Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88)545-011, FAX: (88)545-096

Szám: 02/32-24/2009. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88)545-011, FAX: (88)545-096 E-MAIL: MOKELNOK@VPMEGYE.HU E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. február 19-ei ülésére Tárgy: A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő közoktatási intézményekre vonatkozó közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv kiegészítése Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Az előterjesztés elkészítésében részt vett szervezetek, személyek: Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala Oktatási és Közművelődési Iroda Wieland Erzsébet irodavezető Monostory Zsuzsanna közoktatási referens Mosolits Lászlóné esélyegyenlőségi szakértő Az előterjesztést megtárgyalta: Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság 1

Tisztelt Közgyűlés! A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2008. február 21-én a 10/2008. (II.21.) MÖK határozatával elfogadta a fenntartásában működő közoktatási intézményekre vonatkozó esélyegyenlőségi helyzetelemzést és közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervet. E határozat értelmében a Veszprém Megyei Közgyűlés Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottsága az intézkedési terv végrehajtását kétévente egy alkalommal értékeli, szükség esetén felülvizsgálja. A soron kívüli felülvizsgálatra azért kerül sor, mert a Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium rekonstrukciójára benyújtott, folyamatban lévő Alapfokú nevelési-oktatási intézmények és gimnáziumok infrastruktúrájának fejlesztése című, KDOP 5.1.1/2F kódszámú és a 198/2008.(XII.4.)MÖK határozat alapján beadásra került A kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben című, TÁMOP 3.1.4 kódszámú pályázat előírásai szükségessé teszik a kiegészítéseket. A KDOP 5.1.1/2F és a TÁMOP 3.1.4. pályázatok kötelező melléklete a közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és intézkedési terv. Ennek elkészítéséhez és jóváhagyásához kötelező térítésmentes szolgáltatásként az Educatio kht. szakértői listájáról kiválasztott esélyegyenlőségi szakértő igénybe vétele abban az esetben, ha a pályázó szerepel azon a településlistán, ahol az általános iskolai tanulók összetételében 40% felett van a hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók aránya. Tekintettel arra, hogy a pályázatba bevont intézmények közül a Batsányi János Gimnázium és Kollégium, a Kisfaludy Sándor Gimnázium, Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, a Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium, valamint a Thuri György Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény székhelye (Tapolca, Sümeg, Veszprém, Várpalota) szerepel az ú.n. 40- es listán, az esélyegyenlőségi intézkedési terv kiegészítéséhez szükség volt esélyegyenlőségi szakértő bevonására. A feladat elvégzésére Mosolits Lászlóné esélyegyenlőségi szakértőt kértük fel, aki kiegészítés után (a kiegészítéseket az előterjesztésben kék színnel jelöljük) az esélyegyenlőségi intézkedési tervet supervisor jóváhagyásával elfogadta. Az esélyegyenlőségi intézkedési terv kiegészítéseként új elemként került az anyagba az intézkedési terv megvalósítása során feltételezhetően nehézséget jelentő és az eredmények elérését gátló tényezők elemzését és tervezett kezelésüket szolgáló kockázatelemzés, az esélyegyenlőségi terv végrehajtását segítő programelemként az esélyegyenlőség biztosítását szolgáló pályázatokban való részvétel; új intézkedésként fogalmazódott meg az akciótervben a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű diákok bevonásának segítése az emelt szintű oktatásba vagy kéttannyelvű képzésbe; bekerült a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény módosításával életbe lépő, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodáztatására irányuló szabályozásból eredő intézkedés. Kiegészült továbbá az intézkedési terv a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók városonkénti arányainak bemutatásával. A 2008. február 21-én elfogadott dokumentumból kikerültek a 2008. július 1-ével Tapolca város fenntartásába került Széchenyi István Szakképző Iskolát érintő intézkedések, valamint átvezettük a Bánki Donát Szakképző Iskola és Kollégium és a Bercsényi Miklós Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium átszervezéséből adódott változásokat. 2

A fentiek alapján a következő határozati javaslatokat terjesztem a Tisztelt Közgyűlés elé:.../2009.(ii.19.)mök határozat 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése elfogadja a fenntartásában működő közoktatási intézményekre vonatkozó közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv kiegészítését. 2. A Közgyűlés felkéri a Főjegyzőt, hogy a közoktatási intézményekre vonatkozó közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv kiegészítését a Veszprém Megyei Önkormányzat honlapján tegye közzé és erről a Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézményeket értesítse. Határidő: 2009. február 28. Felelős: Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző Veszprém, 2009. február 6. Lasztovicza Jenő s.k. 3

Veszprém Megyei Önkormányzat A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézmények Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv 2008. 4

Tartalom Bevezetés 3. 1. A helyzetelemzés összegzése 4. 2. Intézkedési Terv az esélyegyenlőségi programhoz kapcsolódóan 9. 3. Célkitűzések 10. 4. Akcióterv 11. 5. Megvalósítás 21. 6. Monitoring és nyilvánosság 22. 7. Kockázatok 23. 8. Konzultáció és visszacsatolás 25. 9. Szankcionálás 25. 10. Záradék 26. A dokumentumot a Veszprém Megyei Önkormányzat Közoktatási Esélyegyenlőségi helyzetelemzésében foglalt adatok, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium által közzétett Sablon társulási közoktatási esélyegyenlőségi program a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatási sikeressége érdekében című útmutató alapján készítette Wohlfart Zsuzsanna tanügyigazgatási szakértő 5

Bevezetés Veszprém Megyei Önkormányzata elkötelezett amellett, hogy illetékességi területén intézkedéseivel valamennyi állampolgár számára biztosítsa a közoktatási feladatellátásban az esélyegyenlőséget. Az esélyegyenlőségi terv alapjául az alábbi jogszabályi vonatkozások szolgálnak az esélyegyenlőségről, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény értelmében. 1. Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. 2. Az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket e törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. A közoktatás esélyegyenlőségének biztosítása érdekében további, a közoktatással kapcsolatos kiegészítéseket tesz. 27. (1) Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). (2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. (4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. E törvény végrehajtását, alkalmazását a közoktatásban az 1993. LXXIX. évi törvény a közoktatásról határozza meg a megye kötelezettségei által: 105. (1) A megyei fejlesztési terv részeként vagy az abban foglaltakra tekintettel önálló intézkedési tervként meghatározza a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket (a továbbiakban: közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv). A 121. 14. pont: hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre 6

való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek; 29. pont: sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd Az Intézkedési Terv megvalósítása során a Veszprém Megyei Önkormányzat a következő prioritásokat fogalmazza meg: A közszolgáltatási feladatok minőségi ellátása és biztosítása a megye területén élők számára Az oktatási szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjának támogatása, ezt elősegítő intézményi innovációk ösztönzése Minőségi oktatás feltételeinek biztosítása az esélyegyenlőség biztosítására és a közoktatásra fókuszál, 1. A helyzetelemzés összegzése 1.1. Veszprém megye városaiban, településein biztosítottak és elérhetőek az esélyegyenlőség szempontjából legfontosabb közszolgáltatások részben helyben, részben más településen. Az intézmények fogadják, és integrált és szegregált formában foglalkoztatják a sajátos nevelési igényű gyermekeket és tanulókat, a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat. A nyilvántartás nem teljes, mely intézkedést követel. 1.2. Az intézményfenntartó társulások kialakításával gazdaságosabb és színvonalasabb nevelő oktató munka valósítható meg. 1.3. A Veszprém megyei önkormányzat ellátja a kötelező közoktatási feladatait. Fenntartása alatt működik 5 sajátos nevelési igényű tanulókat foglalkoztató általános iskola, 2 önállóan működő alapfokú művészetoktatási intézmény 5 középfokú oktatási intézménybe integrált alapfokú művészetoktatási intézmény, és 18 középfokú oktatási intézmény melyen belül 5 kollégium. 1.4. Valamennyi, a megye területén működő sajátos nevelési igényű tanulókat foglalkoztató általános iskola a megye városaiban működik, megyei fenntartással, megfelelő feltételekkel. Az általános iskolai feladatok mellett szakiskolai feladatot is felvállaltak. Egy intézményben működik kollégium, három intézményben óvoda. A szakember ellátottság megfelelő. A tanulócsoportok létszáma a jogszabályi feltételeknek megfelelő, a gyermekek és a tanulók fogadása az intézménybe megoldott. A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma magas, 40 %-ot meghaladja. A tárgyi feltételek változó képet mutatnak. A bejáró tanulók száma magas. Az intézmények kihasználtsága megfelelő. 1.5. A sajátos nevelési igényű tanulók továbbtanulása jó képet mutat. A tanulók a képességeiknek megfelelő iskolát választják. Beiskolázásuk speciális szakiskolába, szakiskolába történik. Az általános iskola befejezését követően kevés azon tanulók száma, aki nem tanul tovább. A továbbtanulási mutatók a tanulók értelmi képességének megfelelőek. 1.6. A gyógypedagógiai intézményekben a lemorzsolódás magas, mely intézkedést követel 1.7. A sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához szükséges, jogszabályokban meghatározott alapvető feltételek biztosítottak. 7

1.8. Veszprém Megyei Önkormányzat által fenntartott intézmények székhely településein összességében az SNI-s arány Balatonfűzfő kivételével sehol nem haladja meg az országos átlagot. 1. Intézménytípusok esetében az általános iskolai ellátás területén a 7%-ot Ajka, Tapolca, Várpalota, Veszprém városában haladja meg az SNI-s arány. 1.9. Az alapfokú művészetoktatási intézmények zeneművészeti ágban oktatják a tanulókat. Ezekben az intézményekben a hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók száma alacsony. Szakember feltétel biztosított, a tárgyi feltételek bővítésre, korszerűsítésre várnak. 1.10. A megyei fenntartású 18 középfokú oktatási intézmény az igényeket ki tudja elégíteni. A születési adatokat áttekintve megállapítható, hogy Veszprém megyében a jelenlegi középiskolás korosztály 4600-4400 fős évfolyamonkénti létszámához képest a következő években várhatóan 4100-3100 fő fog a középfokú oktatásba belépni. A változás tendenciája az elkövetkezendő hat évben csökkenő, ezért a fenntartóknak feladat lesz az intézményhálózat folyamatos felülvizsgálata és szükség esetén a korrekciója. A tankötelezettség 18 éves korig tartó kiterjesztésével a tanulói létszámcsökkenés azonban várhatóan drasztikusan nem érezteti hatását. Veszprém megye önkormányzati iskolahálózata teljes egészében képes lenne fogadni a középfokú intézményekbe lépő egyes korosztályokat. 1.11. A megyei fenntartású intézmények között kiegyenlített a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya. A bejáró tanulók száma magas, utaztatásuk tömegközlekedéssel történik. A HHH-s arányok tekintetében Tapolca és Várpalota középfokú iskolarendszere átgondolásra javasolt, mivel mindkét településen a HHH-s arányok koncentrációja a speciális szakiskolákban kiemelkedően magas. 1.12. A lemorzsolódási adatok elemzése azt mutatja, hogy az évfolyamismétlők aránya magas, mely meghaladja az országos átlagot, ez intézkedést követel. A magántanulók aránya nem éri el az országos átlagot. Az intézményekben több olyan tanuló van, aki 250 óránál többet hiányzott. Ez elsősorban a sajátos nevelési igényű tanulókat foglalkoztató iskoláknál jelentkezik, ami intézkedést követel. 1.13. A Megyei Önkormányzat a lemorzsolódás, az iskolaelhagyás jelenségeinek megléte a második esély iskolája -ként emlegetett felnőttek iskoláinak létjogosultságát továbbra fontosnak tartja, működtetését támogatja. 1.14. Az országos kompetencia-mérésen valamennyi középfokú iskola részt vett. A gyógypedagógiai intézmények viszont nem kapcsolódtak be a mérésbe. Az intézmények teljesítménye változó. Öt intézménynél nincs adat. A szövegértés mérésének eredménye alapján öt intézmény, a matematika mérésének eredménye alapján négy intézmény az országos átlaghoz képest alultejesített. Az elmaradás megszüntetése érdekében intézkedési tervet kötelesek készíteni. A többi intézmény mindkét tantárgy esetében elérte az országos átlagot, vagy az országos átlag felett van. 1.15. A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra vonatkozó adatokkal nem rendelkeznek az intézmények, amely arra enged következtetni, hogy a tanulónkénti eredmények kiértékelésére nem került sor. 1.16. Az iskolán belül a nívócsoportos oktatás, a kis létszámú osztályok fenntartása, újraindítása csak alapos vizsgálat lefolytatása mellett támogatható! Ez feltétlenül beavatkozást igényel a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának pontos ismerete után minden egyes csoportbontás előtt. 1.17. Iskolán kívüli programok közül az Útravaló programban az intézmények többsége bekapcsolódott. Az Arany János programot pápai Türr István Gimnázium igényelte. Több középfokú intézmény részt vesz a Tempus Mobilitas programban, a Bursa Ösztöníj rendszerben és igénylik a Megyei Önkormányzat által biztosított középiskolai tehetséges tanulók és a velük foglalkozó pedagógusok részére adható ösztöndíjat. 1.18. A fenntartó részt vesz az iskolatej programban, biztosítja az általános iskolás korosztály részére az iskolatejet. Az intézmények biztosítják a jogszabályban meghatározott tanulói támogatásokat (tankönyv-, étkezési támogatás), a költsége az intézmény költségvetésében tervezett. 8

1.19. Az intézmények a lehetséges igényelhető normatívák közül nem igényelték az integrációs, képesség kibontakoztató normatívát, melynek igénylése intézkedést követel. 1.20. A humán erőforrás tekintetében az intézményekben a stabilitás jellemző. Megfelelő végzettségű pedagógusok tekintetében gond a szakképzés területén jelentkezik. Nem biztosított a személyi feltétel minden középiskolában, a sajátos nevelési igényű tanulók foglalkoztatásához. Intézkedést követel. 1.21. Az oktatás feltételeiben az intézményi telephelyek vonatkozásában van különbség. A fenntartó mindent megtesz azért, hogy az esélyt mindenki számára egyformán biztosítsa. Az intézmények rendelkeznek könyvtárral, mindenki számára biztosítják az informatika alapjainak elsajátítását, a középfokú intézményekben a tanulók nyelvoktatásban részesülnek, az idegen nyelvválasztás lehetőségével. A szabadidő hatékony eltöltése érdekében nagyon sok sport és kulturális tevékenységet kínálnak az intézmények. 1.22. Az infrastrukturális feltételek változó képet mutatnak az intézmények vonatkozásában, az akadálymentesítés nem megoldott, mely intézkedést követel. A Veszprém Megyei Önkormányzat 16 középfokú közoktatási intézményt tart fenn, melyekről az alábbi táblázatok adnak információt: OM szám feladat ellátási hely funkció pedagógusok száma tanulók száma HH/HHH SNI tanulók száma 037188 Bánki Donát Szakképző Iskola és Kollégium 8400 Ajka Bródy Imre u. 2. Bánki Donát Szakképző Iskola és Kollégium Bercsényi Miklós Tagiskolája 8400 Ajka Felsőcsingeri u. 1. Szakiskolai képzés 121 47/11 Szakközépiskolai képzés 50 569 124/32 Kollégiumi ellátás 6 92 Szakközépiskolai képzés Szakiskolai középiskolai képzés 8460 Devecser Jókai u. 3. Tagintézm: szakiskolai képzés 8400 Ajka Felsőcsingeri u. 2. Tanműhely 8400 Felsőcsingeri u. 1 Kollégiumi ellátás 5 63 037181 Bródy Imre Gimnázium, Szakközép-iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 8400 Ajka Bródy Imre u. 4. 037165 Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium és Kollégium 8220 Balatonalmádi, Rákóczi u.39. 037166 Lóczy Lajos Gimnázium, Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakközép- iskola és Kollégium 8230 Balatonfüred Ady E. u. 40. 037213 037218 037219 Gimnáziumi képzés-6-5-4 évf 62 329 526 Szakközépiskolai képzés 38 51 9/2 106/102 18 567 114/10 7 Akkreditált OKJ-s képzés 20 5/0 Gimnáziumi oktatás 35 334 4/0 Kollégiumi ellátás 7 200 Gimnáziumi oktatás 241 12/1 Szakiskolai képzés 32 154 9/1 8230 Balatonfüred Bartók Béla u. 4. Kollégiumi ellátás 2 50 3/1 Széchényi Ferenc Kertészeti Szakképző Iskola és Kollégium 8230 Balatonfüred Hősök tere 1. Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium 8184 Balatonfűzfő Gagarin u. 27. Szakiskolai képzés 115 17/0 40 Szakközépiskolai képzés 367 37/0 Kollégiumi ellátás 8 166 Gimnáziumi képzés SNI 8184 Balatonfűzfő Gagarin u. 9. Kollégiumi ellátás 8184 Balatonfűzfő Bugyogóforrás u.19. Kollégiumi ellátás Acsády Ignác Szakképző Iskola és Kollégium 8500 Pápa, Erkel F. u. 39. 131 4/n.a. Szakközépiskolai képzés 363 4/n.a. Szakiskolai képzés 9-10. 47 111 4/n.a. Speciális szakiskolai képzés 9-10 32 3/n.a 234 11 174 5/n.a. 100 Szakiskolai képzés 606 59/17 83 Szakközépiskolai képzés 477 49/5 Kollégiumi ellátás 9 143 65 9

OM szám feladat ellátási hely funkció pedagógusok száma tanulók száma HH/HHH SNI tanulók száma 037172 Petőfi Sándor Gimnázium és Szakközépiskola 8500 Pápa Várkert út 6. 037185 Türr István Gimnázium és Kollégium 8500 Pápa Fő u. 10. 8500 Pápa Komáromi u. 14. Kollégiumi ellátás 8500 Pápa Külső Veszprémi u. 2 Kollégiumi ellátás 037167 Kisfaludy Sándor Gimnázium, Szakképző Iskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 8330 Sümeg Mártírok u. 1-3. 037234 Batsányi János Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium 8300 Tapolca Liszt Ferenc u. 12-14 Gimnáziumi képzés-6-5-4 évf 403 40/6 30 Szakközépiskolai képzés 10 Gimnáziumi képzés 36 529 31/6 Gimnáziumi képzés 7 146 Szakközépiskolai képzés 22 36 5/2 Kollégiumi ellátás 34 6 265 22/5 15 Gimnáziumi képzés 32 411 1 8300 Tapolca Alkotmány u. 10. Kollégiumi ellátás 4 42 8 037194 Faller Jenő Szakképző Iskola és Kollégium 8100 Várpalota Szent István u. 1. 8100 Várpalota Fehérvári u. 39 Tanműhely Szakközépiskolai képzés 405 37/5 Szakiskolai képzés 54 353 46/11 8100 Várpalota Bartók Béla u. 4 Kollégiumi ellátás 4 50 10/3 037935 Thuri György Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 8100 Várpalota Szent Imre út 9. 037206 Medgyaszay István Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium 8200 Veszprém Tüzér u. 42. 037171 III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészet-oktatási Intézmény 8420 Zirc Köztársaság u. 9. 037222 Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium 8420 Zirc Alkotmány u. 16. Gimnáziumi képzés 8420 Zirc Szabadság u. 10. Tanműhely 33 Szakközépiskolai képzés 24 388 31/0 4 Szakiskolai képzés 82 14/14 9 31 Gimnáziumi képzés 312 22/0 Kollégiumi ellátás 2 54 Gimnázium 25 167 3/0 Szakközépiskolai képzés 161 1/0 Szakközépiskolai képzés 13 224 42/13 Szakiskolai képzés 32 451 58/12 Kollégiumi ellátás 6 123 29/1 10

A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése fenntartásában működő gyógypedagógiai intézmények Az alábbi táblázatok a Megyei Önkormányzat fenntartásában működő gyógypedagógiai intézmények adatait mutatják be: OM szám feladat ellátási hely (megnevezése és címe) 038568 Balla Róbert Téri Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola 8500 Pápa Balla Róbert tér 14. 038571 038740 Bartos Sándor Óvoda, Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola 8100 Várpalota Dankó u. 16/V. Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készség fejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium 8200 Veszprém, Tüzér utca 44. funkció főállású pedagógus létszám gyermekek tanulók száma HH/HHH gyermekek tanulók száma SNI gyermekek tanulók száma általános iskola 1-8 149 113/41 149 előkészítő szakiskola 31 31 25/6 31 óvodai nevelés 2 9 9 általános iskola 1-8 26 114 72/64 114 előkészítő szakiskola 4 32 20/20 32 óvodai nevelés 2 7 5/2 7 általános iskola 1-8. 21 78 43/14 78 speciális szakiskola 9-12. 9 47 20/2 47 kollégiumi ellátás 5 85 85 8435 Gic Petőfi Sándor u 5/A. 5/B speciális szakiskola 12. 2 12 5/0 12 038567 Molnár Gábor Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 8400 Ajka Verseny u. 18. óvodai nevelés 7 4/4 7 általános iskola 5-8. évf. 95 51/24 95 32 speciális szakiskola 9-12 85 42/18 85 8400 Ajka, Gyár u. 1. általános iskola 1-4. évf. 8 37 26/12 37 038570 Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola és Speciális Szakiskola 8297 Tapolca-Diszel Templomtér3. 8300 Tapolca Iskola u. 5. Szakiskolai képzés 9-12 11 81 49/37 38 Általános iskola 1-8. 10 71 44/31 71 8300 Tapolca Nagyköz u. 3. Középsúlyos csoport okt. 5 24 6/3 24 8297 Tapolca-Diszel Csobánc MH Sportfoglalkozás 8297 Tapolca-Diszel Szabó Ervin u.6 Étkeztetés 11

A HHH és az SNI arányok alakulása városonként Ajka városban a HHH és SNI arány alakulása intézménytípus fő HHH arány % SNI arány % óvoda 849 64 7,5 47 5,5 általános iskola 2510 162 6,4 201 8 középiskola 2797 181 6,5 111 4 mindösszesen 6156 407 6,6 359 5,8 Ajka városában a gyermekek/tanulók 6,6%-a halmozottan hátrányos helyzetű, 5,8%-a sajátos nevelési igényű és a sajátos nevelési igényű tanulók 52%-a, az összlétszámhoz viszonyítva 3% gyógypedagógiai tagozaton tanul. A megye fenntartásában a gyógypedagógiai intézmény és 2 középfokú oktatási intézmény működik. A további középiskolák közül egy Ajka város önkormányzata fenntartásában van, egy pedig alapítványi iskola. A középiskolai tanulók száma: 2 183 fő a megyei fenntartású intézményben, 204 az Ajka város által fenntartott Vörösmartyban és 335 az alapítvány által fenntartott Szent- Györgyiben, összesen 2722 fő. Magántanulók száma 7 fő, mely az összes tanulólétszám 0,3 %-a, az országos átlag 1 alatt van. A hátrányos helyzetű tanulók száma a település középiskoláiban: 534 fő, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma 163 fő, sajátos nevelési igényű tanulók száma az iskolákban 27 fő, akik integrált oktatásban vesznek részt. Arányuk az összes tanulói létszámhoz viszonyítva az alábbiak szerint alakul: intézmény HH arány % HHH arány % SNI arány % Vörösmarty 0 0 5 2,45 1 0,5 Molnár Gábor Spec. 42 49 18 21 85 100 Szent-Györgyi 32 10 0 0 0 0 Bánki 171 24,8 43 6,2 Bercsényi Tagiskola 208 24,3 102 11,9 18 2,1 Bródy 123 19,9 12 1,9 7 1,1 összesen 576 20,6 181 6,5 111 4 Ajka településén a középfokú iskolai ellátásban a különböző fenntartású intézmények között a szegregáció mértéke 21%. A kistérségi feladatot ellátó gyógypedagógiai tagozatot működtető megyei fenntartású intézmény, a Molnár Gábor fogadja a térség középsúlyos értelmi fogyatékos tanulóit. 1 Magántanulók országos átlaga: 0,61 % 12

Balatonalmádi városban a HH/HHH és SNI-s arány 1 középfokú oktatási intézmény működik a megyei önkormányzat fenntartásában. A középiskolai tanulók száma: 334 fő. Magántanulók az intézményben nincsenek. Sajátos nevelési igényű tanulók az iskolákban nem tanulnak. A hátrányos helyzetű tanulók száma 4 fő, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók az adatok alapján az intézményben nincsenek. intézménytípus fő HHH arány % SNI arány % óvoda 211 1 0,4 3 1,3 általános iskola 469 2 0,8 21 5 középiskola 334 0 0 0 0 mindösszesen 1014 3 0,3 24 2,4 Balatonfüred városban a HH/HHH és SNI-s arány intézménytípus fő HH arány % HHH arány % SNI arány % óvoda 663 37 39 0 0 1 0,1 általános iskola 1066 109 10,2 12 1,1 29 2,7 középiskola 877 75 8,6 2 0,2 0 0 mindösszesen 2606 221 8,4 14 0,5 30 1,1 2 középfokú oktatási intézmény működik a megyei önkormányzat fenntartásában. A középfokú iskolai tanulók száma: 877 fő. Magántanulók az intézményekben nincsenek. Sajátos nevelési igényű tanulók az általános iskolában vannak, integrált oktatásban részesülnek. A középfokú iskolákban a hátrányos helyzetű tanulók száma: 75 fő, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma 2 fő - a Széchényi Ferenc Kertészeti Szakképző Iskola és Kollégiumban nincs. Arányuk az összes tanulói létszámhoz viszonyítva az alábbiak szerint alakul: intézmény HH arány % HHH arány % Lóczy 21 5,3 2 0,5 Széchényi 54 11,2 összesen 75 8,6 2 0,2 Balatonfűzfőn a HH/HHH és SNI-s arány intézménytípus fő HH arány % HHH arány % SNI arány % óvoda 122 17 14 0 0 0 0 13

általános iskola 298 45 15 0 0 18 6 középiskola 637 13 1,6 0 0 234 36,7 mindösszesen 1057 75 7 0 0 252 24 1 középfokú oktatási intézmény működik a megyei önkormányzat fenntartásában. A középiskolai tanulók száma: 637 fő. Az intézményben 2 fő magántanuló van, mely az összes tanuló- létszám 0,3 %-a. Sajátos nevelési igényű tanulók száma 234 fő, ez az összes tanulólétszám 36,7 %-a. A tanulók, a diszlexiás tanulóknak indított gimnáziumi és szakiskolai képzésben végzik tanulmányaikat, mely az esélyegyenlőség lehetőségének kiterjesztését biztosítja. Ebben az osztályban a tehetséges, jó képességű, kreatív diszlexiás tanulók számára biztosítják az oktatást. Pápa városban a HH-s, HHH-s és SNI-s arányok intézménytípus fő HH arány % HHH arány % SNI arány % óvoda 1052 316 30 80 7 8 0,7 általános iskola 2974 598 20 281 9,4 175 5,8 középiskola 4065 261 6,4 57 1,4 65 1,6 mindösszesen 8091 1175 14,5 418 5,1 248 3,06 Pápán négy oktatási intézmény/intézményegység működik a megyei önkormányzat fenntartásában. A középiskolai tanulók száma: 2 056 fő. Magántanulók nincsenek. Az intézmények közül a Petőfi Sándor Gimnázium és Szakközépiskola 6 évfolyamos, a Türr István Gimnázium és Kollégium 8 évfolyamos középiskola. A hátrányos helyzetű tanulók száma: 204 fő halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma 40 fő, sajátos nevelési igényű tanulók közül 71 fő integrált oktatásban vesz részt, 31 fő, azaz 0,38% speciális szakiskolában. Arányuk az összes tanulói létszámhoz viszonyítva az alábbiak szerint alakul: intézmény HH arány % HHH arány % SNI arány % Acsády 108 9,9 22 2,0 65 6,0 Balla 25 80 6 19 31 100 Petőfi 40 9,7 6 1,5 6 1,5 Türr 31 5,9 6 1,1 összesen 204 2,5 40 0,5 102 1,2 A szegregáció mértéke a középiskolákban: 18,5%. Sümeg városban a HH-s, HHH-s és SNI-s arányok intézménytípus fő HH arány % HHH arány % SNI arány % óvoda 230 53 23 14 6 0 0 általános iskola 629 105 16,7 32 5,1 45 7,1 középiskola 301 29 9,6 11 3,6 15 5 mindösszesen 1160 187 16 57 5 60 5,1 14

Sümegen 1 középfokú oktatási intézmény működik a megyei önkormányzat fenntartásában. A középiskolai tanulók száma: 301 fő. Magántanulók száma az intézményben 3 fő, mely az összes tanulói létszám 1 %-a. Tapolca városban a HH-s, HHH-s és SNI-s arányok intézménytípus fő HH arány % HHH arány % SNI arány % óvoda 574 113 19,7 12 2,1 0 0 általános iskola 1587 240 15,1 71 4,5 146 9,1 középiskola 1121 106 9,4 41 3,6 42 3,7 mindösszesen 3282 459 14 124 3,7 188 5,7 1 középfokú oktatási intézmény és egy gyógypedagógiai intézmény működik a megyei önkormányzat fenntartásában. A két középiskola és speciális szakiskola összetétele, a HH/HHH-s és SNI-s arány az összes tanulói létszámhoz viszonyítva az alábbiak szerint alakul: intézmény HH arány % HHH arány % SNI arány % Batsányi Széchenyi 58 9,2 4 0,6 4 0,6 Szász 49 60 37 46 38 47 összesen 107 3,2 41 1,2 42 1,3 A szegregáció mértéke a középfokú iskolákban 45,4%. Várpalota városban a HH-s, HHH-s és SNI-s arányok intézménytípus fő HH arány % HHH arány % SNI arány % óvoda 704 99 14 19 2,7 9 1,2 általános iskola 1951 235 12 99 5 159 8,1 középiskola 1654 174 10,5 18 0,8 57 3,6 mindösszesen 4309 508 11,8 136 3 225 5,3 2 középfokú oktatási intézmény és egy gyógypedagógiai intézmény (Bartos) működik a megyei önkormányzat fenntartásában, egy a városi önkormányzat, egy pedig alapítványi fenntartásban. A középfokú intézményekben a HH/HHH és SNI-s arány az összes tanulói létszámhoz viszonyítva az alábbiak szerint alakul: intézmény fő HH arány % HHH arány % SNI arány % Faller 758 83 10,6 16 20,5 Thuri 412 31 7,5 4 1 Várkerti 87 19 21,8 2 2,3 6 6,9 15

Képességf. 397 41 10,3 47 11,2 Bartos 32 20 62,5 20 62,5 32 100 összesen 1686 194 11,5 38 2,2 89 5,2 A szegregáció mértéke a középfokú iskolákban: 62,5 %. Veszprém város a HH-s, HHH-s és SNI-s arányok intézménytípus fő HH arány % HHH arány % SNI arány % óvoda 1900 134 7 10 0,5 29 1,5 általános iskola 4386 488 11 91 2 330 7,5 középiskola 5018 232 4,6 57 0,7 96 1,9 mindösszesen 11304 781 7 130 1,1 455 4 A középfokú iskolák közül 1 középfokú oktatási intézmény és egy speciális szakiskola működik a megyei önkormányzat fenntartásában. A középfokú iskolai tanulók száma: 394 fő. Magántanulók az intézményben nincsenek. Arányuk az összes tanulói létszámhoz viszonyítva az alábbiak szerint alakul: HH arány % HHH arány % SNI arány % Medgyaszay 36 9,1 14 3,6 9 2,3 Gasztroker 21 4,5 7 1,5 6 1,4 Lovassy 14 2 4 0,6 4 0,6 Vetési 12 1,8 0 0 2 0,3 Ipari 31 3,5 5 0,6 0 0 Közgazd. 21 4,6 2 0,5 10 2,2 Táncsics 69 14 18 4 6 1,3 Jendrassik 16 2 5 0,6 0 0 Kozmutza 25 42 2 8 59 100 összesen 232 4,6 57 0,7 96 4 A középfokú iskolákban a szegregáció mértéke: 7,3%. Az esélyegyenlőség érvényesülésének vizsgálati szempontjait, megállapításait és az esélyegyenlőségi kockázatok kezelésére javasolt beavatkozásokat a táblázat rögzíti: vizsgálati szempontok szükséges, elvárt, lehetséges beavatkozások Az oktatási esélyegyenlőség érvényesülésének vizsgálata 1. Biztosítottak-e, illetve egyenlő mértékben elérhetők-e az alábbi közszolgáltatások a megyében élők számára? Közoktatási intézményi feladatok Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás Alapfokú művészetoktatás Közoktatási szakszolgálati és szakmai A Veszprém megyei önkormányzat ellátja a kötelező közoktatási feladatait. Fenntartása alatt működik 5 sajátos nevelési igényű tanulókat foglalkoztató általános iskola, 2 önállóan működő alapfokú művészetoktatási intézmény 5 középfokú oktatási 16

szolgáltatási feladatok Gyógypedagógiai tanácsadás Korai fejlesztés és gondozás Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Gyógytestnevelés Gyermekjóléti alapellátások Gyermekjóléti szolgáltatás Házi gyermekfelügyelet Családi napközi Bölcsőde Gyermekjóléti szakellátások Családok átmeneti otthona intézménybe integrált alapfokú művészetoktatási intézmény, és 16 középfokú oktatási intézmény, melyen belül 13 kollégium. A szakszolgálati feladatellátás a kistérségekkel kötött megállapodások alapján saját fenntartású intézménnyel biztosít. A gyermekjóléti alapellátások közül a házi gyermekfelügyelet, a családi napközi ellátása nem megoldott. 2. Biztosítottak-e, illetve egyenlő mértékben elérhetők-e a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodáztatásának és iskoláztatásának feltételei Az óvodai intézményegységek elegendő férőhellyel rendelkeznek, a kihasználtság megyei szinten 87%, A megye intézményeiben, a gyógypedagógiai tagozatra irányított óvodás gyermekeket fogadni tudják. 23 fő, 3 csoport A HHH-s 3 éves gyermekek számáról nincs egzakt adat. Biztosított a megyében minden halmozottan hátrányos helyzetű gyerek számára, hogy iskolába járjon, és érvényesül a közoktatásról szóló 1993. évi LXXXIX tv. 65. (2) paragrafusa A megye által fenntartott intézményrendszer férőhely kapacitása biztosítja valamennyi gyermek, így a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára 3-18 éves korig a speciális igényű tanulók felkészítését gyógypedagógiai tagozaton, valamint a középfokú iskolázást, ahol a helyi önkormányzatok (városok) az ilyen jellegű igényeket kielégíteni nem tudják. Beavatkozásra nincs szükség Beavatkozást igényel - Azon családok azonosítása, amelyekben van olyan gyermek, aki nem részesül óvodai nevelésben (lakossági és védőnői települési nyilvántartások alapján) minden naptári év január-február hónapban az előző naptári év december 31-ei adatok alapján. - Tájékozódás az érintett gondviselők körében az óvodáztatási szándékról és az óvodáztatás esetleges akadályairól minden év március-április hónapban családlátogatás keretében. (A családlátogatást családsegítő szakember és óvodapedagógus végzi, szükség szerint szociálpedagógus vagy szociális munkás, kisebbségi képviselő stb. segíti.) - Intézkedések kezdeményezése az óvodáztatást akadályozó egyedi tényezők elhárítására: beóvodázási támogatás biztosítása, étkezés, utazás stb. költségeinek átvállalása. Beavatkozást igényel A HHH-s tanulók pontos számának meghatározása fontos feladat, ezt követően olyan adminisztrációs rendszer kiépítésére van szükség, ami minden intézményi folyamatban szerepelteti a HHH-s tanulók adatait. 17

3. A megyei önkormányzat által fenntartott intézmények között nem érvényesül a szegregáció A gyógypedagógiai tagozaton tanuló általános iskolás tanulók 31,8 %-a halmozottan hátrányos helyzetű, ami feladatot határoz meg mind a fenntartó, mind az intézmények számára Szakiskolában 1653 fő tanul HH: 394 fő, 23,4%, HHH: 71 fő, 4,3% Szakközépiskolában 3362 fő, HH: 443 fő, 13%, HHH: 72 fő, 2,1% Gimnázium: 3748 fő, HH: 283 fő, 7,5%, HHH: 5 fő, 0,1% Kollégium: 1337 fő, HH: 55 fő, 4,1%, HHH: 5 fő, 0,4% Alapfokú művészetoktatási intézményekben a tanulók 10%-a HH-s, HHH-s tanuló nincs. Ajka, Tapolca, Várpalota településeken az SNI-s tanulók aránya magas Beavatkozási lehetőségek A fenntartóknak pedig meg kell teremteni és biztosítani kell azt az infrastrukturális és személyi hátteret, amely a hátrányok leküzdését támogatják. Az iskoláknak fel kell készülni az egyre növekvő számú hátrányos helyzetű gyermekek fogadására: a pedagógusoknak olyan kompetenciákkal kell rendelkezni, amelyek a fejlesztés eredményességét segítik a megváltozott társadalmi környezetben. A középiskolákban, kollégiumokban a hátrányos helyzetű tanulók esélyeinek növelése érdekében célszerű a kompetenciaalapú programcsomagok megismerése, és minél szélesebb körben való alkalmazása. Ehhez ajánlatos, hogy a tantestületek megismerjék a hatékony együttnevelés módszertanát, a kooperatív technikákat. A megyei fenntartású intézményekben a gyermekek/tanulók rendszeres felülvizsgálatát tervezni szükséges. Visszahelyezés esetén együttműködés a helyi iskolákkal, szükséges mentorálás segítése. 4. Az oktatás hatékonyságában és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai eredményességében eltérés tapasztalható. A kimutatások szerint a lemorzsolódás a gyógypedagógiai tagozaton magas: Magántanulók: 2,14% Bukás: 4,78% 250 óránál több hiányzás: 4,72% Az intézményeknek nem állnak rendelkezésre pontos adatok a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai előmeneteléről. Van eltérés a pedagógiai munka hatékonyságát mérő országos kompetencia mérések intézményenkénti eredményeiben az országos átlaghoz képest. Beavatkozás tervezése szükséges az oktatás színvonalának növelése, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességének biztosítása érdekében. Beavatkozási lehetőségek: Intézményi szintű intézkedések tervezésére van szükség, ahol az évfolyamismétlés meghaladja a 2,1%-t. Az intézményvezetők szabályozzák a hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók nyilvántartásának rendjét, az adatszolgáltatás tartalmát és gyakoriságát. Az osztályfőnöki munkatervekben jelenjen meg, hogy a bukás ellen mit terveznek és a napközis foglalkozások segítsék elő az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítését. Ahol az országos kompetenciamérések eredményei terén alulteljesítés tapasztalható az országos átlaghoz képest, ott egy fejlesztő programot szükséges kidolgozni a felzárkózás érdekében. Beavatkozási lehetőségek Az iskolák készüljenek fel a kompetenciamérések eredményeinek feldolgozására, a fenntartó az 18

intézményvezetői beszámolóban kérjen a kompetencia-teljesítményekről tájékoztatást. Az iskolák hozzák nyilvánosságra a kompetenciamérések eredményeit. A pedagógusok értékeljék külön a HHH-s tanulók eredményeit, a szükséges egyéni fejlesztések szakmai-módszertani és egyéb feltételeire vonatkozó intézkedési terv kidolgozása, annak érdekében, hogy 25%-nál nagyobb mértékben ne térjenek el nem HH-s társaik eredményeitől. 5. Az intézmények között az oktatás feltételeiben tapasztalható különbség Személyi feltételek: Nem megfelelő képesítéssel betöltött pedagógusállás nincs az intézményekben. A kapott adatok alapján az elmúlt három évben a pedagógusok közül kevesen vettek részt a közelmúltban legalább 30 órás korszerű módszertani felkészítést segítő továbbképzésen. Általánosan megállapítható, hogy az intézményi infrastruktúra megfelelő, bár vannak különbségek a feltételek biztosításában. Az IKT-technologiák kialakítása és fejlesztése elengedhetetlen. Képesség-kibontakoztató vagy integrációs támogatás igénylése A megye közoktatási intézményei létszámuknak megfelelő arányban részesülnek a fenntartói hozzájárulásokból Beavatkozási lehetőségek Továbbképzések szervezésének és igénybevételének támogatása és a részvétel biztosítása az érintett intézmények, ill. pedagógusok számára. A képzések meghatározása a helyzetelemzés alapján: pl. mérési szakemberek, vagy pedagógus attitűdváltást elősegítő tantestületi képzések. Beavatkozási lehetőségek: A közoktatási infrastruktúrafejlesztési céloknak a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének érvényesülését segíteni kell. A kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak még nem teljesülnek minden intézményben, így beavatkozás tervezendő évenkénti konkrét, mérhető intézkedésekkel. Infrastrukturális igényfelmérés alapján a hiányok pótlására terv készítése Intézményi együttműködések erősítése. Beavatkozást igényel A különböző támogatások és normatívák igényjogosultjainak minden intézményre kiterjedő számbavétele, az igényjogosultság megállapításához szükséges egységes adminisztratív feltételek megteremtése. Az Integrált Pedagógiai Rendszer kiépítése Beavatkozás igényel Helyzet- és igényfelmérés a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók minőségi oktatáshoz való hozzáférésének biztosítására. A esélyegyenlőtlenségi indikátorok folyamatos ellenőrzése, további korrekciós intézkedések tervezése és végrehajtása. 2. Intézkedési terv az esélyegyenlőségi programhoz kapcsolódóan i tervnek a helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra (esélyegyenlőségi kockázatokra) kell reagálnia. i terv összeállításánál azonban arra is törekedni kell, hogy az elemzésből ne csak a hiányosságokra, hanem az erősségekre is koncentráljunk. Az elért eredmények megtartása mindenképpen fontos célkitűzés. Ez csak úgy valósítható meg, ha szükség esetén beavatkozást kezdeményezünk. A fő feladat a prevenció, illetve olyan garanciális 19

elemek működtetése, amelyek biztosítják az esélyegyenlőség fenntartását. 2.1. A megyei fejlesztési tervhez való kapcsolódás A Veszprém megyei fejlesztési tervhez való kapcsolódás a közoktatás hatékonyságának emelését szolgálja, amely azáltal is teljesülhet, hogy a fejlesztési terv az erőforrások összehangolását hivatott elősegíteni. A magyar közoktatás egyik jelentős problémája a települési iskolák fenntartásának finanszírozása, valamint a minőségi oktatás tárgyi és személyi feltételeinek biztosítása. A cél olyan feladat ellátási modellek kiépítése, amelyek magasabb színvonalú oktatást, gazdaságosabb működést tesznek lehetővé azáltal, hogy több település közös közoktatási feladatellátásra társul. Az összehangolt működtetés mellett fontos cél, hogy az intézmények megőrizhessék önállóságukat, sajátos pedagógiai arculatukat, de eközben megteremtődnek a minőségi oktatás feltételei, s gazdaságosabbá válik az intézmények működtetése. Fejlesztési prioritások Keresni kell tehát azokat a megoldásokat, amelyek a jövő generáció nevelése, oktatása szempontjából kedvezőbbek a jelenleginél, gazdaságosabb működtetési feltételek mellett magasabb minőségi színvonalat biztosítanak. Ennek egyik, központilag preferált formája a kistérségi együttműködés az oktatás-nevelés területén. Egy kevésbé széttagolt, az emberi erőforrásokkal jobban takarékoskodó intézményrendszer kialakítására ösztönöz a megyei fejlesztési terv, amely a térségi feladatok összehangolását és az együttműködés kereteinek további szélesítést igényli. Az óvodai intézményegység sajátos arculatának kialakítását és fejlesztést támogatják a fenntartó önkormányzatok. Kiemelt feladat a környezeti nevelés előtérbe helyezése és az egyéni képességfejlesztés. Az óvodai intézményegység minőségfejlesztése továbbra is a szolgáltató jelleg hangsúlyozására, a partneri igény felmérésre és a szisztematikusan elvégzett önértékelésre épül. Az általános iskolai feladatellátást az önálló intézményfenntartás működtetése jellemez. Cél, hogy a tanköteles korú tanuló esetében a közoktatási törvény előírásai alapján a tanuló lakóhelyén történjen a feladatellátás, illetve ne jelentsen aránytalan terhet, és valósuljon meg a tanuló érdeke a társulásos működés esetén is. A minőségfejlesztést a folyamatos fejlesztés és a folyamatszabályozás minél teljesebb megvalósulása alapján szervezze az intézmény. Az önkormányzatok támogatják az etnikai kulturális hagyományok megőrzését, és tovább fejlesztését elősegítő tanórai és tanórán kívüli tanulásszervezést. Az intézmények felzárkóztató és integrációs programjainak működtetése a feltételek biztosítása kiemelt helyi oktatáspolitikai törekvés. A pedagógiai szakszolgálati feladatokat a megyei fejlesztési tervben megjelölt intézményhálózat segítségével kell megvalósítani. A fejlesztő pedagógus, logopédus, gyógy testnevelés intézményi feladatainak hatékony ellátásához a megyei intézményhálózattal együttműködve helyben is biztosítani kell a személyi és tárgyi feltételeket. A pedagógiai szakmai szolgáltatás igénybevételével, illetve a mérési tervben megfogalmazott külső mérések teljesítésével kell az állandó fejlesztéshez szükséges információk, tények beszerzését szorgalmazni. Az önkormányzatok nyitottak a környező településekkel történő megállapodás keretében szabályozott együttműködésre. 3. Célkitűzések Az Intézkedési Terv megvalósítása hozzájárul ahhoz, hogy Veszprém megye területén élő 3-18 éves korosztály olyan nevelésben, oktatásban részesüljön, ami elősegíti a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók munkaerőpiacra történő integrációját és egyéni karrierjük megvalósítását. Hosszú távú célkitűzések 2013-2015 A munkaerőpiaci igényeknek megfelelő ismeretek nyújtása a diákoknak. 20

Az egyéni szükségletekből fakadó minőségi oktatatáshoz jutás feltételeinek biztosítása valamennyi gyermek/tanuló részére Az intézményekben a kompetencia alapú nevelés-oktatás kapjon nagyobb hangsúlyt. A hátrányos helyzetű gyermekek esélyeinek növelése a közoktatás fejlesztésével. A megyei szintű minőségirányítási rendszer működtetése járuljon hozzá az esélyegyenlőségi program megvalósításához. Középtávú célkitűzések 2011-2012 Az intézményekben a közoktatás eredményessége javuljon mind a továbbtanulás, mind a lemorzsolódás, mind a kompetenciamérés eredményeiben. A gyógypedagógia tagozaton nevelt sajátos nevelési igényű tanulók számára biztosítani kell a normál szakképzésbe való bekapcsolódás lehetőségét. A szakszolgálati ellátáson belül a fejlesztésekre még nagyobb hangsúly fektetése. Az intézmények infrastrukturális hátterének biztosítása Az intézményekben kiépülnek a pedagógiai innováció feltételei Rövid távú célok: 2009-2010 Minden halmozottan hátrányos helyzetű gyermek/tanuló kerüljön be a megfelelő ellátási rendszerbe. A hátrányos helyzetű gyermekek esélyeinek növelése érdekében képesség-kibontakoztató és integrációs támogatást igénylése Közös intézményi adatbázis alakul ki a HHH-s tanulók eredményeinek nyomon követéséről 4. Akcióterv 1. 2. Valamennyi óvodai neveléssel összefüggő szülői igény teljesítéséhez szükséges feltétel megteremtése A helyi önkormányzatok kötelezettsége, hogy kötelező feladatukat társulásban való részvétellel, másik önkormányzattal vagy nem önkormányzati intézményfenntartóval kötött megállapodással, intézménylétesítéssel vagy bővítéssel tudják teljesíteni. Együttműködési szerződések kialakítása, társulási együttműködés lehetőségének kihasználása. felelőse Fenntartók, intézményvezetők, esélyegyenlőségi megbízott megvalósításának határideje Az int éz 2010. augusztus 1-jéig. Tárgyalások megkezdése, jegyzőkönyvek. Minden érintett család meglátogatása. Ellátott gyermekek száma. Tanév végi intézményi beszámolók Partneri elégedettség mérés a szolgáltatásról. A helyi önkormányzatoknak biztosítania kell a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek három éves koruktól történő óvodai nevelését. Minden HH és HHH gyermek 3 éves kortól óvodába jár. A védőnők segítségével minden településen el kell készíteni, és frissíteni kell az óvodáskorú gyerekek 21

felelőse megvalósításának határideje létszámára vonatkozó nyilvántartást. Intézményvezetők, gyermekjóléti szolgálat vezetője, esélyegyenlőségi megbízott 2008. szeptember 1-jétől folyamatosan A beíratott és nyilvántartott HH és HHH gyermekek száma nő az óvodában. Beiratkozási dokumentumok. A tankötelezettség teljesítése időben történik. 22

3. 4. felelőse megvalósításának határideje Biztosítani kell az ellátások szakmai és törvényi minimumát. Az integrált oktatás személyi feltételének megteremtése, a meglévő, a jelenlegi személyi feltétel továbbfejlesztése Biztosítani kell, hogy az integrált oktatásban résztvevő SNI tanulók megfelelően felkészült szakemberek irányításával tanuljanak. Szaktanárok továbbképzésének támogatása. Továbbképzési terv. intézményvezető 2008-tól folyamatosan Intézményi beszámoló, személyi feltétel továbbképzéssel történő megoldása, Pedagógusok beiskolázása. A szaktanárok 30 %-a továbbképzéssel felkészülnek az integrált nevelés-oktatásfeladatainak végzésére. Továbbképzési terv megvalósulása. A szaktanárok 50 %-a továbbképzéssel felkészülnek az integrált nevelés-oktatásfeladatainak végzésére. Továbbképzés terv megvalósulása. Az integrált nevelés erősítése. Meg kell teremteni az integrált nevelés-oktatás személyi, tárgyi feltételeit. A megyei szakértői bizottság javaslatára a kijelölt gyermekeket, tanulókat a nyilvántartott HH és a HHH gyermekeket és tanulókat a jogszabályban meghatározott módon integrált nevelésben kell részesíteni. Nevelésük, oktatásuk korszerű szemléletet, megfelelő személyi, tárgyi feltételt követel. felelőse Fenntartó, intézményvezető, esélyegyenlőségi megbízott megvalósításának határideje 2008 2010. Szakértői javaslatok, jegyzői határozatok ismeretében az integrált oktatás megvalósul eredményességét mérő indikátor közép távon eredményességét mérő indikátor hosszú távon A gyermekek fejlesztése, felzárkóztatása a tanulmányi eredményben megmutatkozik. Statisztika, intézményi beszámoló A gyermekek fejlesztése, felzárkóztatása a tanulmányi eredményben megmutatkozik, továbbtanulás biztosított. Statisztika, intézményi beszámoló 23

5. 6. A különböző telephelyen működő intézmények feltételeinek azonos szintű biztosítása. A humán erőforrás, szakos ellátottság, tárgyi feltételek biztosítása, fejlesztése. Közgyűlési döntés az iskoláztatás feltételeinek folyamatos javításáról. Helyzet- és igényfelmérés, kapacitás térkép készítése Társulási együttműködés hatásvizsgálata. Különböző támogatások és normatívák, pályázatok igényjogosultságának számbavétele. felelőse Fenntartó, intézményvezetők, esélyegyenlőségi megbízott. megvalósításának határideje 2011. Továbbképzések nyilvántartása. Iskolán kívüli lehetőségek 11/1994. MKM rendelet alapján a kötelező felszerelési és eszközlisták teljesülése. A fenntartó által biztosított források nagyságának összehasonlítása. Partneri igényfelmérés és elégedettség vizsgálat. A magántanulók számának szinten tartása. A magántanulói státusz okainak vizsgálata. Szűrővizsgálatok a pedagógiai szakszolgálat segítségével. A felmentés, illetve magántanulóvá nyilvánítás indokainak azonosítása. felelőse megvalósításának határideje Intézményvezető, esélyegyenlőségi megbízott 2008-tól folyamatos A magántanulók száma nem nő. Intézményi beszámolók. A magántanulók száma országos átlag alatti értéket mutat. A magántanulók száma országos átlag alatti értéket mutat. 24