Varga Imre mk. pv alezredes A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai Előzmények A jogi szabályozás helyzete Az Európai Unióval történő jogharmonizáció folyamatában a Magyar Köztársaság. január 1. határidővel vállalta, hogy a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezést szolgáló SEVESO II. EU Irányelvet integrálja a hazai jogrendbe, végrehajtja az abban foglaltak megvalósítását. Ennek keretében megalkotásra került a Katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről, és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény és ezen törvény IV. fejezetének végrehajtását szolgáló a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló /1. (I. 17.) Korm. rendelet. A /1. (I. 17.) Korm. rendelet A hazai jogi szabályozás, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzése és az ellenük való védekezés engedélyezési, illetve felügyeleti tevékenysége (/1. (I. 17.) Korm. rendelet) az alábbi területek vizsgálatára terjed ki: a veszélyes tevékenység azonosítása; a súlyos balesetek veszélyének azonosítása és kockázatuk elemzése; a biztonsági irányítási rendszer; a súlyos balesetek káros hatásainak értékelése, a lehetséges dominóhatás; a belső, illetve a külső védelmi terv és ezek végrehajtási feltételeinek megléte; a településrendezési tervezés; a lakossági tájékoztatás és a nyilvánosság biztosítása. Veszélyes létesítményre építési engedély, használatba vételi engedély, továbbá veszélyes tevékenység megkezdésének engedélyezése csak a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak, a Műszaki Biztonsági Főfelügyelet szakhatósági hozzájárulásával kiadott engedélye alapján adható.
A SEVESO II EU Irányelv bevezetésének gyakorlati aspektusai Az EU ellenőrzés tapasztalatai Az elmúlt időszakban EU szakértők átvilágították a SEVESO II. magyarországi bevezetésének jogharmonizációs helyzetét, amelyben különböző észrevételezéseket és javaslatokat tettek. Ezek közül a legfontosabbak a következők. A már üzemelő veszélyes üzemek tevékenységének bejelentései szerint hazánkban mintegy 1 1 felső és alsó veszélyes üzem nyújt be biztonsági dokumentációt. A várhatóan egy időben beérkező okmányok elbírálására a hatóság, illetve a szakhatóság részére a jogszabályban rendelkezésre álló idő rövidsége ( illetve nap) és a végrehajtást végzők létszáma azt a veszélyt hordozta magában, hogy nem lesz lehetőség kellő mélységű elemző értékelő munkára, amelynek jelentős kihatásai lehetnek a további hatósági és felügyeleti tevékenység minőségére. A biztonsági dokumentációk elbírálási határidejének rövidségére a felkészültségünk terén elért eredményeink elismerése mellett hívták fel a figyelmet az implementáció helyzetét ellenőrző illetékes EU szakértők. Megítélésük szerint tekintettel az a veszélyes üzemek volumenére, az első alkalommal elvégzendő munka meghatározó jellegére indokoltnak tartanak egy féléves határidő növekedést a vonatkozó jogszabályban megjelölt időponthoz képest. A kormányrendelet módosítása Figyelemmel arra, hogy az eljárásban résztvevő valamennyi együttműködő hatóság és a Seveso II. Irányelv hatálya alá tartozó üzemek egyaránt egyetértettek a biztonsági dokumentációk első alkalommal történő elbírálási határidejének meghosszabbításával, kezdeményezésre került a Kormányrendelet módosítását, melyet a Kormány elfogadott (11/. (X. 1.) Korm. rendelet). A Kormányrendelet módosítása az alábbi területeket érintette. A beérkező biztonsági dokumentációk várható nagy mennyisége és a magasabb szintű szakmai elbírálás lehetőségének megteremtése érdekében a hatósági és szakhatósági eljárási határidők kilencven-kilencven napra emelkedtek. A biztonsági dokumentációk benyújtásának korábbi. szeptember -i határideje a biztonsági jelentések (felső üzemek) tekintetében. december 1-re, a biztonsági elemzések (alsó küszöbértékes üzemek) tekintetében pedig. április 1-re módosult. A változások lehetőséget biztosítanak a veszélyes üzemeknek arra, hogy a számukra meghatározott feladatokat tekintettel azok volumenére és esetleges bonyolultságára megfelelő szakmai mélységben és tartalommal tudják elvégezni. A felső és alsó veszélyes üzemek biztonsági dokumentációinak eltérő
benyújtási határideje az ezzel kapcsolatos hatósági és szakhatósági feladatok részarányos időelosztását segíti elő, megfelelve azon bizottsági elvárásnak, hogy a biztonsági dokumentációk vizsgálata a veszélyeztetés alapján fontossági sorrendben történjen. A biztonsági jelentések benyújtási és elbírálási határidejének módosulása indokolta az ahhoz szervesen kapcsolódó külső védelmi tervek elkészítési határidejének módosítását, melyet így. július 1-ig kell elvégezni. A határidő meghosszabbítása nem jelent sem gazdasági, sem jogharmonizációs hátrányt tekintettel arra, hogy hazánk EU csatlakozási időpontja vélhetően. január 1. Így lehetőség nyílik a biztonsági dokumentációk alapos elemzésére, értékelésére, az érintett veszélyes üzemekkel részletes szakmai konzultációra valamint a veszélyeztetett települések védelmi terveinek átgondolt kidolgozására a magas fokú biztonság kialakítása érdekében. A bejelentkezések tapasztalatai A /1. (I. 17.) Korm. rendelet 7. -a értelmében a már működő veszélyes üzemek. szeptember -ig; építés alatt álló veszélyes üzemek a használatbavételi eljárás során; tervezés alatt álló veszélyes üzemek az építési engedélyezési eljárás során a tervezés folyamatában előrelátható szinten részletezett biztonsági dokumentációt nyújtanak be a hatósághoz. A már működő veszélyes üzem üzemeltetőjének. június 1-jéig meghatározott adattartalommal be kellett jelenteni az üzem területén jelenlevő veszélyes anyag fajtáját és mennyiségét. A bejelentések eloszlása A hatósághoz a fent említett dátumig 1 üzemtől érkezett bejelentés, (melynek eloszlását az 1. sz. ábra szemlélteti). A bejelentések alapján 79 üzemnél a jelen lévő veszélyes anyagok mennyisége nem éri el a Rendeletben meghatározott küszöbértéket, így nem tartoznak annak hatálya alá. 7 üzemben jelenlévő veszélyes anyagok mennyisége az alsó és felső küszöbérték közé esik azaz alsó veszélyes üzem üzemben pedig meghaladja a felső küszöbértéket, azaz felső veszélyes üzemnek minősül. Hatóság 79 üzem nem tartozik a rendelet hatálya alá 7 alsó veszélyes üzem 1. sz. ábra: A bejelentések eloszlása felső veszélyes üzem
Az alsó- és felső veszélyes üzemek megyei eloszlása A Seveso II. Irányelv bevezetésében leginkább érintett terület Borsod-Abaúj- Zemplén megye (1 veszélyes üzem és a legtöbb felső veszélyes üzem (1)) Budapest (19 veszélyes üzem és a legtöbb alsó veszélyes üzem (1)) Fejér, Csongrád és Hajdú-Bihar (1 veszélyes üzem) megye. A legkevésbé érintett megyék Somogy (), Nógrád (), Vas () és Zala () megye. A veszélyes üzemek megyénkénti eloszlása 1 1 1 Veszélyes üzemek száma 1 8 1 8 7 1 1 felső veszélyes üzemek () alsó veszélyes üzemek (7) Zala Veszprém Vas Tolna Szabolcs Somogy Pest Nógrád Komárom Jász Heves Hajdú Győr Fejér Csongrád Budapest BAZ Békés Baranya Bács. sz. ábra: Az alsó- és felső veszélyes üzemek megyei eloszlása Alsó- és felső veszélyes üzemek tevékenység szerinti eloszlása A felső veszélyes üzemek közel %-ának tevékenysége köthető kőolaj-, földgáz feldolgozáshoz, értékesítéshez illetve energiaszolgáltatáshoz;,%-a a műanyagiparhoz, %-a mezőgazdasághoz. Az alsó veszélyes üzemek esetében a kőolaj-, földgáz feldolgozásban, értékesítésben illetve energiaszolgáltatásban tevékenykedő üzemek részaránya nagyobb, mintegy %. Az alsó veszélyes üzemek közel 9%-ának tevékenysége kapcsolódik a mezőgazdasághoz, megközelítve az egyéb más iparágakban tevékenykedő üzemek részarányát (1,%). Az alsó- és felső veszélyes üzemek tevékenység szerinti eloszlását a. sz. ábra mutatja be.
Seveso II. veszélyes üzemek iparági eloszlása 9,% 1,% 1,7%,%,9% 8,% gyógyszeripar felső gyógyszeripar alsó mezőgazdasági felső 1,7%,1%,1% mezőgazdasági alsó kőolaj, földgáz, erőmű felső kőolaj, földgáz, erőmű alsó műanyagipar felső műanyagipar alsó egyéb felső,8% egyéb alsó. sz. ábra: Az alsó- és felső veszélyes üzemek tevékenységének eloszlása A SEVESO II: EU Irányelv várható módosítása A januárjában a romániai Nagybányán a Tisza folyó cianid szennyezése és a májusában a hollandiai Enschhede - ben történt petárdagyár baleset bizonyította, hogy a Seveso II. Irányelvet újra kell gondolni. Az irányelv hatályát szükséges kiterjeszteni néhány területen, például a bányászatban, vagy az ásványok vegyi és termikus úton való feldolgozásához kapcsolódó zagytározókra. A bizottság által a tagállamokkal szorosan együttműködve végzett vizsgálatok alátámasztották, hogy a rákkeltő anyagok listáját a megfelelő mértékadó mennyiségekkel együtt kibővíteni, ugyanakkor a környezetre veszélyes anyagokra vonatkozó mértékadó mennyiségeket csökkenteni szükséges. A várható módosítások előreláthatólag Magyarországon található üzemek besorolását is nagymértékben befolyásolja. A felső veszélyes üzemek köre előreláthatólag bővülni fog, illetve számos olyan üzem fog a Rendelet hatálya alá tartozni, amelynél a jelenlévő veszélyes anyag mennyisége jelenleg nem éri el a meghatározott alsó küszöbértéket. Budapest,. április