Ú T M U T A T Ó Saját dolgozók képzési költségeinek elszámolása a szakképzési hozzájárulás terhére A 2003. évi LXXXVI. törvény lehetővé teszi a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek számára, hogy az éves szakképzési hozzájárulás egy részét saját dolgozóik képzésére fordítsák. Az elszámolás feltételeit új jogszabály, a 15/2009. (VII.24.) SZMM rendelet szabályozza, mely 2009. július 27-én lépett hatályba. Előírásait azon képzések tekintetében kell alkalmazni, amelyek esetében a képzésben résztvevő felnőttel a képző intézmény az Fktv. 20. szerinti felnőttképzési szerződést 2009. július 27-én vagy azt követően kötötte meg. Az Európai Uniós források terhére 2009. szeptember 1-jéig kiírt pályázatok keretében megvalósuló képzésekre, továbbá 15/2009. (VII.24.) SZMM rendelet hatálybalépésének napján folyamatban lévő képzésekre továbbra is a 13/2006.(XII.27.) SZMM rendelet szabályait kell alkalmazni. A következőkben a 15/2009. (VII.24.) SZMM rendelet hatálya alá tartozó képzésekre vonatkozó elszámolási szabályokat ismertetjük! A szakképzési hozzájárulási kötelezettségnek az e rendelet alapján elszámolható költségekkel történő csökkentése - a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 21. (2) bekezdés b) pontja alapján (vagyis: a szakképzési hozzájárulásnak a felnőttképzésre elszámolható része) állami támogatásnak minősül, amelyre a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezet, illetve II. fejezet 8. szakaszában foglaltak az irányadóak. 1./ Fogalmak 1.1. Állami támogatás: az Európai Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatás és a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK rendelet - HL L sorozat 379. szám, 2006. 12. 28. - 2. cikke szerinti csekély összegű (de minimis) támogatás; Csekély összegű (de minimis) állami támogatásnak minősül minden olyan állami (központi költségvetési, vagy önkormányzati) forrásból nyújtott támogatás, amelynek az együttes összege három egymást követő pénzügyi év alatt nem haladja meg a 200.000 eurónak megfelelő forintösszeget, és amelyről a jogszabály kimondja, hogy de minimis támogatásnak kell tekinteni. A Bizottsági rendelet alapján a tagállam a fenti előírásoktól a csekély összegű támogatások vonatkozásában eltérhet. A Rendelet nem mondja ki, hogy a hatálya alá tartozó támogatást de minimis támogatásnak kell tekinteni, így bármely összegű támogatásra alkalmazni kell. Fentiek alapján a szakképzési hozzájárulásból a saját munkavállalók képzésére fordított összeget más támogatással nem kell összevonni. 1.2. Belső képzés: az Fktv. 29. 13. pontjában meghatározott képzés, vagyis: Belső képzésnek minősül a munkáltató által a saját munkavállalói részére saját munkaszervezetén belül, nem üzletszerűen szervezett képzés, illetve a külön jogszabályok alapján végzett köztisztviselői továbbképzés. (A belső képzés szempontjából munkavállaló az Flt. 58. -a (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott személy.)
1.3. Külső képzés: az a képzés, amelyet a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói részére, teljes egészében saját szervezetétől elkülönült, az Fktv. szerint akkreditált felnőttképzési intézmény (a továbbiakban: képző intézmény) közreműködésével - szolgáltatási szerződés alapján - valósít meg; 1.4. Vegyes képzés: az a képzés, amelyet a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói részére részben külső képzésként, részben belső képzésként valósít meg; 1.5. Áthúzódó képzés: az a képzés, amelyet a hozzájárulásra kötelezett több tárgyévet érintően valósít meg; 1.6. Tárgyév: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó hozzájárulásra kötelezett üzleti éve, valamint az egyéb hozzájárulásra kötelezett naptári éve; 1.7. Általános képzés: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 38. cikk 2. pontjában meghatározott képzés, vagyis: olyan oktatást tartalmazó képzés, amely nem kizárólag vagy nem elsődlegesen a munkavállalónak a vállalkozásnál jelenleg betöltött vagy későbbiekben betöltendő állásában alkalmazható, hanem olyan képesítést ad, amely nagy mértékben hasznosítható más vállalkozásoknál vagy munkaterületeken. A képzés akkor tekintendő általánosnak, ha például: a) különböző független vállalkozások együttesen szervezik, vagy ha különböző vállalkozások munkavállalói is jelentkezhetnek rá, vagy b) valamely hatóság, közjogi testület, vagy egyéb olyan testület, illetve intézmény, amely számára egy tagállam vagy a Közösség biztosította a szükséges hatáskört, azt elismeri, hitelesíti vagy jóváhagyja. Fentiek alapján "általános" a képzés, ha: a) az OKJ-ben szereplő szakképesítésre felkészítő képzés, vagy b) állami nyelvvizsgára felkészítő képzés, vagy c) az Sztv. hatálya alá tartozó, de az OKJ-ben nem szereplő szakképesítésre felkészítő képzés, illetve az akkreditált felnőttképzési intézmény által szervezett, olyan szakmai képzés, amelyre különböző független vállalkozások küldhetnek munkavállalót, vagy különböző vállalkozások munkavállalói is jelentkezhetnek. 2 1.8. Speciális képzés: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 38. cikk 1. pontjában meghatározott képzés: olyan oktatást tartalmazó képzés, amely közvetlenül és elsődlegesen a munkavállalónak a vállalkozásnál jelenleg betöltött vagy a jövőben betöltendő állásában alkalmazható, és olyan képesítést ad, amely nem vagy csak csekély mértékben hasznosítható más vállalkozásoknál vagy más munkaterületeken; A képzés akkor tekintendő "speciálisnak", ha: a) ha belső képzésként szervezik és az Sztv. (szakképzési törvény) hatálya alá tartozó, de az OKJ-ben nem szereplő szakképesítésre felkészítő képzés, vagy nyelvi képzés, b) kizárólag a hozzájárulásra kötelezett igényei szerint, a megrendelésére készített képzési program alapján, a részére külső képzésként megvalósított szakmai vagy nyelvi képzés. Ha valamely támogatási projektben mind általános, mind szakosított képzési összetevők szerepelnek, amelyek a képzés támogatási intenzitásának a kiszámítása szempontjából nem választhatók el egymástól, vagy ha a támogatási projektben szereplő képzés általános, illetve szakosított képzési jellege nem állapítható meg, a szakosított képzésre vonatkozó támogatási intenzitásokat kell alkalmazni. 2
1.9. Támogatási intenzitás: a támogatástartalom és az elszámolható költségek jelenértékének hányadosa, százalékos formában kifejezve; 1.10. Mikro-, kis- és középvállalkozás: az a vállalkozás, amely a tárgyév első napján megfelel a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott vállalkozások valamelyikének; vagyis: Vállalkozás Egy vállalkozás gazdasági tevékenységet folytató egységnek tekintendő jogi formájától függetlenül. Ez különösen magában foglalja a kézművesipari vagy egyéb tevékenységet folytató önálló vállalkozókat vagy családi vállalkozásokat, valamint a rendszeres gazdasági tevékenységet folytató személyegyesüléseket vagy szövetkezeteket. A vállalkozástípust meghatározó alkalmazotti létszám és pénzügyi határértékek (1) A mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) típusba a 250-nél kevesebb személyt foglalkoztató vállalkozások tartoznak, amelyek éves árbevétele nem haladja meg az 50 millió eurót, és/vagy az éves mérlegfőösszegük értéke nem haladja meg a 43 millió eurót. (2) A kkv típuson belül a kisvállalkozás annak meghatározása szerint olyan vállalkozás, amely 50-nél kevesebb személyt foglalkoztat, és amelynek éves árbevétele és/vagy éves mérlegfőösszegének értéke nem haladja meg a 10 millió eurót. (3) A kkv típuson belül a mikrovállalkozás annak meghatározása szerint olyan vállalkozás, amely 10-nél kevesebb személyt foglalkoztat, és amelynek éves árbevétele és/vagy éves mérlegfőösszegének értéke nem haladja meg a 2 millió eurót. 1.11. Hátrányos helyzetű munkavállaló: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 18. pontjában meghatározott munkavállaló; vagyis az a személy, aki: a) az előző 6 hónapban nem állt rendszeresen fizetett alkalmazásban; vagy b) nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakképesítést (ISCED 3); vagy c) 50 éven felüli személy; vagy d) egy vagy több eltartottal egyedül élő felnőtt; vagy HU L 214/16 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2008.8.9. e) valamely tagállam olyan ágazatában vagy szakmájában dolgozik, amelyben 25 %-kal nagyobb a nemi egyensúlyhiány, mint e tagállam valamennyi gazdasági ágazatára jellemző átlagos egyensúlyhiány, és ezen alulreprezentált nemi csoportba tartozik; vagy f) egy tagállam etnikai kisebbségéhez tartozik, és akinek szakmai, nyelvi képzésének vagy szakmai tapasztalatának megerősítésére van szüksége ahhoz, hogy javuljanak munkábaállási esélyei egy biztos munkahelyen. 1.12. Fogyatékossággal élő munkavállaló: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 20. pontjában meghatározott munkavállaló; vagyis fogyatékkal élő munkavállaló bármely olyan személy a) aki a nemzeti jog szerint fogyatékosnak elismert; vagy b) aki elismerten fizikai, elmebeli vagy pszichológiai károsodásban szenved; 1.13. Mezőgazdasági termék: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 22. pontjában meghatározott termék, vagyis a) a Szerződés I. mellékletében felsorolt termékek, kivéve a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó halászati és akvakultúra-termékeket; b) a 4502, a 4503 és a 4504 KN-kód alá tartozó termékek (parafatermékek); c) az 1234/2007/EK tanácsi rendeletben (1) említett, tejet és tejtermékeket utánzó vagy helyettesítő termékek; 3 3
4 1.14. Mezőgazdasági termék feldolgozása: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 23. pontjában meghatározott feldolgozás; vagyis mezőgazdasági terméken végrehajtott bármely művelet, amelynek az eredményeként keletkező termék szintén mezőgazdasági terméknek minősül, kivéve a mezőgazdasági üzemben végzett az állati vagy növényi eredetű termék első értékesítését előkészítő tevékenységét. 1.15. Mezőgazdasági termék forgalomba hozatala: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 24. pontjában meghatározott forgalomba hozatal; vagyis: a mezőgazdasági termék értékesítési célú birtoklása vagy bemutatása, megvételre való felkínálása, leszállítása vagy egyéb módon történő piacra bocsátása, kivéve az elsődleges termelő részéről a viszonteladóknak vagy feldolgozóknak történő első értékesítést, valamint a termék első értékesítését előkészítő tevékenységeket; az elsődleges termelő részéről a végső felhasználóknak történő értékesítést csak akkor kell forgalomba hozatalnak tekinteni, amennyiben az e célra elkülönített helyiségben történik; 1.16. Nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet] 8. számú mellékletében meghatározott vállalkozás; A nehéz helyzetben lévő vállalkozás fogalma (85/2004. (IV. 19.) Korm. rend. 8.sz. melléklet) 1. A nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás 2.1 pontjának megfelelően akkor tekinthető egy vállalkozás nehéz helyzetben lévőnek, ha az képtelen - akár saját erejéből, akár pedig a tulajdonosai/részvényesei vagy a hitelezői által biztosított források révén - arra, hogy megállítsa a veszteségek halmozódását, amely a hatóságok külső beavatkozása nélkül szinte teljes bizonyossággal azt eredményezné, hogy rövid vagy középtávon feladja üzleti tevékenységét. 2. Valamely vállalkozás, méretétől, illetve a körülményektől függetlenül, akkor tekinthető nehéz helyzetben lévőnek, ha: a) korlátolt felelősségi alapon működő társaság esetén jegyzett tőkéjének több mint a fele nincs meg, és annak több mint egynegyede az előző 12 hónap során veszett el; vagy b) olyan társaság esetén, ahol legalább egyes tagok korlátlan felelősséggel bírnak a társaság tartozása tekintetében, a társaság könyveiben kimutatott tőkének több mint a fele nincs meg, és annak több mint egynegyede az előző 12 hónap során veszett el; vagy c) az adott vállalkozás - függetlenül a vállalkozási formától - megfelel a felszámolási eljárás kritériumainak. 3. Egy vállalat a 2. pontban hivatkozott feltételek hiányában is nehéz helyzetben lévőnek tekinthető, amennyiben egy vállalkozás nehéz helyzetére utaló szokásos jelek mutatkoznak, mint a növekvő veszteségek, a csökkenő forgalom, a felhalmozódó leltári készletek, a fölös kapacitás, a lanyhuló pénzforgalom, a növekvő adósságok, az emelkedő kamatköltségek és a zuhanó vagy nullára leírt nettó eszközérték. Súlyos helyzetben nem kizárt, hogy a vállalkozás már fizetésképtelenné vált, vagy kollektív felszámolási eljárást indítottak ellene. Az utóbbi esetben ez az iránymutatás az ilyen eljárással összefüggésben nyújtott valamennyi olyan támogatásra vonatkozik, amelynek eredményeként a vállalkozás folytatni tudja üzleti tevékenységét. Egy nehéz helyzetben lévő vállalkozás mindenesetre csak akkor jogosult támogatásra, ha igazolni lehet, hogy képtelen saját erejéből, illetve a tulajdonosai/részvényesei vagy a hitelezők által biztosított források bevonásával talpra állni. 4. Az újonnan alapított vállalkozások még akkor sem jogosultak megmentési célú vagy szerkezetátalakítási támogatásra, ha induló pénzügyi helyzetük bizonytalan. Ennek tipikus esete, ha egy korábbi vállalkozás felszámolásából új vállalkozás jön létre vagy pusztán átveszi egy ilyen vállalkozás teljes eszközállományát. 4
Elvileg egy vállalkozást a vonatkozó tevékenységi területen elkezdett műveleteitől számított első három éven keresztül tekintenek újonnan alapítottnak. Csak ezen időszak után válik jogosulttá megmentési célú vagy szerkezetátalakítási támogatásra, feltéve ha: a) e melléklet értelmében egy nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül, és b) nem tartozik egy nagyobb üzleti csoporthoz, kivéve a 5. pontban megállapított feltételeket. 5. Egy nagyobb vállalatcsoporthoz tartozó vagy azáltal átvett vállalat rendszerint nem jogosult megmentési célú vagy szerkezetátalakítási támogatásra, kivéve, ha a vállalat igazoltan saját működése, és nem a csoporton belüli önkényes költségfelosztás eredményeként jutott bajba, és a nehézségek túl súlyosak ahhoz, hogy csoportszinten megoldhatóak legyenek. Amennyiben a nehéz helyzetben lévő vállalat leányvállalatot hoz létre, a leányvállalat az őt ellenőrző nehéz helyzetben lévő vállalattal együtt csoportnak tekintendő és az e bekezdésben megállapított feltételeknek megfelelően támogatásban részesülhet. 6. Amennyiben a támogatási intézkedés a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó állami támogatásnak minősül, egy KKV-t csak akkor kell nehéz helyzetben lévőnek tekinteni, ha megfelel a 800/2008/EK bizottsági rendelet 1. cikk (7) bekezdésében meghatározott feltételeknek. 1.17. Támogatástartalom: a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 1. 31. pontjában meghatározott fogalom (a kedvezményezett számára nyújtott állami támogatásnak az 5. számú mellékletben foglalt módszertan alapján kiszámolt értéke Segítség az alábbi honlapon:.www2.pm.gov.hu----- jobb oldalon TVI-re klikkelni és a listából a támogatástartalom kiszámítására lépni 5 2./ Az elszámolás alapja Az elszámolás alapja a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (Fktv.) 20. -ában meghatározott felnőttképzési szerződés, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 110. -sa szerinti tanulmányi szerződés, vagy a tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezés. Tanulmányi szerződés (A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény szerinti tanulmányi szerződés Mt. 110. (1) A munkáltató szakemberszükségletének biztosítása érdekében tanulmányi szerződést köthet. A szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a másik fél pedig kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, illetőleg a képzettség megszerzése után meghatározott időn keresztül a munkáltatóval munkaviszonyát fenntartja. (2) A munkavállaló munkáltatójának köteles előzetesen bejelenteni, ha más munkáltatóval tanulmányi szerződést kíván kötni. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény szerinti tanulmányi szerződés Mt. 111.. Nem köthető tanulmányi szerződés a) munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmények biztosítására, továbbá b) ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót. Mt. 112. (1) A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni. (2) A tanulmányi szerződésben meg kell határozni a munkáltatót terhelő támogatás formáját és mértékét, továbbá a támogatás mértékével arányosan a munkavállaló által a munkáltatónál kötelezően munkaviszonyban töltendő idő tartamát, amely öt évnél hosszabb nem lehet. Munkáltatói kötelezés Mt. 103. (4) A munkavállaló - munkabérének és költségeinek megtérítése mellett - köteles a munkáltató által kijelölt tanfolyamon vagy továbbképzésen részt venni, és az előírt vizsgákat letenni, kivéve, ha ez személyi vagy családi körülményeire tekintettel rá aránytalanul sérelmes. A munkáltatói kötelezést munkavállalónként külön-külön kell kiállítani, mely minimálisan a következőket kell, hogy tartalmazza legalább 5
a kötelező munkáltató azonosító adatait; a kötelezett azonosító adatait; a kötelezés tárgyának, a konkrét képzésnek a megnevezését, időtartamát, a képzés helyszínét, idejét; a kötelezés időpontját; a kötelező aláírását; a kötelezett aláírását, mely igazolja a kötelezés átvételét és tudomásulvételét. 6 3. Elszámolási feltételek: 3.1. A képzés az Fktv.-ben, illetve a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet 1-4. -ában foglaltak szerint és nem távoktatásban történik. A szakképzés általános szabályai a rendelet szerint: Az iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén képzési programmal rendelkező, nyilvántartásba vett szakképzést folytató intézmény jogosult. A képzési programjának biztosítania kell a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmény teljesülését, amennyiben a képzés az OKJ-ben szereplő szakképesítés megszerzésére való felkészítésre irányul. A szakmai képzési programjában meghatározott ütemezés szerint biztosítania kell a szakmai képzési program megvalósításához szükséges feltételeket. Az OKJ-ben szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai elméleti és gyakorlati képzéshez szükséges eszköz- és felszerelési jegyzéket a szakképesítésért felelős miniszter által rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza. A szakképzést folytató intézmény köteles - a szakmai képzési programon alapuló - tájékoztatást nyújtani az érdeklődők számára az Fktv. előírásai szerint, a szakmai képzés nyilvános meghirdetésekor, illetve a képzés során folyamatosan. A képző intézmény a képzési program alapján köti meg a képzésben részt vevőkkel az Fktv.-ben előírt felnőttképzési szerződést. A képzési program megvalósításához kapcsolódó egyéb (alvállalkozói, megbízási, bérleti stb.) szerződéseknek is a képzési programon kell alapulniuk. Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben oktatóként csak olyan személy foglalkoztatható, aki az akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályairól szóló 24/2004. (VI. 22.) FMM rendelet 1. számú mellékletében meghatározott iskolai végzettséggel, szakmai képesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkezik. Külön jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítette. TÁVOKTATÁS: A távoktatásban a hagyományos tantermi oktatáshoz képest új szerepben jelennek meg a tanulók, az oktatók és az oktatási intézmény egyaránt. A hagyományos osztálytermi képzésből olyan jól ismert az oktató felügyelete alatt zajló közvetlen irányítás kisebb szerepet kap. Az oktatás a tanulási/tanítási folyamat nagy részében távirányítással történik, a tanár ritkán találkozik a tanulókkal, tehát nem közvetlenül tanítja őket. Ezen túlmenően megváltoznak az alkalmazott oktatási eszközök és módszerek is. Nyomtatott tananyagok mellett elektronikus tananyag segíti a tanulókat. A tanulónak nem önállóan, segítség nélkül kell elsajátítania a tananyagot, ugyanis a távoktatási anyagok a megtanulandó ismereteken kívül módszereket is tartalmaznak arra nézve, hogyan kell ezeket feldolgozni. A tanárokkal, tutorokkal fenntartott személyes kapcsolat levél, telefon, e-mail, konzultáció stb. révén bármikor segítséget kap(hat) a tanuló. 3.2. A képzés általános vagy olyan speciális jellegű, amely megfelel a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 1. (1) bekezdés c), e) és g) pontjai valamelyikében foglaltaknak. (1) E törvény hatálya - a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: felsőoktatási törvény) 11. (1)-(2) bekezdésében és (3) bekezdésének b) pontjában szabályozott képzés, valamint az iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzések kivételével - kiterjed minden olyan iskolai rendszerű és a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: felnőttképzési törvény) alapján felnőttképzési tevékenységnek minősülő iskolarendszeren kívüli szakmai képzésre, amely 6
a) - b) - c) munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzésére, d) e) a szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorlásához, a mestervizsgához szükséges ismeretek elsajátítására, f) g) a megváltozott munkaképességűeket érintő rehabilitációs képzésre, továbbá h) irányul. 7 Bővült az elszámolható képzések köre gépjárművezetői képzésekkel: A közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló külön jogszabályban meghatározott közúti közlekedési szolgáltatást végző hozzájárulásra kötelezettek a minimum C, illetve C+E vagy D, illetve D+E vezetői engedélykategóriához kötött gépkocsivezetői munkakör ellátásához szükséges vezetői engedélyek megszerzését célzó képzések, és az ezekhez kapcsolódó külön jogszabályban meghatározott képzések és továbbképzések költségeit, ideértve a veszélyesáru-szállító gépkocsivezető, belföldi és nemzetközi fuvarozó, autóbuszos szakmai alapképesítés és autóbuszos továbbképzési képesítés, könnyű- és nehézgépkezelői tanfolyami képzéseket is, e rendelet szerint számolhatják el. 3.3. A képzés minimális időtartama 20 óra; 3.4. A képzésre az Európai Unió tagállamainak területén kerül sor; 3.5. A képzésről a hozzájárulásra kötelezett a 15/2009. (VII.24.) SZMM r. 5. -ában meghatározott adatszolgáltatást teljesítette. 4. Támogatási tilalom Nem számolható el a szakképzési hozzájárulás terhére, azaz nem nyújtható támogatás az alábbi tevékenységeket végző hozzájárulásra kötelezettek részére: 4.1. a 800/2008/EK bizottsági rendelet 1. cikk (2) bekezdésében foglalt következő tevékenységekhez: - az exporttal kapcsolatos tevékenységek támogatása, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás; - az importáru helyett belföldi áru használatától függő támogatásra. 4.2. a 800/2008/EK bizottsági rendelet 1. cikk (3) bekezdés c) pontjában foglalt tevékenységekhez: - a mezőgazdasági termékek feldolgozásához és forgalmazásához nyújtott támogatás, a következő esetekben: amennyiben a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy amennyiben a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ; 7
4.3. a 800/2008/EK bizottsági rendelet 1. cikk (6) bekezdésében meghatározott esetekben, vagyis olyan támogatási programok, amelyek nem zárják ki kifejezetten egyedi támogatás kifizetését olyan vállalkozás számára, amellyel szemben az adott támogatást jogellenesnek és a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító bizottsági határozaton alapuló visszafizetésre kötelező határozatot hoztak; ad hoc támogatás olyan vállalkozás javára, amely ellen az adott támogatást tiltottnak és a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító bizottsági határozaton alapuló visszafizetésre kötelező határozatot hoztak; nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott támogatás. 4.4. A 15/2009. (VII.24.) SZMM rendeletben szereplő, a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatás különböző elszámolható költségek esetén halmozható más, a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatással. Azonos vagy részben azonos elszámolható költségek esetében a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatás abban az esetben halmozható más, a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatással, illetve csekély összegű támogatással, ha az nem vezet a 800/2008/EK bizottsági rendelet szerinti legmagasabb támogatási intenzitás, illetve támogatási összeg túllépéséhez. 8 5. Az elszámolás alapja 5.1. Külső képzés esetén a hozzájárulásra kötelezett és a képző intézmény közötti szolgáltatási szerződés és az annak alapján képzésenkénti részletezettséggel kiállított számla képezi az elszámolás alapját. A szolgáltatási szerződésben fel kell tüntetni a hozzájárulásra kötelezett statisztikai számjelét. 5.2. Belső képzés esetén: A belső kapacitások igénybevételének elszámolása képzésenként, belső elkülönített számlán és bizonylaton, tényleges önköltségen történik. 5.3. Vegyes képzés esetén: A belső és a külső képzésre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. (A felnőttképzési szerződést a képző intézmény köti meg a munkavállalókkal!) 5.4. Áthúzódó képzés esetén: A hozzájárulásra kötelezett a képzés költségeit évente, a hatályos számviteli szabályoknak, valamint a képzés tárgyévében érvényes pénzügyi előírásoknak megfelelően teljesítésarányosan (képzési órák arányában) számolhatja el, amennyiben a képzés megkezdésének tárgyévétől kezdődően a képzés költségeit a szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére évente elszámolta. 5.5. A felnőttképzési intézmény külső képzés esetén köteles a hozzájárulásra kötelezettnek a rendeletben előírt dokumentálási kötelezettsége teljesítése érdekében átadni a következő dokumentumok cégszerűen hitelesített másolatát: a külön jogszabályban meghatározott intézmény-akkreditációs tanúsítvány. a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalójával megkötött felnőttképzési szerződés. OKJ-ban nem szereplő, valamint nem akkreditált program alapján folytatott képzés esetén az Fktv. 16. -ának (2) bekezdése szerinti képzési program. akkreditált képzés estén a program-akkreditációs tanúsítvány. 8
(A cégszerűen hitelesített másolaton a cég törvényes képviselőjének, aláírásra jogosult természetes személyének (személyeinek) aláírási címpéldány(ai)ban rögzítettel megegyező módón történő aláírásával ellátott fénymásolatot értjük.) 9 6. Az elszámolható kiadások köre A figyelembe vehető költségek felsorolását a 15/2009. (VII. 24.) SZMM rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza! 7. Az elszámolható költségek maximális támogatási intenzitása A szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére elszámolható költségek maximális támogatási intenzitása - általános képzés estén az elszámolható költségek 60%-a; - speciális képzés esetén az elszámolható költségek 25%-a. A maximális támogatási intenzitás az elszámolható költségek 80%-ának megfelelő maximális támogatási intenzitásig növelhető a következők szerint: - 10 százalékponttal a fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű munkavállalóknak nyújtott képzés, - 10 százalékponttal középvállalkozás, és 20 százalékponttal mikro- vagy kisvállalkozás esetén. Ha valamely képzési projektben általános és speciális képzési összetevők is szerepelnek, amelyek a képzés támogatási intenzitásának a kiszámítása vonatkozásában egymástól nem választhatók el, vagy ha a képzés általános, illetve speciális jellege nem állapítható meg, az (1) bekezdés b) pontja szerinti speciális képzésre vonatkozó támogatási intenzitásokat kell alkalmazni. A támogatás mértéke nem lehet több a képzésben résztvevőnként és képzési óránként a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére - külön jogszabály alapján - megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összegének (minimálbér) 6 százalékánál. 8. A bizonylatok, dokumentumok megőrzése A 15/2009. (VII.24.) SZMM rendeletben szereplő, 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatások esetében a hozzájárulásra kötelezettnek és a munkaügyi központnak a támogatás igénylését, felhasználását, ellenőrzését alátámasztó bizonylatokat, dokumentumokat és nyilvántartásokat, valamint minden olyan nyilvántartást, amely az elszámolható költségeket és a megengedhető maximális támogatási intenzitás betartására vonatkozó információkat tartalmazza, a támogatás odaítélésétől számított 10 évig meg kell őriznie. 9. Adatszolgáltatási kötelezettség A hozzájárulásra kötelezettnek a tárgyévre elszámolt képzésre vonatkozó adatszolgáltatást az 1. és 2. számú mellékletek (Bejelentőlap, Adatlap) alapján kell benyújtani a tárgyévet követő év második hónapjának 25. napjáig a székhelye szerint illetékes regionális munkaügyi központ részére. Az adatszolgáltatás helyességét annak benyújtásától számított 60 napon belül a munkaügyi központ megvizsgálja. Hibásan, vagy pontatlanul kitöltött, illetőleg ellentmondó adatokat tartalmazó adatszolgáltatás esetén a munkaügyi központ 15 munkanap alatt teljesítendő hiánypótlásra történő felszólítást küld a hozzájárulásra kötelezettnek. 9
A hiánypótlás nem, vagy nem határidőre történő teljesítése esetén a munkaügyi központ az ellenőrzésre vonatkozó előírások szerint jár el. 10. Ellenőrzés Az adatszolgáltatás megfelelő teljesítését, valamint a benyújtott dokumentumokban szereplő adatok tartalmát a székhely szerint illetékes regionális munkaügyi központ ellenőrzi. Az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságokról a munkaügyi központ az ellenőrzést követő 30 napon belül az ellenőrzéssel összefüggő dokumentumok megküldésével tájékoztatja a) a szakképzési hozzájárulást az Szht. 4. -a alapján teljesítő (gyakorlati képzést szervező) hozzájárulásra kötelezett esetében az NSZFI-t, b) a szakképzési hozzájárulást az Szht. 5. -a alapján teljesítő (gyakorlati képzést nem szervező) hozzájárulásra kötelezett esetében az APEH területileg illetékes igazgatóságát. 10 10
11. Az adatszolgáltatás határideje, módja, a 15/2009. (VII.24.) SZMM rendelet hatálya alá tartozó képzések vonatkozásában Az adatszolgáltatás határideje a tárgyévet követő második hónap 25. napja, egyezően a szakképzési hozzájárulásról szóló adóbevallás határidejével. Az eltérő üzleti évet választó hozzájárulásra kötelezettek a fenti rendelet hatálybalépését követően megszervezett képzéseik tárgyában a tárgyévet (azaz az üzleti évüket) követő (üzleti) év második hónapjának 25. napjáig nyújtják be az adatszolgáltatást a regionális munkaügyi központ részére. Vagyis: a 15/2009. (VII.24.) SZMM rendelet hatálya alá tartozó, 2009. évi képzések vonatkozásában - a normál naptári év = üzleti év rendszerben gazdálkodó hozzájárulásra kötelezettek 2010. február 25-éig, - az eltérő üzleti évet választó hozzájárulásra kötelezettek a tárgyévet (azaz az üzleti évüket) követő (üzleti) év második hónapjának 25. napjáig nyújtják be az adatszolgáltatást. 11 Az adatszolgáltatás tartalma: - A vonatkozó rendelet 1.sz. melléklete szerinti Bejelentő lap 1 db hiánytalanul kitöltött, cégszerűen aláírt példánya, - a 2. sz. adatlapból (Adatlap a képzésre vonatkozóan) 1-1 példányt mindegyik, a tárgyévben folyó képzésről, melynek teljes, vagy részköltsége elszámolásra került a tárgyévi hozzájárulás terhére. Egyéb dokumentumokat beküldeni nem kell! Az adatszolgáltatást az alábbi címre kell beküldeni: Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Vas megyei székhellyel rendelkező hozzájárulásra kötelezettek: 9700 Szombathely, Hollán Ernő u. 1. Győr-Moson-Sopron megyei székhellyel rendelkező hozzájárulásra kötelezettek: 9021 Győr, Városház tér 3. Zala megyei székhellyel rendelkező hozzájárulásra kötelezettek: 8900 Zalaegerszeg, Mártírok útja 42-44. Az adatszolgáltatás témafelelősei a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központnál: Szombathely:Kámán István 94/520-431, 30/377-7445 Győr: Andersch Tibor 96/529-927 Zalaegerszeg: Both Hajnalka 92/509-861 11