munkálatai már elkezdõdtek. Felnõtt napijegy: 600 Ft Nyugdíjas- és gyermekjegy (14 éves korig): 480 Ft Délutáni kedvezményes jegy (14 órától): 350 Ft Nyitva tartás 7-17 óráig, fürödni 16.30-ig lehet. A személygépkocsi parkolási díja 250 Ft/nap. TÖRTÉNETI ADATOK majd 30 éves könyvecske került a minap a kezembe. Történelmi emlékhelyek Heves megyében no, gondoltam, gyorsan megkeresem, mi vonatkozik Szemerére. A következõket találtam: - Községi Tanács: itt mûködött 1919-ben a községi direktórium - Mocsáry-féle kastély: itt alakult meg 1949 nyarán a község elsõ termelõszövetkezete - Szabadság út 125: e házban szervezték meg 1945 februárjában a Magyar Kommunista Párt községi szervezetét - Templom: elsõ világháborús emléktábla, az elesett mezõszemereiek tiszteletére. Bukta Zsolt Balogh Katalin a megyei diák olimpián elsõ helyezést ért el 40 lövéses légpisztoly versenyen, ifjúsági lány kategóriában. Az országos diák olimpián ugyanebben a versenyszámban ötödik l e t t. G r a t u l á l u n k! 7
SZEMEREI ARCOK Bukta Ferenc volt az egyik polgármester jelölt, aki nem Szemerén lakik, viszont nyolc éven át volt a közösség polgármestere, így nem ismeretlen az emberek számára. A másik, aki még nem ebben a faluban él, Jakab Gábor. Õ az általános iskola elvégzése után elment innen, sokadmagával persze. Beszélgetésünk apropója az, hogy honnan merítette a bátorságot, hogy ilyen helyzetbõl a falu polgármesteri székére pályázzon. Tehát ez az elsõ kérdés. Jakab Gábor: Aki itt született, haláláig szemerei marad. Elhatározásom elsõdleges indítéka így lelki eredetû. Kötõdéseim, az emlékek, a rokonaim, és egyfajta visszavágyódás. Amúgy gyakran vagyok Szemerén, hiszen édesanyámat rendszeresen látogatom. A másik ok természetesen kár lenne bárkinek is tagadni a négy évig biztosított egzisztencia. Bukta Imre: Úgy gondolom, egy polgármesteri szék elfoglalásához ezek gyenge érvek, hiszen mint nem itt élõ, nem ismerheted a falu pragmatikus gondjait. Jakab Gábor: Ha valaki egy jogot ismerõ emberrel leül a futó ügyeket átnézni, tájékozódni, igen hamar bele tud azokba látni. Úgy gondolom, ez a hátrányom rövid idõn belül behozható lett volna. Bukta Imre: Csalódást okozott-e az, hogy nem választottak meg, bár én úgy gondolom, ahhoz képest, hogy nem itt élsz, szép számú szavazatot kaptál. Jakab Gábor: Semmiképpen nem kudarcként éltem meg a történteket. A rokonságon kívül is többen rám szavaztak. Ez azt mutatja számomra, hogy az a hang, amit megütöttem bemutatkozásom röpke tíz percében, megérintett embereket, feladták addigi elképzelésüket és rám voksoltak, az úgymond ismeretlenre. Innen nézve ez számomra a legszebb eredmény. Bemutatkozásom pozitív hozadéka még, hogy az emberek nemcsak látták, érezték is, sok nem itt élõ szemereit foglalkoztat a falunk sorsa. Sokan vagyunk szerte a világban szétszóródva. Mi Ostoroson például nemcsak számon tartjuk egymást, hanem mindennapi beszédtéma is Mezõszemere. Bukta Imre: Vázolnád életed állomásait? Jakab Gábor: A szemerei általános iskola elvégzése után Gyöngyösön tanultam egy ipari irányú szakközépiskolában, majd Budapesten, a Kandó Kálmán mûszaki fõiskolán folytattam tanulmányaimat. Villamos üzemmérnöki diplomát szereztem. Ezután jött a katonáskodás, majd Egerben kötöttem ki, ahol két cégnél dolgoztam képzettségemnek megfelelõ munkakörben. A rendszerváltozás az én életembe is mást hozott. Társas és magán vállalkozásban dolgozom azóta is. Bukta Imre: A kampánybeszédedben említetted, hogy teológiai tanulmányokat is folytattál. Jakab Gábor: Még a nyolcvanas években gyakran jártam Erdélybe, Gyulafehérvárra, az ottani papnövendékeknek szállítottunk könyveket. Eközben érintettek meg a hit, az erkölcs, a vallás fogalmai közelebbrõl. Ennek hatására az egri érsekség három éves teológiai tanfolyamát végeztem el. Így elméletileg hitoktató is vagyok. Ez a képzés megerõsítette gondolkodásomat a világ dolgairól és megerõsített abban, hogy a hit lélekgyógyító ereje mennyire fontos a hétköznapjainkban is. Bukta Imre: Ostoros mikor jött képbe? Jakab Gábor: Hét éve élek Ostoroson. Családi házat építettünk. Üzletem Egerben, a Hajdúhegy végén található. Kedvesem gyógypedagógus, nagy nevelt fiunk jelenleg az USA-ban tartózkodik. Bukta Imre: A politika befolyt-e az életedbe? Jakab Gábor: Soha nem voltam semmilyen párt tagja. Természetesen gondolkodásom bizonyos értékeket képvisel, amik azonban nem kötõdnek pártokhoz. Ez a múltamra is érvényes. Bukta Imre: Hogyan alakul ezután Mezõszemeréhez fûzõdõ viszonyod? Kivonulsz? Jakab Gábor: Ellenkezõleg! Szeretném az emberi kapcsolataimat felfrissíteni, s újakat teremteni. Engem a történtek nem eltávolítottak, hanem közelebb hoztak Mezõszemeréhez. 8 OSTOROSON IS SZEMEREI Beszélgetés Jakab Gáborral Õszi rekord ponty a sóderbányából B. Laci több hétig halászott a fent látható pontyra. A hét kilós zsákmány több alkalommal zsinórt szaggatott, míg végre horogra akadt. Erdélyben, a magas hegyek között fekszik az úgynevezett Gyilkostó. A szoros felé vezetõ út mentén, gyönyörû környezetben épült meg néhány évvel ezelõtt az a kápolna, aminek belsõ falait az idén Mezõszemerén lezajlott második mûvésztelep egyik híres résztvevõje, Elekes Károly festõmûvész freskói díszítik. Fotó: Jakab Gábor
MELLÉKLET KARÁCSONYI NÉPDAL 4 4. #. Bet-le-hem, Bet- le- hem, a te ha- tá- rid-ba Ér-ke-zett Má-ri- a ron-gyos- is-tál- Ott ül- vén mind-egy- re El- ké- szí- té ma- gát a ló-ba el- ha-gyott ger-li- ce bol- dog szü- lés-re. Egy angyal, egy angyal, újságot hirdetett, Betlehem várában kis Jézus született. Hideg szél fújdogál, jaj, de nagyon fázik, A kisded Jézuska értünk siránkozik. A újság szerkesztõsége békés, boldog Karácsonyi Ünnepeket kíván minden kedves olvasónak! # A GYERTYÁK CSONKIG ÉGNEK Márai Sándor híres mûvének címe jut eszembe mindig, amikor különbözõ alkalmakkor itt és ott is gyertyát gyújtunk. A gyertya õsi szimbólum, fénye, melege mindig ezer és ezer gondolatra emlékeztet. Az elsõ gyertyát az egyházi év sorában adventkor gyújtjuk. Az adventi koszorú négy gyertyája lassan tölti be fényével a templomok, házak sötét tereit. Az adventi gyertya meggyújtásával azt szimbolizáljuk, hogy a régi korok emberei hogyan várták a Megváltót, és az idõ haladtával miként lett egyre nagyobb világosság az emberi közösségek életében. Mi is így várunk valami Jót életünkben, várjuk a nagyobb fényt a világban. Ez érkezik meg akkor, amikor a karácsonyi gyertyák meggyulladnak. Ez a fény pompájával kitûnik, és a legszebb születésre, az isteni megtestesülésre utal. Nálunk ma a megbékélés fényét, a szeretet melegét jelenti. Húsvétkor ég a legnagyobb gyertya. Ez másként világít. Ilyen csak a templomokban van. Ez a gyertya az élet megújulását mutatja, és az élet értemérõl szól, Krisztus feltámadásáról. Novemberig sok idõ telik el húsvéttól. Talán már elfelejtettük a húsvéti fényt. De ilyenkor kimegyünk a temetõbe, és akik már a sírkert lakói, kapnak ebbõl a fénybõl, amely az emlékezõ szeretet jele. A gyertyák csonkig égnek, és bennünk fénylenek tovább, bármit is jelentsenek. NOVÁK ISTVÁN káplán KARÁCSONY
ÜNNEPI FOGÁSOK ELÕÉTEL ÍNYENC SONKATEKERCS Hozzávalók: - 4 szelet gépsonka - 25 dkg tehéntúró - 2 nagy körte - 1 evõkanál tejföl - 1 csokor metélõhagyma - cukor, só - alufólia A körtéket meghámozzuk. Az egyiket apró kockákra, a másikat cikkekre vágjuk. A metélõhagymát felaprítjuk, a túróval és a tejföllel összekeverjük. Sóval, cukorral ízesítjük. A sonkaszeleteket alufóliára fektetjük és megkenjük a túrókrémmel. Szorosan feltekerjük, majd legalább egy órára hûtõszekrénybe tesszük. Felszeletelve, a másik cikkekre vágott körtével tálaljuk. LEVES FEHÉRBOROS SAJTLEVES Hozzávalók: - 3 dkg vaj vagy margarin - 3 dkg liszt - 2 deci fehér bor - fél liter tyúkhúsleves (kockából) - 10 dkg reszelt sajt - 1-2 szelet kenyér - 1 kanál olaj - 3 kanál tejszín vagy tejföl - 1 tojássárgája - kakukkfû, õrölt szerecsendió, só A vajat felforrósítjuk, a lisztet megpirítjuk. Felöntjük a borral és a levessel, 20 percig fõzzük. A kenyeret felkockázzuk, a felhevített olajon aranybarnára pirítjuk. Megszórjuk kakukkfûvel és kevés reszelt sajttal. A maradék sajtot a levesbe vegyítjük, sóval, szerecsendióval fûszerezzük. Végül a tojássárgával kikevert tejszínt is a leveshez adjuk vigyázva, hogy fel ne forrjon. A kész levest a pirított zsemlekockákkal tálaljuk. KARÁCSONY FÕÉTEL PULYKAMELL NARANCSOS KÁPOSZTÁVAL Hozzávalók: - 1 pulykamell - 2 narancs - 1 fej hagyma - 1 kanál vaj, kevés olaj - fél kiló savanyú káposzta - 1 deci bor - 4 deci húsleves (kockából) - 1 evõkanál étkezési keményítõ - 1 teáskanál cukor - 1-2 evõkanál ecet - 3 babérlevél - 2-3 ág petrezselyemzöld - só, bors, néhány szem zöldbors A mellet sóval, borssal bedörzsöljük, majd olajjal kikent tepsibe fektetjük. Elõmelegített sütõben 15-20 percig sütjük, majd 1-2 deci vizet öntve alá további 45 percig pároljuk, újabb 1-2 deci vízzel, alacsonyabb hõfokon kb. 1 óra alatt készre sütjük. Közben a narancsokat meghámozzuk, egyiknek a levét kifacsarjuk, a másikat gerezdekre szedjük. A felkockázott hagymát a vajon üvegesre pároljuk, majd hozzáadjuk a káposztát, összefõzzük, majd 1-2 deci vízzel és a borral felöntve puhára pároljuk. Babérlevéllel, borssal ízesítjük. A megsült pulykamellrõl a zsírt leöntjük, felöntjük a levessel, narancslével, felforraljuk, besürítjük, sóval, borssal, zöldborssal, cukorral, ecettel ízesítjük. A húst felszeletelve a káposztára fektetjük, felaprított petrezselyemzölddel megszórjuk. A mártást külön kínáljuk hozzá. Tálalhatjuk fõtt rizzsel, fõtt krumplival, krumplipürével. ITAL WHISKY FOG Hozzávalók: - 3 cent whisky - 1 gombóc csokoládé fagylalt - 1 adag kávé - tejszínhab, cukor, citromlé A poharak karimáját elõbb citromlébe, majd cukorba mártjuk, beletesszük a fagylaltot, meglocsoljuk whiskyvel és ráöntjük a kávét. Tejszínhabbal tálaljuk. Ha valaki olvasta Márai Sándor Füves-könyv -ét, olyan megrendítõ élményt nyújt az emberi jellem ábrázolásáról, amiket csak lépésrõl lépésre szabad olvasni. Ebbõl közlünk egyet, az ünneprõl szóló írását. Márai Sándor: AZ ÜNNEPEKRÕL Ha az ünnep elérkezik életedben, akkor ünnepelj egészen. Ölts fekete ruhát. Keféld meg a hajad vizes kefével. Tisztálkodjál belülrõl és kívülrõl. Felejts el mindent, ami a hétköznapok szertartása és feladata. Az ünnepet nemcsak a naptárban írják piros betûkkel. Nézd meg a régieket, milyen áhitatosan, milyen feltétlenül milyen körülményesen, mennyi vad örömmel ünnepeltek! Az ünnep a különbözés. Az ünnep a mély és varázsos rendhagyás. Az ünnep legyen ünnepies. Legyen benne tánc, virág, fiatal nõk, válogatott étkek, vérpezsdítõ és feledkezést nyújtó italok. S mindenekfölött legyen benne valami a régi rendtartásból, a hetedik napból, a megszakításból, a teljes kikapcsolásból, legyen benne áhítat és föltétlenség. Az ünnep az élet rangja, felsõbb értelme. Készülj fel rá testben és lélekben. S nemcsak a naptárnak van piros betûs napja. Az élet elhoz másféle, láthatatlan ünnepeket is. Ilyenkor felejts el mindent, figyelj az ünnepre.
EGYHÁZI HÍREK Ebben az évben november elsejéig 29-en haltak meg Szemerén, 14 nõ és 15 férfi. Templomunkban 13 gyermeket kereszteltek meg idén, 5 fiút és 8 kislányt. Örök hûséget egyetlen pár esküdött egymásnak 2002-ben. gggggggggggggggggggggggggggggg 2002. december elsõ hetében Rostás Sándor atya tartott lelkinapot Mezõszemerén. Rostás atya éveken keresztül élt Paraguay õserdeiben, indiánok között. gggggggggggggggggggggggggggggg A 2001. évi népszámlálási adatok szerint az ország lakosságának felekezeti megoszlása a következõ: Mezõszemere legidõsebb polgárai Papp Gáborné, Szabadság út 46 1908-ban született Tuza Barnabásné, Május 1 út 39 1909-ben született Bukta Miklósné, Árpád út 26 Horváth Gáborné, Somogyi út 4 1910-ben születtek A faluban hatvanöten töltökkék be 80. életévüket. (Az adatokat Bozsó Lászlóné gyûjtötte ki.) Hittanosok kirándulása a Bükkben Garics Gábor atya egész napos hódító expedícióra invitálta a hittanos gyerekeket. A mintegy nyolcvan vállalkozó szellemû gyermek és felnõtt november 9-én a Bélapátfalva - Nagy-kopasz - Istállóskõ - Õsemberbarlang - Szalajka-völgy - Szilvásvárad útvonalon hódította meg a Bükk-hegységet. November 19-én volt az Idõsek Napja. Ebbõl az alkalomból a hittanosok verssel köszöntötték a templomban összegyûlt idõs embereket. December 7-én délelõtt Mezõkövesden, a Nagytemplomban járt a hittanosok Mikulása, hogy ajándékcsomagjaival mosolyt csaljon a gyermekek arcára. Másnap Szemerére is ellátogatott a Mikulás. Kedves Franci néni, Isten éltesse sokáig! Katolikus 5 300 565 52% Református 1 631 410 16% Evangélikus 301 925 3% Izraelita 12 507 0,1% Más 395 723 3,9% Nem tartozik 1 445 646 14,2% felekezethez Nem válaszolt 1 035 091 10,2% Nincs adat 75 646 0,7% ÖSSZESEN 10 195 513 100% Más felekezetekhez tartozók például a baptisták, krisnahívõk, mohamedánok, a hit gyülekezetesek. A katolikusok számába nemcsak a római, hanem a görög katolikusok száma is benne foglaltatik. gggggggggggggggggggggggggggggg TAKÁCS ISTVÁN KLUB A SZENT LÁSZLÓ PLÉBÁNIÁN A második éve mûködõ klub havi rendszerességgel tartja foglalkozásait. Neves közéleti személyiségek: egyházi vezetõk, mûvészek, politikusok, tudósok vallanak önmagukról, munkájukról, vallásosságukról (többek között Antal Imre, Eperjes Károly színészek, Csókay András agysebész, dr. Seregély István egri érsek). A klub vezetõje Novák István atya. Az éves tagsági díj 2500 forint, melybõl a meghívott elõadók útiköltségét fedezik. 9
EGERFARMOS Reális alapokon fekvõ, nem látványos, de stabil fejlõdésben bízik Egerfarmos új polgármestere Beszélgetés Poczokné Blanár Gabriellával. Riporter: Kedves Gabriella, az Ön számára sikeres polgármesteri választás után az utolsó jókívánságok is elhangoztak. Vágjunk rögtön a közepébe: mi a valós helyzet a faluban az önkormányzat szemszögébõl nézve? Polgármester asszony: Nem ismeretlen elõttem az önkormányzat helyzete, hiszen ezelõtt is a hivatal dolgozója voltam. Az önkormányzat mûködése ráfizetéses, ezzel nem árulok el titkot. Természetesen az alapvetõ intézményeink mûködnek, s ezeknek mûködniük is kell. Riporter: Címszavak: szennyvízberuházá s. Polgármester asszony: Évek óta elhúzódó, megoldásra váró feladat. A többféle változatban tervezett régiós nagyberuházás ügyét ebben a pillanatban sûrû homály fedi. A hónapok óta valahol leállt, talán pontosabban leállított projekt sorsáról nem tudok, de nem tud az összes érintett polgármester sem. Kötelezettség vállalásunk azonban már volt, például a tervekkel kapcsolatban. Riporter: Szeméttárolás. Polgármester asszony: A Tiszafüreden létesülõ szilárd hulladék lerakóhoz közel félmillióval járulunk hozzá. Ezzel megszûnik majd a falusi szeméttelep. Riporter: Felröppent a hír, hogy Egerfarmoson úgymond beüzemelik a kiapadt tavakat, és ezzel lehetõség nyílna a falut bekapcsolni a turizmusba. Polgármester asszony: Egy erre hivatott budapesti tervezõ cég pályázott a tavak és környéke rendbetételére. A tervek alapgondolata a tórendszer kiépítése horgászati lehetõséggel, pihenõ parkkal, üdülõ környezetté alakítva. A pályázó (nem az önkormányzat) 3,5 milliót nyert a tervek elkészítésére, amit 2003 végéig kell leadniuk. A mindenképpen bátor, de nem az álmok birodalmához tartozó elképzelésnek mi legalábbis így látjuk vannak sarkalatos pontjai, például kérdéses a víz folyamatos utánpótlása. Tehát a jelenlegi helyzet egyelõre csak a pályázónak kedvez. Reméljük, idõvel a falu is profitál ebbõl a valóban kecsegtetõ elképzelésbõl. Riporter: Kultúra? Polgármester asszony: Van mûvelõdési házunk. Tisztában vagyok vele, hogy önálló státusz nélkül a mûködtetése döcögõs. Lehetõséget szeretnék teremteni arra, hogy legalább félállásban alkalmazzunk valakit kultúrprogramok szervezésére. Ennek betöltésére vannak alkalmas személyek, de neveket egyelõre nem mondhatok. Egyébként most pályázunk egy kisebb teleház programra. Ez számítógépes informatikai rendszerbõl állna a lakosság 10 Az új egerfarmosi képviselõtestület tagjai: Poczokné Blanár Gabriella polgármester, Dobó Tibor alpolgármester, Kravecz László jegyzõ, Csörgõ Tibor, Hegedûs Ráfael, Petrik László, Poczok Sándorné, Szabóné Kocsis Anna, Zsámba István képviselõk. szolgálatában. Riporter: Fejlesztés, vállalkozás? Polgármester asszony: Régi vágyam, hogy a faluban mûködjön egy magán szociális otthon. Riporter: Miért lesz jó ez az önkormányzatnak? Polgármester asszony: Nem önkormányzatban, hanem faluban gondolkodom. Ami jó a falunak, az siker nekünk is. Egy ilyen magán beruházásnak számos pozitív hozadéka lenne, a foglalkoztatástól a vállalkozási adóig. Már az megéri, ha az építkezés során, és késõbb is több ember kapna munkát. Riporter: Szociális helyzet? Polgármester asszony: A kötelezõn kívül nem nagyon tudunk adni. Elõfordul ritkán eseti segély adása is, ezt azonban azonnali élelmiszervásárláshoz kötjük. Könnyebbség még Mezõszemerével szemben, hogy gyakorlatilag nincs rászoruló cigány család a faluban. A rehabilitációs foglalkoztatásról ami igen sikeres a újságban már jelent meg cikk. Riporter: Migráció? Polgármester asszony: A különbözõ okok miatt ide költözött családok hamarosan szembetalálják magukat a munkanélküliség problémájával. A gyengébbek lecsúsznak, az ügyesebbek viszont találnak munkát, ha nem a faluban, akkor a környezõ üzemekben. Egy-két fiatal farmosi család is visszaköltözött mostanában. Egyébként az önkormányzat intézménye húsz körüli személynek ad munkát. Üres ház a faluban körülbelül tíz van. Riporter: Közbiztonság? Polgármester asszony: Van tennivalónk, de úgy ítélem meg, jobb a helyzet, mint szomszédainknál. Önkéntes polgárõrségünk van harminc fõvel. Burgermeister János szervezte meg egy éve. Este tíztõl reggel négyig vigyáznak a falu rendjére, a különös mozgásokat jelentik a rendõrségnek. Terveink szerint némi anyagi hozzájárulással szeretnénk támogatni áldozatos munkájukat. A lakosság általában szolidáris egymással, figyelik egymás portáját. Riporter: Faluszépítés? Polgármester asszony: Két parkunk van, az egyik rendben. Ez az emlékezések helye. A nagybolttal szembeni parkot inkább a
szórakozásnak, pihenésnek szeretnénk átadni. Riporter: Egy idõben botrányba fulladó bulik voltak az egyik falusi szórakozóhelyen. Mi a helyzet most? Polgármester asszony: Hál'istennek ezek megszûntek. Riporter: Kisebbségi önkormányzat? Polgármester asszony: Gyakorlatilag nincs kisebbség a faluban, ezért nem is alakulhatott meg. Riporter: Mit szeretne még megemlíteni? Polgármester asszony: Mindenképpen szólnom kell az iskoláról. A jellemzõen Szihalomra beiratkozott gyerekeket szeretnénk visszacsábítani. Ehhez nem a gyerekeket, hanem a szülõket kell megnyerni. Örvendetes, hogy viszonylag sok az óvodásunk, huszonkilenc gyerekünk játszhat a nemrég felújított épületben. Báli bevételbõl és pályázati pénzbõl csodálatos fajátékokat vásároltunk. Riporter: Civil mozgalom? Polgármester asszony: A Kandó Kálmán Alapítvány tagjait megviselték a millenniumi ünnepségek körüli, szerintem teljesen alaptalan intrikák. Csak remélni tudom, hogy az egyébként egykor lelkes társaság újra összeáll valamilyen cél érdekében, és tudunk együttmûködni. Riporter: Végül mondjon magáról is néhány szót. Polgármester asszony: Negyvennyolc éves vagyok. Budapesten születtem, férjem egerfarmosi, õ révén kerültem ide. Négy gyermekem van, két felnõtt lány, egy unokám, és két gimnazista fiam. 1996-ban, Mikulás napján költöztünk ide véglegesen. Középfokú végzettségem van rengeteg tanfolyammal, most járok egy felsõfokú szakirányú képzésre. Riporter: Köszönöm a beszélgetést. LEDÕLT A FARMOSI BAROKK SZOBOR A környék legcsodálatosabb barokk szobrát november 26-án reggel ledõlve találták. A Nepomuki Szent Jánost ábrázoló szobrot már 1829-ben is nagyon értékesnek tartották, abban az évben restaurálták. Túlélte az 1848. március 1-i csatát, a két világháborút. A szobor és az oszlop sem volt már jó állapotban, azonban gyanús, hogy a masszív talapzattal együtt dõlt el. Az ügyben a rendõrség is vizsgálódik. A helyi önkormányzat biztonságos helyre szállította a szobor maradványait. H Á Z I O R V O S I R E N D E L É S EGERFARMOSON Hétfõ 13-16 Kedd nincs rendelés Szerdan 13-16 Csütörtök nincs rendelés Péntek 13-16 telefon: 490-524 ügyelet: Füzesabonyban, minden nap 16 órától másnap reggel 8 óráig, hétvégén péntek délután 16 órától hétfõ reggel 8 óráig. telefon: 341-153 Az egerfarmosi iskolások ünnepi mûsorral emlékeztek meg a 48-as szabadságharcról. RÖVID ADALÉK EGERFARMOS TÖRTÉNETÉHEZ Mezõszemeréhez hasonlóan Egerfarmos is elpusztult és még 1696- ban is lakatlanul állt. A 18. században más szerkezetû, mint Szemere, hiszen telkes jobbágy kevesebb élt benne, mint nemes, az akkori viszonyokhoz képest gazdag kúriákból álló település volt. Hogy miért hívtuk mi szemereiek a farmosiakat kanyóknak, nem tudom, azonban érdekességként el kell mondanom, hogy amikor az istállónk tetejét nádazták a szakemberek a Nagykáta melletti Farmosról, elmondták, hogy községükben igen gyakori név a Kanyó, mint vezetéknév. B.I. 11
Önkormányzati választások Mezõszemerén Az áprilisi parlamenti választások izgalmai éppen hogy lecsillapodtak, a szemerei felnõtt lakosságnak újabb, talán a tavaszinál számunkra húsbavágóbb döntés elé kellett néznie: kik irányítsák a falut, kikre ruházzák az olyan döntések, intézkedések felelõsségét, amikkel a falu jelenlegi helyzetén jobbítani tudnak. Nagy várakozás elõzte meg a polgármester jelöltek névsorát, sokáig nem lehetett tudni, ki indul a ringben. Egy ideig csak találgatták az emberek, kik érdeklõdnek a szemerei bársonyszék iránt, s a végleges lista szinte az utolsó pillanatra alakult ki. Míg egyes városokban kettõ, három jelölt, addig községünkben heten indultak. Az iskola tornatermében került sor a jelöltek meghallgatására, programjaik ismertetésére. A terem megtelt emberekkel, a polgármester jelöltek tíz percben foglalhatták össze terveiket. Volt, aki fût-fát (nem tûzifát) ígért, s volt, aki a reális lehetõségeket felmérve adta elõ elképzeléseit. Azonban éppen csak kiragasztották a listákat, valami szokatlan dolog történt. Egyik hajnalra a falu több frekventált pontján furcsa tacepao jelent meg, szemerei FIGYELÕ aláírással. A falu egy pillanat alatt felbolydult méhkassá változott. A falragasz ugyanis nem tartalmazott mást, mint az összes polgármester jelölt képletes kivégzését. A kétségkívül intelligensnek tûnõ, jól író figyelõ minden érintettrõl vitriolba mártott tollal, helyenként találó, ám durva jellemzést adott. Azonban az érintetteknek csak az általa vélt negatív jellemzõit emelte ki, a pozitívakkal nem foglalkozott. Majd számadatokkal tûzdelt, aktuális és régebbi, a falut érintõ kérdéseket intézett azokhoz a jelöltekhez, akik így vagy úgy már részt vettek az önkormányzati munkában. Az embereket nem a tartalom, hanem inkább az érdekelte, ki írhatta ezt? 12 A képviselõ testület Elindultak a találgatások. Abban megállapodtak, hogy valaki bennfentes lehetett, ha le merte írni a precíznek tûnõ pénzügyi vádakat. Hogy ki lett volna a figyelõ számára az ideális polgármester, nem derült ki a falragasz szövegébõl és az sem, hogy milyen hatással volt a választás eredményére. A kampánycsend elõtti péntek este Bukta Gábor elõzetesen egyeztetve az akkori hivatallal, az iskola tornatermében szerette volna megtartani kampánybeszédét, ám az utolsó pillanatban jogi kifogás merült fel, ezért az érdeklõdõ mintegy harminc embernek át kellet sétálni a volt téesz ebédlõjébe. Aztán eljött a választás napja. Az 1057 szavazópolgár közül 587-en voksoltak, azaz valamivel több, mint 50%. Polgármester jelöltekre, képviselõ jelöltekre, valamint kisebbségi (falunkban cigány) jelöltekre lehetett szavazni. A hivatalos eredmény szerint a polgármester jelöltek közül magasan a legtöbb, 242 szavazatot Bukta Gábor kapta, így õ nyerte el a bizalmat a szavazóktól a polgármesteri feladatok ellátására négy éven át. A második legtöbb szavazatot, ám az elõbbinek csak a felét (121 szavazat) Bukta Ferenc kapta. Jakab József 79, Molnár Sándor 51, Bíró János Gábor és Jakab Gábor 32-32, végül Bukta Lajos 11 szavazatot kapott. A képviselõségért tizenheten indultak. A legtöbb szavazatot Pásztor József kapta, 274-et. A szavazatok alapján tehát négy évre a képviselõk névsora a következõ: Pásztor József, Bartók István (257), Bukta Gábor (238), Bányi Tibor (227), Bíró Rita (222), Tóth Antal (199), Bukta Sándor (190), Bukta Zsolt (154), Balogh Dénes (146), Jakab József (143). Teljes jogú tagja lett még a testületnek id. Bogdán János, mint a legtöbb szavazatot kapott kisebbségi lépviselõ. (A cigány kisebbségi önkormányzat megalakulásáról és mûködésérõl máshol írunk). Bukta Imre Szemerérõl 8ooo méter magasság fölé Kollár nélkül nincs szemerei újság, mert ha Kollárék legújabb akciójával szinte az összes országos lap rendszeresen foglalkozik, akkor miért épp a szemerei újságból maradjanak ki? Ezúttal nem horizontálisan szeretnének rendkívülit teljesíteni (mint azt tudjuk már a Grönlandi expedíciójukról), hanem a magasságos egekbe szeretnének feljutni jövõre. A híres hegymászó csapat szintén híres nõket szeretne a csúcsra juttatni. A cél Gasherbrum II, a Himalája 8035 méter magas csúcsa. A projekt kész, már csak a szükséges pénzt kell elõteremteniük. Mindenki ott lesz, aki korábban jelentõs mászásokat csinált végig mondja Kollár Lajos és meg van az esélye, hogy felérjen. A kilenc férfi és négy nõi hegymászóból álló csapat már elkezdte a felkészülést a mi Kollár Lajosunk vezetésével. Hajrá Szemere!
A templom kivilágításáról Tavaszi újságunkban felhívást tettünk közzé a templom díszkivilágítására. Terveink szerint a templomkertbe két oszlopot kellene felállítani, és azokra rá kellene szerelni a reflektorokat. Az oszlopok a biztonság és a szép egyenletes megvilágítás miatt kellenek. Ahhoz, hogy a templom homlokzata jól, az oldalai legalább tûrhetõen meg legyenek világítva, minimum három fényforrásra van szükség. Az elektromos kábeleket a felszín alá kell fektetni. Idõtálló reflektorok darabja legalább 80 ezer Ft, így az oszlopokkal, vezetékekkel együtt a költség meghaladja a 300 ezer forintot. A polgármesteri választásokkal az ügy kedvezõ fordulatot vett. Az egyháztanács és az önkormányzat megbízásával négy személy van felhatalmazva az adományok gyûjtésére: Pécsi Dénesné, Bíró Rita, Bukta Ferencné (Ruszó E.), Bukta Ferencné (nyugdíjasklub). Kérjük, adományukkal támogassák falunk központjának szebbé tételét! A gyûjtés által rendelkezésre álló összeget az önkormányzat kipótolja, és részt vesz a megvalósításban. Bukta Imre EGYESÜLETI HÍREK A második mezõszemerei mûvésztelep résztvevõi VALÓS KÉPEK - 2002 Szeptemberben második alkalommal láttuk vendégül Mezõszemerén a Valós Képek címet viselõ mûvésztelep résztvevõit. Szirtes János tanár úr iparmûvészeti egyetemista diákjai idén is itt voltak, hozzájuk csatlakoztak Bukta Imre egri fõiskolás növendékei. Rajtuk kívül idén elõször profi, híres mûvészeknek is sikerült a munkához való körülményeket megteremtenünk a Nemzeti Kulturális Alapprogram anyagi támogatásának köszönhetõen. A szállást a tavalyihoz hasonlóan Boros Péterék Kossuth úti vendégházában és a szomszéd házban oldottuk meg, ebéd a szemerei és a farmosi étkezõben volt, ahova lovaskocsin juthattak el az éhes mûvészek. A vacsorát ötven literes bográcsban együtt fõztük minden este. Az itt készült mûvekbõl januárban a hatvani múzeumban, egy késõbbi idõpontban budapesten nyílik kiállítás. Reményeink szerint rövidesen mûvészeti kiadványt, katalógust is megjelentetünk az eseményrõl. Kónya Réka Bizonyára sokan észrevették, hogy a Március 15-e emlékpark gyönyörû virágoktól pompázott az idén. Ez a Mezõszemerei Civil Egyesület csekély anyagi támogatásával és a nyugdíjas klub néhány tagjának áldozatvállalásával valósult meg. A civil egyesület ezúton köszöni meg azoknak a nyugdíjasoknak a munkáját, akik szabadidejüket nem sajnálva törõdtek a kis parkkal, hozzájárulva a falu szebbé tételéhez. 13
ISKOLAI HÍREK Az évnyitón kicsit megszeppenve, pár nappal késõbb már vidáman az iskola udvarán. E L S Õ S Ö K Bányi Regina, Bukta Bence, Ficsór Gábor, Fischer Richárd, Jakab Dániel, Koncz Anikó, Konta Robin, Lakatos Klaudia, Mészáros Tamás, Süveges Éva, Szitai Mária, Váradi Márk Elérkezett a továbbtanulás A Mezõszemerei Általános Iskola felsõ tagozatára a helybeli és egerfarmosi diákok járnak. A nyolcadik osztály tizenhat fõs. A hét lány és kilenc fiú közül három diák bejáró. Az együtt töltött évek alatt az osztály igazi közösséggé forrott. Jó képességû, de nem mindig példamutató szorgalmú tanulói nehéz, felelõsségteljes döntés elõtt állnak: elérkezett a továbbtanulás. A környezõ városokban rengeteg lehetõség van a gimnáziumba, szakközépiskolába és szakképzõ intézetekbe való jelentkezésre. Hogy könnyebb legyen a választás és átfogóbb képet kapjanak tanulóink a megye által biztosított lehetõségekrõl, 2002. október 9-én Egerben a Munkaügyi Központ által szervezett Továbbtanulási kiállításon vettünk részt. Néhányan, akik már biztos elképzeléssel rendelkeztek, céltudatosan keresték fel a választott középiskola standját, de a többség konkrét elhatározás hiányában kíváncsian keresgélt a szebbnél-szebb és jobbnál-jobb kínálatok között. Nehéz a döntés. Szülõ és gyermek együtt választ. Reálisan kell látni a gyermek képességeit az esetleges késõbbi kudarcok elkerülése miatt, valamint jó volna, ha lenne a diákoknak elképzelésük arról, mit is szeretnének felnõtt korukban csinálni. Ez a középiskolába jelentkezés legfontosabb és egyben legnehezebb része. Segítséget nyújthat a Pedagógiai Intézet által kiadott továbbtanulási füzet, mely az iskolák szakjait, feltételeit, lehetõségeit mutatja be. Ezekre alapozva az osztályból 1-2 tanuló gimnáziumba, a többség szakközépiskolába jelentkezne. Kedvelt a Dobó István Gimnázium és azok a középiskolák, ahol a pincér szakmára készülhetnek a gyerekek. Van tanulónk, aki zenei vonalon szeretne továbbtanulni és van, aki dekoratõrnek készül, mások a mezõgazdasági jellegû iskolát választanák. Lehetõség sok van, csak a legmegfelelõbbet megtalálni nehéz. A felvételi jelentkezési lapokat februárban kell benyújtani. Reméljük, a tájékoztatók, kiadványok és a már elkerült diákok, ismerõsök elmesélései segítségével mindenkinek sikerül megtalálni addig azt a középiskolát, amelyben továbbtanulva sikeres, boldog, munkájukat szeretõ felnõttekké válhatnak a mi kis nyolcadikosaink. Kolozsvári Jánosné, nyolcadikos osztályfõnök 14 Balázs Diána, Bányi Zsolt, Bíró Dávid, Bíró Orsolya-Ágnes, Dudás Zita, Füst Henrietta-Ágnes, Kelemen Csaba, Kónya-Ütõ Zselyke, Kovács László, Liktor Péter, Majoros Krisztián, Marton Judit, Simon Ákos, Tóth Attila, Veres Gábor, Zloch Barbara
A Mezõszemerei Általámos Iskola ezúton szeretné név szerint megköszönni a jótékonysági bálra felajánlott támogatásokat. Köszönjük a tombola nyereményekhezhez való hozzájárulást Antal Mihálynénak, Bartháné Virág Györgyinek, Bukta Csabának, Bukta Ferencnének, Bukta Imrének, Bukta Jánosnak, Demény Ágnesnek, Heverdle Miklósnak, a Heves Megyei Vízmû Füzesabonyi Kirendeltségének, Kosárkó Kálmánnak, Kovácsné Kelemen Katalinnak, Majoros Máriának, a Mezõkövesdi C+C Raktáráruháznak, a PIKO PACK Rt-nek, a Szociális Otthon dolgozóinak, a pénzbeli adományokat Bíró Barnabásnénak, Bukta Ferencnek, Bukta Ferencnének, Bukta Zsoltnak, Bíró Gábornénak, Csák Lajosnénak, Demény Ágnesnek, Dudásné Molnár Máriának, Ficsór Zsoltnak, Hegedûs Faffaelnének, Jakab Józsefnek, Jakab Lászlónénak, Jakab Tibornénak, Jakabné Papp Zsuzsannának, Kelemen Ferencnek, Kovács Istvánnak, a Mezõszemerei Hagyományõrzõ Együttesnek, Nefelejcs Nyugdíjas Klubnak, Nagy Katalinnak, Poczokné Blanár Gabriellának, Simon Andrásnénak, Szabó Józsefnének, a Szociális Otthon dolgozóinak, a természetbeni támogatást Hirsch Ferenc vállakozónak és a Mezõkövesdi Gazsó Húsipari Rt-nek, valamint a JÓTÉKONYSÁGI BÁL Iskolánkban 2002. november 16-án harmadik alkalommal került megrendezésre a Jótékonysági bál. A bál célja, hogy a támogatásokból és jótékony felajánlásokból befolyt összegbõl 2003. tavaszán tanulmányi kirándulást szervezzünk diákjaink számára. A kirándulás helyszínéül Debrecent és a Hortobágyi Nemzeti Parkot választottuk. Az est bevétele 300 ezer forint lett. A mûsor színvonalas és érdekes volt, felléptek a mezõszemerei iskolások, az AGRIA Tánccsoport, Németh János, a füzesabonyi Zeneiskola gitár szakos tanára, Molnár Enikõ és Kormos Melinda. A tánc és a vigasság hajnali hatig tartott. Reméljük, sikerült egy szép estét szereznünk minden kedves vendégünknek. Találkozunk 2004-ben! Kovács Anna igazgatóhelyettes Ifjúsági klub lett a buszmegálló A szemerei fiatalok, az általános iskola felsõsei, a középiskolások az idei nyarat is a templom elõtti parkban töltötték. A szobor körül, a templom kõlépcsõjén gyûltek össze tízen-húszan, ültek, beszélgettek, hülyéskedtek. Jól érezték magukat egymás között, új barátságok alakultak, új szerelmek szövõdtek. Nagyon helyesek voltak, ott ültek még késõ sötétben is. Ugyanis ott nincs közvilágítás. Az õszi hónapokban a kialakult baráti csapatok hõsiesen kitartottak kedvenc törzshelyük mellett, azonban a hidegebb esték beálltával el kellett hagyniuk a terepet. A gyerekek az adott körülményekhez képest zseniálisan oldották meg a problémát: kijelölték klubhelyiségnek a buszmegállót. Ott legalább nem esik. És a széltõl is egy kicsit védettebb a hely. Csak ránk, felnõttekre nézve nagyon szomorú ez. Mi, akik az átkos kommunizmusban nõttünk fel, tudjuk ezt. Nékünk azért volt egy mozink, egy presszónk, egy üzemelõ focipályánk. Ezek a mai gyerekek sem méltatlanabbak a törõdésre. Õk nem tudják megfogalmazni, mi hiányzik az életükbõl. Most még nem tudják, hogy létezhetne számukra a buszmegállónál emberibb hely. Normális esetben egy falusi kultúrház nékik szánt terme. Azért, hogy jól érezze magát. Hogy kellemes emléke maradjon Szemerérõl, ha elmegy. Azért, hogy olyan élménye maradjon a faluról, ami késõbb megváltoztatja véleményét, és úgy döntsön, jövõjét mégis itt képzeli el. Mert mindennek következménye van. Én úgy gondolom, a felelõsség azoké, akiknek eszköz van a kezükben a probléma megoldására. A fiatalok által feldíszített millenniumi emlékszobor Bukta Imre 15
S NÉPI MEGFIGYELÉSEK DECEMBER Esõs Mikulás hideg, szigorú telet jósol. Luca naptól szokás volt számolni a napokat karácsonyig. Az egyes napok idõjárásával megegyezõnek vélték a következõ év egy-egy hónapjának idõjárását. Ezt a megfigyelést nevezték Lucanaptárnak. Fehér karácsony, fekete Húsvét. JANUÁR Ha újév reggelén északi, hideg szélre ébredünk, hosszú, kemény télre számíthatunk. A Mezõszemerei Civil Egyesület 2002-ben a következõ társadalmi munkákat végezte: - megszervezte a Március 15-i ünnepséget, fáklyás felvonulással, az általános iskolások mûsorával, hivatásos elõadómûvész részvételével - hirdetõtáblát állított fel a volt napközi épülete elé - faluközpont takarítást végzett - megjelentette a újság további számait MEGINT JÖTTEK... DE MINEK? Rendszeresen és módszeresen javítják a fõutcát Szemerén. A kedves útkaparók mindent megtesznek azért, hogy a toldozott-foldozott fõút semmit se veszítsen régi értékébõl... Köszönjük áldozatos munkájukat! Nem lehetne egyszer tényleg rendesen megcsinálni a fõutat? SZEMÉT ÜGY Majdnem minden polgármester jelölt zászlajára tûzte a szeméttároló végleges megoldását. Ha jön Pál és nem talál hát majd csinál (mármint telet). FEBRUÁR Ha Gyertyaszentelõ enyhe idõvel köszönt be, még erõs hideget várhatunk. Ha fénylik Gyertyaszentelõ, az ízéket is vedd elõ (mert sokáig kell még tüzelni). Ha Gyertyaszentelõ elõtt énekel a pacsirta, utána sokáig fog hallgatni. Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja. Mátyás a jégtörõ. Mátyás, ha jeget talál, megtöri, levét kiengedi, langyos széllel elmulasztja. Mátyás nap után a róka nem megy a jégre. Mátyás napján kezdenek elleni a birkák. MÁRCIUS Sándor, József, Benedek Zsákban hozzák a hogy mit, megtudhatják következõ számunkból! Szemerén járt a gyepmester Az õsz folyamán igen elszaporodtak községünkben a kóbor kutyák. A kedves gazdik valószínûleg nem figyeltek oda kedvenceikre, így azok gyakran az utcákon kötöttek ki, riogatva a boltba, iskolába, templomba igyekvõket. Aztán, egyszercsak megjelent a kutyák nagybarátja, a GYEPMESTER, hogy oltalmába vegye a kóbor jószágokat. Tisztelt gazdik! Az ember nem csak embertársaiért felelõs, hanem legõsibb barátaiért is! Bukta Zsolt H Á Z I O R V O S I R E N D E L É S MEZÕSZEMERÉN Hétfõ nincs rendelés Kedd 7-1 0 Szerdan nincs rendelés Csütörtök 1 6-1 8 Péntek 7-1 0 telefon: 4 9 0-0 0 4 ügyelet: Füzesabonyban, minden nap 16 órától másnap reggel 8 óráig, hétvégén péntek délután 16 órától hétfõ reggel 8 ó r á i g. telefon: 341-153 E M E Z Õ Z E R M I E CIV I L T E G Y E S Ü L E Kiadja a Mezõszemerei Civil Egyesület Szerkesztõk: Bukta Imre, Bukta Zsolt, Kónya Réka Grafikai szerkesztõ, DTP: Kónya Réka Készült 300 példányban az Állami Nyomda Rt támogatásával. Copyright Bukta Imre, 2000