SZABÁLYZAT AZ ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TANÁRKÉPZÉSI ÉS TUDÁSTECHNOLÓGIAI KARÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJÉRŐL 2013.

SZABÁLYZAT AZ ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TANÁRKÉPZÉSI ÉS TUDÁSTECHNOLÓGIAI KARÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJÉRŐL 2013.

TANÁRKÉPZÉSI ÉS TUDÁSTECHNOLÓGIAI KAR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE (ELFOGADVA A KARI TANÁCS 24/2012. (XII.03.) SZ. HATÁROZATÁVAL) (MÓDOSÍTVA: A KARI TANÁCS 36/2013. (XII.02.) SZ. HATÁROZATÁVAL) 1. SZÁMÚ MELLÉKLET: TKTK ORGANOGRAM (MÓDOSÍTVA A KARI TANÁCS 25/2013. (XI.18.) SZ. HATÁROZATÁVAL) 2. SZÁMÚ MELLÉKLET: ÉRPEK SZMR (MÓDOSÍTVA A KARI TANÁCS 37/2013. (XII.02.) SZ. HATÁROZATÁVAL) 3. SZÁMÚ MELLÉKLET: KITÜNTETÉSI SZABÁLYZAT (MÓDOSÍTVA A KARI TANÁCS 24/2012. (XII.03.) SZ. HATÁROZATÁVAL)

I. PREAMBULUM A kar küldetésnyilatkozata Az Eszterházy Károly Főiskola Tanárképzési és Tudástechnológiai Karának küldetési célja, hogy az észak-magyarországi régió meghatározó szellemi és tudásközpontjává váljon a neveléstudományi képzések, a mestertanári képzések, továbbá az ezt támogató információs és kommunikációs technológiák fejlesztése terén. A többciklusú képzési rendszer minden szintjén (felsőfokú szakképzés, osztott és osztatlan képzések, doktori), valamint az azokra épülő posztgraduális és felnőttképzési keretek között képzések kidolgozásával és azok megvalósításával készít fel az egész életen át tartó tanulás szellemiségére. Az intézmény az európai felsőoktatási térben az európai egyetemek Magna Chartája (Bologna 1988), és az azt követő berlini, bergeni, londoni nyilatkozatok szellemében sokoldalú, interdiszciplináris képzéssel, magas szintű kutató- és fejlesztőmunkával, korszerű infrastrukturális feltételek között járul hozzá az egyetemes tudomány és a magyar társadalom fejlődéséhez. A hazai jogi keretek, a felsőoktatási törvény és az ágazati minőségpolitika alapján az Eszterházy Károly Főiskola Tanárképzési és Tudástechnológiai Kara ezt a küldetését a főiskola oktatói, dolgozói, hallgatói, hazai és nemzetközi partnerei kiterjedt hálózatával közösen, együttműködésben kívánja teljesíteni. II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A kar jogállása 1. (1) A kar neve: Eszterházy Károly Főiskola Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar (2) Hivatalos rövidítése: EKF TKTK (3) Idegen nyelvű megnevezései: angol: Eszterházy Karoly College Faculty of Teacher Education and Knowledge Technology német: Károly-Eszterházy-Hochschule Fakultät für Lehrerausbildung und Wissenstechnologie (4) A kar emblémája: (5) A kar székhelye és címe: 3300 Eger, Klapka u. 12. (6) A kar körbélyegzője: középen Magyarország címere Eszterházy Károly Főiskola Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar körirattal. (7) A kar szimbólumai: a kari címer és a dékáni lánc.

(8) A kar képviselője a kar dékánja. A helyettesítésre vonatkozó szabályokat az EKF SZMSZ, Második rész, XVI. fejezet 129. tartalmazza. (9) A kar a Nemzeti Felsőoktatási Törvény (a továbbiakban: NFtv., a hatályos jogszabályok és a főiskolai Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SzMSz), illetve más szabályzatok keretei között feladatait önállóan, a többi karral is koordinációra törekedve látja el, a rendelkezésére bocsátott költségvetési összegekkel, valamint a költségvetésen kívüli bevételekkel a Főiskola Gazdálkodási Szabályzatának rendelkezései szerint önállóan gazdálkodik. A kar szervezete 2. (1) A kar a felsőfokú szakemberképzés keretében alapképzést, mesterképzést, felsőfokú szakképzést, szakirányú továbbképzést, felnőttképzést és az 2011. évi CCIV. számú Nemzeti Felsőoktatási Törvény szerinti képzést folytat. (2) A kar alapfeladatai ellátásának sérelme nélkül külső megbízók, megrendelők részére oktatási, vizsgáztatási, kutatási, fejlesztési, szaktanácsadói és egyéb feladatokat láthat el. (3) A karok oktatási és kutatási tevékenységük megszervezése érdekében intézeti és/vagy tanszéki struktúrát működtethetnek. (4) Amennyiben a karon olyan tanszék működése is szükséges, amely intézetbe nem sorolható, annak az intézet mellett önálló tanszékként történő létrehozása is kezdeményezhető. (5) Amennyiben a kar a tanszéki struktúra kialakítását javasolja, azonban valamely szak vagy szakmai terület gondozása az intézeti formát indokolja, ebből a célból intézet létrehozása is kezdeményezhető. (6) A kar oktatási és kutatási tevékenységét a Kari Tanács segítségével, a dékán vezetése mellett intézetigazgatók, tanszékvezetők valamint kutatási programigazgatók közreműködésével látja el. A kar felügyelete 3. (1) A kar felügyeletét a rektor látja el. A rektor ebben a jogkörében megsemmisíthet minden olyan kari szabályzatot, döntést, amely jogszabályba ütközik. A felügyeleti jogkör ellátása érdekében a Kari Tanácsülések jegyzőkönyveit, határozatait, valamint szabályzatait meg kell küldeni a rektornak. A kar gazdálkodása 4. (1) A kar a főiskola gazdasági szervezeti egysége is. A Főiskola Gazdálkodási Szabályzatában megfogalmazottak szerint a rendelkezésére bocsátott költségvetési és saját bevételi keretével önállóan gazdálkodik.

(2) A kar rendelkezésére bocsátott pénzügyi keretek meghatározott része tovább osztható. (3) A kar gazdálkodása az intézmény Gazdálkodási szabályzatában meghatározottak szerint történik. Kari címek és kitüntetések 5. (1) A Kari Tanács, a dékán, a főiskolai SZMSZ XXIV. fejezete alapján kitüntetésekre, díjakra, elismerésekre terjesztheti elő a kar dolgozóit. (2) A kar saját kitüntetést adományozhat. A kitüntetés elnevezése: Somos Lajos-díj. A kitüntetés adományozásának módját a kari kitüntetési szabályzat határozza meg, amelyet a TKTK SZMR 3. számú melléklete tartalmazza. III. A KAR FELADATAI ÉS VEZETÉSE (EKF SZMSZ Első rész, V. fejezet 33. ) A kar feladatai és struktúrája 6. (1) A kar a hallgatók képzését, a tudományok művelését, illetve művészeti alkotótevékenységet megvalósító, a képzésben, tudományos és művészeti alkotómunkában együttműködő oktatókat, kutatókat, valamint oktatási, kutatási és más szervezeti egységeket magában foglaló oktatási tudományos kutatási szervezeti egység, amely a jogszabályokban biztosított hatáskörében eljárva egy vagy több képzési terület szakjain folyó felsőfokú képzés feladatának ellátását szervezi és biztosítja. (2) A kar a főiskola önálló oktatási szervezeti egysége, amely a rendelkezésére bocsátott költségvetési összegekkel, valamint a költségvetésen kívüli bevételekkel a főiskolai szabályzatok rendelkezései szerint gazdálkodik. (3) A kar szervezetéről és vezetéséről a vonatkozó jogszabályok és az SZMSZ rendelkezéseinek keretén belül, részleteiben a TKTK SZMR-e rendelkezik. a) A Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar az Eszterházy Károly Főiskola oktatási és igazgatási szervezeti egysége. b) A kar szervezeti felépítését a jelen szabályzat 1. sz. melléklete tartalmazza. (4) A kar feladatai különösen: a) oktatás, tudományos kutatás, kapcsolattartás a felhasználókkal, b) a hallgatói és oktatómunka feltételeinek biztosítása, fokozatos fejlesztése, c) tantervek, tanegységlisták alapján oktatásszervezés, illetve az irányítás, koordinálás feltételeinek racionalizálása, d) az oktatásszervezés és -irányítás feltételeinek racionalizálása, e) a képzési terület, tudományterület szerint összetartozó képzések feladatainak szervezése, f) a képzési területek, képzési ágak között az átoktatás, áthallgatás feltételeinek biztosítása, g) a főiskola különböző szakterületei között az oktatásban, gyakorlati képzésben és a foglalkoztatásban hatékony együttműködés megvalósítása,

h) a tanszéki és intézeti rendszerrel az adott képzésekben elvárt ismeretek sajátosságainak figyelembevételével az oktatási és tudományos feladatokat ellátó alkalmazottak együttműködésének erősítése, i) a tudományos kutatási tevékenység feltételeinek biztosítása, fejlesztése, j) a tudományos kutatást szolgáló szervezeti egységek intézménybe történő integrálásának, illetve a kutatói munkakörben alkalmazottak oktatásba történő bevonásának segítése. (5) A karok oktatási és kutatási tevékenységük megszervezése érdekében intézeti és/vagy tanszéki struktúrát működtethetnek. A Tanárképzési és Tudástechnológiai Karon intézet, intézetbe tartozó tanszékek és önálló (intézeti keretbe nem tagozódó) tanszékek működnek. (6) A kar feladatai ellátásra más szervezeti egységgel/egységekkel is rendelkezhet. A kar keretein belül működő Észak-magyarországi Regionális Pedagógusképzési Kutatóés Szolgáltató Központ Szervezeti és Működési Rendjét a TKTK SZMR 2. számú melléklete tartalmazza A kar vezetése 7. (1) A kar irányítása, vezetése és operatív működtetése az NFtv-ben, a főiskolai és kari szabályzatokban meghatározott módon, a Kari Tanács és a kari vezetők alkotó együttműködésével valósul meg. (2) A kar testületei és fórumai: a) A kar választott testülete: a Kari Tanács. b) A kar tanácsadó és döntés-előkészítő testületei: - Kari tanszék/egységvezetői értekezlet - A kar mellett működő döntés-előkészítő bizottságok c) A kar és a dékán mellett működő bizottságok: d) Kari fórumok: - kari egységvezetői értekezlet, - kari dolgozói (oktató és egyéb kari dolgozók) értekezlet, - karhoz tartozó hallgatói fórumok. (3) A kar vezetői: dékán dékánhelyettes(ek) dékáni hivatalvezető (1) A Kari Tanács hatásköre: A Kari Tanács döntési jogkörében: a) meghatározza a kari stratégiát, IV. A KAR TESTÜLETEI ÉS FÓRUMAI (EKF SZMSZ Első rész, III. fejezet 6-17. ) Kari Tanács feladat és hatásköre (EKF SZMSZ Első rész, V. fejezet 34. ) 8.

b) jóváhagyja a kari munkaterveket, c) a szenátus által átruházott hatáskörben elfogadja a kar tudományos programjait és értékeli a kutatási eredményeket, d) dönt az alapképzési szakokhoz kapcsolódó szakirányok indításáról, e) elfogadja az alapképzés, mesterképzés, a szakirány, a szakirányú továbbképzés és a felsőfokú szakképzés tantárgyi programjait és azok módosítását, f) meghatározza a rendelkezésére bocsátott kari költségvetési keret és más pénzügyi források felosztásának elveit, g) dönt kari kitüntetések alapításáról és adományozásáról, h) elfogadja a záróvizsga-bizottságok elnökeit, i) dönt a szakfelelősök megbízásáról, j) dönt a kari minőségbiztosítás struktúrájának (az intézményi minőségbiztosítási szervezeti felépítéssel összhangban), elveinek kialakításáról, megszervezéséről, k) dönt hazai és külföldi intézményekkel való kari szintű együttműködés kezdeményezéséről és létesítéséről. (2) A Kari Tanács javaslatot tesz a szenátusnak: a) oktatási és más szervezeti egységek létesítésére, megszüntetésére, b) új alapképzési, mesterképzési, szakirányú továbbképzési, felsőoktatási szakképzési és felsőfokú szakképzési szakok létesítésére indítására, ezen szakok képzési és kimeneti követelményeire, illetve szakképzési programjaira. (3) A Kari Tanács véleményezi: a) a dékáni és dékánhelyettesi pályázatokat, b) a meghirdetett pályázatok alapján a kart érintő egyetemi tanári, főiskolai tanári és docensi pályázatokat, és határozatát megküldi a szenátusnak, c) az adjunktusi, tanársegédi pályázatokat, illetve kinevezéseket, d) a kari oktatási szervezeti egységek vezetőinek pályázatát, megbízásának megismétlését, határozatát megküldi a szenátusnak, e) a kar egyéb szervezeti egységvezetőinek kinevezését, ill. megbízását, határozatát megküldi a szenátusnak, f) a kar oktatási és kutatási tevékenységét, valamint az egyéb területen végzett kari munkát, g) minden, a kar tevékenységét, pénzügyi, tárgyi és személyi feltételeinek teljesítését érintő előterjesztést. (4) A kari szabályzat a Kari Tanács egyes hatásköreit más kari testületre vagy az érintett oktatási szervezeti egység tanácsára átruházhatja. A szenátus által átruházott hatásköröket nem lehet átruházni. (5) Az átruházott jogkör gyakorlásáról évente be kell számolni a szenátusnak. (6) A Kari Tanács oktató, kutató és alkalmazott tagjainak mandátuma négy évre, a hallgatók által delegált tagok megbízása egy évre szól. (7) A Kari Tanácsok ülésein a reprezentatív szakszervezet delegáltjai a karokkal történt megegyezés alapján szavazati vagy tanácskozási joggal vesznek részt.

A Kari Tanács létszáma, összetétele 9. (1) A Kari Tanács szavazati jogú tagjainak száma tizenkét fő. (2) A dékán hivatalból tagja a testületnek, a Kari Tanács további tagjai választás útján nyerik el megbízatásukat. (3) A 12 tagú Kari Tanács összetétele: a) Hivatalból szavazati jogú tagok: a dékán, aki egyben a Kari Tanács elnöke: b) Választott tagok: a vezető oktatók képviselői: az adjunktusok, tanársegédek képviselői: az egyéb közalkalmazottak képviselője: a doktorandusz önkormányzat képviselője a hallgatók képviselői: A választott tagok létszáma összesen: 1 fő 3 fő 3 fő 1 fő 1 fő 3 fő 11 fő (4) A szenátus oktatói, kutatói és alkalmazotti tagjainak megbízatása négy évre, a hallgatói képviselők megbízása egy évre szól. (5) A Kari Tanács ülésén állandó meghívottként szakterületük képviseletében tanácskozási joggal vesznek részt, ha nem tagjai a tanácsnak: a rektor vagy helyettesei; a dékánhelyettes(ek); az oktatási szervezeti egységek vezetői; a dékáni hivatalvezető; a gazdasági igazgatóság kari képviselője; a szakszervezetek kari képviselője; a Közalkalmazotti Tanács kari képviselője; a kar részéről a szenátusba választott képviselők; a TKTK HÖK elnöke; a gyakorlóiskola igazgatója; mindazok, akiket a dékán eseti vagy állandó jelleggel a Kari Tanács üléseire meghív. (6) A Kari Tanács titkára a dékáni hivatalvezető. A Kari Tanácsi választás kiírása 10. (1) A Kari Tanács tagjainak megválasztását a dékán írja ki olyan időpontra, hogy az új tagok megválasztására legkésőbb a hivatalban lévő tagok mandátumának lejártáig kerüljön sor. (2) A Kari Tanács tagja az lehet a hallgatói képviselők kivételével, aki a főiskolával munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében oktatói, kutatói vagy egyéb munkakört tölt be.

(3) Az oktatók, kutatók képviselőiként 3 főt a kari oktatói, kutatói értekezlet választ, a nem oktató dolgozók alkalmazotti értekezleten választanak 1 fő képviselőt. (4) A hallgatói önkormányzat, doktori önkormányzat által delegált tagok választása saját működési rendjükben szabályozott módon történik. Választási bizottságok létrehozása és feladata 11. (1) A bizottságokat választási csoportonként kell létrehozni. A bizottságok egy elnökből és két tagból állnak. A bizottságok elnökei felelősek a testületi tagok jelölésének és választásának előkészítéséért és lebonyolításáért. A bizottságokat a dékán hozza létre. (2) A választási bizottság felelős a jelölés és a választás tisztaságáért, valamint a választási szabályok betartásáért. (3) A választási bizottság feladatköre: a) választási névjegyzék ellenőrzése: a jelölőlistát a Humán Erőforrás Iroda készíti el, és megküldi a választások megszervezéséért felelős személynek, aki eljuttatja a bizottsági elnökökhöz. Az elnökök a listát összevetik az egységek adataival. A választási listára felvehetők közül törölni kell azt a személyt, aki írásbeli indoklással kéri, hogy neve ne szerepeljen a választhatók listáján. b) választási névjegyzék eljuttatása a választókhoz: minden jelölő személy aláírása ellenében megkapja a jelöléshez szükséges teljes listát. c) a listák összegyűjtése: a jelölési lapokat zárt borítékban, egységenként a kiosztástól számított 8 napon belül kell eljuttatni a bizottság elnökéhez. A jelölőlistán minden jelölési joggal rendelkező személy annyi nevet jelölhet meg, amennyit a testület összetételére vonatkozó szabályozás meghatároz. d) jelöltlista elkészítése: a jelölés akkor eredményes, ha a jelölési joggal rendelkezők több mint egynegyede a jelölési lapot eljuttatta a bizottság elnökéhez. A választási bizottság összesíti a jelölési lapokat, és elkészíti a jelöltek listáját. A listán fel kell tüntetni, hogy a jelölt a jelölésen hány szavazatot kapott. e) szavazólap elkészítése: a szavazólapra a jelöltek akkor kerülhetnek fel, ha elfogadják a jelölést, és nyilatkoznak arról, hogy megválasztásuk estén vállalják a megbízást. f) jelölőgyűlés összehívása: a választás lebonyolítása oktatói, illetve alkalmazotti értekezleten (továbbiakban: jelölőgyűlésen) történik. A jelölőgyűlést a bizottság elnöke hívja össze és vezeti le. A jelölőgyűlésen további jelöltállítás lehetséges. A szavazólapra újabb jelöltek felvételére akkor kerülhet sor, ha jelölőgyűlésen a résztvevők több mint fele nyílt szavazással támogatja a jelöltet, és a jelen lévő jelölt szóbeli nyilatkozatot tesz a jelölés elfogadásáról. g) választás lebonyolítása: a jelölőgyűlés akkor határozatképes, ha a választásra jogosultak több mint fele jelen van. A jelölőgyűlésen a bizottság elnöke ismerteti a jelölés eredményét és a bizottság által összeállított szavazólap listáját. A végleges szavazólapra javasolt jelölteket nyílt szavazással kell kiválasztani. A szavazás akkor érvényes, ha a választásra jogosultak több mint fele szavazott. A szavazás akkor eredményes, ha a jelölt megkapta a leadott szavazatok több mint ötven százalékát. A választás egyfordulós. Érvénytelen szavazás vagy szavazategyenlőség esetén második fordulót kell tartani.

h) a választás eredményének dokumentálása: a választások eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni kettő példányban, melyet a választási bizottság elnökei és tagjai írnak alá. A jegyzőkönyv egy példánya a bizottság elnökénél marad, másik példányát és a szavazólapokat a rektornak 24 órán belül meg kell küldeni. A jegyzőkönyvet a Dékáni Hivatalban 5 évig kell őrizni, a szavazólapokat 3 hónap őrzés után meg kell semmisíteni. A Kari Tanács póttagsága 12. (1) A választáson induló azon jelöltet, aki a szavazatkülönbség miatt nem lett a testület tagja, de a megválasztottak után a legtöbb szavazatot érte el, szenátusi póttagként kell nyilvántartani. (2) A póttag jogosult és köteles a vele azonos listán megválasztott személyt tagságának megszűnése esetén, illetve egy félévnél hosszabb távollét esetén helyettesíteni. A póttag megbízatása a helyettesített személy visszatértéig vagy legfeljebb mandátumának lejártáig tart. Póttag hiányában tagság megszűnésekor harminc napon belül választást kell kiírni új tag megválasztására. A Kari Tanács tagjainak megbízása 13. (1) A megválasztott tagok a Kari Tanács első ülésén megbízólevelet kapnak, amelyet a dékán és a bizottság elnöke ír alá. A hallgatói önkormányzat által delegált tagok megbízólevelét a dékán írja alá. A megbízólevelek előkészítése a dékáni hivatalvezető feladata. (2) A Kari Tanács tagjainak joguk és kötelességük, hogy részt vegyenek a testület munkájában, javaslataikkal, véleményükkel elősegítsék annak eredményes működését. (3) Az újonnan megválasztott testületet a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. A Kari Tanácsi tagság megszűnése 14. (1) A Kari Tanácsi tagság megszűnik: a) a mandátum lejártával, b) lemondással, c) a delegált tag visszahívásával, d) a közalkalmazotti, illetve hallgatói jogviszony megszűnésével (szüneteltetésével). (2) A tagság megszűnése esetén a Kari Tanács elnöke a megbízást visszavonja. A megbízás visszavonása írásban történik. A Kari Tanács működése 15. (1) A Kari Tanács működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról a dékán gondoskodik. (2) A Kari Tanács hatáskörét ülésein gyakorolja. A dékán szükség szerint, de félévenként legalább kettő alkalommal a napirend megjelölésével köteles összehívni a testületet.

A dékán a tanulmányi félév első ülésén javaslatot tesz a Kari Tanács munkaprogramjára, amit a testület egyszerű többséggel fogad el. (3) A Kari Tanácsot tizenöt napon belül össze kell hívni, ha ezt a tagok egyharmada a napirend megjelölésével írásban kéri. (4) Az ülést hét nappal az ülés időpontja előtt a tárgysorozat megjelölésével és az írásbeli előterjesztések megküldésével írásban kell összehívni. (5) A Kari Tanács ülésére előterjesztést, módosító javaslatot a testület szavazati joggal rendelkező tagjai vagy az állandó meghívottak tehetnek. Szóbeli előterjesztést csak kivételes esetben lehet tenni. (6) A Kari Tanács ülései a főiskola közalkalmazottai, hallgatói és a Gazdasági Tanács számára nyilvánosak. A szenátus jelen lévő tagjai több mint ötven százalékának indítványára zárt ülést kell elrendelni. (7) A Kari Tanács üléséről jegyzőkönyv, a határozatokról írásos dokumentum, illetve szükség esetén jegyzőkönyvi kivonat is készül, melynek megőrzéséről a hatályos jogszabályoknak megfelelően kell gondoskodni. A jegyzőkönyvet a Kari Tanács kettő felkért tagja hitelesíti. Az írásos határozatokat és a jegyzőkönyveket iktatni és az Iratkezelési szabályzat által meghatározottak szerint kell őrizni. (8) A Kari Tanács üléseinek előterjesztései, jegyzőkönyvei és határozatai a főiskola oktatói, kutatói, közalkalmazottai és hallgatói számára az adat- és titokvédelmi rendelkezések figyelembevételével nyilvánosak, megtekinthetők a Dékáni Hivatalban. A Kari Tanács határozatait és az ülésekről szóló tájékoztatót a kar honlapján közzé kell tenni, figyelemmel az adatvédelmi szabályokra. A Kari Tanács egyszerű többséggel titkossá minősíthet bármely napirenden szereplő kérdést, az ahhoz kapcsolódó előterjesztéssel együtt. Titkossá minősítés esetén az érintett előterjesztés, illetve a jegyzőkönyv vonatkozó része nyilvánosságra nem hozható, betekintés csak a Kari Tanács által felhatalmazott személyek, illetve szervek részére engedélyezhető. (9) A Kari Tanács akkor határozatképes, ha tagjainak legalább hatvan százaléka jelen van. A Kari Tanács titkárának a határozatképesség meglétét minden határozathozatalt megelőzően ellenőriznie kell. (10) A Kari Tanács minden szavazati joggal felruházott tagja egy szavazati joggal rendelkezik. A szavazati jog nem ruházható át. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (11) A Kari Tanács határozatait általában nyílt szavazással, a jelenlévő tagok egyszerű többségével hozza. Főiskolai szabályzatban meghatározott esetekben a szavazás érvényességéhez minősített többségű szavazás szükséges, melynek két változata lehetséges: a) a testület összes tagjainak kétharmada igennel szavaz, b) a testület jelen lévő tagjainak kétharmada igennel szavaz. (12) A Kari Tanács titkosan szavaz személyi kérdésekben, kivéve abban az esetben, ha a testület jelen lévő tagjainak egyharmada nyílt szavazással dönt erről.

(13) A szavazás általában egyfordulós, többes jelölés vagy több döntési változat előterjesztése esetén többfordulós szavazást kell tartani. (14) Titkos szavazás esetén a szavazást papíralapú szavazólapon kell lefolytatni. Ebben az esetben egy elnökből és két tagból álló szavazatszámláló bizottságot kell választani. A szavazás a kar bélyegzőjével hitelesített szavazólapon történik. A szavazatok titkossága megőrzése céljából minden feltételt biztosítani kell. A szavazólapokat az e célra szolgáló, a bizottság által ellenőrzött szavazóurnába kell bedobni. Az ülésen részt venni nem tudó tagok személyi kérdésekben a Dékáni Hivatal által elkészített szavazólapon szavazatukat zárt borítékban előre leadhatják. (15) A Kari Tanács tagjai sürgős esetben kellő tájékoztatás mellett virtuális szenátusülésen is hozhatnak határozatot elektronikus szavazással. Az előterjesztést és a határozati javaslatot a tagok számára elektronikus formában kell kiküldeni. A tagok a szavazási időpontig adhatják le szavazataikat. Az elektronikus szavazás eredményét a következő ülésen a dékánnak kell ismertetnie, szükség esetén a kérdést a szenátus megvitatásra napirendre tűzheti. (16) Amennyiben a Kari Tanács nem döntési jogkörben jár el, hanem véleményt nyilvánít vagy állást foglal, a határozatban a szavazati arányokat közölni kell. A kar és a dékán mellett működő bizottságok 16. (1) A jelen szabályzatban meghatározott esetekben, továbbá más, a kar működése szempontjából nagy jelentőségű oktatási, tudományos, igazgatási, gazdasági és egyéb kérdések, általában kollektív munkát igénylő elemzések, javaslatok kidolgozására és az ilyen kérdésekben hozandó döntések előkészítésére állandó vagy ideiglenes kari bizottságok szervezhetők. (2) A bizottságok létrehozásának, összetételének, hatáskörének és működésének szabályait állandó bizottság esetében a kari ügyrendben, ideiglenes bizottság esetében a létrehozását elrendelő Kari Tanácsi határozatban kell megállapítani. (3) Kivételesen a kar bizottságai döntési jogkört is gyakorolhatnak. Döntési jogkörrel jár el minden karon: a) a tanulmányi bizottság, b) a tudományos bizottság. (4) A bizottságok tevékenységükről beszámolnak a Kari Tanácsnak. (5) A dékán munkájának segítésére dékáni tanácsadó testületet alakíthat, illetve tanácsadókat kérhet fel, valamint meghatározott feladat ellátásával biztost nevezhet ki. (6) A kari bizottságokban, szakmai testületekben a hallgatók képviseletét a testületek jellegére figyelemmel biztosítani kell. A tanulmányi, vizsga- és szociális ügyekben eljáró bizottságban a hallgatói tagok száma nem lehet kevesebb ötven százaléknál. (7) A Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar mellett működő munkabizottságok: Képzésfejlesztési Bizottság

Tudományos Bizottság Stratégiai és Minőségbiztosítási Bizottság Tanulmányi és Kreditátviteli Bizottság TDK Bizottság Kitüntetési Bizottság Kari fórumok 17. (1) A tanszék/egységvezetői értekezletek a) A kar vezetését segítő, tanácsadó és döntés-előkészítő testület. b) Tagjai a kar egységvezetői. c) A tanszék/egységvezetői értekezlet szükség szerint ülésezik. (2) Összoktatói értekezlet a) Az összoktatói értekezlet a kar tanácsadó-véleményező szerve, amely ajánlást tehet a karon felmerülő bármely kérdésben. Az értekezletre minden esetben meg kell hívni a kar Professor Emeritusait is. b) Az összoktatói értekezlet szükség esetén ülésezik. c) Az értekezletet össze kell hívni akkor is, ha azt az oktatók legalább egyharmada írásban kéri. (3) A kar nem oktató közalkalmazottainak értekezlete a) A kar nem oktató-kutató közalkalmazottainak értekezletét a dékán szükség szerint, de tanévenként legalább egy alkalommal hívja össze. b) Az értekezleten részt vehet a karral közalkalmazotti jogviszonyban álló minden dolgozó. c) Az értekezleten a dékán elnököl, a résztvevőket véleménynyilvánítási és javaslattételi jog illeti meg. d) A kar nem oktató-kutató közalkalmazottainak Kari Tanácsi képviselőjét az értekezlet választja meg. e) Az értekezleten jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet a dékán, az értekezlet által megválasztott két jegyzőkönyv-hitelesítő és a jegyzőkönyvvezető ír alá. (1) A kar felelős vezetője a dékán. V. A KAR VEZETŐI (EKF SZMSZ Első rész, V. fejezet 35-36. ) A dékán 18. (2) A dékánt a főiskola teljes munkaidőre szóló közalkalmazotti jogviszonyban álló egyetemi tanárai, főiskolai tanárai, illetve egyetemi docensei közül pályázat alapján, a Kari Tanács rangsorolása és a szenátus véleménye figyelembe vételével a rektor bízza meg. (3) A dékán megbízása legfeljebb négy évre szól, pályázat alapján egy alkalommal megszakítás nélkül meghosszabbítható.

(4) A dékáni megbízás megszűnik a) a megbízás időtartamának lejártával, b) lemondással, c) visszahívás alapján kezdeményezett felmentéssel, d) a hatvanötödik életév betöltésekor, e) a kar megszűnése vagy átalakulása esetén. (5) A (4) bekezdés c) pontja szerinti esetben a megbízási idő lejárta előtti visszahívás kezdeményezésére harminc nappal az ülés napja előtt megküldött írásbeli előterjesztésre tagjai kétharmadának igenlő szavazatával a Kari Tanács jogosult, a szenátus véleményezése után a visszahívásról a rektor dönt. (6) A dékán feladat- és hatásköre különösen a) a rektor által átruházott hatáskörben és a rektor által meghatározott körben a főiskola képviselete, valamint a kar képviselete, b) kari ügyekben kiadmányozási és a kar rendelkezésére álló pénzügyi keretek tekintetében utalványozási jogkör gyakorlása, c) a kari személyzeti munka irányítása, d) a dékánhelyettes munkaköri feladatainak meghatározása, e) a kari oktatási-kutatási tevékenység és a karon szervezett továbbképzés irányítása f) a kari szintű szervezeti egységek irányítása és ellenőrzése, g) kari kitüntetés átadása, h) a Kari Tanács ülésének előkészítése és az ott hozott határozatok végrehajtása, i) a jogszabályokban és a főiskolai szabályzatokban megállapított egyéb feladatok ellátása, hatáskör gyakorlása, j) a rektor által átruházott hatáskörök így különösen a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározott munkáltatói jogok gyakorlása. (7) A dékán köteles a Kari Tanácsot tájékoztatni a tanács határozatainak végrehajtásáról, továbbá valamennyi jelentős intézkedésről. Köteles tájékoztatni a tanácsot az olyan intézkedéseinek indokairól is, amelyekben a tanács javaslatától vagy véleményétől eltért. (8) A dékán javaslatot tehet a rektornak minden olyan döntés, határozat, intézkedés megsemmisítésére, amely jogszabályt, főiskolai vagy kari szabályzatot sért. Dékánhelyettes 19. (1) A dékánt munkájában dékánhelyettes vagy dékánhelyettesek segítik. (2) A dékánhelyettes(eke)t pályázat alapján a kar egyetemi tanárai, főiskolai tanárai, illetve docensei közül a Kari Tanács véleményének meghallgatása, a pályázatok rangsorolása és a szenátus állásfoglalása alapján a rektor bízza meg. (3) A dékánhelyettes megbízása legfeljebb négy évre szól, amely pályázat alapján többször is meghosszabbítható, és legfeljebb a hatvanötödik életév betöltéséig szólhat. (4) A dékánhelyettes feladatkörét a dékán dékáni utasításban határozza meg.

(5) A dékán távollétében a dékánhelyettes meghatározott körben annak jogkörét gyakorolja. A dékáni hivatalvezető 20. (1) A dékáni hivatalvezetőt pályázat útján a dékán bízza meg legfeljebb 4 éves határozott időtartammal. (2) A dékáni hivatalvezető feladatköre: a) irányítja a kar igazgatási és ügyviteli tevékenységét, felügyeletet gyakorol a kar oktatásszervezeti egységeinek ilyen irányú munkája felett; b) a Kari Tanács titkáraként előkészíti a tanács üléseit, szervezi és ellenőrzi a határozatok végrehajtását; c) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a dékán, ill. a Kari Tanács számára meghatároz. (3) Egész intézményt érintő ügyekben a főtitkár a dékáni hivatalvezetőt utasíthatja. VI. A KAR OKTATÁSI, KUTATÁSI SZERVEZETI EGYSÉGEI, AZ EGYSÉGEK VEZETŐI, TESTÜLETEI (EKF SZMSZ Első rész, V. fejezet 38-43. ) Az intézet 21. (1) Az intézet több tanszék tevékenységét összefogó vagy több tanszék feladatait ellátó szervezeti egység, amely a kar által folytatott alap- és mesterképzés, felsőoktatási szakképzés, felsőfokú szakképzés, szakirányú továbbképzés keretében egy vagy több szak oktatási feladatainak ellátására és az ezekhez tartozó tudományág(ak)ban folyó kutatás céljából létrehozott, oktatás- és kutatásszervezési és gazdálkodási jogkörrel felruházott szervezeti egység. (2) Az intézet élén intézeti tanács vagy intézeti értekezlet, illetve intézetigazgató áll. (3) Az intézetigazgató gondoskodik a hozzá tartozó tantárgyak oktatásának megszervezéséről, koordinálásáról és ellenőrzéséről, és ezzel összefüggésben az intézeti belső struktúra működtetéséről és az intézetbe kinevezett oktatók, kutatók és nem oktatókutató közalkalmazottak foglalkoztatásáról. (4) Az intézet létesítéséhez szükséges az oktatási és kutatási feladatainak ellátásában közreműködő közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktatók minimális számának meghatározása a karok jogosultsága. (5) Az intézet tevékenységét az alábbiak szerint végzi: a) az oktatási és oktatásszervezési tevékenységét intézeti tanszékvezetők, valamint szakfelelősök, tantárgyfelelősök közreműködésével, b) a kutatási tevékenységét az oktatók kutatási feladatainak összehangolásával, továbbá e tevékenységre alkalmazott tudományos munkatársak közreműködésével,

c) az oktatásigazgatási és gazdálkodási tevékenységét közvetlenül az intézet igazgatója irányításával, d) a működéshez és fejlesztéshez szükséges döntések meghozatalát az intézetigazgató vezetésével és az intézeti tanács segítségével. (6) Az intézeten belül indokolt esetben több tantárgy oktatását végző oktatási szervezeti egység, intézeti tanszék hozható létre. (7) Az intézeti tanszék mint oktatási egység szerveződhet: a) a korábban hatályos képzés rendszerében a képesítési követelményekben meghatározott egy vagy több szigorlati és/vagy záróvizsgatárgy és az ezekhez kapcsolódó más tantárgy oktatási feladatának ellátására vagy b) a hatályos, kiadott képzési és kimeneti követelményekben meghatározott alapozó vagy törzstantárgy, kötelezően választható kollégium és/vagy záróvizsgatárgy és az ezekhez kapcsolódó más tantárgy oktatási feladatának ellátására. (8) Az intézeti tanszék feladatai: a) végzi a rábízott tantárgyak oktatását, b) biztosítja az ismeretek számonkérését, c) intézi az oktatással kapcsolatos, hallgatókat érintő, a Tanulmányi és Információs Központ és a Dékáni Hivatal hatáskörébe nem tartozó tanulmányi ügyeket, d) kutatást végez, e) foglalkozik a kiemelkedő képességű hallgatókkal. (9) Az intézeti tanszék által használt infrastruktúrát és a működéséhez szükséges adminisztrációt az intézet biztosítja. (10) Az intézeti tanszéket tanszékvezető irányítja, amennyiben jelen szabályzat másként nem rendelkezik. Önálló tanszék 22. (1) Az önálló tanszék valamely tudományos diszciplínában végez oktató- és kutatómunkát. (2) Az önálló tanszéket tanszékvezető irányítja. (3) Az önálló tanszék ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jelen szabályzat az intézetre vonatkozóan meghatároz, azzal a megszorítással, hogy a dékán külön utasításban az önálló tanszékek működéséhez további feladatokat írhat elő. Észak-magyarországi Regionális Pedagógusképzési Kutató- és Szolgáltató Központ 23. (1) Észak-magyarországi Regionális Pedagógusképzési Kutató- és Szolgáltató Központ működik a Tanárképzési és Tudástechnológiai Karon. A központ kutatást, fejlesztést végez, a pedagógusképzést érintő témakörökben, kidolgozza a pedagógusképzéshez kapcsolódó kompetenciákat, sztenderdeket. A pedagóguskutatásokat koordinálja intézményi, regionális, interregionális és nemzetközi szinten. Disszeminálja a kutatási eredményeket. Részt vesz a kart érintő pályázati feladatok végrehajtásában. A régióban

jelentkező közoktatási igények figyelembe vételével oktatási-kutatási és szolgáltató tevékenységet végez. Az oktatási szervezeti egységek vezetése 24. (1) Az oktatási szervezeti egységek vezetését a szervezeti egység vezető testületével együttműködve a szervezeti egység vezetője látja el. (2) Az oktatási-szervezeti egység testületei: intézeti tanács, tanszéki értekezlet (3) Az oktatási-szervezeti egység vezetői: intézetigazgató tanszékvezető szakfelelős Az intézeti tanács/értekezlet 25. (1) Az intézeti tanács az intézet döntéshozó, javaslattételi, véleményezési és ellenőrzési jogkörrel felruházott vezető testülete. Amennyiben az intézet nem működtet intézeti tanácsot, a tanács jogkörét az intézeti értekezlet gyakorolja. Az intézeti értekezleten részt vesznek az egység oktatói, kutatói, tanárai és más alkalmazottak. (2) Az intézeti tanács dönt az intézet: a) oktatási-kutatási tevékenysége fejlesztésének irányairól, b) szakmai tevékenységének tanévenkénti értékeléséről, c) létszám-gazdálkodási elveiről, d) költségvetési keretének felosztásáról, illetve a felhasználásról szóló beszámoló elfogadásáról. (3) Az intézeti tanács javaslatot tesz: a) a Kari Tanács intézeti struktúrára vonatkozó határozatára figyelemmel az intézet által gondozott tantárgyak körére és annak módosítására, b) az intézeti tanszékek létesítésére, megszüntetésére az érintett tantárgykör egyidejű meghatározásával, valamint a kar vezetője számára az intézeti tanszékvezetői megbízásra, c) az intézet által kizárólagosan gondozott szakon a képzés indítására, szüneteltetésére vagy megszüntetésére, d) idegen nyelven történő képzés indítására, e) új oktatói-kutatói és nem oktatói-kutatói dolgozók álláshely-létesítésére, f) kitüntetések adományozására, g) a Professor Emeritus, a magántanári, a címzetes egyetemi tanári és főiskolai tanári, egyetemi docensi, főiskolai docensi, mestertanári, mesteroktatói cím adományozására. (4) Az intézeti tanács véleményt nyilvánít:

a) olyan szakokon a képzés indítása, szüneteltetése és megszüntetése tárgyában, amelyben az intézet közreműködik, b) az intézet oktatóinak intézeti tanszékekre beosztásáról, c) a dékán vagy a Kari Tanács által kezdeményezett kérdésekben. Tanszéki értekezlet 26. (1) A tanszéki értekezlet a tanszék döntéshozó, javaslattételi, véleményezési és ellenőrzési jogkörrel felruházott testülete. (2) A tanszéki értekezlet döntési hatáskörei különösen: a) a tantárgyi programok meghatározása, b) a vizsgakövetelmények meghatározása, c) a tananyagok meghatározása, d) a tanszék kutatási terveinek meghatározása, e) a tanszék költségvetési keretének felosztása, illetve felhasználása. (3) A tanszéki értekezlet javaslatot tesz: a) a tanszéki oktatói és kutatói állások betöltésére, b) a Professor Emeritus cím adományozására, c) kari kitüntetés adományozására. (4) A tanszéki értekezlet véleményt nyilvánít különösen a tanszékvezető megbízásáról. Intézetigazgató 27. (1) Az intézet vezetői feladataival, a főiskolával teljes munkaidős közalkalmazotti jogviszonyban álló egyetemi tanár, illetve főiskolai tanár vagy docens bízható meg. Az intézetigazgatói megbízatás pályázat alapján tölthető be. (2) Az intézetigazgatót a Kari Tanács javaslatára, a szenátus véleménye ismeretében a rektor bízza meg. A rektor az intézetigazgatót munkaköri leírásban foglaltak szerint egy intézeti tanszék vezetésével is megbízhatja, az intézetigazgatói megbízás megszűnésének időpontjáig. Az intézetigazgatói megbízás időtartamára az intézetigazgató tanszékvezetői kinevezése felfüggesztődik. (3) Az intézet igazgatójának megbízása legalább három, de legfeljebb öt évre szól, amely az intézeti tanács véleményére is figyelemmel újabb, legfeljebb öt évre pályázat alapján többször megismételhető. (4) Az intézetigazgatói megbízás megszűnésének szabályaira a dékáni megbízás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni. (5) Az intézetigazgató feladat- és hatásköre különösen: a) az intézeti képzési tevékenység irányítása és ellenőrzése, b) az intézet képviselete,

c) az intézet keretében folyó tudományos kutatómunka és publikációs tevékenység elősegítése, összehangolása, kutatásszervezési feladatok megoldása, a pályázati tevékenység ösztönzése, d) intézeti ügyekben a kiadmányozási és az intézet rendelkezésére álló pénzügyi keretek tekintetében a kötelezettségvállalási és az utalványozási jogkör gyakorlása, e) intézeti tanszékvezető megbízásának kezdeményezése, f) átruházott hatáskörben a szakfelelősök megbízásának kiadása a Kari Tanács döntésének figyelembevételével, g) az egyes intézeti tanszékek által gondozott tantárgyak körének meghatározása, módosításának kezdeményezése, h) az intézeti tanács ülésének előkészítése, és az ott hozott határozatok végrehajtása, i) az intézeti adminisztráció irányítása, j) a felsőbb szintű szabályzatokban megállapított egyéb feladatok ellátása, hatáskör gyakorlása. (6) Az intézet igazgatója irányítja az intézet személyzeti munkáját, ennek keretében gyakorolja a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározott közvetlen munkahelyi vezetőt megillető jogokat, ennek keretében: a) az intézeti tanács véleményének ismeretében dönt az intézet oktatóinak intézeti tanszékekre beosztásáról, b) meghatározza az intézet kutatóinak és nem oktató-kutató dolgozóinak munkakörét, javaslatot tesz előléptetésükre. Tanszékvezető 28. (1) A tanszékvezetőt a karon közalkalmazotti jogviszonyban teljes munkaidőben vagy további jogviszonyban foglalkoztatott egyetemi és főiskolai tanárai, egyetemi docensei vagy főiskolai docensei közül a Kari Tanács javaslatára, a szenátus véleménye ismeretében a rektor bízza meg. (2) A tanszékvezetői megbízás pályázat útján nyerhető el. A tanszék vezetőjének megbízása legalább három, de legfeljebb öt évre szól, amely a tanszéki tanács véleményére is figyelemmel újabb, legfeljebb öt évre többször megismételhető. (3) A tanszékvezetői megbízás megszűnésének szabályaira a dékáni megbízás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (4) A tanszékvezető feladatai különösen: a) a tanszék képviselete, b) a hozzá beosztott oktatók és nem oktató közalkalmazottak munkájának irányítása és ellenőrzése (szabadság kiadása, minősítés, munkaköri leírásra javaslat), c) a tanszék keretében folytatandó tudományos kutatómunka és publikációs tevékenység elősegítése, összehangolása, kutatásszervezési feladatok megoldása, a pályázati tevékenység ösztönzése, d) véleménynyilvánítás, javaslattétel a tanszéket érintő valamennyi kérdésben az intézeti kari, illetve főiskolai testületek felé, e) a tanszéki értekezlet előkészítése, és az ott hozott határozatok végrehajtása, f) a tanszéki adminisztráció irányítása, g) a főiskolai szabályzatokban meghatározott egyéb feladatok végzése.

(5) Az önálló tanszékek vezetői értelemszerűen ellátják az intézetigazgatónál meghatározott feladatokat. (6) A tanszékvezető megbízásának lejártakor beszámol a Kari Tanácsnak. VII. A KAR IGAZGATÁSI SZERVEZETE (EKF SZMSZ Első rész, V. fejezet 37. ) A Dékáni Hivatal 30. (1) A Dékáni Hivatal a Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar központi adminisztratív, szolgáltató szervezeti egysége (továbbiakban DH) (2) A Dékáni Hivatal közvetlen felügyeletét a dékán látja el. (3) Az ügyrend hatálya kiterjed a főiskolával közalkalmazotti jogviszonyban álló, a DH mint munkavégzés helyén foglalkoztatott munkatársakra. (4) DH munkáját a dékáni hivatalvezető irányítja. (5) A hivatal fő feladatai a) A Dékáni Hivatal végzi a dékán, dékánhelyettes(ek) és a Kari Tanács feladatkörébe tartozó ügyekkel kapcsolatos ügyviteli, szervezési és szolgáltató tevékenységet, a kar vezetésével kapcsolatos valamennyi adminisztrációs teendőt. b) Ellátja a kar rendelkezésére bocsátott pénzkereteknek, valamint a szerződéses munkákkal kapcsolatos feladatoknak az ügyintézését. c) A dékáni hivatalvezetőt pályázat útján, a dékán bízza meg, legfeljebb 4 éves határozott időtartammal. d) Egész intézményt érintő ügyekben, a főtitkár a dékáni hivatalvezetőt utasíthatja. (6) A hivatalvezető általános jogai és kötelességei a) A hivatalvezető a DH egyszemélyi felelős irányítója, közvetlenül a dékánnak tartozik felelősséggel. Gondoskodik a hivatalban folyó operatív munka irányításáról és ellenőrzéséről, valamint a kar vezetésével kapcsolatos valamennyi adminisztrációs feladat ellátásáról. b) A Kari Tanács titkáraként gondoskodik a Kari Tanács munkatervének előkészítéséről, a Kari Tanács által jóváhagyott munkatervben szereplő feladatok elvégzéséről, és figyelemmel kíséri végrehajtásukat. c) Gondoskodik és ellenőrzi a főhatósági, rektori, főigazgatói és dékáni rendelkezések végrehajtását. d) Munkáltatói kérdésekben a hivatal dolgozóit illetően javaslattételi és véleményezési jogot gyakorol. e) Felelős a hivatal feladatkörébe utalt munkáknak a jogszabályokban, utasításokban előírtaknak megfelelő elvégzéséért, gondoskodik a rábízott főiskolai tulajdon védelméről, megóvásáról és célszerű felhasználásáról, valamint a munkafegyelem betartásáról

f) A dékán, illetve a dékánhelyettes(ek) által meghatározott hitelkeretek terhére beleértve a DH számára biztosított hitelkeretet is az főiskola pénzügyi szervei felé utalványozási, illetve kötelezettségvállalási jogkörrel rendelkezik. g) Felelős a Dékáni Hivatal dolgozói által végzett feladatok ellenőrzéséért. (7) A Dékáni Hivatal szervezeti felépítése az elvégzendő feladatokhoz igazodóan a következő: a) titkárság b) önálló ügykört ellátó munkatárs(ak) (8) A hivatal feladata a hallgatókkal kapcsolatos nyilvántartások vezetése, a hallgatói mobilitás és a szakmai gyakorlatok koordinálása, szervezése, a kar gazdasági ügyeinek, valamint a kar személyzeti és munkaügyi feladatainak kezelése. (9) A titkárság feladata a hivatal ügyviteli tevékenységének végzése. A kari iratkezelés lebonyolítása, a Kari Tanács és a tanács mellett működő bizottságok hatáskörébe tartozó ügyek adminisztrációs előkészítése, szervezési feladatok ellátása, továbbá vezetői és testületi döntések adminisztratív előkészítése. A titkárság ezen tevékenységeinek felügyeletét a dékán irányításával a hivatalvezető látja el. (10) A titkárság hivatalvezető irányításával a dékán és a dékánhelyettes(ek) mellett ellátja az ügyintézői, ügyviteli teendőket, kezeli a DH ügyeire vonatkozó irattárat, nyilvántartási feladatokat végez. (11) A titkárság fő feladatai A Kari Tanács működésével kapcsolatos feladatok ellátása. A karhoz tartozó oktatási szervezeti egységek munkájával kapcsolatos ügyviteli teendők. A Dékáni Hivatal tevékenységével kapcsolatos határidők figyelemmel kísérése. Határidős feladatok nyilvántartása a szükséges intézkedések megtétele. Kari rendezvények megszervezése, lebonyolítása. A beérkező és kimenő levelek iktatása, dékáni aláírásra, illetve kiszignálásra való előkészítése, az illetékes ügyintézők részére történő kiosztása, postázása. Az iratkezeléssel kapcsolatos feladatok végzése az iratkezelési szabályzat előírásai szerint. Selejtezés, illetve az iratoknak a levéltár részére történő átadása. A hivatal részére szükséges fogyóanyagok, irodaszerek raktári igénylése és kivételezése vagy készpénzért történő beszerezése. A hivatal dolgozóinak szabadság-nyilvántartása, a jelenléti ívek kezelése, gyűjtése, távollévők jelentése, MÁV utazási igazolványok ügyintézése. A hivatalban használt bélyegzők nyilvántartása, őrzése az előírásoknak megfelelően. A különböző nyilvántartó könyvek (regiszterek, iktató, stb.) beszerzéséről és beköttetéséről történő időbeni gondoskodás. A hivatal működésével kapcsolatos különböző felújítási, karbantartási, javítási feladatok igénylése, állandó figyelemmel kísérése. A kari leltárfelelősi teendők ellátása.

(12) Önálló ügykört ellátó munkatársak főbb munkaterületei és feladatai: a) Kari személyi ügyek Kitüntetésekkel kapcsolatos ügyintézés. Egyetemi tanári, egyetemi docensi, tanszékvezetői pályázatokkal kapcsolatos teendők előkészítése. Magántanári cím, Professor Emeritus, címzetes egyetemi tanár, címzetes egyetemi docens és tiszteletbeli doktori cím adományozásával kapcsolatos ügyintézés előkészítése. Kari rendezvények szervezési munkáiban való részvétel. b) A tudományos ügyintézés főbb feladatai: A tudományos ügyek adminisztrációs feladatainak ellátása a dékánhelyettes irányításával. A Kitüntetési Bizottság munkájának segítése. A kari tudományos tervek és beszámolók összeállításában való közreműködés. c) A nemzetközi kapcsolatok ügyintézésének főbb feladatai: A karra érkező külföldi vendégekkel és a fogadó tanszékekkel kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátása. Külföldi felsőoktatási intézményekkel kötött együttműködési szerződésekkel, munkatervekkel kapcsolatos adminisztratív teendők, kari vonatkozásában. d) A kar gazdálkodási és pénzügyi tevékenységét, valamint az oktatás és kutatás műszaki feladatainak ellátását központi szervezeti egységként a Gazdasági Igazgatóság illetékes ügyintézői végzik. A kari gazdasági ügyintézés számára átruházott főbb feladatok: A kari pénzkeretek kezelése. A dékáni és a kari rendezvények lebonyolítására fordított keretek kezelése, elszámolása és nyilvántartása. A dékáni hivatali pénzügyeinek intézése, a hivatal részére költségvetésileg biztosított összegek felhasználásának előírásszerű nyilvántartása. A kar gazdálkodási és pénzügyi tevékenységét, valamint az oktatás és kutatás műszaki feladatainak ellátását központi szervezeti egységként a Gazdasági Igazgatóság illetékes ügyintézői végzik. (13) Tanulmányi, hallgatói ügyintézési feladatkörök főbb feladatai a) A hivatal tanulmányi ügyekben együttműködik a TIK főigazgatójával. A hivatal hallgatói tanulmányokkal összefüggő munkáját a kari Kreditátviteli és Tanulmányi Bizottság segíti. b) A Dékáni Hivatal feladatai Az oktatásszervezésért felelős dékánhelyettes munkájának segítése. Részvétel hallgatói és tanszéki tájékozató hirdetmények készítésében. Szervezett részképzéses hallgatók ügyeinek intézése. A záróvizsga-bizottságok elnökeire, tagjaira érkezett javaslatokról kimutatás készítése

vezetőjének tanulmányi ügyekkel kapcsolatoshallgatói kérelmek elbírálása első fokon KÁB TB határozatok, egyéb kérelmekre érkezett válaszok megírása, intézmény változtatással, vendéghallgatói jogviszony létesítésével kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátása levelezés, irattárazás tanulmányi kérdésekben tanszéki körlevelek, hallgatói hirdetmények elkészítésea kar felvételi adminisztrációját a központi szervezeti egységként működő Tanulmányi és Információs Központ keretén belül működő Felvételi Csoport végzi.

VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 31. (1) Jelen szabályzat elfogadását követően, a rektor törvényességi felügyeleti jóváhagyása után lép hatályba. (2) A szabályzat a következő mellékletekkel egészül ki: 1. A kar szervezeti felépítése 2. ÉRPEK SZMR 3. TKTK Kitüntetési Szabályzat Kelt: Eger, 2013. december 02. Dr. Estefánné dr. Varga Magdolna dékán, tanszékvezető főiskolai tanár a Kari Tanács elnöke Záradék: A kari SZMR módosítását a Kari Tanács 36/2013. (XII.02.) sz. határozatával, 2013. december 2-án, 9-igen szavazattal támogatta. Dr. Estefánné dr. Varga Magdolna dékán, tanszékvezető főiskolai tanár a Kari Tanács elnöke

Kari HÖK TANÁRKÉPZÉSI ÉS TUDÁSTECHNOLÓGIAI KAR ORGANOGRAMJA Kari Tanács A Kari SZMR és az EKF SZMSZ 1. sz. függeléke Kari Bizottságok Koordinációs Tanács Tanárképző Központ Dékán Észak- Magyarországi Regionális Pedagóguskép zési Kutató Intézet Pedagógiai Szolgáltató Intézet Pedagóguskép zési Koordinációs Iroda Dékánhelyettes Dékáni Hivatal Intézeti Tanács Intézetigazgató Intézeti tanszékvezetők Tanszékvezetők MÉDIAINFORMATIKA INTÉZET Humáninformatika Tanszék Multimédia Kutató Laboratórium Oktatás- és Kommunikációtechnológia Tsz. Információs Társadalom Oktató- és Kutatócsoport Kulturális Örökség és Művelődéstörténeti Tsz. Mozgóképkultúra Tanszék Líceum Televízió ÖNÁLLÓ TANSZÉKEK Andragógiai és Közművelődési Tanszék Neveléstudományi Tanszék Pszichológia Tanszék Szociálpedagógia Tanszék Kisebbségtudományi Tanszék Idegennyelvi Csoport

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TANÁRKÉPZÉSI ÉS TUDÁSTECHNOLÓGIAI KAR ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS PEDAGÓGUSKÉPZÉSI KUTATÓ- ÉS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE (ELFOGADVA A KARI TANÁCS 24/2012. (XII.03.) SZ. HATÁROZATÁVAL) (MÓDOSÍTVA A KARI TANÁCS 36/2013. (XII.02.) SZ. HATÁROZATÁVAL) 2013

A főiskola Szenátusának 59/2008. (IX.24.) sz. határozatával az EKF Tanárképzési és Tudástechnológiai Karán létesített Észak-magyarországi Regionális Pedagógusképzési Kutató- és Szolgáltató Központ (továbbiakban: Központ) szervezetének felépítését és működési szabályait az Eszterházy Károly Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzatának 19. (5) bekezdésében foglaltak alapján a Kari Tanács jóváhagyásával az alábbiakban állapítom meg: KÜLDETÉSNYILATKOZAT Az Észak-magyarországi Regionális Pedagógusképzési Kutató- és Szolgáltató Központ céljának tekinti a régión belüli pedagógusképző intézmények, valamint a pedagógusképző és közoktatási intézmények közötti hálózati együttműködés feltételeinek megteremtését, a hálózaton keresztül a folyamatos partneri kapcsolat fenntartását. Kiemelt cél az országban működő regionális központokkal megvalósítandó hálózati együttműködés kialakítása és fenntartása. Mindezen tevékenységét az Eszterházy Károly Főiskolán működő Tanárképző Központ munkáját segítve végzi. Biztosítani kívánjuk a pedagógusképzés, a mestertanárképzés és a pedagógustovábbképzés számára a nemzetközi és hazai jó gyakorlatok megismerését és terjesztését, az iskolák és a pedagógusképző intézmények közös szakmai fejlődésének, tanulóközösséggé válásának előmozdítását, a területhez kapcsolódó legfrissebb kutatási eredmények széles körű elterjesztését. A KÖZPONT JOGÁLLÁSA, ALAPADATAI A Központ jogállása 1. (1) A Központ az Eszterházy Károly Főiskola szervezetébe tartozó, önálló kutatási és szolgáltató szervezeti egység. A Központ irányító és felügyeleti szervezeti egysége a Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar. A Központ szakmai felügyeletét a kar dékánja gyakorolja. (2) A Központ alapadatai: Hivatalos neve: Észak-magyarországi Regionális Pedagógusképzési Kutató- és Szolgáltató Központ Rövidített neve: ÉRPEK Székhelye: 3300 Eger, Klapka Gy. u. 12. Postacíme: 3300 Eger, Klapka Gy. u. 12. Telefonszáma: 36/520-400, 3157 mellék Fax száma: 36/520-484 E-mail címe: emrk@ektf.hu Internetcíme: tktk.ektf.hu