Millisits Máté A Budapest - Angyalföldi Református Egyházközség története Készült a Feltámadás temploma felszentelésének 75. évfordulója alkalmából
Millisits Máté A Budapest - Angyalföldi Református Egyházközség története Készült a Feltámadás temploma felszentelésének 75. évfordulója alkalmából 2008
ISBN 978-963-06-6364-9 Kiadja a Budapest-Angyalföldi Református Egyházközség Budapest, 2008 www.frangepan.hu
Elôszó Egy elôszónak illik történelmi ívûnek lenni, de engedtessék meg, hogy ez most rendhagyó módon inkább szubjektív legyen. Mert, ahogy egy csepp is magában hordozza az egész óceánt, úgy talán e néhány gondolat is megmutatja, mit jelentett, és jelent ma angyalföldi reformátusnak lenni. Az elsô, ezzel kapcsolatos élményeim közé tartozott, amikor itteni szolgálatom kezdetén a templomunkban elôkerült a takarásból két emléktábla. Az egyik a szokásos volt, az alapító nagyok neveivel. Csodálkozva olvastam azonban a másik márványtáblát, rajta a sok-sok nevet, egyszerû és mára talán elfeledett egyháztagok nevét, akik akár csak néhány pengôt is adtak a templom építésére. Ekkor éreztem meg, hogy mitôl is erôs ez a gyülekezet emberileg. Ahol a közkatonáknak" ilyen emléket állítanak, ott valóban mindenki egyformán megbecsült tagja a közösségnek. Egy másik ilyen élményem 1996-ra datálódik, amikor kiderült, hogy a templom padozata életveszélyessé vált. A helyreállításra vonatkozó árajánlatot kézhez kapva csüggedten állapítottuk meg a presbiterekkel, hogy a szükséges összegnek még a töredékével sem rendelkezünk. Ekkor szólalt meg Isten: építsétek e házat, hogy gyönyörködjem benne, és dicsôíttessem"(aggeus 1,8/b) Ma is csodának tûnik, ahogyan Urunk kirendelte az anyagi lehetôségeket, és az embereket, akik tudtak segíteni. S aztán, a felújítás elkészültével, a hálaadó ünnepség elôtti estén, a sok közös munka, fáradság és takarítás végén így szólt egyik gyülekezeti tagunk: Mikor kezdjük újra? Olyan jó volt együtt lenni, egy célért együtt dolgozni!" Ekkor értettem meg, hogy nem csak a templom építésérôl beszélt az Ige, hanem a gyülekezetérôl is. Hiszen azért épült, szépült a templom, hogy legyen egy közösség, amelynek otthont adhat - Isten gondoskodó szeretetébôl. Számomra ezért érték az angyalföldi gyülekezethez tartozni, s remélem e kis füzet is ezt az érzést fogja erôsíteni az elôdök példájával minden olvasójában. Áldás, békesség az Olvasónak! 2008 adventjében Szloboda József lelkipásztor 5
A templom A településeknek Európa szerte kiemelt jelentôségû létesítményei a szakrális épületek, különösképpen a templomok. A 19. század második feléig az emberek elsôrendû közösségi színhelye a templom volt. Kisebb falvakban egyetlen középületként a közéleti színhely funkcióját is betöltötte. A középkorban a templomerôdök védelmi szerepük által váltak nélkülözhetetlenekké. Közép-Európában II. József 1781-ben kihirdetett Türelmi Rendelete óta a különbözô felekezetek, a római katolikus, protestáns és a görög keleti egyház templomai, valamint a zsidó hitközségek zsinagógái sok esetben egymáshoz közel épültek fel. Az épületek sokszor már méretükkel is vetélkedtek egymással; a tornyok magasságát esetenként a másik templom tornyának túlszárnyalása határozta meg. E külsôségek mellett a templomépítés alapvetô funkciója mindig is a felekezet hitéletének hû szolgálata, építészeti tér biztosításával. A református templom A református templom archetípusa a reformáció által gyökeresen megváltoztatott liturgia és az ennek megfelelô liturgikus tér miatt különbözik a katolikus templomok szerkezeti felépítésétôl. A reformáció elterjedésével korábbi katolikus templomokat alakítanak át református liturgikus térré. Ennek alapján funkcióját vesztette az apszis (szentély), az oldalkápolna és az oltár. A református templom kiemelt helyévé vált a szószék, amelynek elhelyezési feltétele a lelkész látható- és hallhatóságához kötôdik. Az oltár helyébe lépô úrasztala kiemelt liturgikus szerephez jut. Kálvin János genfi templomában, a középkori eredetû Szent Péter (St. Pierre) templomban, az apszisban székeket helyeztek el a hallgatóság számára. Kálvin kora óta Európában igen sokféle centrális alaprajzú protestáns templom épült. A magyar református templomok között több hosszházas típust találunk. Rendszere az egész országban elterjedt, de az építtetôk az Alföldön ragaszkodtak hozzá a legkövetkezetesebben. E templomtípus homlokzati tornyához egyhajós, hosszanti templomtér kapcsolódik, melyet hevederes csehboltozat fed le. A hajó két rövidebb végén karzat helyezkedik el; az egyik az orgona, a másik a hívek számára. A szószék az egyik hosszoldal közepén áll. Érdekes módon ez a típus éppen akkor válik népszerûvé, amikor külföldön - fôleg német és svájci területeken - a legváltozatosabb centrális formák (háromszög, négyzet, görög kereszt) terjed el mind a gyakorlatban, mind 1 A Türelmi Rendelet kiadását követô néhány évtized alatt több száz protestáns templom épült. Ehhez hozzájárultak az 1780-as években a következô engedmények: 1785-tôl kezdve már nem szükséges a helytartótanács engedélye a templomépítéshez, hanem azt a vármegye engedélyezi, míg 1786-tól a templom testéhez tornyot is építhettek, 1788-tól pedig lehetôvé vált, hogy az utcai fronton bejáratot, ajtót létesítsenek. 6
pedig az elméleti irodalomban. A torony és a hajó összekapcsolása kétféle módon történhet. A torony állhat a homlokzat közepén, de síkjából elôreugorva; sokszor a torony és a hajó eltérô építési ideje magyarázza ezt a formát. A másik változatban a torony a homlokzat közepén áll, a falazat síkjába beilleszkedve. Ebben az esetben a toronytest tartópillérei bekerülnek a hajó belsejébe. A hosszanti elrendezés szívós továbbélése valószínûleg a kezdeti idôk nehézségeivel magyarázható: akkor csak a legolcsóbb építôanyagok álltak az építtetôk rendelkezésére, s csupán a legegyszerûbb szerkezeteket tették lehetôvé. A templom így az egyszerû parasztház formáját követte, s azt késôbb a hagyomány tisztelete továbbvitte. A XX. században Budapesten épített református templomok többségére a hosszházas alaprajzi típus jellemzô. A fôvárosi templomoknál, mint az angyalföldi református templomnál is az az elrendezés figyelhetô meg, hogy a bejárattal szembeni rövidebb oldalfal elé épített karzatra került az orgona. A karzat elôtt pedig tágas liturgikus teret alakítottak ki szószékkel és az úrasztalával. Kálvin korabeli centrális alaprajzú protestáns templombelsô. 7
Angyalföld A mai Angyalföld a 19. század közepéig ritkán lakott terület volt. Az elsô házakat az Osztrák-Magyar Vasúttársaság építette a Váci út és a Lehel út mentén, miután 1846-ban elkészült a Pestet Váccal összekötô vasútvonal. Az 1870-es években öt gôzmalom mellett itt létesült a Magyar Gépgyár, az Elsô Juhmosoda, az 1880-as években a Láng Gépgyár, az 1890-es években a Magyar Acélárugyár Rt. és az Elsô Magyar Csavargyár. Angyalföld a 20. század elejére Budapest egyik legjelentôsebb ipari körzetévé vált 2, nagy létszámú munkás lakó- és nyomornegyedeket is magába foglalva. Reformátusok Angyalföldön A városrész kialakulásakor a lakosság nagyobbik részét szlovák, lengyel katolikus, kisebb részét német evangélikus és az Alföldrôl Budapestre települô, a gyárakban szerencsét próbáló református 3 alkotta. Az idôközben gyarapodó lakosság körében az itt élôk nyomorát, lelki kiszolgáltatottságát látva, 1905-tôl a Budapesti Református Teológiai Akadémia hallgatói igehirdetôi szolgálatot végeztek. A vasárnapi istentiszteletek megtartására az elsô világháború kitöréséig a Váci-úti elemi iskolában került sor. Gál Lajos vallástanító lelkész, különbözô helyszíneken (Váci út 85. szám alatti Hökker-gyár 4, Üteg utcai kultúrterem, Gömb utcai általános iskola) - két és fél éves szünetelést leszámítva - folyamatosan végezte az elkezdett munkát. Trianon után lendületet kapott a gyülekezeti élet. Az új határon túlról kitelepített, és ideiglenesen a rákosrendezôi pályaudvaron élô, erdélyi magyarok kapcsolódtak a gyükekezethez. 1921. január 1-jével, létrejött a Budapesti Református Egyházközség Angyalföldi Missziói Egyházrésze. Ezt követôen a vasárnapi istentiszteleti alkalmak mellett a gyülekezetben a következô szolgálatok indultak be: hétköznapi evangelizáció, gyermek istentiszteletek, gyermekek részére szervezett kirándulások, vetített képes elôadások, ifjúsági bibliaórák, cserkészet, gyermekek üdültetése és étkeztetése hollandiai támogatással 5, valamint szegények más jellegû megsegítése. A Budapesti Református Egyházmegye létrejöttével lehetôség nyílt az Angyalföldi Missziói Egyházrész önállóvá válására. 1932. január 1. óta önálló anyaegyházközségként mûködik a gyülekezet, amely ezt követôen megválasztotta elsô lelkipásztorát Gál Lajos egyházszervezô-templomépítô lelkipásztor személyében. 2 BENCZE GÉZA: VÁCI ÚT, GÉPIPAR FÔUTCÁJA. Budapest, 2006. 5-16. old 3 Az angyalföldi reformátusság 75-80%-ban vidékrôl felköltözött emberekbôl állt a 20. század elején. 4 BENCZE GÉZA: VÁCI ÚT, GÉPIPAR FÔUTCÁJA. Budapest, 2006. 111-112. old. 5 Hollandiai anyagi támogatással 1921-ben naponta 200 gyermeknek tudtak ebédet és uzsonnát biztosítani a téli hónapokban. 8
Templomépítés Angyalföldön A két világháború közötti idôszakban 29 templom vagy imaház épült fel a mai Budapest területén. A református hívek lélekszáma jelentôsen megnôtt, mivel a trianoni békeszerzôdés következtében Magyarországtól elválasztott területekrôl nagyon sok református hívô érkezett az akkori fôvárosba és elôvárosaiba. Az Angyalföldi Missziói Egyházrész munkájának megindulásakor célként fogalmazódott meg a templom, parókia és egy tanoncotthon létesítésének a terve. Az elsô templomépítési bizottság 1926. június 3-án alakult meg, amely meghatározta az építési sorrend programját. E szerint elsôként a parókia építésére kerülne sor, ezt követôen a templomot, majd a tanoncotthont építenék fel. Ennek a bizottságnak több neves tagja közül megemlítendô Kandó Kálmán világhírû gépészmérnök. Az építkezés kezdôtôkéjét, a Budapest városvezetése által 1927. március 3-án jóváhagyott 72.000 pengô összegû segély biztosította. Az 1927. május 8-án kiírt pályázat alapján Padányi Gulyás Jenô és Gothard Zsigmond építészmérnökök tervezhették meg a felépítésre váró épületeket. Kandó Kálmán A Frangepán utcában a templom és a parókia építkezése 1927. november 20-án az alapkô letételével kezdôdött meg. 1928. májusában felépült a mai napig álló parókia. 1930. ôszére a templom is tetô alá került. Szabó Imre esperes az 1932. október 19-én tartott egyházmegyei közgyûlésen a következô szavakkal jellemezte az aktuális helyzetet: "Angyalföld. Tipikus munkásgyülekezet. Temploma tetô alatt, vakolatlan puszta ablakrésein át fütyül a szél, de tornyában a harang már szól. A puszta falak szemrehányóan néznek be ránk a város szélébôl, s a sûrû egymásután emelkedô három új kegyúri templom között mezítelenül meghúzódva kérdi: hát engem ki fog és mikor felöltöztetni?" A templom felépítésének befejezése a világgazdasági válság elmúltával, 1933-ban vált újra lehetségessé Szabó Imrének, a Budapesti Református Egyházmegye esperesének segítségével. 9
Az esperes életrajzírója, Draskóczy István 1968-ban írt könyvében jegyzi fel e szavakat: Ravasz Lászlónak Isten a gondolkodásnak, az igazság kutatásának nagy adományát adta. Szabó Imrének a tettek ajándékát. Nem hamleti és donkihotei módon, hanem olyan öltözetben, hogy egyiköknél a gondolat ragyogott át a tetteken, a másikuknál tetteket öltött minden gondolat. 6 A felépített templom bejáratát kerek alaprajzú harangtorony adja, a téglalap alaprajzú belsô tér két rövidebb oldalán egy-egy karzat épült. A maihoz viszonyítva a harangtorony csúcsa magasabb és karcsúbb volt. A bejárat felôli karzat alatt két vörös márványból faragott, az építkezésnek emléket állító tábla található. A szószék és az úrasztala Gál Lajos lelkipásztor adománya, a bejárattal szemközti karzat elé került. Az templom felszentelését 1933. december 10-én megtartott ünnepi istentisztelet keretében Ravasz László, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke végezte. A kor szokásainak megfelelôen a templom nevet kapott: Feltámadás temploma. Gál Lajos lelkipásztor késôbb így írt errôl 7 : a templomszentelés egyetlen nagy igazsága: Láthatatlan építôje volt ennek a templomnak, láthatatlan segítôje volt ennek az egyháznak, az Úrnak keze védelmezte, óvta az eleséstôl, és az Úrnak keze segítette eredményre az építési programot. A templomszentelési istentisztelet rendje 8 a következô volt: 1. Fennálló-ének 7. sz. dics. 1. vers. 2. Fôének 231. sz. dics. 1. és 3. vers. 3. Bibliát olvas és elôimát mond: SZABÓ IMRE a Budapesti Református Egyházmegye esperese. 4. Közének CXXII. zsolt. 2. vers. 5. "Templomszentelési ének" (sz. LÁSZLÓ SÁNDOR). Elôadja: VARGHA LÁSZLÓ angyalföldi énekvezér vezetése alatt az Angyalföldi Református Ifjusági Egyesületek vegyes énekkara és a Budapesti Református Theológiai Akadémia énekkarából közremûködôk. 6. Az Igét hirdeti és felszentelô imádságot mond: Dr. RAVASZ LÁSZLÓ dunamelléki püspök. 7. A templomépítés történetét rövid áttekintésben felolvassa: GÁL LAJOS egyházszervezô gyülekezeti lelkipásztor. 8. Végének 231. dics. 6. vers. 9. Úrvacsorát oszt: GÁL LAJOS angyalföldi lelkipásztor. 10. Az úrvacsoraosztás alatt énekli a gyülekezet a 203. sz. dics.-nek verseit. 11. Úrvacsoraosztás utáni ének: 210. dics. 1. vers. 12. Himnusz. A szertartáson Árokháty Béla orgonamûvész-lelkipásztor játéka által szólalt meg elôször az orgona. 6 DRASKÓCZY ISTVÁN: Szabó Imre, a Budapesti Református Egyházmegye elsô esperese. Mezôszilas 1968 7 GÁL LAJOS: A Budapest-Angyalföldi Református Egyház története. Budapest, 1933. 19. old. 8 A templomszentelési istentiszteletre szóló meghívó, amely az istentisztelet liturgiának rendjét is közli a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Levéltár A/ 13. 10
Eredeti meghívók, az 1933. évi ünnepi istentiszteletre... és az azt követô vallásos estélyre 11
A Feltámadás Temploma A Ravasz László püspöksége alatt épült templomok sajátossága, hogy ezeket külön névvel illették, esetenként a püspök javaslata alapján. Ilyen elnevezések lettek többek között: a Magyar Advent Temploma 1928-1930. (Budapest-Kelenföldi Református Egyházközség temploma), a Magyar Reménység Temploma 1927. (Budapest-Józsefvárosi Református Egyházközség temploma), a Magyar Feltámadás Temploma 1926-1927. (Budapest-Budafoki Református Egyházközség temploma), a Magyar Sáfárság Temploma 1933-1936. (Budapest Rákospalota- Újvárosi Református Egyházközség temploma), a Horthy Miklós Emléktemplom 1924-1928. (Budapest-Kispest-Wekerletelepi Református Egyházközség temploma), a Hálaadás Temploma 1937-1940. (Budapest Pozsonyi úti Református Egyházközség temploma), a Hazatérés Temploma 1938-1941. (Budapest- Szabadság téri Református Egyházközség temploma), az Emlékezet Temploma 1930-1935. (Budapest-Nagyvárad téri Református Egyházközség temploma), a Felszabadulás Temploma 1932-1941. (Budapest-Pestszentlôrinc Kossuth téri Református Egyházközség temploma). Az angyalföldi református templomot 1933-ban a Feltámadás Templomának nevezték el. 12 A Feltámadás Temploma 1933
A Feltámadás Templomának harangja A harang a keresztény hitélet mindennapjait közel másfél évezrede meghatározó tárgy. Legfontosabb funkciója az istentiszteletre történô hívás. Az angyalföldi református templom tornyában Szlezák László aranykoszorús öntômester 9 munkájaként egyetlen harang található, amelynek alsó átmérôje 100 cm, tömege 499 kg. A harangot Ravasz László püspök szentelte fel 1930. október 31-én, a Reformáció ünnepén. A templom harangjának felfüggesztéséhez Szlezák László 1930-as évektôl ívvasból készített harangjármot, melyet az 1930 szeptember 22-én felvett megrendelés 10 tanúsága szerint ajándékként készített el az egyházközségnek. A tárcsás koronával ellátott harang négy csavarral van a harangjáromhoz rögzítve. A harang palástját szinte teljesen betölti, a rajta elhelyezett felirat: "AZ URNAK 1930. ÉVÉBEN/ VITÉZ NAGYBÁNYAI HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓSÁGA ALATT,/ DR. SIPÔCZ JENÔ POLGÁRMESTER,/ DR. RAVASZ LÁSZLÓ DUNAMELLÉKI PÜSPÖK,/ DR. NÉMETHY KÁROLY V.B.T.T.NY. ÁLLAMTITKÁR EGYHÁZKÖZSÉGI FÔGONDNOK,/ GÁL LAJOS ANGYALFÖLDI REFORMÁTUS EGYHÁZSZERVEZÔ LELKIPÁSZTOR ÉS/ KULCSÁR ANDRÁS GYÁROS- PARÓCHIÁLIS GONDNOK IDEJÉBENKÉSZÜLT,/ A BUDAPESTI ANGYALFÖLDI REFORMÁTUS KERESZTYÉN EGYHÁZ ÚJONNAN ÉPÜLT TEMPLOMA RÉSZÉRE, A BUDAPEST SZÉKESFÔVÁROS KÖZÖSÉGÉNEK ÉS VÁRADY JÁNOS GYÁRI- MÛVEZETÔ-EGYHÁZUNK PARÓCHIÁLIS TANÁCSÁNAK ÁLDOZATKÉSZSÉGÉBÔL, ISTEN DICSÔSÉGÉRE." A harang megrendelôje 9 Szlezák László az aranykoszorús mester kitüntetô címet 1928-ban kapta. 10 OMM Öntödei Múzeuma digitalizált formában ôrzi Gombos Lajos harangöntô tulajdonát képezô megrendelési könyveket, amelyekbe Szlezák László harangöntô vezette megrendeléseit. E különleges értékû dokumentumból, nemcsak a harangjárom adományozása tudható meg, hanem az is, hogy a harangöntô 49. 9 Pengôt elengedett az összköltségbôl. 13
A harangpalást nyugati oldalán: A Feltámadás templomának harangja HIVJA E HARANG/ MEGTÉRÉSRE A BÜNÖSÖKET. HIRDESSEN EVANGYÉLIUMOT AZ EMBEREKNEK ÉS SZABADULÁST A PORBASUJTOTT/ MAGYAR NEMZETÜNKNEK. A harangpalást alsó peremén: ÖNTÖTTE SZLEZÁK LÁSZLÓ MAGYARORSZÁG ARANYKOSZORÚS MESTERE A palást felsô részén babérkoszorúkban foglalt kelyheket találunk. A harangon a palást nyugati oldalán elhelyezett díszítmények: kehely, amit búzakoszorú vesz körül. A harang palástján körbefutó díszítések: alsó részén szôlôinda, felsô részén babérkoszorúba foglalt, kisméretû keresztek találhatóak. 14 Szlezák Lászlónak a protestáns újságokban megjelent hirdetése
Szlezák László számára az 1930-as év különösen fontos volt, hiszen ebben az évben szentelték fel a legnagyobb tömegû Magyarországon öntött harangot a mesternek a Szent István-bazilika számára készített Szent Imre harangját, amelynek tömege 7945 kg volt. A két harang díszítésében közös a palástjuk alsó részén körbefutó szôlôinda megformálása. Szlezák László majdnem minden protestáns újságban közölt hirdetésén az 1930-as években bemutatta a harang fényképét, és ezt az aláírást közölte: BUDAPEST-ANGYALFÖLDI REF. TEMPLOM RÉSZÉRE KÉSZÍTETT HARANG, MELYET Dr. RAVASZ LÁSZLÓ PÜSPÖK ÚR AVATOTT FEL. A Feltámadás Templomának orgonája Az orgona az ókor hosszú évszázadain át világi, azaz szabadtéri, cirkuszi, és udvari ceremóniák hangszere volt. A középkorban az orgonaépítés tudományának legmagasabb fokán álló technikai, matematikai és zeneelméleti ismeretekkel rendelkezô szakembereknek a szerzetesek bizonyultak. Természetes igényként fogalmazódott meg körükben, hogy az általuk készített pompás hangszereket Isten szolgálatába állítsák. A hangszert eleinte nem a liturgiában, hanem a zeneoktatás területén alkalmazták. A 14. században vált az orgona felszentelt templomi hangszerré. A kálvini reformáció elvetette az orgonának templomi istentiszteleten történô használatát, ezzel visszatérve a korai kereszténység liturgikus gyakorlatához. A magyar református templomokban a 18. század második felétôl vált a gyülekezeti éneket kísérô hangszerré. A 19. századtól újra világi hangszerré is vált az orgona, de templomi használata megmaradt. Az angyalföldi református egyházközség 1933-ban több orgonaépítô gyárral tárgyalt a templomban elhelyezendô hangszer ügyében. A pécsi Angster József és Fiai orgonaépítô gyár 1933. szeptemberében készített rajzai 11 alapján a megvalósultnál jóval nagyobb orgona elképzelésérôl van tudomásunk. Azonban anyagi okok miatt nem ezek a tervek valósultak meg, hanem 1933. novemberében a budapesti Rieger orgonaépítô gyár által készített pneumatikus szerkezetû, 16 regiszteres és két manuálos hangszert vásárolták meg. Ezt a jelenleg is meglévô orgonát a bejárattal szemben lévô karzaton helyezték el. Az elmúlt évtizedekben több alkalommal (1979, 1993, 1998) is fel kellett újítani a hangszert. A költségeket a Budapest-Pasaréti Református Egyházközség, Budapest XIII. Kerületének Önkormányzata és az angyalföldi gyülekezet tagjainak adományai fedezték. 11 Baranya Megyei Levéltárban megtalálható a pécsi Angster József és Fiai Orgona gyár 15
Az Angster-gyár orgona terve 16 Az egyházközség jelenlegi orgonája
Az egyházközség pecsétjei Pecséteket már az ókor óta alkalmaznak. Kezdetben hitelesítési célból, a középkor óta pedig egyházközségek, állami szervek, cégek iratainak hitelesítésére is használnak pecséteket. A pecsét régebben fémbôl készült, és általában a papírra cseppentett forró viaszban keletkezett a lenyomata. Manapság leginkább gumiból készített bélyegzôket használnak, mellyel felfestékezés után közvetlenül a papírra készíthetô lenyomat, így biztosítva az irat hitelesítését. A Budapest-Angyalföldi Református Egyházközség 1932-tôl egy ideig az Istenszem ábrát és a BUDAPEST-ANGYALFÖLDI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG feliratot tartalmazó körpecsétet használta. A Frangepán utcai templom felépülése után, az 1930-as évektôl ezen pecsét helyett egy mind a pecsétkép, mind a felirat tekintetében eltérô körpecsétet alkalmaznak. Ennek középsô ábrája a templom fôhomlokzatát mutatja, amelyet alulról takar a rajta elhelyezett "Erôs torony az Úrnak neve" zsoltáridézet, körirata pedig: FRANGEPÁN UTCAI REFORMÁTUS EGYHÁZ BUDAPEST. Az egyházközség ma használatos hivatalos pecsétje a köriraton kívül, csak az 1921 dátumot tartalmazza, vagyis azt az évszámot, amikor létrejött az önálló Budapest-Angyalföldi Missziói Egyházrész. 17
Az Egyházi Értesítô, mint bûnjel Dr. Gál Lajos lelkész szerkesztésében jelent meg 1932-1944 között az Egyházi Értesítô címû egyházközségi újság, amelynek ürügyén a második világháború után Dr. Gál Lajost népbíróság elé állították, és négyéves szabadságvesztésre ítélték. A népbíróság a következô "tényállást" állapította meg: "A vádlott, mint a budapesti XIII. kerületi református egyházközség vezetô lelkésze, felelôs szerkesztôje és kiadója is volt a havonta megjelenô "Egyházi Értesítô" címû lapnak. E lap egy-egy száma kb. 1000 példányszámot ért el, s túlnyomó részben a templomban az istentiszteletekkel kapcsolatosan került ingyenes kiosztására (sic). A lapot teljes egészében a vádlott szerkesztette, sôt kevés kivételtôl eltekintve egész terjedelmében ô maga is írta. Így a vádlott maga írta és helyezte el a lapban a népügyészség vádiratában vád tárgyává tett cikkeket is. E cikkek részletes tartalmát illetôen a népbíróság a felesleges ismétlések elkerülése céljából (sic) utal a vádirat idézéseire." Ugyancsak feleslegesnek tartotta a népbíróság annak a figyelembe vételét amelyet egyébként tényként említett az ítéletben, hogy Magyarország német megszállása alatt a lelkész zsidók mentésében, a templomban való bújtatásában vett részt, és azt sem értékelte enyhítô körülményként, hogy Dr. Gál Lajos a német megszállás alatt "az egyházi gyûléseken Magyarországnak német megszállását súlyos bírálatban részesítette". A jogállamiság minimális feltételeit is nélkülözô eljárás végén a népbíróság Dr. Gál Lajost voltaképpen 1941. július 8. és 1944. február 11. közötti cikkeiért ítélte el, egy 1945-ös jogszabályra hivatkozva. Meghurcoltatása és börtönbüntetése után Dr. Gál Lajos nem folytathatta lelkészi pályáját, hanem a Magyarországi Református Egyház Egyetemes Konventjének irodájában dolgozott. Fekete Sándor, helyettes lelkipásztor a háború alatt A gyülekezet segédlelkészét, Fekete Sándort 13 1944 júliusában a nagybeteg Soós László szolnoki lelkipásztor mellé rendelték, és Ravasz László püspök csak 1944. október 27-én helyezte vissza a segédlelkészt Budapest-Angyalföldi Református Egyházközségbe. Mivel Dr. Gál Lajos a front elôl a Dunántúlra menekült, 1945. január 1-jével Fekete Sándorra bízta az egyházi hivatal vezetését, aki a harcok végéig Angyalföldön maradt. Dr. Gál megpróbáltatásai Budapestre való visszatérése után kezdôdtek el. 1945-1947 között Fekete Sándor volt az egyházközség vezetésével megbízott lelkipász- 12 Gál Lajosnak a zsidómentésben való pozitív szerepét a vészkorszakot túlélô bújtatott emberek is megerôsítették az egyházközség mai lelkipásztorának, Szloboda Józsefnek. 13 Fekete Sándor késôbb, 1951-1956 között, a Budapest - Fasori (akkoriban Gorkij Fasori) Református Egyházközség beiktatott lelkipásztora volt, a Belsô-Budapesti Református Egyházmegye esperese 1952-1955 között, aki teljes mértékben kiszolgálta a pártállam diktatúráját. Esperesi tisztségbôl történt leváltása után bizalmi állami állásokat töltött be, újságíróként dolgozott. 18
tor, aki késôbb feltûnôen kereste az együttmûködést a korszak párt- és állami vezetôivel. A II. világháború alatt a Dunamelléki Református Egyházkerület területén található épületállomány jelentôs károsodást szenvedett. Volt olyan templom, amelyet a német csapatok felrobbantottak, és több templomot istállónak használtak az orosz katonák. Az angyalföldi református templom is komoly károkat szenvedett a második világháború során. Kerek tornya az ostrom alatt súlyosan megsérült mivel itt egy német lôállás volt kialakítva, és magában a templomban és a gyülekezeti teremben is jelentôs kár esett. A rendbe hozatal több mint 100 000 Ft-ba került. Ezen összeg nagy részét az egyházközség maga fedezte, kisebb részét a magyar állam és Budapest székesfôváros vezetése bocsátotta a felújítók rendelkezésére. 1945-1948. között a legfontosabb épület helyreállítások, ha nagy áldozatok árán is, de megtörténtek hirdetve a gyülekezeteknek az Istenbe vetett hitét és élni akarását. Dr. Kiss Sándor a munkásgyülekezet lelkipásztora Dr. Kiss Sándor 14 a munkásgyülekezet, munkás lelkipásztora 15 1948-ban lett a gyülekezet lelkésze, és itt szolgált egészen 1974. május 3-án bekövetkezett haláláig. Nehéz szolgálat volt, hiszen olyan materialista környezetben, Angyalföldön, hirdette Isten igéjét, amelyben Kádár János személyes hatása is közvetlenül érvényesült. Dr. Kiss Sándornak évekig tartó rendôri felügyelet alatt kellett szolgálnia. Egyszerre kellett megmentenie, megerôsítenie a gyülekezetet, ugyanakkor a szó szoros értelmében is megmentenie a veszélyesen megsüllyedô templomot. Ebben az idôben a lelkipásztor munkatársaként említhetjük meg a neves pszichiáter fôorvos Nyírô Gyulát, aki 1947-1950 között volt az egyházközség fôgondnoka. Az 1956-os forradalom utáni helyreállítás hatalmas feladatáról a korabeli presbiteri jegyzôkönyv ezt jegyezte fel: "Egyházi épületeink tatarozására vonatkozóan a 14 Kiss Sándor ( 1906-1974 ) Az 1921-ben alakult Magyar Református Diákok Soli Deo Gloria Szövetség (SDG) tisztikarába az 1928. évi szárszói közgyûlésen választották be teológus titkárként, Töltéssy Zoltán elnöklete mellett. 1929-30-ban Glasgow-ban tanult, utána a SDG fôtitkári teendôit látta el. Ezt a feladatkört közel 5 esztendeig látta el. 1935-ben végezte el a kecskeméti jogi akadémiát. 1937-38-ban a SDG elnöke volt. 1939-1942 között a Magyarországi Református Egyház Egyetemes Konventjének elsôként kinevezett egyetemi lelkésze, majd 1942-tôl a Budapesti Református Egyházmegye egyetemi lelkésze volt. 1946-47-ben a kultuszminisztériumban az ifjúsági munkákkal foglalkozó osztályvezetô-helyetteseként igyekezett a református és az általános emberikeresztyén értékek megôrzését, érvényesítését elôsegíteni. Ezzel párhuzamosan a romos, éhezô fôvárosban megszervezte az egyházi alkalmazottak beszerzési csoportját; feleségével együtt ennek a munkának magukat nem kímélô mindenesei lettek 15 Ezt jelzôt az Élet és Jövô címû református hetilap tudósítója, Bottyán János adta, aki Dr. Kiss Sándor lelkipásztor angyalföldi lelkipásztorrá történt beiktatásáról írta 1948. november 20.a-i lapszámban. 19
lelkipásztor [Dr. Kiss Sándor] elôterjeszti, hogy az októberi események után hamarosan tapasztalnunk kellett bizonyos épületek rohamos romlását, ezért mind a biztosítóval, mind a XIII. kerületi tanács VB.-vel és a Központi Helyreállítási Titkársággal felvette a kapcsolatot. Az Állami Biztosító nem foglalkozott ügyünkkel komolyan, a Tanács illetékesei megállapították, hogy az októberi Dr. Nyírô Gyula események következtében komoly életveszély keletkezett, a templom tatarozási munkálatait állami hitelbôl helyreállítandónak minôsítették, míg a parochia és a gyülekezeti terem helyreállítását egyházi föladatnak látják. Szinte naponkénti tárgyalások folynak a megfelelô tényezôkkel." 1962- ben fejezôdött be a templom teljes külsô helyreállítása 16, amelyhez a félmillió forintos állami támogatáson felül a gyülekezet áldozatkész tagjai által összegyûjtött további kétszázezer forintra volt szükség, ám a belsô helyreállítás anyagi feltételeit csak az 1970-es évek elsô felében sikerült biztosítani. Dr. Kiss Sándor élete utolsó négy évében már súlyos beteg volt, de szolgálatát szinte 1974. május 3-án bekövetkezett haláláig változatlanul folytatta. A gyülekezet 40 évérôl 1974 ôszén készült megemlékezés 17 is kiemeli, hogy az új lelkésznek, Túrós Aladárnak is alapvetô feladatai közé tartozott a belsô felújítás (csatornázás, villanyvezetékek, megsüllyedt padozat kijavíttatása vagy kicseréltetése). Dr. Túrós Aladár hirtelen halála után Tóth Gábor (1975-1989) lett a lelkész, akinek a nevéhez fûzôdik a parókia és a templom tetôszerkezetének átépítése. Az 1970-es évek végén statikai okokból a harangtorony karcsú magas sisakját lebontották, és alacsonyabb toronysisakot építettek a helyébe. 16 A templom helyreállítását nehezítette, hogy 1959-ben az épület hátsó fala, a talaj süllyedése miatt életveszélyes állapotba került. 17 A gyülekezet negyven évérôl szóló pár oldalas megemlékezés a Budapest-Angyalföldi Református Egyházközség lelkészi hivatalának irattárában található. 20
Szloboda József, a jelen A gyülekezet mai lelkipásztora Szloboda József, aki 1990-tôl tölti be az egyházközség vezetô lelkipásztori tisztét. Az ô idejében, 1996 és 1998 között ment végbe a templom teljes belsô felújítása, dr. Tóth Elek építész és Péter Ágnes Munkácsy-díjas szobrászmûvész tervei alapján. A felújítási munkák során a szobrásznô tervei alapján teljesen megújult a liturgikus tér: új, ellipszis formájú úrasztala, új szószékhez vezetô lépcsô és a szószék fölött hangvetô készült. A felújítás után 1998-ban a templomtérbe két mózesszék került, amelyeket addig a raktárszobában tárolt az egyházközség. A fából faragott, historizáló stílusú székek különlegessége, hogy az 1911-ben megrendezett torinói világkiállítás magyar pavilonjában kerültek bemutatásra. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint kb. 6000-7000 református élhet a kerület angyalföldi részén. Bár az elmúlt 20 év alatt a városi fluktuáció, szanálások, elköltözések miatt többször cserélôdött a gyülekezet tagsága, Isten különös kegyelme révén a gyülekezet létszáma alig változott. Az elmúlt évek dinamikus lakásépítéseinek köszönhetôen sokan költöztek az egyházközség területére. Az ô megszólításuk a következô feladatunk. Ez nyújt reménységet, hogy e gyülekezet a jövôben is élni fog! Templombelsô 2008 21