NEMZETI AKKREDITÁLÓ TESTÜLET. TÁJÉKOZTATÓ a Nemzeti Akkreditáló Testület 2011. évi tevékenységéről

NEMZETI AKKREDITÁLÓ TESTÜLET TÁJÉKOZTATÓ a Nemzeti Akkreditáló Testület 2011. évi tevékenységéről

Bevezetés A Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) szervezetét, feladat- és hatáskörét a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) szabályozza. A beszámoló ismerteti a Testület 2011. évi működését, tájékoztatást adva a Testület szervezeti egységei és ügyintéző szervezete tevékenységéről, a Tv. által előírt feladatok végrehajtásáról, valamint a NAT gazdálkodásáról. A beszámoló mellékletét képezi a Testület számviteli törvény (Sztv.) szerinti 2011. évi beszámolója, annak kiegészítő melléklete és a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság állásfoglalása. I. A Nemzeti Akkreditáló Testület működése 1. Közgyűlés A közgyűlés egyben a NAT tagjainak száma 2011. december 31-én 173 volt, 32 szervezettel kevesebb, mint 2011-ben. A tagok törvény szerinti megoszlása a következő: Tagsági csoport Tagok száma akkreditált vizsgálólaboratórium 109 akkreditált kalibrálólaboratórium 24 akkreditált tanúsító és ellenőrző szervezet 13 egyéb akkreditált szervezet 2 Az akkreditálásban érdekelt miniszterek 4 MSZT, mérésügyi szerv, országos kamarák 5 Tudományos és műszaki egyesületek 4 Felsőoktatási intézmények 2 Érdek-képviseletek, társadalmi szervezetek 10 A Nemzeti Akkreditáló Testület 2011. évben 1 közgyűlést tartott. A közgyűlés elfogadta a NAT 2010. évi tevékenységéről a Kormány részére készített beszámolót és az Sztv. szerinti beszámolót, valamint a NAT 2011. évi költségvetését. 2. Akkreditálási Tanács Az Akkreditálási Tanács tagjainak száma továbbra is 13 fő volt (a NAT elnöke, 3 minisztérium és a 8 tagsági csoport 9 képviselője). A NAT törvényességi felügyeletét a 2005. évi LXXVIII. törvény 11. (4) bekezdése és a 25/A. (1) bekezdése alapján a gazdaságpolitikáért felelős miniszter látja el. A kormányzati átalakítást követően a NAT azzal a kéréssel fordult a törvényességi felügyeletet ellátó miniszterhez, hogy a törvény 11. (4) bekezdése szerint tájékoztassa a NAT-ot arról, hogy a 223/2008. (IX. 9.) Korm. rendeletben megjelölt akkreditálásban érdekelt miniszterek mely három képviselőjét delegálják a NAT Akkreditálási Tanácsába. A delegáltak kijelöléséről a NAT-hoz tájékoztatás 2011-ben sem érkezett. 2/15 oldal

Az Akkreditálási Tanács 2011. évben 2 ülést tartott. Az üléseken elfogadták a NAT ügyvezető igazgató beszámolóját, valamint az Akkreditáló Bizottság beszámolóját a 2010. évről; elfogadták a NAT 2010 évi tevékenységéről a Kormány számára készített beszámolót, továbbá annak mellékleteként a 2010. évi Sztv. szerinti beszámolót a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság állásfoglalásával; elfogadták a NAT 2011. évi költségvetését; módosították a NAT Szervezeti és Működései Szabályzatát; módosították a NAR-01 Az akkreditálási és felügyeleti vizsgálati eljárás, a NAR-06 Az akkreditálási és felügyeleti vizsgálati eljárásban résztvevő minősítők és szakértők, valamint a NAR-08 Az akkreditálási jel használata és az akkreditált státuszra való hivatkozás szabályzata eljárási szabályokat, továbbá kiadták az MSZ EN ISO/IEC 17021:2011 szabványra való áttérés NAR-09 szabályzatát; 3 külföldi akkreditált státuszt ismerték el; Dr. Kósi Kálmánt az Akkreditáló Bizottság tagjának bízták meg. 3. Fellebbviteli Bizottság A Fellebbviteli Bizottság tagsága nem változott, továbbra is 5 fő volt. A Fellebbviteli Bizottság 2011. évben 10 ülést tartott. A Fellebbviteli Bizottsághoz az év folyamán 12 jogorvoslati kérelmet nyújtottak be. A jogorvoslati kérelmek közül hármat a NAT ügyvezető igazgatójának rendkívüli felügyeleti vizsgálat elrendelésére és díjának megállapítására vonatkozó végzései, egyet a NAT ügyvezető igazgatójának az éves felügyeleti vizsgálat díjának megállapítására vonatkozó végzése, egyet az Akkreditáló Bizottságnak panaszkivizsgálásban hozott határozata, hatot az Akkreditáló Bizottságnak az akkreditált státusz teljes körű felfüggesztésére és egyet az Akkreditáló Bizottságnak az akkreditálási kérelem elutasítására vonatkozó határozatai ellen nyújtottak be. A jogorvoslati kérelmeket a Fellebbviteli Bizottság határidőn belül megvizsgálta. A Fellebbviteli Bizottság megállapította, hogy a NAT ügyvezető igazgatója a végzések meghozatalakor jogszerűen járt el, a rendkívüli felügyeleti vizsgálati eljárások elrendelését és díjának megállapítását mindhárom esetben, továbbá az éves felügyeleti vizsgálat díjának megállapítását megfelelőnek találta, a jogorvoslati kérelmeket elutasította és helyben hagyta az I. fokú végzéseket. A panaszkivizsgálás tárgyában az Akkreditáló Bizottság által hozott határozatot a Fellebbviteli Bizottság helyben hagyta és a jogorvoslati kérelmet elutasította. A Fellebbviteli Bizottság az Akkreditáló Bizottságnak az akkreditált státusz felfüggesztésére vonatkozó hat határozata ellen benyújtott fellebbezések közül három esetben a fellebbezési eljárást megszüntette, mert a fellebbező felhívás ellenére sem fizette meg a fellebbezési díjakat, a további három esetben pedig megállapította, hogy a fellebbezések nem voltak alaposak, helyben hagyta az Akkreditáló Bizottság határozatát és a jogorvoslati kérelmeket elutasította. 3/15 oldal

Az Akkreditáló Bizottságnak az akkreditálási kérelem elutasítására vonatkozó határozata elleni fellebbezésről a Fellebbviteli Bizottság megállapította, hogy a fellebbezés nem volt alapos, ezért az Akkreditáló Bizottság határozatát helyben hagyta és a fellebbezést elutasította. A Fellebbviteli Bizottság ugyanakkor felhívta a NAT figyelmét, hogy rendkívüli felügyeleti vizsgálat elrendelésekor nem lehet bekérni hiánypótlásként a kormányhivatal vezetőjének kinevezését. A kormányhivatalok vezetőit a 2010. évi CXXVI. törvény 10. (2) bekezdése alapján a miniszterelnök nevezte ki a 117/2010. (XII.23.) ME határozatában, amit a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában, a Magyar Közlönyben közzétettek. A hivatalos lapban közzétett határozathoz, mint bármely hatóság által megismerhető, közhitelesen tanúsított tényhez képest a kinevezést bizonyító további okiratra nincs szükség. A Fellebbviteli Bizottság döntései ellen három esetben nyújtottak be bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet. A bíróság mindhárom esetben helybenhagyta a Fellebbviteli Bizottság döntését és elutasította a felülvizsgálat iránti kérelmeket. 4. Pénzügyi Ellenőrző Bizottság A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagsága 2011. évben nem változott, a bizottság létszáma továbbra is 3 fő. A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság 2011. évben 1 ülést tartott, amelyen véleményezte és elfogadta a NAT-nak az Sztv. szerinti 2010. évi beszámolóját és tudomásul vette a független könyvvizsgálói jelentést, valamint elfogadta a 2011. évi költségvetést. A bizottság a munkatervének megfelelően vizsgálta a NAT működésének célszerűségét, a gazdálkodásra vonatkozó szabályzatokat, valamint kiemelten foglalkozott a megbízási szerződésekkel, a munkaszerződésekkel és a kifizetésekkel. 5. Akkreditáló Bizottság Az Akkreditáló Bizottság tagjainak száma 2011. évben 18 főről 19 főre növekedett, az Akkreditálási Tanács az EMAS hitelesítők akkreditálása területre Dr. Kósi Kálmánt bízta meg. Az Akkreditáló Bizottság 2011. évben 28 ülést tartott, 2 üléssel többet, mint 2010-ben. Az üléseken a bizottság elnöke és azok a bizottsági tagok vettek részt, akik az adott szakterületeken jártassággal rendelkeztek. Az Akkreditáló Bizottság 2011. évben 938 határozatot hozott. Az Akkreditáló Bizottság 2011-ben 186 szervezetnek ítélte oda az akkreditált státuszt (182 esetben teljes körűen, 4 esetben pedig részlegesen) 4-gyel több esetben, mint 2010. évben. Az Akkreditáló Bizottság 2 akkreditálási kérelmet utasított el. A 188 döntéshozatal közül mindösszesen 13 esetben kellett az ügyintézési határidőt meghosszabbítani. Az Akkreditáló Bizottság 2011. évben összesen, az előző évről áthúzódó eljárásokat is figyelembe véve 22 területbővítési eljárásban döntött, ez kevesebb a 2010. évi 39 területbővítési eljárásnál. 2011-ben nőtt viszont a területszűkítési eljárások száma, a tavalyi 14 4/15 oldal

eljárással szemben 2011-ben 29 szervezet kérelmezte akkreditált területének szűkítését, mert elsősorban gazdasági okokból a foglalkoztatott személyek számát vagy az akkreditált területet csökkentenie kellett. A lefolytatott éves felügyeleti vizsgálatok száma az előző évről áthúzódó eljárásokat is figyelembe véve 472 volt, ami 11%-kal kevesebb, mint 2010-ben. Az éves felügyeleti vizsgálatok száma azért volt kisebb, mert 2011. évben több szervezet akkreditált státusza lejárt, s ezeknél nem éves felügyeleti vizsgálatot, hanem értelemszerűen akkreditált státusz megújítási eljárást kellett lefolytatni. A rendkívüli felügyeleti vizsgálatban hozott döntések száma 64 volt, ami 137%-kal több mint 2010-ben. Ennek oka az akkreditált szervezeteknél bekövetkezett jelentős változások (jogutódlás, szervezeti illetve telephelyváltozás) voltak. Az év folyamán az Akkreditáló Bizottság 47 akkreditált státuszt függesztett fel (36 státuszt teljes körűen és 11 státuszt részlegesen; 2 esetben saját kérésre, 45 esetben a felügyeleti vizsgálat eredményeként), ami kétszerese a 2010. évinek. Az Akkreditáló Bizottság 33 akkreditált státuszt vont vissza (25 státuszt teljes körűen, 8 státuszt részlegesen; 21 esetben saját kérésre, 12 esetben a felfüggesztést követően), ami több mint kétszerese a 2010. évinek. A szervezetek fele azért kérte az akkreditált státusz visszavonását, mert megszüntette a megfelelőségértékelő tevékenységét, másoknál beolvadás vagy összevonás miatt az akkreditált tevékenységet akkreditált státusszal másik részlege vitte tovább. 2011. évben 2 panaszbejelentés érkezett a NAT-hoz, mindkettő irányítási rendszer tanúsító szervezet ellen. Az egyik panasz akkreditált szervezet tevékenysége ellen irányult, amelyet a NAT az akkreditált státusz megújítására folyamatban lévő eljárásban vizsgált ki és amelynek eredményeként a panaszoltnak helyesbítő intézkedéseket kellett végezni. A másik panasz korábban akkreditált státusszal rendelkező szervezet ellen irányult, amely az akkreditált státusz visszavonását követően nem rendelkezett NAT által odaítélt akkreditált státusszal, de továbbra is hivatkozott akkreditáltságra. A NAT felszólította a tanúsító szervezetet a jogellenes magatartás megszüntetésére és megfelelő helyesbítő intézkedések meghozatalára. Tekintettel arra, hogy a szervezet ennek nem tett maradéktalanul eleget, a NAT az illetékes rendőrségi szervnél feljelentést tett. 6. Akkreditálási Iroda és ügyvezető igazgató Az Akkreditálási Iroda 2011. évben is biztosította a testületi szervek működését, továbbá ellátta a 2005. évi LXXVIII. törvényben előírt feladatokat, így a NAT ügyvezető igazgatója és az Akkreditálási Iroda munkatársai különösen szervezték a NAT elnök tevékenységét; megszervezték a közgyűlést, előkészítették annak előterjesztéseit és ellátták titkársági teendőit; megszervezték az Akkreditálási Tanács 2 ülését, előkészítették azok előterjesztéseit és ellátták a titkársági teendőket; megszervezték a Fellebbviteli Bizottság 10 ülését és ellátták a bizottság titkársági teendőit; megszervezték a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság ülését és ellátták a bizottság titkársági teendőit; 5/15 oldal

megszervezték az Akkreditáló Bizottság összesen 28 ülését, előkészítették azok előterjesztéseit (938 határozat, 240 részletező okirat) és ellátták titkársági teendőit; ellátták az év folyamán beérkezett 240 akkreditálási illetve akkreditált státusz megújítási kérelem, 16 területbővítési és 24 területszűkítési kérelem fogadásával, iktatásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat; ellátták az év folyamán a 2010-ről áthúzódó és 2011-ben indult összesen 347 akkreditálási, 22 területbővítési, 531 éves és 69 rendkívüli felügyeleti vizsgálati eljárásban a határidők figyelésével és az értékelő csoportok ügyviteli segítésével kapcsolatos feladatokat; ellátták 188 akkreditálási, 22 területbővítési, 29 területszűkítési, 472 éves felügyeleti vizsgálati és 64 rendkívüli felügyeleti vizsgálati eljárásban az Akkreditáló Bizottság ügyviteli teendőit; 30 új szakértőt értékeltek, továbbá 118 korábbi minősítő, szakértő újraértékelését végezték el; a NAT ügyvezető igazgatója az év folyamán 382 akkreditálási okiratot állított ki (189 okiratot új akkreditálás vagy megújítás eredményeként, 193 okiratot az akkreditált szervezetnél bekövetkezett változás miatt); képviselték Magyarországot az akkreditálás európai szervezete ülésein összesen 19 alkalommal, továbbá a NAT ügyvezető igazgatója az EA kincstárnokaként 4 alkalommal tárgyalt az EU Bizottsággal illetve ellenőrizte az EA gazdálkodását; a nemzetközi szervezetek (ILAC, IAF) 2011. évi üléseit törölték, mert a helyszínen (Bangkokban) környezeti katasztrófa volt; 4 továbbképzést szerveztek összesen 161vezető minősítő, minősítő és szakértő részére az MSZ EN ISO/IEC 17021:2011 szabványra való áttérésről és a jártassági vizsgálatot szervezők MSZ EN ISO/IEC 17043:2011 szabvány szerinti akkreditálásáról, ez utóbbi témakörben képzést tartottak továbbá az Akkreditáló Bizottság 15 tagjának és az Akkreditálási Iroda 14 akkreditáló mérnökének; az Akkreditálási Világnap alkalmából a NAT a honlapján közzétették az ILAC és IAF e célra készített videóját; szakértőként elvégezték 1 megfelelőségértékelő szervezet 1 jogszabályra vonatkozó kijelöléshez kapcsolódó felkészültségének értékelését; folyamatosan vezették a törvények szerinti nyilvántartásokat (NAT tagok; testületi szervek tagsága; minősítők és szakértők; akkreditált szervezetek; akkreditálásra vonatkozó jogszabályok, szabványok, szabályzatok, eljárások és útmutatók; NAT irányítási rendszerének dokumentumai; gazdálkodás dokumentumai stb.) folyamatosan értékelték az ügyfelek elégedettségét a 2011-ben beérkezett 158 kérdőív alapján; 164 kérdőív alapján értékelték, a NAT európai és nemzetközi elismerése szükséges-e illetve segítette-e a szervezetek piacképességét és jegyzőkönyveik illetve tanúsítványaik elismerését; naprakészen tartották a NAT honlapját; közreműködtek az akkreditálással kapcsolatos szabványosítási tevékenységben; 6/15 oldal

oktatóként részt vettek iskolarendszerű képzéseken és rendszeresen előadásokat tartottak összesen 18 hazai és 1 nemzetközi rendezvényen. Az akkreditálási és felügyeleti vizsgálati eljárásokban a NAT ügyvezető igazgatója az Akkreditálási Iroda bevonásával 240 akkreditálási és 16 területbővítési eljárásban értékelte a kérelmeket, megállapította az eljárás igazgatási szolgáltatási díját és kijelölte az értékelő csoportot (összesen 164 személyt); 430 éves és 69 rendkívüli felügyeleti vizsgálati eljárást rendelt el, állapította meg az eljárások igazgatási szolgáltatási díjait és jelölte ki az értékelő csoportokat (összesen 176 személyt); az összesen 760 értékelő csoport kijelölésből 7 esetben nyújtottak be a kijelölt minősítő ellen kizárási indítványt, amelyek közül kettőt visszavontak, 5 esetben pedig a NAT ügyvezető igazgatója helyt adott az indítványnak; 262 hiánypótló végzést adott ki (169 akkreditálási és területbővítési, 93 felügyeleti vizsgálati eljárásban); 221 végzésben szólított fel dokumentáció helyesbítésére; 221 végzésben szólított fel helyszíni szemlén feltárt nem-megfelelőség kiküszöbölésére; 684 értékelési szakaszt lezáró végzést bocsátott ki (182 akkreditálási, 22 területbővítési és 480 felügyeleti vizsgálati eljárás); 382 végzésben szólított fel nyilvántartásba vétel vagy módosítása illetve akkreditálási okirat kiadása vagy módosítása díjának megfizetésére; 55 akkreditálási és 67 felügyeleti eljárásban hosszabbította meg az értékelési szakasz ügyintézési határidejét; 682 változás-bejelentést értékelt. A NAT ügyvezető igazgatója a fentieken túlmenően az Akkreditálási Iroda bevonásával előkészítette a NAT 2011. évi EA szakértői újraértékelését és irányította az értékelés 2011. november 28-december 2. időszakban lefolytatott első részét; folyamatos ellenőrizte az előző EA szakértői értékelés helyesbítő intézkedéseinek hatékonyságát; elvégezte 30 új szakértő értékelését, továbbá 118 minősítő és szakértő újraértékelését; működtette a 3 szakmai bizottságot. Az Akkreditálási Iroda akkreditáló mérnök munkatársai rendszeresen (havi) szakmai továbbképzésben részesültek. Az Iroda állományából az év folyamán 2 akkreditáló mérnök nyugdíjba ment, pótlásukra 2012. elején két akkreditáló mérnök kerül felvételre. A 2009. évben nyugdíjba ment akkreditáló mérnök pótlása 2011-ben megtörtént. A recepciós feladatokat ellátó adminisztrátor személye cserélődött. Az Iroda létszáma 2011. december 31-én 27 fő volt (1 fő ügyvezető igazgató, 1 fő minőségirányítási vezető, 1 fő jogtanácsos, 15 fő akkreditáló mérnök, 2 fő akkreditálási asszisztens, 1 fő informatikus, 1 fő titkárságvezető, 1 fő gazdasági asszisztens, 3 fő adminisztrátor és 1 fő gondnok). A NAT gazdasági feladatait 7/15 oldal

megbízási szerződéssel külső könyvelő, jogi képviseletét megbízási szerződéssel külső ügyvéd látta el. A NAT 3 szakmai bizottsága 2011. évben összesen 5 ülést tartott. A bizottságok útmutató tervezetet készítettek a rugalmas akkreditálási terület megadására vonatkozóan, valamint ezen túlmenően az I. Szakmai Bizottság megtárgyalta a jártassági vizsgálatok ellenőrző szervezetekre történő alkalmazását, a II. Szakmai Bizottság megtárgyalta a GUM 2 kiegészítését és a jártassági vizsgálatok fontosságát kalibrálás esetén, a III. Szakmai Bizottság javaslatot készített a minősítők folyamatos szakmai fejlődésének biztosítására és az irányítási rendszerekre vonatkozó egyenértékű szabványok feltüntetésére az akkreditálási okiraton. II. A NAT szakmai feladatainak végrehajtása Az 2005. évi LXXVIII. törvény 5. (1) pontja szerint a NAT akkreditálással kapcsolatos feladatai: a) a törvény 1. szerinti szervezetek és természetes személyek akkreditálására, az akkreditált szervezetek és természetes személyek tevékenységének és alkalmasságának felügyeleti vizsgálatára, az akkreditált státusz felfüggesztésére és visszavonására, valamint a külföldi akkreditáló szervezet által odaítélt akkreditált státusz elismerésére vonatkozó eljárás részletes szabályainak kidolgozása, felülvizsgálata és módosítása az európai és nemzetközi eljárások figyelembevételével Az Akkreditálási Iroda az érintett testületi szervek bevonásával a 2005. évi LXXVIII. törvény módosításának, az összegyűlt tapasztalatok és a 2011. évi EA szakértői újraértékelés figyelembevételével átdolgozta a NAT szabályzatait (NAR-01 Az akkreditálási és a felügyeleti vizsgálati eljárás szabályzata, NAR-06 Az akkreditálási és felügyeleti vizsgálati eljárásban résztvevő minősítők és szakértők, a NAR-08 Az akkreditálási és felügyeleti vizsgálati eljárás szabályzata ), továbbá kidolgozta az MSZ EN ISO/IEC 17021:2011 szabványra való áttérésre vonatkozó NAR-09 szabályzatot. A szabályzatok átdolgozása során beépítésre kerültek a jártassági vizsgálatot szervező szervezetek akkreditálására vonatkozó specialitások is. A szabályzatokat az Akkreditálási Tanács elfogadta. b) a törvény 1. szerinti szervezetek és természetes személyek akkreditálása, az akkreditált szervezetek és természetes személyek tevékenységének és alkalmasságának felügyeleti vizsgálata az akkreditált státusz fenntartása, felfüggesztése vagy visszavonása céljából, valamint a külföldi akkreditált státusz elismerése A NAT-hoz 2011-ben 240 akkreditálási kérelem érkezett, ami 17,5%-kal több mint 2010. évben. A beérkezett akkreditálási kérelmek 23,8%-a új kérelem, 76,2%-a pedig az akkreditált státusz megújítása iránti kérelem volt. A NAT e mellett befejezte a 2010-ről áthúzódó akkreditálási és felügyeleti vizsgálati eljárásokat is. Új akkreditálási területként a NAT 2011-ben odaítélte az első akkreditált státuszt jártassági vizsgálatot szervező szervezetnek. 8/15 oldal

Odaítélt akkreditált státuszok száma: 186 ebből vizsgálólaboratórium 115 mintavevő szervezet 7 kalibrálólaboratórium 32 tanúsító szervezet 28 ellenőrző szervezet 2 EMAS hitelesítő 1 Jártassági vizsgálatot szervező 1 Lefolytatott éves felügyeleti vizsgálatok száma: 472 ebből vizsgálólaboratórium 326 mintavevő szervezet 12 kalibrálólaboratórium 58 tanúsító szervezet 64 ellenőrző szervezet 9 EMAS hitelesítő 3 Jártassági vizsgálatot szervező 0 Beérkezett akkreditálási kérelmek száma: 240 ebből vizsgálólaboratórium 156 mintavevő szervezet 16 kalibrálólaboratórium 38 tanúsító szervezet 27 ellenőrző szervezet 1 EMAS hitelesítő 2 Jártassági vizsgálatot szervező 0 Beérkezett területbővítési kérelmek száma: 16 ebből vizsgálólaboratórium 13 mintavevő szervezet 0 kalibrálólaboratórium 0 tanúsító szervezet 3 ellenőrző szervezet 0 EMAS hitelesítő 0 Jártassági vizsgálatot szervező 0 2011. december 31-én az érvényes akkreditált státuszok száma: 628 ebből vizsgálólaboratórium 402 mintavevő szervezet 38 kalibrálólaboratórium 94 terméktanúsító szervezet 17 minőségirányítási rendszert tanúsító szervezet 28 környezetközpontú irányítási rendszert tanúsító szervezet 16 egyéb irányítási rendszert tanúsító szervezet 16 személytanúsító szervezet 3 ellenőrző szervezet 10 EMAS hitelesítő 3 jártassági vizsgálatot szervező 1 9/15 oldal

Összességében megállapítható, hogy 2011-ben lényegesen nem változott az akkreditálás illetve akkreditált státusz megújítása iránti kérelmek száma és megoszlása. Jelentősen csökkent viszont a területbővítési kérelmek száma, ami azt jelenti, hogy a kérelmezők jobban felmérik, mely területekre kívánnak akkreditált státuszt szerezni. A 2010. évihez viszonyítva kétszeresére nőtt azonban elsősorban gazdasági okokból a területszűkítési kérelmek száma. c) az akkreditálási eljárásokba bevonandó minősítőkkel és szakértőkkel szemben támasztott szakmai és összeférhetetlenségi követelmények kidolgozása, az alkalmazott minősítők és szakértők kijelölése és értékelése Az akkreditálási és felügyeleti vizsgálati eljárásokba a NAT ügyvezető igazgatója 2011-ben 193 minősítőt, szakértőt (9 belső és 184 külső) jelölt ki. A NAR-06 Az akkreditálásban résztvevő minősítők és szakértők kiválasztása szabályzat módosításának megfelelően tovább folyt a NAT nyilvántartásában szereplő minősítők és szakértők újraértékelése (118 fő), továbbá 30 új szakember értékelése is megtörtént az Akkreditálási Iroda, az Akkreditáló Bizottság és a szakmai bizottságok szakembereiből 9 munkacsoportok és a NAT ügyvezető igazgatója által. A NAT jelenleg 305 minősítőt, szakértőt tart nyilván. Az Akkreditálási Iroda 2011-ben 26 monitoring alkalmával a helyszíni szemléken is ellenőrizte a minősítők, szakértők tevékenységét. d) részvétel és képviselet az európai és nemzetközi akkreditálási szervezetekben A NAT továbbra is teljes jogú tagja az európai akkreditálási szervezetnek (EA European Co-operation for Accreditation), teljes jogú tagja a Nemzetközi Laboratóriumakkreditálási Együttműködésnek (ILAC - International Laboratory Accreditation Cooperation) és akkreditáló testületi tagja a Nemzetközi Akkreditálás Fórumnak (IAF International Accreditation Forum). Ezzel a NAT teljes jogú tagsággal rendelkezik az akkreditálás valamennyi európai és nemzetközi szervezetében. A NAT 2011-ben is aktívan részt vett a szervezetek és azok bizottságainak munkájában, rendszeresen képviselve a hazai álláspontot és az akkreditált szervezetek érdekeit. A közgyűléseken való képviselet ellátása mellett a NAT aktív tagja az Európai Akkreditálási Együttműködés Kölcsönös Elismerési Tanácsának (EA-MAC), Horizontális Harmonizációs Bizottságának (EA-HHC), Laboratóriumi Bizottságának (EA-LC), Tanúsítási Bizottságának (EA-CC) és Ellenőrzési Bizottságának (EA-CC). Az EMAS hitelesítők akkreditálása területén a NAT teljes jogú tagja az EU Akkreditáló és Engedélyező Testületek Fórumának (FALB). A NAT ügyvezető igazgatója 2006. január 1. óta vezetőségi tagja és 2010. óta kincstárnoka az Európai Akkreditálási Együttműködésnek (EA) és ilyen minőségben részt vesz az EA Vezetőségi ülésein illetve képviseli az EA-t. Tevékenységének elismeréseként az EA 2011. májusi közgyűlése negyedik ciklusra, a 2012-2013. évekre ismételten az EA vezetőségi tagjának és kincstárnokának választotta. Az év folyamán 19 európai rendezvényen vett részt a NAT (ügyvezető igazgató és akkreditáló mérnökök) képviselve a Magyarországot és a NAT-ot. A nemzetközi szervezetek (ILAC, IAF) 10/15 oldal

2011. évi üléseit törölték, mert a helyszínen (Bangkokban) környezeti katasztrófa volt, így a képviseletet a NAT a többi tagszervezethez hasonlóan elektronikus úton látta el. e) két- és többoldalú együttműködési és kölcsönös elismerési megállapodások kezdeményezése és megkötése az akkreditálás területén A NAT a 2010. április 29-től kezdődően aláírója az Európai Akkreditálási Együttműködés valamennyi kölcsönös elismerési megállapodásainak (EA-MLA), amely a következő akkreditálási területekre terjed ki: Vizsgálólaboratóriumok (beleértve az orvosi diagnosztikai laboratóriumokat is) Kalibrálólaboratóriumok Ellenőrző szervezetek Terméktanúsító szervezetek Irányítási rendszereket tanúsító szervezetek Személytanúsító szervezetek. Az EA a szabályai szerint időszakonként ismételt szakértői értékelésen győződik meg arról, hogy az elismerési megállapodásainak aláírói továbbra is megfelelnek a vonatkozó előírásoknak. Ennek keretében került sor a NAT ismételt szakértői értékelésére a 2011. november 28-december 2. időszakban. Az EA értékelő csoport egyik tagjának váratlan kórházi kezelése miatt azonban a szakértői értékelésre a termék- és a személytanúsítás területén ebben az időszakban nem kerülhetett sor, azt a 2012. február 6-10. időszakra halasztották. A 2011. évben megtartott EA szakértői értékelés 5 fős értékelő csoportja előzetesen értékelte a NAT-ra vonatkozó jogszabályokat, a NAT működésére és tevékenységére vonatkozó szabályzatokat, valamint az irányítási rendszere dokumentumait. A NAT működésének és szakmai tevékenységének helyszíni értékelése mellett 9 akkreditálási és felügyeleti vizsgálati eljárás helyszíni szemléjének megfigyelése által győződött meg az EA értékelő csoport a NAT megfelelőségéről és felkészültségéről. Az EA szakértői értékelés 2011. évi része összességében pozitív megállapításokkal zárult. Az EA értékelő csoport úgy ítélte meg, hogy a NAT működése jó színvonalú és megfelel a vonatkozó 765/2008/EK rendeletnek, a harmonizált európai és nemzetközi szabványoknak, valamint gyakorlata követi az európai gyakorlatot. Kiemelték, hogy a NAT irányítási rendszere jól működik és széleskörű tapasztalattal rendelkező, nagy tiszteletnek örvendő szakemberekkel folytatja tevékenységét. Az EA értékelő csoport által tett észrevételekre a NAT határidőben megfelelő választ adott, amelyet az EA értékelő csoport elfogadott. Az EA eljárása szerint az értékelés alapján a NAT aláírói státuszának fenntartásáról az EA Kölcsönös Elismerési Megállapodások Tanácsa dönt majd az EA szakértői értékelés 2012. évi részének lefolytatása után készült jelentés alapján. A NAT 2010. április 28-tól aláírója az ILAC nemzetközi kölcsönös elismerési megállapodásának a vizsgáló- és kalibrálólaboratóriumok akkreditálása, 2010. július 26-tól pedig aláírója az IAF nemzetközi kölcsönös elismerési megállapodásának az irányítási rendszerek és a terméktanúsítás területén. A nemzetközi szervezetek külön nem folytatnak le szakértői értékelést, a NAT aláírói státuszának fenntartásáról az EA szakértői értékelés eredménye alapján döntenek majd. 11/15 oldal

A NAT 2008. június 4. óta aláírója az EMAS hitelesítők akkreditálása területén az EMAS Akkreditáló és Engedélyező Testületek Fóruma (FALB) kölcsönös elismerési megállapodásának. A FALB a szabályai szerint időszakonként ismételt szakértői értékelésen győződik meg arról, hogy az elismerési megállapodásainak aláírói továbbra is megfelelnek a vonatkozó előírásoknak. Ennek keretében a NAT ismételt FALB szakértői értékelésére 2012-ben kerül sor. f) közreműködés az akkreditálással összefüggő nemzeti, európai és nemzetközi szabványosítási tevékenységben Az akkreditálással összefüggő nemzeti, nemzetközi és európai szabványosítási tevékenység keretében a NAT részt vett a MSZT vonatkozó műszaki bizottságai (az ISO/CASCO, a CEN/CENELEC/TC1, ISO/TC176, ISO/TC207 és ISO/TC212 tükörbizottságai) munkájában, részt vett a hazai bizottságok ülésein, véleményezte a megküldött tervezeteket és javaslatokat. A NAT 2011-ben az Magyar Szabványügyi Testület Szabványügyi Tanácsának tagjaként részt vett annak tevékenységében. g) részvétel az akkreditálással kapcsolatos iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzés tartalmi követelményeinek kidolgozásában, továbbá az iskolarendszeren kívüli képzés szervezésében A NAT Akkreditálási Iroda 2011. évben összesen 6 továbbképzést szervezett. Az összesen 161 vezető minősítő, minősítő és szakértő részére tartott 4 továbbképzés kiterjedt az MSZ EN ISO/IEC 17021:2011 szabványra való áttérés és a jártassági vizsgálatot szervezők MSZ EN ISO/IEC 17043:2011 szabvány szerinti akkreditálására. A NAT a jártassági vizsgálatot szervezők MSZ EN ISO/IEC 17043:2011 szabvány szerinti akkreditálása tárgyában képzést tartott továbbá az Akkreditáló Bizottság 15 tagjának és az Akkreditálási Iroda 14 akkreditáló mérnökének. Az Iroda munkatársai felkérésre egyetemeken és főiskolákon oktattak. h) tájékoztatás akkreditálási kérdésekben, így különösen az akkreditálással összefüggő jogszabályokról, szabványokról, útmutatókról és egyéb hazai és nemzetközi dokumentumokról, az akkreditálással összefüggő nemzetközi gyakorlatról és eseményekről A NAT bizottsági tagként részt vett a Környezetbarát Termék Minősítő Bizottságban, továbbá tagja a Magyar Szabványügyi Testületnek és a Magyar Minőség Társaságnak. Hatóságok és szakmai szervezetek felkérésére 13 esetben adtunk tájékoztatást akkreditálási kérdésekben. i) az akkreditálással kapcsolatos hazai és nemzetközi dokumentáció gyűjtése és tárolása, valamint azokhoz történő hozzáférés biztosítása Az Akkreditálási Iroda folyamatosan beszerezte az akkreditálással kapcsolatos nemzeti, nemzetközi és európai dokumentumokat. A törvény által meghatározott nyilvántartások adatait a NAT továbbra is számítógépes adatbázisokban kezelte. Az akkreditálással kapcsolatos legfrissebb nemzeti és nemzetközi híreket, valamint az Akkreditált Szervezetek Adatbázisát a NAT a honlapján tette közzé. A honlap tájékoztatást adott a NAT közgyűlésről (hitelesített jegyzőkönyvek), 12/15 oldal

az Akkreditálási Tanács üléseinek napirendjéről és határozatairól, az akkreditálással összefüggő állásfoglalásokról, az akkreditálásban alkalmazott dokumentumokról (törvények, szabványok, szabályzatok, európai, nemzetközi és hazai útmutatók, formanyomtatványok), az akkreditálás európai és nemzetközi szervezeteiről, a kölcsönös elismerési megállapodásokhoz való csatlakozásról, a NAT-ról és az akkreditálással összefüggő változásokról, a választott tisztségviselőkről, a minősítői pályázati lehetőségekről, továbbá a NAT, az EA, az ILAC és IAF rendezvényeiről. A honlap közvetlen elektronikus hozzáférést biztosított a NAT elnökéhez, ügyvezető igazgatójához, az Akkreditálási Iroda munkatársaihoz és a NAT működését támogató külső személyekhez (jogi képviselő, könyvelő). Az érdeklődők kérdéseire az Akkreditálási Iroda naponta több alkalommal adott tájékoztatást telefonon és elektronikus úton az akkreditálásról, a jogszabályi változásról és a kijelöléshez kapcsolódó értékelésekről, ellenőrzésekről. A NAT alkalmazottai 18 alkalommal tartottak előadást hazai és egy alkalommal nemzetközi rendezvényen, oktattak felsőoktatási intézményekben és szakmai továbbképzéseken. A törvény egyéb paragrafusaiban meghatározott NAT feladatok: j) a NAT tevékenységét érintő jogszabálytervezetek véleményezése, javaslattétel jogszabály megalkotására vagy módosítására A NAT-ot 2011. évben nem kérték fel az akkreditálással összefüggésben jogszabálytervezet véleményezésére. k) más jogszabály által a NAT feladatkörébe utalt, a kijelöléshez kapcsolódó tevékenység A megfelelőségértékelő szervezetekről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény alapján kiadott 5/2010. (I. 14.) NFGM rendelet értelmében a műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelöléséhez szükséges felkészültségének értékelésére illetve a már kijelölt szervezetek kijelölést követő ellenőrzésére a miniszter a NAT-ot rendelte ki szakértőként. A NAT a kirendelések alapján 2011-ben 1 megfelelőségértékelő szervezet kijelöléshez szükséges felkészültségét értékelte 1 jogszabályra vonatkozóan. l) más jogszabály által a NAT feladatkörébe utalt szakértői értékelés külföldi akkreditáló testület felkérésére A 2010. január 1-től hatályos, az akkreditálásról és piacfelügyeletről szóló 765/2008/EK rendelet 7. cikke Határon átnyúló akkreditálás alkalmazásával a NAT végezte a Magyarországon bejegyzett, de külföldi akkreditáló testület által akkreditált szervezetek 13/15 oldal

felülvizsgálatát a Német Nemzeti Akkreditáló Testülettel (DAkkS), a brit (UKAS) és a szlovák (SNAS) nemzeti akkreditáló testületek megbízásából, 2011. évben összesen 6 alkalommal. III. A NAT gazdálkodása A NAT 2011. évi gazdálkodásának adatait a 2011. évi egyszerűsített éves beszámolója (mérleg) és kiegészítő melléklete tartalmazzák, amelyeket a NAT gazdálkodásával együtt a KPMG Hungária Kft. mint független könyvvizsgáló auditált (1. melléklet). A NAT Sztv. szerinti 2011. évi beszámolóját a Pénzügyi Ellenőrző Bizottsága véleményezte, elfogadta és az Akkreditálási Tanácsnak és a Közgyűlésnek elfogadásra javasolta (2. melléklet). A NAT bevételei 2011. évben is a 2005. évi LXXVIII. törvényben meghatározott forrásokból származtak. A 2011. évi összes árbevétele 510.592 eft. A bevételek közül az akkreditálásból származó bevétel 466.186 eft, az egyéb bevétel 8.258 eft, a tagdíjak 9.0542 eft és a pénzügyi műveletek bevételei 27.094 eft. A NAT-nak rendkívüli bevétele nem volt. 2011. évben akkreditálási tevékenységből származó bevétel mintegy 2.300 eft-tal kevesebb volt a 2010. évinél. Ezt elsődlegesen az okozta, hogy bár a tervezettnél nagyobb számban nyújtottak be a szervezetek akkreditált státusz megújítására vonatkozó kérelmeket, az eljárások díja csökkent. A szervezetek a gazdasági helyzetük miatt csökkentették létszámukat illetve az akkreditálandó területüket, s ebből adódóan a díjrendelet által meghatározott díj is csökkent. A 2005. évi LXXVIII. törvény a NAT bevételi forrásai között jelöli meg a nemzetközi együttműködés költségeinek fedezésére a központi költségvetésből kapott támogatást, amelyet 2011. évre vonatkozóan a NAT nem kapott. Új elemként jelent meg azonban a NAT bevételei között az EA térítés, melyet az Európai Akkreditálási Együttműködés (EA) az Európai Uniótól kapott működési támogatásból a NAT ügyvezető igazgatójának EA vezetőségi tagként és kincstárnokként végzett tevékenysége ellenértékeként fizetett meg a NAT-nak. A NAT bevételei között az összes bevétel 91,30-át kitevő akkreditálásból származó bevétel európai összehasonlításban kedvezőtlen képet mutat, az EA tag nemzeti akkreditáló testületek esetében az akkreditálásból származó bevétel kisebb hányadot képez, mert legalább az európai és nemzetközi képviselet és együttműködés költségeit a központi költségvetés fedezi. A NAT 2011. évi ráfordítása tekintettel a lehető legnagyobb mértékű költségmegtakarításra 508.827 eft. A kiadások közül a személyi jellegű ráfordítások (NAT elnök, Fellebbviteli Bizottság, Pénzügyi Ellenőrző Bizottság, Akkreditáló Bizottság, minősítők és szakértők, továbbá az Akkreditálási Iroda alkalmazottai bérköltsége, személyi jellegű egyéb kifizetései és bérjárulékok) 420.070 eft-ot, az anyagjellegű ráfordítások 83.958 eft-ot, az értékcsökkenési leírás 4.445 Ft-ot, a pénzügyi műveletek ráfordítása 130 eft és az egyéb ráfordítások 224 eft-ot tettek ki. A NAT-nak rendkívüli ráfordítása nem volt. A NAT eljárásaiért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak az azokat szabályozó 4/2006. (II. 16.) GKM rendelet megjelenése óta nem változtak, függetlenül az inflációtól és a fogyasztói árindex növekedésétől. Bár a 2005. évi LXXVIII. törvény 2010. évi módosítása felhatalmazta az iparpolitikáért felelős minisztert, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a díjrendeletben szabályozza a végzések elleni önálló fellebbezési eljárásáért, az 14/15 oldal

akkreditált státusz területének szűkítési eljárásáért, valamint a változás-bejelentés értékelési eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat is, erre azonban 2011-ben sem került sor. A NAT 2010. áprilisában megszerzett európai és nemzetközi elismerése, azaz az EA, ILAC és IAF kölcsönös elismerési megállapodások aláírása valamennyi megfelelőségértékelési területen jelentősen növelte a NAT-nak az európai és nemzetközi akkreditálási szervezetekben előírt képviseleti és részvételi feladatait, valamint az európai akkreditálási és nemzetközi szervezetekben a tagdíja 2011-ben az előző évinek mintegy másfélszeresére emelkedett. Ennek ellenére 2011. évben a NAT nem részesült a 2005. évi LXXVIII. törvény (1) bekezdés 25. c) pontjában megjelölt, a nemzetközi együttműködés költségeinek fedezésére a központi költségvetésből kapott támogatásból. Mindezekre tekintettel a korábbi két évhez hasonlóan a költségvetés 2011-re is veszteséget tervezett. Tekintettel arra, hogy az alaptevékenységből származó bevételek a NAT összes bevételének 91,30%-át teszik ki. valamint nincs realitása annak, hogy a bevételek 1,77%-át adó tagdíjak mértékét a NAT Közgyűlése emelje, a NAT eredménytartalékainak ismételt részbeni felhasználásának elkerülése céljából szükségessé vált a ráfordítások jelentős mértékű olyan csökkentése, amely még nem ment a rendeltetésszerű működés rovására. Mindez természetesen nem tette lehetővé a fejlesztések szükséges mértékű realizálását sem szakmai téren, sem az irodaház és a tárgyi eszközök vonatkozásában. A tervezett negatív eredményt a NAT jelentősen csökkenteni tudta azzal, hogy az akkreditált státusz megújítási kérelmek száma kis mértékben növekedett, az EA térítést fizetett a NAT-nak az ügyvezető igazgatójának EA vezetőségi tagként és kincstárnokként végzett tevékenységéért, továbbá a NAT kiemelten költségtakarékosan működött és a fejlesztések egy részét elhalasztotta. Az 1.765 eft eredmény miatt eltérően a 2010. évtől, 2011-ben nem volt szükség a NAT-nak az eredménytartalékának felhasználására. A NAT eszközeit semmilyen jelzálog, illetve zálogjog nem terheli. Annak érdekében azonban, hogy a NAT az európai és nemzetközi kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tudjon tenni, továbbá a szükséges szakmai, szervezeti és tárgyi fejlesztések a NAT eredménytartalékának felhasználása nélkül 2012-ben realizálódhassanak, rendezni szükséges az eljárási díjak szabályozását és biztosítani kell a törvényben előírt támogatást. Amennyiben a NAT eljárásaiért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak rendezése nem biztosítja a NAT önfinanszírozó működését, akkor a 765/2008/EK rendelet 4. cikkének (9) bekezdése alapján a tagállamnak kell biztosítania, hogy a feladatok megfelelő ellátására a nemzeti akkreditáló testülete rendelkezzen a megfelelő pénzügyi és humán forrásokkal, beleértve a külön feladatok ellátását is, mint az európai és nemzetközi akkreditálási együttműködésben való részvétel, illetve olyan tevékenységek, amelyek a közpolitikák támogatásához szükségesek, és amelyek nem önfinanszírozók. 15/15 oldal