A MEGYERVÁROSI ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA PÉCS, 2008.

A MEGYERVÁROSI ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA PÉCS, 2008. 1

BEVEZETÉS A Megyervárosi Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pécs déli lakótelepén, Megyervárosban helyezkedik el. Pécs Megye Jogú Város Önkormányzatának Közgyőlése hozta létre 2007.április 20-i határozatával négy, addig önálló intézményegységbıl. 2007. június 1-én nyerte el a Megyervárosi Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium nevet, melynek hivatalos rövid neve: Megyervárosi Iskola. A Megyervárosi Iskola többcélú intézmény, közös igazgatású közoktatási intézmény, mely a következı, szakmailag önálló intézményegységekbıl áll: - Anikó Utcai Általános Iskola - Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola - Illyés Gyula Általános Iskola és Óvoda - Testvérvárosok Terei Általános Iskola A Megyervárosi Iskola (MVI) fontos célkitőzése, hogy a vonzáskörzetébe tartozó óvoda és iskolahasználók igényeinek megfeleljen, hogy olyan lehetıségeket és képzéseket, jó színvonalat valamint szabadidıs programokat teremtsen a környék lakói és gyermekeik számára, amelyek az intézményünket nemcsak vonzóvá, de egyedivé is teszik. Az intézmény pedagógiai programja a közös pedagógiai célokat, feladatokat, s azokat a közös jellemzıket, eljárásokat tartalmazza, melyek az intézmény egészére jellemzıek. A pedagógiai program szerves részét képezik az intézményegységek sajátosságait tartalmazó pedagógiai programok, melyek a nevelési programok mellett az egyes intézményegységek helyi tanterveit is tartalmazzák. 2

I. A Megyervárosi Iskola nevelési programja 1. NEVELİ-OKTATÓMUNKÁNK ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ELJÁRÁSAINK 1.1. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK Pedagógiai fölfogásunk középpontjában a gyermek illetve a fiatal áll. Céljainkat, feladatainkat, elvárásainkat az ı fejlesztésük érdekében dolgoztuk ki, s ennek rendeljük alá mindennapi munkánkat. 1.1.1. Fontos törekvésünk, hogy a gyermekekre, fiatalokra ható sokféle társadalmi és környezeti inger közül nevelı-oktató munkánk ne csak egy, hanem minél meghatározóbb elem legyen. 1.1.2. A gyermek/ a fiatal számára legmegfelelıbb neveléssel, a legmegfelelıbb képzésre próbáljuk irányítani a gyermeket, a tanulót, kihasználva intézményünk sokszínő lehetıségeit az óvodától az érettségi vizsgáig. 1.1.3. Az intézményegységeinket választó gyermekek, tanulók világ iránti érdeklıdését, kreativitását szeretnénk megırizni, sıt, továbbfejleszteni. Testileg lelkileg - szellemileg egészséges, kellı önbizalommal és önismerettel rendelkezı, a társadalom és önmaga számára is hasznos becsületes fiatalokat illetve fiatal felnıtteket szeretnénk kiengedni intézményünk falai közül. 1.1.4. Diákjainkkal közös felelısségünk az iskola és az adott intézményegység jó hírnevének kialakítása, megırzése és öregbítése. 1.2. PEDAGÓGIAI MUNKÁNK CÉLJA, 1.2.1. Pedagógiai célunk: - A 3 7 éves korú gyermekek személyiségének sokoldalú, komplex fejlesztése, annak érdekében, hogy testi, szociális és értelmi érettség terén alkalmassá váljanak az iskolai életre. - A tanulók képesek legyenek a további tanulásra (az élethosszig tartó tanulásra) - Pozitív értékeket valljanak, s ennek megfelelıen éljenek; képesek 3

legyenek a különbözı (kulturális, szellemi, természeti) értékek védelmére. - Ismerjék meg a demokratikus magatartásformákat, s életkoruknak megfelelıen legyenek képesek a demokratikus jogok gyakorlására. - Az iskolatípusnak megfelelıen szilárd ismeretekkel és képességekkel rendelkezzenek. - Legyenek képesek a különbözı életszituációkra és problémákra megfelelı válaszokat adni. - Életkoruknak megfelelı kötelességtudattal és felelısségérzettel rendelkezzenek. - Az életkoruknak megfelelı kulturált magatartási és viselkedésformáknak megfelelıen éljenek. - Ismerjék az egészséges életmódot, s ebben a rendszeres testmozgás szerepét, hasson ki ez az ismeret mind több diákunk mindennapjaira. - A képességeiknek és érdeklıdésüknek megfelelı iskolában tanuljanak tovább, illetve ilyen pályát válasszanak maguknak. 1.2.2.Olyan derős, bizalomteli légkör kialakítása intézményünkben és intézményegységeinkben, mely a gyermekek, fiatalok számára biztosítja az egészséges testi, lelki, szellemi fejlıdést, céljaink megvalósítását. 1.3.PEDAGÓGIAI CÉLJAINK ÉRDEKÉBEN A LEGFONTOSABB FELADATAINK: 1.3.1. Az intézmény vezetıinek (igazgató, igazgató-helyettes, intézmény egység-vezetık, óvodavezetı) feladata gondoskodni arról, hogy a célokat az intézményegységek saját feladatrendszerükben megvalósítsák. 1.3.2. Az óvodás korú gyermekek testi, érzelmi-akarati, szociális, anyanyelvi, értelmi nevelése az óvodai élet tevékenységformáin keresztül / játék, mozgás, külsı világ tevékeny megismerése, mese-vers, ének-zene, vizuális nevelés/. 1.3.3. A tanulók életkorához, képességeihez és szociális hátteréhez igazodó képesség-és személyiségfejlesztés feladatai, a NAT-ban megfogalmazott kulcskompetenciákra összpontosítva: 4

anyanyelvi kommunikáció idegen nyelvi kommunikáció matematikai kompetencia természettudományos kompetencia digitális kompetencia a hatékony önálló tanulás képessége szociális és állampolgári kompetencia kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia esztétikai mővészeti tudatosság és kifejezıképesség. 1.3.4. A kulcskompetenciák kialakításához a következı, a NAT-ban megfogalmazott kiemelt fejlesztési feladatokat kell megvalósítani: az énkép, az önismeret fejlesztése nemzeti kultúránk értékeinek megismerése és ápolása az európai identitás kialakítása, miközben nyitottak az egyetemes emberi civilizáció más értékei iránt is az aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés gazdasági nevelés és ésszerő döntések megalapozása a tudatos fogyasztóvá válás érdekében - környezettudatos magatartásra, életvitelre nevelés - az önálló tanulás képességének kialakítása - a testi-lelki egészség kialakítása érdekében pozitív beállítódások, magatartások és szokások kialakítása - felkészítés a felnıttlét szerepeire. 1.3.5. A negatív társadalmi hatások ellensúlyozása érdekében kiemelt feladatunk a diákok egymás közti kapcsolataiban az agresszió minden formájának (verbális, fizikai) háttérbe szorítása. 1.3.6. A célok megvalósításához elengedhetetlen a minél ıszintébb, közvetlenebb óvodapedagógus-gyermek, pedagógus-diák viszony kialakítása. Ehhez szükséges: - A jogszabályokban és a házirendekben biztosított gyermek és diákjogok betartása a pedagógusok részérıl, - empatikus, toleráns, a gyermek, a tanuló érdekeit mindenek fölé helyezı, következetes pedagógus magatartás, 5

- a gyermek, a tanuló életkori sajátosságait figyelembe vevı, de partnerszemlélető pedagógus magatartás. 1.3.7. A gyermekek, a tanulók nevelése csak a szülıkkel együtt valósítható meg eredményesen. Ennek érdekében minél jobb együttmőködést kell elérnünk az egyes szülıkkel, a szülıi, a szülıi szervezetekkel, a (kialakulóban lévı) szülıi pártolói körrel. A szülıkkel való kapcsolattartás jellemzı formái: - szülıi értekezletek - pedagógusok fogadóórái - szülıi szervezetek értekezletei - egyéni megbeszélések szülıkkel. 1.3.8. Az intézményegységek folyamatosan tájékozódnak a szülık és a gyermekek, fiatalok igényeirıl, partnereink elégedettségérıl. Ezt a munkát intézményi szinten a mérés-értékelési szakember, intézményegységenként a minıségirányítási vezetı vagy csoport koordinálja. Feladatuk az óvoda-és iskolahasználók igényeinek és az intézmény kínálatának, programjának összehangolása. 1.3.9. Az intézményegységek folyamatosan egyeztetik tevékenységüket az intézmény minél szélesebb kínálata és sikeres mőködése érdekében. 1.3.10. Az egymásra épülı egységek (óvoda, általános iskola, gimnázium) biztosítják a tanulók számára a jogszabályok szerinti folyamatos továbbhaladást és az átjárhatóságot. 1.4. A CÉLOK ÉS FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT SEGÍTİ ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK 1.4.1. Óvodában a tapasztaláson alapuló, minden érzékszervre ható komplex ismeretnyújtás, a játéktevékenység elsıdlegességének kiemelésével. A tanulási képességek fejlesztése mozgáson keresztül. 1.4.2. A tanulás, az önálló ismeretek elsajátításának megtanítása az oktatási folyamat során. 1.4.3. A tanulói aktivitás kibontakoztatása az iskolai tanulási-tanítási folyamatban, ennek érdekében feltétlenül szükséges 6

a problémamegoldás, az alkotó tevékenység elıtérbe helyezése a tanulási folyamatban, differenciált feladatkijelölések és tanári segítség a különbözı képességő, fejlettségő, személyiségő és helyzető tanulók számára, a kooperatív (együttmőködı) tanulási formák (pl.: pármunka, csoportmunka) alkalmazása, az iskolai könyvtárak, számítógépek használata. 1.4.4. Az esélyegyenlıség megvalósítása érdekében - a hátrányos helyzető, a sajátos nevelési igényő, a tanulási nehézséggel vagy más problémával küzdı gyermekek, tanulók problémáinak feltárása, ehhez igazodó fejlesztés, segítés kidolgozása és alkalmazása, - a kiemelkedı képességő, teljesítményő gyermekek, tanulók adottságainak feltárása, tehetséggondozásuk a nevelési idıben, a tanórai és tanórán kívüli munka során (pl.: emelt szintő képzés, szakkörök, versenyfelkészítés, stb.). 1.4.5. A dicséret, a pozitív megerısítés nevelı-oktatómunkánkban a legfontosabb ösztönzı. 1.4.6. A pedagógus gyermekekre, tanulókra való közvetlen ráhatása sokféle téren érvényesül, így leginkább a személyes példamutatás segítségadás beszélgetések révén. 1.4.7. Esztétikus, tiszta és ingergazdag óvodai, iskola környezet kialakítása. 2. AZ INTÉZMÉNY KÉPZÉSI SZERKEZETE - Óvodai nevelés: Illyés Gyula Általános Iskola és Óvoda - Általános iskolai nappali rendszerő nevelés, oktatás: - 1-4. osztály: Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola emelt szintő idegennyelv-oktatás 7

- 1-8. osztály: Anikó Utcai Általános Iskola: emelt szintő testnevelés oktatás német nyelvő kisebbségi oktatás Illyés Gyula Általános Iskola és Óvoda: emelt szintő informatika oktatás emelt szintő angol nyelvi oktatás integrációs nevelés-oktatás képesség-kibontakoztató fejlesztés 1-4. évfolyamon iskolaotthonos ellátás Testvérvárosok Terei Általános Iskola: emelt szintő idegennyelv-oktatás emelt szintő ének-zene oktatás emelt szintő informatika oktatás programorientált csoportképzés gyógytestnevelés - gimnáziumi nappali rendszerő nevelés, oktatás Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola: nyolcosztályos gimnáziumi képzés angol nyelvi elıkészítı oktatás emelt szintő matematika oktatás emelt szintő informatika oktatás emelt szintő idegennyelv-oktatás emelt és középszintő érettségi felkészítések Minden intézményegység felvállalja a sajátos nevelési igényő tanulók nappali rendszerő iskolai nevelését. 3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK 3.1. Az egészség megırzése és a testi képességek továbbfejlesztése: - az óvodában: kötött és kötetlen tevékenysége során, 8

- egészségnapokon, osztályfınöki órákon, szakkörökön szerzett ismeretekkel, életmódmintákkal és gyakorlási lehetıségekkel, - testnevelés órákon, - tömegsporton és diák sportkörökön, - lehetıség szerint szervezett túrákon, kirándulásokon (részletesen lásd a 10.fejezetben). 3.2. A lelki egészség megırzése érdekében - bizalomteli, derős légkör kialakítása az óvodában, az iskolákban, - személyes kapcsolatok: óvónı-gyermek, osztályfınökdiák, szaktanár-diák, ifjúságvédelmi felelıs-diák, védınıdiák, diák-diák viszonylatban, - az éntudat kialakítása, - önismereti foglalkozások osztályfınöki órákon, - pályaorientációs beszélgetések, - a követelmények, elvárások egyértelmő megfogalmazása és a gyerekek, fiatalok megismertetése ezekkel, - teljesíthetı feladatok adása, kellı segítségnyújtás ezek megoldásához, - rendszeres és következetes ellenırzés, a fejlesztı értékelés gyakorlatának kialakítása. A siker érdekében a pedagógusaink azt keressék ellenırzéseikkel, hogy mit sajátított el, mire képes a tanuló. 3.3. Az értelmi képességek fejlesztése: - játéktevékenységen belül változatos cselekvésen alapuló tapasztalatszerzés, spontán és irányított ismeretszerzés, - tanórákon, szakkörökön, fejlesztı foglalkozásokon: az ismeretszerzési képességek fejlesztése, a tanulás tanítása. 3.4. Az erkölcsi, érzelmi képességek fejlesztése - az osztályfınöki órák kiemelt feladata az erkölcsi nevelés, 9

- szaktárgyi órákon is minden lehetıséget meg kell ragadni, különösen jó lehetıségek nyílnak erre irodalom, emberismeret, etika, média órákon, - az iskolai és nemzeti hagyományok ápolása. 3.5. Az esztétikai érzék, befogadóképesség fejlesztése - az ódai élet mindennapjaiban: mese-vers, rajz-mintázás, kézimunka, ének-zene, érzelmekre ható esztétikai élmények, - szakórákon és szakkörökön: irodalom, rajz, ének, technika, mővészetek, énekkar stb., - olvasásélmények szerzésének támogatása könyvtárlátogatással, pályázatokkal, - színház-, múzeum-,hangverseny-látogatások szervezése (szülıi anyagi támogatás esetén) - az óvodai-iskolai környezet óvása, szépítése. 3.6. Különös figyelmet kell fordítani napjaink problémáinak mind teljesebb megismerésére, viták, drámafoglalkozások stb. során kialakítandó helyes beállítódásokra - az elıítéletek felismerése, megelızése, - a bőnmegelızés, - a drogprevenció, - a fogyasztóvédelmi nevelés terén. 4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK 4.1. A közösségfejlesztés hassa át az egész intézmény, az intézményegységek, az óvodai-és tanulócsoportok mindennapjait. 4.2. Tudatosuljon bennük a csoporthoz, osztályhoz tartozás mellett az intézményegység és a Megyervárosi Iskola közösségéhez tartozás is. 4.3. A közösségbe történı beilleszkedés figyelemmel kísérése, segítése folyamatosan, de különösen egy-egy új közösség kialakulásakor (kiscsoport, elsı osztály, ötödik osztály, kilencedik osztály), egy-egy új gyermek, tanuló érkezésekor. 10

4.4. A gyermekek, tanulók bevonása a közös tevékenységekbe, közösségi munkákba. (pl.: óvoda, iskolai kulturális bemutatók, sportnapok, sportversenyek, hulladékgyőjtés, diákönkormányzati munka stb.). 4.5. A családi életre nevelés az osztályfınöki órák kiemelt feladata. Tudatosítani kell a tanulókban a család mint a társadalom legkisebb közössége értékét, megtartó erejét. 4.6. Erısítsük kötıdésüket az iskolához, a városhoz, a hazához, a nemzethez (pl. óvodai, iskolai hagyományok ápolása, iskolai ünnepélyek nemzeti ünnepeinken, helytörténet tanulmányozása, Sopianae Örökség kereszttanterv megvalósítása stb.). 4.7. Olyan intézményegységi élet kialakítása, melyben a diákok nemcsak egyénileg, hanem szervezetten is aktív szerepet kapnak (pl. diákkörök szervezésével, diákönkormányzattal, stb.). 4.8. Új, hatékony tanulási módszerek, munkaformák (kooperatív tanulás, projektmódszer, a kritikai gondolkodás fejlesztése, epochák, témahetek stb.) alkalmazásával segítjük a diákok együttmőködését, s ezzel közösségi formálásukat. 4.9. A különbözı kultúrák, vallások, életmódok, szokások megismertetésével nyitottá, megértıvé tenni tanulóinkat, s elfogadni az egész emberi közösséghez tartozás és az európaiság gondolatát. (szakórákon túl pl. diákcserékkel, testvériskolai kapcsolatokkal, nemzetközi projektekkel, stb.). 4.10. Az inkluzivitás keretében a másság elfogadására való nevelés. 5. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI, TANULÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGİ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG 5.1. Rendkívül fontos feladat az egyén és a közösség szempontjából is a beilleszkedési, magatartási problémákkal küzdı gyermekek, tanulók gondjainak idıben történı felismerése és kezelése. Ennek érdekében a fejlesztı pedagógus, szaktanárok, az osztályfınökök, az ifjúságvédelmi felelıs rendszeres összehangolt munkájára van szükség. E területen gyakran igénybe kell vennünk külsı segítséget 11

is, pl. ANK Nevelési Tanácsadó intézete, Éltes Mátyás Iskola pedagógiai tanácsadó szolgálata, PSZSZK Szakértıi és Rehabilitációs Bizottsága. 5.2. Feladataink: - fel kell deríteni az okokat (pl. szociális eredető-e, családi környezetbıl ered-e, iskolai ártalomból, peremhelyzetbıl stb. vagy biológiai okra vezethetı vissza). - A zavarok megoldása illetve enyhítése, különbözı pedagógiai tevékenységekkel, pl,: szeretetteljes egyéni bánásmóddal, a szülıkkel történı rendszeres kapcsolattartással, a pozitív énkép támogatásával dicsérettel, bíztatással, - külsı szakember segítségének igénybevétele - fejlesztı program kidolgozása. 6. A TEHETSÉG, A KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTİ TEVÉKENYSÉG Minden pedagógus kiemelt feladata, hogy a gyermekekben, fiatalokban rejlı tehetséget felismerje, felhívja rá a figyelmet, s minden segítséget megadjon a kibontakozásához és a fejlıdéséhez. A tehetséggondozás formái intézményünkben: - Tanórán: emelt szintő (tagozatos) oktatás, nívócsoportos oktatás, kiscsoportos oktatás, emelt óraszámú tanítás, differenciált munkáltató órák (pár-és csoportmunka, kooperatív formák, győjtımunkák, kiselıadások stb.). - Tanórán kívüli foglalkozásokon: tantárgyi, mővészeti, sport stb., szakkörök, iskolai házi versenyek, pályázatok, 12

bemutatók, kiállítások, felkészítés az emelt szintő érettségi vizsgára, szaktáborok, külföldi cserekapcsolatok. - Iskolán kívüli formák: városi, megyei regionális és országos versenyek, pályázatok. közmővelıdési intézmények által biztosított lehetıségek kihasználása. (A tanórán és iskolán kívüli lehetıségek egy részét csak a szülık anyagi támogatása esetén pl. nevezési díj tudjuk biztosítani.) 7. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁNAK SEGÍTÉSE (Az SNI-s és RÉSZKÉPESSÉG PROBLÉMÁVAL KÜZDİ TANULÓK HATÉKONY FEJLESZTÉSE) 7.1. Az alulteljesítı, lemaradó tanulók felzárkóztatása érdekében a legfıbb feladataink: - óvodában egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés, - az egyéni képességek és a szociokulturális háttér felmérése elsı osztályban DIFER teszttel, - a részképességzavarok, az SNI, a tanulási nehézségek felismerése, szakemberhez irányítás, - a felismert és diagnosztizált zavarok és nehézségek kezelésére fejlesztési tervek kidolgozása, végrehajtása, - a tanuláshoz szükséges motivációk megteremtése, segítése, - a tanulás tanítása az egész oktatási folyamatban, minden szaktárgy esetén folyamatos feladatként, kiemelve az értı olvasás tanítását, gyakoroltatását, - a tanulási hátrányok enyhítése (pl. könyvtár-és számítógép-használat ösztönzése, lehetıség szerinti egyéni kedvezmények nyújtása pl. alapítványok révén: színház-, hangverseny-látogatás stb. esetén), - a kommunikációs készség fejlesztése, 13

- helyes viselkedési, magatartási szokások kialakítása. 7.2. A felzárkózást segítı tevékenységformák Tanítási órán belül: - bontott csoportos órák, - fejlesztési terv szerinti differenciált egyéni foglalkozás, - tanórai differenciált foglalkoztatás, - kéttanáros oktatás - pedagógiai asszisztencia. Tanítási órákon kívül: - egyéni fejlesztı foglalkozások (a jogszabályban elıírtak, illetve az iskola lehetıségeinek függvényében), - rendszeres illetve alkalmi korrepetálások, - iskolaotthonos oktatás alsó tagozaton (Illyés Gyula Általános Iskola és Óvoda, Testvérvárosok Terei Általános Iskola), - napközis foglalkozások alsó tagozaton (Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola), - tanulószobai foglalkozások, - könyvtárhasználat, - számítógép és internet használat, - személyes kapcsolatok, egyéni beszélgetések a pedagógusok és a diákok között, - együttmőködés a szülıkkel, a családdal, - együttmőködés a külsı szakmai szervezetekkel (pl. Nevelési Tanácsadó, pszichológus stb.). 8. A GYERMEK-ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK 8.1. A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásában az intézmény minden pedagógusa közremőködik. Kiemelt szerepük van a gyermek -és ifjúságvédelmi felelısöknek, az iskolapszichológusnak, az iskolaorvosoknak, a védınıknek és az osztályfınököknek. 14

8.2. Gyermek-és ifjúságvédelmi feladataink ellátásában együtt kell mőködnünk a területi gyermekjóléti szolgálatokkal, a családsegítı szolgálattal, a gyermek-és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetekkel. 8.3. A gyermek-és ifjúságvédelmi tevékenységben az elsıdleges feladat a prevenció. - Fel kell ismerni a tanulók problémáit, - fel kell tárni a problémák okait, - részt kell venni a veszélyeztetı okok megelızésében, feltárásában, megszüntetésében. 8.4. A szülıket, tanulókat az intézményegységekben minden tanév elején tájékoztatni kell az ifjúságvédelmi felelıs személyérıl, elérhetıségérıl. 8.5. Figyelemmel kell kísérni - a halmozottan hátrányos helyzető, - a hátrányos helyzető, - a veszélyeztetett tanulók körülményeit, tanulmányi elımenetelét, mulasztásait. Szükség esetén családlátogatást kell kezdeményezni. 8.6. Tájékoztatni kell a szülıket az igénybe vehetı anyagi támogatásokról (pl:étkezési kedvezmények, tankönyvtámogatás stb.). 8.7. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén javasolni és segíteni kell a rendszeres gyermekvédelmi támogatás megállapítására vonatkozó kérelmet. 8.8. Nagy figyelmet kell fordítani az - egészségfejlesztésre. - drogprevencióra, - agresszió megelızésére. 15

9. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTİ TEVÉKENYSÉGEK 9.1. Az intézmény minden pedagógusának feladata a szociálisan hátrányos helyzető tanulók képességeinek kibontakoztatásához nyújtandó segítség adása. 9.2. A szociális hátrányok anyagi ellensúlyozására minden lehetıséget ki kell használni, így pl.: - ingyenes tankönyv, tankönyvtámogatás lehetısége, - ingyenes étkezés, étkezési kedvezmények lehetısége, - üdülési, táborozási lehetıségek megszervezése, - pályázatokon való részvétel lehetıségérıl tájékoztatás nyújtása, segítségadás a pályázat elkészítésében. 9.3. Az iskolaotthonos oktatás, a napközi otthoni nevelés és a tanulószoba is segítség e hátrányok enyhítésében. 10. AZ INTÉZMÉNY EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA 10.1. Célunk olyan testileg lelkileg szellemileg egészséges gyermekek nevelése, akik számára az egészség érték, s akik ennek érdekében - életkoruknak megfelelı szinten képesek cselekedni. 10.2. Az egészségnevelésben kiemelt szerepet kell kapnia a prevenciónak: - a veszélyes helyzetek,a balesetek elkerülése, - a betegségek megelızése, - a káros szenvedélyekre való rászokás megelızése. 10.3. Fı feladataink az egészségnevelésben: 10.3.1. Alapvetı ismeretek elsajátíttatása (pl. az emberi szervezet, a helyes táplálkozás és életmód, káros szenvedélyek, balesetmegelızés, szerelem és szexualitás stb.). Az egészséges személyiségfejlıdés érdekében - ezt segítı képességek, készségek fejlesztése (pl. tolerancia, empátia, együttmőködés, önismeret stb. ), - az erkölcsi tudat, a jellem fejlesztése. 16

10.3.2. Óvodában preventív láb- és tartásjavító torna, képességfejlesztés mozgáson keresztül. 10.3.3. Az 1-4. évfolyamon játékos, egészségfejlesztı testmozgás megszervezése, a testi higiénia, a helyes napirend kialakítása. 10.3.4. A mozgáshoz, a sportoláshoz való pozitív viszonyulás kialakítása, a rendszeres mindennapi testedzés biztosítása (a testnevelés óra mellett diáksportkörökkel, tömegsporttal, versenyekkel stb.). 10.3.5. Felkészítés a felelıs, örömteli párkapcsolatok kialakítására, a szexualitásra, a családi életre. 10.3.6. Olyan óvodai, iskolai légkör kialakítása, mely - a gyermeki, tanulói szorongásokat, a stresszt minimálisra szorítja, - segít a tanulóknak mindennapi problémáik felismerésében és megoldásában, - a konfliktusokat felszínre hozza, s lehetıségeket ad azok kezelésére. 10.4. Az egészséges életre nevelés színterei: - az óvodai élet tevékenységi területei, foglalkozásai, - tanórák (minden tantárgy, de kiemelten: osztályfınöki, természetismeret, testnevelés, biológia, egészségtan), - napközis foglalkozások, - szakkörök, - sportkörök, sportesemények, - egészségnap, sportnap, - projekttevékenység, - kortárscsoportos oktatók tevékenysége, - kirándulások, akadályversenyek, - iskolaorvosi tevékenység, szőrıvizsgálatok. 10.5. Az egészséges életre nevelés módszerei, tevékenységformái: A hagyományos tanórai módszerek mellett kerüljenek elıtérbe a tanulói tevékenységen alapuló oktatási eljárások, hogy a tanulók számára mindez ne megtanulandó ismeret legyen csupán. 17

10.6. Az egészségnevelési feladatok teljesítése érdekében a tantestületek együttmőködnek: - az óvodaorvossal, - az iskolaorvossal, - a védınıvel, - a szülıi szervezettel, - a kortárscsoportos oktatókkal, - külsı szervekkel (pl. Magyar Vöröskereszt, ÁNTSZ, PTE Egészségtudományi Kara, Magyar Orvostanhallgatók Egyesülete stb.). 11. AZ INTÉZMÉNY KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA 11.1. Célunk olyan gyermekek, fiatalok nevelése, akik életkoruknak megfelelı szinten tisztában vannak az emberi környezetet veszélyeztetı tényezıkkel, ismerik a fenntartható fejlıdés szempontjából fontos teendıket szőkebb és tágabb környezetükben, és képesek eszerint élni és cselekedni. 11.2. A környezettudatos magatartás érdekében meg kell alapozni illetve ki kell alakítani - felelısségérzetüket a környezetkímélı magatartás érdekében, - a természeti és az épített környezet értékének felismerését, megbecsülését, a megırzésük iránti igényt, - a rendszerszemlélet a fejlıdés és a környezet kérdésében, - a globális összefüggések megértését az emberiség jövıje szempontjából, - a problémamegoldó gondolkodást, - a cselekedni kész, aktív magatartást. 11.3. Az épített értékek és a szőkebb környezet iránti felelıs magatartás formálásában fontos szerepet tölt be a Sopianae Örökség kereszttanterv, melynek városi megvalósításába minden intézményegységünk bekapcsolódik. 11.4. A környezeti nevelés színterei: 18

- a tiszta, esztétikus intézményi és osztály/csoport környezet kialakítása és gondozása, - tanórák (minden tantárgy óráin, kiemelten a természettudományi, társadalomismeret, etika, technika és rajz tantárgyak), - óvodai és napközis foglalkozások, - tanulmányi séták kirándulások, akadályversenyek, - projektmunkák, - szakkörök, - múzeumlátogatások, - üzemlátogatások, - versenyek, vetélkedık, pályázatok. 11.5. Módszerek tevékenységi formák alkalmazása a környezeti nevelésben: A hagyományos tanórák mellett, de fıleg helyette domináljanak a tanulói aktivitásra és együttmőködésre épülı formák. - kooperatív technikák, - önálló ismeretszerzési és kutatási módok, - projektmunkák, - drámafoglalkozások, - szituációs - és szerepjátékok, - terepgyakorlati módszerek (pl. kirándulásokon, üzemlátogatásokon stb.). 11.6. A tantestületi és dolgozói együttmőködésen túl a következı együttmőködések segíthetik a környezeti nevelési feladatok megvalósítását: - szülıkkel. - iskolarendırrel. - az intézményegységek között (pl. kiállítások, pályázatok, versenyek), - más közoktatási intézményekkel, - nemzetközi kapcsolatokkal, - Környezetvédelmi Felügyelıséggel, - egyéb szervezetekkel (pl. nemzeti parkok, zöld szervezetek stb. ). 19

II. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. A pedagógiai program érvényességi ideje: a hatálybalépéstıl számított öt év. (2013. augusztus 31. ) Hatálybalépés: 2008. szeptember 1. 2. A pedagógiai program módosítása: A pedagógiai program módosításáról vagy fenntartásáról dönteni kell, ha a nevelıtestület 50%-a kicserélıdik. Ha ilyen változás egy intézményegység nevelıtestülete esetén áll fenn, az intézményegység nevelıtestülete dönt saját programja fenntartásáról vagy megvalósításának szándékáról. Ha a döntés az intézményegységi pedagógiai program változatlan fenntartása, akkor további lépésekre nincs szükség. Ha az intézmény vagy intézményegység nevelıtestülete a változtatás mellett dönt, megindul a felülvizsgálati eljárás. A program a bevezetést követı egy év elteltével módosítható. Módosítást kezdeményezhet az intézmény - igazgatója - egy intézményegységének nevelıtestülete. A módosítás lehetséges indokai: - költségvetési változások, melyek a pedagógiai program végrehajtását nem teszik lehetıvé, - megváltozott intézményi körülmények, - a részprogramok, illetve az intézményegységi pedagógiai programok módosulásai, - fenntartói utasítás. A módosításra az intézményegységek nevelıtestületi értekezletei jogosultak, az intézményegységi vélemények elkészülte és az igazgatótanácsi jóváhagyás után. A határozatképes értekezleten abszolút többséget (50%+1 fı) kell szereznie a javaslatnak. 20

Ha valamelyik intézményegységben nem szerez többséget a javaslat, össze kell hívni az intézményi nevelıtestületi értekezletet, és ott kell határozatképes ülésen megszereznie a javaslatnak az abszolút többséget. A felülvizsgálat menete: - Minden tanév április májusában lehet kezdeményezni a felülvizsgálatot. - Ha a nevelıtestületi szavazások alapján a tantestületi tagok több mint 50%-a egyetért a módosítás szükségességével, akkor kell a módosítási eljárást elkezdeni. - A felülvizsgálat folyamatát a Megyervárosi Iskola Minıségirányítási Programjának 2.2.1. fejezete tartalmazza. 3. A pedagógiai program nyilvánossága A pedagógiai program nyilvános, a tanulók, a szülık és az érdeklıdık számára a következıképpen biztosítjuk a betekintést: - A Megyervárosi Iskola teljes pedagógiai programja megtekinthetı a Megyervárosi Iskola igazgatójának titkárságán. - Minden intézményegység könyvtárában és iskolatitkári irodájában megtalálható a Megyervárosi Iskola nevelési programja és az adott intézményegység pedagógiai programja. - Ha az intézményegységnek van honlapja, ott is megtalálható a Megyervárosi Iskola nevelési programja és az adott intézményegység pedagógiai programjának általános részei (a helyi tanterv tantárgyankénti részei nélkül). 21

III. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK Az intézmény pedagógiai programját az intézményegységek nevelıtestületei határozatképes értekezleteken elfogadták. (a jegyzıkönyvek mellékelve). Anikó Utcai Általános Iskola: 2008. márc. 17. Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola: 2008. márc. 12. Illyés Gyula Általános Iskola és Óvoda: 2008. márc. 11. Testvérvárosok Terei Általános Iskola: 2008. márc. 27. Pécs, 2008. március 28. Keszthelyi Gyula igazgató 22