3.2 A honfoglaló magyarság társadalma és életmódja A vándorló magyarság jellemzői a korabeli forrásokban (pl. arab és bizánci források). A magyar őstörténet néhány vitatott kérdése (pl. eredet,őshaza A magy arokról a legrégibb írott emlékek és a régészet alapján 1
Lev édia Tk.1-192. old Kettős f ejedelemség Álmos vérszerződés 895 Árpád Etelköz Tk.1.-193.old. Vereckei-hágó A magy ar társadalom a honf oglalás és a kalandozások korában (Tk.1.-201.old) f ejedelem úr bő f egy veres kíséret László Gy ula: kettős honf oglalás (Tk.1.-194/195) ín nagy családban Szolgáló népek 2
A magyar őstörténet és a honfoglalás legfontosabb írott forrásai: Dzsajhani Ibn Ruszta ARAB Gardizi Bölcs Leó BIZÁNCI Bíborbanszületett Konstantin MAGYAR KRÓNIKA IRODALOM ősgeszta Anonymus Kézai Simon Kettős f ejelemség Etelköz Álmos v érszerződés Etelköz A kecskeméti városháza dísztermében Székely Bertalan 1895 és 1897 között alkotott Vérszerződés című f reskója 3
: [1] Anonymus: Midőn ugyanis a magyarok Levediából Etelközbe indultak, a kazár fejedelem tanácsára egyetlenegy vezért választottak Álmosszemélyében, s neki hűséget fogadván, a hét vezér a hagyományok szerint «saját véröket pogány szokás szerint egy edénybe bocsátva», a következőkre esküdött meg hogy míg életők tart, mind maguknak, mind maradékaiknak vezére mindig Álmos nemzetségéből legyen valami jót munkájokkal szerezhetnek, abból közülük senki se legyen kizárva hogy azokat a fejedelmi személyeket, kik Álmost szabad akaratukból választották urukká, se maguk, se fiaikat sohase rekesszék ki a vezér tanácsából és az ország tisztjéből hogyha utódaik közül valaki hűtelen lenne a vezér személye iránt, a vétkesnek vérét ontsák, miként az ő vérük omlott abban az esküben, melyet Álmos vezérnek tettek hogyha valaki Álmos és a többi fejedelmi személyek utódaiból esküjök állapotát meg akarná szegni, átok alá legyen vetve mindörökké. [2 Munkácsy Mihály : Honfoglalás 895 Árpád Vereckei-hágó Feszty Árpád: A magyarok bejöv etele című körkép 4
f ejedelem úr bő f egy veres kíséret ín nagy családban éltek, ami vérségi, vagyon és munkaközösségek volt. Szolgáló népek A honfoglalás kori társadalom szerkezetének vázlata Sátraik vannak, és együtt vonulnak a sarjadó fűvel és a zöld vegetációval. Bárhova is mennek, együtt utaznak egész rakományukkal és raktárukkal, (az uralkodó) kísérőivel és trónussal, a sátrakkal és az állatokkal. [ ] Amikor a magyarok Kercsbe érnek, az elébük menő bizánciakkal vásárt tartanak, azok a (magyarok) eladják nekik a rabszolgákat, és vesznek bizánci brokátot, gyapjúszőnyegeket és más bizánci árut. (Ibn Ruszta és Gardizi a IX. században) 5
6
7
Régészeti leletek Bronzöveretek 8
Hajfonatkorong 9
Csüngődísz egy női lovas sírjából http://sirasok.blog.hu/2008/09/10/agyafurt_magyarok_ koponylekeles_a_honfoglalaskorban#c18190163 A honfoglaló magyarságot változatos embertani megjelenés jellemezte a csontmaradványok tanúsága szerint. Az europidok és az europomongoloidok különböző típusai egyaránt előfordultak közöttük, ezért honfoglaló típusról nem szerencsés beszélnünk. Antropológiai szempontból legjellemzőbb sajátosságukknak a koponyalékelés (trepanáció) gyakorlatát kell megjelölnünk. Ugyanis a Kárpát-medence teljes területéről, az összes régészeti időszakból sem került elő annyi trepanált koponya, mint a magyar honfoglalók temetőiből 10
Agyafurt magyarok- Koponyalékelés a honfoglalás korában h A jelképes (szimbolikus) trepanációnál leggyakrabban kör vagy elliptikus formákat vésnek, kaparnak valamely koponyacsont felületébe. Az esetek kis százalékában a jelképes trepanáció ún. szilvamag alakú. A Kárpát-medence területén a jelképes trepanáció gyakorlása kizárólagosan a honfoglaló magyarokhoz köthető, leszámítva néhány késő avarkori esetet. 11
3.2 A honfoglalás A honfoglaló magyarság társadalmának és életmódjának jellemzése források alapján Géza fejedelemsége és Szent István államszervező tevékenysége A kalandozó magyarok jellemzése a korabeli forrásokban. Szent István törvényalkotó tevékenysége. Tk 3- Herber, Martos, Moss, Tisza Történelem 3 Tk.1-Száray Miklós Tk.1.Fk- Forrás központú történelem Száray Miklós Géza f ejedelem politikája Német-római Császárság Géza I. Ottó 962 Államalapítás egyházszervezés Esztergom Keresztény ség 973 Pannonhalma érsek tized KIRÁLYI VÁRMEGYÉK Koronázás Koppány Várbirtok szeniorátus ispán Várjobbágy Várnépek Szent István Trónutódlás Esztergom 997-1000-1038 Fehérvár Sz. Imre Sz. Gellért 1
GÉZA FEJEDELEMSÉGE KORONÁZÁS ÁLLAMSZERVEZÉS TRÓNUTÓDLÁS Géza fejedelemsége 2
Géza Géza teteiről keveset írnak krónikáink. Gézát a hagyomány keménykezű, sőt kegyetlen uralkodónak mutatja be. (Képes Krónika) A fejedelem az uralkodó szakrális tiszteletének hagyományait folytatta, s a keleties vonásokat nyilván erősítette édesanyjának besenyő származása is. A korabeli krónikák szerint Géza uralkodására nagy hatással volt felesége is. Sarolt az erdélyi gyula lánya görög-keresztény vallású volt. Merseburgi Thietmar : Krónika Magyarországon a kereszténység a X. század közepén keleti kereszténység formájában már jelen volt. Gézának tehát nem abban kellett döntenie, felvegyük e a kereszténységet, hanem abban, hogy melyiket vegyük fel Quedlinburg 973 Kereszténység I. Ottó Géza nem lesz a császár alattvalója, de hajlandó vele együttműködni 3
Képes Krónika Géza Fejedelemségének kezdetén az ország belső ellentétei megnőttek és - az ország külpolitikai helyzete veszélyessé vált: Bizánci Császárság Német-római Császárság megerősödött, hozzákezdett a bolgár területek elfoglalásához I. Ottó 962. A tanulságokat levonva Géza fejedelem előtt három nagy feladat állt : Békében maradni a szomszédokkal Felvenni a nyugati kereszténységet és bármi áron megteremteni a központi hatalmat Három lov ag teljes f egyverzetben Az európai mintának megfelelően felállított egy nehéz fegyverzetű elit sereget. (kétélű kard, sodronying, sisak) Tk 3.-39.old: A központosító törekvések között létkérdés volt a katonai szervezet kiépítése, amiben Gézának két nagy érdeme volt. Valószínűleg már uralkodása első felében sikerült elérnie, hogy csak ő és feltétlen hívei rendelkeztek katonai kísérettel. A másik pozitívum az volt, hogy a hadsereg fenntartásáról belső erőforrásokból gondoskodott. 4
Géza fejedelem, korában páratlan módon, kerülte a háborúskodást. Uralkodása idején nem indított sem támadó, sem bosszúálló hadjáratot, sőt a béke érdekében még bizonyos határterületek feladását is vállalta Géza politikájának fontos eszköze volt saját majd gyermekeinek a házassága. A dinasztikus házasságokkal is igyekezett a békét megszilárdítani. Vajk Gizella (Képes Krónika) Templom alapítása Óbudán Honfoglalás előtti, török eredetű: vallással kapcsolatos fogalmak isten ördög böjt bűn gyónás egy Boldogasszony 5
Német-római Császárságtól hittérítő papokat kért A sikeres térítő Szentgalleni Bruno. Ő hozta magával a Szent Márton kultuszt, amelynek hatására megkezdték építeni a pannonhalmi Szent Márton apátságot. Pannonhalma Szent Márton Koppány Géza Szent István Esztergom II. Szilv eszter Astrik Koronázási jelv ény ek Fehérvár érsek Érsekség alapító oklev elét 6
Koronázás Géza halála után: Koppány szeniorátus Jellemzői. István Uralkodót elsőszülött fia követi a trónon Levirátus Megkapja az elhunyt uralkodó özvegyét valamint gyerekek fölötti felügyeleti jog Idoneitás Uralkodásra alkalmas tag kapja a trónt (Nem testi szellemi fogyatékos) Koppány lefejezése 7
II. Szilveszter III. Otto Egy etemes keresztény birodalom Szent István Önálló magy ar egy házszervezet Magyarország a keresztény Európa része de független idegen hatalmaktól KORONÁZÁS A korona nemcsak v ilági, hanem egyházi hatalmat is jelentett. II. Szilveszter pápa Istvánnak szabad kezet (apostoli hatalmat) adott a magyar egyház kialakítására és térítésre. 997-1000-1038 Esztergom A koronázás id pontja bizonytalan. 1000. dec. 25 1001.jan. 1. 8
Államalapítás: -Egyházszervezés -Királyi vármegye rendszer kiépítése Közvetlenül a koronázás után hozzákezdett megszervezni Tíz Az egyház élén egyházmegyét esztergomi nyugati típusú egyházszervezet érsek hozott létre (a magyar egyház függetlené vált a német birodalmi egyháztól) Az egyház anyagi alapja birtok adományok tized A térítés és egyházszervezés eredményeit törvényekkel biztosította, elrendelte: böjtök betartását, gyónást, részvételt a vasárnapi misén 9
A középkori magy ar egy ház f elépítése Tk.1 Fk (Sz)- 76.old Hely ezze el a magy ar egy házat a katolikus közösségben! Elemezze a hely zet politikai v onatkozásait! Vázolja f el a káptalanok hely ét az egy házszervezetben és szerepüket az egy ház és az ország életében! Hogy an v iszonyult az egy házi hierarchia a v ilági közigazgatáshoz? Törvény Rendelte el, minden tíz falu. mindenkinek megvan a maga kötelessége: - az uralkodóé: legyen pap - a püspöké: be legyen rendezve a templom - a népé: eltartsa az egyházat - ennek érdekében vezetik be a tizedet, az elsõ adót. Nem maradtak fenn azok a templomok, amelyeket István vagy László király említ törvényeiben. Ezek nagyrésze fából ácsolt, sárból rakott, döngölt falu kis építmények voltak, amelyek a különbözõ pusztító hadjáratok áldozataivá váltak. A ma is ismert, más tartós anyagból épült elsõ falusi templomok a XII.- XIII. századból maradtak fenn. 10
Az uralkodó a keresztény egyház megszervezésén túl gondoskodott az új vallásnak megfelelő kultúra létrehozásáról is. Kolostorok a tudomány és az iskolázás központjai Zalav ári romok Pannonhalma Bencés apátság Pécsv árad 11
A király i megy erendszer kialakulása KIRÁLYI VÁRMEGYÉK ispán Hont Szolnok Doboka Csanád Veszprém 12
Központok amely ek biztosítják a király hatalmát VÁRAK Közigazgatási rendszer Várak élén várispán Összefüggő terület királyi Határain belül nemcsak v árnépek Egyházi alattvalói éltek Várispánságokra ráépülve jöttek létre KIRÁLYI VÁRMEGYÉK Világi birtokosok Megyés ispán A föld nagy része királyi tulajdonban volt (2/3) Királyi birtok Várbirtok Udvarbirtok Feladata a király iudv ar ellátása Várjobbágy Ispánok A vár ellátását és katonai feladatokat végző élén Várnépek nádor A legmagasabb világi méltóság tisztjei Királyi hadsereg Királyi szerviens 13
14
Trónutódlás Trónutódlás Sz. Imre István halála után Vazul trónviszály Német támadás Felbomlás fenyegette a magyar államot Pogány lázadás Vadászaton meghalt Sz. Gellért A királyi hatalmat ismét megerősítette Sz. László Könyves Kálmán 15
Temetés Szent Jobb 16
17
Sz. László 1077-1095 Horvátország Könyves Kálmán 1095-1116 Dalmácia 18
Szent Gellért Szent Istv án király előtt 2. Szent Gellért a remeteségben 3. Szent Gellért püspökké v álasztása 4. Szent Gellért prédikál a népnek Biblioteca Apostolica Vaticana, Roma. Vat.lat.8541 f. 68r 2008 érettségi 16. A feladat az államalapításhoz kapcsolódik. (hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján az I. István alapította feudális állam felépítését és működését! Válaszában térjen ki az egyházszervezet, a közigazgatás és a földbirtokviszonyok bemutatására! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! 19
6. Királyi hatalmunknál fogva elhatározzuk, hogy mindenkinek álljon szabadságában vagyonát felosztani, feleségének, fiainak és leányainak vagy az egyháznak adományozni, és ezt a halála után se merje senki érvénytelenné tenni. 7. Különösen akarjuk, hogy miképpen mi másoknak megadtuk a lehetőséget, hogy javaik felett szabadon rendelkezhessenek, úgy azok a javak is, valamint katonák, szolgák, és bármi, ami királyi méltóságunkhoz tartozik, maradjanak meg változatlanul. 8. Ha valamely pap vagy ispán valakit vasárnap ökrökkel lát dolgozni, vegyék el tőle az ökröt, és adják a várnépnek elfogyasztásra. 20
9. A papok pedig és az ispánok hagyják meg, hogy vasárnap mindenki menjen templomba, kivéve azokat, akik a tüzet őrzik. 15. Ha valaki az ispánok közül felesége meggyilkolásával mocskolja be magát, ötven tinóval egyezzék meg az asszony rokonaival és vezekeljen az egyház parancsai szerint. Ha pedig valamelyik vitéz vagy gazdagabb ember esik ugyanazon bűnbe, fizessen a rokonoknak tíz tinót és vezekeljen. Ha pedig a népből való ember követi ugyanazt a bűnt, öt tinóval egyezzék meg a rokonokkal és vessék alá az említett böjtöknek. 18. Ha valaki saját szolgáit tanúbizonyság mellett Szabadsággal ajándékozza meg, halála után azokat senki szolgaságba visszavetni ne merészelje. 22. Senki se merészeljen szabad személyt szolgaságba hajtani. (I. István I.törvénykönyve) 1. Tíz falu építsen egy templomot, amelyet két telekkel s ugyanannyi szolgával lássanak el. Ruhákról és oltárterítőkről a király gondoskodjék, papról és könyvekről a püspök. 18. Ha valakinek az Isten tizet adott egy évben, a tizedik részt adja Istennek. (I. István II. törvénykönyve) 21
Az un. kalocsai király fej (XII sz.) Valószínüleg Istv ánt ábrázolja Istv án király által veretett pénzek Földbirtoktípusok I. István korában 2/3 Királyi birtok Arány: 1/3 Adományozott birtok Egy házibirtok Udv ar birtok Magánbitok v árbittok Nemzetségibirtok Nemzetségi szállásterületek 22
Egyházszervezet I. István korában KATOLIKUS EGYHÁZ Világi papaság: Érsekségek Püspökségek Káptalanok plébániák Szerzetesség: Bencés kolostorok Feladatok 23
Magy arország etnikai v iszonyai a XI. században 24
Iniciáléban Istv án királyt ábrázolták harci díszben. Mind a pajzson, mind a zászlón az apostoli király jelvénye a kettõs kereszt látható a hármas halommal. A XI. századi magyar társadalom felépítése Előkelők Vitézek Közszabadok Szolgák a régi törzs- és nemzetségfõk ispánok és leszármozattaik Német katonai vezetők várjobbágyok vármegyei hadsereget alkotók Királyi szerviensek király katonája Ezt a társadalmat kell állammá szerveznie Istvánnak. 25
2 törvénykönyv csak másolatban (12sz. kódex és több 15-16sz. kézirat) A többség bűntető törvény Sok bűn büntetését az egyháznak engedi át ( a gyilkosságot is csak akkor büntette ha magántulajdont sértett, az egyház a bűnöst a vezeklés különböző formáival sújtotta) Függőség elve Területi elv Előkellők ítélkezhettek alattvalóik felett Az ispán és a megyék bírái a saját területük felett bíráskodtak Géza f ejedelem politikája Német-római Császárság Géza I. Ottó 962 Államalapítás egyházszervezés Esztergom Keresztény ség 973 Pannonhalma érsek tized KIRÁLYI VÁRMEGYÉK Koronázás Szent István Esztergom 997-1000-1038 Fehérvár Koppány szeniorátus Várbirtok Várjobbágy ispán Várnépek Trónutódlás Sz. Imre Sz. Gellért 26
Géza f ejedelem politikája Német-római Császárság Géza I. Ottó 962 Keresztény ség 973 Pannonhalma Szabolcsi Államalapítás v ár egyházszervezés Esztergom tized KIRÁLYI VÁRMEGYÉK érsek Koronázás Szent István Esztergom 997-1000-1038 Fehérvár Koppány szeniorátus királyi vár ispán Trónutódlás Várbirtok Várjobbágy Várnépek Sz. Imre Sz. Gellért Géza f ejedelem politikája Államalapítás egyházszervezés Koronázás Várbirtok Fehérvár Trónutódlás 27
Egy éb Szabolcsi v ár http://www.turautak.eoldal.hu/cikkek/varak--romok/varak--varromok/szabolcsi-foldvar.html 28
A feudális gazdálkodás I. A gazdálkodás és annak eszközei 1. Vad talajváltó földművelés ( a földet kimerülésig művelték 20-30 évig ) Nyomásos gazdálkodás ( kétnyomásos majd háromnyomásos gazdálkodás ) 1
A háromnyomásos gazdálkodás 2
Új eszközök Eke (könnyű faeke nehézeke ) Borona Sarló Kasza Fogatolás új módja: nyakhám helyett szügyhám (nagyobb húzóerő) Sertés, szarvasmarha ( hús, szalonna, tej, sajt, zsír) Baromfi félék később jelentek meg Hal böjt idején fogyasztottak 3
Uradalom Részei: majorság ( földesúri föld) jobbágytelek csak használja, de nem tulajdona) Erdő (közös használat) víz ( 4
A FRANK BIRODALOM TÖRTÉNETE A FEUDÁLIS GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM KIALAKULÁSA Ókorból a középkorba A Római Birodalom bukásának következményei (476): - Fejlett közigazgatás szétesett - Megszűnt a jogbiztonság - Társadalmi szervezet átalakult - Városiasodás szintje visszaesett A katolikus egyház térnyerése: - Frank segítséggel megalakul a Pápai Állam (754) - Kolostorok, szerzetesrendek létrejötte 1
Előzmények A frankok eredetileg germán törzsek voltak, akik a Római Birodalom szövetségeseként éltek. Az V. században jelentek meg Gallia területén, a Rajna és a Szajna folyók mentén 2
Klodvig /482-511/ Ő volt az, aki megteremtette az egységes frank államot. Legyőzte a többi törzsfőt Felvette a kereszténységet támogatta az egyház. Megalapította a Meroving dinasztiát. Klodvig utódai az uralkodók általában gyerekek voltak vagy részegesek helyettük az udvarnagyok (majordomusok) kormányoznak: feladatuk a királyi udvar felügyelete a fejedelmi kíséret vezetői és mivel a királyok alkalmatlanok az uralkodásra, átveszik a kormányzás feladatát is. Hogy jól tudjanak kormányozni, kialakítják a hűbériséget. 3
A hűbériség kialakulásának okai Katonai: Megjelenik a nehéz páncélos lovasság. Minden udvarnagy azt akarja, hogy ilyenekből álljon a hadserege. De ehhez birtokot kell adományozni, hogy az emberek egy része legalább fel tudja magát fegyverezni. Politikai: híveiket, bizalmasaikat fontos pozíciókba juttatják, címeket, birtokokat adományoznak nekik, hogy biztosítsák maguknak jóindulatukat. A HŰBÉRISÉG 4
A vazallus kötelezettségei (hűbéres, aki a földet kapja) Fegyveres szolgálat (de az erkölcstelen feladatokat nem kell teljesíteni) Védelmezni a hűbérurat Váltságdíj fizetése, ha a hűbérúr fogságba esik Szenior kötelezettségei (hűbérúr, aki a földet adja) Földbirtok adományozása, Koszt és kvártély biztosítása a vazallus a szenior birtokán élt. Ha valamelyik fél megszegte bármelyik pontot, az egyezmény érvénytelenné vált. Minden szenior csak a közvetlenül alá tartozó vazallusnak parancsolhatott ( Az én vazallusom vazallusa, nem az én vazallusom ),így a királynak nem volt teljhatalma. 5
A birtok adomány típusai Benefícium = jótétemény. Ez nem örökölhető, ha meghal az, akinek adták, akkor visszaszáll a hűbérúr kezébe Feudum: ez örökölhető. Róla kapta a nevét a feudalizmus rendszere (magyarul hűbériség) A hűbéri társadalom 3 csoportból állt: oratores = papság, egyház ( imádkozók ) bellatores= nemesség, a lovagi réteg, ide tartozik a király is, mint legfőbb hűbérúr ( harcolók ) laboratores = a társadalom többi tagja ( dolgozók ) 6
A Karolingok uralma a majordomusi tisztség örökletesen a Karoling család tagjaira szállt Martell (Kalapács, Pöröly) Károlyvolt az utolsó majordomus. Seregeivel 732-ben megveri az arab seregeket Poitiers-nél, ezzel megállítja az iszlám előrenyomulást. Kis Pippin (741-768) Martell Károly fia Az első Karoling uralkodó: hogy uralkodó lehessen (ne csak maiordomus) el kellett távolítania a Meroving uralkodót. Megnyeri a pápa szövetségét megvédi a pápát a longobárdoktól és a közben elfoglalt földeket a pápának adja. Ez lesz a pápai államalapja. viszonzásul a pápa királlyá koronázza, Pippin megalapítja a Karoling dinasztiát. Így létrejött a világi és az egyházi hatalom szövetsége, nincs fölé-alárendeltségi viszony. 7
Nagy Károly célja: a Nyugat-Római Birodalom feltámasztása Nagy Károly reformjai: közigazgatási reform, kulturális reform Frank Birodalom 8
Nagy Károly (768-814) A legjelentősebb Karoling uralkodó Hódító politikát folytat, célja Róma feltámasztása Hispániátmegpróbálja elfoglalni, de csak egy részét sikerül. Itt alakítja ki a spanyol őrgrófságot. Longobárdok ellen indul, mert a pápa a segítségét kéri. 774-ben felszámolja a longobárd birodalmat. Szászok ellen több évtizeden át, térítő hadjáratot folytat. De nem tudja legyőzni őket, mert a hitüket semmiképp nem akarják feladni. Pannónia területén megveri az avarokat. Ez lesz a birodalom legkeletibb része. Államigazgatás 800 karácsonyán császárrá koronáztatja magát. államforma: császárság A birodalom központja Aachen lesz. A birodalom felosztása grófságokra Élén a grófok állnak. Ők hűbéri esküt tesznek az uralkodónak. Vállalják, hogy az adott terülten kormányoznak: adót szednek, bíráskodnak, s katonai parancsnokai a területnek, működtetik a közigazgatást Létezett a grófságoknak még egy fajtája, az őrgrófságok. Ezek voltak a határ menti területek. 9
d) Királyi küldöttek: ellenőrizték a grófokat és egymást is. e) Birodalmi tanács: nem működött rendszeresen, évente legfeljebb kétszer hívták össze. Ennek az oka az volt, hogy Nagy Károly tekintélyelven kormányzott, így nem volt szükség erre, senki nem mert ellentmondani neki. f) Kancellária: az oklevelek és törvények megfogalmazása, jellegzetes írástípus: a karoling minuszkula. (kisbetű) Gazdaság Nincs pénzforgalom sem belső kereskedelem, mivel a termékfelesleg minimális ami van, az is elmegy adóba így önellátó farmokalakulnak ki, ahol szolgák és rabszolgák dolgoznak 10
Nagy Károly kulturális programja Klérus műveltség fejlesztése: ne csak helyesen éljenek, hanem helyesen szóljanak Iskolarendszer létrehozása: toursi mintaiskola, acheni iskola, Alkuin Hét szabad művészet feléledése Egységes latin nyelv Új és jól olvasható írás A Karoling reneszánsz művészete Kereszténység + barbár népek művészete Egyszerű, érthető üzenet Építészet: bazilika, kolostor Irodalom: latin, műfajok, zene 11
Mezőgazdasági fejlődés Városok fejlődése Céhek alakulása Virágzó középkor Kereskedelem megindulása 12