ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Átírás

1 ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2012

2 ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA (Elfogadva a Szenátus a 27/2012. (VI.27.) sz. határozatával) (Módosítva a Szenátus 38/2012. (VII.16.) sz. határozatával) (MS0202) ELSŐ RÉSZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND MÁSODIK RÉSZ FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER NEGYEDIK RÉSZ VEGYES RENDELKEZÉSEK ÖTÖDIK RÉSZ FÜGGELÉKEK, MELLÉKLETEK

3 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék ELSŐ RÉSZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A szabályzat hatálya Az intézmény alapadatai A főiskola jogállása II. FEJEZET A FŐISKOLA FELADATAI A működés alapelvei A főiskola feladatai III. FEJEZET A FŐISKOLA VEZETÉSI SZERKEZETE A főiskola vezető testületei A testületek jogkörei A Szenátus A Szenátus feladat- és hatásköre Hatáskörök átruházása, bizottságok létrehozása A Szenátus létszáma, összetétele, létrehozása A választás kiírása Választási bizottságok létrehozása és feladata A szenátusi póttagság A Szenátus tagjainak megbízása A szenátusi tagság megszűnése A Szenátus működése Gazdasági Tanács A tanács működése A rektor A rektori megbízás megszűnése A rektor feladat- és hatásköre A rektorhelyettesek Gazdasági főigazgató Főtitkár Magasabb vezetői és vezetői megbízások Irányítási és felügyeleti jog IV. FEJEZET SZERVEZETI FELÉPÍTÉS A főiskolán működő szervezeti egységek V. FEJEZET OKTATÁSI ÉS KUTATÁSI EGYSÉGEK Tanárképző Központ A kar szervezete Kari Tanács A dékán Dékánhelyettes

4 Dékáni Hivatal Az intézet Az intézeti tanács/értekezlet Intézetigazgató Önálló tanszék Tanszéki értekezlet Tanszékvezető Oktatási és Kutatási Bázisok A főiskolán működő kutatási egységek Szerződés vagy pályázat alapján működő kutatási egységek VI. FEJEZET SZOLGÁLTATÓ SZERVZETI EGYSÉGEK Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum Informatikai Központ Kollégiumok, szakkollégiumok Líceum Kiadó Projektiroda Akkreditált nyelvvizsgahelyek Botanikus kert VII. FEJEZET EGYÉB FUNKCIÓT ELLÁTÓ KÖZPONTI EGYSÉGEK Rektori Hivatal Belső Ellenőrzési Iroda Gazdasági Főigazgatóság Tanulmányi és Információs Központ Humán Erőforrás Iroda Nemzetközi Kapcsolatok Központja VIII. FEJEZET FŐISKOLAI SZINTŰ EGYÉB TESTÜLETEK Rektori Tanács Tudományos Tanács Intézményi Doktori Tanács Tanárképzési Tanács Esélyegyenlőségi Bizottság Intézményi Minőségbiztosítási Bizottság Informatikai, Könyvtári és Információszolgáltatási Bizottság Kitüntetési Bizottság Intézményi Arculati Bizottság Tudományos Diákköri Bizottság Kreditátviteli Bizottság Hallgatói Ügyek Bizottsága Hallgatói Jogorvoslati Bizottság Főiskolai Szociális és Ösztöndíjbizottság Kulturális Művészeti és Sport Bizottság Lakásügyi Bizottság IX. FEJEZET ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEK A FŐISKOLÁN Intézményi Érdekegyeztető Tanács Közalkalmazotti Tanács Szakszervezet

5 Főiskolai Hallgatói Önkormányzat Hallgatói öntevékeny csoportok működése X. FEJEZET A FŐISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE A főiskolai irányítás és vezetés eszközei Utasítási és tájékoztatási jogok A szolgálati út betartásának rendje A médiával való kapcsolattartás rendje A főiskolán folytatott képzések létesítésének, indításának, folytatásának rendje Képzés kezdeményezése és jóváhagyása Pedagógusképzésre vonatkozó különös szabályok Kutatási tevékenység rendje Kutatási pályázatok A főiskola együttműködése Az iratkezelés szabályai Adatok nyilvántartása és kezelése Főiskolai ünnepek, megemlékezések rendje XI. FEJEZET A FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSA A vagyongazdálkodás általános szabályai A főiskola éves költségvetése A főiskolán folytatott beruházás és felújítás szabályai Rendészeti és vagyonvédelmi szabályok XII. FEJEZET A FŐISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERE A minőségirányítási rendszer céljai A minőségirányítási rendszer működése MÁSODIK RÉSZ FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER XIII. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Alapelvek és azok érvényesülésének garanciái A foglalkoztatási követelményrendszer hatálya A foglalkoztatási terv A munkáltatói jogkör gyakorlása A foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatos főiskolán belüli jogorvoslatok A jogorvoslati eljárás elindítása A főiskolai döntések elleni jogorvoslatok elbírálása XIV. FEJEZET A JOGVISZONY LÉTESÍTÉSÉNEK, MÓDOSÍTÁSÁNAK, MEGSZŰNÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Általános szabályok XV. FEJEZET A JOGVISZONY LÉTESÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI A jogviszony létesítésének feltételei A közalkalmazotti jogviszony létesítésének kezdeményezése Munkakörök betöltése pályázati eljárással, illetve pályáztatási eljárás mellőzésével A pályázat meghirdetése XVI. FEJEZET

6 OKTATÓI, KUTATÓI, TANÁRI ÉS MÁS ALKALMAZOTTI PÁLYÁZATOK ELBÍRÁLÁSI RENDJE Egyetemi tanári pályázat elbírálásának rendje Főiskolai tanári pályázat elbírálásának eljárása Egyetemi docensi, főiskolai docensi pályázatok elbírálása Pályázati eljárás adjunktusok és tanársegédek kinevezéséhez Kutatói munkakörben foglalkoztatottak pályázati eljárása Pályázat tanári munkakörben történő alkalmazás esetén Nem oktatói munkakörre vonatkozó pályázatok elbírálásának rendje A kinevezés Jognyilatkozatok További közalkalmazotti jogviszonyban történő alkalmazás Oktatói feladatok ellátása megbízási jogviszonyban Áthelyezés, helyettesítés A közalkalmazott jogviszony módosítás A munkakör módosítása Többletfeladat elrendelése Nyugdíjasnak minősülő közalkalmazottak felmentésére vonatkozó szabályok A közalkalmazotti jogviszony megszűnése, megszüntetése esetén alkalmazandó eljárás szabályai A munkakör átadás-átvételi rendje XVII. FEJEZET A KÖZALKALMAZOTTAK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI A közalkalmazottak jogai és kötelességei Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség Eljárás ellenőrzés esetén Összeférhetetlenségi szabályok XVIII. FEJEZET KÖZALKALMAZOTTAK MINŐSÍTÉSE ÉS MUNKÁJUK ÉRTÉKELÉSE Általános szabályok Az oktatók, kutatók tevékenységének értékelése A tanári és a nem oktatói munkakörben foglalkoztatottak munkájának értékelése Az oktatási szervezeti egységek vezető beosztású közalkalmazottai vezetői tevékenységének értékelése Egyéb szervezeti egységek vezetői tevékenységének értékelése Az értékelés eljárásrendje XIX. FEJEZET A MUNKAVÉGZÉSRE IRÁNYULÓ TOVÁBBI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI Általános szabályok A munkavégzésre irányuló további jogviszony engedélyezése és bejelentése XX. FEJEZET A KÖZALKALMLAZOTTAK FELELŐSSÉGE Fegyelmi és kártérítési felelősség A leltárfelelősség szabályai Együttes fegyelmi és kártérítési eljárás XXI. FEJEZET A KÖVETELMÉNYEK NEM TELJESÍTÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYEI Eljárás feladatok nem teljesítése esetén XXII. FEJEZET

7 AZ EGYES MUNKAKÖRÖKRE VONATKOZÓ SPECIÁLIS SZABÁLYOK Oktatói, tudományos kutatói munkakörök és címek Oktatói, kutatói munkakörben történő foglalkoztatás szabályai Tanári munkakörben történő foglalkoztatás szabályai Más alkalmazottak foglalkoztatására vonatkozó külön szabályok XXIII. FEJEZET A MAGASABB VEZETŐI ÉS VEZETŐI PÁLYÁZATOK A magasabb vezetői és vezetői megbízásokra vonatkozó általános szabályok Rektori pályázat Egyéb magasabb vezetői pályázatok elbírálásának rendje Tanszékvezetői, intézetigazgatói megbízás Oktatási szervezeti egység vezetői megbízásának megismétlése Vezetői összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok Magasabb vezetői és vezetői megbízásokkal összefüggő hatásköri feladatok átadásaátvétele XXIV. FEJEZET KITÜNTETÉSEK, KITÜNTETŐ CÍMEK Általános rendelkezések A kitüntetések adományozásának általános feltételei Országos kitüntetésekre történő felterjesztés Főiskolai kitüntetések A főiskolán adományozható díszoklevelek Kitüntetések nyilvántartása A főiskolán adható kitüntető címek Kitüntetések, kitüntető címek visszavonása XXV. FEJEZET DÍJAZÁSRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK Alapilletményre vonatkozó szabályok Illetménynövekedés, többletjárandóság Pótlékok, jutalom és prémium Címek és kitüntetések esetén történő díjazás XXVI. FEJEZET SZEMÉLYÜGYI ADATOK KEZELÉSEÉS NYILVÁNTARTÁSA A közalkalmazottakra vonatkozó nyilvántartás HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER XXVII. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A hallgatói követelményrendszer hatálya XXVIII. FEJEZET A TANULMÁNYOK MEGKEZDÉSÉNEK FELTÉTELEI Felvétel, beiratkozás XXIX. FEJEZET A KÉPZÉS SZERKEZETI ÉS TARTALMI EGYSÉGEI A képzési program A tantervi egységek A tanegység A modul A szak Szakirány és specializáció

8 A tanterv Az előfeltétel A képzési terv A mintatanterv A képzési formák, a képzés időtartama A felsőoktatási szakképzés és felsőfokú szakképzés XXX. FEJEZET A TANULMÁNYOK JOGI KERETE Hallgatói jogviszony A hallgatói jogviszony létrejötte A hallgatói jogviszony szüneteltetése Vendéghallgatói jogviszony Részismeretek megszerzésére irányuló képzés Felnőttképzési jogviszony A hallgatói munkavégzés szabályai A hallgatói jogviszony megszűnése XXXI. FEJEZET A TANULMÁNYI KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE Tanulmányi és vizsgaszabályzat, doktori szabályzat A hallgatók teljesítményének értékelése A vizsgák teljesítésének rendje Az oklevél, a bizonyítvány Tehetséggondozás XXXII. FEJEZET HALLGATÓK ÁLTAL FIZETENDŐ DÍJAK, TÉRÍTÉSEK Besorolás képzési formába Támogatott időpontok meghatározásánál figyelembe veendő körülmények Átsorolás Térítésmentesen igénybe vehető szolgáltatások Térítési díj fizetéséhez kötött szolgáltatások XXXIII. FEJEZET ELJÁRÁS HALLGATÓI ÜGYEKBEN A hallgató jogai és kötelességei Hatáskör és illetékesség Méltányosság Az eljárás megindítása Az eljárásban való részvétel Eljárás másodfokon Eljárás semmis és jogsértő döntés esetén A jogorvoslati jog különös esetei XXXIV. FEJEZET HALLGATÓI FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG A fegyelmi eljárás A hallgató kártérítési felelőssége A főiskola kártérítési felelőssége A hallgatói balesetek megelőzésének feladatai Az intézkedés rendje baleset esetén NEGYEDIK RÉSZ VEGYES RENDELKEZÉSEK XXXV. FEJEZET

9 ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK A képzés feltételeire vonatkozó átmeneti rendelkezések Szervezeti, foglalkoztatási rendelkezések XXXVI. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ÖTÖDIK RÉSZ FÜGGELÉKEK, MELLÉKLETEK AZ SZMSZ RÉSZÉT KÉPEZŐ FŐISKOLAI SZABÁLYZATOK AZ ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA ORGANOGRAMJA BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR ORGANOGRAMJA GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR ORGANOGRAMJA TANÁRKÉPZÉSI ÉS TUDÁSTECHNOLÓGIAI KAR ORGANOGRAMJA TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR ORGANOGRAMJA GAZDASÁGI FŐIGAZGATÓSÁG ORGANOGRAMJA TANULMÁNYI ÉS INFORMÁCIÓS KÖZPONT ORGANOGRAMJA INFORMATIKAI KÖZPONT ORGANOGRAMJA Szervezeti egységek részletes felsorolása

10 ELSŐ RÉSZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND 10

11 Az Eszterházy Károly Főiskola (továbbiakban: főiskola) Szenátusa a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. tv. és a hozzá kapcsolódó kormányrendeletek rendelkezései alapján az alábbiak szerint határozza meg az Eszterházy Károly Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzatát, amely magában foglalja a főiskola szervezeti és működési rendjét, a foglalkoztatás követelményrendszerét és a hallgatói követelményrendszert. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A szabályzat hatálya 1. (1) A szabályzat hatálya kiterjed a főiskola valamennyi szervezeti egységére, a főiskolán alkalmazott oktatókra, kutatókra, tanárokra, és más alkalmazottakra, a főiskolával hallgatói vagy felnőttképzési jogviszonyban álló személyekre. (2) Jelen szabályzat a főiskola alapszabályzata, amely felsőbb szintű jogszabály által nem szabályozott valamennyi terület elsődleges jogforrásának tekintendő. Az intézmény alapadatai 2. (1) A főiskola neve: Eszterházy Károly Főiskola Rövidített neve: EKF (2) A főiskola idegen nyelvű megnevezései: angol: Eszterházy Károly College (EKC) német: Eszterházy Károly Hochschule (EKH) francia: Ecole Supérieure Eszterházy Károly (ESEK) latin: Academia Nominata de Eszterházy Károly (AEK) (3) A főiskola székhelye: 3300 Eger, Eszterházy tér 1. (4) A főiskola székhelyén belüli egyéb működési helyek megnevezése: A épület: 3300 Eger, Eszterházy tér 1. B épület: 3300 Eger, Egészségház u. 4. C épület: 3300 Eger, Leányka u. 4. D épület: 3300 Eger, Leányka u E épület: 3300 Eger, Leányka u. 6. F épület: 3300 Eger, Eger, Leányka u. 2. Érsekkerti épület: 3300 Eger, Klapka u. 12. (5) A főiskola fenntartóként az általa alapított részben önálló gazdálkodású közoktatási intézményt működtet. Megnevezése: Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános Iskola, Középiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Székhelye: 3300 Eger, Eszterházy tér 1. 11

12 A főiskola jogállása 3. (1) A főiskola államilag elismert felsőoktatási intézmény, önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező központi költségvetési szerv, önálló jogi személy. (2) A főiskola alapítója és az alapító jogok gyakorlója Magyarország Országgyűlése. (3) Az állam nevében a fenntartói jogokat az oktatásért felelős miniszter gyakorolja. (4) Felügyeleti szerve: Emberi Erőforrások Minisztériuma 1055 Budapest, Szalay u (5) A főiskola a Nemzeti Erőforrás Minisztérium által november 2-án kiadott, OK /2010. számú Alapító Okirat alapján működik. (6) A főiskola szimbólumai, bélyegzője, bankszámlaszáma, adószáma, nyilvántartási száma, statisztikai számjele, PIR törzsszáma: a) A főiskola szimbólumai: főiskolai címer: ellipszis alakú pajzs, melyben kék színű alapon fölül félkörben Eszterházy Károly Főiskola, alul félkörben Eger 1774 felirat található. Középen a Líceum, az Egyetemi ház főbejárati része látható a Csillagvizsgáló toronnyal, intézményi és kari zászló, rektori, rektorhelyettesi, dékáni, dékánhelyettesi lánc. A főiskolai és kari szimbólumok használatáról részletesen az intézmény Arculati Kézikönyve rendelkezik. b) A főiskola bélyegzője: kör alakú középen Magyarország címerével, körben az Eszterházy Károly Főiskola Eger felirattal. A bélyegzőhasználat rendjéről rektori utasítás rendelkezik. c) A költségvetés végrehajtására szolgáló számla megnevezése és száma: Magyar Kincstár d) Adószám: e) Nyilvántartási szám (intézményi azonosító): FI34540 f) Statisztikai számjel: g) PIR törzsszám:

13 II. FEJEZET A FŐISKOLA FELADATAI A működés alapelvei 4. (1) A főiskola jogszerű működése során: meghatározza működésére és szervezetére vonatkozó azon rendelkezéseket, amelyeket magasabb szintű jogszabály nem zár ki, vagy amelyről jogszabály felhatalmazása alapján más szabályzatban nem kell rendelkezni. (2) Tájékoztató és tanácsadó rendszerével segíti a hallgatók különös tekintettel a fogyatékkal élő hallgatókra beilleszkedését és előrehaladását a felsőfokú tanulmányok idején. (3) Elősegíti a hallgatók karriertervezését a tanulmányok ideje alatt és azok befejezését követően. (4) Különös figyelmet fordít a tehetséggondozásra, és a tudomány társadalmi elismertségének növelésével kapcsolatos feladatokra. (5) Egyenlő esélyű hozzáférés biztosításával lehetőséget biztosít az előadások látogatására hallgatói jogviszonyban nem álló személyek számára is. (6) Meghatározza a törvényi keretek alapján a felvételi követelményrendszert. (7) Széleskörűen biztosítja az egyenlő bánásmód és az egyenlő esélyű hozzáférés követelményének érvényesülését. A főiskola feladatai 5. (1) A főiskola feladata különösen: felkészítés az értelmiségi létre, felsőfokú szakemberképzés, a tudományok, a művészetek és a kultúra művelése, közvetítése, alapkutatások, alkalmazott és kísérleti kutatások, fejlesztési és innovációs tevékenység, közreműködés a tudásalapú társadalom létrehozásában, fejlesztésében, közreműködés a hazai pedagógusképzés fejlesztésében, felkészítés tudományos kutatásra és az eredmények alkalmazására, művészeti alkotások létrehozására, felnőttképzési tevékenység folytatása, az anyanyelvi és az idegen nyelvi ismeretek fejlesztése, a szaknyelvi ismeretek kialakítása, közoktatási intézmény fenntartójaként közoktatási feladatok ellátása, a főiskola hallgatói és alkalmazottai részére sportolási lehetőségek biztosítása, hallgatói számára diáktanácsadás keretében komplex támogatás nyújtása (információs, mentálhigiénés, életvezetési, tanulmányi, karriertanácsadás), részvétel a régióban folytatott tudományos kutatómunkában, szaktanácsadói szerepvállalással. (2) A főiskola a felsőfokú szakemberképzés keretében biztosítja: a) az egészségfejlesztést, beleértve a rendszeres testmozgás és sporttevékenység megszervezését, 13

14 b) a közoktatási szolgáltatást, c) a tudásalapú gazdasághoz kapcsolódó pénzügyi, vállalkozói ismeretek fejlesztését, d) az anyanyelvi szaknyelvi ismeretek fejlesztését, e) a lehetőséget az idegen nyelvű szaknyelvi ismeretek fejlesztésére. (3) A főiskola a (2) bekezdésben meghatározott feladatainak megvalósítása érdekében képzési program alapján különböző szintű képzéseket folytat: a) felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzéseket jogszabályban meghatározott, esetekben osztott, vagy osztatlan képzésként: alapképzést, mesterképzést, doktori képzést. b) felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzésként: felsőfokú szakképzést a évi CXXXIX. törvény alapján, felsőoktatási szakképzést, szakirányú továbbképzést, felnőttképzést az Alapító Okiratban foglaltak alapján folytat. c) a képzések sikeres elvégzése után záróvizsga alapján oklevelet, doktori fokozatot adományoz, bizonyítványt, tanúsítványt, igazolást állít ki. (4) A főiskola pedagógusképzést folytat. (5) A főiskola a (3) bekezdésben meghatározott feladatokat az oktatás, továbbképzés, felnőttképzés, a tudományos kutatás, a művészeti és tudományszervező tevékenység, a hazai és nemzetközi kapcsolatok ápolása, valamint tudományos és más szolgáltatások nyújtása, az egészséges életmód, a testedzés tárgyi és személyi feltételeinek biztosítása révén valósítja meg. (6) A főiskola feladatainak ellátásában közreműködnek az oktatók, a tudományos kutatók, a tanárok és a munkájukat segítő ügyvivő-szakértői, ügyintézői, pénzügyi, gazdasági, műszaki-szolgáltató, szakmai szolgáltató, ügyviteli, kisegítő munkakörökben foglalkoztatottak, továbbá a hallgatók, valamint a főiskolával közalkalmazotti jogviszonyban nem álló, de a feladatok elvégzésében polgári jogi szerződés alapján bekapcsolódó személyek. (7) A főiskola feladatai ellátása céljából együttműködhet bármely a feladat ellátásában érdekelt hazai vagy külföldi szervezettel, illetve természetes személlyel. A régió gazdasági, civil, és önkormányzati szerveivel együttműködve Tudásközpontot létesíthet és működtethet. (8) A főiskola által ellátandó szakfeladat szerinti alaptevékenységek felsorolását a főiskola Alapító Okirata tartalmazza. 14

15 III. FEJEZET A FŐISKOLA VEZETÉSI SZERKEZETE (1) A főiskola vezető testülete a Szenátus. (2) A Szenátus elnöke a rektor. A főiskola vezető testületei 6. (3) A főiskola vezetéséhez szükséges döntések előkészítése és végrehajtása során tanácsadó, véleményező és ellenőrző hatáskörrel intézményi és kari szintű testületek, illetve bizottságok működnek közre. A testületek jogkörei 7. (1) A 6. -ban megnevezett testületek jelen szabályzat alapján döntési, javaslattételi, véleményező, egyeztetési és ellenőrzési jogokat gyakorolnak. (2) Jelen szabályzat alkalmazásában: a) javaslattétel: a jogszabályban, vagy főiskolai döntési jogkörrel felruházott személynél, szervnél az előterjesztésben rögzített felvetés megfontolásának és annak alapján a javaslatot egészben vagy részben elfogadó, illetve elutasító döntés meghozatalának kezdeményezése. b) véleményezés: a véleményező elé terjesztett tárgyban foglaltak egészbeni vagy részbeni támogatását, vagy elutasítását, illetve az azzal kapcsolatos észrevételeket, módosító javaslatokat tartalmazó határozat. A vélemény a döntéshozatalra jogosult szervet, testületet vagy személyt nem köti, de az attól való eltérést a döntéshozó köteles megindokolni. c) egyetértés: a döntési jog birtokában be kell szereznie az egyetértési jog birtokosának beleegyezését, egyetértés hiányában törvényes és érvényes döntés nem hozható. Az egyetértési jog gyakorlója a tárgyat érintő nyilatkozatát harminc napon belül teheti meg. A határidő annak lejárta előtt a másik félhez intézett nyilatkozattal legfeljebb egy alkalommal harminc nappal meghosszabbítható. A határidő elmulasztása jogvesztő. Ha az egyetértési jog gyakorlása során az érdekeltek közötti vitás kérdés egymás között nem oldható meg, a főiskolán kilenc tagú bizottságot kell létrehozni. A bizottságba a felek három-három tagot delegálnak, három szakértő tagot a fenntartó kér fel. A bizottság döntése pótolja az egyetértést. d) döntés: a döntéshozó elé beterjesztett kérdésekben történő határozathozatal, amely valamennyi vagy a határozatban megjelölt főiskolai szervezeti egységre, oktatóra, tudományos kutatóra, tanárra, más alkalmazottakra és hallgatóra kötelező. e) ellenőrzés: külön jogszabályban vagy szabályzatban meghatározott jogosítványok gyakorlása, elsősorban a Szenátus határozatainak végrehajtására vonatkozóan. 15

16 A Szenátus 8. (1) A Szenátus jelen szabályzatban meghatározott feladat és hatáskörrel rendelkező döntéshozó, ellenőrző testület, amely meghatározza a főiskola tevékenységét, így különösen képzési és kutatási feladatait, szervezeti felépítését tagolását, működését, a foglalkoztatási és hallgatói követelményrendszert, továbbá ellenőrzi azok végrehajtását. (2) A Szenátust illetik meg a főiskola mint felsőoktatási intézmény részére az Alaptörvény X. cikkében és az Alapító Okiratban rögzített jogosultságai. A Szenátus feladat- és hatásköre 9. (1) A Szenátus állapítja meg saját működési rendjét. Az ügyrendjéről jelen szabályzat részeként külön szabályzat rendelkezik. (2) A Szenátus határozza meg: a) a főiskola képzési és kutatási feladatait, és ellenőrzi azok végrehajtását, b) a hallgatói tanácsadás rendszerét, c) az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendjét. (3) A Szenátus fogadja el az alábbi dokumentumokat: a) az intézményfejlesztési tervet, illetve annak részeként a kutatás-fejlesztési innovációs stratégiát. Az intézményfejlesztési tervnek tartalmaznia kell a fejlesztések, a fenntartó által a főiskola rendelkezésére bocsátott vagyon hasznosításával, megóvásával, elidegenítésével kapcsolatos elképzeléseket, valamint a várható bevételeket és kiadásokat, b) a főiskola képzési programját, c) szervezeti és működési szabályzatát, különös tekintettel a szervezeti és működési rendre, a foglalkoztatási követelményrendszerre, valamint a hallgatói követelményrendszerre, d) a minőség- és teljesítmény alapján differenciáló jövedelemelosztás elveit, e) a főiskola éves költségvetését, figyelemmel a fenntartó által meghatározott keretekre, f) az intézmény éves beszámolóját, a számviteli rendelkezések alapján. (4) Jóváhagyja a hallgatói önkormányzat alapszabályát, a beterjesztést követő harmincadik nap eltelte utáni első ülésen. Az alapszabály jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabály sértő, vagy ellentétes a főiskola SzMSz-ével. Amennyiben a Szenátus a törvényben maghatározott határidőn belül nem nyilatkozik, az Alapszabályt elfogadottnak kell tekinteni. (5) A Szenátus ellenőrizni köteles a hallgatói önkormányzat törvényes működését, a hallgatói önkormányzat működéséhez biztosított feltételek jogszerű felhasználását. 16

17 (6) Véleményezi a rektori pályázatokat, valamint értékeli a rektor vezetői tevékenységét. Tagjai kétharmadának igenlő szavazatával kezdeményezheti a rektor visszahívását. Továbbá véleményezi az oktatói, a magasabb vezetői és a vezetői pályázatokat. (7) A Szenátus döntési jogkörébe tartozó alábbi kérdésekben a fenntartó egyetértésével dönt: a) a főiskolai fejlesztések indításáról, b) a főiskola vagyongazdálkodási tervéről, c) gazdálkodó szervezet alakításáról, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről, gazdálkodó szervezettel történő együttműködésről. (8) A Szenátus kizárólagos döntési jogkörébe tartoznak továbbá az alábbi kérdéskörök: a) együttműködési megállapodás megkötése, b) tudományos tanács létrehozása, tagjainak és elnökének megválasztása, c) oktatói, kutatói és vezetői pályázatok szponzorálása, érmek, kitüntetések alapítása, adományozása, d) doktori iskola létesítése, megszüntetése, doktori képzés indítása, e) köztársasági ösztöndíj adományozásának kezdeményezése, f) képzés indításának, illetve megszüntetésének kezdeményezése. (9) A Szenátus beszámolót kérhet a főiskolán működő bármely szervezeti egységtől. (10) A Szenátus a főiskola tevékenységét érintő bármely ügyben vizsgálatot rendelhet el, a vizsgálat lefolytatására bizottságot küldhet ki. Hatáskörök átruházása, bizottságok létrehozása 10. (1) A Szenátus a 9. (6) bekezdésében meghatározott véleményezési jogkörének alábbi részeit az illetékes kari tanácsokra ruházza át: a) tanársegédi, adjunktusi pályázatok rangsorolását, b) tudományos segédmunkatársi és tudományos munkatársi pályázatok rangsorolását, c) kari kitüntetések alapítását és adományozását. (2) Az átruházott hatáskörök nem adhatók tovább. (3) A Szenátus állandó és eseti bizottságokat hozhat létre. A Szenátus létszáma, összetétele, létrehozása 11. (1) A főiskolai Szenátus szavazati jogú tagjainak száma huszonnégy fő. (2) A rektor és a gazdasági főigazgató hivatalból tagjai a testületnek, a Szenátus további tagjai választás útján nyerik el megbízatásukat. (3) Az oktatók, kutatók által választott tagok száma tizenkettő fő (karonként három fő), ebből a vezetői megbízással nem rendelkező képviselők száma karonként egy fő. A nem 17

18 oktató alkalmazottak által választott tagok száma kettő fő, a gyakorlóiskola egy főt, a főiskolán működő reprezentatív szakszervezet egy főt, a hallgatói önkormányzat hat tagot delegál. (4) A Szenátus oktatói, kutatói, és alkalmazotti tagjainak megbízatása négy évre, a hallgatói képviselők megbízása egy évre szól. (5) A Szenátus üléseire tanácskozási jogú állandó meghívottak (amennyiben nem választott tagok): a) a rektorhelyettesek, b) a dékánok, c) a főtitkár, d) a belső ellenőrzési vezető, e) a TIK igazgatója, f) a HEI vezetője, g) a KT elnöke. (6) Tanácskozási joggal vehetnek részt a testület munkájában a Gazdasági Tanács elnöke és a fenntartó képviselője. Továbbá akiket a rektor esetenként meghív, az adott napirendhez kapcsolódóan vehetnek részt tanácskozási joggal a munkában. (7) A Szenátus titkári teendőit a főtitkár látja el. A választás kiírása 12. (1) A Szenátus tagjainak megválasztását a rektor írja ki olyan időpontra, hogy az új tagok megválasztására legkésőbb a hivatalban lévő tagok mandátumának lejártáig kerüljön sor. (2) A Szenátus tagja az lehet, a hallgatói képviselők kivételével aki a főiskolával munkaviszony illetve közalkalmazotti jogviszony keretében oktatói, kutatói vagy egyéb munkakört tölt be. (3) Az oktatók, kutatók képviselőiként karonként 3 főt a kari oktatói, kutatói értekezlet választ, a nem oktató dolgozók összfőiskolai alkalmazotti értekezleten választanak 2 fő képviselőt. (4) A gyakorlóiskola, a reprezentatív szakszervezet és a hallgatói önkormányzat által delegált tagok választása saját működési rendjükben szabályozott módon történik. Választási bizottságok létrehozása és feladata 13. (1) A bizottságokat választási csoportonként kell létrehozni. A bizottságok egy elnökből és két tagból állnak. A bizottságok elnökei felelősek a testületi tagok jelölésének és választásának előkészítéséért és lebonyolításáért. A bizottságokat a rektor hozza létre. 18

19 (2) A választási bizottság felelős a jelölés és a választás tisztaságáért, valamint a választási szabályok betartásáért. (3) A választási bizottság feladatköre: a) választási névjegyzék ellenőrzése: a jelölőlistát a Humán Erőforrás Iroda készíti el, és megküldi a választások megszervezéséért felelős személynek, aki eljuttatja a bizottsági elnökökhöz. Az elnökök a listát összevetik az egységek adataival. A választási listára felvehetők közül törölni kell azt a személyt, aki írásbeli indoklással kéri, hogy neve ne szerepeljen a választhatók listáján. b) választási névjegyzék eljuttatása a választókhoz: minden jelölő személy aláírása ellenében megkapja a jelöléshez szükséges teljes listát. c) a listák összegyűjtése: a jelölési lapokat zárt borítékban, egységenként a kiosztástól számított 8 napon belül kell eljuttatni a bizottság elnökéhez. A jelölőlistán minden jelölési joggal rendelkező személy annyi nevet jelölhet meg, amennyit a testület összetételére vonatkozó szabályozás meghatároz. d) jelöltlista elkészítése: a jelölés akkor eredményes, ha a jelölési joggal rendelkezők több mint egynegyede a jelölési lapot eljuttatta a bizottság elnökéhez. A választási bizottság összesíti a jelölési lapokat, és elkészíti a jelöltek listáját. A listán fel kell tüntetni, hogy a jelölt a jelölésen hány szavazatot kapott. e) szavazólap elkészítése: a szavazólapra a jelöltek akkor kerülhetnek fel, ha elfogadják a jelölést, és nyilatkoznak arról, hogy megválasztásuk estén vállalják a megbízást. f) jelölőgyűlés összehívása: a választás lebonyolítása oktatói, illetve alkalmazotti értekezleten (továbbiakban: jelölőgyűlésen) történik. A jelölőgyűlést a bizottság elnöke hívja össze és vezeti le. A jelölőgyűlésen további jelöltállítás lehetséges. A szavazólapra újabb jelöltek felvételére akkor kerülhet sor, ha jelölőgyűlésen a résztvevők több mint fele nyílt szavazással támogatja a jelöltet, és a jelen lévő jelölt szóbeli nyilatkozatot tesz a jelölés elfogadásáról. g) választás lebonyolítása: a jelölőgyűlés akkor határozatképes, ha a választásra jogosultak több mint fele jelen van. A jelölőgyűlésen a bizottság elnöke ismerteti a jelölés eredményét és a bizottság által összeállított szavazólap listáját. A végleges szavazólapra javasolt jelölteket nyílt szavazással kell kiválasztani. A szavazás akkor érvényes, ha a választásra jogosultak több mint fele szavazott. A szavazás akkor eredményes, ha a jelölt megkapta a leadott szavazatok több mint ötven százalékát. A választás egyfordulós. Érvénytelen szavazás vagy szavazategyenlőség esetén második fordulót kell tartani. h) a választás eredményének dokumentálása: a választások eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni kettő példányban, melyet a választási bizottság elnökei és tagjai írnak alá. A jegyzőkönyv egy példánya a bizottság elnökénél marad, másik példányát és a szavazólapokat a rektornak 24 órán belül meg kell küldeni. A jegyzőkönyvet a Rektori Hivatalban 5 évig kell őrizni, a szavazólapokat 3 hónap őrzés után meg kell semmisíteni. A szenátusi póttagság 14. (1) A választáson induló azon jelöltet, aki a szavazatkülönbség miatt nem lett a testület tagja, de a megválasztottak után a legtöbb szavazatot érte el, szenátusi póttagként kell nyilvántartani. 19

20 (2) A póttag jogosult és köteles a vele azonos listán megválasztott személyt tagságának megszűnése esetén, illetve egy félévnél hosszabb távollét esetén helyettesíteni. A póttag megbízatása a helyettesített személy visszatértéig, vagy legfeljebb mandátumának lejártáig tart. Póttag hiányában tagság megszűnésekor harminc napon belül választást kell kiírni új tag megválasztására. A Szenátus tagjainak megbízása 15. (1) A megválasztott tagok a Szenátus első ülésén megbízólevelet kapnak, amelyet a rektor és a bizottság elnöke ír alá. A gyakorlóiskola, a reprezentatív szakszervezet, és a hallgatói önkormányzat által delegált tagok megbízólevelét a rektor írja alá. A megbízólevelek előkészítése a főtitkár feladata. (2) A Szenátus tagjainak joguk és kötelességük, hogy részt vegyenek a testület munkájában, javaslataikkal, véleményükkel elősegítsék annak eredményes működését. (3) Az újonnan megválasztott testületet a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. A szenátusi tagság megszűnése 16. (1) A szenátusi tagság megszűnik: a) a mandátum lejártával, b) lemondással, c) a delegált tag visszahívásával, d) a közalkalmazotti, illetve hallgatói jogviszony megszűnésével (szüneteltetésével). (2) A tagság megszűnése esetén a Szenátus elnöke a megbízást visszavonja. A megbízás visszavonása írásban történik. A Szenátus működése 17. (1) A Szenátus működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról a rektor gondoskodik. (2) A Szenátus hatáskörét ülésein gyakorolja. A rektor szükség szerint, de félévenként legalább kettő alkalommal a napirend megjelölésével köteles összehívni a testületet. A rektor a tanulmányi félév első ülésén javaslatot tesz a Szenátus munkaprogramjára, amit a testület egyszerű többséggel fogad el. (3) A Szenátust tizenöt napon belül össze kell hívni, ha ezt a tagok egyharmada a napirend megjelölésével írásban kéri. (4) Az ülést hét nappal az ülés időpontja előtt a tárgysorozat megjelölésével és az írásbeli előterjesztések megküldésével írásban kell összehívni. 20

21 (5) A Szenátus ülésére előterjesztést, módosító javaslatot a testület szavazati joggal rendelkező tagjai, vagy az állandó meghívottak tehetnek. Szóbeli előterjesztést csak kivételes esetben lehet tenni. (6) Kötelező kikérni az illetékes kari tanácsok állásfoglalását az alábbi esetekben: a) az adott kar szervezetét és működését érintő kérdésekben, új kar alapítása vagy megszűnésekor, b) a főiskolai SzMSz részeit képező külön szabályzatok közül a kar szervezetét és működési rendjét érintő szabályozások elfogadásakor és módosításakor. (7) A Szenátus ünnepélyes alkalmakkor nyilvános ülést tarthat, ahol a rektor, a rektorhelyettesek, a dékánok és dékánhelyettesek a főiskolai hagyományoknak megfelelő tisztségük jelvényét viselik. (8) A Szenátus ülései a főiskola közalkalmazottai, hallgatói, és a Gazdasági Tanács számára nyilvánosak. A Szenátus jelen lévő tagjai több mint ötven százalékának indítványára zárt ülést kell elrendelni. (9) A Szenátus üléséről jegyzőkönyv, a határozatokról írásos dokumentum, illetve szükség esetén jegyzőkönyvi kivonat is készül, melynek megőrzéséről a hatályos jogszabályoknak megfelelően kell gondoskodni. A jegyzőkönyvet a Szenátus kettő felkért tagja hitelesíti. Az írásos határozatokat és a jegyzőkönyveket iktatni és az Iratkezelési szabályzat által meghatározottak szerint kell őrizni. (10) A Szenátus üléseinek előterjesztései, jegyzőkönyvei és határozatai a főiskola oktatói, kutatói, közalkalmazottai és hallgatói számára az adat- és titokvédelmi rendelkezések figyelembevételével nyilvánosak, megtekinthetők a Rektori Hivatalban. A Szenátus határozatait és az ülésekről szóló tájékoztatót a főiskola honlapján közzé kell tenni, figyelemmel az adatvédelmi szabályokra. A Szenátus egyszerű többséggel titkossá minősíthet bármely napirenden szereplő kérdést, az ahhoz kapcsolódó előterjesztéssel együtt. Titkossá minősítés esetén az érintett előterjesztés, illetve a jegyzőkönyv vonatkozó része nyilvánosságra nem hozható, betekintés csak a Szenátus által felhatalmazott személyek, illetve szervek részére engedélyezhető. (11) A Szenátus akkor határozatképes, ha tagjainak legalább hatvan százaléka jelen van. A Szenátus titkárának a határozatképesség meglétét minden határozathozatalt megelőzően ellenőriznie kell. (12) A Szenátus minden szavazati joggal felruházott tagja egy szavazati joggal rendelkezik. A szavazati jog nem ruházható át. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (13) A Szenátus határozatait általában nyílt szavazással, a jelenlévő tagok egyszerű többségével hozza. Főiskolai szabályzatban meghatározott esetekben a szavazás érvényességéhez minősített többségű szavazás szükséges, melynek két változata lehetséges: a) a testület összes tagjainak kétharmada igennel szavaz, b) a testület jelen lévő tagjainak kétharmada igennel szavaz. 21

22 (14) A Szenátus titkosan szavaz személyi kérdésekben, a díszoklevelek adományozásáról szóló döntés kivételével illetve abban az esetben, ha a testület jelen lévő tagjainak egyharmada nyílt szavazással dönt erről. (15) A szavazás általában egyfordulós, többes jelölés, vagy több döntési változat előterjesztése esetén többfordulós szavazást kell tartani. (16) A nyílt szavazás gépi úton történik, az igen, nem gomb használatával. Titkos szavazás esetén a szavazást papír alapú szavazólapon kell lefolytatni. Ebben az esetben egy elnökből és két tagból álló szavazatszámláló bizottságot kell választani. A szavazás a főiskola bélyegzőjével hitelesített szavazólapon történik. A szavazatok titkossága megőrzése céljából minden feltételt biztosítani kell. A szavazólapok kitöltésére szavazóhelyiséget kell kijelölni. A szavazólapokat az e célra szolgáló, a bizottság által ellenőrzött szavazóurnába kell bedobni. Az ülésen részt venni nem tudó szenátustagok személyi kérdésekben a Humán Erőforrás Iroda által elkészített szavazólapon szavazatukat zárt borítékban előre leadhatják. (17) A Szenátus tagjai sürgős esetben kellő tájékoztatás mellett virtuális szenátusülésen is hozhatnak határozatot elektronikus szavazással. Az előterjesztést és a határozati javaslatot a tagok számára elektronikus formában kell kiküldeni. A tagok a szavazási időpontig adhatják le szavazataikat. Az elektronikus szavazás eredményét a következő ülésen a rektornak kell ismertetnie, szükség esetén a kérdést a Szenátus megvitatásra napirendre tűzheti. (18) Amennyiben a Szenátus nem döntési jogkörben jár el, hanem véleményt nyilvánít vagy állást foglal, a határozatban a szavazati arányokat kell közölni. (19) A Szenátus üléséről az ülés időpontja és a napirend megküldésével előzetesen a fenntartó képviselőjét tájékoztatni kell. A fenntartó képviselője az ülésen tanácskozási joggal vehet részt. (20) A Szenátus működésének részletes szabályozása a testület által elfogadott ügyrendben történik. Gazdasági Tanács 18. (1) A Gazdasági Tanács a főiskola javaslattevő, véleményező, stratégiai döntések előkészítésében résztvevő, és a döntések végrehajtásának ellenőrzésében közreműködő szerve. Amennyiben az Államháztartásról szóló törvény és annak végrehajtási rendelete a költségvetési szervek felépítésével, működésével kapcsolatban felügyelő testületet említ, azon az állami felsőoktatási intézmények vonatkozásában a Gazdasági Tanácsot (továbbiakban: tanács) kell érteni. A tanács az Áht-ben foglaltaknak megfelelően felügyelő testületként értelmezendő. (2) A testület megalakulását a rektor készíti elő. (3) A testület tagja az lehet, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik. 22

23 (4) A tanács tagjai a felsőoktatási törvényben meghatározottak szerint delegált tagok, illetve a törvény előírásai szerint hivatalból tagok. (5) A tanács tagjai részére a delegálók utasítást nem adhatnak. (6) A testület delegált tagjainak megbízatása öt évre szól, amely egy alkalommal meghosszabbítható. (7) A tanács Szenátus által delegált tagjai tevékenységükért díjazásra jogosultak. A delegálás és megismételt delegálás esetén a főiskola megbízási jogviszonyt létesít a tagokkal. A miniszterek által delegált tagok tevékenységükért díjazásra nem jogosultak. (8) A tanács tagjának delegált személy a megbízási jogviszony létrejöttét megelőzően a rektor részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű. (9) A tanács tagja a tagsági viszony fennállása alatt a rektor írásbeli felhívására tizenöt munkanapon belül hatósági igazolvánnyal igazolja büntetlenségét. Akadályoztatása esetén az ok megszűnését követően a hatósági igazolványt haladéktalanul bemutatja. (10) A rektor a megbízási jogviszony fennállása alatt írásban, a mulasztási jogkövetkezmények ismertetésével felhívhatja a tanács tagját annak igazolására, hogy büntetlen előéletű. (11) A bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány eljárási díját büntetlenség igazolása esetén a főiskola megtéríti a tagnak. (12) A rektor a tanács tagjának személyes adatait megbízás esetén a tagsági megbízatás megszűnéséig kezelheti. Amennyiben a jelölt megbízására nem kerül sor, a rektor az adatokat az erről szóló döntés meghozataláig kezelheti. (1) A tanácsnak kilenc tagja van. A tanács összetétele 19. (2) A testület összetétele: a) hivatalból tagja a testületnek: a rektor, a gazdasági főigazgató. b) a testület delegált tagjai: b/1) A Szenátus által delegált tagok száma három fő, ebből egy tagot a Szenátus a hallgatói önkormányzat javaslata alapján delegál. A Szenátus által delegáltak közül legalább egy tagnak jogász, vagy a gazdaságtudományok képzési területen mesterképzésben szerzett vagy azzal egyenértékű szakképzettséggel kell rendelkeznie. A Szenátus által delegált tagok egyike nem állhat a főiskolával foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban. b/2) A tanácsba négy fő delegálása az alábbiak szerint történik. Egy-egy tagot delegál: az oktatásért felelős miniszter, a kormányzati tevékenység 23

24 összehangolásáért felelős miniszter, az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, valamint az államháztartásért felelős miniszter. (3) Nem lehet tagja a testületnek az, aki a) büntetett előéletű, b) polgármesteri tisztséget tölt be, c) a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagja és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerint politikai vezetőnek minősülő állami vezetői tisztséget tölt be, d) politikai pártban tisztséget tölt, illetve töltött be, fizetett pártalkalmazottként foglalkoztatták, vagy foglalkoztatják, feltéve, hogy a kizáró ok megszűnése óta még nem telt el legalább öt év, e) önkormányzati, országgyűlési, vagy európai parlamenti képviselő, f) tagja a Szenátusnak, g) tagja más felsőoktatási intézmény Gazdasági Tanácsának (e korlátozást nem kell alkalmazni a miniszterek által delegált tagok esetében), h) az állami felsőoktatási intézmények kivételével a miniszter felügyelete alatt álló költségvetési szervvel közalkalmazotti jogviszonyban áll, i) betöltötte hetvenedik életévét, j) más felsőoktatási intézmény szenátusának tagja, k) más felsőoktatási intézmény vezető beosztású alkalmazottja. (4) A rektor tekintetében az a) és a g i) pont kivételével a (3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni. (1) A tagság megszűnik: a) a megbízatás lejártával, b) a tag lemondásával, c) a tag visszahívásával. A tagság megszűnése 20. (2) A lemondás elfogadása, illetve a visszahívás amennyiben jelen szabályzat másként nem rendelkezik a delegáló hatáskörébe tartozik. (3) A rektor visszahívja a tanács tagját, és felhívja az őt delegálót új tag delegálására, amennyiben: a) az büntetett előéletűvé válik, b) jelen szabályzat 18. (8) bekezdésében meghatározott igazolási kötelezettségét elmulasztja. (4) A tanács elnökének az elnök esetében egy tanácstag kezdeményezésére vissza kell hívni azt a tagot: a) aki egy éven keresztül az ülések több mint felén nem vett részt és mulasztását nem tudta megfelelően igazolni, b) aki bármilyen okból a tagságból eredő feladatait több mint fél éven keresztül nem tudja ellátni, c) akivel szemben olyan körülmény merül fel, amely miatt nem lehet tagja a tanácsnak. 24

25 (5) Lemondás és visszahívás esetén a delegáló harminc napon belül köteles új tagot delegálni. Az újonnan megválasztott tag megbízatása öt évre szól, függetlenül attól, hogy a lemondott, illetve visszahívott tag megbízásából mennyi idő telt el. A tanács feladat- és hatásköre 21. (1) A Gazdasági Tanács a főiskola feladatai végrehajtásának megalapozásában, a rendelkezésére bocsátott források, eszközök, a közpénz, a közvagyon hatékony és felelős használatát segítő, gazdasági stratégiai döntéseket előkészítő és végrehajtásuk ellenőrzésében részt vevő, a felsőoktatási törvényben meghatározott fenntartói döntések előkészítésében közreműködő testület. (2) A tanács közreműködik a Szenátus döntéseinek előkészítésében, így különösen véleményezi: a) a főiskola intézményfejlesztési tervét, b) a minőség és teljesítmény alapján differenciáló jövedelemelosztás elveit, c) a főiskola éves költségvetési tervét, illetve éven túli kötelezettségvállalási tervét és végrehajtásának ütemtervét, továbbá vagyongazdálkodási terveit, d) a számviteli rendelkezések szerinti beszámolóját, e) a főiskola számviteli rendjét, f) fejlesztés indítását, g) gazdálkodó szervezet alapítását, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzését, gazdálkodó szervezettel történő együttműködést, h) a főiskola rendelkezésére bocsátott, valamint a tulajdonában lévő egymillió forintot meghaladó értékű ingó ideértve a szellemi terméket, más vagyoni értékű jogokat és ingatlan vagyon hasznosítását, elidegenítését, i) együttműködési megállapodás megkötését, j) a főiskola szervezete, szervezeti egysége létesítését, átalakítását, megszüntetését. (3) Gazdasági szempontból véleményezi: a) a főiskola által vagy a tulajdonában álló vagy többségi részesedésével működő jogi személyek által készített egymilliárd forintot meghaladó támogatási igényű, illetve az intézmény költségvetését önrész biztosításával terhelő pályázatokat, b) a főiskola kutatási-fejlesztési-innovációs stratégiáját, c) a főiskola kutatási programját. (4) A tanács dönt azokban az ügyekben, amelynek ellátására a Szenátus felhatalmazta. (5) A tanács véleményét be kell szerezni a főiskolán kettőszázmillió forintot meghaladó kötelezettségvállaláshoz. (6) A tanács figyelemmel kíséri a főiskola gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítését. Ennek érdekében: a) rendszeresen de legalább évente két alkalommal áttekinti a főiskola működését, gazdálkodását, az Alapító Okiratban meghatározott feladatok végrehajtását, b) figyelemmel kíséri, hogy a főiskola szervezeti rendje biztosítja-e a feladatok hatékony ellátását. 25

26 (7) A tanács a Szenátusnál, illetve annak eredménytelensége esetén a fenntartónál köteles jelezni, ha megítélése szerint a főiskola: a) gazdálkodásával, b) a rendelkezésére bocsátott vagy tulajdonában lévő ingatlanvagyon működtetésével, hasznosításával, elidegenítésével kapcsolatosan hozott döntés veszélyezteti az intézmény működését. Jelen bekezdés vonatkozásában a fenntartón az állami vagyon felügyeletéért felelős minisztert kell érteni. (8) A fenntartó a tanács javaslatára: a) határozza meg a rektor juttatásait, b) hagyja jóvá a rektor munkaköri leírásának az oktatói, kutatói feladatoktól elkülönülő részét. (9) A fenntartó a rektor tekintetében az alábbi munkáltatói jogköröket a tanácsra ruházza át: a) rendes évi szabadság kiadása időpontjának meghatározása, b) fizetés nélküli szabadság engedélyezése, c) 300 naptári napon belüli külföldi kiküldetés vagy távollét engedélyezése, d) munkáltatói engedélyhez nem kötött munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítésének tudomásulvétele, e) magán-gépkocsi használatának engedélyezése hivatalos célra, f) javaslattétel prémium kitűzésére, jutalom meghatározására, g) javaslattétel a prémium feladat teljesítésének értékelésére. (10) A tanács kezdeményezheti a fenntartónál a rektor, a gazdasági főigazgató, illetve a belső ellenőrzési egység vezetője megbízásának visszavonását. A tanács működése 22. (1) A tanács jelen szabályzatban meghatározott keretek között működési rendjét maga határozza meg azzal a megkötéssel, hogy: a) szükség szerint, de legalább kéthavonta ülésezik, b) határozatképes, ha azon hét tag jelen van, c) döntéseihez a jelen lévő szavazásra jogosult tagok többségének támogatásával hozott döntése szükséges, d) vezetőjének megbízásával kapcsolatos döntéshez legalább öt szavazatra van szükség. Nem vehet részt a szavazásban az, akinek jogaira vagy kötelezettségeire a döntés kihatással lehet, illetve az, akitől az ügynek tárgyilagos megítélésére egyéb okból nem várható (elfogultság). (2) A tanács elnökét maga választja meg azzal a megkötéssel, hogy a megbízással kapcsolatos döntéshez legalább öt támogató szavazatra van szükség. Az elnök jogosult a testület határozatainak kiadására, a fenntartó által a tanácsra átruházott munkáltatói jogok gyakorlása során a dokumentumok aláírására. (3) Nem vehet részt a szavazásban általában az a tag, a) akinek jogaira vagy kötelezettségeire az adott döntés kihatással lehet, 26

27 b) az, akitől az adott ügynek tárgyilagos megítélése elfogultság miatt vagy egyéb okból nem várható. (4) A Szenátusba delegált szakszervezeti képviselő tanácskozási joggal részt vehet a tanács ülésein, feltéve, hogy a szakszervezeti tagok létszáma az oktatók és kutatók együttes létszámának egyharmadát eléri. (5) A belső ellenőrzési vezető és a hallgatói önkormányzat elnöke állandó meghívottként vesz részt az üléseken. (6) A tanács üléseire, a napirend és az előterjesztések megküldésével az ülés előtt legalább öt munkanappal meg kell hívni a Kincstár képviselőjét, aki tanácskozási joggal vesz részt az ülésen, és véleményt nyilváníthat minden olyan kérdésben, amely a közpénz, közvagyon célszerű és gazdaságos felhasználását érinti. A megbízott részére a főiskola köteles a szükséges információt megadni. A rektor 23. (1) A rektor a főiskola felelős vezetője és képviselője. (2) A rektort a főiskola teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonyban álló egyetemi tanárai, főiskolai tanárai, egyetemi docensei vagy kutatóprofesszorai, illetve tudományos főmunkatársai közül a miniszterelnök bízza meg. (3) Rektori megbízást az kaphat, aki vezetési, szervezési, gazdálkodási ismeretekkel és gyakorlattal rendelkezik. (4) A rektori megbízásra benyújtott valamennyi pályázatot a Szenátus véleményezi. A véleményezett pályázatokat a Szenátus elnöke megküldi a fenntartónak. A rektorjelölt személyéről a fenntartó dönt. A rektor megbízását és felmentését a fenntartó kezdeményezi. A főiskolán a rektor megbízására, felmentésére a miniszterelnök jogosult. (5) A Szenátus a rektori pályázat kiírásának és elbírálásának előkészítésére bizottságot hoz létre. (6) A rektor megbízása legfeljebb négy évre szól, megszakítás nélkül egy alkalommal pályázat alapján megismételhető. A rektori megbízás a hatvanötödik életév betöltéséig szólhat. (7) A rektor felett a munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja. A fenntartó határozza meg a rektor juttatásait, valamint jóváhagyja a rektor munkaköri leírásának az oktatói, kutatói feladatoktól elkülönülő részét. 27