A Tóniszállás-szarvasi gyepek (HUKM20026) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014
Ügyfél BiAqua Pr Környezetvédelmi Szlgáltató és Tanácsadó Kft. Együttműködő partnerek RESPECT Tanácsadó és Szlgáltató Kft. Vezető szakmai krdinátr Dr. Müller Zltán Szakmai krdinátr Dr. Juhász Péter Vezető természettudmányi szakértő Dr. Kiss Béla Vezető agrárgazdálkdási szakértő Fülöp Gyula Közreműködő szakértők Mizsei Edvárd Dr. Gulyás Gergely Hrváth Dénes Hődör István 2
Ez a dkumentáció a szerzői jgról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jgvédelem alatt áll. A dkumentáció nyilváns, a megfelelő hivatkzásk mellett szabadn felhasználható és terjeszthető! 3
Tartalmjegyzék 1.A terület aznsító adatai...6 1.1.Név... 6 1.2.Aznsító kód...6 1.3.Kiterjedés... 6 1.4.A kijelölés alapjául szlgáló fajk és/vagy élőhelyek...6 1.4.1.Jelölő élőhelyek...6 1.4.2.Jelölő fajk...6 1.5.Érintett települések...6 1.6.Egyéb védettségi kategóriák...6 1.7.Tervezési és egyéb előírásk...7 1.7.1.Természetvédelmi kezelési terv...7 1.7.2.Településrendezési eszközök...7 1.7.3.Körzeti erdőtervek és üzemtervek...7 1.7.4.Körzeti vadgazdálkdási tervek és üzemtervek...7 1.7.5.Halgazdálkdási tervek...7 1.7.6.Vízgyűjtő-gazdálkdási terv...7 1.7.7.Egyéb tervek...7 1.7.8.Jgerős engedélyek...7 2.Veszélyeztető tényezők...9 3.Kezelési feladatk meghatárzása...10 3.1.Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése...10 3.2.Kezelési javaslatk...10 3.2.1.Élőhelyek kezelése...10 3.2.2.Élőhelyreknstrukció és élőhelyfejlesztés...24 3.2.3.Fajvédelmi intézkedések...24 3.2.4.Kutatás, mnitrzás...24 3.2.5.Mellékletek... 25 3.3.A kezelési javaslatk megvalósításának lehetséges eszközei a jgi háttér és a tulajdnvisznyk függvényében...25 3.3.1.Agrártámgatásk...25 3.3.2.Pályázatk...29 3.3.3.Egyéb... 29 3.4.A terv egyeztetési flyamatának dkumentációja...29 3.4.1.Felhasznált kmmunikációs eszközök...29 3.4.2.A kmmunikáció címzettjei...31 3.4.3.Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel...32 4
I. Natura 2000 fenntartási terv
1. A terület aznsító adatai 1.1. Név 1.2. Aznsító kód Tervezési terület neve: Tóniszállás-szarvasi gyepek Tervezési terület aznsítója: HUKM20026 1.3. Kiterjedés Tervezési terület kiterjedése: 586 ha 1.4. A kijelölés alapjául szlgáló fajk és/vagy élőhelyek 1.4.1. Jelölő élőhelyek 1530* - Pannn szikes sztyeppék és mcsarak 6250* - Síksági pannn löszgyepek 1.4.2. Jelölő fajk A Natura adatlapn nem szerepelnek jelölő státuszú állatfajk 1.5. Érintet települések A tervezési terület által érintett helyrajzi számk listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet tartalmazza. Település Békésszentandrás Örménykút Szarvas Érintett terület (ha) Település területének érintettsége (%) 1.6. Egyéb védetségi kategóriák Típus Kód Név Kiterjedés Védetté nyilvánító jgszabály száma 6
1.7. Tervezési és egyéb előírásk 1.7.1. Természetvédelmi kezelési terv - 1.7.2. Településrendezési eszközök Országs Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. Törvény Békés megye megyei területrendezési terve (11/2012. (Vi.27.) önkrmányzati rendelettel módsíttt 15/2005. (X.7.) KT. sz. rendelet) A tervezési terület által érintett valamennyi településre készült településrendezési terv, ezek a helyi önkrmányzatknál lelhetők fel. 1.7.3. Körzeti erdőtervek és üzemtervek A tervezési területre vnatkzó erdőgazdálkdási tervek tekintetében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztnsági Hivatal (NÉBIH) Erdészeti Igazgatóságán elérhető Országs Erdőállmány Adattár erdőtervi adatai nyújtanak erdőrészlet szinten aktuális infrmációkat, ezeknek a lényegi részeit és következtetéseit a II. Megalapzó dkumentáció 1.3.3.2. Erdészet című fejezet tartalmazza (lekért alapadatk erdőrészlet szinten: terület, faállmánytípus, rendeltetés, kr, természetesség, tervezett fahasználat, távlati célállmány). 1.7.4. Körzeti vadgazdálkdási tervek és üzemtervek A területet érintő vadgazdálkdási, vadászati főbb adatkat a körzeti vadgazdálkdási tervek tartalmazzák, a fntsabb részleteket és következtetéseket a II. Megalapzó dkumentáció 1.3.3.3. Vadgazdálkdás, halászat, hrgászat című fejezet tartalmazza. 1.7.5. Halgazdálkdási tervek - 1.7.6. Vízgyűjtő-gazdálkdási terv A terület a Vízgyűjtő-gazdálkdási Terv Tisza részvízgyűjtőjéhez, annak a 2-16 Hármas-Körös tervezési alegységhez tartzik. 1.7.7. Egyéb tervek A területre vnatkzóan, az itt előfrduló védett, illetve Natura 2000 fajk tekintetében jelenleg nincs aktuális fajvédelmi terv érvényben. 1.7.8. Jgerős engedélyek A tervezési területre vnatkzó előíráskat tartalmazó jgszabályk: A TANÁCS 92/43/EGK IRÁNYELVE (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadn élő állatk és növények védelméről ( Élőhelyvédelmi Irányelv ); 7
Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Krm. rendelet; Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet; A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény; A védett és a fkzttan védett növény és állatfajkról, a fkzttan védett barlangk köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempntból jelentős növény és állatfajk közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KM rendelet; Fkzttan védett növény, illetve állatfajk élőhelyén és élőhelye körüli krlátzás elrendelésének részletes szabályairól szóló 12/2005. (VI. 17.) KvVM rendelet; Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkdásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény; A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelete az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkdásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról; A vad védelméről, a vadgazdálkdásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény; A Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Krmányrendelet; A Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkdáshz nyújtandó kmpenzációs támgatás részletes szabályairól szóló 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet; Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújttt agrárkörnyezetgazdálkdási támgatásk igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet; A nem termelő mezőgazdasági beruházásk támgatásáról szóló 33/2008 (III. 27.) FVM rendelet; Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkdáshz nyújtandó kmpenzációs támgatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet; 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdőkörnyezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támgatásk részletes feltételeiről; 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkdásról; 220/2004. (VII. 21.) Krmányrendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól és módsításai ellenőrzésére vnatkzó részletes szabálykról; 379/2007. (XII. 23.) Krmányrendelet a vizek hasznsítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szlgáló tevékenységekre és létesítményekre vnatkzó szabálykról; 21/2006. (I. 31.) Krmányrendelet a nagyvízi medrek, a parti sávk, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznsításáról. 8
2. Veszélyeztető tényezők Kód A04.03 Kód A03.01 A03.03 Veszélyeztető tényező neve pásztrkdás felhagyása, legeltetés hiánya Ptenciális veszélyeztető tényező neve intenzív, vagy intenzívebb kaszálás kaszálás felhagyása/hiánya Jelentősége Érintett terület nagysága (%) H 35,45 Jelentősége Érintett terület nagysága (%) L 1 L 1 Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módn gyakrl hatást? Pannn szikes sztyeppék és mcsarak (1530): a természetesség csökkenését eredményezi a kezelés elmaradása. Ez a fajdiverzitás csökkenését (ez kis mértékű) és a gyepek szerkezetének lermlását idézi elő. Száms kétszikű faj visszaszrulása mellett elsősrban az Agrpyrn repens dminanciájának növekedése figyelhető meg (filcesedés). Végeredményben az állmányk jellegtelenné válnak. Síksági pannn löszgyepek (6250): a természetesség csökkenését eredményezi a kezelés elmaradása. Ez a fajdiverzitás csökkenését (ez kis mértékű) és a gyepek szerkezetének lermlását idézi elő. Száms kétszikű faj visszaszrulása mellett elsősrban az Agrpyrn repens dminanciájának növekedése figyelhető meg (filcesedés). Végeredményben az állmányk jellegtelenné válnak. Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módn gyakrl hatást? Pannn szikes sztyeppék és mcsarak (1530): kevés helyen veszélyeztető tényező, de előfrdul túl intenzív kaszálás is Síksági pannn löszgyepek (6250): kevés helyen veszélyeztető tényező, de előfrdul túl intenzív kaszálás is Pannn szikes sztyeppék és mcsarak (1530): a természetesség csökkenését eredményezi a kezelés elmaradása. Síksági pannn löszgyepek (6250): a természetesség csökkenését eredményezi a kezelés elmaradása. 9
3. Kezelési feladatk meghatárzása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése A Tóniszállási-Szarvasi gyepek kiemelt jelentőségű természet-megőrzési területté nyilvánításakr az élőhelyvédelmi irányelv 4. cikkének (4) bekezdése alapján a terület természetvédelmi célkitűzései meghatárzásra kerültek, valamint kiemelésre kerültek egyes jelölő értékek, amelyeket a kezelés srán priritásként kell kezelni. A Natura 2000 területek célkitűzései és priritásai a területek hivatals Natura 2000 adatlapjain (SDF) találhatók. A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azn található, a kijelölés alapjául szlgáló közösségi jelentőségő fajk és élőhelytípusk kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárlásának alapjául szlgáló természeti állapt, illetve a fenntartó gazdálkdás feltételeinek biztsítása. 3.2. Kezelési javaslatk 3.2.1. Élőhelyek kezelése 3.2.1.1. A terület egészére megfgalmazt általáns kezelési javaslatk A szikes gyepek (1530) és sztyepek talajállapt-vízháztartás helyzetét figyelembe vevő, időben fkzats, térben mzaiks kaszálási rend kialakítása javaslt. Ehhez kapcslódóan javaslt egyes területrészek időszaknkénti kaszálatlanul hagyása, a zsmbéksk kaszálásának kerülése és lehetőleg magas fűtarló (min. 10 cm) meghagyása. A tájidegen özöngymkkal fertőzött gyepfltknál évente többszöri kaszálás, az erősen blygattt, gyms gyepeknél pedig őszi tisztító kaszálás vagy zúzás szükséges. A legeltetés (állatlétszám/legeltetett terület nagysága) a gyepek aktuális öklógiai állaptát figyelembe véve végzendő. Amennyiben szükséges karám, annak a gyepen kívüli elhelyezése a jó megldás. Amennyiben ez nem lehetséges, akkr lehetőleg évről-évre ugyantt, egy eredetileg is degradált vagy özöngymk által fertőzött gyeprészen történjen a kialakítása. Fntsnak tartjuk, hgy a természetszerű, jó fajkészletű gyepek esetében minden évben maradjn egyegy legeletlen területrész, illetve történjen rétgazdálkdás jellegű hasznsítás, amikr is a májusi-júniusi kaszálás után meghatárztt állatlétszámmal sarjlegeltetés flyik. A terület belvízelvezető rendszerének az élőhelyek öklógiai vízigényének megfelelő működtetése, hsszútávn a szikes gyepek (1530) és a mcsarak vízháztartásának megőrzése érdekében történő átalakítása, alapvető fntsságú. A Natura 2000 területbe ágyaztt mezőgazdasági állattartó telepek közvetlen degradáló hatásainak megszüntetése, illetve csökkentése elsősrban birtkügyi és környezetvédelmi szakhatósági intézkedésekkel érhető el. 10
Szántóterületeken környezetkímélő, lehetőleg tájfajták vetésével végzett növénytermesztés a rövid és középtávú cél. Hsszútávn természetes élőhely-mzaikkká alakításuk javaslt. Az erdők, erdőfltk, erdősávk és fasrk szerkezetét és fajkészletét a tájra jellemző természetes erdőtípuskéhz kell hasnlatssá tenni. Hsszú távú cél a termőhelyi adttságk figyelembe vételével a tájra jellemző ptenciális természetes erdő típusk fltjainak felnevelése. 3.2.1.2. Kezelési egységek KE-1 kezelési egység (1) Meghatárzása: Belvízelvezető csatrna (2) Érintettség vizsgálata élőhelyek: BA Natura 2000 élőhelyek: - (3) Gazdálkdáshz kötődő kezelési javaslatk a) Kötelező előírásk és krlátzásk Nem adhatók meg kötelező előírásk b) Önkéntesen vállalható előírásk A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű anyagkkal és kizárólag inváziós növényfajk irtása céljából lehet végezni. (V01) Vegyszer használata kizárólag fainjektálás srán lehetséges. (V05) A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság által kijelölt területen tils a nádaratás. (V06) A gazdálkdási tevékenység srán a gyepfelszín maradandó kársdása tils. (V07) Felszíni vizekből történő öntözés csak az illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges. (V09) (4) Élőhely-reknstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatk A Tóniszállási-gyepeken található belvízelvezető csatrna (34. élőhely flt) vízelvezető (drénező) hatását a környező szikes rétek öklógiai vízigényének megfelelő működtetése érdekében javaslt jelentősen krlátzni vagy megakadályzni (zsilip/fenékküszöb beszerelése vagy a csatrna betemetése révén). (5) Erdőtelepítésre vnatkzó javaslatk 11
Nincsenek erdőtelepítésre vnatkzó javaslatk. (6) Gazdálkdáshz nem köthető javaslatk Nincsenek gazdálkdáshz nem köthető javaslatk. (7) Kezelési javaslatk indklása A Tóniszállás-gyepeken található belvízelvezető csatrna hsszútávn a szikes gyepek (1530) és a mcsarak vízháztartásának megőrzése érdekében történő átalakítása és működtetése alapvető fntsságú. KE-2 kezelési egység (1) Meghatárzása: Szikes rétek és degradátumaik (2) Érintettség vizsgálata élőhelyek: F2, F4 F2, OB Natura 2000 élőhelyek: 1530 (3) Gazdálkdáshz kötődő kezelési javaslatk a) Kötelező előírásk és krlátzásk Gyepek esetén a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X.18) Krm. rend előírásait szükséges alapul venni. Az erdőfltkra nem adhatók meg kötelező előírásk. b) Önkéntesen vállalható előírásk Felülvetés nem megengedett. (GY1) Vegyszeres gymirtás nem megengedett. (GY02) Fgaslás nem megengedett (GY09). Tárcsázás nem megengedett (GY10). Hengerezés nem megengedett (GY11). Gyepszellőztetés nem megengedett (GY12) Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznsítás. (GY22) Biztsítani kell a felhalmzódtt fűavar eltávlítását. (GY23) A gyepek természetvédelmi szempntú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi íráss véleménye alapján történhet. (25) A gyepek cserjésedését meg kell akadályzni, aznban a szórtan jelentkező őshns cserjék megőrzésére törekedni kell. (GY28) 12
A természetes gyepekben szórtan jelentkező őshns méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. (GY30) A gyepterületen előfrduló őshns hagyásfák, hagyásfa csprtk (delelő fák), valamint cserjés fltk eltávlítása nem megengedett. (GY33) Gyepterületen előfrduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábn állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatéknyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát fafajtól függően a vegetációs időszak kezdetén (április-május) vagy végén (augusztus-szeptember) kell elvégezni. (GY34) A legeltetési sűrűséget a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. (GY44) Villanypásztr csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság íráss véleménye alapján alkalmazható. (GY57) A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a gyepterület 20%-át. (GY61) A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén minimum 10 cm-es fűtarló biztsítása (GY92) A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani. (GY99) A kaszálás srán az inváziós fajkat nem tartalmazó szegélyélőhelyek a kaszálatlan területbe bele tartzhatnak (GY102) fkzttan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást aznnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szerv munkatársát. A talált fészek körül 0,5-1 hektárs védőterületet kell kialakítani a természetvédelmi szerv javaslata alapján. (GY103) A területen trágyadepónia, széna és szalmakazlak elhelyezése tils. (GY116) Éjszakázó helyek, ideiglenes karámk és jószágállásk helyét a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. (GY117) Élőhely-reknstrukció. (GY118) A legeléskizárt területet a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetetten kell kialakítani. (GY122) (4) Élőhely-reknstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatk A szikes rétek helyén kialakíttt szántók esetében a szántóművelés felhagyásával, kaszálás és legeltetés bevezetésével az eredeti élőhely reknstrukciójára van lehetőség. (Lásd a szántókra vnatzó kezelési egységnél!) A zsmbéksdó fltknál a legeltetés a megfelelő hasznsítás. (5) Erdőtelepítésre vnatkzó javaslatk Nincsenek erdőtelepítésre vnatkzó javaslatk. 13
(6) Gazdálkdáshz nem köthető javaslatk Nincsenek nem gazdálkdáshz nem köthető javaslatk. (7) Kezelési javaslatk indklása A szikes rétek helyén kialakíttt szántók esetében talajminőség és a vízháztartási visznyk kán visznylag gyrsan lehet az eredeti élőhelyet reknstruálni. A terület belvízelvezető rendszerének a szikes rétek öklógiai vízigényének megfelelő működtetése hsszútávn ezen élőhelyek fenntartása érdekében alapvető fntsságú. A megfelelő kaszálási rend (talajállapt-vízháztartás helyzete szerint időben fkzats, térben mzaiks) kialakítása a természetszerűbb gyepek állaptának fenntartáshz, a degradáltabbakénak a javításáhz szükséges. A kaszálására és legeltetésére vnatkzó előírásk hatására természetesebb fajdiverzitás alakulhat ki mind az üde, mind pedig a száraz gyepek esetében. KE-3 kezelési egység (1) Meghatárzása: Cickórós puszták, sztyeprétek, valamint jellegtelen és gyms száraz gyepek (2) Érintettség vizsgálata élőhelyek: H5a, F1b, OC, Natura 2000 élőhelyek: 1530, 6250 (3) Gazdálkdáshz kötődő kezelési javaslatk a) Kötelező előírásk és krlátzásk Gyepek esetén a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X.18) Krm. rend előírásait szükséges alapul venni. Az erdőfltkra nem adhatók meg kötelező előírásk. b) Önkéntesen vállalható előírásk Felülvetés nem megengedett. (GY1) Vegyszeres gymirtás nem megengedett. (GY02) Fgaslás nem megengedett (GY09). Tárcsázás nem megengedett (GY10). Hengerezés nem megengedett (GY11). Gyepszellőztetés nem megengedett (GY12). Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznsítás. (GY22) Biztsítani kell a felhalmzódtt fűavar eltávlítását. (GY23) A gyepek természetvédelmi szempntú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi íráss véleménye alapján történhet. (25) 14
A gyepek cserjésedését meg kell akadályzni, aznban a szórtan jelentkező őshns cserjék megőrzésére törekedni kell. (GY28) A természetes gyepekben szórtan jelentkező őshns méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. (GY30) A gyepterületen előfrduló őshns hagyásfák, hagyásfa csprtk (delelő fák), valamint cserjés fltk eltávlítása nem megengedett. (GY33) Gyepterületen előfrduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábn állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatéknyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát fafajtól függően a vegetációs időszak kezdetén (április-május) vagy végén (augusztus-szeptember) kell elvégezni. (GY34) A legeltetési sűrűséget a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. (GY44) Villanypásztr csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság íráss véleménye alapján alkalmazható. (GY57) A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a gyepterület 20%-át. (GY61) A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén minimum 10 cm-es fűtarló biztsítása (GY92) A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani. (GY99) A kaszálás srán az inváziós fajkat nem tartalmazó szegélyélőhelyek a kaszálatlan területbe bele tartzhatnak (GY102) fkzttan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást aznnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szerv munkatársát. A talált fészek körül 0,5-1 hektárs védőterületet kell kialakítani a természetvédelmi szerv javaslata alapján. (GY103) A területen trágyadepónia, széna és szalmakazlak elhelyezése tils. (GY116) Éjszakázó helyek, ideiglenes karámk és jószágállásk helyét a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. (GY117) Élőhely-reknstrukció. (GY118) A legeléskizárt területet a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetetten kell kialakítani. (GY122) (4) Élőhely-reknstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatk A kezelési egységbe tartzó száraz gyep élőhelytípusk a Natura 2000 terület több mint a felét (53%) brítják. Élőhely-reknstrukciós prgram keretében, a jelenlegi szántó területeken erdőfltkkal mzaikló, a termőhelyi adttságk szerinti valamely száraz gyepi élőhely reknstrukciójára van lehetőség. (5) Erdőtelepítésre vnatkzó javaslatk 15
Főként a nagybb és degradáltabb száraz gyep fltkn erdős sztyep-jelleggel kisebb facsprtk, szliter fák, cserjések ültetése előzetes felmérés alapján lehetséges. Élőhely-reknstrukciós prgram keretében, a site szántóin gyepes élőhelyekkel mzaikló, az adtt talaj és vízháztartási visznyknak megfelelő, tájjellemző természetes erdőtípusk fltjait javaslt telepíteni. (6) Gazdálkdáshz nem köthető javaslatk Nincsenek gazdálkdáshz nem köthető javaslatk. (7) Kezelési javaslatk indklása A Natura 2000 terület szántóin talajminőség és a vízháztartási visznyk szerint visznylag gyrsan élőhelyenként váltzó természeti értékkel lehet különböző száraz gyepi élőhelyeket reknstruálni. A meglévő jellegtelenebb száraz gyepeken a kisebb fás fltk ültetése főként a madárvilág szempntjából lehet kedvező. A megfelelő kaszálási rend (talajállapt-vízháztartás helyzete szerint időben fkzats, térben mzaiks) kialakítása a természetszerűbb gyepek állaptának fenntartáshz, a degradáltabbakénak a javításáhz szükséges. A kaszálására és legeltetésére vnatkzó előírásk hatására természetesebb fajdiverzitás alakulhat ki a száraz gyepek esetében is. KE-4 kezelési egység (1)Meghatárzása: Zömmel őshns fajkból álló jellegtelen vagy telepített erdők, erdősávk és cserjések (2) Érintettség vizsgálata élőhelyek: P2b, P8, RA, Natura 2000 élőhelyek: - (3) Gazdálkdáshz kötődő kezelési javaslatk a) Kötelező előírásk és krlátzásk Nem adhatók meg kötelező előírásk. b) Önkéntesen vállalható előírásk Erdészeti szempntból tájidegen fafajk erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése. (E05) Idegenhns fafajk telepítésének mellőzése. (E06) Rakdó, depónia kialakításának területi krlátzása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajkra történő esetleges kárs hatásk miatt). (E08) A fakitermeléshez és anyagmzgatáshz szükséges közelítő nymk csak a közösségi jelentőségű fajk és élőhelyek védelmének figyelembe vételével. (E09) 16
A fával nem, vagy részben fedett területek egyéb részletként (tisztás, cserjés, nyiladék, erdei vízflyás és tó, kpár) történő lehatárlása, szükség esetén az erdőrészlet megsztásával. (E11) A tisztásk fátlan állaptban tartása, tisztásként való tvábbi nyilvántartása. (E12) Állmánynevelés srán a nyiladékk és állmányszélek felé legalább 5 m széles erdőszegély létrehzásának elősegítése vagy a meglévők fenntartása. Az elő- és véghasználatk srán, a tájidegen növ nyek eltávlítása (az őshns növényekre nézve kíméletes módszerekkel). (E13) Az elő- és véghasználatk srán az előzetesen meghatárztt fa-, illetve cserjefajk teljes körű kímélte. (E19) Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének krlátzása gyepterületen, tisztásn (a közöségi jelentőségű élőhelyek és fajk védelme érdekében). (E25) Az előhasználatk srán az elegyfa fajk alsó és felső lmbkrna szintben hagyása, fenntartása, lehetőség szerint a természetes erdőtársulásra/közösségi jelentőségű élőhelyre jellemző összetételben, mennyiségben és többé-kevésbé egyenletes elszlásban. (E26) Őshns fafajkkal jellemezhető faállmánykban a nevelővágásk srán az idegenhns fa- és cserjefajk egyedszámának minimális szintre szrítása, illetve lehetőség szerinti teljes eltávlítása. (E29) A vegyes összetételű faállmánykban a nevelővágásk srán az idegenhns fafajk eltávlítása (E30) Az adtt erdőrészletben véghasználat esetén szálalóvágás alkalmazása. (E36) A fakitermelés elvégzésére idő- és térbeli krlátzás megállapítása. (E41) Felújítás táj- és termőhelyhns fafajkkal, illetve faállmány típussal. (E51) Őshns fafajú faállmány táj- és termőhelyhns fa- és cserjefajkkal történő felújítása. (E52) Az erdőfelújításban, pótlásban, állmánykiegészítésben kizárólag tájhns fafaj alkalmazása. (E57) Az erdősítések srán a természetes erdőtársulásnak megfelelő elegyfajk biztsítása. (E58) Talajvédelmi rendeltetésű és felnyíló (erdőssztyepp jellegű) erdők esetében a felújítás srán a táj- és termőhelyhns fafajk tuskó- és gyökérsarj eredetű újulatának megőrzése. (E61) A környező gyepterületek védelme érdekében az erdészeti tájidegen fafajk alktta állmányk tejeszkedésének megakadályzása. (E69) Kártevők elleni védekezésnél a szelektív szerek vagy bilógiai módszerek alkalmazását kell előnybe részesíteni. Nem használhatók lyan hatóanyag tartalmú készítmények, amelyek közösségi jelentősé gű, illetve védett fajk egyedeit is elpusztítják. (E75) 17
Az idegenhns fa- és cserjefajk eltávlítása révén felnyíló erdő, vagy tisztás kialakítása. (E89) (4) Élőhely-reknstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatk Rövidtávn elérendő a meglévő erdők szerkezetének és fajkészletének természetszerűbbé alakítása. Hsszú távú cél a talaj és vízháztartási visznyknak figyelembevételével a tájra jellemző ptenciális természetes erdő típusk fltjainak felnevelése. Táj- és élőhely-mintázati szempntból vizsgálandó az erdőterületek jelenlegi elhelyezkedésének megfelelősége, s amennyiben szükséges javaslt a gyep-erdő mzaikk arányainak csereerdősítéssel történő javítása. (5) Erdőtelepítésre vnatkzó javaslatk Gyepes (főként degradáltabb, száraz) élőhelyeken kisebb facsprtk, szliter fák ültetése előzetes felmérés alapján lehetséges. Élőhely-reknstrukciós prgram keretében, a site szántóin gyepes élőhelyekkel mzaikló, az adtt talaj és vízháztartási visznyknak megfelelő, tájjellemző természetes erdőtípusk fltjait javaslt telepíteni. Mind élőhely-fejlesztési, mind pedig élőhely-védelmi szempntból kedvező lenne a szántó területeknek a Natura 2000 terület határvnalát jelentő szegélyeit tájhns fajkkal erdősíteni, cserjésíteni. (6) Gazdálkdáshz nem köthető javaslatk A fészkelő madárvilág, főként a gyepes élőhelyekhez kötődő ritka fajk (kékvércse, szalakóta) állmányainak fenntartása érdekében javaslt szliter fákn, facsprtkban, erdőfltkban és erdősávk szegélyeiben költőládák, dúk kihelyezése. (7) Kezelési javaslatk indklása Az élőhelyi felmérések alapján, a területen található őshns fafajk dminálta erdősávk szerkezetükben alig, fajkészletükben pedig csak részben mndhatók természetszerűnek. Ezeknek a tájra jellemző erdőtípuskká történő átalakítása, a gyep-erdő mzaikk arányainak javítása a természetes élőhely- és fajdiverzitást jelentősen növelheti. Az erdészeti munkák, fahasználatk szabályzása az erdő, mint élőhely flyamats fennmaradását segíti. A hasznsíttt szántók a Natura 2000 terület határát jelentő szegélyeinek fásítása, cserjésítése nem csak élőhelyi előnyökkel jár, hanem növeli a külső területekről érkező kárs hatáskkal szembeni védelmet. KE-5 kezelési egység (1)Meghatárzása: Őshns fafaj nemesített és klónztt váltzatainak telepítései, valamint idegenhns fásszárúak uralta spntán és ültetett erdősávk és facsprtk (2) Érintettség vizsgálata 18
élőhelyek: S2, S6, S7 Natura 2000 élőhelyek: - (3) Gazdálkdáshz kötődő kezelési javaslatk a) Kötelező előírásk és krlátzásk Nem adhatók meg kötelező előírásk b) Önkéntesen vállalható előírásk Erdészeti szempntból tájidegen fafajk erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése. (E05) Idegenhns fafajk telepítésének mellőzése. (E06) Rakdó, depónia kialakításának területi krlátzása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajkra történő esetleges kárs hatásk miatt). (E08) A fakitermeléshez és anyagmzgatáshz szükséges közelítő nymk csak a közösségi jelentőségű fajk és élőhelyek védelmének figyelembe vételével. (E09) A fával nem, vagy részben fedett területek egyéb részletként (tisztás, cserjés, nyiladék, erdei vízflyás és tó, kpár) történő lehatárlása, szükség esetén az erdőrészlet megsztásával. (E11) A tisztásk fátlan állaptban tartása, tisztásként való tvábbi nyilvántartása. (E12) Állmánynevelés srán a nyiladékk és állmányszélek felé legalább 5 m széles erdőszegély létrehzásának elősegítése vagy a meglévők fenntartása. Az elő- és véghasználatk srán, a tájidegen növények eltávlítása (az őshns növényekre nézve kíméletes módszerekkel). (E13) Az elő- és véghasználatk srán az előzetesen meghatárztt fa-, illetve cserjefajk teljes körű kímélete. (E19) Fkzttan védett jelölő madárfaj fészkének (madárfajtól függően meghatárztt) körzetében fészkelési időszakban az erdőgazdálkdási tevékenység krlátzása. (E20) Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének krlátzása gyepterületen, tisztásn (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajk védelme érdekében). (E25) Felújítás táj- és termőhelyhns fafajkkal, illetve faállmány típussal. (E51) Idegenhns fafajú faállmány szerkezetátalakítása (E54) Az erdőfelújításban, pótlásban, állmánykiegészítésben kizárólag tájhns fafaj alkalmazása. (E57) Az erdősítések srán a természetes erdőtársulásnak megfelelő elegyfajk biztsítása. (E58) 19
Az idegenhns és tájidegen fafajú erdők véghasználata srán a táj- és termőhelyhns fafajk egyedeinek meghagyása (az alsó- és lehetőség szerint a cserjeszintben is. (E64) A környező gyepterületek védelme érdekében az erdészeti tájidegen fafajk alktta állmányk terjeszkedésének megakadályzása. (E69) Lehetőség szerint mechanikai módszerek (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás, kaszálás) alkalmazandók agresszívan terjedő fajk visszaszrítására. (E72) Kártevők elleni védekezésnél a szelektív szerek vagy bilógiai módszerek alkalmazását kell előnyben részesíteni. Nem használhatók lyan hatóanyag tartalmú készítmények, amelyek közösségi jelentőségű, illetve védett fajk egyedeit is elpusztítják. (E75) Az idegenhns fa- és cserjefajk eltávlítása révén felnyíló erdő, vagy tisztás kialakítása. (E89) A területhasználat megváltztatása. (E90) A terület tvábbi hasznsítása nem erdőgazdálkdási tevékenység keretében. (E91) (4) Élőhely-reknstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatk A kezelési egységbe nemes nyarask, akácsk és egyéb idegenhns fafajk (Fraxinus pennsylvanica, Elaeagnus angustiflia) uralta erdőfltk tartznak. Rövidtávn letermelésük után elérendő helyükön őshns fajkból álló telepítések létesítése. Idegenhns állmányk hsszú távú fenntartása, már prpagulum termelésük kán sem javaslt. Hsszú távú cél a termőhelyi adttságk figyelembe vételével a tájra jellemző ptenciális természetes erdőtípusk fltjainak felnevelése. Tvábbi nemesített és klónztt, valamint idegenhns állmányk ültetése kerülendő. Táj- és élőhely-mintázati szempntból vizsgálandó az erdőterületek jelenlegi elhelyezkedésének megfelelősége, s amennyiben szükséges javaslt a gyep-erdő mzaikk arányainak csereerdősítéssel történő javítása. (5) Erdőtelepítésre vnatkzó javaslatk Lásd fentebb az élőhely-reknstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatknál. (6) Gazdálkdáshz nem köthető javaslatk Nincsenek nem gazdálkdáshz nem köthető javaslatk. (7) Kezelési javaslatk indklása A kezelési egységbe nemes nyarask, akácsk és egyéb idegenhns fafajk alktta állmányk mi hamarabbi letermelése, eltávlítása, a prpagulum frrásk csökkentése, helyükön természetszerű élőhelyek ki- vagy visszaalakítása az egyik legfntsabb természetvédelmi feladat a területen, melytől a legnagybb mértékű természetes élőhely- és fajdiverzitás növekedés várható. Az er- 20