IFJÚSÁGI, CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI MINISZTER Szám: 26.576-1/2005. TERVEZET E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosításáról Budapest, 2005. november
Vezetői összefoglaló I. Tartalmi összefoglaló A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) módosítását alapvetően a következők indokolják: - A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárás szabályait összhangba kell hozni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseivel. - A családtámogatási rendszer átalakításából, a rendszeres gyermekvédelmi támogatás megszűnéséből, az egyszeri támogatás bevezetéséből adódóan módosítani szükséges a Gyer. pénzbeli ellátásokra vonatkozó fejezetét. - A gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védelméről és az ilyen ügyekben történő együttműködésről szóló, Hágában, 1993. május 29. napján kelt Egyezményhez (a továbbiakban: Hágai Örökbefogadási Egyezmény) való csatlakozás miatt szükségessé vált a külföldi állampolgárságú örökbefogadókra és a külföldi állampolgárságú örökbefogadott gyermekekre vonatkozó rendelkezések módosítása. - A házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve a 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2201/2003/EK rendelet) hatálybalépése indokolttá teszi a nemzetközi vonatkozású gyámügyekkel összefüggő rendelkezések módosítását. - A gyámhivatalok körzethatárait a regionális és kistérségi szervezést igénylő államigazgatási feladat- és hatáskörök, valamint a területi államigazgatási szervek átalakítására vonatkozó intézkedésekről szóló 1075/2004. (VII. 20) Korm. határozat 2. pontja alapján összhangba kell hozni a kistérségi körzethatárokkal. - Az előterjesztés végül a Gyer. legutóbbi módosítását követően felmerült gyámhatósági tapasztalatok felhasználásával jogalkalmazást segítő pontosításokat tartalmaz. A módosítás főbb elemei a következők: - A Ket., ha a korábbinál szűkebb körben is, de megengedi, hogy az úgynevezett különös eljárási normák így a gyámügyi és gyermekvédelmi hatósági eljárási normák kisebb-nagyobb mértékben eltérjenek az általános rendelkezésektől. Ennek megfelelően tekinti át a módosítás azokat a különleges gyermekvédelmi és gyámügyi eljárási szabályokat, ahol a Ket. lehetővé teszi az
2 általános szabályoktól való eltérést. A módosítás ennek alapján többek között részletesebb ügyfélfogalmat állapít meg, módosítja a hivatalból és a kérelemre induló ügyek körét, egyes ügytípusokban lehetővé teszi az értesítés mellőzését az eljárás megindításáról, meghatározza a környezettanulmány (helyzetértékelés) során felvett jegyzőkönyv tartalmi elemeit, a szakhatóság közreműködését, az eljárás felfüggesztésének lehetőségét. Szabályozza továbbá a részjogerő kérdését, az újrafelvételi eljárás meghatározott ügyekben való kizárását, a végrehajtás elrendelésére, illetve foganatosítására jogosult hatóságok kijelölését, valamint az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos szabályokat. - A családtámogatási rendszer átalakításáról szóló törvény módosítja a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt (a továbbiakban: Gyvt.). A módosítás értelmében a rendszeres gyermekvédelmi támogatás beépül a családi pótlék összegébe, a hozzá kötődő természetbeni kedvezmények azonban megmaradnak. Megjelenik a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, azzal hogy a megállapításával kapcsolatos eljárási rendet az önkormányzat rendeletben szabályozza, egyidejűleg bevezetésre kerül az egyszeri támogatás. Jelen előterjesztés ezeknek a törvényi változásoknak a végrehajtását is szolgálja. - A Hágai Örökbefogadási Egyezmény kihirdetéséről szóló 2005. évi LXXX. törvény értelmében az Egyezményben meghatározott Központi Hatóság feladatait Magyarországon az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium (a továbbiakban: ICSSZEM) látja el. Az Egyezményből adódó feladatok végrehajtása érdekében a Gyer. egyrészt rendelkezéseket fogalmaz meg a központi hatósági feladatok ellátására vonatkozóan, másrészt meghatározza azokat az örökbefogadással kapcsolatos eljárási szabályokat, amelyeket a gyámhivataloknak az Egyezményben részes államok polgárai esetén alkalmazniuk kell. - A 2201/2003/EK rendelet szabályozásának középpontjában a gyermekvédelem áll. Megkönnyíti és meggyorsítja a gyermekkel való kapcsolattartás és a szülői felügyelet tárgyában, az egyik tagállamban hozott határozatnak a másik tagállamban való végrehajtását, valamint a tagállamok által kijelölt központi hatóságok együttműködése révén hatékonyabb védelmet biztosít a határokon átnyúló ügyekben. A rendelet szerinti központi hatósági feladatokat osztott hatáskörben részben az Igazságügyi Minisztérium, részben az ICSSZEM látja el. A rendeletből adódó kötelezettségek teljesítése érdekében vált szükségessé a Gyer. nemzetközi ügyeket érintő rendelkezéseinek módosítása.
3 - Az előterjesztés ezen túl a jogalkalmazást segítő pontosításokat is tartalmaz, elsősorban a kapcsolattartással, a gyermektartásdíj megelőlegezésével, az utógondozásra, illetve az utógondozói ellátással kapcsolatos ügyekben. II. Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés összhangban áll a Kormány programjával, amely prioritást biztosít a gyermekek érdekeinek. A módosítás a gyámügyi eljárási szabályok pontosításával biztosítja a szülői felelősséggel kapcsolatos jogok és kötelezettségek teljesítését, a gyermekek személyének és vagyonának hatékony védelmét, a gyermekek érdekeinek érvényre juttatását. A Kormány kiemelten kezeli az európai uniós tagságból, valamint a nemzetközi kötelezettségekből eredő feladatok teljesítését. A nemzetközi örökbefogadások terén meghozott határozatok elismerése, valamint a szülői felelősség körében hozott döntéseknél az egyszerűsített végrehajthatóság a gyermekek jogainak fokozottabb védelmét is jelenti egyben. Az előterjesztés összhangban áll a Kormány 100 lépés programjának a családtámogatási rendszer átalakítására, valamint a gyámhivatalok határainak módosítására vonatkozó pontjaival. III. Előzmények A Gyvt. felhatalmazása alapján a gyámhatóság részletes feladat- és hatáskörét, az eljárására vonatkozó szabályokat, valamint a gyámhivatalok illetékességi területét kormányrendeletben kell szabályozni. Ezeknek a kérdéseknek az újraszabályozását, pontosítását a Gyer. legutóbbi módosítása után bekövetkezett jogszabálymódosítások követelik meg. 2005. november 1-jén hatályba lépett az új közigazgatási eljárási törvény. A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárás szabályait a Ket.-tel összhangban szükséges meghatározni. 2006. január 1-jén hatályba lép a Gyvt-nek a családtámogatási rendszer átalakításával összefüggő módosítása. Ez szintén megköveteli a végrehajtási rendelet módosítását.
4 A regionális és kistérségi szervezést igénylő államigazgatási feladat- és hatáskörök, valamint a területi államigazgatási szervek átalakítására vonatkozó intézkedésekről szóló 1075/2004. (VII. 21.) Korm. határozat 2. pontja alapján az igazgatási körzethatárokat és a kistérségi körzethatárokat harmonizálni kell. Ennek is eleget kíván tenni a Gyer. új, 1. számú melléklete, amikor ismételten meghatározza a gyámhivatalok illetékességi területét. 2005. augusztus 1-jén Magyarország vonatkozásában hatályba lépett a Hágai Örökbefogadási Egyezmény. Ennek megfelelően a Gyer.-ben szabályozni kell a külföldi örökbefogadások megváltozott rendjét. A 2201/2003/EK rendeletben foglaltakat egyes rendelkezései kivételével 2005. március 1-jétől kell alkalmazni. Az ebből adódó kötelezettségek teljesítése, elsősorban a tagállamokban a kapcsolattartással összefüggésben hozott határozatok elismerése és végrehajtása, szükségessé teszi a Gyer. módosítását. IV. Várható szakmai hatások A gyámügyi eljárási szabályok módosításával egy átláthatóbb, a jogalkalmazók munkáját hatékonyabban segítő eljárási rend alakulhat ki, ami megteremti a gyermeki jogok magasabb szintű védelmét. A szülői felelősség körében a láthatási jogok gyakorlását szabályozó határozatokhoz kiadott igazolás alapján a végrehajtás szerinti tagállamban nem kell külön eljárást lefolytatni a határozat elismerése és végrehajthatóvá nyilvánítása céljából, azaz külön eljárás lefolytatása nélkül sor kerülhet a végrehajtás elrendelésére. Ez csökkenti a gyámhatóságok munkaterhét. V. Várható gazdasági hatások Az előterjesztésnek közvetlen, a költségvetést terhelő hatása nincs. VI. Várható társadalmi hatások Az örökbefogadás, valamint a szülői felelősség körében hozott határozatok tekintetében a végrehajtási eljárás egyszerűsödéséhez kapcsolódó új szabályozás, továbbá a Gyer. szabályainak egyéb módosítása az érintett gyermekek jogainak fokozottabb érvényesülését segíti elő. Az egyszerűsödő és átláthatóbb eljárás, amely egyébként érzékenyen reagál a gyermekvédelem problémáira, mindenképpen pozitív hatást fejthet ki a társadalomban.
5 VII. Kapcsolódások Közvetlen kapcsolódási pontok más, előkészítés alatt álló vagy benyújtott előterjesztéssel, jelentéssel nem mutathatók ki. VIII. Fennmaradt vitás kérdések IX. Tervezet a sajtó tájékoztatására X. Megjegyzések
H A T Á R O Z A T I J A V A S L A T A Kormány megtárgyalta és elfogadta a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosítása tárgyában született kormányelőterjesztést, és elrendeli az előterjesztés mellékletét képező kormányrendelet-tervezetnek a Kormány rendeleteként a Magyar Közlönyben történő kihirdetését.
Melléklet a 26.576-1/2005. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány. /2005. (..) Korm. r e n d e l e t e a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosításáról A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 162. -a (1) bekezdésének a), b), d) és f) pontjában, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 7. -ának (1) bekezdésében, valamint a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) módosításáról szóló 1986. évi IV. törvény 39. -a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el: 1. (1) A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 1. - a (1) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [E rendelet hatálya kiterjed a gyermekvédelmi és gyámügyi hatósági feladat- és hatáskört gyakorló] b) az 1. számú melléklet szerint a kijelölt illetékességű városi, valamint fővárosi kerületi, illetve külön törvényben meghatározott kistérség székhelye szerinti községi önkormányzat polgármesteri hivatalának gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörrel rendelkező ügyintézőjére (a továbbiakban: városi gyámhivatal), c) a megyei, fővárosi szociális és gyámhivatalra [a továbbiakban: megyei gyámhivatal; az a)-c) pont alattiak a továbbiakban együtt: gyámhatóság]. (2) A Gyer. 1. -a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
2 (4) E rendelet hatálya kiterjed a pártfogó felügyelői szolgálatra és a rendőrségre a megyei gyámhivatalnak a Gyvt. 122. -ának (3) bekezdése szerinti bűnmegelőzési jelentése tekintetében. 2. A Gyer. 2. -a a következő e) ponttal egészül ki: [E rendelet alkalmazásában] e) környezettanulmány (helyzetértékelés): a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 56 57. -a szerinti helyszíni szemle. 3. A Gyer. 3. -ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A megyei gyámhivatal feladatait a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörrel rendelkező ágazati szakigazgatási szerve látja el. A megyei gyámhivatal szakmai irányítását a szociális ágazatért felelős miniszter a megyei gyámhivatal vezetője útján gyakorolja. 4. lép: A Gyer. 5/A. -ának (5) (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés (5) A megyei gyámhivatal évente tájékoztatást kér a) az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat megyei, fővárosi hivatalától, a megyei, fővárosi rendőrfőkapitányságtól, valamint a 170/A. szerinti, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról szóló átfogó értékelés alapján a jegyzőtől és a gyermekjóléti szolgálattól a gyermekkorú, illetve fiatalkorú bűnelkövetők számáról, az általuk elkövetett bűncselekményekről, azok okairól, b) a gyermekjóléti szolgálattól a családgondozás és a védelembe vétel eredményéről. (6) Az (5) bekezdése szerinti tájékoztatás alapján a megyei gyámhivatal minden év június 30. napjáig az előző évre vonatkozóan a 2. számú mellékletben meghatározott tartalommal jelentést készít, és annak ismertetése céljából megyei
3 értekezletet tart. Az értekezletre meghívja a gyermekjogi képviselőt, az önkormányzatok, a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a drogmegelőzést, illetve drogrehabilitációt végző intézmények, a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatok, a gyermekvédelmi intézmények, a közoktatási intézmények, a pártfogó felügyelői szolgálat, a büntetés-végrehajtási intézet, valamint a bűnmegelőzésben és az áldozatvédelemben érintett civil szervezetek képviselőit. 5. A Gyer. 7. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 7. A gyámhatósági eljárásban a Ket. és a Gyvt. szabályai, valamint az e rendeletben foglaltak szerint kell eljárni. A Gyer. a következő 7/A 7/B. -sal és azokat megelőzően a következő alcímekkel egészül ki: 6. Ügyfél 7/A. A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó eljárásokban ügyfél a) amennyiben a gyámhivatal a feladatkörükbe tartozó döntést hoz aa) a gyermekjóléti szolgálat vezetője, ab) a területi gyermekvédelmi szakszolgálat (a továbbiakban: gyermekvédelmi szakszolgálat) vezetője ac) a gyermekotthon vezetője, ad) a nevelőszülő, b) az általa kezdeményezett eljárásokban a gyermekjogi képviselő. Eljárás az illetékességi területen kívül 7/B. Az eljáró gyámhatóság az illetékességi területén kívül akkor végezhet eljárási cselekményt, ha a személyes, a vagyoni, a szociális, az egészségügyi, a lakás- és egyéb körülmények közvetlen megismerésétől nagyobb eredmény várható, mint a jogsegély alkalmazásától. 7. (1) A Gyer. 8. -ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
4 (2) A gyámhatóság hivatalból megindítja az eljárást, ha azt a) az ítélőképessége birtokában lévő gyermek kéri, kivéve a kizárólag kérelemre induló eljárásokat, b) a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálat vagy a Gyvt. 17. -ának (1) (2) bekezdésében meghatározott szerv, személy kezdeményezte. (2) A Gyer. 8. -ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki: A névtelen beadvány alapján indult eljárás hivatalból indult eljárásnak minősül. (3) A Gyer. 8. -a a következő (4) (7) bekezdéssel egészül ki: (4) A gyámhatósági eljárást a rendeletben meghatározott ügyekben a korlátozottan cselekvőképes gyermek és a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett személy önállóan is megindíthatja. (5) A gyámhatóság a Ket. 29. -ának (3) bekezdésében foglalt értesítési kötelezettségének az eljárás megindításától, illetve a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül tesz eleget. (6) Az eljárás megindításáról az értesítés mellőzhető, ha a) az a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó intézkedés eredményességét veszélyeztetné [Ket. 29. (4) bek. a) pont], b) a gyámhatósági intézkedés fenntartásának szükségességét a gyámhatóság rendszeresen felülvizsgálja (védelembe vétel, családba fogadás, nevelésbe vétel, gyámsággal és gondnoksággal összefüggő ügyek) [Ket. 29. (4) bek. c) pont]. (7) A gyámhatósági eljárásban hirdetményi értesítésnek nincs helye. A Gyer. a következő 8/A 8/E. -sal és azokat megelőzően a következő alcímekkel egészül ki: 8. A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása 8/A. A gyermek ismételt bántalmazása, elhanyagolása és egyéb más veszélyeztető ok fennállása esetén a kérelmet a Ket. 30. -ának e) pontjára hivatkozva nem lehet érdemi vizsgálat nélkül elutasítani.
5 Az eljárás felfüggesztése 8/B. (1) A gyámhatóság felfüggesztheti az előtte folyó eljárást a Csjt. 47. -ának (1) bekezdésében és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 19/A. -ában meghatározott alkalmasság, illetve a Gyvt. 132. -ának (1) (4) bekezdésében foglaltak elbírálásához szükséges szakértői vélemények beszerzése érdekében. (2) Az (1) bekezdés szerinti szakértői véleményeket készítő szervek, személyek a megkereséstől számított 30 napon belül, de legkésőbb a vizsgálat megtörténtét követő 15 napon belül elkészítik a szakértői véleményt. (3) A gyámhatósági eljárást az ügyfél kérelmére kizárólag a kapcsolattartással, az örökbefogadás előtti eljárással, valamint a gyermektartásdíj és az otthonteremtési támogatás megállapításával kapcsolatos ügyekben lehet felfüggeszteni. Ügyintézési határidő 8/C. A Ket. 33. -ának (2) bekezdése szerinti soron kívüli eljárás rendjének meghatározásakor előnyben kell részesíteni a kiskorú gyermek tartására, gondozására, elhelyezésére vonatkozó, valamint az azonnali intézkedést igénylő ügyeket. Idézés, értesítés 8/D. Ha jogszabály a tárgyalás kötelező megtartását írja elő, és azon a felek együttes jelenléte szükséges, a gyámhatóság a székhelyén lakcímmel nem rendelkező személyt is székhelyére idézheti, illetve kérelemre indult eljárás esetén a kérelmező ügyfélnek értesítést küldhet. Irat 8/E. Az örökbefogadási ügyek elbírálásához szükséges iratok, valamint a hatósági, bírósági döntést tartalmazó közokiratok kivételével a gyámhatóság eltekinthet a nem magyar nyelvű irat hiteles magyar fordításának beszerzésétől, ha a gyámhatóság ügyintézője az adott nyelvből államilag elismert, legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkezik.
6 9. (1) A Gyer. 9. -ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A környezettanulmány (helyzetértékelés) során felvett jegyzőkönyv a Ket. 39. -a (2) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza a gyermek a) lakóhelyén életvitelszerűen tartózkodó személyek, b) sorsának megtervezése szempontjából jelentőséggel bíró személyek, így különösen a korábbi gondozók, szomszédok, c) háziorvosának, védőnőjének, amennyiben óvodai, iskolai nevelésben részesül, a közoktatási intézmény vezetőjének elérhetőségére vonatkozó adatokat. (2) A Gyer. 9. -a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: (4) A Ket. 57. -ában foglaltak alkalmazására különösen az ideiglenes hatályú elhelyezéssel, valamint a gyámsággal és gondnoksággal összefüggő ügyekben kerülhet sor. 10. A Gyer. 10. -a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: (6) A kapcsolattartással, a kiskorú házasságkötésének engedélyezésével, az örökbefogadással és a családba fogadással kapcsolatos jognyilatkozatokat csak személyesen lehet megtenni. 11. (1) A Gyer. 11. -a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A gyámhatóság nem mellőzheti a gyermek közvetlen meghallgatását,] b) a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel a korlátozottan cselekvőképes, valamint az ítélőképessége birtokában lévő gyermek személyi és vagyoni ügyében [Ptk. 12/D. ], (2) A Gyer. 11. -a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4) (5) bekezdések jelölése (5) (6) bekezdésre változik: (4) Mellőzni lehet a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt álló személy, a korlátozottan cselekvőképes gyermek, valamint az ítélőképessége
7 birtokában lévő gyermek közvetlen meghallgatását, ha a) a kifizetés összege, valamint a gyámi fenntartásos betétből történő pénzfelvétel az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét nem haladja meg és b) a törvényes képviseletet gyakorló személy hitelt érdemlően bizonyítja a gondnokolt, illetve a gyermek beleegyezését. A beleegyezés hitelt érdemlő bizonyításának minősül különösen a szülők vagy más törvényes képviselők egybehangzó nyilatkozata a gyermek véleményéről, valamint, ha a gondnokolt, illetve a gyermek írásban maga is kéri a kifizetést vagy a pénzfelvételt. 12. (1) A Gyer. 12. -át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép, egyidejűleg a a következő (1) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (1) (5) bekezdések jelölése (2) (6) bekezdésre változik: Ismeretlen személy, ismeretlen helyen való távollét 12. (1) Ismeretlen az a személy, akinek a Gyvt. 5. -ának t) pontjában meghatározott természetes személyazonosító adatai nem vagy csak részben állnak rendelkezésre, s ezek alapján a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal (a továbbiakban: a személyi adat- és lakcímnyilvántartási szervei) által, illetőleg a központi idegenrendészeti nyilvántartás adatai szerint nem beazonosítható. (2) A Gyer. (1) bekezdéssel átszámozott (4) (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) Az ügyfél személyének és tartózkodási helyének felderítése céljából a gyámhatóság megkeresheti a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerveit, valamint amennyiben szükséges a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát vagy egyéb más szervet. (5) A kérelemre indult eljárásban az ügyfél nyilatkozattételre hívható fel az ellenérdekű ügyfél ismeretlenségének, illetőleg ismeretlen helyen való távollétének bizonyítékai előadása tekintetében. (6) Az ügyfél ismeretlenségének, illetőleg ismeretlen helyen tartózkodásának tényét az ügy érdemében hozott határozatban meg kell állapítani. A határozatot az ismeretlen személy, illetőleg az ismeretlen helyen tartózkodó személy részére a Ket. 40. -ának (5) bekezdése szerint kirendelt ügygondnoknak kell megküldeni.
8 13. A Gyer. a következő 13/A. -sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki: Az eljárás irataiba való betekintés 13/A. A gyámhatóság az iratbetekintési jogot a Ket. 68 69. -ában foglaltakon kívül a Gyvt. 136. -ának (5) bekezdésben meghatározott esetben a szülő tekintetében is korlátozhatja. 14. A Gyer. 14. -ának és az azt megelőző alcímnek a helyébe a következő rendelkezés, illetve alcím lép: A döntés tartalma és közlése 14. (1) A döntés rendelkező részének a Ket. 72. -a (1) bekezdésének d) pontjában, illetve a Ket. 72. -ának (2) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell a) a gyermeknek, valamint annak a személynek a Gyvt. 5. t) pontja szerinti természetes személyazonosító adatait, akinek képviseletére gondnokot rendeltek, továbbá a (2) bekezdésben foglalt kivétellel akire nézve jogot, illetve kötelezettséget állapítottak meg, b) a döntés jogkövetkezményeiről való tájékoztatást, a teljesítés elmulasztásának következményeire történő figyelmeztetést, c) a döntés végrehajtásában, teljesítésében érdekelt szerv megkeresését. (2) Ha a gyámi vagy gondnoki feladatokat nevelőszülő, gyermekotthon vezetője, illetve olyan személy látja el, akinek ez megbízáson alapuló vagy munkaköri kötelessége, a döntés reá vonatkozóan a nevét, valamint a munkáltató, a megbízó, illetve a nevelőszülői hálózatot fenntartó megnevezését és székhelyét tartalmazza. (3) Ha a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna, a gyámhatóság a döntést akkor is meghozhatja, ha az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok nem állnak vagy csak részben állnak a rendelkezésére. (4) Ha a külföldi ügyfél a Ket. 81. -ának (1) bekezdése szerint kézbesítési meghatalmazott útján kéri a kézbesítést, a gyámhatóság jegyzőkönyvben is nyilatkoztathatja a meghatalmazottat a meghatalmazás elfogadásáról.
9 (5) A gyámhatóság a Ket. 81. -ának (2) bekezdésében meghatározott esetben, az előtte folyó eljárásban hozott határozata közlésének megkísérlése érdekében kézbesítési ügygondnokot rendelhet. 15. A Gyer. 15 17. -ának és az azokat megelőző alcímeknek a helyébe a következő rendelkezések, illetve alcímek lépnek: Jogerő, jogorvoslatok 15. (1) A kapcsolattartással, a családba fogadással, az ideiglenes hatályú elhelyezéssel, a nevelésbe vétellel, valamint a gyámsággal és gondnoksággal összefüggő ügyekben a döntés fellebbezéssel nem támadott rendelkezései tekintetében beáll a jogerő. (2) Minden olyan ügyben, amelyben a döntés más szerv feladatkörét is érinti, vagy a döntés valamely jog érvényesítéséhez, kötelezettség teljesítéséhez, illetőleg eljárás lefolytatásához szükséges, az ügyfelet és a feladatkörében érintett más szervet vagy személyt a döntés részjogerőre, jogerőre emelkedéséről értesíteni kell. (3) Nincs helye újrafelvételi eljárásnak a) a kiskorú házasságkötésének engedélyezésével, b) az örökbe fogadhatóvá nyilvánítással, az örökbefogadás engedélyezésével és felbontásával, c) az ideiglenes hatályú elhelyezéssel, d) az ideiglenes gondnok kirendelésével kapcsolatos ügyekben. Végrehajtás 16. (1) A végrehajtó szolgálatoknak a Ket. szerinti létrehozásáig a végrehajtás foganatosításáról a (2) (3) bekezdésben foglalt kivétellel abban az esetben is a települési önkormányzat jegyzője gondoskodik, ha első fokon a városi gyámhivatal járt el. (2) Az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermeknek a gondozási helyre viteléről a Gyvt. 72. -ának (1) bekezdése szerinti beutaló szerv gondoskodik.
10 (3) A kapcsolattartásra vonatkozó döntések végrehajtásáról függetlenül attól, hogy a döntést a bíróság vagy a gyámhivatal hozta a gyámhivatal gondoskodik. Eljárási költség 17. (1) A gyámhatósági eljárásban közreműködő szakértők díjazására az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló jogszabályban foglaltak az irányadók. (2) A gyámhatóság az eljárási költségekről az érdemi határozatban vagy külön végzésben dönt. 16. A Gyer. a következő 17/A. -sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki: Elektronikus ügyintézés 17/A. A gyámhatósági eljárásban a Ket. 160 162. -a szerinti elektronikus úton a következő eljárási cselekmények gyakorolhatók: a) az ügyfél kérelmének, nyilatkozatának, bejelentésének, panaszának, igazolásának előterjesztése, b) az ügyfél tájékoztatása, hiánypótlásra való felhívása, c) az idézés és az értesítés. 17. (1) A Gyer. 19. -ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) Amennyiben a gyermeket gondozó személy a (2) bekezdésben foglalt kötelezésnek önként nem tesz eleget, a gyámhivatal a végrehajtás érdekében a Ket. meghatározott cselekmény végrehajtására vonatkozó rendelkezései szerint jár el (Ket. 140 142. ). (2) A Gyer. 19. -a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: (4) Ha a Csjt. 88.-ának (3) bekezdésére tekintettel a szülői felügyeleti jog megszüntetéséről szóló ítélet hatálya kihat a később született gyermekre is, ennek tényét a gyámhivatal határozatban állapítja meg, ezzel egyidejűleg elrendeli a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését vagy nevelésbe vételét.
11 18. A Gyer. 23. -ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők, valamint a szülő és a gyermek között az életpálya kijelölésével, az iskola megválasztásával, a gyermek taníttatásával kapcsolatban felmerült vitában a gyámhivatal a szülő vagy a gyermek kérelmére dönt. A korlátozottan cselekvőképes gyermek a kérelmet önállóan is előterjesztheti. 19. A Gyer. 25. -a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő m) ponttal egészül ki: [A szülő jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhivatal jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat] i) a gyermek személyes tulajdonát képező, százezer forint értéket meghaladó mértékű ingó és készpénzvagyonát, illetve vagyoni értékű jogát érintő jogügyletre [Ptk. 13. (1) bek. e) pont], m) a gyermek tulajdonát érintő közös tulajdon megszüntetésére [Ptk. 13. (1) bek. c) pont] [vonatkozik.] 20. A Gyer. 27. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 27. (1) A kapcsolattartás célja, hogy a) a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő, valamint a 28. (1) bekezdése szerinti személyek (a továbbiakban együtt: kapcsolattartásra jogosult) közötti családi kapcsolatot fenntartsa, továbbá b) a kapcsolattartásra jogosult a gyermek nevelését, fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérje, tőle telhetően segítse. (2) A kapcsolattartás formái a folyamatos és az időszakos kapcsolattartás. Az időszakos kapcsolattartás ideje alatt a folyamatos kapcsolattartásnak nincs helye. (3) A kapcsolattartási jog magában foglalja
12 a) a gyermekkel a gyermek szokásos tartózkodási helyén való személyes találkozást (meglátogatás), b) a gyermeknek a szokásos tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra a visszaadás kötelezettségével történő elvitelét, c) a gyermekkel a tanítási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet, d) a gyermekkel személyes érintkezés nélkül történő rendszeres kapcsolattartást, így különösen a levelezést, a telefonkapcsolatot, az ajándékozást, a csomagküldést. (4) A gyermek érdekét veszélyeztető, felróható magatartás hiányában a kapcsolattartásra jogosulttól az elvitel jogát is magában foglaló kapcsolattartás nem vonható meg. (5) A gyermek elvitelével felmerülő költségek a bíróság, illetve a gyámhivatal eltérő rendelkezése hiányában a kapcsolattartásra jogosultat terhelik. Azokat az igazolt költségeket, amelyeket a gyermeket gondozó szülő, más személy felróható magatartásával okozott köteles a kapcsolattartásra jogosultnak megtéríteni. 21. A Gyer. 28. -ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A kapcsolattartás szabályozására, újraszabályozására irányuló kérelmet a korlátozottan cselekvőképes gyermek önállóan is előterjesztheti. 22. A Gyer. 29. -ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A gyámhivatal vita esetében a kapcsolattartást bármelyik fél kérelmére szabályozza, illetve újraszabályozza, kivéve, ha a szülő és a gyermek kapcsolattartásának megállapítása a Csjt. 92. -ának (5) bekezdése szerint a bíróság hatáskörébe tartozik. A kapcsolattartásról a gyámhivatal, illetve a bíróság a gyermek korának, egészségi állapotának, életkörülményeinek, a felek személyes körülményeinek, valamint az ítélőképessége birtokában levő gyermek véleményének figyelembevételével rendelkezik. 23. A Gyer. 30. -a helyébe a következő rendelkezés lép:
13 30. (1) A gyámhivatal, illetőleg a bíróság a kapcsolattartást elsősorban egyezség létrehozásával tárgyalás megtartásával rendezi. Ennek során a gyermeket gondozó szülő, más személy és a kapcsolattartásra jogosult megegyezhetnek a) a folyamatos, valamint az időszakos kapcsolattartás gyakoriságáról, időtartamáról, b) a gyermek átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről, módjáról, c) a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségről, d) az elmaradt kapcsolattartás pótlásának rendjéről, e) a kapcsolattartás egyéb formáiról. (2) A gyámhivatalnak és a bíróságnak az egyezség létrehozása során törekednie kell a felek és a korlátozottan cselekvőképes gyermek közötti megegyezésre. Nem lehet az egyezséget jóváhagyni, ha az ellen az ítélőképessége birtokában lévő gyermek kifejezetten tiltakozik. (3) Az egyezséget a bíróság végzéssel jóváhagyja, a gyámhivatal határozatba foglalja és jóváhagyja, ha az megfelel a gyermek érdekének és a kapcsolattartás céljának. Az egyezség jóváhagyásával egyidejűleg a feleket tájékoztatni kell a 31 33. -okban meghatározott jogkövetkezményekről, valamint arról, hogy a tanítási szünetek időpontjára, illetve tartamára az oktatási miniszternek a tanév rendjét meghatározó rendeletében foglaltak az irányadók. (4) Egyezség hiányában a gyámhivatal, illetőleg a bíróság a kapcsolattartás céljának megfelelően a gyermeket gondozó szülő, más személy és a kapcsolattartásra jogosult méltányos érdekére, körülményeire, valamint a gyermek korára, egészségi állapotára, tanulmányi előmenetelére tekintettel a gyermek érdekében dönt. (5) A kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozat rendelkező része a 14. -ban foglaltakon kívül tartalmazza a) a kapcsolattartás formáját, b) a kapcsolattartást akadályozó körülményekről történő előzetes értesítési kötelezettség szabályait, c) az elmaradt kapcsolattartás pótlásának rendjét, d) a gyermeket gondozó szülő, más személy tájékoztatását arról, hogy a gyermekkel történő végleges külföldre távozása esetén a kapcsolattartás újraszabályozását kell kérnie. A gyermeket gondozó szülőt, más személyt figyelmeztetni kell az újraszabályozás elmaradásának jogkövetkezményeire. (6) A gyámhivatal, illetve a bíróság a kapcsolattartás helyszíneként amennyiben a gyermekjóléti szolgálat vagy gyermekjóléti központ működtet kapcsolattartási ügyeletet a gyermekjóléti szolgálat vagy gyermekjóléti