Szigethalom Város Önkormányzata Közoktatási Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzés 2012
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 2. Törvényi háttér... 3 3. A közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és program célja... 7 4. Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés... 9 4.1 Demográfiai adatok... 9 4.2 Népességvándorlás... 10 4.3 Szociális helyzet a településen... 11 4.4 A közszolgáltatások elérhetősége... 13 4.5 A szolgáltatásnyújtás fenntartói/szervezeti háttere... 14 4.6 Óvodáztatás... 15 4.7 Általános iskolai oktatás... 19 4.8 Bejárók, eljárók száma, körzetes, illetve körzeten kívüli tanulók:... 30 4.9 A település szakember-ellátottsága... 31 4.10 Az önkormányzati hozzájárulás mértéke a település intézményeiben, integrációs támogatás az egyes intézményekben:... 31 5. A helyzetelemzés összegzése... 32 6. Kötelezettségek és felelősségek... 37 7. Megvalósítás... 38 8. Monitoring és nyilvánosság... 39 9. Konzultáció és visszacsatolás... 39 10. Szankcionálás... 39 11. Záradék... 39 2
1. Bevezetés Az esélyegyenlőség megvalósításának alapfeltétele a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatási és társadalmi integrációjának biztosítása és előmozdítása, különös tekintettel az esélyteremtésre. A legfrissebb kutatások szerint a közoktatásban jelen lévő szegregációs és szelekciós mechanizmusok korlátozzák a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférést, tovább mélyítik a meglévő társadalmi különbségeket, ezért a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók oktatási sikeressége kiemelt figyelmet kíván. Ezek a különbségek megfelelő jogi, finanszírozási és szakmai környezet kialakításával jelentősen csökkenthetők. A közeljövőben várható törvényi változások, az ezzel kapcsolatos bizonytalanságok megnehezítik az esélyegyenlőségi feladatok tervezését, ugyanakkor a jelen dokumentumnak az érvényes jogszabályokon és szakmai útmutatón kell alapulnia. 2. Törvényi háttér A jelen dokumentum készítésekor még érvényben lévő, közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: közoktatási törvény) és a 2012 szeptemberében hatályba lépett, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC tv (továbbiakban: köznevelési törvény) is hangsúlyt fektet az oktatási-nevelési folyamatban az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség elvének érvényesülésére. A jogrend eddig is szabályozta az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogokat. Több jogszabályban és alkotmánybírósági határozatban szerepel ezzel kapcsolatos állásfoglalás, de nem voltak egységesek a használt fogalmak, a szabályozás nem szankcionálta kellőképpen ezeknek a jogoknak a megsértését. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: egyenlő bánásmódról szóló törvény) törekszik ezeknek a hiányosságoknak pótlására, az európai normákkal való összhang megteremtésére. 3
Települési (Helyi) esélyegyenlőségi program: A helyi önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programot fogad el, amelyben elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Az önkormányzati esélyegyenlőségi program tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a települési önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését. Elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat. A diszkrimináció és esélyegyenlőség kapcsolata: A diszkrimináció tilalma önmagában nem oldja meg a törvényi előírások teljesülését, azaz nem szünteti meg a létező egyenlőtlenségeket. Pontosan ezért van szükség esélyegyenlőségi politikára. Az egyenlő bánásmóddal szemben az esélyegyenlőségi politika azt kívánja meg, hogy a diszkrimináció tilalmának betartásán túl erőfeszítéseket tegyenek a nők, a romák, a mélyszegénységben élők, a fogyatékkal élők, az időskorúak (a továbbiakban: érintett célcsoportok) esélyegyenlőségének javítása érdekében. Az esélyegyenlőségi politika tehát nem esik egybe az egyenlő bánásmód biztosításával: mindazon jogi és nem jogi eszközöket jelenti, amelyek azt a célt szolgálják, hogy mindenki egyenlő eséllyel érvényesülhessen az élet legkülönbözőbb területein oktatás, egészségügy, munkaerőpiac, szociális biztonság stb., de legalábbis csökkenjenek az érintett célcsoportokat érő hátrányok. Esélyek javítása, kiegyenlítése: Esélyek javításán azt kell érteni, hogy az önkormányzat hatékonyan eljuttatja az információkat az érintettekhez, javítja hozzáférésüket a már létező szolgáltatásokhoz, azaz nagyobb számban vehetik igénybe ezeket a szolgáltatásokat, illetve új szolgáltatásokkal látja el őket. Esélyegyenlőség érvényesítése: Néhány társadalmi csoport, így különösen a szociálisan hátrányos helyzetűek közé tartozók számtalan hátrányt szenvednek el mindennapi életük során. Mindannyiunk érdeke, hogy javuljon ezeknek az embereknek az élete. A demográfiai változások, a foglalkoztatás növelése, a képzettségbeli hiányosságok orvoslása, a vállalkozások versenyképességének növelése, szegregációmentes közoktatás ebben fontos eszköz lehet. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló 4
A közoktatásról szóló törvény 121. (1) bek. 14. pontjában foglaltak szerint hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akinek családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, továbbá halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. Az új, köznevelési törvény hatályba lépését követően, a hatályos definíció szerint kell meghatározni a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körét. Egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség, pozitív megkülönböztetés Az egyenlő bánásmódról szóló törvény egy törvényen belül kívánja szabályozni az egyenlő bánásmódra és az esélyegyenlőségre vonatkozó szabályokat. Az egyenlő bánásmód követelménye a kötelezettektől azt kívánja meg, hogy tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes személyek vagy személyek egyes csoportjaival szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, megtorlást, zaklatást vagy jogellenes elkülönítést eredményez. Alapvetően tehát az egyenlő bánásmód követelménye az egyik oldalon kötelezettséget jelent: a kötelezettek nem sérthetik meg mások egyenlő emberi méltóságát. A jogosult oldalán ugyanakkor ez azt eredményezi, hogy mindenkinek jogosultságként kikényszeríthető igénye van arra, hogy őt egyenlő méltóságú személyként kezeljék. Hétköznapi nyelven fogalmazva jogsérelem esetén az államnak kötelessége a sérelem ellen fellépni, tehát az illető elvárhatja ennek betartását! Ezzel szemben az esélyegyenlőség esetén senkinek sincs jogosultságként kikényszeríthető igénye, hétköznapi nyelven ilyen elvárással nem léphet fel elmaradása esetén. Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre: amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy amelynek megszervezéséhez az állam közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy 5
közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). Az egyenlő bánásmód követelményét az oktatással-neveléssel összefüggésben érvényesíteni kell különösen: az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, az oktatás-nevelés követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, a teljesítmények értékelése, az oktatáshoz-neveléshez kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, a kollégiumi elhelyezés és ellátás, az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport: jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 6
Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri. Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. Szolgáltatási kötelezettségek: A szolgáltatás nyújtása során arra kell törekedni, hogy a célcsoportok, a lakosság tagjai: minél nagyobb számban kapjanak információt az önkormányzat szolgáltatásairól, minél nagyobb számban részesüljenek szolgáltatásaiból és más tevékenységéből, versenyképességét, helyzetét, életkörülményeit érdemben javítsák, személyre szabott, speciális igényeket kielégítő szolgáltatásokat kapjanak. A fenti törvényi hivatkozások szellemében Szigethalom Önkormányzata a következőkben dolgozza ki Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzését és Programját, vállalva, hogy az elkészült és elfogadott dokumentumot összehangolja az esélyegyenlőségi szempontból releváns önkormányzati dokumentumokkal, elsősorban a komple települési esélyegyenlőségi programmal, az önkormányzati minőségirányítási programmal, valamint a fenntartása alatt működő közoktatási intézmények működtetésével, pedagógiai munkájukat szabályozó dokumentumaikkal. 3. A közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és program célja A hazai jogrendszerekben az Európai Unióhoz való csatlakozásig nem szerepelt kiemelten az esélyegyenlőségi szempontok figyelembevétele. Ez a csatlakozással módosult: az esélyegyenlőség érvényesítése - a régi tagállamokhoz hasonlóan - Magyarországon is a fejlesztéspolitika alapvető szempontja. 7
Az esélyegyenlőség mindannyiunk számára fontos érték. Segít elérni azt a célunkat, hogy mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minőségű szolgáltatásokra függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Az esélyegyenlőség biztosítása horizontális elvárás. Az esélyegyenlőség érvényesítése nem pusztán követelmény, hanem az önkormányzatoknak is hosszú távú érdeke, hiszen növeli a szervezet versenyképességét Az esélyegyenlőség biztosítása a legtöbb esetben nem jár többletköltséggel: csupán szemléletváltást, rugalmasságot, nagyobb figyelmet igényel a szervezet vezetősége, illetve alkalmazottjai részéről, és szorosan kapcsolódik az önkormányzati törvényben foglaltak végrehajtásához. Célok: A közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség elősegítése a település közoktatási-nevelési intézményeiben. Az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok lehetőségének kiszűrése. Az egyenlő hozzáférés biztosítása a minőségi oktatáshoz. A halmozottan hátrányos helyzetű, és a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók esélyegyenlőségének biztosítása és előmozdítása az oktatási-nevelési folyamatokban (támogató lépések, szolgáltatások bevezetése, melyek csökkentik a meglévő hátrányokat, javítják az iskolai sikerességet, támogatják a megfelelő pályaválasztását). A diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi integráció támogatása. A program elkészítésének célja olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése, amelyek nemcsak csökkentik a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint az SNI gyerekek/tanulók meglévő hátrányát, hanem javítják iskolai sikerességüket. A program következetes megvalósítása a halmozottan hátrányos helyzetű, és a sajátos nevelési igényű gyerekek/tanulók esélyeinek a nevelés/oktatáson keresztül történő növelését eredményezheti. 8
4. Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés Az alábbiakban közölt helyzetelemzés az érvényes szakmai útmutató szerint készült, az Önkormányzat és intézményei által szolgáltatott adatok alapján. 4.1 Demográfiai adatok. Vizsgált terület 2006 2011 Lakónépesség száma 15937 17559 Állandó népesség száma 16785 17749 Állandó népességből a 0-2 évesek száma 591 634 Állandó népességből a 3-5 évesek száma 585 731 Állandó népességből a 6-14 évesek száma 1713 1790 Állandó népességből a 15-18 évesek száma 744 821 Állandó népességszám változása 1990-2006/ 2006-2011 (-/+) (fő) +6174 +964 A fenti táblázat Szigethalom demográfiai helyzetéről ad áttekintést statisztikai adatok alapján. Megállapíthatjuk, a Magyarországon jellemző népességcsökkenő tendencia Szigethalmot nem érintette, az egyenleg jelenleg is erősen pozitív. Az előrejelzés szerint ez a tendencia tovább folytatódik. 9
4.2 Népességvándorlás Az alábbi adatok azt mutatják, mennyire jellemzőek és milyen típusúak a bevándorlások a településen. A települési helyzetet bemutató számok a következő logikát követik: 1=Egyáltalán nem jellemző 5=Nagyon nagy mértékben jellemző Közeli településekről 3 Közeli városból 3 Távolabbi településekről 3 Távolabbi városokból 3 Megyeszékhelyről 4 Budapestről 4 Külföldről 1 Közeli településekre 1 Közeli városba 1 Távolabbi településekre 2 Távolabbi városokba 2 Megyeszékhelyre 2 Budapestre 2 Külföldre 2 10
A településre érkezők elsősorban a közelebbi településekről, illetve Budapestről érkeznek és telepednek le. Ennek oka, hogy a település területén, elsősorban a külső területeken, alacsony áron kaphatóak telkek. A budapesti ingatlanárakhoz képest nagyon kedvező feltételekkel lehet itt építkezni. Az elvándorlás a településről kevéssé jellemző. 4.3 Szociális helyzet a településen Vizsgált terület 2006. év (fő) 2011. év (fő) Munkanélküliek száma a településen 208 446 Ebből tartósan munkanélküli 21 na Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt? 31 125 Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt? 529 854 e b b ő l Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről 105 119 Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nem nyilatkoztak na na Jegyző által védelembe vett kiskorúak száma 27 Átmeneti és tartós nevelésbe vettek száma 11 11
2006-2011 között az állandó népesség száma mintegy ezer fővel növekedett. Még ha a népességszám növekedését is figyelembe vesszük, akkor is szembetűnő, hogy a munkanélküliek száma több mint duplájára emelkedett ugyanezen idő alatt. Bár Szigethalom ma is kedvező helyzetben van a főváros közelsége miatt, az utóbbi években kibontakozó és mélyülő gazdasági válság a településen is érezteti a hatását. Ez a folyamat a segélyezési mutatókban is nyomon követhető, jelentősen emelkedett mind a rendszeres szociális segélyben, mind a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma. A településen élő kiskorú gyermekek 21,4%-a hátrányos helyzetű. Ugyanakkor nem növekedett jelentős mértékben a halmozottan hátrányos helyzetről nyilatkozó szülők száma, a HHH gyermekek aránya 2,9%. Ez részben a településre jellemző kedvező iskolázottsági mutatóknak köszönhető, másrészt a nyilatkozattétel érdekében az érintett szülők tájékoztatása, motiválása folyamatos erőfeszítéseket igényel a szakemberek részéről. Etnikailag szegregált terület nincs a városban, ezt támasztja alá a KSH által közölt statisztikai mutatókon, és a város releváns adatain alapuló, az Integrált Városfejlesztési Stratégiához kapcsolódó Antiszegregációs Terv is. Ugyanakkor egy kisebb, mindössze 14 lakos által lakott, 3 lakásból álló, a Petőfi utcában található terület a későbbiekben megfelelő odafigyelés hiányában szegregációs folyamatokat indukálhat. A közoktatási intézményekben ez jelenleg úgy jelenik meg, hogy a település óvodájának egyik tagintézményében, amelynek az említett terület a beóvodázási körzetébe tartozik, magasabb a HHH gyermekek aránya. ( Piros óvoda) 12
4.4 A közszolgáltatások elérhetősége Közszolgáltatások Helyben Más településen, éspedig... (km) A szolgáltatás ellátatlan KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás 1-4. Általános iskolai oktatás 5-8. Alapfokú művészetoktatás X X X X KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK Korai fejlesztés, tanácsadás és gondozás Ráckeve Fejlesztő felkészítés Ráckeve Nevelési tanácsadás Ráckeve Logopédiai ellátás Ráckeve Továbbtanulási, tanácsadás pályaválasztási Ráckeve Gyógytestnevelés Ráckeve GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK Gyermekjóléti szolgáltatás Bölcsőde Családi napközi Iskolai napközi Házi gyermekfelügyelet GYERMEKJÓLÉTI SZAKELLÁTÁSOK (szükség szerint, a Családok átmeneti otthona gyermekjóléti keresztül elérhető) szolgálaton 13
4.5 A szolgáltatásnyújtás fenntartói/szervezeti háttere Közszolgáltatások Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás Alapfokú művészetoktatás Gyógypedagógiai tanácsadás Korai fejlesztés és gondozás Fejlesztő felkészítés Nevelési tanácsadás A feladatellátás fenntartói háttere Kiszervezett Önkormányzat formában non saját fenntartású profit, civil, intézménye vagy egyházi szervezet, gazdasági vagy gazdasági társasága társaság Intézmé nyfenntar tó társulás Többcélú Társulás Megyei önkormá nyzat Egyéb Logopédiai ellátás Továbbtanulásipályaválasztási tanácsadás Gyógy-testnevelés Gyermekjóléti szolgáltatás Bölcsőde Családi napközi Iskolai napközi Házi gyermekfelügyelet családok átmeneti otthona A településen helyben nem minden szolgáltatás érhető el, de Szigetszentmiklós és Ráckeve közelsége, valamint a város által kötött szolgáltatási szerződések lehetővé teszik ezen szolgáltatások teljes körű igénybe vételét. 14
4.6 Óvodáztatás 2006 2011 Óvodai intézmények száma 1 1 Óvodai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 4 5 Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 400 580+20%=7 20 Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 593 773 Óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek száma na 197 Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 14 32 Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek száma na na Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma na na Óvodába beíratott SNI gyermekek száma na 14 Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül) Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 0 0 18 24 Annak ellenére, hogy a településen, 2007 folyamán épült egy új, modern óvodaépület, jelenleg is férőhely hiány van az intézményben. Hosszabb távon valószínűleg a városba való betelepülés folyamata csökkenni fog, így elegendő lesz a jelenlegi férőhely, azonban a tagóvodák közötti infrastrukturális különbségek kiegyenlítése megoldandó feladat lesz, mely újabb pályázati források bevonását is szükségessé teszi. A bölcsődei, és óvodai férőhelyhiányt részben enyhíti, hogy 3 családi napközi működik a településen. Ezek azonban magánintézmények, a térítési díjat csak a magasabb keresetű családok tudják vállalni. 15
Gyermekek száma a tagóvodákban: OM azonosító intézmény neve Összesen Gyerekek száma HH /HHH HHH % SNI 032978 Kék Óvoda 130 41/4 3% 4 032978 Zöld Óvoda 125 29/3 2,4% 2 032978 Piros Óvoda 123 41/15 12,1% 3 032978 Sárga Óvoda 138 37/4 2,8% 3 032978 Narancs Óvoda 257 49/6 2,3% 2 összesen: 773 197/32 4,13% 14 Az SNI gyermekek aránya az óvodában alacsony, összesen 1, 8 %. Nem magas a HHH gyermekek aránya sem, azonban figyelmet érdemel, hogy a Piros Óvodában a többi tagóvodához képest lényegesen magasabb a HHH gyermekek száma, és aránya. Az Antiszegregációs Tervvel összhangban itt is fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a Petőfi utca, amely a Piros Óvoda körzetébe tartozik szegregáció által veszélyeztetett terület. A tagóvoda szegregálódásának megakadályozása, valamint a közoktatási intézményekben az esélyegyenlőségi szempontok érvényesülése érdekében ennek a tagóvodának a fejlesztésére nagy hangsúlyt kell fektetni a továbbiakban. Személyi feltételek, pedagógiai gyakorlat: Főállású pedagógusok száma:49 fő 16
Módszertani terület Résztvevő főállású óvodapedagógus Hatékony együttnevelés az iskolában - IPR képzés 31 Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés 12 Kooperativ tanulás 1 Projektpedagógia 31 Drámapedagógia 11 Egyéb 35 A pedagógusok képzettsége kiemelkedő, szinte valamennyi, az inklúziót szolgáló módszertani területen. Az óvodapedagógusok a TÁMOP 3.3.2. pályázat keretében végezték a tanfolyamokat. A pályázat lezárult, az IPR elemeinek beépítése a nevelési programba jelenleg folyamatban van, de óvodai IPR programba nem tud bekapcsolódni az intézmény, mivel a törvényben meghatározott kritériumoknak nem felel meg a HHH gyermekek aránya. Az óvoda nagy hangsúlyt fektet a családokkal való együttműködésre. (Rendszeresek a zenés programok, családi sportversenyek, kirándulások, amelyeken a hátrányos helyzetű családok ingyenesen, vagy kedvezményesen vehetnek részt.) Minden épületben van egy gyermekvédelmi felelős. (pl. ruhagyűjtést, játékgyűjtést, ingyenes tábort szerveznek) 4 fő fejlesztőpedagógus is dolgozik az intézményben, akik saját munkaidejükön felül plusz juttatásért végzik az egyéni és kiscsoportos fejlesztéseket. 17
Rendelkezésre áll 1 fő logopédus, és 1 fő gyógypedagógus, ők áprilistól a szakszolgálat alkalmazottai. ( Ez a kapacitás nagyon kevés a szükségletekhez képest) Az intézmény hangsúlyt fektet a tehetségfejlesztésre is: ez részben óvodai foglalkozásokba beépítve jelenik meg, másrészt délutáni külön programok keretében (zenei-művészeti-testi nevelés) Utóbbiak fizetős szolgáltatások, elsősorban a magasabb keresetű családok számára elérhetőek. infrastruktúra: Feladat- ellátási hely építés éve legutóbbi felújítás éve fejleszt ő szoba szükség - tantere m számít ógép tornate rem Narancssárga Óvoda 2007 Sárga Óvoda 1979 Zöld Óvoda 1980 Kék Óvoda 1979 2010 Piros Óvoda 1952 Nem kiegyenlítettek az infrastrukturális adottságok a különböző feladat ellátási helyek között. Nincs minden tagintézményben tornaterem, illetve tornaszoba. a Zöld Óvodában van tornaszoba, és mivel itt van helyileg a Sárga Óvoda is, ide járnak át onnan is a gyerekek a testnevelés foglalkozásokra. A Kék Óvodában is megoldható a mindennapi testnevelés, bár nincs tornaszoba, de van rá elkülöníthető helyiség. A Piros Óvodában csak a csoportszobában, vagy az udvaron tudnak tornázni a gyermekek. 18
A Piros Óvoda épülete a legrégebbi, 1952-ben épült, és jelentősebb felújítás nem történt hosszabb ideje. 4.7 Általános iskolai oktatás 2006 2012 Általános iskolai intézmények száma 2 2 Általános iskolai feladat ellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai férőhelyek száma Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 3 3 672 +710 51 24+27 51 24+27 Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt) 1168 536 +579 Általános iskolai magántanulók száma 7 4+1 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma 86 19+36 Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül) 27 0+21 Hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma na 112 +105 Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma 44 33+45 Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma (gyógypedagógiai előkészítő osztályok tanulóival együtt) 8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) 122 73+79 135 52+62 A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal, tanulószobát igénybe vevőkkel együtt) 260 195 +187 19
A településen biztosítva van az iskoláskorú gyermekek oktatása-nevelése. Ugyanakkor magas az eljáró gyermekek száma, akik más települések iskoláiban tanulnak. Ebben szerepet játszik, hogy a környező településeken az utóbbi években több egyházi, illetve két tannyelvű képzést nyújtó iskola kezdte meg működését, és ezek elszívó hatása jelentős. Részben ennek köszönhető, hogy nincs férőhelyhiány Szigethalom iskoláiban, ugyanakkor a településen jellemző magas gyermeklétszám miatt, ez a jelenség a helyi intézmények fenntarthatóságát még nem veszélyezteti. Az osztálytermek száma mindkét iskolában megegyezik a tanulócsoportok számával, azonban a Gróf Széchenyi István Általános Iskolában a tantermek többsége szükségtanterem is, csak így tudják a jelenlegi létszám mellett megoldani a tanulók oktatását. A húsz évvel ezelőtt épült iskolák felújításra, korszerűsítésre szorulnak, ez egyben feltétele a további pedagógiai tartalomfejlesztésnek, innovációnak. Az infrastrukturális, és tartalmi fejlesztések elmaradása tovább erősítheti azt a tendenciát, hogy a magasabb státusú családok jól teljesítő gyermekeit elszívják a környező iskolák, és ez esélyegyenlőségi szempontból is problémákat vethet fel, amennyiben növekedik a helyi intézményekben a HH/HHH tanulók aránya, ugyanakkor romlanak a kompetenciaeredmények, és a továbbtanulási mutatók. Az első évfolyamban tanulók száma magasabb, mint a kimenő nyolcadikosoké, a demográfiai trend is azt vetíti előre, hogy az iskolák fejlesztése megkerülhetetlen feladat. Mihamarabb hozzá kell látni a források felkutatásához és azok fogadásának előkészületeit meg kell kezdeni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának pontos, naprakész nyilvántartása folyamatos feladatot jelent a továbbiakban is. Jelenleg a két iskolában összesen a HH/HHH tanulók aránya 18,8%/6,9%, az SNI tanulók aránya 4,9%. A Szent István Általános Iskola látja el a nem integrálható SNI tanulók oktatását, itt gyógypedagógiai tagozat is működik, ezért ebben az intézményben magasabb az SNI tanulók aránya. A HHH tanulók arányában a két általános iskola között nincs jelentős eltérés. 20
Iskolák Összes tanuló HH (fő/)/% HHH (fő)/% SNI (fő/)/% Gróf Széchenyi István Ált. Isk. 536 (112)/20,8% (33)/6,1% (19)/3,5% Szent István Ált. Isk. 579 (105)/18,1% (45)/7,7% (36)/6,2% Összesen (fő) (%) 1115 (217)/18,8% (78)/6,9% (55)/4,9% Tanórán kívüli foglalkozások: napközi szakkör tábor +erdei iskola Összesen HH HHH Összesen HH HHH Összesen: HH HHH Gróf Szécheny i Ált.iskola Szent István Ált. iskola 195 81 16 141 41 5 38+80 10+14 2+3 187 na na 114 na na 48+0 na na Esélyegyenlőségi szempontból kiemelt feladat a HHH tanulók pontos nyilvántartása tanórán kívüli programokban. A nyilvántartás az IPR bevezetésétől fogva a Gróf Széchenyi István Általános Iskolában naprakész, a Szent István Általános Iskolában is folyamatban van ennek megoldása, de itt még nem rendelkezünk pontos adatokkal. Mindkét intézményben azonnali beavatkozást igénylő feladat a naprakész nyilvántartás mellett a HHH tanulók részvételi arányának növelése a tanórán kívüli tevékenységekben, elsősorban a napközis foglalkozásokon. 21
Iskolán kívüli segítő programok közül útravalóprogramban 8-10 HHH gyermek vett részt a Szent István Általános Iskola tanulói közül az elmúlt tanévekben, egyéb segítő programban 19 fő HHH az elmúlt tanévben és a legutóbbi tanévben is. Idén útravaló programban nem vettek részt tanulók. A Gróf Széchenyi István Általános Iskola tanulói közül az Útravaló Programban, tanévenként, pályázati eredménytől függően 4-5 gyermek vesz részt. Az idei tanévben is sikeresen részt vesz az intézmény az Útravaló Programban. Lemorzsolódási adatok Gróf Szécheny i Ált.iskola Szent István Ált. iskola évfolyamismétlők száma Összlétszámo n belül: HHtanulók körébe n HHHtanulók körébe n magántanulók száma Összlétszámo n belül: HHtanulók körébe n HHHtanulók körébe n Összlétszámo n belül: előző tanévben 250 óránál többet hiányzók száma HHtanulók körében HHHtanulók körében 12 7 3 0 0 0 3 2 2 8 3 1 3 0 1 4 na na Mindkét iskolában kedvezőek a HHH tanulók körében a lemorzsolódási mutatók. Nem jellemző körükben sem az évfolyamismétlés, sem a magas hiányzás. Nem jellemző a településen a magántanulói jogviszony létesítése. 22
Továbbtanulási adatok gimnázium szakközépiskola szakiskola speciális szakiskola intézmény Összese n HH/ HHH (fő) Összese n HH/ HHH (fő) Összese n HH/ HHH (fő) összese n HH/ HHH (fő) Gróf Széchenyi Ált. iskola Szent István Ált.iskola 11 1/0 31 8/1 10 1/1 0 0 9 0/0 35 10/4 14 7/3 3 0/3 Egyik iskolában sincs olyan tanuló, aki nem tanul tovább. A HHH tanulók körében viszonylag kiegyenlített az érettségit adó szakközépiskolában, illetve a szakiskolában továbbtanulók aránya, ellenben gimnáziumban nem tanult tovább egyetlen HHH tanuló sem. A Szent István Általános Iskolából a nem integrálható, gyógypedagógiai tagozaton tanuló gyermekek közül kerülnek néhányan speciális szakiskolába. Kompetencia mérések eredményei: Intézményeink átlageredményei, évfolyamonként: átlag / HH / HHH Szövegértés matematika Intézmények 6. 8. 6. 8. Országos átlag 1465 1577 1486 1601 Gróf Széchenyi 1419 1540 1425 1503 Szent István 1444 1571 1538 1552 23