Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete 7/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete

Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete 7/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete a szociális rászorultság alapján megállapítható pénzbeli és természetbeni ellátásokról (Egységes szerkezetben a 28/2015.(XI.04.) önkormányzati rendelettel)

Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete 7/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete a szociális rászorultság alapján megállapítható pénzbeli és természetbeni ellátásokról (Egységes szerkezetben a 28/2015.(XI.04.) önkormányzati rendelettel) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény 10. (1) bekezdésében, 26. -ában, a 32. (3) bekezdésében, a 48. (4) bekzdésében és a 132. (4) bekezdés g) pontjában valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. (2) bekezdésében és a 148. (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23.. (5) bekezdése 11. pontjában, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény 2. -ában meghatározott feladatkörében eljárva a képviselő testület hatáskörébe tartozó szociális rászorultság alapján megállapítható pénzbeli és természetbeni ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja: I. FEJEZET Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya 1. (1) A rendelet hatálya kiterjed a) Budapest XXI. kerület Csepel közigazgatási területén a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai szerint bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező, és e címen életvitelszerűen élő, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. (1) bekezdés a)- d) pontjaiban, illetőleg az Szt. 3. (2)-(3) bekezdésében megjelölt személyekre, b) köztemetéssel kapcsolatos ügyekben lakó- vagy tartózkodási helyére tekintet nélkül a temettetésre kötelezett hozzátartozóra, c) a rendkívüli települési támogatás kivételével azon hajléktalan személyekre, akik tartózkodási helyként Budapest XXI. Kerület Csepel közigazgatási területét jelölik meg az ellátás igénylésekor (a továbbiakban: jogosult). 2. A rendelet tárgyi hatálya a Szt., a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (a továbbiakban: Gyvt.), a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) által nem szabályozott kérdésekre terjed ki. 1

2. Értelmező rendelkezések 3. (1) E rendelet alkalmazásában: a) család: az Szt 4. (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott fogalom b) gyermek: a Gyvt. 5. a) pontjában meghatározott fogalom c) a gyermek tartására köteles személy: a Gyvt. 5. f) pontjában meghatározott fogalom d) közeli hozzátartozó: az Szt. 4. (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott fogalom e) hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban Ptk.) 8:1. 2. pontjában meghatározott fogalom f) egyedülálló: az Szt. 4. (1) bekezdésének l) pontjában meghatározott fogalom g) egyedülélő: az Szt. 4. (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott fogalom h) háztartás: az Szt. 4. (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott fogalom i) jövedelem: az Szt. 4. (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott fogalom j) vagyon: az Szt. 4. (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott fogalom k) rendszeres pénzellátás: az Szt. 4. (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott fogalom l) kereső tevékenység: az Szt. 4. (1) bekezdésének j) pontjában meghatározott fogalom m) hajléktalan: az Szt 4. (2) bekezdésében meghatározott személy szerint n) aktív korú: az Szt 4. (1) bekezdésének k) pontjában meghatározott fogalom o) közfoglalkoztatás: a 2011. évi CVI. törvényben szabályozott foglalkoztatási forma, p) álláskereső: az az aktív korú személy, aki az állami foglalkoztatási szervnél álláskeresőként nyilvántartott, és az állami foglalkoztatási szervvel folyamatosan együttműködik, q) adós: ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, a hátralékkal érintett lakás tulajdonosa, tulajdonostársa, haszonélvezője, bérlője vagy bérlőtársa, r) hátralék: közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz-, áram-, távhő-szolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási, több lakást tartalmazó lakóépületeknél, háztömböknél központi fűtési díjtartozás), közösköltséghátralék, lakbérhátralék, s) összes hátralék: az adós által hátralékkezelési szolgáltatás iránti kérelme előterjesztése időpontjában fennálló hátralék együttes mértéke, t) kezelt hátralék: az adós összes hátralékából az hátralékkezelési programba bevont, csökkentendő vagy megszüntetendő hátralék mértéke, 2

u) önrész: az adós által vállalt befizetési összeg, melynek nagysága megegyezik a kezelt hátralék mértéke és a hátralékcsökkentési támogatás összegének különbözetével, v) gondozási szükséglet: a 36/2007.(XII.22.)SZMM rendeletben foglaltak szerint, w) szociális szolgáltatást nyújtó szervezet: Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata Humán Szolgáltatások Igazgatósága. (2) Ahol e rendelet jövedelmet említ, a családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják. (3) A házastársak akkor tekintendők különélőnek, ha lakcímük különböző. (4) A lakcím megállapítás szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak. 3. Az ellátások megállapításának általános szabályai 4. (1) A szociális ellátásra való jogosultság, valamint a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló többször módosított 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapításakor ha az Szt. vagy e rendelet másként nem rendelkezik az egy háztartásban élő személyek szociális helyzetét egységben kell vizsgálni. A támogatásokat úgy kell megállapítani, hogy elősegítsék a kérelmező és családjának létfenntartási és lakhatási lehetőségeit. 5. Nem állapítható meg pénzbeli és természetbeni ellátás rendkívüli települési támogatás kivételével, ha a kérelmező vagy a jogosultság szempontjából beszámítandó bármely családtagja az igénylés benyújtásának időpontjáig nem vette igénybe, vagy az igénybevételi eljárást nem indította el azokra a társadalombiztosítási, vagy rendszeres pénzellátásokra, melyekre szerzett vagy származtatott joga fennáll, illetve kiskorú gyermekét egyedül nevelő szülő esetében nem indított eljárást annak érdekében, hogy a különélő, a gyermek tartására köteles személy is járuljon hozzá a gyermek eltartásához. A döntésben a hatóság felhívja a kérelmező figyelmét az igénybe vehető ellátásokra. 6. (1) A támogatásra irányuló kérelem ha e rendelet másként nem rendelkezik Budapest XXI. kerület Csepeli Polgármesteri Hivatal Családtámogatási Irodájának ügyfélszolgálatán, vagy postai úton az e célra rendszeresített formanyomtatványon nyújtható be a Korm. rendeletben és az e rendeletben meghatározott mellékletek csatolásával. (2) A hátralékkezelési szolgáltatás iránti kérelem a szociális szolgáltatást nyújtó szervezetnél nyújtható be. 3

(3) Ha az Szt. másképpen nem rendelkezik a kérelmező a kérelem benyújtásakor köteles saját maga és a vele egy háztartásban/családban élő személyek vagyoni és jövedelmi viszonyairól igazolást becsatolni, vagy amennyiben ez lehetetlen, akkor ezekről büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni. A jövedelemnyilatkozatban foglalt jövedelem/jövedelmek típusának megfelelő igazolást vagy annak fénymásolatát a jövedelemnyilatkozathoz mellékelni szükséges. (4) A jövedelem számításánál az Szt. 10. rendelkezései az irányadók. (5) A Szt. 4. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyont, vagyoni helyzetet a Korm. r. 1. számú mellékletében foglaltak szerint kell igazolni. (6) Állástalan, munkanélküli, havi rendszeres jövedelemmel nem rendelkező, kérelmező részére ellátás csak abban az esetben állapítható meg, ha e rendelet 3. p) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel, és az erről szóló igazolást benyújtotta. (7) Ha a települési önkormányzat hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják az egyén/család igazolt jövedelmének vonatkozó jogszabályban meghatározott arányát, a valós jövedelem az igazolt fenntartási költségek figyelembevételével kerül megállapításra. (8) Tizennyolcadik életévét betöltött fiatal felnőtt tanulói/hallgatói jogviszonyát igazolni kell. (9) Gyermekét egyedül nevelő szülő esetében a kérelem benyújtásakor igazolni / csatolni kell a) a gyermek elhelyezésére vagy ideiglenes hatályú elhelyezésére vonatkozó bírósági döntést, illetve a gyámhivatal által felvett jegyzőkönyvet a szülők szülői felügyelet gyakorlását érintő egyezségéről, b) amennyiben ilyen döntés nincs, az egyedülállóság tényére vonatkozó nyilatkozatot, c) a gyermektartásdíj megállapításáról rendelkező, vagy az egyezséget jóváhagyó bírósági ítélet vagy végzés másolatát. (10) Amennyiben a gyermek után a különélő szülő nem fizet tartásdíjat, e tényről és okáról a gyermeket nevelő és a különélő szülő közös nyilatkozatát kell csatolni. Ennek hiányában a gyermeket nevelő szülő nyilatkozatát kell csatolni arra vonatkozóan, hogy mit tett vagy mit szándékozik tenni határidő megjelölésével annak érdekében, hogy a különélő szülő is járuljon hozzá a gyermek eltartásához. (11) Váratlan helyzet (betegség, baleset, haláleset) esetén a (10) bekezdésben meghatározott nyilatkozat becsatolásától az ügyintéző eltekinthet. 4

(12) Gyámszülők esetében csatolni kell a gyámrendelés tárgyában keletkezett bírósági, illetve gyámhatósági döntést. 7. 1 (1) A megállapított támogatást a Polgármester postai úton vagy folyószámlára történő utalás útján juttatja el a kérelmezőhöz, ill. a szolgáltatóhoz. (2) Az eseti támogatások átutalására a döntéstől számított 15 napon belül kerül sor. (3) A kérelmező részére postai úton történő eseti támogatások kifizetése esetén a megállapított támogatást egyszer kerül kiküldésre. Amennyiben a szabályszerűen kézbesített küldeményt a kérelmező nem veszi át, és az visszaérkezik, a határozat visszavonásra kerül. A kérelmezőnek amennyiben igényt tart rá a támogatás iránt új kérelmet kell benyújtania. (4) A havi rendszerességgel folyósított pénzbeli ellátások a kérelmezőt a kérelem benyújtását követő hónap első napjától illetik meg. A támogatás folyósítása utólag, minden hónap 05. napjáig esedékes. A jogosultság megszüntetése esetében a megszüntetés dátuma az okot adó körülmény bekövetkezte hónapjának utolsó napja. (5) Amennyiben az előterjesztett kérelem alapján a jogosultság megállapítását korábbi, még fennálló jogosultság befolyásolja, az új jogosultság a korábbi jogosultság megszűnését követő hónap első napján kezdődik. (6) Az e rendelet alapján folyósított pénzbeli ellátásra jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel a halál időpontját követő hónap utolsó napjáig. 8. (1) A Polgármester a jogosultsági feltételek megléte, ellenőrzése, illetve a szociális körülmények vizsgálata céljából szükség szerint környezettanulmányt készíttethet, ill. más szervet kérhet fel környezettanulmány készítésére. (2) Nem kell új környezettanulmányt készíteni, ha hat hónapnál nem régebbi áll rendelkezésre. (3) Az e rendelet hatálya alá tartozó támogatások megállapításával kapcsolatos eljárási cselekmények elektronikus ügyintézés keretében nem gyakorolhatók. 9. A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozását a jogosult a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni. 10. A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítésére a Szt. 17. rendelkezései az irányadóak, de a visszafizetés nem mentesít az egyéb (büntető, szabálysértési) felelősségre vonás alól. 11. Az e rendeletben szabályozott, valamint az Szt. alapján a Képviselőtestület hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátásokról a Polgármester dönt. 1 Módosította: 28/2015.(XI.04.) önkormányzati rendelet 1.. Hatályos 2015. november 5-től 5

II. FEJEZET Pénzbeli és természetbeni ellátások 12. (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására rászorultság esetén a Polgármester települési pénzbeli és/vagy természetbeni szociális ellátás nyújthat. (2) 2 A Polgármester települési pénzbeli ellátásként a) csepeli ápolási támogatást, b) csepeli átmeneti segélyt, c) csepeli krízis támogatást, d) csepeli temetési segélyt, e) csepeli rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, f) csepeli nevelési segélyt, g)csepeli gyógyszertámogatást állapíthat meg. (3) A Polgármester települési természetbeni ellátásként a) csepeli átmeneti segélyt, b) csepeli temetési segélyt, c) csepeli rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, d) csepeli nevelési segélyt, e) csepeli lakhatási támogatást, f) csepeli lakbértámogatást, g) köztemetést, h) csepeli hátralékkezelési szolgáltatást, i) csepeli hátralékkezelési támogatást, j) csepeli gyermekétkeztetés térítési díj-kedvezményt állapít meg vagy rendel el az Szt. 45-48 -aiban foglaltak figyelembevételével, valamint e rendeletben meghatározott feltételek szerint. 4. Csepeli ápolási támogatás 13. (1) A Polgármester egy év határozott időtartamra csepeli ápolási támogatást állapíthat meg az arra jogosult személy részére, feltéve, hogy a) az ápolt állandó és tartós gondozásra szoruló 18. életévét betöltött tartósan beteg személy, b) a gondozási szükséglet vizsgálata alapján a napi gondozási szükséglete eléri a napi 3 órát, c) az ápoló támogatást igénylő az ápolt hozzátartozója, és d) az ápoló családjában az egy főre jutó havi jövedelem mértéke nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő kérelmező esetén 250 %-át, és vagyonnal nem rendelkezik, és 2 Módosította: 28/2015.(XI.04.) önkormányzati rendelet 2.. Hatályos 2015. november 5-től 6

e) az ápolt és az ápoló Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata illetékességi területén él, a kerületben a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai szerint bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és e címen életvitelszerűen lakik. (2) Az (1) bekezdés szerinti szerinti ápolási támogatás havi összege a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapössszeg 80 %-a. (3) A Polgármester a csepeli ápolási támogatás megállapítása során az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott értékhatároktól, valamint a vagyoni viszonyok vizsgálatától kivételes esetben különösen az ápoló szociális körülményeire vagy az ápolt egészségi állapotára tekintettel eltekinthet, ha a rendelet szerinti csepeli ápolási támogatás összege dokumentumokkal bizonyítottan nem elegendő az ápoló megélhetéséhez. 14. A csepeli ápolási támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a 6. -ban foglaltakon túl a) az ápoló és az ápolt közös nyilatkozatát, hogy nem áll fenn köztük, vagy az ápolt és az ápoló közeli hozzátartozója között tartási, életjáradéki, illetőleg öröklési szerződés, b) az ápoló nyilatkozatát arról, hogy nem önálló vállalkozó, őstermelő, illetve gazdasági társaságnak nem személyes közreműködő tagja, c) amennyiben az ápoló a 60. életévét betöltötte a háziorvos arra vonatkozó külön igazolását, hogy e körülmény az ápolót ápolási feladatainak ellátásában nem gátolja, d) az ápoló és családja jövedelem és vagyonnyilatkozatát. 15. Az állandó és tartós gondozás megalapozottságának eldöntése érdekében a Polgármester felkérheti a szociális szolgáltatást nyújtó szervezetet a gondozási szükséglet vizsgálat elvégzésére. 16. Nem állapítható meg csepeli ápolási támogatás, ha a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül, b) az ápoló rendszeres pénzellátásban részesül, c) az ápoló szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója, illetve felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, d) az ápoló keresőtevékenységet folytat és munkaideje az otthon történő munkavégzés kivételével a napi 4 órát meghaladja, e) az ápolt és az ápoló közeli hozzátartozója között tartási, életjáradéki, illetőleg öröklési szerződés áll fenn, f) az ápoló önálló vállalkozó, őstermelő, gazdasági társaság személyes közreműködő tagja. 17. Meg kell szüntetni a csepeli ápolási támogatásra való jogosultságot, amennyiben a) a 16. -ban foglalt feltételek valamelyike bekövetkezik, vagy fennáll, b) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé, c) az ápolást végző személy az ápolási kötelezettségét nem teljesíti, 7

d) azt a támogatásban részesülő kéri, e) a jogosult lakcíme megváltozik és új lakcíme az Önkormányzat illetékességi területén kívül van, f) az ápolt elhalálozása esetén a halál hónapjának utolsó napjával. 18. (1) A csepeli ápolási támogatás esetében a Polgármester a jogosultsági időszak alatt az ápoló ápolási kötelezettségének teljesítését külön bejelentés nélkül bármikor ellenőrizheti. (2) Az ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése során a Polgármester eseti megkeresés alapján az illetékes háziorvos, illetőleg a szociális szolgáltatást nyújtó szervezet munkatársainak közreműködését is igénybe veheti. (3) A (2) bekezdésben foglalt eseti megkeresésben az illetékes háziorvost, illetőleg a házigondozó szolgálat munkatársait információ szolgáltatására kell felkérni az ápolt egészségi állapotáról, higiénés körülményeiről, valamint arról, hogy az ápolt alapvető gondozási, ápolási igényei kielégítésre kerülnek-e. (4) Az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének akkor nem tesz eleget, ha több egymást követő napon nem gondoskodik a) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, b) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, c) az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről, d) állapotában beállt változásról kezelőorvosát nem tájékoztatja, e) gyógyszereiről és a szükséges ápolási eszközökről nem gondoskodik, f) felügyeletét a szükséges mértékben nem látja el, illetve akadályoztatása esetén arról nem gondoskodik. 19. Az Szt. 2015. március 01. napján hatályba lépő rendelkezései alapján megszüntetésre került ápolási díj esetében, amennyiben a kérelmező a megszüntetést követőn 30 napon belül csepeli ápolási támogatásra való jogosultság iránti kérelmet nyújt be, abban az esetben a csepeli ápolási támogatás kezdő napja 2015. március 01. 1. Csepeli átmeneti segély 20. (1) A csepeli átmeneti segély a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személy, valamint az időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdők számára nyújtható támogatási forma. A csepeli átmeneti segély megállapítása kérelemre vagy hivatalból történhet. 8

(2) 3 Az (1) bekezdésben meghatározott fogalom szerint elsősorban azok részesíthetők csepeli átmeneti segélyben, akik nem tervezhető többletkiadást, különösen: hosszantartó betegséget, kórházi kezelést, vagy ellenük elkövetett bűncselekményt szenvedtek, illetve hozzátartozójuk elvesztése esetén nem részesithetők csepeli temetési segélyben, fűtő vagy főző készülékük meghibásodott, továbbá akik méltányossági közgyógyellátási jogosultságot nem szereztek, csepeli gyógyszertámogatásban nem részesülnek, valamint azok, akik önmaguk vagy családjuk létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tudnak. 21. (1) Csepeli átmeneti segély állapítható meg annak a személynek, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén 250 %-át nem haladja meg. (2) A csepeli átmeneti segély egyszeri összege nem lehet kevesebb, mint 3.000 Ft, és nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át. (3) Az egy személy számára nyújtható csepeli átmeneti segély összege, illetve az egy családon belül több személy számára nyújtható csepeli átmeneti segély együttes összege nem haladhatja meg az adott naptári évben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, és a támogatás évente egy alkalommal nyújtható abban az esetben, ha a kérelmező, illetve családtagja a következő támogatások közül egyidejűleg két támogatásban is részesül: lakásfenntartási támogatás, csepeli lakhatási támogatás, csepeli lakbértámogatás, adósságkezelési szolgáltatásban részesülők lakásfenntartási támogatása, méltányossági közgyógyellátás, csepeli gyógyszertámogatás, csepeli nevelési segély. (4) Az egy személy illetve család számára nyújtható csepeli átmeneti segély összege nem haladhatja meg az adott naptári évben a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, és a támogatás évente legfeljebb két alkalommal nyújtható abban az esetben, ha a kérelmező, illetve családtagja a következő támogatások valamelyikében részesül: lakásfenntartási támogatás, csepeli lakhatási támogatás, csepeli lakbértámogatás, adósságkezelési szolgáltatásban részesülők lakásfenntartási támogatása, méltányossági közgyógyellátás, csepeli gyógyszertámogatás, csepeli nevelési segély, b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át abban az esetben, ha a kérelmező, illetve családtagja nem részesül az a) pontban felsorolt támogatások egyikében sem. (5) Az egy család részére folyósított csepeli átmeneti segély és a csepeli rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege egy naptári évben nem haladhatja meg a öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át. 3 Módosította: 28/2015.(XI.04.) önkormányzati rendelet 3.. Hatályos 2015. november 5-től 9

(6) 4 A csepeli átmeneti segélyt az adott helyzetben legindokoltabb formában (pénzben, természetben) kell nyújtani. Ha a csepeli átmeneti segély iránti kérelem indokaként szolgáltatói számlatartozás kiegyenlítését jelöli meg a kérelmező, a Polgármester a megállapított támogatást a felhasználó azonosító számának megjelölésével a szolgáltató részére utalja át. (7) Kivételes esetben a Polgármester az (1)-(5) bekezdésekben foglalt feltételektől eltekinthet, különösen a kérelmező életkorára (betöltött 70. életév), egészségi állapotára (kórházi zárójelentés), rendkívüli élethelyzetére (környezettanulmány, egyéb dokumentum) tekintettel. 22. Csepeli átmeneti segély hivatalból történő megállapítására különösen akkor kerülhet sor, amennyiben a rászorultság tényére a jogosult lakókörnyezete, a Képviselő-testület tagja, ill. a kerületben működő jelzőrendszer tagja hívja fel a Polgármester figyelmét, illetve ha a rendelkezésére álló adatok alapján ez indokolt. 5. Csepeli krízis támogatás 23. (1) A Polgármester csepeli krízistámogatást nyújt rendkívüli esetben annak a személynek, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén 250 %-át nem haladja meg. (2) Ezen szakasz alkalmazásában krízishelyzetnek minősül különösen: a) válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítése, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás biztosítása, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése érdekében felmerült élethelyzet, vagy b) életveszély, természeti katasztrófa, (pl. tűzeset, robbanás, földrengés, árvíz és belvíz), valamint nagyértékű főző-, fűtő-, hűtőkészülék meghibásodása, nagyértékű gyógyászati segédeszköz, szemüveg beszerzése, illetve egyéb rendkívülinek tekinthető élethelyzet. (3) A csepeli krízistámogatás megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell a) a kérelmező és családja jövedelemigazolását, b) a készülék meghibásodása esetén a javíthatatlanságról szóló igazolást, javítási számlát, illetve pótlás szükségessége esetén előzetes árajánlatát, c) gyógyászati segédeszköz esetén előzetes árajánlatot vagy számlát, d) elemi kárt igazoló szakhatósági jegyzőkönyvet. (4) A jogosult a beszerzést követően köteles utólag, a számla kiállítását követő 15 napon belül bemutatni a számlát. (5) Amennyiben a jogosult a (4) bekezdésben foglalt kötelezettségét nem teljesíti, a támogatás összege visszakövetelésre kerül. 4 Módosította: 28/2015.(XI.04.) önkormányzati rendelet 4.. Hatályos 2015. november 5-től 10

(5a) 5 Elemi kár esetén a kérelmet a káresemény bekövetkeztét követő 15 napon belül lehet előterjeszteni. (6) Elemi kár esetén amennyiben jegyzőkönyv nem áll rendelkezésre a Polgármester helyszíni szemlén győződik meg a kár bekövetkeztéről. (7) Kivételes esetben a Polgármester az (1) bekezdésekben foglalt jövedelmi feltételektől eltekinthet, különösen a kérelmező életkorára (betöltött 70. életév), egészségi állapotára (kórházi zárójelentés), rendkívüli élethelyzetére (környezettanulmány, egyéb dokumentum) tekintettel. (8) A csepeli krízistámogatás összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 700 %-át. (9) A csepeli krízistámogatás összegét az egyéb juttatásokra való jogosultság szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. 6. Csepeli temetési segély 24. (1) A Polgármester csepeli temetési segélyben részesítheti azt a személyt, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. (2) Nem részesíthető támogatásban az a személy, a akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén 250 %-át meghaladja, b) akinek az elhunyt eltemettetése tartási-, életjáradéki-, öröklési szerződés alapján e jogviszonyból fakadó kötelezettsége. (3) A csepeli temetési segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10 %-ánál kevesebb nem lehet és maximálisan a helyben szokásos legolcsóbb temetés összegéig terjedhet. (4) Az elhunyt személy eltemettetéséről sorrendben a következők kötelesek gondoskodni: a) aki a temetést szerződésben vállalta, b) akit arra az elhunyt végrendelete kötelez, c) végintézkedés hiányában az elhunyt - elhalálozása előtt vele együtt élő - házastársa vagy élettársa, d) az elhunyt egyéb közeli hozzátartozója a törvényes öröklés rendje szerint. 7. Csepeli rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 25. (1) A Polgármester a gyermeket az e rendeletben meghatározott mértékű csepeli rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. 5 Beiktatta: 28/2015.(XI.04.) önkormányzati rendelet 5.. Hatályos 2015. november 5-től 11

(2) Elsősorban azokat a gyermekeket kell alkalmanként csepeli rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség, iskoláztatás, iskolai táborozás költségeinek viselése miatt anyagi segítségre szorulnak. (3) A csepeli rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása kérelemre, valamint hivatalból történhet. (4) A csepeli rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása szempontjából az a gyermek tekinthető rászorultnak, akinek családjában a kérelem benyújtását megelőző hónapban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200%-át. (5)A csepeli rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra való jogosultságot minden esetben egyedi elbírálás alapján, a gyermek rászorultságát, és az indokolásban leírtakat figyelembe véve kell megállapítani. (6) A csepeli rendkívüli gyermekvédelmi támogatás egyszeri összege nem lehet kevesebb, mint 3.000 Ft, és nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át. (7) A csepeli rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege egy naptári évben nem haladhatja meg a) egy gyermeket nevelő család esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 100 %-át, b) két gyermeket nevelő család esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, c) három vagy több gyermeket nevelő család esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200 %-át. (8) Az egy család részére folyósított csepeli átmeneti segély és csepeli rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege egy naptári évben nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át. (9) A csepeli nevelési segélyre jogosult családok egy évben legfeljebb egy alkalommal, különösen indokolt esetben részesülhetnek csepeli rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban. 8. Csepeli nevelési segély 26. (1) A Polgármester csepeli nevelési segélyt állapíthat meg annak a gyermeknek, aki a Gyvt. vonatkozó rendelkezése szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre nem jogosult, de családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át. (2) Csepeli nevelési segélyben részesülhet az a gyermek vagy fiatal felnőtt is, aki az általános iskola hatodik és magasabb évfolyamán, illetve a középiskola 12

valamely évfolyamán folytatja nappali tanulmányait, amennyiben a) a kérelem benyújtását megelőző tanévben elért tanulmányi átlaga legalább 4,0, és b) a kérelem benyújtását megelőző tanévben igazolatlan mulasztása nem haladja meg a három napot, vagy a tizennyolc tanítási órát és c) családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200 %-át. (3) A (2) bekezdés szerinti támogatás az első, középfokú oktatási intézményben kapott végbizonyítvány megszerzéséig állapítható meg az arra jogosult számára, de legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a kérelmező a 21. életévét betölti. (4) A jogosult csak egy jogcímen részesülhet csepeli nevelési segélyben. Amennyiben több jogcímen is megállapítható a számára a támogatás, a reá nézve kedvezőbbet kell választani. (5) A csepeli nevelési segély összege a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben gyermekenként havonta 5.000 Ft, de családonként legfeljebb 15.000 Ft; b) a (2) bekezdésben meghatározott esetben gyermekenként havonta 5.000 Ft. (6) A (2) bekezdés alapján igényelhető csepeli nevelési segély iránti kérelmeket minden év augusztus 15. és szeptember 30. napja között lehet benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő. (7) A csepeli nevelési segély az (1) bekezdésben szabályozott esetben a kérelem benyújtásától számított egy évre, a (2) bekezdésben szabályozott esetben szeptember 1-től június 30-ig terjedő időszakra kerül megállapításra. (8) Az (1) bekezdésben szabályozott esetekben az új jogosultság megállapítása iránti kérelem legfeljebb a jogosultság lejárta előtt 1 hónappal korábban nyújtható be. (9) A (2) bekezdésben alapján igényelhető csepeli nevelési segély összege a törvényes képviselő vagy a nagykorú jogosult választása alapján tanuláshoz, művelődéshez, sporthoz kapcsolódó különóra, sportegyesület tagdíj befizetésére is fordítható. Ilyen irányú kérelem esetén a kérelemben megjelölt egyesület, alapítvány, szervezet számlájára kerül átutalásra a támogatás összege. (10) A csepeli nevelési segélyt meg kell szüntetni, ha a) ha a jogosult, vagy a jogosult törvényes képviselője kéri, b) a család életvitelszerű tartózkodási helye a kerületben megszűnik, vagy c) a törvényes képviselő a gondozási-nevelési jogát nem gyakorolja, d) ha a jogosult rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre szerez jogosultságot. 13

9. Csepeli gyógyszertámogatás 27. (1) A Polgármester gyógyszertámogatás formájában települési támogatást nyújt a szociálisan rászorult azon személyek részére, akik az Szt. 50. (1)-(2) bekezdés szerinti közgyógyellátásra nem jogosultak, de egészségi állapotuk, diagnosztizált krónikus betegségük miatt rendszeres gyógyszerszedésre szorulnak. (2) Csepeli gyógyszertámogatásra jogosult az a szociális rászorult a) 6 egyedül élő személy, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, b) 7 személy, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 230%-át, c) 70 év feletti egyedül élő személy, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, d) 8 70év feletti családban élő személy, akinek házastársa, élettársa nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesül, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át. (3) A csepeli gyógyszertámogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a gyógyszertár által beárazott, a diagnosztizált krónikus betegséghez közvetlenül kapcsolódó gyógyszereket tartalmazó háziorvosi igazolást (4. melléklet). (4) E rendelet értelmében rendszeres gyógyszerszedésnek minősül a krónikus betegség kapcsán legalább 6 hónapot meghaladó gyógyszerszedés. (5) A csepeli gyógyszertámogatás mértéke a gyógyszertár által beárazott gyógyszerköltség 30%-a, azonban nem lehet kevesebb havi 1.000,-Ft-nál és nem haladhatja meg a 3.000,-Ft-ot. A támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni. (6) A csepeli gyógyszertámogatás egy év időtartamra kerül megállapításra azzal, hogy amennyiben a jogosult ezen időtartam alatt jogosultságot szerez közgyógyellátásra, a részére megállapított gyógyszertámogatást e naptól meg kell szüntetni. (7) A csepeli gyógyszertámogatásban részesülő, amennyiben közgyógyellátásra való jogosultságot szerez, köteles erről az Önkormányzatot értesíteni. (8) A csepeli gyógyszertámogatás nem állapítható meg annak, akinek e rendelet hatályba lépését megelőzően az Szt. 50. (3) bekezdése szerinti méltányos közgyógyellátás került megállapításra, a jogosultsága fennállásáig. (9) 9 A csepeli gyógyszertámogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, amennyiben a támogatásban részesített a) a kerületből elköltözött, b) elhunyt, 6 Módosította: 28/2015.(XI.04.) önkormányzati rendelet 6.. Hatályos 2015. november 5-től 7 Módosította: 28/2015.(XI.04.) önkormányzati rendelet 7.. Hatályos 2015. november 5-től 8 Beiktatta: 28/2015.(XI.04.) önkormányzati rendelet 8.. Hatályos 2015. november 5-től 9 Beiktatta: 28/2015.(XI.04.) önkormányzati rendelet 9.. Hatályos 2015. november 5-től 14

c) azt kéri, d) a kiutalt összeget két egymást követő hónapban nem veszi át. Természetbeni ellátások 10. Csepeli átmeneti segély, csepeli rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 28. A Polgármester a 20. szerinti csepeli átmeneti segélyt vagy a 25. szerinti csepeli rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapíthat meg természetbeni juttatásként (Erzsébet utalvány, illetve tüzelőanyag juttatása) akkor, ha a segítségnyújtás módja ilyen formában is célravezető. 29. (1) A 28. -ban meghatározott juttatási formák az önkormányzat képviselői, illetve a kerületben működő jelzőrendszer tagjainak vezetők útján eljuttatott javaslata alapján kizárólag hivatalból biztosíthatóak. (2) A 28. szerinti természetbeni juttatások egyéb gyakorlati szabályait a Polgármester határozza meg. (3) Az e célra fordítható keret nagyságát a Kéviselő-testület a tárgyévi költségvetésben határozza meg. 11. Csepeli lakhatási támogatás 30. A Polgármester lakhatási támogatás formájában települési támogatást állapít meg a szociálisan rászorult személyeknek az általuk lakott lakás rendszeres fenntartási költségeinek viseléséhez. 31. 10 Csepeli lakhatási támogatásra jogosult az a személy, aki a lakásnak tulajdonosa, haszonélvezője, bérlője vagy ezeknek egyeneságbeli rokona vagy testvére, és a) egyedülálló kérelmező esetén havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, b) 70 év feletti egyedülálló kérelmező esetén havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, c) háztartás esetében pedig, a háztartás összjövedelméből számított egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, d) 70 év feletti családban élő kérelmező esetén, akinek házastársa, élettársa nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesül, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi fenntartási költsége a háztartás havi összjövedelmének 20%-át eléri vagy meghaladja, és vagyona sem neki, sem háztartásában élő személynek nincsen. 10 Módosította: 28/2015.(XI.04.) önkormányzati rendelet 10.. Hatályos 2015. november 5-től 15

32. Az igazolt lakásfenntartási költséget a kérelem benyújtását megelőző egy nyári (június-augusztus) és egy téli hónap (december-február) számlájának átlaga alapján kell megállapítani. (2) Lakásfenntartási költségként figyelembe vehető kiadások: a) lakástulajdon esetén közös költség, b) önkormányzati lakás lakbére és c) gáz-, áram-, víz és csatornahasználat, d) szemétszállítási díj és fűtési díj költsége. 33. (1) A csepeli lakhatási támogatást egy év időtartamra kell megállapítani. (2) A képviselő-testület a lakhatási támogatást természetbeni szociális ellátás formájában nyújtja. (3) 11 A csepeli lakhatási támogatás havi mértéke 3.500,-Ft. (4) A támogatás folyósítása a szolgáltató részére történik, annak összegét a szolgáltató írja jóvá. Önkormányzati bérlakás esetén a lakhatási támogatást elsősorban az önkormányzati lakás bérleti díjának csökkentéséhez kell nyújtani. 34. (1) A csepeli lakhatási támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a) a közös háztartásban élő személyek jövedelemigazolását és vagyonnyilatkozatát, b) a lakásban élés jogcímét igazoló adásvételi vagy bérleti, vagy használati szerződést, c) lakásfenntartási költségek igazolására egy nyári és egy téli hónap számláit, d) annak a szolgáltatónak az utolsó havi teljes számlamásolatát, amelyhez a kérelmező a lakhatási támogatást kéri. (2) A csepeli lakhatási támogatás ugyanazon lakás esetén csak egy jogosult részére állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. (3) Csepeli lakhatási támogatás nem állapítható meg annak, akinek e rendelet hatályba lépését megelőzően normatív lakásfenntartási támogatás került megállapításra, illetve lakbértámogatásban részesül, a jogosultsága fennállásáig. (4) 12 A csepeli lakhatási támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, amennyiben a támogatásban részesített a) a lakásból elköltözött, b) elhunyt, c) azt kéri, d) háztartásában az Szt. 25. (7) bekezdésében foglalt tartós jövedelemváltozás következik be. 11 Módosította: 28/2015.(XI.04.) önkormányzati rendelet 11.. Hatályos 2015. november 5-től 12 Beiktatta: 28/2015.(XI.04.) önkormányzati rendelet12.. Hatályos 2015. november 5-től 16

12. Csepeli lakbértámogatás 35. (1) A Polgármester csepeli lakbértámogatást nyújthat a szociális helyzet alapján történő bérbeadással érintett bérlők részére, az általuk lakott lakás bérleti díjának megfizetéséhez. (2) Csepeli lakbértámogatásra jogosult az önkormányzati lakásban élő bérlő, feltéve, hogy a) lakása bérbeadásának jogcíme az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló lakásrendelet meghatározott szociális bérlet, b) egyedül élő bérlő esetében havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, háztartás esetében pedig, a háztartás összjövedelme alapján számított egy főre jutó havi nettó jövedelem mértéke nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, c) a bérlő, illetve a lakásban élő közeli hozzátartozók vagyonnal nem rendelkeznek. 36. (1) Nem jogosult csepeli lakbértámogatásra, illetve a csepeli lakbértámogatás folyósítását meg kell szüntetni annak a bérlőnek, aki a) bérleti jogviszonyának szociális jellege megszűnik, b) a támogatással érintett lakásból elköltözik, c) a támogatással érintett lakásban nem lakik életvitelszerűen, d) a támogatással érintett lakást egyéb módon hasznosítja, melyből jövedelme származik. (2) A csepeli lakbértámogatás havi összege a támogatási kérelem benyújtását megelőző hónapban fizetett/számlázott lakbér mértékének 15 %-a, azonban nem lehet kevesebb havi 2500 forintnál. 37. A csepeli lakbértámogatás iránti kérelem előterjesztésére, a kérelem mellé csatolt bizonyítékokra, a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények bejelentésére e rendelet csepeli lakhatási támogatás megállapításának szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a) a kérelem mellé csatolandó mellékletek esetében a lakás nagyságát hitelt érdemlően igazoló okiratként a bérleti szerződés másolata csatolandó, valamint b) a támogatás iránti kérelem mellé csatolandó továbbá a lakás szociális bérlet jogcímét igazoló 30 napnál nem régebbi igazolás. 38. (1) 13 A csepeli lakbértámogatásra való jogosultság 1 év időtartamra állapítható meg. Határozott idejű szerződés esetén, amennyiben a bérleti szerződés a kérelem benyújtását követő 1 évnél korábban szűnik meg, a csepeli lakbértámogatás a megszűnés hónapjának utolsó napjáig állapítható meg. (2) A megállapított támogatás a határozatban megjelölt, bérleti díjra jogosult önkormányzati bérlakásokat kezelő szervezet részére kerül átutalásra, a bérlő lakásbérleti költségei mérséklése érdekében. 13 Módosította:28/2015.(XI.04.) önkormányzati rendelet 13.. Hatályos 2015. november 5-től 17

13. Csepeli gyermekétkeztetés térítési díjának kedvezménye 39. (1) A Polgármester csepeli gyermekétkeztetés térítési díjának kedvezményében (továbbiakban: kedvezmény) részesítheti azt a gyermeket, illetve fiatal felnőttet, aki Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata mint fenntartó által működtetett intézmény nappali jellegű szolgáltatásait veszi igénybe. (2) Az étkeztetést, mint ellátást igénybe vevő gyermek után az intézmény részére fizetendő térítési díj, kedvezményekkel csökkentett összegének megtérítésére a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő köteles. (3) Az egyes intézményekben fizetendő térítési díj külön rendeletben meghatározott mértékének megtérítéséhez kedvezményt kaphat gyermeke jogán a szülő, a Gyvt. 146. -151. -ai alapján, valamint e rendelet 1. számú mellékletében foglaltak szerint. (4) A kedvezmény csak egy jogcímen nyújtható. (5) Az 1. számú melléklet 1-5- pontja szerinti kedvezményről az önkormányzat fenntartásában működő nevelési intézmény intézményvezetője, az önkormányzat által működtetett oktatási intézmények tanulóinak esetében az intézményvezető indokolással ellátott javaslata alapján a Polgármester dönt a család életkörülményeinek ismeretében. (6) Amennyiben egy gyermek a jogcímek közül több alapján is kedvezményben részesülhetne, az intézményvezető, illetve a Polgármester a térítési díj összegének megállapítása során a gyermek számára legkedvezőbb lehetőség alapján határozza meg a fizetendő díj mértékét, mely azonban nem haladhatja meg a térítési díj 80%-át. (7) Amennyiben egy gyermek a Gyvt. 151. (5) bekezdésében meghatározott normatív kedvezményre, valamint e rendeletben meghatározott kedvezményre egyaránt jogosult, a teljes kedvezmény meghatározása során az egyes kedvezmények összeadódnak. (8) Az 1. számú melléklet 6. pontja szerinti rendkívüli méltányossági kedvezményt az önkormányzat fenntartásában működő nevelési intézmény intézményvezetője, az önkormányzat által működtetett oktatási intézmények tanulóinak esetében az intézményvezető indokolással ellátott javaslata alapján a Polgármester állapítja meg amennyiben az e rendelet 1. számú melléklete 1-5. pontjai alapján meghatározott kedvezményekkel csökkentett étkezési térítési díj mértékének megfizetése a család számára továbbra is jelentős megterhelést jelentene. (9) Amennyiben a kedvezmény iránti kérelmet a nevelési-oktatási év vége és a következő nevelési-oktatási év kezdete között terjesztik elő, a jogosultság tárgyév október 1. napjával kezdődik és következő év szeptember 30. napjáig tart. 18

(10) Amennyiben a kedvezmény iránti kérelmet a nevelési-oktatási év közben terjesztik elő, a jogosultság a kérelem benyújtása hónapjának első napjától esedékes. (11) Az adott hónap végével meg kell szüntetni a kedvezmény nyújtását, ha a) a gyermek állandó bejelentett lakcíme, ennek hiányában tartózkodási címe a kerületben megszűnik, b) a gyermek kerületi nevelési-oktatási intézménnyel fennálló jogviszonya megszűnik, c) a gyermek nagykorúvá válik, kivéve, ha a méltányossági kedvezményre való jogosultsági feltételeknek egyébként megfelel, d) a támogatásban részesített nem a nappali oktatás keretei között veszi igénybe a 39. (1) bekezdésében meghatározott szolgáltatásokat. 40. (1) A kedvezmény elbírálása során az alábbi eljárási rendet kell követni: a) A térítési díjkedvezmény jogcímén felhasználható éves keretösszeget/előirányzatot a Képviselő-testület az éves költségvetési rendeletben határozza meg, mely összeg nevelési-oktatási intézmények részére eső hányadáról (továbbiakban intézményi keretösszeg), valamint a tartalékösszeg meghatározásáról a Szociális, Egészségügyi és Fogyatékosügyi Bizottság (továbbiakban: SZEFB) dönt, az előző évi igények figyelembe vételével. b) Amennyiben az intézményi keretösszeg az intézményi éves kiadásokat várhatóan nem fogja fedezni, az önkormányzat fenntartásában működő nevelési intézmény vezetője, illetve a polgármester a túllépést megelőző 30 napon belül kérheti a SZEFB-től az intézményi keretösszeg tartalékösszegből történő pótlását. A SZEFB a pótlásról a nevelési-oktatási intézmény vezetője által előterjesztett kérelemben foglaltak alapján dönt. A SZEFB a Képviselő-testület külön rendeletében meghatározott éves keretösszegen/előirányzaton nem terjeszkedhet túl. (2) A kedvezmény iránti kérelmeket a kérelmezők az önkormányzat fenntartásában vagy működtetésében lévő intézmények vezetőinél terjeszthetik elő. 14. Csepeli temetési segély 41. (1) A Polgármester a rendelet 24. -ban meghatározott temetési segélyt természetbeni formában is megállapíthat, a segély összegének a temetési szolgáltatást végző bankszámlája javára történő átutalással. (2) A támogatás iránti kérelmek elbírálására a 24. -ban meghatározott szabályok irányadóak. 15. Köztemetés 42. E támogatási forma esetében az Szt. 48. -ban megfogalmazott szabályok irányadóak. 19

(1) A Polgármester az eltemettetésre köteles személy kérelmére engedélyezheti a köztemetés költségeinek a) részbeni (legfeljebb 50%-ig terjedő) elengedését, ha az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220%-át, egyedül élő esetén annak 300%-át nem haladja meg; b) elengedését, ha az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetén annak 250%-át nem haladja meg, és c) a kérelmező, valamint családja az Szt. 4. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal nem rendelkezik. (2) A kérelemhez minden esetben csatolni kell a kérelmező és családja jövedelmi adatait igazoló dokumentumokat, valamint e rendelet 3. számú mellékletét képező vagyonnyilatkozatot. 16. Csepeli hátralékkezelési szolgáltatás 43. (1) A lakásfenntartási kiadások körében keletkezett hátralékok rendezése érdekében Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata az adósok számára csepeli hátralékkezelési szolgáltatást (továbbiakban szolgáltatás) biztosít, melynek keretében a) csepeli hátralékkezelési tanácsadást (továbbiakban: tanácsadás) működtet, b) természetbeni támogatásként a jogosultsági feltételek fennállása esetén csepeli hátralékkezelési támogatást (továbbiakban: támogatás) nyújt. 44. 14 (1) A szolgáltatásra való jogosultság feltételei: a) az összes hátralék mértéke meghaladja az ötvenezer forintot, azonban nem éri el az egymillió forintot, b) az összes hátralékból valamely hátraléktípus meghaladja a legalább 6 havi mértéket, vagy a közüzemi díjtartozás miatt a szolgáltatást kikapcsolták, azzal, hogy az éves elszámoló számla meg nem fizetéséből származó hátralék tizenkét havi elmaradásnak minősül, c) az adós háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem mértéke nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élők esetében 300 %-át, feltéve, hogy a lakás hasznosításából származó jövedelemmel nem rendelkezik, d) a szolgáltatással érintett lakás szobaszáma nem haladja meg a 46. (1) bekezdésében elismert mértéket, e) az adós életvitelszerűen e lakásban lakik, feltéve, hogy f) a szolgáltatás iránti kérelmében vállalta fa) a szociális szolgáltatást nyújtó szervezettel történő együttműködést, tanácsadáson való részvételt, 14 Módosította:28/2015.(XI.04.) önkormányzati rendelet 14.. Hatályos 2015. november 5-től 20

fb) a kezelt hátraléktípusból származó hátralék és a megállapításra kerülő támogatás különbözetének megfizetését, g) vagyona sem az adósnak, sem a háztartásában élő más személynek nincsen. (2) A szolgáltatást ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. 45. (1) A szolgáltatás időtartama 6 hónap. 46. (1) A szolgáltatásra való jogosultság elbírálása esetén a figyelembe vehető, helyben elismert lakásnagyság a) egyedül élő személyek esetében 1-2 lakószoba, b) 2 fő esetében 2 és fél lakószoba, c) 3 fő esetében 3 lakószoba, d) 4 fő esetében 3 és fél lakószoba, e) 5 fő esetében 4 lakószoba, f) 5 fő felett az elismert lakásnagyság személyenként 1-1 félszobával növekedik. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően méltányosságból szolgáltatásban részesíthető az önkormányzati bérlakásban lakó egyedül élő személy, aki a 2 szobaszámot meghaladó lakásban lakik, és az önkormányzatnál jelezte kisebb lakás iránti igényét. (3) Méltányosságból szolgáltatásban részesíthető az adós, ha hitelt érdemlően igazolja, hogy 24 hónapon belül méltányolható változás (hozzátartozó halála, házasság felbontása, felnőtté vált gyermekének elköltözése stb.) történt és ennek következtében az (1) bekezdésben foglalt lakásnagyságot meghaladó lakásban él. 47. A szolgáltatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a) az erre rendszeresített nyomtatványt, b) a közös háztartásban élő személyek jövedelemigazolását és vagyonnyilatkozatát, c) a lakásban élés jogcímét igazoló adásvételi vagy bérleti, vagy használati szerződést, d) a hátralék összegét tartalmazó szolgáltatói igazolást, e) az önrész befizetését igazoló bizonylatot, f) szociális szolgáltatást nyújtó szervezet javaslatát. 48. A szolgáltatásba mint kezelt hátralék bevonható egyes hátraléktípusok a következők: a) vezetékes gázdíj-tartozás, b) áram-díjtartozás, c) távhő-szolgáltatási díjtartozás, d) víz- és csatornahasználati díjtartozás, e) szemétszállítási díjtartozás, f) központi fűtési díjtartozás, g) közösköltség-hátralék kivéve felújítási alap, h) lakbérhátralék vagy lakáshasználati díj hátralék. 21