Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ÓRÁS MESTERVIZSGA SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK
- 1997 - I. A MESTERVIZSGÁRA JELENTKEZÉS FELTÉTELEI A) A mestervizsgához szükséges szakképesítések adatai: A szakma (szakképesítés) megnevezése: órás száma (azonosító száma): 606 (OSZJ) 33 5237 03 (OKJ), valamint az ezzel egyenértékű (jogelőd) szakmai képesítések B) A mestervizsga előfeltételeként előírt szakmai gyakorlat A szakmában eltöltött gyakorlat szakiránya: órás időtartama: 3 év Megjegyzés: a szakmai gyakorlat részidőkből is összeállhat, de az utolsó időszak a vizsgára jelentkezés időpontjánál ne legyen 1 évnél régebbi 2
II. A MESTER MUNKATERÜLETE. A SZAKMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ TEVÉKENYSÉGKÖRÖK 2.1 A mester szakmai munkaterületének leírása A 606 (OSZJ), és 33 5237 03 (OKJ) azonosítású számú és órás szakmai képesítéssel rendelkező mester szakmája gyakorlása során önállóan, megfelelő műszerezettséggel, kézi-, és célszerszámokkal az alábbi tipikusan jellemző munkatevékenységet végez: önálló órajavító szolgáltatói tevékenységet órával kapcsolatos kereskedelmi tevékenységet önálló órajavító és órával kapcsolatos kereskedelmi tevékenységet végző műhely vezetését önálló értékbecslés (óra adás-vétel, nemesfém tokozású órák adás-vétele) 2.2 A mester tevékenységi területe és feladatköre órajavítás garanciális órajavítás az órák felkészítése eladásra nemesfém tokozású órák adása-vétele óra tartozékok értékesítése (bőrárú, fémcsatok, nemesfém láncok) stílusismeret alapján antik órák kormeghatározása értékbecslés 3
III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK 3.1 A szakma mesterszintű gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok (feladatcsoportok): Elektromos és elektronikus kvarc órák javítása, mérőműszerek használata Az órajavító műhely berendezése Fémipari alapismeretek. Kézi forgácsolás, alakítás, oldható és oldhatatlan kötések készítése Az óra pontos meghatározása, értékbecslés Az órák és a részegységek működésének ismerete A hibás alkatrészek felismerése és pontos meghatározása A hibás alkatrészek helyett új alkatrészek megrendelése, beszerzése Alkatrészek műszaki rajzának olvasása, elkészítése Alkatrészek elkészítése Az óraszerkezetek szét-, és összeszerelése Az óraszerkezetek javítása gyári műszaki leírások alapján Munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása és alkalmazása Alapvető kereskedelmi ismeretek alkalmazása A nemesfémmel való kereskedés szabályainak betartása Vállalkozói ismeretek alkalmazása Tanuló szakmai gyakorlati képzése 3.2. Követelmények 3.2.1. Szakmai gyakorlati követelmények: A mesterjelölt tudja (ismerje): az órajavító műhely kialakításának speciális szabályait, régi szerszámok ismerete (íjas eszterga, csappolírozó, fogfinírozó stb.), az órás eszterga részeit és felhasználási területeit, az antik órák meghatározásának alapjait, az új csap készítésének munkamenetét, a fogaskerék készítés munkamenetét, az órás gátszerkezet részegységeit és a működési alapelvét, az órás gátszerkezetben előforduló hibákat és azok okait, a henger gátszerkezet részegységeit és működési alapelvét, a henger gátszerkezetben előforduló hibákat és azok okait, az angol gátszerkezet részegységeit és működési alapelvét, 4
az angol gátszerkezetben előforduló hibákat és azok okait, a Strasszer gátszerkezet részegységeit és működési alapelvét, a Strasszer gátszerkezetben előforduló hibákat és azok okait, Az óraszerkezetben alkalmazott különleges ingafajták részeit és szerelésüket, a Breguet hajszálrugó készítésének munkamenetét a különleges naptárszerkezetek-, stopperszerkezetek-, és négynegyedes ütőszerkezetek fajtáit és működési alapelvüket, az órák minőségi és ár meghatározásait, a tartós fogyasztási cikkekre érvényes jogszabályokat, az órajavítás vállalását és a javítás közben végzendő adminisztrációs tevékenységeket, a különböző alkatrész-kereskedések általános és speciális árukészleteit, az alapvető szerkesztéseket, egyszerű alkatrészek műszaki rajait, a fémjelek felismerését és a nemesfémek finomsági fokának megállapítását, a svájci szabadhorgony gátszerkezet alapelvét, meghibásodási lehetőségeit az elektromos és elektronikus órák javíthatóságát, hiba-megállapítását mérő műszerek használatát, az elektromos és elektronikus órák működési elvét, az elektromos kvarc órák energiatárolóinak (elemek) tulajdonságait, felhasználási lehetőségeit (ezüstoxid, alkáli, lítium). Tudja: azokat a műveleti sorrendeket, amelyekkel a különleges óraszerkezet szét- és összeszerelhetők, betartani szét- és összeszereléskor az alapvető szabályokat, amelyek alkalmazásakor a szerkezet és az alkatrészek nem hibásodnak meg, alkalmazni az alkatrészek tisztításának különböző, az adott esetben legcélszerűbb módszereit és megoldásait, az olajozás műveleti sorrendjét pontosan betartani, alkalmazni azokat a szerszámokat, amelyek elősegítik, illetve lehetővé teszik a szét- és összeszerelés munkaműveletét, használni azokat a műszereket, amelyekkel az óraszerkezet összműködése ellenőrizhető, alkalmazni a műszaki életben használatos szabványokat, felismerni azokat a hibás alkatrészeket, egységeket, amelyek csak új beszerzésével pótolhatók, illetve amelyeket el lehet készíteni, azokat a műveleti sorrendeket, amelyek alapján az alkatrészek elkészíthetők, a billegőtengely készítés munkamenetét, pontosan kitölteni az alkatrész megrendelőket és megrendelni az alkatrészt a gyártól, az elektromos és elektronikus órák mérési pontjait, a forrasztások és ragasztások szabályait, a szakmában használatos különböző vegyszerek tulajdonságait (tisztításhoz, forrasztáshoz, nemesfémhez használt). 3.2.2. Követelmények a szakmai elmélet területén A mesterjelölt ismerje és tudja alkalmazni az alábbi témakörök elméleti anyagát: Általános alapismeretek, gyengeáramú alapismeretek, Szakmai ismeretek, Szerkezettani - szerelési - javítási ismeretek, 5
Szakmai számítások, rugóhossz számítás, mutatószerkezeti kerekek méreteinek meghatározása, elem működési idejének kiszámítása, óránkénti lengésszám meghatározása, inga hosszának számítása, Fémipari szakmai alapismeretek (műszerész, lakatos stb.), Szakrajzi ismeretek alapvető szerkesztés, merőleges, párhuzamos, kör, érintő stb., speciális görbék szerkesztése: ellipszis, általános géprajzi alapismeretek, óra alkatrészek ábrázolása vetületben és metszetben, Clement, Graham, peckes és svájci gátszerkezet szerkesztése, horgonytest rajza. Szakmai etika, Anyagismeret. 6
IV. A SZAKMAI MINŐSÍTÉS ÉS VIZSGÁZTATÁS RENDJE A mestervizsga célja: annak megállapítása, hogy a mesterjelölt elsajátította-e a tevékenység gyakorlásához mester szinten szükséges szakmai elméleti és gyakorlati-, az üzlet vezetéséhez szükséges vállalkozási-, illetve a tanulóképzéshez szükséges alapvető pedagógiai ismereteket képes-e a munkáját magas színvonalon önállóan végezni, rendelkezik-e a szakmai követelmények által támasztott tudáselemekkel, gyakorlati készségekkel A mestervizsga részei: a) szakmai gyakorlati vizsga b) szakmai elméleti (írásbeli, szóbeli) vizsga c) vállalkozási ismeretek (gazdasági, jogi, munkaügyi, stb. ismeretek) d) pedagógiai alapismeretek Megjegyzés: A vállalkozási és a pedagógiai ismeretek vizsga követelményrendszere valamennyi szakmában azonos, azokat a 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet tartalmazza. Az elméleti vizsgára bocsátás feltétele az előzőleg sikeresen teljesített szakmai gyakorlati vizsga. A) Gyakorlati vizsga A mesterjelölt először a vizsgabizottság előtt a gyakorlati felkészültségéről számol be. A gyakorlati vizsga időtartama 6 óránál kevesebb nem lehet. A mestervizsga bizottság elnöke a vizsga megkezdése előtt ellenőrzi a helyszínt. A vizsgához biztosítani kell a tárgyi feltételeket, a kifogástalan minőségű anyagokat, eszközöket és gépi berendezéseket, valamint az előírás szerinti munka-, egészségügyi- és higiéniai feltételeket. A bizottság előírhatja a jelöltnek, hogy a saját eszközeit használja a szakmai szokásos szerszámainak köréből. 7
A gyakorlati mestervizsga munkavédelmi oktatással kezdődik. Fel kell hívni a vizsgázó figyelmét a munkavégzés során alkalmazandó munka- és környezetvédelmi, valamint az ergonómiai és higiéniai előírások, szabályok betartására. A gyakorlati vizsga és vizsgamunka értékelése a mestervizsga bizottság által előre elkészített pontozólap alapján történik. A mesterjelölt gyakorlati munkáját a bizottság az elkészített munkadarab minősége alapján bírálja el, figyelembe véve a munkavégzés szakszerűségét, pontosságát, technikai és technológiai folyamatát, továbbá a munkavédelmi szabályok betartását. Az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgán nem ér el a maximálisan adható pontszám 75%-át, annak a minősítése "nem felelt meg", és a vizsgát nem folytathatja. Ismét csak 6 hónap múlva jelentkezhet vizsgára. A gyakorlati vizsga után a jelöltet indoklással tájékoztatni kell az elért eredményéről. B) Írásbeli vizsga Helye a mestervizsga bizottság által célszerűen megválasztott helyiség. Időtartama maximum 8 óra lehet a konkrét feladat függvényében. Az írásbeli vizsga értékelése a bizottság által előre elkészített pontozólap alapján történik. Annak a jelöltnek, aki a maximálisan adható pontszám 75%-át nem éri el, ezt a vizsgarészt meg kell ismételnie, de a szóbeli vizsgát megkezdheti. A vizsgafeladathoz szükséges szakirodalmat (pl. normagyűjtemény) a bizottság biztosítja. Meg nem engedett eszköz használata esetén a jelöltnek a teljes vizsgát meg kell ismételnie. Az írásbeli vizsgafeladatok szakmai számítási-, és szakrajzi feladatokból állnak. C) Szóbeli vizsga Helye a mestervizsga bizottság által kijelölt helyszín. A kihúzott tétel feldolgozásához mintegy fél óra (20-30 perc) felkészülési időt kell biztosítani. A jelölt önállóan számol be felkészüléséről. A vizsgabizottság tagjai csak akkor tesznek fel kérdéseket, ha a jelölt elakad feleletében, illetve, ha az orientálás feltétlenül szükséges. Amint a mesterjelölt feleletét befejezte, természetesen a vizsgabizottságnak joga van a tételanyagon felül, de a szakma tevékenysége- ill. tárgykörébe tartozó további kiegészítő kérdéseket is feltenni, az objektívebb értékelés és minősítés érdekében. A jelölt megfelelt, ha vizsgabizottság egyszerű többséggel (vagy elnöki szavazat alapján) a feleletet elfogadja minden témakörből külön-külön. Sikertelen a szóbeli vizsga, ha bármelyik témakörből nem felelt meg a jelölt. Ebben az esetben a szóbeli vizsgát teljes egészében meg kell ismételnie. A vizsgatételek szakmai ismeretek, munkavédelmi ismeretek, szakmai etika, D) A vizsga egyes részei alóli felmentés lehetőségei és feltételei Becsüs képesítéssel rendelkezők a nemesfém-, drágakő- és vállalkozói ismeretek vizsgatantárgyak alól felmentést kaphatnak. 8
A szakirányú egyetemi, főiskolai, mérnöki oklevéllel és középfokú technikus végzetséggel rendelkező jelölt a képesítésnek megfelelő szakma esetén szakmai elméleti vizsgája vagy annak egy része alól - kérelmére - felmenthető. A felmentési kérelmet a mestervizsga-bizottságtól kell kérni, amely kérelemhez csatolni kell a felsőfokú végzettséget igazoló okirat hiteles másolatát. Amennyiben a jelölt a felmentés feltételeinek megfelel, abban az esetben az írásbeli vagy szóbeli vizsga (illetve meghatározott tantárgyi vizsgakötelezettség) alól felmenthető. A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható! Ezenkívül felmentés adható: - 20 éves működési gyakorlat után, tanulótartás nélkül - 50 éves korhatár felett V. A FELKÉSZÍTÉST SEGÍTŐ AJÁNLOTT SZAKIRODALOM Órások és óragyűjtők kis enciklopédiája: Magyar László Az órás: Magyar László Óraipari zsebkönyv: Magyar László Órás szakmai ismeretek I. II. III. Iskolai tankönyv 36178. sz. Órás szakmai ismeretek: Vályi Ödön Folyadékkristályok: Bata Lajos Anyag és gyártásismeret a műszer- és híradásipari szakmák számára. Iskolai tankönyv 37028/II-a. sz. Ötvösség, nemesfémipar: Pallai Sándor Fémipari anyag- és gyártásismeret I. II. Iskolai tankönyv 36083/I. II. sz. Órás szakrajz. Iskolai tankönyv 36194. sz. Szakmai etika. Iskolai tankönyv 37147. sz. Munkavédelem. Iskolai tankönyv Órajavítási szakmai ismeretek. Iskolai jegyzet: Vályi Huba INTERED OKTATÁSI KÖZPONT: Az Egyéni Vállalkozók Gazdálkodásának legfontosabb szabályai I. II. kötet. 9
Szakmai elméleti (szóbeli) vizsgakérdések 1. Alapismeretek I. az egyedi órakészítés története, híres órások és munkáik, óragyártás története, magyar egyedi órakészítés története. 2. Alapismeretek II. az elektromos órák javításához szükséges feltételek földelés, biztonságtechnika, elektromos órák mérési pontjai és értékei, a forrasztópákával szemben támasztott követelmények. 3. Külső vázszerkezetek (Tok) óratokok stílusai, óratokok anyagai, és készítésük, vízmentesség feltételei, különleges óratokok szerelése. 4. Belső vázszerkezetek a nyomtatott áramkörök tervezése, készítése, I.C.-rögzítés lágyforrasztás, eutektikus, termokompresszios és ultrahangos kötés, az elektromos elemek rögzítésének speciális módjai. 5. Energiatárolók a rugósfék működése és alkalmazási területe, a kiegyenlítő csiga szerepe, működése és szerelése, a vonóelem fajtái és az előforduló hibái, speciális óraelemek (levegő - cink, fordított polaritás, stb). 10
6. Felhuzószerkezetek a negatív (torpedós) felhuzószerkezet részei és működése, a negatív felhuzószerkezete szerelése, súly és rugóhajtás elektromos felhúzása (motor, csapómágnes, forgómágnes, stb.), mechanikusan működő elektromos kapcsolok. 7.Fogaskerekek ciklois görbék keletkezése, a gördülés feltételei, fogastengely és fogaskerék foggörbéinek keletkezése és lényege, működési idő és lengésszám számítások, hiányzó kerék adatainak számításai. 8. Kijelzők a digitális kijelzés fejlődéstörténete, a folyadékkristályos kijelzés szerkezeti felépítése, színes kijelzők, mátrix kijelzés. 9. Gátszerkezetek I. (Orsós) fólió szabályozó részei és működése, a kanálbillegő működése és alkalmazása, orsós gátszerkezet ingaszabályozóval, orsós gátszerkezet billegőszabályozóval. 10. Gátszerkezetek II.(Henger) a henger gátszerkezet kialakulása, részei, a henger gátszerkezet működése, a tamponcsere munkamenete, a henger csere részletes munkamenete. 11. Gátszerkezetek III.(Kronométer) a kronométer gátszerkezet, a kronométer gátszerkezet részei, a kronométer gátszerkezet működése, az óraszerkezet szabályozása. 12. Szabályozók I. (Torziós inga) a torziós vagy forgó inga fizikai alapjai, a torziós ingát működtető gátszerkezetek, az erőátadás különböző megoldásai, a dísznek alkalmazott forgóingás megoldások. 13. Szabályozók II. az elektromos órák szabályozásának fejlődés története, a mechanikus kapcsolású inga és billegő, a tranzisztor kapcsolású inga és billegő, a hang-villaszabályozó alkalmazása kar és fali órában. 11
14. Egyéb szerkezetek I.(Felsíklótárcsás ütőszerkezet) a felsiklótárcsás ütőszerkezet részei, az ütőszerkezet alkatrészei, az ütőszerkezet működése, az ütőszerkezet beállítása. 15.Egyéb szerkezetek II. (Westminster - Whittington) a Westminsteri és a Whittingtoni ütőszerkezet részei, a Whittingtoni ütőszerkezet működése, az ütőszerkezet szerelése, az elektromos vezérlésű hangjátékok. 16. Egyéb szerkezetek III. (Zseb ütő szerkezetek, zeneszerkezetek) a negyedütős zsebóra szerkezet működése és részei, a perc ütőszerkezetek alkatrészei, a percütő zsebóra szerkezet működése és részei, a mechanikus és elektromos zeneszerkezetek. 17. Egyéb szerkezetek IV. (Kronograf) a zseb és kar kronográf működése és fajtái, az oszlopos kar kronograf része, az osztókerék továbbítása, működése, a mechanikus és elektromos műszaki stopper szerkezetek. 18. Egyéb szerkezetek (kvarcórák) - kavracórák kialakulása és fejlődése - analóg és digitális kvarcórák működési elve - leggyakrabban előforduló hibák és javitásuk - mérések és szabályozások Szóbeli vizsgakérdések munkavédelemből: 1.A munkavédelem fogalma, tartalma módszerei, jogi szabályozása. 2. Az aktív pihenés az ülő foglalkozásúak ajánlott sport tevékenységek. 3. Az órás munkahely rendje és tisztasága higéniai feltételek, a tisztaság fontossága. 4. A szerszámhasználat munkavédelmi szabályai kézi és gépi szerszámok, szerszámok élezése és tárolása. 5. Az órás egyéni védőeszközei védőszemüveg, 12
gépekre helyezett védőberendezések. 6. A megvilágítás szórt és helyi megvilágítás, látás sötétben és világosban. 7. A foglalkozási ártalmak előfordulás, védekezés,megelőzési módok. 8.Az egészséges üzem az üzem telepítése, a műhely belső kiképzése, munkahelyi klíma. 9. A vízszennyeződés milyen módon szennyeződik a víz? hogyan védekezünk a vízszennyeződés ellen? 10. A környezetvédelem fogalma. A környezetvédelem fő területei. 11 Érintésvédelem érintésvédelem célja és feladata, alapfogalmak, érintésvédelem módjai. 12. A szem betegségei és sérülései a szem védelme az órás szakmában, a szem sérüléseinek ellátása. 13. Égési sérülések főbb okai égési fokozatok, az égési seb ellátása. 14. A mérgezés a mérgezés okának és fajtájának megállapítása, a további felszívódás elkerülése. 15. Az ájulás, eszméletvesztés arcszín, illetve az okozat megállapítása, az életveszélyre utaló tüntetek. 16. Vérzéscsillapítás vérzésfajták, vérzéscsillapítás módszerei. 17. A levegőszennyezés hogyan szennyeződik a levegő? hogyan védekezünk a levegőszennyeződés ellen? 13
18. Elsősegélynyújtás elsősegélynyújtási alapelvek, elsősegélynyújtás különféle balesetek esetén. 19. Üzemi baleset fogalma, osztályozása bejelentés, kivizsgálás, nyílvántartás, teendők súlyos baleset esetén. 20. Balesetelhárítás felvilágosítás és oktatás, figyelmeztető táblák, az előírások betartásának lehetőségei. 21. Munkavédelem fogalma munkavédelem két fő területének ismertetése. 22. Elsősegélynyújtás csonttörés esetén zárt és nyílt törés, rögzítés és szállítás. 23. A villamos áram okozta balesetek az áram élettani hatásai, kiszabadítás az áramkörből. 24. A tűzvédelem általános szabályai tűzoltás módjai (égés elve alapján), tűzoltó anyagok, azok hatása, tűzjelzés eszközei. 25. Az órás munkahelyének tűzvédelmi előírásai a benzin és savak tárolása, a spirituszlámpa használata. Szóbeli vizsgakérdések szakmai etikából: 1. A fogyasztóktól származó különjuttatások erkölcsi problémái. 2. Visszaélések megakadályozása. A számolással, minőséggel kapcsolatos erkölcsi követelmények. 3. Reklamációk intézésének erkölcsi követelményei. 4. Reklám etika szerepe, jelentősége a kereskedelemben. 5. A kultúrált kiszolgálás erkölcsei. 6. Vásárlói tulajdonságok: nemek és kor szerinti csoportosítás, jellemzés. 7. Fogyasztói típusok, magatartások: Jung és Kretschmer csoportosítása szerint. 8. Fogyasztói típusok: Hippokratész elmélete szerint. 9. A közösséggel szemben támasztott erkölcsi követelmények. 10.A beosztott dolgozók és a vezetők kapcsolatának erkölcsi követelményei. 11.Munkatársi kapcsolatok erkölcsi követelményei. 14
12.Sajátos munkahelyei erkölcsi követelmények. 13.Az őszinteség, tapintat és a bizalom fogalma és szerepe a kereskedelemben. 14.Az udvariasság, segítőkészség, türelem és önuralom fogalma, jelentősége a kereskedelemben. 15.Sajátos morális követelmények: megjelenés, modor, beszédkészség. 16.A szakmunkás morális személyiség jegyei. Általános követelmények. 17.A képesség szerint végzett lelkiismeretes munka. 18.Kollektívizmus elve és gyakorlata. 19.A humanizmus elve és gyakorlata. 20.Az órás szakmában előforduló szakmai visszaélések és ezek megakadályozása. 21.Az elemi erkölcsi normák. A cselekedetek erkölcsi értékelése. 22.Az erkölcs keletkezése, kialakulása. 23.A szolgáltatóipari szakmák speciális etikai követelményei. 24.Az etika tárgya. Az erkölcs lényege. 15