ELŐTERJESZTÉS. Tisztelt Képviselő-testület!

Átírás

1 ELŐTERJESZTÉS Készült: Szécsény Város Önkormányzata Képviselő-testületének november 25-i ülésére Előterjesztő: Horváth Róbert műszaki osztályvezető Tárgy: Városközpont felújítás II. ütem Szögletes bástya felújításnak ügye Tisztelt Képviselő-testület! A Városközpont felújításának II. ütemére a pályázat benyújtásra került. Ennek elemei közé tartozik a szögletes bástya felújítása és az ezzel összefüggő fejlesztése. A műemléki területen a tervtanács kérésének megfelelően a városfal rekonstrukció tervezőjével, az engedélyező hatósággal, valamint a beruházóval, és tervezőjével egyeztetést tartottunk. A tárgyalás eredményekét a tervező átdolgozta a fejlesztési elképzeléseket, melynek eredményeként a fejlesztéshez a szomszédos az Önkormányzat tulajdonában lévő Haynald Lajos utca 4. szám alatti ingatlan (Velics udvar) pincéjét is igénybe szeretnék venni. A jelenlegi Bástya panzió ingatlanáról korábban is volt lejárat a Velics udvar pincéjébe. Az önkormányzati tulajdonú Velics udvarban jelenleg 15 lakás van, melyek tüzelőtárolói, kamrái a pincében kaptak helyet. A fejlesztési elképzeléseket a Műemléki Idegenforgalmi és Városfejlesztési Bizottság megtárgyalta. A tervek benyújtása és a bizottsági tárgyalás között eltelt rövid idő miatt a bizottsági tárgyalás időpontjában még nem volt ismert mi lehet az a jogi keret, mely biztosítja az önkormányzati tulajdonban álló ingatlan más általi igénybevételét, így ezzel a kérdéssel a bizottság érdemben nem tudott foglalkozni. A bizottság véleménye fentiek figyelembevételével - a következő: - A tervezett fejlesztés jelentősen hozzájárulhat a város idegenforgalmának fejlesztéséhez, ezért a Bizottság javasolja a Képviselő-testületnek a pince hasznosítási lehetőségének átadását a beruházó részére. - A pince jelenlegi használói számára az udvaron, a korábbi melléképületek helyén a beruházó költségén tüzelő, és egyéb tárolás biztosítása érdekében melléképületeket kell építeni. Egyeztetve a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes osztályával és a Balassagyarmati Városi Földhivatallal, törvényes megoldás az, hogy Haynald Lajos utca 4. szám alatti ingatlan pincerész átadására a II. ütem pályázati sikere érdekében az épületet társasházzá alakítsuk, és a társasházzá alakított, önálló helyrajzi számmal bíró pincét az örökségvédelmi szabályok betartásával és a fent megemlített tárolási helyek biztosítása mellett értékesítsük. A társasház alapító okiratot elkészítettük, mely jelen előterjesztés mellékletét képezi, kérem a tisztelt képviselő-testület, hogy az alapító okirat tervezetet tárgyalja meg, és hozza meg az alábbi határozatot.

2 2 Határozati javaslat Szécsény Város Önkormányzata Képviselő-testületének /2008.(XI.25.) számú határozata Szécsény Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Szécsény, Haynald Lajos utca 4. szám alatt lévő, 83 hrsz-on nyilvántartott, lakóház, udvar megjelölésű, 2521 m 2 altalajon lévő, 1192,71 m 2 alapterületű önkormányzati tulajdonú ingatlant társasházzá alakítja. A társasháztulajdont alapító okiratot a határozat mellékletének megfelelően jóváhagyja. Felhatalmazza a polgármestert a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: azonnal, illetve értelemszerűen Felelős: polgármester Szécsény, november 20. Dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet polgármester 2

3 TÁRSASHÁZTULAJDONT ALAPÍTÓ OKIRAT Szécsény Város Önkormányzata (3170 Szécsény, ) a szécsényi 83 hrsz alatt felvett lakóház, udvar megjelölésű 2521 m 2 területű ingatlanra (az ingatlan védett régészeti terület, és műemlék), amely Szécsény, Haynald Lajos utca 4. szám alatt található az alapítói okirathoz mellékelt vázrajz szerint társasházi tulajdont alapít. Az ingatlan mindenkori tulajdonosai, használói, vagyonkezelői tudomással bírnak arról, hogy jelen társasháztulajdont alapító okirat tárgyát képező ingatlan műemlék, amely védett régészeti területen helyezkedik el, így a mindenkor hatályos örökségvédelmi szabályokat kötelesek betartani, azok alapján eljárni, ennek értelmében többek között hatósági engedély szükséges a védett ingatlanon külső vagy belső felújítási, helyreállítási, átalakítási, bővítési, korszerűsítési, bontási, kertépítési, képző- és iparművészeti, restaurálási, a védett építmény jellegét és megjelenését bármely módon érintő egyéb munkálatok végzéséhez, a használati mód megváltoztatásához, telekalakításhoz, valamint földmunka végzéséhez, tereprendezéshez. A társasházi tulajdonban lévő nem lakáscélú helyiségeket a törvény és jelen alapítói okirat rendelkezéseinek megfelelően önálló ingatlanonként, a közös tulajdonban maradó részek használati jogának feltüntetése mellett kéri a földhivatali nyilvántartásba bejegyezni azzal, hogy a tulajdonostársak egymás közötti jogviszonyát a törvény és jelen alapítói okirat az alábbiak szerint rendezi: I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az ingatlan adatai helyrajzi szám: Szécsényi 83 címe: 3170 Szécsény, Haynald Lajos utca 4. az épületek alapterülete: 1192,71 m 2 az altalaj területe 2521 m 2 jellege: lakóház 2. A társasház elnevezése Haynald utca 4. szám alatti Társasház A társasház tagjainak külön tulajdonába kerülnek a III. pontban felsorolt nem lakás céljára szolgáló helyiségek, valamint Szécsény Város Önkormányzata kizárólagos tulajdonát képezi az altalaj, míg a II. pontban felsorolt egységek közös tulajdonban maradnak, a tulajdonostársak használati jogával. A tulajdonostársak egymás közötti viszonyát a társasházakról szóló évi CXXXIII. törvény, a Polgári Törvénykönyv, valamint jelen alapító okirat szabályozza. II. A KÖZÖS TULAJDON Osztatlan közös tulajdonban maradnak az alábbiak: I. az épület alapja, alap- és felmenő falak (kivéve a külön tulajdonú helyiségek belső válaszfalait), közbenső és zárófödémek; II. tetőszerkezet (szigetelésekkel, héjalással, bádogelemekkel), kémények, szellőző- és villámhárító-rendszer teljes egészében; III. homlokzatok (lábazat, vakolat); IV. lépcsőház, külső és belső lépcsők (korlátokkal, burkolatokkal), közlekedők; V. kapubejáró, valamint a közös tulajdonú helyiségek nyílászárói;

4 2 VI. az elektromos hálózat vezetékei és szerelvényei a bekötéstől a külön tulajdonú helyiségek fogyasztásmérőjéig, illetve leágazó vezetékéig; VII. gázvezetékrendszer és szerelvényei a bekötéstől a külön tulajdonú fogyasztásmérőkig; VIII. vízvezetékek és szerelvényeik a bekötéstől a külön tulajdonú helyiségek leágazó vezetékéig; IX. csatornavezetékek a külön tulajdonú helyiségek leágazó vezetékéig; X. az épület fel nem sorolt tartozékai (pl. szeméttároló konténerek) külön leltár szerint, valamint minden a későbbiekben közös költségből beszerzendő berendezési tárgy. Közös tulajdonba tartoznak továbbá azok az épületrészek, berendezések, melyek esetlegesen nem szerepelnek a jelen pontbeli felsorolásban, de az alapító okirat külön tulajdonként nem jelöl meg. Az épület tartószerkezetei, azok részei, az épület biztonságát (állékonyságát), a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrész, épület-berendezés és vagyontárgy akkor is közös tulajdonba tartozik, ha az a külön tulajdonban lévő helyiségekben belül van. III. A KÜLÖN TULAJDON A tulajdonostársak külön tulajdonába kerülnek az alább meghatározott helyiségek és a közös tulajdonba nem tartozó épületszerkezetekkel és berendezésekkel (különösen: belső válaszfalak, hideg- és melegburkolatok, nyílászárók, víz-, gáz-, elektromos és csatornavezetékek a szintén külön tulajdonú fogyasztásmérőktől, illetve beágazási pontoktól, kaputelefon-készülékek, fűtőtestek stb.). A külön tulajdon az egyes tulajdonostársakat a közös tulajdonból rájuk eső tulajdoni hányaddal együtt és a közös tulajdonú részek használati jogával illeti meg. A külön tulajdonban lévő ingatlanok mindenkori tulajdonosait az altalaj vonatkozásában földhasználati jog illeti meg, a szécsényi 83 helyrajzi számú ingatlant terheli a külön tulajdonban felsorolt ingatlanok földhasználati joga. A tulajdonostársak külön tulajdona és a közös tulajdonból őket megillető tulajdoni hányad egymástól függetlenül nem idegeníthető el és nem terhelhető meg. A közös tulajdonból az egyes tulajdonostársakat megillető hányad mértéke a tulajdonostársak külön tulajdonában álló épületrészek nagyságához igazodik. A tulajdonostársak külön tulajdona és a közös tulajdoni hányaduk, valamint az ingatlan-nyilvántartáshoz szükséges adatok a következők: 1. Az alaprajzon 1 sorszámmal jelölt, 83/A/1 hrsz. alatti lakás, amely előtér, közlekedő, fürdő, konyha, kamra és szoba megnevezésű helyiségekből áll, a földszinten található, összesen 54,39 m 2 alapterületű, valamint a közös tulajdonból ehhez tartozó 5439/ tulajdoni hányad, tulajdonosa 1/1 arányban Szécsény Város Önkormányzata, 3170 Szécsény, 2. Az alaprajzon 2. sorszámmal jelölt, 83/A/2 hrsz. alatti, lakás, amely előtér, konyha, étkező, 2 db szoba és kamra megnevezésű helyiségekből áll, összesen 62,21 m 2 alapterületű, a földszinten található, valamint a közös tulajdonból ehhez tartozó 6221/ tulajdoni hányad, tulajdonosa 1/1 arányban Szécsény Város Önkormányzata, 3170 Szécsény, 3. Az alaprajzon 3. sorszámmal jelölt, 83/A/3 hrsz. alatti, lakás amely előtér, konyha, kamra, szoba és fürdő megnevezésű helyiségekből áll, a földszinten található, összesen 43,95 m 2 alapterületű, valamint a közös tulajdonból ehhez tartozó 4395/ tulajdoni hányad tulajdonosa 1/1 arányban Szécsény Város Önkormányzata, 3170 Szécsény, 2

5 3 4. Az alaprajzon 4. sorszámmal jelölt, 83/A/4 hrsz. alatti, lakás, amely előtér, konyha, kamra, fürdő és 2 db szoba megnevezésű helyiségekből áll, a földszinten található, összesen 46,56 m 2 alapterületű, valamint a közös tulajdonból ehhez tartozó 4556/ tulajdoni hányad tulajdonosa 1/1 arányban Szécsény Város Önkormányzata, 3170 Szécsény, 5. Az alaprajzon 5. sorszámmal jelölt, 83/A/5 hrsz. alatti lakás, amely előtér, kamra, konyha, szoba és fürdő megnevezésű helyiségekből áll, a földszinten található, összesen 34,80 m 2 alapterületű, valamint a közös tulajdonból ehhez tartozó 3480/ tulajdoni hányad tulajdonosa 1/1 arányban Szécsény Város Önkormányzata, 3170 Szécsény, 6. Az alaprajzon 6. sorszámmal jelölt, 83/A/6 hrsz. alatti lakás, amely előtér, konyha, 2 db szoba, fürdő és kamra megnevezésű helyiségekből áll, a földszinten található, összesen 46,01 m 2 alapterületű, valamint a közös tulajdonból ehhez tartozó 4601/ tulajdoni hányad, tulajdonosa 1/1 arányban Szécsény Város Önkormányzata, 3170 Szécsény, 7. Az alaprajzon 7. sorszámmal jelölt, 83/A/7 hrsz. alatti lakás, amely előtér, kamra, fürdő, 2 db szoba és konyha megnevezésű helyiségekből áll, a földszinten található, összesen 44,06 m 2 alapterületű, valamint a közös tulajdonból ehhez tartozó 4406/ tulajdoni hányad tulajdonosa 1/1 arányban Szécsény Város Önkormányzata, 3170 Szécsény, 8. Az alaprajzon 8. sorszámmal jelölt 83/A/8 hrsz. alatti lakás, amely előtér, fürdő, konyha, kamra és szoba megnevezésű helyiségekből áll, a földszinten található, összesen 46,05 m 2 alapterületű, valamint a közös tulajdonból ehhez tartozó 4605/ tulajdoni hányad tulajdonosa 1/1 arányban Szécsény Város Önkormányzata, 3170 Szécsény, 9. Az alaprajzon 9. sorszámmal jelölt, 83/A/9 hrsz. alatti lakás, amely előtér, fürdő konyha, kamra és szoba megnevezésű helyiségekből áll, a földszinten található, összesen 39,07 m 2 alapterületű, valamint a közös tulajdonból ehhez tartozó 3907/ tulajdoni hányad tulajdonosa 1/1 arányban Szécsény Város Önkormányzata, 3170 Szécsény, 10. Az alaprajzon 10. sorszámmal jelölt, 83/A/10 hrsz. alatti lakás, amely előtér, fürdő, kamra, konyha és szoba megnevezésű helyiségekből áll, a földszinten található, összesen 41,53 m 2 alapterületű, valamint a közös tulajdonból ehhez tartozó tulajdoni hányad tulajdonosa 1/1 arányban Szécsény Város Önkormányzata, 3170 Szécsény, 11. Az alaprajzon 11. sorszámmal jelölt, 83/A/11 hrsz. alatti lakás, amely előtér, 2 db szoba, kamra, konyha és fürdő megnevezésű helyiségekből áll, a földszinten található, összesen 61,32 m 2 alapterületű, valamint a közös tulajdonból ehhez tartozó 61327/ tulajdoni hányad tulajdonosa 1/1 arányban Szécsény Város Önkormányzata, 3170 Szécsény, 12. Az alaprajzon 12. sorszámmal jelölt, 83/A/12 hrsz. alatti lakás, amely előtér, kamra, konyha, 2 db szoba és fürdő megnevezésű helyiségekből áll, a földszinten található, összesen 66,80 m 2 alapterületű, valamint a közös tulajdonból ehhez tartozó 6680/ tulajdoni hányad tulajdonosa 1/1 arányban Szécsény Város Önkormányzata, 3170 Szécsény, 13. Az alaprajzon 13. sorszámmal jelölt, 83/A/13 hrsz. alatti lakás, amely előtér, konyha, szoba és fürdő megnevezésű helyiségekből áll, az emeleten található, összesen 37,14 m 2 alapterületű, valamint a közös tulajdonból ehhez tartozó 3714/ tulajdoni hányad tulajdonosa 1/1 arányban Szécsény Város Önkormányzata, 3170 Szécsény, 3

6 4 14. Az alaprajzon 14. sorszámmal jelölt, 83A/14 hrsz. alatti lakás, amely előtér, konyha, 2 db szoba, fürdő és kamra megnevezésű helyiségekből áll, az emeleten található összesen 48,38 m 2 alapterületű, valamint a közös tulajdonból ehhez tartozó 4838/ tulajdoni hányad tulajdonosa 1/1 arányban Szécsény Város Önkormányzata, 3170 Szécsény, 15. Az alaprajzon 15. sorszámmal jelölt, 93/A/15 hrsz. alatti lakás, amely előtér, kamra, fürdő, 2 db szoba és konyha megnevezésű helyiségekből áll, az emeleten található, összesen 45,15 m 2 alapterületű, valamint a közös tulajdonból ehhez tartozó 4515/ tulajdoni hányad tulajdonosa 1/1 arányban Szécsény Város Önkormányzata, 3170 Szécsény, 16. Az alaprajzon 16. sorszámmal jelölt, 83/A/16 hrsz. alatti. 1, 2 jelű jelölt tornác, 2 db padlásfeljáró, lépcsőház megnevezésű, a földsziten található, összesen 173,26 m 2 alapterületű helyiség, valamint a közös tulajdonból ehhez tartozó 17326/ tulajdoni hányad tulajdonosa 1/1 arányban Szécsény Város Önkormányzata, 3170 Szécsény, 17. Az alaprajzon 17. sorszámmal jelölt, 83/A/17 hrsz. alatti 1 jelű tornác, 1, 2 jelű tároló megnevezésű, az emeleten található 51,38 m 2 alapterületű helyiség, valamint a közös tulajdonból ehhez tartozó 5138/ tulajdoni hányad tulajdonosa 1/1 arányban Szécsény Város Önkormányzata, 3170 Szécsény, 18. Az alaprajzon 18. sorszámmal jelölt, 83/A/18 hrsz. alatti 1, 2 3, 4 jelű pince, közlekedő, lépcsőház megnevezésű, összesen 41,96 m 2 alapterületű helyiség, valamint a közös tulajdonból ehhez tartozó 4196/ tulajdoni hányad tulajdonosa 1/1 arányban Szécsény Város Önkormányzata, 3170 Szécsény, 19. Az alaprajzon 19. sorszámmal jelölt, 83/A/19 hrsz. alatti, az alaprajzon 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12 jelű pince, 1, 2. jelű közlekedő, pincelépcső, lépcsőház megnevezésű, összesen m 2 alapterületű helyiség, valamint a közös tulajdonból ehhez tartozó 20869/ tulajdoni hányad tulajdonosa 1/1 arányban Szécsény Város Önkormányzata, 3170 Szécsény, IV. RENDELKEZÉSEK AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSSAL KAPCSOLATBAN A tulajdonos kéri és hozzájárulását adja ahhoz, hogy a társasház alapítását a Balassagyarmati Földhivatal az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezze, a 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet ainak megfelelően: 1. A II. pontban felsorolt, közös tulajdonban maradó épületrészeket a földrészlettel a társasházi törzslapon egyesítve tüntesse fel. 2. A III. pontban felsorolt, külön tulajdonú helyiségeket a hozzájuk tartozó közös tulajdoni hányadokat együtt, mint önálló ingatlanokat jegyezze be a társasházi különlapon a III. pontban megjelöltek szerint külön tulajdonaként. 3. Kéri a III. pontban felsorolt ingatlanok javára a földhasználati jog bejegyzését a szécsényi 83 helyrajzi számú ingatlant terhelően. V. A TULAJDONOSTÁRSAK EGYMÁS KÖZÖTTI JOGVISZONYA 1. A tulajdonosi jogosítványok és azok korlátjai 1.1. A külön tulajdon vonatkozásában 4

7 5 A tulajdonostársakat külön tulajdonuk vonatkozásában megilleti a birtoklás, a használat, a hasznok szedésének és a rendelkezés joga, azonban nem gyakorolhatják e jogaikat a többi tulajdonostársnak a dologhoz fűződő joga és törvényes érdeke sérelmével. Egyebekben a tulajdonostársak külön tulajdonukkal és az ahhoz tartozó közös tulajdoni hányaddal együttesen, szabadon rendelkezhetnek, a tulajdonostársakat elővásárlási, illetve előbérleti jog nem illeti meg. A külön tulajdon elidegenítése esetén az új tulajdonos köteles magára nézve az alapító okirat rendelkezéseit az elidegenítésről szóló szerződésben vagy ennek hiányában (pl. öröklés) külön nyilatkozatban kötelező erejűnek elismerni. A tulajdonátruházásról Szécsény Város Önkormányzatát mint az altalaj tulajdonosát értesíteni kell, és az altalaj vonatkozásában a hozzájárulását kérni kell. A tulajdonjog védelmében az egyes tulajdonostársak önállóan is felléphetnek. A tulajdonostársak kötelesek a rendeltetésszerű használatra, a többi tulajdonostárs ilyen jogának sérelme nélkül. A külön tulajdonú helyiségek használati módjának olyan megváltoztatását, mely jelentős szag- vagy zajhatással, a tulajdonosok nyugalmának vagy a társasház rendes működésének zavarásával jár, a közgyűlés az összes tulajdoni hányadhoz viszonyított a közvetlenül érintett szomszédos tulajdonostársak legalább 2/3-ának igenlő szavazatát is magába foglaló legalább egyszerű szavazattöbbséggel megtilthatja. A tulajdonostárs köteles fenntartani a külön tulajdonában álló helyiségeket; a szükséges intézkedést megtenni ahhoz, hogy a vele együtt használó személy, valamint az, akinek a helyiség használatát átengedte, a használati jogát a többi tulajdonostárs dologhoz fűződő joga és törvényes érdeke sérelme nélkül gyakorolja; lehetővé tenni és tűrni, hogy külön tulajdonú helyiségben a közösség megbízottja a közös tulajdonban, illetőleg a másik tulajdonostárs a külön tulajdonában álló épületrészekkel, berendezésekkel összefüggésben a szükséges ellenőrzés, valamint a fenntartási és felújítási munkák elvégzése céljából arra alkalmas időben bejuthasson a tulajdonostárs, illetőleg a bentlakó szükségtelen háborítása nélkül. A közösség, illetőleg a tulajdonostárs köteles megtéríteni a beavatkozással okozott kárt. a helyiségben tervezett építkezésről értesíteni a közös képviselőt A közös tulajdon vonatkozásában Minden tulajdonostárs jogosult a közös tulajdon tárgyainak birtoklására és használatára, ez azonban nem sértheti a többi tulajdonostárs ezzel kapcsolatos jogát és jogos érdekét. Az ettől eltérő birtoklás, használat módjának és mértékének így például a közös tulajdon egyes részeire kizárólagos használat biztosítása meghatározására a közgyűlés jogosult. Ez azonban nem érinti a közös tulajdoni jelleget. A közgyűlés határozata alapján bármely tulajdonostárs kérheti a bíróságtól, hogy a közös tulajdonban álló olyan épületrészre, amely önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglevő külön tulajdon tárgya bővíthető, megszüntesse a közös tulajdont, ha az a kisebbség méltányos érdekét nem sérti. Amennyiben a közös tulajdonhoz tartozó valamely ingatlanrész az épületszerkezet, az épület biztonságát (állékonyságát), a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrészek kivételével önálló ingatlanként kialakítható, úgy ennek elhatározására, és az ingatlanrésszel kapcsolatos elidegenítés jogának a gyakorlására a közösség jogosult. E jog gyakorlásához a közgyűlésnek az összes tulajdoni hányad legalább kétharmados többségével meghozott határozata szükséges. 2. Költségviselés 2.1. A külön tulajdon költségei A külön tulajdon tárgyainak fenntartásával, felújításával, karbantartásával stb. járó költségek, közüzemi díjak és egyéb közterhek a mindenkori tulajdonost terhelik A közös tulajdon költségei 5

8 6 A tulajdonostársak a Szervezeti-működési Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában tulajdoni hányaduk arányában viselik a közös tulajdonnal kapcsolatos fenntartási (üzemeltetési, karbantartási), felújítási stb. költségeket, a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokat és a társasház egyéb közös kiadásait (közös közüzemi díjak, kezelési költség stb.). A közösség egészét terhelő kötelezettség teljesítéséért a tulajdonostársak az egyszerű (sortartásos) kezesség szabályai szerint felelnek. A közös tulajdonban álló épületrészekkel kapcsolatos rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokról csak az összes tulajdoni hányadhoz viszonyított legalább 4/5-ös szavazattöbbséggel lehet határozni. Amennyiben a közös költségeknek a korábbiakhoz képest nagymértékű növekedése észlelhető, a társasház szervei kötelesek haladéktalanul megtenni minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy ennek oka megállapításra és megszüntetésre kerüljön. Ennek során a tulajdonostársak tűrni kötelesek, hogy az intézkedés megtételéhez szükséges mértékben a külön tulajdonukat képező épületrészekben is elvégezhessék a szükséges cselekményeket (ellenőrzés, karbantartás stb.). Az ennek keretében végzett ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell felvenni A közös költség A közös tulajdonnal kapcsolatos kiadások fedezésére a tulajdonostársak közös költséget kötelesek fizetni. Ennek összegét, megfizetésének módját és esedékességét a közgyűlés állapítja meg. A közös költséget késedelmesen megfizető tulajdonostárs a Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamatot köteles fizetni. A tulajdonosok a Szervezeti-működési Szabályzatban megállapodhatnak abban, hogy: tulajdonátruházás esetén a jogelőd és jogutód tulajdonos egyetemlegesen felelős a társasház felé fennálló tartozásokért; a közös képviselő a közös költséghez való hozzájárulás befizetésével legalább féléves hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonának jelzálogjoggal való megterhelése iránt intézkedjen a hátralék megfizetésének biztosítékául; - felújítási alapot hoznak létre. VI. A SZERVEZETI-MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (SZMSZ) A társasház szervezetét, az egyes szervek hatáskörét, jogait és kötelezettségeit, a közös költségek viselésének részletes szabályait, a társasház házirendjét, valamint a társasházakról szóló törvény által kötelező tartalmi elemként előírt kérdésköröket a tulajdonostársak a Szervezeti-működési Szabályzatban állapítják meg. VII. AZ ALAPÍTÓ OKIRAT ÉS AZ SZMSZ MÓDOSÍTÁSA Az alapító okirat a társasházakról szóló törvényben foglalt kivételekkel csak valamennyi tulajdonostárs hozzájárulásával módosítható. Amennyiben az alapító okirat módosításával a tulajdonosok négyötöde egyetért és a kisebbségben maradt tulajdonostársak a szavazás napjától, illetve írásbeli szavazás esetén a négyötödös szavazási arány elérésétől számított 30 napon belül nem élnek keresetindítási jogukkal, úgy az alapító okirat, illetve annak módosítása hatályba lép. A Szervezeti-működési Szabályzatot a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbségű határozatával módosíthatja. 6

9 7 A módosításról rendelkező határozat úgy is meghozható, hogy a közös képviselő felhívására az írásbeli határozati javaslatról a tulajdonostársak írásban szavaznak. Az írásbeli szavazás eredményét a közös képviselő a szavazásra megjelölt határidőt követő nyolc napon belül köteles a tulajdonostársakkal írásban közölni. A Szervezeti-működési Szabályzat módosításának tervezetét, a közgyűlés megtartását, illetőleg az írásbeli szavazásra kitűzött határidőt megelőző tizenöt munkanappal korábban a tulajdonostársak részére meg kell küldeni. Ha az írásbeli szavazás eredménytelen, vagy a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak módosító javaslatot tesznek, a közös képviselő a közgyűlést köteles összehívni. Az alapító okirat módosítását közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Az alapító okirat és az SzMSz változását az okiratok becsatolásával be kell jelenteni a földhivatalnak. VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A jelen alapító okiratban nem szabályozott kérdésekre az SzMSz, a Polgári Törvénykönyv és a társasházakról szóló évi CXXXIII. törvény rendelkezései irányadóak. Az alapító okirat hatálya kiterjed a társasház mindenkori tulajdonostársaira és az V pontban foglalt nyilatkozat hiányában is jogutódjaikra. Jelen alapító okiratot a tulajdonos elolvasás és értelmezés után mint akaratukkal mindenben megegyezőt írja jóváhagyólag alá. Szécsény Város Önkormányzat Képviselő-testülete (...) számú határozatával jóváhagyta. Szécsény, november.. Ellenjegyezem: Szécsény Város Önkormányzata Dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet polgármester Szécsény, november... 7