Szabályzat minta: SZERVEZETI-MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (SZMSZ)

A KÉZIRAT INTERNETES KIADVÁNYA Jelen kiadványunk kézirat, mely kisebb mértékben eltér a 2004-ben nyomdai úton, B/5- ös formátumban kiadott könyvünktől. Ennek oka a nyomdai előkészítő munkák során végzett változtatások, illetve egyes részeket töröltünk. Az internetes kiadás mellett azért döntöttünk, mert szükségesnek tartottuk, hogy az érdeklődők ezúton is tájékozódhassanak alapvető társasházi működtetési kérdésekről, meggyőződhessenek arról, hogy társasházi tanácsadási munkánkat megalapozottan és tudatosan, a gyakorlati tapasztalatok alapján végezzük. Természetesen a készlet elfogyásáig a könyv megvásárolható. A társasházi törvény módosításairól szóló 7. sz. internetes kiadványunk megvásárlása esetén az 1. sz. könyvet a készlet erejéig térítésmentesen adjuk. Felhívom a figyelmet arra, hogy a kiadványban foglaltak a szakmai egyeztetések és a gyakorlati tapasztalatok alapján is változtak! Budapest, 2012. 01. hó Mile Bálint Okl. mérnök-közgazdász VIKTÓRIA Kft Ügyvezető igazgató A honlapon fellelhető információkat a VIKTÓRIA TÁRSASHÁZ RENDSZER, mint társasház-kezelési modell dokumentációinak felhasználásával dolgoztuk fel. A rendszer dokumentáció fejlesztése folyamatos és a mindenkori fejlesztési stádiumot tükrözik. MINDEN JOG a Viktória Kft. tulajdonát képezi. A honlapon lévő információkat, dokumentumokat, illetve annak részeit tilos reprodukálni, vagy bármilyen módon másolni, adatrendszerben tárolni, bármely formában, vagy eszközzel a jogtulajdonos írásos engedélye nélkül felhasználni, közölni. Szabályzat minta: SZERVEZETI-MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (SZMSZ) (közös képviselővel) Mottó: 3. Előbb azt kell tudnunk, hogy mit nem ismerünk VIKTÓRIA TANÁCSADÓ, SZOLGÁLTATÓ KFT SZÉKHELY: 1077 BUDAPEST, ROTTENBILLER U. 42. TELEPHELY: 1082 BUDAPEST, CORVIN KÖZ 4. TEL.: 210-3841

1 : VIKTÓRIA TANÁCSADÓ, SZOLGÁLTATÓ KFT Szerző: Mile Bálint Jogi szakértő: Dr. Nagy-Dani Károly Kiadja: VIKTÓRIA KFT. Székhely: 1082 Budapest, Corvin köz 4. Tel/Fax: 06-1-210-3841 Telephely: 1077 Budapest, Rottenbiller u. 42. MINDEN JOG a Viktória Tanácsadó, Szolgáltató Kft. tulajdonát képezi. Jelen könyvet, illetve annak részeit tilos reprodukálni, vagy bármilyen módon másolni, adatrendszerben tárolni, bármely formában, vagy eszközzel a jogtulajdonos írásos engedélye nélkül közölni. Az ezen műben fellelhető információkat a VIKTÓRIA TÁRSASHÁZ RENDSZER, mint társasház-kezelési modell dokumentációinak felhasználásával dolgoztuk fel. A rendszer dokumentáció fejlesztése folyamatos és a kézikönyvek a mindenkori fejlesztési stádiumot tükrözik. Készült: COMPRESS-PRINT Könyvműhely Kft Tel.: 257-2422 DTP: sticker.hu 2. Átdolgozott kiadás az új társasházi törvénynek megfelelően. Lezárva: 2004. február hó

: VIKTÓRIA TANÁCSADÓ, SZOLGÁLTATÓ KFT 2 E L Ő S Z Ó Tisztelt Olvasók! A társasházi törvény 1998. évi hatálybalépését követően a gyakorlatban elkezdődött az átállás a törvényben foglaltak alkalmazására. Ez egyrészt megnyilvánult a konkrét társasházi működés kapcsán, másrészt a szükséges szabályzatok elkészítésében, alkalmazásában. Örvendetesen megjelentek a társasházkezeléssel foglalkozó szakkönyvek, sőt egy BM rendelet alapján megkezdődött a társasházkezelők szakképesítést nyújtó oktatása is. Mindemellett különböző formában a társasházakkal foglalkozók részére továbbképző tanfolyamok, klubfoglalkozások kerültek megszervezésre. A VIKTÓRIA Tanácsadó, Szolgáltató Kft. bekapcsolódott az oktatási, továbbképzési munkába és közel száz hallgató szerzett államilag elismert társasházkezelői szakképesítést. Ezen túlmenően több mint 300 fő számvizsgáló bizottsági, illetve intézőbizottsági tag és közös képviselő vett részt a továbbképző tanfolyamokon. Ezekhez az oktatásokhoz az 1998-ban megjelent A TÁRSASHÁZKEZELÉS GYAKORLATA című kézikönyvön kívül külön összeállításra került egy tankönyv is. Ez a tankönyv a rövid szöveges magyarázatok mellett összefüggéseket bemutató előadásvázlatokat, valamint a szabályzatok vonatkozásában mintaanyagokat tartalmazott, melyekben megjelentek a VIKTÓRIA TÁRSASHÁZ RENDSZERBEN több mint 10 éve gyűjtött tapasztalatok-anyagok-. A tanfolyamok is nagyon sok tapasztalatot adtak és tulajdonképpen a hallgatók jelzései-igényei indították el a TÁRSASHÁZI KISKÖNYVTÁR sorozatot, mely A TÁRSASHÁZ MŰKÖDÉSE ÉS SZERVEZETE összefoglaló címet viseli. Jelen kézikönyv a 2001. óta megjelenő Társasházi Kiskönyvtár Sorozat része, melyből az elmúlt években 1. kiadásban hét kötet jelent meg és összesen mintegy 15.000 példányban jutott el az olvasókhoz. Az ezekben a kötetekben foglalt tapasztalatokjavaslatok hasznosultak a társasházi törvény elkészítésekor. A társasházról szóló 1997. évi CLVII. törvény 1998. március 1.-i hatályba lépése óta eltelt idő már önmagában, de a tapasztalatok is indokolttá tették, hogy új társasházi törvény készüljön, melyet az Országgyűlés 2003. december 8-án fogadott el és 2003. évi CXXXIII. számon jelent meg. Az új törvény terjedelmében és tartalmában jelentős változásokat hozott az előző szabályozáshoz képest. Mindezek feldolgozása és a gyakorlatban történő helyes és hatékony alkalmazása megfelelő ismereteket kíván meg. A már megjelent és a várhatóan megjelenő szakkönyvek ehhez nyújthatnak segítséget. A társasházi kiskönyvtár sorozat hasznos tagja kíván lenni a társasházi szakirodalomnak és egyúttal hiánypótló is, mert más módon közelít a kérdésekhez. Elsődleges célja, hogy gyakorlati segítséget nyújtson a társasházaknak és tisztségviselőknek, de adott esetben mindazoknak, akik valamilyen módon meghatározó szerepet töltenek be a társasház működtetésében. A Társasházi Kiskönyvtár sorozat újabb kötetei 2. kiadásban építenek az előző kötetekben megjelenő gondolatokra, ugyanakkor mind tartalmában, mind az egyes kötetek szerkezetében és maga a sorozat összeállítása is azt a célt szolgálja, hogy a társasházak a kötetek segítségével sokkal önállóbban és eredményesebben tudják elvégezni szabályozási feladataikat, ezen keresztül is a társasház működtetését. A most közreadandó kézikönyv alcíme: Szabályzat minta: SZERVEZETI-MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (SZMSZ), mely több dolgot is jelez. A kötet egy a gyakorlat által visszaigazolt SZMSZ szabályzat mintát mutat be, mely minta vonatkozik a - szabályzat készítés szakmai szempontjait is figyelembe vevő - szerkezetre, az alkalmazott módszerre és a több mint egy évtizedes szisztematikusan gyűjtött működési tapasztalatok és az új társasházi törvény alapján kidolgozott szabályokra. A minta azt is jelenti, hogy egy olyan társasház közgyűlése által már elfogadott SZMSZ-ről van szó, melyben az előfordulható és jellemző szabályozandó alapesetek (részközgyűlések, központi fűtés, önkormányzati épület és új építés alapján történő alapítás, teremgarázs, m 2 szerinti közös költség fizetés, stb.) szerepelnek. Tehát a kézikönyv hasznosítása során, mint egy étlapból ki lehet emelni azokat a szabályokat, melyek nem vonatkoznak az adott társasházra, és természetesen a sajátosságai pedig beépíthetők.

3 : VIKTÓRIA TANÁCSADÓ, SZOLGÁLTATÓ KFT A kézikönyv hasznosításához fel kell hívni a figyelmet arra, hogy jelen kötet hogyan kapcsolódik a Társasházi Kiskönyvtár sorozat többi kötetéhez. Az 1. kötet az új társasházi törvény alkalmazását elősegítő tudnivalókon és értelmezésen túl igyekszik közreadni olyan ismereteket, amelyek a társasházi szabályzatok elkészítéséhez szükségesek, ezen belül azt, hogy mit és miért kell szabályozni. A 2. kötet az alapító okiratnak a társasház működési szabályozásában betöltött szerepével az alapító okirat készítésének követelményeivel és módosításának eseteivel foglalkozik, mivel a szervezeti működési szabályzat elkészítéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy az alapító okiratban foglaltak a törvényi rendelkezéseknek, valamint a társasház adottságainak megfelelően feldolgozásra és a szükséges módosítások megfelelő módon elvégzésre kerüljenek. A 4. kötetben ugyancsak mintaszabályzatok olvashatók, melyek különböző módon kapcsolódnak az SZMSZ-hez. A házirend az új társasházi törvény szerint az SZMSZ része, ugyanakkor nemcsak tulajdonosokat érintő szabályokat tartalmaz, ezért indokolt az SZMSZ mellékleteként kezelni. Ez az alapvető oka, hogy külön kötet tartalmazza a HÁZIREND mintát. A tűzvédelmi szabályzatról ugyancsak rendelkezik az SZMSZ, de ez egy szakmai szabályzat és adott esetben a számvizsgáló bizottság fogadja el, tehát ezért önálló szabályzatként kell kezelni. Jelen kötet tematikus tartalomjegyzéke eltér a korábbiaktól azért, hogy az SZMSZ mintát egy az egyben lehessen olvasni és szerkezete, terjedelme együtt legyen megtekinthető. Ezért az előszó után maga az SZMSZ minta következik, és ezt követi a még szükségesnek ítélt magyarázó fejezet. Remélhetőleg az olvasók jelen kötetet is hasznosítani tudják az eredményes társasházi működés biztosításához, melyhez sok sikert kívánok. Budapest, 2004. február hó dr. Csiha Judit BM Lakáspolitikai Kollégium Elnöke

: VIKTÓRIA TANÁCSADÓ, SZOLGÁLTATÓ KFT 4 A.. Bp.,. u. 110. sz. TÁRSASHÁZ SZERVEZETI- MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA ( S Z M S Z ) É S H Á Z I R E N D J E Jóváhagyta: a 2004..... -i közgyűlés a... /... sz. határozatával. KÖZÖS KÉPVISELŐ SZÁMVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG ELNÖKE A T Á R S A S H Á Z A L A P A D A T A I : 1. HELYRAJZI SZÁM: 10000/A 2. ADÓSZÁM: 10000000-1-43 3. BANKSZÁMLÁK:.. U. 110/A ÜZEMELTETÉSI SZÁMLA SZ.: 11700002-11111111 LAKÁSTAKARÉKPÉNZTÁR SZÁMA:........ U. 110/B ÜZEMELTETÉSI SZÁMLA SZ.: 10000002-22222222 FELÚJÍTÁSI SZÁMLA SZ.: 10000002-33333333 LAKÁSTAKARÉKPÉNZTÁR SZÁMA:...... 4. ÉPÜLETBIZTOSÍTÁS.. U. 110/A BIZTOSÍTÓ NEVE:.. Biztosító Rt. KÖTVÉNYSZÁM: 100000000000.. U. 110/B BIZTOSÍTÓ NEVE:.. Biztosító Rt. KÖTVÉNYSZÁM: 2000000000000 5. KÖZÖS KÉPVISELŐ: NEVE: CÍME: TELEFON: 400-0000 1000 BUDAPEST, )

5 : VIKTÓRIA TANÁCSADÓ, SZOLGÁLTATÓ KFT TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ... 6 1. ÁLTALÁNOS RÉSZ... 7 1.1. A SZABÁLYOZÁS CÉLJA, RENDJE ÉS HATÁLYA... 7 1.2. FOGALMAK, ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK... 8 1.2.1. A Ttv.56. -a szerinti értelmező rendelkezések... 8 1.2.2. Egyéb fogalmak és értelmező rendelkezések... 9 1.3. A TÁRSASHÁZ JOGÁLLÁSA... 9 2. A TÁRSASHÁZRA VONATKOZÓ ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK... 10 2.1. A KÜLÖN ÉS KÖZÖS TULAJDON MEGHATÁROZÁSA ÉS EGYSÉGE... 10 2.2. AZ ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÁSA... 11 2.3. A KÜLÖN TULAJDONNAL KAPCSOLATOS JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK... 12 2.4. A TÁRSASHÁZI KÖZÖS TULAJDONNAL KAPCSOLATOS JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK... 15 2.4.1. A közös tulajdon fenntartás terheiért való felelősség szabályai... 16 2.4.2. Jelzálogjog bejegyzésére vonatkozó szabályok... 16 2.5. JOGORVOSLATI LEHETŐSÉGEK... 17 2.6. A TÁRSASHÁZ JOGI SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE... 18 2.6.1. A közgyűlés funkciója és hatásköre a társasházi törvény rendelkezései szerint... 18 2.6.1.1. Részközgyűlések... 19 2.6.2. A közös képviselő funkciója, hatásköre a társasházi törvény rendelkezései szerint... 20 2.6.3. A számvizsgáló bizottság (SZVB) funkciója, hatásköre a társasházi törvény rendelkezései szerint... 21 3. GAZDÁLKODÁSI, KÖZÖS KÖLTSÉGVISELÉSI SZABÁLYOK... 22 3.1. A TÁRSASHÁZI TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI A KÖLTSÉGVETÉSRE ÉS AZ ELSZÁMOLÁSRA... 22 3.2. GAZDÁLKODÁSI CÉLKITŰZÉSEK, ALAPELVEK ÉS SZABÁLYOK... 22 3.3. KÖLTSÉGFELOSZTÁSI SZABÁLYOK... 23 3.4. ELJÁRÁSI SZABÁLYOK... 23 4. AZ ELLENŐRZÉS ALAPSZABÁLYAI... 25 4.1. A TULAJDONOSOK ELLENŐRZÉSI JOGKÖRE ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK... 25 4.2. A SZÁMVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG JOGKÖRE... 25 5. A KÖZGYŰLÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYAI... 26 5.1. KIZÁRÓLAG KÖZGYŰLÉSEN TÁRGYALHATÓ ÉS HOZHATÓ HATÁROZATOK... 26 5.2. AZ ÉVES ELSZÁMOLÁS ELFOGADÁSÁNAK SZEMPONTJAI:... 26 5.3. A KÖZGYŰLÉS ÖSSZEHÍVÁSÁNAK SZABÁLYAI... 26 5.4. A KÖZGYŰLÉS HATÁROZATKÉPESSÉGE, A MEGHATALMAZÁS SZABÁLYAI... 27 5.5. A MEGISMÉTELT KÖZGYŰLÉS... 27 5.6. A KÖZGYŰLÉS LEVEZETÉSE... 28 5.7. A JEGYZŐKÖNYV ÉS A KÖZGYŰLÉSI HATÁROZATOK TARTALMI KÖVETELMÉNYEI, A KÖZGYŰLÉSI HATÁROZATOK TÁRA... 28 5.8. DÖNTÉSHOZATALI (SZAVAZÁSI) SZABÁLYOK... 29 5.9. KÖZGYŰLÉSI HATÁROZATHOZATAL ÍRÁSBELI SZAVAZÁSSAL... 30 6. A TÁRSASHÁZ MUNKASZERVEZETE... 31 6.1. A KÖZÖS KÉPVISELŐ FELADATAI... 31 6.2. SZÁMVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG (SZVB) MUNKARENDJE... 33 6.3. A KÖZVETLEN ÜZEMELTETÉSI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK MEGSZERVEZÉSE ÉS A HÁTTÉR SZOLGÁLTATÁSOK BIZTOSÍTÁSA... 34 6.4. ESETI BIZOTTSÁG... 34 7. TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK... 35 8. AZ EGYÜTTÉLÉS SZABÁLYAI (HÁZIREND)... 35 9. AZ SZMSZ ÉS HÁZIREND HATÁLYBALÉPÉSE... 36 10. A TÁRSASHÁZI TÖRVÉNY 62 (1) BEKEZDÉSE ALAPJÁN ELFOGADOTT SZERVEZETI- MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT SZERINT AZ ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK... 36 H Á Z I R E N D... 37

: VIKTÓRIA TANÁCSADÓ, SZOLGÁLTATÓ KFT 6 Bevezető A többször módosított 1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről (továbbiakban: Ptk.), a 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról (továbbiakban: Ttv.), más vonatkozó jogszabályok, valamint az érvényes társasházi alapító okirat alapján a társasház működését, szervezetét a jelen SZERVEZETI- MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg a Ptk. és a Ttv. alábbi rendelkezései alapján: 1) A társasház-tulajdon alapján a tulajdonostársaknak az épület fenntartására, felújítására alapító okirattal létrehozott szervezete gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit. [Ptk 578/I. )] 2) A társasháztulajdonnak Ttv.-ben nem szabályozott kérdéseire a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni. [Ttv. 11..] 3) A Ttv. hatályba lépéséig már bejegyzett társasház közgyűlése - az alapító okirat erre vonatkozó rendelkezéseinek hatálytalanításával egyidejűleg - határozatával a szervezeti-működési szabályzatot megállapítja, illetőleg a meglévő szervezeti-működési szabályzatát Ttv. rendelkezéseinek megfelelően módosítja. [Ttv. 62..(1)] 4) A közösség szerveit, azok hatáskörét, jogait és kötelezettségeit, a közös költség viselésének szabályait a közösség szervezeti-működési szabályzatában kell megállapítani. [Ttv. 13..(1)] 5) A szervezeti-működési szabályzatnak Ttv. keretei között - tartalmaznia kell: [Ttv. 13..(2)] a) a tulajdonostárs külön tulajdonának használatára, hasznosítására, a külön tulajdonon belül nem mérhető közüzemi és más szolgáltatások díjának elszámolására és megfizetésére, b) a közös tulajdon fenntartására, ezen belül - a közös költség viselésére és a költség-hátralékok megfizetésére, - felújítási alap képzése esetén az alap felhasználására, c) a társasházi lakóépület házirendjére, d) a közgyűlés, illetőleg a részközgyűlés hatáskörére és eljárására, e) a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke és tagjai hatáskörére és feladataira, f) a számvizsgáló bizottság, ennek hiányában a közösség ellenőrzési jogkörére, feladataira vonatkozó részletes szabályokat. 6) A szervezeti-működési szabályzatban kell meghatározni: [Ttv. 24..(2)] a) a közös költség tulajdoni hányadtól eltérő megfizetése esetén, az érintett költségnemeket és a számítás módját, b) a külön tulajdonon belül nem mérhető közüzemi és más szolgáltatások díja tekintetében az egyes szolgáltatásokra vonatkozó külön jogszabályok alapján történő elszámolás és a megfizetés szabályait, c) a közösköltség-hátralék megfizetése érdekében a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének az adós tulajdonostárs határidő megjelölésével történő felszólításával, továbbá - ha a felszólítás eredménytelen - a bírósági fizetési meghagyás kibocsátásának kezdeményezésével, illetőleg - Ttv. rendelkezései szerinti felhatalmazása esetén - a jelzálogjog bejegyzése és annak törlése iránti kérelem benyújtásával kapcsolatos feladatait, d) felújítási alap képzésének elhatározása esetén - a külön jogszabályban meghatározott legkisebb mérték figyelembe vételével - a hozzájárulás mértékét, valamint az alap felhasználásának szabályait.

7 : VIKTÓRIA TANÁCSADÓ, SZOLGÁLTATÓ KFT 1. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1) A Ttv. hatálybalépése előtt keletkezett körülményre alapított igényt a keletkezés idején hatályos szabály szerint kell elbírálni. [Ttv. 63..(1) ] 2) A törvény hatálybalépésekor bejegyzett társasház alapító okiratának a Ttv. kötelező jellegű rendelkezéseivel ellentétes rendelkezése hatályát veszti, és helyébe Ttv. rendelkezése lép. Az alapító okirat ennek megfelelő kijavítását az alapító okiratnak egyéb okból első ízben történő módosítása során kell elvégezni. [Ttv. 63..(2)] 3) Jelen SZMSZ a jogszabályok, az alapító okirat (továbbiakban: AO) alapján részletezi, kiegészíti, pontosítja a társasház szervezeti- működési szabályait, figyelembe véve a társasház speciális adottságait, rendeltetésszerű használatát. 1.1. A SZABÁLYOZÁS CÉLJA, RENDJE ÉS HATÁLYA 1. Az SZMSZ megalkotásának célja, hogy biztosítsa a társasház biztonságos, szabályos, szakszerű, eredményes és költségtakarékos működésének szabályozási feltételeit, a tulajdonosok érdekeinek érvényesítését, az együttélés szabályainak betartását, betartatását, kiterjedjen minden olyan szabályozandó esetre, amely várhatóan a működés során előfordulhat. A tulajdonostársak elé tűzött cél és törekvés az, hogy a felmerülő ellentéteket kiküszöböljék, és megfelelő egyetértésben járjanak el a társasház működtetése során. 2. Az SZMSZ részeként elfogadott üzemeltetési és házirend (továbbiakban: HÁZIREND) célja, hogy rögzítse a ház, mint lakóépület rendeltetésszerű használatára, állagának védelmére szolgáló szabályokat, követelményeket, valamint meghatározza a társas együttéléshez nélkülözhetetlen alapvető szabályokat, a lakók egymás iránti kötelezően elvárt és előírt - magatartását. 3. Az SZMSZ magában foglalja a társasházi törvény (vastagított normál betűk), az alapító okirat (dőlt betűk) vonatkozó részeit és a közgyűlés által elfogadott működési és szervezeti szabályokat (normál betűk). 4. A társasház működési szabályainak kereteit a Ttv és más vonatkozó jogszabályok tartalmazzák. A kötelező jellegű szabályok nem változtathatók meg, míg a nem kötelező jellegű szabályokra a társasház SZMSZ-e kitérhet és részletezheti a tulajdonosok többségi akaratának megfelelően. 5. Az SZMSZ rendelkezései szerint készülnek el más jogszabályok által kötelezően előirt szabályzatok is, függetlenül attól, hogy szakember felelősségével készültek és az SZMSZ felhatalmazása alapján nem közgyűlésen, hanem írásbeli szavazás útján vagy a számvizsgáló bizottság (pl.: társasház Ügyrend, Tűzvédelmi Szabályzat) és/vagy a közös képviselő döntése alapján kerül jóváhagyásra, elfogadásra. 6. A jogszabály változásokat azonnal át kell vezetni az SZMSZ-be, mely a közös képviselő feladata. Erről a tulajdonosokat írásban értesíteni kell a változás bejegyzésétől számított 15 napon belül. 7. A tulajdonosok a szabályzatok módosítását a közgyűlés összehívásának szabályai szerint kezdeményezhetik. (SZMSZ 5.2. 6), 5.2.8) pontok). 8. Az SZMSZ és HÁZIREND hatálya kiterjed, illetőleg előírásainak betartása kötelező érvényű a tulajdonosokra, mindazon személyekre (szervezetekre), akik (amelyek) a társasházban állandó jelleggel laknak, dolgoznak, valamely lakónál ideiglenesen tartózkodnak, látogatóba vagy más céllal a társasház, a lakóépület területére belépnek. 9. Jelen szabályzat elfogadásával a tulajdonostársak kötelezik a velük együtt lakó személyeket, valamint azokat, akiknek lakásuk használatát átengedték, hogy a külön tulajdonukat megillető birtoklás, használat, hasznok szedése és rendelkezési joguk gyakorlása során ne sértsék a többi tulajdonostársnak, illetve lakónak a dologhoz fűződő jogát és törvényes érdekeit. [Ttv.20..(1) b), SZMSZ 2.3.9),Ttv.16.., SZMSZ 2.3.1)]

: VIKTÓRIA TANÁCSADÓ, SZOLGÁLTATÓ KFT 8 1.2. FOGALMAK, ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 1.2.1. A TTV.56. -A SZERINTI ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 1. Társasház: a lakóépület és nem lakás céljára szolgáló épület. 1.1. lakóépület: az olyan épület, amelyben a műszakilag megosztott, önálló lakások száma meghaladja az épületben lévő önálló nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát. 2. Fenntartás: az üzemeltetés, a karbantartás és a felújítás. 2.1. Üzemeltetés: a közös tulajdon rendeltetésszerű használatához folyamatosan szükséges szolgáltatások ellátása, így a közüzemi szolgáltatások díjának kifizetése, a központi berendezések üzemben tartói feladatainak ellátása, szükség esetén gondnoki, házfelügyelői, házmesteri szolgáltatások megszervezése, az intézőbizottság rendszeresítése esetén működésének biztosítása. 2.2. Karbantartás: a közös tulajdonban levő ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása érdekében szükséges, a tulajdonosok közösségét terhelő megelőző és felújításnak nem minősülő javítási munkák elvégzése, illetőleg egyes közösségi berendezések cseréje. A karbantartás lehet: 2.2.1. hibaelhárítás, amely az életveszélyt okozó, továbbá az épület állagát károsító és rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó, azonnali beavatkozást igénylő hibák és hiányosságok haladéktalan eseti megszüntetése, 2.2.2. időszerű karbantartás, amely az épület állagát veszélyeztető, de rendeltetésszerű használhatóságát lényegesen nem akadályozó, azonnali beavatkozást nem igénylő hibáknak és hiányosságoknak eseti vagy az épületen elvégzendő egyéb javítási munkákkal együtt, de az észleléstől számítva legkésőbb hat hónapon belüli megszüntetése, 2.2.3. tervszerű karbantartás, amely az épület állagának és rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása érdekében végzendő rendszeres állagmegóvási munka. 2.3. Felújítás: az ingatlan egészére, illetőleg egy vagy több főszerkezetére kiterjedő, időszakonként szükségessé váló olyan általános javítási építés-szerelési munkák végzése, amelyek az eredeti műszaki állapotot - megközelítőleg vagy teljesen - visszaállítják, illetőleg az eredeti használhatóságot, üzembiztonságot az egyes szerkezetek, berendezések kicserélésével vagy az eredetitől eltérő kialakításával növelik. A felújítás lehet: 2.3.1. teljes felújítás: a műszaki állapot alapján szükséges, az ingatlan egészére kiterjedő külső-belső javítási munkák elvégzése, 2.3.2. részleges felújítás: az épület legalább egy főszerkezetére kiterjedő, teljes felújításnak nem minősülő, de abba belátható időn belül beilleszthető általános javítási munkák elvégzése, 2.3.3. korszerűsítés: a központi fűtő- és melegvíz-szolgáltató berendezésnek az energiaracionalizálással, illetőleg a levegőtisztaság-védelemmel összefüggő átalakítása vagy kicserélése. 3. Rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások: az állagvédelmet meghaladó, a fenntartás (az üzemeltetés, a karbantartás és a felújítás) körébe nem tartozó olyan munkálattal összefüggő kiadások, amelyek jellemzően az épület bővítésével vagy új épület létesítésével járnak. 4. Eredménytelen az írásbeli szavazás 4.1. a szervezeti-működési szabályzat tekintetében: ha az írásbeli határozati javaslatra leadott érvényes és azonos írásbeli szavazatok aránya nem éri el a tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerű többséget. 4.2. minden más esetben: ha az írásbeli határozati javaslatra leadott érvényes és azonos írásbeli szavazatok aránya nem éri el a tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított szavazattöbbségnek a törvényben meghatározott mértékét. 5. Közvetlenül érintett szomszédos tulajdonostársak: a társasházban lévő külön tulajdont elhatároló épületszerkezet két oldalán lévő tulajdonosok.

9 : VIKTÓRIA TANÁCSADÓ, SZOLGÁLTATÓ KFT 1.2.2. EGYÉB FOGALMAK ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 1. E szabályzat alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő: Jogi szervezet: a társasház működésében résztvevő azon egységek (személyek) összessége, amelyek jogszabály (társasházi törvény) előírásai alapján létesülnek és működnek (közgyűlés, számvizsgáló bizottság, közös képviselő). Munkaszervezet: a jogi szervezet alapján létesített és működtetett azon egységek (személyek) összessége, amelyek a feladatok megoldásának operatív irányítói és végrehajtói. Készkiadás: a közös képviseleti / intézőbizottsági feladatok ellátásával összefüggésben - a társasház érdekében - felmerült költségek, melyek nem képezik a közös képviselő / intéző bizottság munkadíjának / tiszteletdíjának részét. Közös költség előleg: a tulajdonosok által befizetendő, a közgyűlés által határozattal megállapított azon tervösszeg (tulajdonosonként tervezett "hozzájárulás"), mely előre láthatólag - biztosítja a költségvetési tervben rögzített kötelezettségek teljesítését. Pénzforgalmi szemlélet: a naplófőkönyv vezetésénél követett eljárás, mely szerint a befizetések, a bevételek és a kiadások csak azok pénzügyi teljesítésének dátumával kerülnek könyvelésre és így - a tulajdonosok felé - elszámolásra, függetlenül a kötelezettség keletkezésének vagy a szolgáltatás teljesítésének dátumától. Hat hónapnak megfelelő hátralék: ha a tárgyévi nyitó egyenleg és az ingatlan után teljesített befizetések nem érik el a közgyűlés által elfogadott tárgyévi közös költség előleg és külön befizetési költségként elfogadott kötelezettség felét. Évközi hátralék (tartozás): a tárgyévi nyitó egyenleg és az ingatlan után teljesített befizetések, valamint a közgyűlés által elfogadott tárgyévi közös költség előleg és külön befizetési költségként elfogadott kötelezettség különbözete. Közgyűlési határozat: a társasház döntése, mely meghozható közgyűlésen vagy írásbeli szavazással. Rendes közgyűlés: az évenként legkésőbb május 31-ig - tartandó elszámoló, tervező közgyűlés. Rendkívüli közgyűlés: az éves rendes közgyűlésen kívül szükségessé váló, illetve sürgős esetekben összehívott közgyűlés. Ügyrend: részletezi az SZMSZ-ben foglalt szabályok és feladatok végrehajtására vonatkozóan a munkamegosztást, hatáskört, működési-, ügykezelési-, gazdálkodási-, ellenőrzési és egyéb eljárási szabályokat, különös tekintettel a munkaszervezetre (közös képviselő, ill. számvizsgáló bizottság). 2. Minden egyéb a társasház működtetéséhez szükséges értelmező rendelkezéseket a társasház ügyrendjében kell meghatározni. 1.3. A TÁRSASHÁZ JOGÁLLÁSA 1) A társasház tulajdonostársainak közössége (a továbbiakban: közösség) az általa viselt közös név alatt az épület fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhető, gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit. A perbeli cselekvőképesség a közös képviselőt (az intézőbizottság elnökét) illeti meg. A társasháznak vagy a tulajdonostársaknak ezzel ellentétes rendelkezése harmadik személyekkel szemben hatálytalan. [Ttv. 3..(1)]. A társasház jogképes, de nem jogi személy. 2) A lakásra vonatkozó rendelkezéseket - Ttv. eltérő rendelkezésének hiányában - megfelelően alkalmazni kell a nem lakás céljára szolgáló helyiségre. [Ttv. 4..(1)] 3) A 1000 Bp. u.... sz. Társasház lakóépület. 4) A társasház tevékenységi köre: Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése (TEÁOR: 7020)

: VIKTÓRIA TANÁCSADÓ, SZOLGÁLTATÓ KFT 10 2. A TÁRSASHÁZRA VONATKOZÓ ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK 2.1. A KÜLÖN ÉS KÖZÖS TULAJDON MEGHATÁROZÁSA ÉS EGYSÉGE 1) Társasháztulajdon jön létre, ha az épületingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, illetőleg legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába kerül (a továbbiakban: társasház). Az épülethez tartozó földrészlet, továbbá a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség, illetőleg lakás - különösen: a gondnoki, a házfelügyelői lakás - a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül. [Ttv. 1..(1)] A.Önkormányzat 6250/10.000 tul.hányadú ingatlantulajdonos 13 db kész lakást és 3 db üzlethelyiséget üzemeltető részközgyűléssel, önálló döntési joggal az A épületre, valamint a Építőipari és Kereskedelmi Kft. 3750/10.000 tul.hányadú ingatlan tulajdonos 14 db lakásból és 45 gépkocsi férőhelyes teremgarázsból részközgyűléssel, önálló döntési joggal lakóházat épített. [A.O. I. Általános rendelkezések] Ennek és a használatbavételi engedélyek alapján alapító okirattal társasháztulajdont alapítottak 2000. március 1-én. A társasház közösségének külön tulajdona a 10000/A/1-től 31-ig terjedő helyrajzi számok alatt vannak a budapesti. ker. földhivatal nyilvántartásába felvéve a korábban becsatolt alapító okirat és műszaki rajzok alapján. A külön tulajdoni tartozékok a nem nevesített tartozékon túl minden olyan berendezés, felszerelési tárgy, épületszerkezet és épületrész, amely kifejezetten csak a külön tulajdont szolgálja, így különösen: a lakások, helyiségek árammérőjétől az elektromos vezetékek és szerelvények, a lakások, helyiségek központi fűtés ágvezetékei, berendezései és elzáró szerelvényei, a lakások, helyiségek nyomóvíz ágvezetékei az alap, illetve felszálló vezetékbe való csatlakozásáig, a lakások, helyiségek vízlefolyó ágvezetékei és elzáró szerelvényei az alap, illetve ejtő vezetékébe való csatlakozásig, a lakások, helyiségek alap-, teherhordó, lakáselválasztó falainak belső vakolata, azok festése, tapétázása, burkolata, a külön tulajdonhoz egyedileg tartozó kéményelvezetés belső vakolata és bélése, a külön tulajdonon belüli nem teherhordó válaszfalak, kaputelefon-készülék és lakáson belüli vezetéke, nyílászárók (ablakok, lakásbejárati és garázsajtók), üzletportálok. 2) Az épület tartószerkezetei, azok részei, az épület biztonságát (állékonyságát), a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrész, épületberendezés és vagyontárgy akkor is közös tulajdonba tartozik, ha az a külön tulajdonban álló lakáson vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségen belül van. [Ttv. 1..(2)] 3) A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész a külön tulajdonba tartozó lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség alkotórészét képezi, azzal együtt minősül önálló ingatlantulajdonnak. [Ttv. 2..(1)] 4) A közös tulajdonra vonatkozó, az egyes tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányad és a lakásra, a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó tulajdonjog - a Ttv.-ben meghatározott esetek kivételével - egymástól függetlenül nem ruházható át és nem terhelhető meg. [Ttv. 2..(2)] 5) Az alapító okiratban foglaltakat alapul véve a külön és közös tulajdonú részek meghatározását, adatait az ügyrend tartalmazza.

11 : VIKTÓRIA TANÁCSADÓ, SZOLGÁLTATÓ KFT 2.2. AZ ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÁSA 1.) Az alapító okirat megváltoztatásához - ha Ttv. másként nem rendelkezik - valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges; a változást be kell jelenteni a földhivatalnak. [Ttv. 10..(2)] 2) Az alapító okiratot és annak módosítását, ideértve a Ttv. 3. (2) bekezdése szerinti határozatot is, közokiratba vagy ügyvéd - jogkörén belül jogtanácsos - által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. [Ttv. 10..(1)] 3) Amennyiben az alapító okirattal, illetve annak módosításával a tulajdonosok négyötöde egyetért és a kisebbségben maradt tulajdonostársak a szavazás napjától, illetve írásbeli szavazás esetén a négyötödös szavazási arány elérésétől számított 30 napon belül nem élnek keresetindítási jogukkal, úgy az alapító okirat, illetve annak módosítása hatályba lép. [Ttv. 10..(3)] 4) A közgyűlés határozata alapján bármely tulajdonostárs kérheti a bíróságtól, hogy a közös tulajdonban álló olyan épületrészre, amely önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglevő külön tulajdon tárgya bővíthető, megszüntesse a közös tulajdont, ha az a kisebbség méltányos érdekét nem sérti. [Ttv. 25..(1)]. A közgyűlési határozat írásbeli szavazással vagy közgyűlésen hozható meg. Az érintett (vevő) tulajdonostárs a közös képviselőhöz benyújtott írásbeli ajánlattal kezdeményezheti a döntést. Az ajánlat csak akkor bocsátható szavazásra, ha tartalmaz minden olyan információt, mely a döntéshez és a végrehajthatósághoz szükséges. A kereseti kérelemhez mellékelni kell az önálló ingatlan kialakítására vonatkozó, az építési hatóság által engedélyezett építési tervet. [Ttv. 25..(2)] 5) Ha a Ttv. hatálybalépése előtt létesített alapító okirathoz mellékelték a társasházi lakások beosztását tartalmazó tervrajzot, a külön tulajdonban álló lakás beosztásának megváltoztatásához nem szükséges az alapító okirat módosítása. [Ttv. 63..(3) ] 6) Ha a Ttv 21. (2) bekezdésben (SZMSZ 2.3.16). pontjában) említett - az építésügyi hatóság jogerős és végrehajtható építési engedélye alapján elvégzett - munka olyan lakás-megosztást, illetőleg lakás-összevonást eredményez, amelynek alapján a többi tulajdonostárs alapító okiratban meghatározott tulajdoni hányada változatlan marad, a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbségű határozatával az alapító okiratot módosíthatja. [Ttv. 21..(3)] A változás ingatlan-nyilvántartásban történő bejegyzésének feltétele, hogy az építtető tulajdonostárs az építésügyi hatóság jogerős és végrehajtható használatbavételi engedélyét az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz csatolja. [Ttv. 21..(4)] 7) Ha az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett társasház alapító okirata olyan - a külön tulajdont nem érintő - számítási hibát vagy nyilvánvaló adatelírást tartalmaz, amely kijavítással orvosolható, a közgyűlés - a jelen lévő tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított legalább egyszerű szavazattöbbségével meghozott - határozatával az alapító okiratot kijavíthatja; e határozat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat. [Ttv. 60..(1)] 8) Ha az önkormányzati tulajdonból átalakult társasház e törvény hatályba lépését megelőzően olyan alapító okirat alapján került bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba, amely a bejegyzésekor hatályos törvény rendelkezéseivel ellentétesen, vagy hiányosan tartalmazza a közös tulajdonba kerülő épületrészek felsorolását, a közgyűlés az összes tulajdoni hányad legalább kétharmados szavazattöbbségű határozatával az alapító okiratot módosíthatja, illetőleg kiegészítheti. [Ttv. 60..(2)] 9) A Ttv. 3.. (2) bekezdése alapján az érvényes alapító okirat kivéve II. fejezet D fejezetrész 2) pontjának felhatalmazásával a Ttv 1.. (2) bekezdésében meghatározott ingatlanrész és vagyontárgy kivételével a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát a közösség gyakorolja, ha az ingatlanrész önálló ingatlanként kialakítható. Ebben az esetben a közgyűlés az összes tulajdoni hányad legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet az elidegenítésről. A határozatban rendelkezni kell a külön tulajdonhoz tartozó közös tulajdoni hányadok megállapításáról. A közgyűlés határozata az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat. A közös képviselő szükség esetén köteles rendkívüli közgyűlést összehívni a közös tulajdon elidegenítésére. Amennyiben a közgyűlésen az összes tulajdoni hányad legalább kétharmados többsége igenlő szavazatot ad, úgy ennek alapján kell intézkedni az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre. Ellenkező esetben írásbeli szavazás utján kell kérni a társasház döntését. A közgyűlésen jelenlevők szavazata írásbeli szavazásnak minősül. A bevétel felhasználásáról közgyűlési határozat dönt.

: VIKTÓRIA TANÁCSADÓ, SZOLGÁLTATÓ KFT 12 2.3. A KÜLÖN TULAJDONNAL KAPCSOLATOS JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK 1) A tulajdonostársat külön tulajdona tekintetében megilleti a birtoklás, a használat, a hasznok szedése és a rendelkezés joga; a tulajdonostárs e jogait azonban nem gyakorolhatja a többi tulajdonostárs joga és törvényes érdeke sérelmével. [Ttv. 16..] 2) Jelen SZMSZ meghatározza a külön tulajdonban lévő lakás, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiség használatának, hasznosításának szabályait a lakóépület céljának, működésének megfelelően. [Ttv. 17..(1)] 3) Ha a lakóépületben lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség megváltoztatott használata jogszabályban meghatározott engedélyhez kötött tevékenységhez szükséges, az engedély akkor adható ki, ha a hatóság felhívására - harminc napos határidőn belül - a közgyűlés nem hozott tiltó határozatot. [Ttv. 18..(2)] A közös képviselő köteles a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belüli értesítéssel közgyűlési határozatot kérni. 4) Lakóépület esetén a társasház közgyűlése megtilthatja a külön tulajdonban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség használata, hasznosítása módjának megváltoztatását, ha az a társasház működését vagy a lakhatás nyugalmát zavarná. [Ttv. 18..(1)] A közös képviselő - a nem lakás céljára szolgáló helyiség használata, hasznosítása módjának megváltoztatási szándékáról értesülve - 15 napon belüli értesítéssel köteles közgyűlési határozatot kérni. 5) A közgyűlés a nem lakás céljára szolgáló helyiség megváltoztatott használatához a lakhatás nyugalma - így különösen: a zaj- és rezgésvédelem, illetőleg a lakókörnyezetet veszélyeztető más tevékenység megelőzése - érdekében az erre vonatkozó külön jogszabályok előírásainak figyelembevételével kikötött feltételt tartalmazó hozzájáruló határozatot is hozhat. [Ttv. 18..(3)] 6) A közösség a 18. (1) és (3) bekezdésében (lásd előző 4), 5) pontokban) említett közgyűlési határozatot az összes tulajdoni hányad szerinti - a közvetlenül érintett szomszédos tulajdonostársak legalább kétharmadának igenlő szavazatát is magában foglaló - legalább egyszerű szavazattöbbséggel állapítja meg. [Ttv. 19..(1)] 7) Üzlethelyiségek tulajdonosait érintő külön kikötések, hogy az üzlethelyiségekben nem folytatható olyan tevékenység, amely a lakástulajdonosok és a lakók nyugalmát, a lakások rendeltetésszerű használatát zavarná. 8) A tulajdonostárs köteles fenntartani a külön tulajdonában álló lakást, [Ttv. 20..(1) a)] A tulajdonostárs köteles öröklakását jó karban fenntartani és köteles a keletkezett hibákat saját költségén kijavítani, ill. kijavíttatni. Tilos az öröklakáson olyan változtatást tenni, vagy azzal oly módon bánni, amely az építmény állagát, vagy a többi tulajdonostárs érdekét sértené. A társasház külső, vagy belső egységes képét a közgyűlés hozzájárulása nélkül senki sem változtathatja meg. Ezért a ház homlokzatán, erkélyein, tetőzetén, kapubejáratán, lépcsőházában, udvarán, stb. a ház egységes képét, vagy művészi hatását bántó feliratú táblát, világítást, vagy reklámot, napellenzőt, bútordarabot, közös tulajdonban lévő területen a közlekedést akadályozó virágtartót, stb. elhelyezni nem szabad. Az előzőekben foglaltak ellenére eljáró tulajdonostárs a rendelkezések megsértéséből eredő mindennemű kárért felelős, és a közös képviselő által a jogellenes állapot megszüntetésére bíróilag is kényszeríthető. Ha a tulajdonostárs, illetőleg a lakó nem tesz eleget fenntartási, felújítási kötelezettségének, úgy a közös képviselő a számvizsgáló bizottság egyetértő véleménye mellett felszólíthatja a tulajdonostársat, a lakót kötelezettsége teljesítésére, illetve köteles a szükséges intézkedéseket megtenni. (pl.: hatóságok értesítése). Nagymértékű rovarfertőzés esetén ennek megszüntetése érdekében a használó a lakásban, helyiségben a rovar mentesítési munkákat köteles elvégezni, illetőleg az illetékes közegészségügyi hatóság kötelezése, vagy a társasház közgyűlési határozata alapján azt eltűrni. 9) A tulajdonostárs köteles a szükséges intézkedést megtenni ahhoz, hogy a vele együtt lakó személy, valamint az, akinek lakása használatát átengedte, betartsa a 16. rendelkezését, [Ttv. 20..(1) b)] 10) A tulajdonostárs köteles lehetővé tenni és tűrni, hogy a külön tulajdonú lakásába a közösség megbízottja a közös tulajdonban álló épületrészekkel, berendezésekkel összefüggésben a szükséges ellenőrzés, valamint a fenntartási munkák elvégzése céljából arra alkalmas időben bejuthasson a tulajdonostárs, illetőleg a bentlakó szükségtelen háborítása nélkül, [Ttv. 20..(1)c)] A közös képviselő, ill. megbízottja (műszaki ügyeletes, karbantartó) csak a közös tulajdont és üzemeltetést érintő ügyekben köteles ellenőrizni a külön tulajdonban lévő épületrészeket, berendezéseket, illetve a fenntartási munkák elvégzését intézni, különösen a következő esetekben:

13 : VIKTÓRIA TANÁCSADÓ, SZOLGÁLTATÓ KFT élet- és balesetveszély elhárítása (pl.: csőtörés miatt, födémkárosodás, gázszivárgás), mellékvízmérő órák hitelesített működése, vizes berendezések állapota, higiénia. 11) A közösség köteles megtéríteni az (1) bekezdés c) pontja szerinti beavatkozással okozott kárt, [Ttv. 20..(2) ] Nem kell megtéríteni a biztosító által kifizetett részt, valamint a külön tulajdonú rész meghibásodása okozta kárt. A közös tulajdonú részben (pl.: nyomó és ejtő vezeték) történt meghibásodás következtében szükségessé váló - a társasházat terhelő - helyreállítási kötelezettség a kőműves helyreállító, illetőleg a biztosító által elismert kárösszegnek megfelelő munkáig terjed. 12) A tulajdonostárs köteles a lakásában tervezett építkezésről értesíteni a közös képviselőt vagy az intézőbizottság elnökét. [Ttv. 20..(1) d)] A tulajdonos a külön tulajdonát kiszolgáló kémény bélelését (felújítását, átalakítását) köteles legalább 15 nappal a munka megkezdése előtt a FÖKÉTÜSZ-nek is bejelenteni. Ezzel kapcsolatos minden költség a tulajdonost terheli. A közös tulajdonú épületszerkezetet érintő építkezés, ill. hatósági engedélyhez kötött építkezés esetén a közös képviselő köteles közgyűlési határozatot kérni az építkezéshez való hozzájáruláshoz az értesítéstől számított 15 napon belül és ennek eredményéről 30 napon belül értesítenie kell az építkezőt. Ha a tervezett építkezés nem érint közös tulajdonú részt és nem engedélyköteles, úgy a közös képviselő hirdetmény útján értesíti a tulajdonosokat, lakókat az építkezésről (főbb tartalma, kezdete, várható befejezése). 13) Minden helyiséghasználó a takarékos vízfogyasztás érdekében köteles a vizes berendezéseket olyan állapotban tartani, hogy műszaki meghibásodás miatt vízelfolyás ne legyen, anyagi kárt gondatlanságból (szándékosan) ne okozzon. Ha igazolható módon nem tette meg a szükséges intézkedéseket, vagy gondatlanságból, esetleg szándékosan indokolatlan többlet vízfogyasztás következik be, vagy más anyagi kár (pl.: beázás) éri a társasházat, úgy annak anyagi következményeit a károkozó köteles viselni. 14) Szükséghelyzet esetén (pl.: csőtörés, gázszivárgás) a közös képviselőnek a távollévő tulajdonába való bejutáshoz értesítenie kell a rendőrséget és az elhárítást végző szervezetet, valamint biztosítani kell az ingatlan őrzését vagy megfelelő lezárását. A bejutás, lezárás, körülményeiről két tanúval aláírt jegyzőkönyvet kell felvenni. A költségek a saját hibájából szükséghelyzetet okozó lakótársat terhelik. 15) Az építtető tulajdonostárs a lakásában tervezett építkezés megkezdéséhez a tulajdonostársak 4/5-ének írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát köteles beszerezni, ha a munka az alapító okiratban közös tulajdonként megjelölt épületrészt érinti. [Ttv. 21..(1)] 16) Az építtető tulajdonostárs a többi tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatának beszerzése nélkül jogosult a lakásában tervezett építkezés elvégzésére, ha a munka az alapító okiratban közös tulajdonként meghatározott épületrészt nem érinti. [Ttv. 21..(2)] 17) A Ttv felhatalmazásával jelen SZMSZ alapján a tulajdonostárs köteles a közös képviselőnek, vagy az intézőbizottság elnökének bejelenteni külön tulajdona tekintetében a tulajdonosváltozást [Ttv. 22..(1) a)] A tulajdonos-változás bejelenthető az adás-vételi szerződés másolatának átadásával, vagy az eladó és vevő által aláirt nyilatkozattal, mely tartalmazza a Ttv. 22..(1) b. (lásd következő) pontban foglalt adatokat. 18) A Ttv felhatalmazásával jelen SZMSZ alapján a tulajdonostárs köteles a közös képviselőnek, vagy az intézőbizottság elnökének bejelenteni lakcímét, az ingatlan-nyilvántartásban bárki által megtekinthető személyes adatát, illetőleg a jogi személy nyilvános adatát, [Ttv. 22..(1) b)] A bejelentésnek a következőket kell tartalmaznia: Lakcím, értesítési (levelezési) cím, telefon. Természetes személy adatai (családi és utónév; leánykori családi és utónév; anyja neve; születési év). Nem természetes személy adatai (név; székhely; képviselő (ügyvezető); ügyintéző; cégjegyzék száma, adószáma; fő tevékenysége) 19) A Ttv felhatalmazásával jelen SZMSZ alapján a tulajdonostárs köteles a közös képviselőnek, vagy az intézőbizottság elnökének bejelenteni haszonélvezettel terhelt tulajdon esetében a haszonélvező személy nevét. [Ttv. 22..(1) e)] 20) A Ttv felhatalmazásával jelen SZMSZ alapján a tulajdonostárs köteles a közös képviselőnek, vagy az intézőbizottság elnökének bejelenteni a külön tulajdonát bérlő, használó személy (a továbbiakban: bérlő) Ttv. 22..(1) b) pontnak megfelelő adatát, [Ttv. 22..(1) c)]

: VIKTÓRIA TANÁCSADÓ, SZOLGÁLTATÓ KFT 14 21) A Ttv felhatalmazásával jelen SZMSZ alapján a tulajdonostárs köteles a közös képviselőnek, vagy az intézőbizottság elnökének bejelenteni a külön tulajdonában lakó személyek számát. [Ttv.22..(1) d)] 22) Az Ttv. 22. (1) bekezdés c) és d) [előző 20), 21)] pontjaiban említett adatok bejelentése akkor írható elő, ha a közüzemi szolgáltatás, illetőleg a központi fűtés- és melegvíz-szolgáltatás díja a bérlőt terheli, vagy azt a bentlakó személyek száma szerint kell a tulajdonostársak között megosztani. A tulajdonostárs köteles a bérlőt a rá vonatkozó adat bejelentéséről - ha erre vonatkozóan a szervezeti-működési szabályzat kötelezést tartalmaz - tájékoztatni. [Ttv. 22..(2) ] 23) Ha a Ttv. 22. (2) bekezdésben említett esetben a bérlő - írásbeli felszólítás ellenére - a fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a keletkezett hátralék összegének megfizetéséért az érintett tulajdonostársnak helytállási kötelezettsége áll fenn. A bérlő írásbeli felszólítására, illetőleg a hátralék megfizetésére vonatkozó részletes előírásokat a szervezeti-működési szabályzatban kell megállapítani. [Ttv. 22..(3)] 24) A szervezeti-működési szabályzat a Ttv. 22. (1) bekezdésben [a 2.3. 17), 18), 19), 20), 21) pontokban] említett bejelentés megtételére a birtokbavételt, illetőleg a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését követő 15-60 nap közötti határidőt állapíthat meg. [Ttv. 22..(4)] Jelen SZMSZ alapján a bejelentési határidő 20 nap. 25) Ha a tulajdonostárs vagy a volt tulajdonostárs, illetőleg a bérlő vagy a volt bérlő a közös költség tartozását, illetőleg a közüzemi szolgáltatásra, a központi fűtés-és melegvíz-szolgáltatásra fennálló díjtartozását kiegyenlítette, a közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) a részére bejelentett és a tartozással összefüggő adatot haladéktalanul köteles törölni. [Ttv. 22..(6) ] 26) A közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) a külön tulajdont érintő tulajdonosváltozás esetén - a szerződő felek kérésére, részükre - köteles a Közgyűlési Határozatok Könyvét, illetőleg az elidegenítéssel érintett ingatlanra vonatkozó határozatokat bemutatni. [Ttv. 45..(1) ] 27) A Közgyűlési Határozatok Könyvébe bármely tulajdonostárs betekinthet és a határozatokról - a másolási költség megfizetésével - másolatot kérhet. [Ttv. 45..(2) ] 28) A közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) a külön tulajdont érintő tulajdonosváltozás esetén - a tulajdonostárs kérésére - köteles írásbeli nyilatkozatot adni a közösköltség-tartozásról. [Ttv. 46..(1)] A közös képviselő ez esetben a régi tulajdonost terhelő évközi hátralékszámítás szerint ad kimutatást, mely nem tartalmazza a társasház közösségét terhelő, de még le nem zárt költségekből az ingatlanrészre eső terhet. 29) A tulajdonostársnak az ingatlan per-, teher- és igénymentességéről tett szavatossági nyilatkozata a közösköltségtartozás alól történő mentesség szavatolására kiterjed akkor is, ha a szerződés megkötése során a tartozás fennállásának kérdésében nem kéri a közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) Ttv.-ben meghatározott nyilatkozatának megadását. [Ttv. 46..(2)] A társasház közössége felé az új tulajdonos felel az általa megismerhető tartozásért (hátralékért), vagy őt illeti meg a tartalék összeg, függetlenül attól, hogy az eladó és vevő milyen adás-vételi szerződést (megállapodást) kötött. A jogilag nem Őt terhelő költségigényével a régi tulajdonossal szemben kell fellépnie. 30) A jogorvoslati lehetőségeket a 2.5. pont tartalmazza. 31) A külön tulajdonú helyiségek használata, hasznosítása módjának megváltoztatására, valamint a társasház rendes működésének, a lakhatás nyugalmát zavaró cselekményekre vonatkozó részletező szabályokat jelen SZMSZ-ben foglaltakon túl a mellékletét képező Házirend tartalmazza.

15 : VIKTÓRIA TANÁCSADÓ, SZOLGÁLTATÓ KFT 2.4. A TÁRSASHÁZI KÖZÖS TULAJDONNAL KAPCSOLATOS JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK 1) Minden tulajdonostárs jogosult a közös tulajdon tárgyainak birtoklására és használatára, ez azonban nem sértheti a többi tulajdonostárs ezzel kapcsolatos jogát és jogos érdekét. [Ttv. 23..(1) ] 2) A..Önkormányzat a jogutódaira is kiterjedő hatállyal kifejezett kötelezettséget vállal hogy a B jelű épület mindenkori tulajdonosai a..u. felől az A jelű épület kapualján keresztül jogosultak átjárni a B jelű épület megközelíthetősége érdekében. Az A jelű épület utcai kapualja az ehhez tartozó cégtáblák, levélszekrények, szeméttárolók, valamint a teljes átjáró közös tulajdonba és a teljes ingatlan mindenkori tulajdonosainak közös használatába kerül. Az átjárási szolgalmi jog az ingatlan-nyilvántartásban../2 új hrsz-ú ingatlan, mint uralkodó telek javára és a../1 új hrsz-ú, valamint a. hrsz-ú telkek mint szolgáló telkek terhére bejegyzésre kerül. Az uralkodó telek az.u. felől gépkocsival megközelíthető. A 110 A épület tulajdonosai örökös, ingyenes használati jogot biztosítanak a 110 A épület azon helyiségeire, melyek a 110 B épület pinceszinti gépkocsibeálló gyalogos közlekedését, valamint a földszinten történő gyalogos közlekedést biztosítják, továbbá a B épület üzemelését biztosító helyiségekre, és a közmű csatlakozásokra. Ezen helyiségek: A épület pinceszint III. tűzgátló előtér, IV/A. lépcsőház, VI. közlekedő. A épület földszint XV. kapualj, XVI. gépkocsitároló lépcsőház, XVIII. kukatároló. [A.O. II. A / Közös tulajdon] Az A és B épület tulajdonosai által közösen használt helyiségekre a fenntartási, üzemeltetési és felújítási költségeket a külön tulajdonok m 2 arányában osztják meg. 3) A közgyűlés a birtoklás, használat és hasznosítás módját meghatározhatja. [Ttv. 23..(2) ]. A közös tulajdonú részek birtoklása, használata és hasznosíthatósága módjának általános szabályait jelen SZMSZ megfelelő fejezetrészei illetve a Házirend tartalmazza és a közgyűlés ezen kereteken belül dönthet. 4) Közös tulajdonban álló épületrészek és a közös telek birtoklására és rendeltetésszerű használatára a jogszabályok, a hatósági rendelkezések, illetőleg a közgyűlés határozatainak keretei között a tulajdonostársak mindegyike jogosult a többi tulajdonostársat megillető használat sérelme nélkül. Egyik tulajdonostárs használati jogát sem lehet hozzájárulása nélkül elvonni, vagy korlátozni. A használatban azonban egyik tulajdonostárs sem lépheti túl az okszerű szükségesség mértékét és a közös használatra szóló részekből semmit sem foglalhat el saját kizárólagos használatára közgyűlés hozzájáruló határozata nélkül. 5) Ha valamely közös tulajdonban maradó építményrész, felszerelés, vagy berendezés megrongálódik, vagy elpusztul, helyreállításukról azonnal gondoskodni kell. Olyan kár megtérítése, melyet valamelyik tulajdonostárs, vagy az ő jogán használó más személy a közös tárgyban vétkesen, vagy a rendeltetésétől eltérő használattal okozott, az illető tulajdonostársat terheli. 6) A társasház a külön tulajdoni illetőségekhez tartozó építményrészekre épületbiztosítási szerződést köt, melyen keresztül a közös tulajdonú részek is biztosítottak. A biztosítás részletes kérdéseiben a közgyűlés határoz. Ha a közös tulajdonban a kár bekövetkezik, a biztosítási összeget a károsult épület, épületrész helyreállítására kell fordítani. 7) A tulajdonos részére a közös tulajdon egyes részeinek (helyiség, udvar, falfelület, stb.) kizárólagos, ill. többlethasználatát - ha az a többi tulajdonostárs érdekét nem sérti - a közgyűlés egyszerű szavazattöbbségű határozatával engedélyezheti, meghatározva a használat módját, részletes szabályait, a többlet közös költség hozzájárulás és/vagy a költségtérítés mértékét, adott esetben az éves költségvetési tervben. Hasonló módon a nagyobb forgalommal járó (többlet igénybevételt jelentő) tevékenységet (életvitelt) folytató tulajdonostárs, (bérlő, használó) többlet közös költség hozzájárulással és/vagy költségtérítéssel fedezi a többlet költségeket, melynek mértékét adott esetben az éves költségvetési tervben kell meghatározni. Jelen SZMSZ felhatalmazza a közös képviselőt, hogy az SZVB-vel egyeztetve bevétel elérésére céljából bérleti szerződéseket, illetőleg a tulajdonosokkal a használatra megállapodásokat kössön a közös tulajdonra vonatkozóan.

: VIKTÓRIA TANÁCSADÓ, SZOLGÁLTATÓ KFT 16 2.4.1. A KÖZÖS TULAJDON FENNTARTÁS TERHEIÉRT VALÓ FELELŐSSÉG SZABÁLYAI 1) A közösség egészét terhelő kötelezettség teljesítéséért a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk - vagy a szervezetiműködési szabályzatban ettől eltérően meghatározott mérték - szerint felelnek az egyszerű (sortartásos) kezesség szabályai szerint. [Ttv. 3..(3)] Jelen SZMSZ alapján a társasház egészét terhelő kötelezettség teljesítéséért a lakások és üzlethelyiségek tulajdonosai külön tulajdonuk m 2 -e (aránya) szerint, míg a teremgarázs tulajdonosai a 3.3. pontban meghatározott költségviselési szabályok szerint felelnek. A Ptk-ban foglaltak szerint, ha a társasház tartozását nem egyenlíti ki, akkor szükség esetén az egyszerű kezes(ek), a tulajdonostárs(ak) mindaddig sortartási kifogást emelhet(nek), amíg e tartozás nem minősül behajthatatlannak. Behajthatatlanság esetén a kívülálló harmadik személy végrehajtási eljárás során érvényesítheti a tulajdonosoktól követelését a meghatározott közös költség viselés szabályai szerint. Amennyiben valamely tulajdonostárs a ráeső részt nem fizeti ki, úgy ennek megfelelően jelzálogjogot jegyeztethetnek a külön tulajdonára. 2) A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (a továbbiakban együtt: közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik. [Ttv. 24..(1)] Jelen SZMSZ alapján a lakás és üzlethelyiség tulajdonosokat a közös költség m 2 arányuk szerint, míg a teremgarázst 3.3. pontban részletezett közös költség felosztás szabályai szerint terheli. 3) A közös képviselő köteles levélben és /vagy szóban felszólítani azt a tulajdonost, akinek - a nyitó egyenlegét is figyelembe véve - 2 havi közös költség előleg összegének megfelelő fizetési elmaradása keletkezett. Amennyiben a felszólítás eredménytelen, a következő eljárást kell alkalmazni: ügyvédi fizetési felszólítás, ügyvédi fizetési meghagyás kibocsátása, ellentmondás esetén ügyvéd megbízása bírósági eljárás elindítására jelzálog és elidegenítési tilalom bejegyzésére, végrehajtásra, hat hónapnak megfelelő közös költség hátralék esetén jelzálogjog bejegyzés kezdeményezése a földhivatalnál a 2.4.2. pontokban szabályozottak szerint. 2.4.2. JELZÁLOGJOG BEJEGYZÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 1) A közgyűlés a határozatával a legalább hat hónapnak megfelelő közös költség összegének befizetésével hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzálogjoggal való megterhelését rendelheti el a hátralék megfizetésének biztosítékául. [Ttv. 30..(1)] A társasház közgyűlése szükség esetén az éves elszámolás elfogadásakor dönt a jelzáloggal való megterhelésről. [Lásd még 2.4.2. 2) pontot]. A határozat meghozatala során a hátralékos tulajdonostárs nem élhet a szavazati jogával, az ő tulajdoni hányadát a határozatképesség megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni. [Ttv. 30..(2)] A 30. (1) bekezdés szerinti határozatot a hátralékos tulajdonostárs részére a Ttv.-ben meghatározott jogorvoslat lehetőségének feltüntetésével kézbesíteni kell. [Ttv. 30..(3)] A kézbesítést a közös képviselő tértivevényes ajánlott levélben köteles megtenni. 2) A közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a hátralékos tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzáloggal való megterhelését - a közgyűlés összehívása nélkül - akkor rendelheti el, ha erre őt a szervezeti-működési szabályzat felhatalmazza. [Ttv. 31..] Jelen SZMSZ felhatalmazza a közös képviselőt arra, hogy az elszámoló (éves rendes) közgyűlések közötti időszakban rendelje el a jelzálogjog bejegyzését a legalább hat hónapnak megfelelő közös költség összegének befizetésével hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonára. 3) A jelzálogjog bejegyzésének elrendeléséről szóló közgyűlési határozatot, illetőleg a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke rendelkezését közokiratba vagy ügyvéd - jogkörén belül jogtanácsos - által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. [Ttv. 32..(1)] 4) A jelzálogjog bejegyzésének elrendelése hat hónapnak megfelelő hátralékonként megismételhető. [Ttv. 32..(2)]

17 : VIKTÓRIA TANÁCSADÓ, SZOLGÁLTATÓ KFT 5) Ha a bejegyzés alapjául szolgáló hátralékot kiegyenlítették, a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a kiegyenlítést követő nyolc napon belül köteles a jelzálog törléséhez szükséges engedélyt kiadni; az engedélyt közokiratba vagy ügyvéd - jogkörén belül jogtanácsos - által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. [Ttv. 32..(3)] A jelzálog törlés kérése a földhivataltól a hátralékos tulajdonos feladata. A közös képviselő a törléshez szükséges engedélyt (8 napon belül) csak akkor adhatja ki, ha a hátralék (beleértve a terheket) kiegyenlítésére a társasház bankszámlájára beérkezett az összeg, és időközben újabb hátralék nem keletkezett. 6) A jelzálogjog bejegyzés és törlés valamennyi költsége és a késedelmi kamat a hátralékos tulajdonost terheli. 2.5. JOGORVOSLATI LEHETŐSÉGEK 1) Ha a közgyűlés határozata jogszabály vagy az alapító okirat, illetőleg a szervezeti-működési szabályzat rendelkezését sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. [Ttv. 42..(1)] A keresetet csak tulajdonos nyújthatja be, a helyileg illetékes Bírósághoz, ha a határozat ellen szavazott, vagy tartózkodott. A jegyzőkönyvben a nemleges és tartózkodott szavazatot név szerint rögzíteni kell. A kereset a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban a végrehajtást indokolt esetben felfüggesztheti. [Ttv. 42..(2)] 2) A Ttv. 42..(1)-(2) rendelkezéseit a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének a 31. (SZMSZ 2.4.2. 2) pontja) szerinti rendelkezésére is alkalmazni kell. [Ttv.42..(3)] 3) A 60. -ban (SZMSZ 2.2. 7) és 8) pontjában) említett közgyűlési határozatok érvénytelenségének megállapítását bármely tulajdonostárs Ttv. rendelkezéseinek megfelelően keresettel kérheti a bíróságtól. [Ttv. 61..] 4) A közösség és a tulajdonostárs, illetőleg a közösség és harmadik személy között keletkezett polgári jogvitában - ha az érintettek megállapodni nem tudnak - a közvetítői tevékenységről szóló külön törvény rendelkezései alapján permegelőző közvetítői eljárást lehet kezdeményezni. [Ttv.57..(1)] 5) Az (1) bekezdésben említett eljárás a vitában érintett felek írásbeli - a közösség tekintetében közgyűlési határozat alapján létrejött - közös megegyezésével kezdeményezhető. [Ttv. 57..(2)] 6) Ha a tulajdonostárs(ak) a kiadott építési engedély szerinti építkezés következményeit sérelmesnek tartja, akkor fellebbezéssel, vagy a határozat elleni keresettel kérheti(k) törvényes érdekei(k) védelmét.

: VIKTÓRIA TANÁCSADÓ, SZOLGÁLTATÓ KFT 18 2.6. A TÁRSASHÁZ JOGI SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 2.6.1. A KÖZGYŰLÉS FUNKCIÓJA ÉS HATÁSKÖRE A TÁRSASHÁZI TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI SZERINT 1) A közösség legfőbb döntéshozó szerve a tulajdonostársakból álló közgyűlés, amelyen valamennyi tulajdonostárs részt vehet. [Ttv. 27..(1)] 2) A közgyűlés határoz: [Ttv. 28. ] a) a közös tulajdonban álló épületrészek használatáról, hasznosításáról, fenntartásáról, a közösséget terhelő kötelezettségek elvállalásáról, b) a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének és tagjainak, valamint a számvizsgáló bizottságnak a megválasztásáról, felmentéséről és díjazásáról, c) a közösség éves költségvetésének és elszámolásának, a számviteli szabályok szerinti beszámolójának elfogadásáról, valamint a közös képviselő, vagy az intézőbizottság részére a jóváhagyás megadásáról [48. (2) bekezdése], d) minden olyan ügyben, amelyet a szervezeti-működési szabályzat nem utal a közös képviselő vagy az intézőbizottság, illetőleg a számvizsgáló bizottság hatáskörébe. Jelen SZMSZ tartalmazza a megfelelő fejezetrészeken belül a közös képviselő, illetőleg a számvizsgáló bizottság hatáskörébe utalt döntési jogköröket. 3) A közgyűlés a közös képviselőt, az intéző-, illetőleg a számvizsgáló bizottságot bármikor felmentheti. [Ttv. 29..(2)] 4) A közgyűlés a határozatával a legalább hat hónapnak megfelelő közös költség összegének befizetésével hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzálogjoggal való megterhelését rendelheti el a hátralék megfizetésének biztosítékául. [Ttv. 30..(1)] 5) A jelzálogjog bejegyzésének elrendelése hat hónapnak megfelelő hátralékonként megismételhető. [Ttv. 32..(2)] 6) A közösség - a 14. -ban meghatározottak szerint - a szervezeti-működési szabályzatot bármikor módosíthatja. [Ttv. 15..] A Ttv. 14. -a: A társasház az összes tulajdoni hányad szerinti egyszerű szavazattöbbségű határozatával módosíthatja az SZMSZ-t, mely írásbeli szavazás útján is megtehető. 7) Az éves elszámolás elfogadása esetén a közgyűlés a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság tárgyévi ügykezelő tevékenységét jóváhagyja. A jóváhagyás nem jelenti az esetleges kártérítési igényről történő lemondást. [Ttv. 48..(2)]

19 : VIKTÓRIA TANÁCSADÓ, SZOLGÁLTATÓ KFT 2.6.1.1. RÉSZKÖZGYŰLÉSEK 1) A szervezeti-működési szabályzat a közgyűlés megtartásának módját részközgyűlések formájában is meghatározhatja; ebben az esetben megállapítja a részközgyűlési körzeteket. [Ttv. 41..(1)] 2) A részközgyűléseket azonos napirenddel kell megtartani, és a szavazatokat össze kell számítani. A részközgyűlések megtartására a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. [Ttv. 41..(2)] 3) A szervezeti-működési szabályzat az elkülöníthető gazdálkodású épületrészekhez tartozó lakások tulajdonostársai tekintetében létesített részközgyűlést önálló döntési jogkörrel ruházhatja fel az elkülöníthető gazdálkodás ügyében. [Ttv. 41..(3)] 4) Jelen SZMSZ alapján a társasház az alábbi részközgyűlési körzeteket állapítja meg: 1. sz. részközgyűlési körzet: 1000 Budapest u. 110/A. tulajdoni hányada: 6250, terület:: 1156 m 2, 2. sz. részközgyűlési körzet: 1000 Budapest u. 110/B., kivéve teremgarázs tulajdoni hányada: 1504 terület: 707 m 2, 3. sz. részközgyűlési körzet: 1000 Budapest u. 110/B. teremgarázs tulajdoni hányada: 2246 terület: 1047 m 2. 5) Jelen SZMSZ alapján az 1. sz. és a 2. sz. részközgyűlési körzetek önálló döntési jogkörrel rendelkeznek valamennyi az épületüket érintő közös költség vonatkozásában, míg a 3 sz. részközgyűlés a 3.3. pontban leírt szabályok szerint viseli a közös költséget. 6) A részközgyűlés önálló döntési jogkörében akkor határozatképes, ha a részközgyűlési körzet tulajdoni hányadának több mint a felével rendelkező tulajdonostársak jelen vannak. 7) Külön elhatárolt módon szükséges rögzíteni a részközgyűlési hatáskörbe tartozó, illetőleg a társasházi szintű napirendi pontokat és a határozatokat, mind a meghívókban, mind pedig a jegyzőkönyvekben. 8) A társasházi szintű döntéshozatal esetén a részközgyűlések jegyzőkönyvei alapján a szavazatok összeszámlálása, a határozatok megállapítása és jegyzőkönyvezése a közös képviselő és számvizsgáló bizottság elnökének joga és kötelezettsége. 9) A társasház egészét érintő döntéshozatal esetén, amennyiben a részközgyűléseken jelenlévők tulajdoni hányadát összesítve a határozatképesség a megismételt közgyűlésnek felel meg, úgy azt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.