Iszkaszentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselõ-testületének 7/2000. (III. 13.) számú r e n d e l e t e az állatok tartásáról és védelmérõl Általános rendelkezések 1. (1) A rendelet célja, hogy biztosítsa az állattartáshoz fûzõdõ lakossági érdekeket, a települési, az építésügyi, a környezetvédelmi követelményeket, kijelölje az állattartásra alkalmas, illetve arra nem használható területeket, meghatározza az állattartás céljára szolgáló melléképületekhez az építmények elhelyezésének feltételeit. (2) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az állattartásra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni, melynek jegyzékét az 1. sz. függelék tartalmazza. 2. (1) A rendelet Iszkaszentgyörgy község belterületére terjed ki. (2) A rendeletben foglaltakat a gazdasági haszonállatokra valamint a kedvtelésbõl tartott állatokra kell alkalmazni. (3) A rendeletben foglaltakat minden állattartó köteles betartani. (1) A rendelet alkalmazásában a./ gazdasági haszonállat: 3. a.a./ nagyhaszonállat: ló, szarvasmarha, szamár, öszvér, póniló, bivaly, sertés, kecske, juh; a.b./ kishaszonállat: baromfi (tyúk, kacsa, liba, pulyka, gyöngytyúk, galamb stb.), prémes állatok (nyúl, nutria, pézsma, hermelin stb.).
b./ kedvtelésbõl tartott állat: eb, macska, díszmadár, díszhal, tengeri malac, aranyhörcsög, fehéregér stb. (2) A rendelet alkalmazásában állattartó: az a személy, aki az állattal rendelkezni jogosult. (3) A rendelet alkalmazásában jó gazda gondossága: az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely az annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemzõ fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztántartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés felügyelet). Haszonállat elhelyezésére, az állattartó épületekre vonatkozó szabályok 4. (1) Nem építhetõ állattartó épület a Márványkert lakótelep területén. (2) Az állattartó épületet az építési telken az 1. sz. mellékletben elõírt védõtávolságok megtartásával úgy kell elhelyezni, hogy az a./ oldalhatáron álló fõépület esetén az egyedi telek azon oldalán álljon, amelyiken a fõépület áll; b./ az egyéb beépítési mód esetén a telek hátsó, vagy oldalhatárán, vagy azoktól legalább 3 m-re álljon; c./ több állattartó épület létesítése esetén azokat lehetõleg egy tömegben és úgy kell elhelyezni, hogy egy épület egységes képét mutassák. (3) Az állattartó épületeknek a telekhatáron illetve attól 3 m-re álló határfalán, az arra nézõ tetõfelületén nyílás nem létesíthetõ. (4) Az állattartó épületeket úgy kell elhelyezni, hogy az ingatlanon illetve a szomszédos ingatlanon lévõ épületek rendeltetésszerû használatát nem akadályozzák, azok állagát ne veszélyeztessék, a környezetre káros hatást ne fejtsenek ki. (5) Az állattartó épület a szomszédos lakótelek lakóépülettel történõ beépítését nem gátolhatja.
A haszonállat-tartás szabályai 5. (1) Nem tartható haszonállat a Márványkert területén. (2) Nem tartható haszonállat oktatási, nevelési, egészségügyi intézmény, gyermekjátszótér, élelmiszer tárolását, feldolgozását és forgalmazását végzõ létesítmény, melegkonyhás vendéglátó egység területén vagy udvarán és ezek telekhatárától légvonalban mért 50 m-en belüli körzetben. (3) Nem tartható nagyhaszonállat az 1000 m2 területet meg nem haladó ingatlanokon. (4) Azokon az 1000 m2 területet el nem érõ ingatlanokon, amelyeken jelen rendelet hatályba lépésekor nagyhaszonállat-tartás folyik, a nagyhaszonállattartás az állat- és közegészségügyi, környezetvédelmi elõírások, továbbá az állatok védelmére, tartására vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásával tovább tartható. Ha az ingatlanon a nagyhaszonállat tartást az állattartó legalább 2 hónap idõtartamra abbahagyja, annak újraindításához a szomszédos ingatlanok tulajdonosai írásbeli hozzájárulása szükséges. (5) Az 1000 m2 területet meg nem haladó ingatlanokon kishaszonállat - korlátozott darabszámban - összesen 80 db-ig tartható. 6. Az 5. -ban fel nem sorolt, a település belterületén lévõ ingatlanokon nagy- és kishaszonállat - a kedvtelésbõl tartott állatokon kívül - tartható az állat- és közegészségügyi, környezetvédelmi elõírások, továbbá az állatok védelmére, tartására vonatkozó jogszabályi rendelkezések és az 1. sz. melléklet szerinti
védõtávolságok betartásával, a telekméret és a férõhely által korlátozott darabszámban. Állat- és közegészségügyi, környezetvédelmi elõírások 7. (1) Az állattartás során az állat- és közegészségügyi, környezet- és állatvédelmi szabályokat folyamatosan be kell tartani. (2) Az állatok elhelyezésére szolgáló létesítményeket könnyen tisztítható burkolattal kell ellátni. Az állattartásra szolgáló területeket és építményeket az állattartó köteles rendszeresen tisztítani, takarítani, szükség szerint fertõtleníteni, továbbá gondoskodni a kártékony rovarés rágcsálóírtásról. (3) Az állattartó köteles egész évben az állatok részére megfelelõ száraz alomanyagot biztosítani és az almot rendszeresen cserélni. (4) A keletkezõ szilárd trágyát, trágyalevet zárt rendszerû tárolóban kell tárolni. Az állattartó köteles a tárolót rendszeresen üríteni, a trágya és a trágyalé elszállításáról és szakszerû elhelyezésérõl gondoskodni. A szállítást úgy kell végezni, hogy az a közterületet ne szennyezze. (5) Trágyát szabadon tárolni nem lehet, a házikertekbe kiszórt trágyát, a kiöntött trágyalevet haladéktalanul be kell ásni vagy szántani a talajba. (6) Az állatok etetésére csak olyan takarmányt szabad felhasználni, amely az állat, illetve közvetve az ember egészségét nem veszélyezteti. (7) Az állattartó köteles az etetésre használt kellemetlen szagú takarmányt lefedve tárolni. (8) Az állattartásból eredõ szagártalom csökkentésérõl magasba terelt szellõzéssel, védõnövényzet ültetésével, rendszeres takarítással, a trágya mésztejes locsolásával és az alomanyag rendszeres cseréjével az állattartó köteles gondoskodni.
(9) Az állattartó az állat megbetegedését, fertõzõ megbetegedésének gyanúját vagy ilyen körülmények között történt elhullását köteles a hatósági állatorvosnak azonnal jelenteni és az állatorvos utasításait betartani. A kedvtelésbõl tartott állatokra vonatkozó rendelkezések 8. (1) A község területén az állat- és közegészségügyi valamint az állatvédelmi szabályok betartása mellett minden kedvtelésbõl tartott állat tartható. (2) Az állattartó köteles állatát úgy tartani, hogy az a szomszédos ingatlanok lakói nyugalmát ne zavarja, anyagi kárt ne okozzon, testi épséget, egészséget ne veszélyeztesse. (3) Kedvtelésbõl tartott állatok tenyésztése esetén azok haszonállatnak minõsülnek. Tartásukra a haszonállat tartására vonatkozó rendelkezéseket, továbbá az állattartó helyre vonatkozó védõtávolságokat kell alkalmazni. 9. (1) Az eb tulajdonosa köteles a jegyzõnek haladéktalanul bejelenteni, ha az állat: a./ a három hónapos kort elérte, b./ elhullott vagy elveszett, c./ új tulajdonoshoz került, d./ tartási helye három hónapnál hosszabb idõre megváltozott. (2) A jegyzõ a bejelentett ebekrõl nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az ebtartó adatait (név, lakcím), az eb azonosítási adatait (fajtája, születési éve, neme, színe), a veszettség elleni legutóbbi védõoltás idõpontját. (3) Minden három hónaposnál idõsebb ebet az állattartó köteles évenként - a három hónapos kort elérteket harminc napon belül, majd hat hónapon belül ismételten - a saját költségére hatósági állatorvossal veszettség ellen beoltatni.
(4) Az évi szervezett eboltás idõpontját, helyét és költségeit a jegyzõ a helyben szokásos módon kihirdeti. (5) Az oltásról kapott igazolást az állattartó köteles megõrízni és tulajdon-átruházás esetén az új tulajdonosnak átadni. 10. (1) Ebet tartani olyan számban lehet, amely mellett az állatvédelmi szabályoknak megfelelõ tartásuk biztosítható. (2)Az eb tartója köteles éjjel-nappal az ebet zárt udvarban tartani. Az eb tartója köteles gondoskodni arról, hogy az eb sem éjjel, sem nappal közterületre, szomszédos ingatlanra ne jusson. (3) Bekerítetlen udvaron eb szabadon nem tartható. (4) Harapós, támadó vagy kiszámíthatatlan viselkedésû ebet napközben biztos módon zárt helyen kell tartani. Az ingatlan bejáratánál harapós kutyára utaló jelzést kell elhelyezni. (5) Közterületen ebet sétáltatni, vezetni kizárólag pórázon lehet. (6) Vendéglátó és élelmiszerárusító üzletbe, továbbá - vakvezetõ kutya kivételével - oktatási, nevelési, egészségügyi, kulturális intézmény területére, kegyeleti helyre, középületbe, játszótérre ebet beengedni vagy bevinni nem lehet. (7) Veszélyes vagy veszélyesnek minõsített eb kizárólag a jegyzõ által kiadott engedéllyel tartható. Az állat védelmének fõbb szabályai 11. (1) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelõ életfeltételekrõl gondoskodni.
(2) Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni korára, nemére és élettani állapotára. Biztosítani kell az egymásra veszélyt jelentõ, egymást nyugtalanító állatok elkülönített tartását. (3) Az állattartóknak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelõ rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenõrzésérõl. 12. (1) Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelõ és biztonságos elhelyezésérõl, szökésének megakadályozásáról. (2) A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetõségét. (3) A szabadban tartott állatot védeni kell a kedvezõtlen idõjárás káros hatásaitól és természetes ellenségeitõl. Az állandóan bezárva tartott állat számára tartója köteles megfelelõ mozgásteret biztosító férõhelyrõl gondoskodni. (4) A kedvtelésbõl tartott állat ürülékét az állattartó a közterületrõl köteles eltávolítani. (5) A gazdasági haszon céljára tartott állat tartása során elõnyben kell részesíteni az állatkímélõ technológiákat. 13. (1) Az állatot nem szabad kínozni, emberre vagy állatra uszítani, illetve állatviadalra idomítani. (2) Tilos az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan kipróbálása, küzdelemre késztetése egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést vagy halált okoz (állatviadal). (3) Az emberi környezetben tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával felhagyni nem szabad. Az állat elûzése, elhagyása vagy kitétele tilos. (4) Az álat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. Elfogadható oknak, körülménynek minõsül különösen az
élelmezési cél, a prém termelése, az állományszabályozás, a gyógyíthatatlan betegség, sérülés, a fertõzésveszély, a kártevõk írtása, a másként el nem hárítható támadás megakadályozása, a tudományos kutatás. 14. (1) A jegyzõ az állatok védelme érdekében a./ az állattartótól az állattartással kapcsolatos felvilágosítást, adatot kérhet, b./ az állattartással kapcsolatos iratokba betekinthet, továbbá c./ az állattartás helyén helyszíni szemlét tarthat. (2) A jegyzõ az állatvédelmi és az állattartási szabályok megsértése esetén meghatározott cselekmény végzésére, tûrésére vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót az állatok védelme érdekében. (3) A jegyzõ az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén az állattartást korlátozhatja, megtilthatja. 15. (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával az állatok védelmére és kíméletére vonatkozó jogszabály rendelkezését vagy hatósági határozat elõírását megsérti - magatartásának súlyához, ismétlõdéséhez igazodó - állatvédelmi bírságot köteles fizetni. (2) A bírság összege ötezer forinttól egyszázötvenezer forintig terjedhet. (3) A bírságot feladatkörében: a./ a település jegyzõje, b./ az illetékes megyei állategészségügyi és élelmiszerellenõrzõ állomás, valamint c./ a természetvédelmi hatóság szabja ki. (4) A bírság kiszabását állatvédelmi szervezet is kezdeményezheti.
16. Aki jelen rendelet 7. (5) és (7)-(8) bekezdésében, a 9. (1) és (3) valamint (5) bekezdéseiben, a 13. (3) bekezdésében, a 19. (4) bekezdésében foglaltakat megszegi, továbbá aki ebet vendéglátó üzletbe, oktatási, nevelési, egészségügyi, kulturális intézmény területére, kegyeleti helyre, középületbe beenged vagy bevisz szabálysértést követ el és harmincezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható. 17. Jegyzõi hatáskörbe nem tartozó esetekben e rendelet elõírásainak betartása érdekében a polgármester jogosult eljárni és intézkedni. 18. E rendeletben foglaltakat értelemszerûen alkalmazni kell a külterületi zártkerti ingatlanon történõ állattartásra is. Átmeneti rendelkezések 19. (1) Az 1. sz. mellékletekben elõírt védõtávolság nem vonatkozik a hatálybalépés elõtt engedéllyel létesített állattartó épületre, de az abban történõ állattartás egyéb tekintetben meg kell, hogy feleljen az e rendeletben foglalt szabályoknak. (2) Az építési engedéllyel nem rendelkezõ állattartó épületeket 2005. december 31-ig át kell helyezni úgy, hogy az a jelen rendelet 1. sz. mellékletében foglalt védõtávolságnak megfeleljen. Az állattartó épületek áthelyezése esetén a vonatkozó építésügyi jogszabályokat be kell tartani. (3) A 7. (4) bekezdésében elõírt trágyatárolót az állattartó 2003. december 31-ig köteles megépíteni.
A trágyatároló elhelyezésére az 1. sz. számú mellékletekben írt védõtávolságokat be kell tartani. (4) A trágyatároló megépítéséig biztosítani kell, hogy az állattartó helyen keletkezõ szennyvíz (trágyalé) a szomszéd telkére, vagy közterületre ne folyhasson át, vízfolyásba ne juthasson, illetve az a saját telkét se szennyezze, a talajt ne fertõzze. A szilárd trágyát úgy kell tárolni, hogy az közterületrõl ne legyen látható. A szabadon tárolt trágyát le kell fedni, elszállításáról folyamatosan, de legalább havonta egyszer gondoskodni kell. 20. (1) Jelen rendelet 2000. március 10-én lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti "a köztisztaságról és az állatok tartásáról szóló 8/1991. (IX. 30.) Kt. rendelet 2., 5. (3) bekezdése, 9. - 17., 19. - 20. -ai. Benedek Imre polgármester dr. Muzs Edit jegyzõ