DEBRECENI EGYETEM EGÉSZSÉGÜGYI KAR SZOCIÁLIS MUNKA ALAPSZAK TÁJÉKOZTATÓ 2015.
A szociális munka alapképzés Nyíregyházán 1990-ben indult az általános szociális munkás képzés. A képzés indítása óta több mint 1000 hallgató végzett és helyezkedett el a munkaerőpiacon. 2006. szeptemberétől a lineáris képzési rendszerben a szociális munka alapszak 7 féléves képzés nappali és levelező tagozatokon. A szociális munkás képzés széleskörű gyakorlati bázisra épített magas szintű elméleti szakmai, társadalomtudományi megalapozottságú képzés, melynek végére a hallgatók képesek tudásukat, ismereteiket szintetizálva a gyakorlatban dolgozni. A képzés fő tanulmányi területei a következők: Szociális munka elmélete és gyakorlata Társadalompolitika- Szociálpolitika Szociológia Pszichológia Népegészségügy Jogtudomány A szociális munka alapképzés 40%-át a gyakorlati oktatás teszi ki, ezen belül a szociális munka gyakorlata a leghangsúlyosabb. A gyakorlati képzés fontos része a szociális munka alapszakon a hatodik félévben teljesítendő összefüggő szakmai gyakorlat, ami intézményen kívüli gyakorlat. A színvonalas gyakorlati oktatást több mint 60 terepgyakorlatot biztosító intézmény segíti, melyek szolgáltatásaikat tekintve lefedik a szociális munkásokat foglalkoztató intézmények teljes vertikumát. A szociális munka, mint szakma és a szociális munkás, mint szakember: A szociális munka olyan gyakorlat-alapú szakma és tudományág, amely elősegíti a társadalmi változást és fejlődést, a társadalmi összetartozást, valamint az emberek hatalommal való felruházását és felszabadítását. A társadalmi igazságosság, az emberi jogok, a közös felelősségvállalás és a különbözőségek tiszteletének elvei központi helyet foglalnak el a szociális munkában. A humán- és társadalomtudományok elméleteivel, valamint a helyi tudásokkal felvértezve a szociális munka embereket és rendszereket aktivizál, hogy választ adjon az élet kihívásaira és előmozdítsa a jóllétet. (IFSW, 2014) A képzés célja olyan ismeretek nyújtása, és olyan készségek, képességek (beállítódás, értékrend, szemlélet, személyiség) kifejlesztése, amelyek lehetővé teszik az alábbi feladatok megoldását: - a társadalom (gazdaság, politika, kultúra stb.) valóságos működési szabályszerűségeinek felismerése és elemzése; - a társadalmilag kedvezőtlen helyzeteket létrehozó okok feltárása és mindazon eszközöknek az áttekintése és mozgósítása, amelyek ezen okok kialakulását megelőzhetővé teszik; - a különböző élethelyzetekben kialakuló szociális problémák felismerése és ezek össztársadalmi összefüggésben való szemlélete; - az egyének, családok és közösségek problémamegoldó - képességének javítása, saját gazdasági, társadalmi, érzelmi, biológiai, családi és személyközi okokból fakadó szociális problémáik felismerésére és megoldására; - az egyének és közösségeik összekapcsolása nehéz élethelyzetük javítását szolgáló társadalmi és állami intézményekkel, elvárásokkal és szolgálatokkal, jog- és érdekérvényesítő képességeik fejlesztésének segítése; - az adott szociálpolitikai intézmény- és eszközrendszer fejlesztésének és megújításának kezdeményezése társadalmi, intézményi, szakmai és politikai szinten; 2
- a szociális munka kompetencia - határainak kijelölése, más szakemberekkel való együttműködés, más szakmák bevonása a szociális munkás illetékességi körén kívül eső problémák megoldásába. A szociális munkás, hasonlóan más segítő foglalkozású szakemberekhez, személyiségével, segítő attitűdökkel gyakorolja hivatását. Ennek során gondosan ügyel kliense szuverenitása, döntési és akaratnyilvánítási szabadsága érvényesülésére. Mint szakember nem minősít, hanem hivatása szabályai szerint segít. Tevékenysége hatékonyságát fokozandó, klienseivel igyekszik a kölcsönös bizalom légkörét és együttműködést kialakítani. A képzés során szerzett szakmai tudással, empátiával, problémamegoldó készséggel, holisztikus szemlélettel rendelkező szakemberré válik, aki segít a szociális és mentális problémákkal küzdő embereknek. A szociális munkás feladata közvetíteni a kliens és környezete között abban az esetben, ha interakciós zavar áll fenn, és ezt a felek nem tudják megoldani, kezelni. A beavatkozás célja, hogy a zavar megszűnjön és a problémakezeléssel a változás elkezdődjön. Szakunk nemzetközi kapcsolatai: A szociális munka alapszak több Európai Unióhoz tartozó országgal és az Egyesült Államokkal működtet nemzetközi kapcsolatot. Az együttműködések keretében lehetőség van a diákok számára külföldi tanulmányi útra, szakmai gyakorlatra, külföldi vendégoktatók előadásait hallgatni, tantárgyait tanulni. A cserekapcsolatok keretében oktatóink, képzési és kutatói munkában működnek együtt a partner intézményekkel. Képzésünk kapcsolatai: - Finnország: Oulu Polytechnic - Németország, Eishtätt: Katholische Universität Eichstätt - Németország, München: Katholische Stiftungsfachhochschule - Németország, Kassel: Universität Kassel - Egyesült Államok, Louisville-i Egyetem: Kent Shool of Social Work - Anglia, Birmingham: Aston University-Aston Business School - Csehország: University of Ostrava - Csehország: South Bohemian University - Ausztria: Fh-Campus Wien - Románia: Partiumi Keresztény Egyetem - Románia: Babes Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár - Szlovákia: University of Trnava - Portugália: Politéchnico de Viseu, Lamego A felsorolt intézményekből a szak rendszeresen fogad vendégoktatókat is, akik nemcsak az elméleti képzést segítik, hanem speciális kurzusok formájában a szakma gyakorlati oktatásában is aktív szerepet vállalnak. A szak széleskörű nemzetközi kapcsolataiból adódóan hallgatóink számára rendszeresen lehetőség nyílik arra is, hogy részképzésre vagy gyakorlati képzésre külföldön kerüljön sor, valamint nemzetközi hallgatói programokhoz kapcsolódjanak. 3
Szakunkon országos, valamint regionális kutatásokban való részvételre is lehetőség nyílik, amelyek eredményeit a hallgatók TDK konferenciákon mutatják be, továbbá pályamunkájukkal Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon is szerepelhetnek. A szakon az eddigiek során is elmélyült kutatómunka folyt, az elmúlt tizenöt évben a szak oktatói két nemzetközi kutatási programba is bekapcsolódtak. Négy, az Országos Tudományos Kutatási Alap által támogatott, illetve két, az Országos Kiemelésű Társadalomtudományi Kutatások keretén belül finanszírozott kutatás folyt a szak oktatóinak kezdeményezésére. Képzésünk az öregedéstudomány és a szociális munka területén műköttet kutatóműlyelyet, de számos más társadalomtudományi vizsgálatba is bekapcsolódhatnak a hallgatók. 2008-ban indult például a nyíregyházi lakosság szociális helyzetét vizsgáló háztartás panel vizsgálat, melynek eredményei országos és nemzetköti adatokkal is összevethetők. Hallgatóink önálló kutatásait és külföldi tanulmányait az Alapszak külön erre a célra létrehozott keretből támogatja. A Szociális Munka Alapszak az alapszakon tanuló hallgatók számára a kötelezően választandó és szabadon választható tárgyak keretein belül biztosít lehetőséget az egyéni elmélyülésre egyes tudományterületeken, melyek előkészíthetik, illetve elősegíthetik a későbbi mesterképzésbe való belépést. A szociális munka (BA) alapszak befejezését követően a hallgatónak lehetősége van választani: Elhelyezkedik a munkaerőpiacon: Elhelyezkedhet a következő területeken: családsegítő szolgálatok, gyermekjóléti szolgálatok, polgármesteri hivatalok szociális és gyámügyi osztályai, gyermekvédelmi központok, gyermekotthonok, ápolást-gondozást nyújtó otthonok, nappali ellátást nyújtó és egyéb alapszolgáltatást biztosító szolgáltatások, kistrérségi, és egyéb integrált szociális szolgáltatók, hajléktalan-ellátás intézményei, rehabilitációs intézmények, egészségügyi intézmények, egyházi szociális intézmények, igazságügyi és büntetés-végrehajtási intézetek, pártfogói felügyelet, tanácsadó érdekvédelmi és önsegítő szervezetek, non-profit szervezetek, stb. Szakirányú továbbképzési szakra jelentkezik, ahol a szakterület mélyebb, speciálisabb ismereteinek oktatása történik. Az alapdiplomára épülő szakirányú továbbképzések közül a Karon induló képzések: - Alkalmazott Szociális Gerontológia Szakirányú Továbbképzési Szak - Interdiszciplináris Közösségi Munka Szakirányú Továbbképzési Szak - Közösségi Animátor Szakirányú Továbbképzési Szak - Munkaerőpiaci Tanácsadó Szakirányú Továbbképzési Szak - Addiktológiai Konzultáns Szakirányú Továbbképzési Szak - Iskolai Szociális Munka Szakirányú Továbbképzési Szak - Kisebbségi esélyegyenlőségi Tanácsadó Szakirányú Továbbképzési Szak - Terepgyakorlat-vezetés Szakirányú Továbbképzési Szak Ezek a képzések az alapdiploma szintjének megfelelő további szakirányú képzettséget biztosítanak. A képzések ideje 2 félév. Jelentkezik mester (MA; MsC) képzésre A többciklusú lineáris képzési folyamatban az alapszak elvégzését követően lehetőség nyílik mesterszakon tanulni, ahol a szakmai tudás elmélyítése történik. Karunkon az országban elsőként indítottunk Egészségügyi Szociális Munka Mesterképzést 2008-ban, mely teljes idős (nappali) és részidős (levelező) képzési formákban nyújt lehetőséget hallgatóinknak a mesterfokozat megszerzésére. Szociális Munka és Szociális Gazdaság néven indult hazánk első JOINT képzése 2011-ben. A mesterfokozatot adó végzettséget nyolc Uniós országban és Svájcban is elfogadják, hiszen ezen országokban egységesen ugyanezt a képzést biztosítják. A közösen kidolgozott képzés lehetőséget nyújt a hallgatóknak a képzőintézmények közötti szabad mozgásra. 4
Az Egészségügyi Szociális Munka mesterképzés angol nyelven történő indítására 2014-ben kaptunk engedélyt. Ez a képzés angol nyelven folyik, ahol a diákok, hasonlóan a magyar nyelvű képzéshez, képesek lesznek a szociális munkát felhasználni egészségügyi és szociális területeken. Képzéseinkről a Kari tájékoztatóban és a honlapon (www.de-efk.hu) tájékozódhat. 5
A SZOCIÁLIS MUNKA ALAPSZAK KÉPZÉSI PROGRAMJA Szak neve: Szociális munka alapszak Indított szakirányok: - Szociális munka alapszak Képzési programja Képzési terület, képzési ág: társadalomtudományi, szociális Képzési ciklus: Alapképzés (Bachelor, BA) Képzési forma (tagozat): nappali, levelező Szakért felelős kar: Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Képzési idő: Félévek száma: 7. Az oklevélhez szükséges kreditek száma: 180+30 Összes kontaktóra száma: nappali tagozaton: 2700 óra levelező tagozaton: 921 óra Szakmai gyakorlat ideje, kreditje, jellege: Tagozat Nappali tagozaton Levelező tagozaton Ideje a mintatanterv szerint Óraszáma Kredit értéke Jellege I IV. 168 12 V. 112 6 VI. 504 30 VII. 42 3 I IV. 64 12 V. 40 6 VI. 220 30 VII. 16 3 Intézményen kívüli, alapozó Intézményen kívüli, elmélyítő Összefüggő szakmai gyakorlat Intézményen kívüli, projekt gyakorlat Intézményen kívüli, alapozó Intézményen kívüli, elmélyítő Összefüggő szakmai gyakorlat Intézményen kívüli, projekt gyakorlat 6
Az alapszak képzési és kimeneti követelményei a 15/2006 (IV.3.) OM rendelet 2. sz. melléklete alapján SZOCIÁLIS MUNKA ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: szociális munka 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA) szakképzettség: szociális munkás a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Social Worker 3. Képzési terület: társadalomtudományi 4. Képzési ág: szociális 5. A képzési idő félévekben: 7 félév 6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 + 30 6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 30 kredit 6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: - 6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit 6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 20 kredit 6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 90 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit. 7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan szociális munkások képzése, akik felkészültek az emberi viselkedésről és a társadalmi rendszerekről szóló elméletek felhasználásával, az emberi jogokon és a társadalmi igazságosság elvein alapuló, a társadalmi integrációt, a demokratikus viszonyok erősítését szolgáló szakmai szociális munka végzésére. Képesek az ember és a társadalmi környezete közötti harmónia kialakítására és megőrzésére, a feszültségeket hordozó viszonyok, szociális problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére. Továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához. A szociális képzési ág közös kompetenciái Az alapfokozattal rendelkezők ismerik: tevékenységükhöz szükséges, szociális munkára vonatkozó, továbbá a társadalomismereti, társadalom- és szociálpolitikai, pszichológiai, jogi, igazgatási, egészségügyi, pedagógiai ismeretrendszerek alapjait; a szociális segítségnyújtáshoz szükséges információszerzés módjait és a legfontosabb információforrásokat; a különböző társadalmi és szociális problémákat, a kielégítetlen szükségleteket, a veszélyeztető tényezőket; Alkalmasak: a társadalomról, a szociális tevékenység felhasználóiról, célcsoportjairól és azok környezetéről szóló információk és tapasztalatok összegyűjtésére és rendszerezésére; az informatikai eszközök használatára; a szociális szakmai tevékenység tanulásához szükséges szövegek, elemzések, vizuális jelek, táblázatok, adatsorok, diagramok megértésére, értelmezésére. Az alapfokozat birtokában a szociális munkások képesek: 7
a társadalmi folyamatok működési szabályszerűségeinek, a társadalmilag kedvezőtlen helyzeteket létrehozó okoknak, következményeknek a felismerésére, kritikus és rendszerszerű elemzésére; a különböző életciklusokban és élethelyzetekben kialakuló szociális problémák, veszélyeztető tényezők felismerésére, feldolgozására és elemzésére; az egyén és társadalmi környezete közötti interakciók társadalmi összefüggéseiben való értelmezésére; az egyének, családok, csoportok, közösségek problémakezelő és megoldó képességének javítására, társadalmi integrációjuk, szociális biztonságuk elősegítésére; az egyén és környezete erőforrásainak feltárására és hasznosítására; a szociális munka tanulásához szükséges információforrások, a szakmai gyakorlatban használatos dokumentációk használatára. Az alapfokozat birtokában a szociális munkások alkalmasak: a szociális munkát folytató intézményekben, szervezetekben munkakörök betöltésére; az elsajátított problémakezelő komplex stratégiák, technikák hatékony használatára, a közvetlen szociális munkafolyamatok kreatív megvalósítására; a szociális munkát felhasználók kapcsolatainak, érdekérvényesítő képességének fejlesztésére a szociálpolitika döntéshozóival való kapcsolatukban, emberi jogi ügyeket illetően eligazításra. A szakon végzettek rendelkeznek együttműködő; kapcsolatteremtő képességgel; kommunikációs készséggel; a szociális munka vonatkozásában minőségtudattal; értékelés és önértékelés képességével; közvetítői, képviselői, tanácsadói feladatok végzése során személyes felelősséggel, alkalmazkodó képességgel; idegen nyelvtudással, a szakmai erkölcs iránti elkötelezettséggel, szakmai identitással. 8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök): 10. alapozó képzés: 30-40 kredit szociális, társadalomismereti (szociológia, közgazdaságtan), társadalom- és szociálpolitikai, pszichológiai, (nép)egészségügyi, információs technológiai, jogi és igazgatási alapismeretek; szakmai törzsanyag: 105-135 kredit szociális munka elmélete, gyakorlata, munkaformái, módszerei, területei; társadalomismeret; társadalom- és szociálpolitika; pszichológia; jog és igazgatás a szociális munkában; (nép)egészségügyi és pedagógiai ismeretek a szociális munkában; differenciált kötelezően választandó szakmai modulok. 9. Szakmai gyakorlat: A szakmai gyakorlat részét képezik: a kiscsoportos tantermi gyakorlatok, a gyakrolati tudás elmélyítését szolgáló labor és terepgyakorlatok, és a terepgyakorlatokhoz kapcsolódó kiscsoportos feldolgozó és esetmegbeszélő szemináriumok is. Az intenzív szakmai gyakorlat legalább egy féléven át végzett folyamatos, hetenként legalább 8 órás, terepen folyó gyakorlatot jelent, amelynek kreditértéke 30 kredit. A szociális munka alapszak teljes idős képzésben 504 óra, a részidős képzésben 220 óra az intenzív szakmai gyakorlat óraszáma. A terepgyakorlati oktatás megszervezéséért a képző intémzény tartozik felelősséggel. 8
10. Nyelvi követelmények: Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges. Az alapszak ajánlott tanterve/mintatanterve: (mellékletben) Szakdolgozat A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 20 kredit. Záróvizsga szerkezete A záróvizsgára bocsátás feltétele, hogy a hallgató elfogadott szakdolgozattal rendelkezzen. A záróvizsga részei a szakdolgozat megvédése, valamint szóbeli vizsga a szociális munka, valaminta szociálpolitika ismeretekből Formája Elfogadott szakdolgozatnak a dolgozat akkor tekintendő, ha a témavezető és a bíráló is egybehangzóan elfogadta és legalább elégségesre értékelte a dolgozatot. A záróvizsga tematikáját a szak a hivatalosan megjelenő szaki tájékoztatóban, valamint a záróvizsga évében a tavaszi szorgalmi időszak első napjáig teszi közzé a hallgatók számára. Tematika/tartalom - az emberi viselkedésről és a társadalmi rendszerekről szóló elméletek ismerete; - az emberi jogokon és a társadalmi igazságosság elvein alapuló, a társadalmi integrációt, a demokratikus viszonyok erősítését szolgáló beavatkozási módszerek ismerete; - az ember és a társadalmi környezete közötti harmónia kialakítása, megőrzése és helyreállítása módszereinek ismerete; - a feszültségeket hordozó viszonyok, szociális problémák megelőzése, kezelése; - a tevékenységükhöz szükséges, szociális munkára vonatkozó, továbbá a társadalomismereti, társadalom- és szociálpolitikai, pszichológiai, jogi, igazgatási, egészségügyi, pedagógiai ismeretrendszerek alapjai; - a szociális segítségnyújtáshoz szükséges információszerzés módjai és a legfontosabb információforrások ismerete; - a különböző társadalmi és szociális problémák, a kielégítetlen szükségletek, a veszélyeztető tényezők azonosításának, felmérésének ismeretei; - a társadalmi folyamatok működési szabályszerűségeinek, a társadalmilag kedvezőtlen helyzeteket létrehozó okoknak, következményeknek ismerete és kritikus és rendszerszerű elemzése; - a különböző életciklusokban és élethelyzetekben kialakuló szociális problémák, veszélyeztető tényezők felismerésével, feldolgozásával és elemzésével kapcsolatos módszerek ismerete; - az egyének, családok, csoportok, közösségek problémakezelő és megoldó képességének javítása érdekében alkalmazható módszerek ismerete; - az egyén és környezete erőforrásainak feltárására és hasznosítására alkalmazható módszerek ismerete; - a szociális munka tanulásához szükséges információforrások, a szakmai gyakorlatban használatos dokumentációk ismerete. 9
Értékelés A komplex záróvizsga részei a szakdolgozat védése, valamint a szóbeli vizsga ötfokozatú értékelésűek. A szociális munka alapszakon a záróvizsga eredményét a szóbeli vizsga eredménye és a szakdolgozat védésének érdemjegye egyszerű számtani átlaga adja. (ZV = szakdolgozat védés + szóbeli zv eredménye:2). A diplomajegy része a szakdolgozat opponensi bírálatának értékelése, a szakdolgozat védésének értékelése, a záróvizsga eredménye, a szociális munka gyakorlata VII. tantárgy érdemjegye, valamint az abszolutóriumhoz előírt szigorlatok érdemjegyei. A diplomajegy kiszámítása során az értékelések számtani átlagát kell alkalmazni (diplomajegy= záróvizsga értékelés + szociális munka gyakorlata VI. értékelés, szigorlatok érdemjegyei : 4) A záróvizsga egyéb szabályaira a DE EF TVSZ szabályozását tekintjük irányadónak. 10
SZOCIÁLIS MUNKA ALAPSZAK Dr. habil. Fábián Gergely dékán, főiskolai tanár, alapszakfelelős Dr. Szoboszlai Katalin főiskolai docens, alapszakfelelős-helyettes EGÉSZSÉGÜGYI SZOCIÁLIS MUNKA MESTERSZAK Dr. Szoboszlai Katalin főiskolai docens szakfelelős SZOCIÁLIS MUNKA ÉS SZOCIÁLIS GAZDASÁG MESTERSZAK Dr. habil Fábián Gergely főiskolai tanár, szakfelelős Patyán László főiskolai docens, szakfelelős-helyettes Kósa Szilvia oktatásszervező Vámosi Katalin szaki ügyintéző SZOCIÁLIS MUNKA ALAPSZAKOS HALLGATÓK KÉPZÉSÉBEN RÉSZTVEVŐ TANSZÉKEK Társadalomtudományi Tanszék Elméleti és Integratív Egészségtudományi Tanszék Pszichológiai Tanszék Védőnői Módszertani és Népegészségtani Tanszék Egészségügyi Informatikai Tanszék Idegennyelvi és Szaknyelvi Lektorátus Szociális Munka Tanszék Gerontológiai Tanszék Tanszékvezető: Tanszékvezető: Tanszékvezető Tanszékvezető: Tanszékvezető: Lektorátusvezető: Tanszékvezető: Tanszékvezető: Dr. habil. Fábián Gergely főiskolai tanár Dr. Kalapos István PhD főiskolai tanár Dr. Kiss János PhD főiskolai tanár Dr. Kósa Zsigmond PhD főiskolai tanár Dr. Ködmön József PhD főiskolai docens Tilki Ágnes Dr. Szoboszlai Katalin PhD főiskolai docens Prof. Dr. Semsei Imre tudományos tanácsadó 11
AJÁNLOTT TANTERV NAPPALI TAGOZAT Javasolt félév (1) A szak fejléce Iktatószám Szociális Munka Alapszak Hatályos 2015. Tagozat Nappali kódja (2) neve (3) számonkérési formája (aláírás, gyak.jegy, kollokvium) (4) MINTATANTERV A tantárgy óraszáma/ félév kreditértéke (7) jellege (köt., köt. vál.) (8) felvétel előkövetelménye/i (a tantárgy kódja) (9) I. EKTT-101-01N Magyar társadalom I. kollokvium 28 0 3 kötelező - I. EKTT-102-01N Szociológia I. kollokvium 14 14 3 kötelező - I. EKTT-103-01N Társadalom- és szociálpolitika I. kollokvium 28 0 3 kötelező - I. EKPT-101-01N Elméleti pszichológia I. beszámoló 14 0 1 kötelező - I. EKTT-104-01N Jogi ismeretek I. kollokvium 14 14 3 kötelező - I EKEI-101-01N Informatika I. gyak.jegy 14 14 3 kötelező - I. EKTT-105-01N Szociális munka I. beszámoló 28 28 5 kötelező - I. EKTT-106-01N Szociális munka gyakorlat I. gyak.jegy 0 42 3 kötelező - I. EKEI-102-00N Közgazdaságtudomány kollokvium 14 14 3 kötelező - I. Kötelezően választható kurzusok* 3 köt.vál. - I. összesen 5k+2gy+2b 154 126 30 II. EKVM-101-01N Megelőző orvostan és népegészségtan I. kollokvium 42 14 4 kötelező - II. EKTT-101-02N Magyar társadalom II. kollokvium 28 0 3 kötelező EKTT-101-01N II. EKTT-102-02N Szociológia II. gyak.jegy 14 0 2 kötelező - II. EKTT-103-02N Társadalom-és szociálpolitika II. kollokvium 28 14 4 kötelező - II. EKPT-101-02N Elméleti pszichológia II. kollokvium 28 0 2 kötelező EKPT-101-01N II. EKTT-104-02N Jogi ismeretek II. kollokvium 14 0 2 kötelező - II. EKTT-105-02N Szociális munka II. gyak.jegy 28 28 5 kötelező EKTT-105-01N II. EKTT-106-02N Szociális munka gyakorlat II. gyak.jegy 0 42 3 kötelező EKTT-106-01N II. Kötelezően választható kurzusok* 3 köt.vál - elm. (5) gyak (6) Szabadon választható kurzusok 3 II. összesen 5k+3gy 182 98 31 12
III. EKVM-101-02N Megelőző orvostan és népegészségtan II. kollokvium 28 0 2 kötelező EKVM-101-01N III. EKTT-102-03N Szociológia III. gyak.jegy 14 14 3 kötelező - III. EKTT-103-03N Társadalom- és szociálpolitika III. gyak.jegy 0 28 3 kötelező - III. EKPT-101-03N Elméleti pszichológia III. kollokvium 28 0 2 kötelező EKPT-101-02N III. EKPT-101-04N Elméleti pszichológia IV. kollokvium 28 0 2 kötelező EKPT-101-02N III. EKTT-109-01N Jogi ismeretek a szociális munkában I. kollokvium 14 14 3 kötelező - III. EKTT-105-03N Szociális munka III. gyak.jegy 28 14 4 kötelező - III. EKTT-106-03N Szociális munka gyakorlat III. gyak.jegy 0 42 3 kötelező - III. Kötelezően választható kurzusok* 8 köt.vál III. összesen 4k+4gy 140 112 30 IV. EKTT-103-04N Társadalom- és szociálpolitika IV. gyak.jegy 14 28 4 kötelező - IV. EKPT-102-01N Alkalmazott pszichológia I. kollokvium 28 0 2 kötelező EKPT-101-02N IV. EKTT-109-02N Jogi ismeretek a szociális munkában II. kollokvium 28 0 3 kötelező - IV. EKTT-105-04N Szociális munka IV. gyak.jegy 0 28 3 kötelező - IV. EKTT-106-04N Szociális munka gyakorlat IV. gyak.jegy 0 42 3 kötelező - IV. EKIC-117-01N Szaknyelv I. (angol) EKIC-118-01N Szaknyelv I. (német) gyak.jegy 0 42 2 köt. Idegen nyelv III. vagy B2 komplex nyelvvizsga IV. Kötelezően választható kurzusok* 12 köt.vál IV. összesen 2k+4gy 70 140 29 V. EKVM-137-03N Megelőző orvostan és népegészségtan III. kollokvium 28 14 3 EKVM-101-02N V. EKPT-142-03N Alkalmazott pszichológia II. gyak.jegy 28 28 3 EKPT-101-02N V. EKTT-109-03N Jogi ismeretek a szociális munkában III. kollokvium 28 14 4 - V. EKTT-105-05N Szociális munka V. gyak.jegy 42 28 6 - V. EKTT-106-05N Szociális munka gyakorlat V. gyak.jegy 0 112 6 EKTT-106-01N; EKTT-106-02N; EKTT-106-03N; EKTT-106-04N V. EKIC-117-02N Szaknyelv II. (angol) EKIC-118-02N Szaknyelv II. (német) gyak.jegy 0 42 2 köt. Szaknyelv I. V. EKTT-150-01N Szakdolgozat I. gyak.jegy 0 28 5 köt.vál. - V. Kötelezően választható kurzusok* 4 köt.vál V. összesen 2k+5gy 126 266 33 VI. EKTT-106-06N Szociális munka gyakorlat VI. gyak.jegy 0 504 30 kötelező EKTT-106-05N; EKTT-108-01 VI. összesen 1gy 0 504 30 VII. EKTT-105-06N Szociális munka VI. gyak.jegy 0 28 2 kötelező - VII. EKTT-106-07N Szociális munka gyakorlat VII. gyak.jegy 0 42 3 kötelező EKTT-106-06N VII. EKTT-150-02N Szakdolgozat II. gyak.jegy 0 28 15 köt.vál. - Szabadon választható kurzusok 7 VII. összesen 3gy 0 98 27 13
KRITÉRIUMKÖVETELMÉNYEK I. EKIC-115-01N EKIC-116-01N Idegen nyelv I. aláírás 0 70 0 krit.köv. - I. EKTT-110-01N Készségfejlesztés I. aláírás 0 28 0 krit.köv. - I. EKTT-107-01N Testnevelés I. aláírás 0 28 0 krit.köv. - II. EKTT-108-01 Szigorlat I. szigorlat 0 0 0 krit.köv EKTT-105-02N; EKTT-106-02N EKIC-115-02N krit.köv II. Idegen nyelv II. aláírás 0 70 0 EKIC-115-01N; EKIC-116-01N EKIC-116-02N II. EKTT-110-02N Készségfejlesztés II. aláírás 0 28 0 krit.köv - II. EKTT-107-02N Testnevelés II. aláírás 0 28 0 krit.köv - III. EKIC-115-03N EKIC-116-03N Idegen nyelv III. aláírás 0 56 0 krit.köv EKIC-115-02N; EKIC-116-02N III. EKTT-110-05N Készségfejlesztés V. aláírás 0 28 0 krit.köv - IV. EKTT-108-02 Szigorlat II. szigorlat 0 0 0 krit.köv EKTT-101-01N; EKTT-101-02N; EKTT-102-03N; EKTT-103-01N; EKTT-103-02N; EKTT-103-03N; EKTT-103-04N; VI. EKTT-111-00N Esetmegbeszélés aláírás 0 28 0 krit.köv EKTT-106-06N VII. Záróvizsga*** Szabadon választható tárgyak** teljesítendő 10 kredit szab. vál Kötelezően választható tárgyak teljesítendő 30 kredit I. EKTT-112-00N Társadalomstatisztika kollokvium 28 0 3 köt.vál. - II. EKTT-113-00N Ágazati szociálpolitika gyak.jegy 14 14 3 köt.vál. EKTT-103-01N III. EKTT-114-00N Gerontológia kollokvium 28 0 2 köt.vál. - III. EKEI-103-03N Gazdasági és menedzsment ismeretek III. kollokvium 28 0 2 köt.vál. - III. EKTT-115-00N Szociális munka speciális helyzetű csoportokkal gyak.jegy 14 28 4 köt.vál. EKTT-105-02N III. EKTT-116-01N Kvalitatív és kvantitatív módszerek a szociológiában I. kollokvium 28 0 3 köt.vál. - IV. EKVM-102-01N Egészségfejlesztés I. gyak.jegy 14 28 3 köt.vál. EKVM-101-02N IV. EKTT-101-03N Magyar társadalom III. gyak.jegy 14 0 2 köt.vál. EKTT-101-02N IV. EKTT-117-00N Szegénység és társadalmi kirekesztettség gyak.jegy 14 14 2 köt.vál. - IV. EKTT-118-00N Iskolai szociális munka gyak.jegy 14 0 2 köt.vál. - IV. EKTT-119-00N Egészségügyi szociális munka gyak.jegy 14 28 4 EKTT-105-02N IV. EKTT-106-02N Kvalitatív és kvantitatív módszerek a szociológiában II. gyak.jegy 14 28 4 - IV. EKPT-103-01N Klinikai pszichológia I. beszámoló 28 0 2 EKPT-101-02N V. EKTT-120-01N Családgondozás I. gyak.jegy 14 0 2 köt.vál. - V. EKPT-102-03N Alkalmazott pszichológia III. gyak.jegy 42 42 6 köt.vál. EKPT-101-04N VII. EKTT-120-02N Családgondozás II. gyak.jegy 0 28 2 köt.vál. - 14
kötelezően választható összesen 308 210 46 Megjegyzések: A *-gal jelölt kötelezően választható tárgyakat külön táblázat tartalmazza. **A szabadon választható tárgyakat aktuális félévi meghirdetés szerint kell felvenni. Az esetmegbeszélés c. tárgyat a VI. félévben kell felvenni a Szociális munka gyakorlat VI. tárggyal párhuzamosan. ***Záróvizsga: Komplex szóbeli vizsga a képzés ismeretanyagait integrálva, melynek részei: szakdolgozat védés, szóbeli vizsga a társadalom - és szociálpolitika és szociális munka tárgyakból. 15
AJÁNLOTT TANTERV LEVELEZŐ TAGOZAT Javasolt félév (1) A szak fejléce Iktatószám Szociális Munka Alapszak Hatályos 2015. Tagozat Levelező kódja (2) neve (3) számonkérési formája (aláírás, gyak.jegy, kollokvium) (4) MINTATANTERV A tantárgy óraszáma/ félév kreditértéke (7) jellege (köt., köt. vál.) (8) felvétel előkövetelménye/i (a tantárgy kódja) (9) I. EKTT-101-01L Magyar társadalom I. kollokvium 10 0 3 kötelező - I. EKTT-102-01L Szociológia I. kollokvium 5 5 3 kötelező - I. EKTT-103-01L Társadalom- és szociálpolitika I. kollokvium 10 0 3 kötelező - I. EKPT-101-01L Elméleti pszichológia I. beszámoló 5 0 1 kötelező - I. EKTT-104-01L Jogi ismeretek I. kollokvium 5 5 3 kötelező - I EKEI-101-01L Informatika I. gyak.jegy 5 5 3 kötelező - I. EKTT-105-01L Szociális munka I. beszámoló 10 10 5 kötelező - I. EKTT-106-01L Szociális munka gyakorlat I. gyak.jegy 0 16 3 kötelező - I. EKEI-102-00L Közgazdaságtudomány kollokvium 5 5 3 kötelező - I. Kötelezően választható kurzusok* 3 köt.vál. - I. összesen 5k+2gy+2b 55 46 30 II. EKVM-101-01L Megelőző orvostan és népegészségtan I. kollokvium 15 5 4 kötelező - II. EKTT-101-02L Magyar társadalom II. kollokvium 10 0 3 kötelező EKTT-101-01L II. EKTT-102-02L Szociológia II. gyak.jegy 5 0 2 kötelező - II. EKTT-103-02L Társadalom-és szociálpolitika II. kollokvium 10 5 4 kötelező - II. EKPT-101-02L Elméleti pszichológia II. kollokvium 10 0 2 kötelező EKPT-101-01L II. EKTT-104-02L Jogi ismeretek II. kollokvium 5 0 2 kötelező - II. EKTT-105-02L Szociális munka II. gyak.jegy 10 10 5 kötelező EKTT-105-01L II. EKTT-106-02L Szociális munka gyakorlat II. gyak.jegy 0 16 3 kötelező EKTT-106-01L II. Kötelezően választható kurzusok* 3 köt.vál - elm. (5) gyak (6) Szabadon választható tárgyak 3 II. összesen 5k+3gy 65 36 31 16
III. EKVM-101-02L Megelőző orvostan és népegészségtan II. kollokvium 10 0 2 kötelező EKVM-101-01L III. EKTT-102-03L Szociológia III. gyak.jegy 5 5 3 kötelező - III. EKTT-103-03L Társadalom- és szociálpolitika III. gyak.jegy 0 10 3 kötelező - III. EKPT-101-03L Elméleti pszichológia III. kollokvium 10 0 2 kötelező EKPT-101-02L III. EKPT-101-04L Elméleti pszichológia IV. kollokvium 10 0 2 kötelező EKPT-101-02L III. EKTT-109-01L Jogi ismeretek a szociális munkában I. kollokvium 5 5 3 kötelező - III. EKTT-105-03L Szociális munka III. gyak.jegy 10 5 4 kötelező - III. EKTT-106-03L Szociális munka gyakorlat III. gyak.jegy 0 16 3 kötelező - III. Kötelezően választható kurzusok* 8 köt.vál III. összesen 4k+4gy 50 41 30 IV. EKTT-103-04L Társadalom- és szociálpolitika IV. gyak.jegy 5 10 4 kötelező - IV. EKPT-102-01L Alkalmazott pszichológia I. kollokvium 10 0 2 kötelező EKPT-101-02L IV. EKTT-109-02L Jogi ismeretek a szociális munkában II. kollokvium 10 0 3 kötelező - IV. EKTT-105-04L Szociális munka IV. gyak.jegy 0 10 3 kötelező - IV. EKTT-106-04L Szociális munka gyakorlat IV. gyak.jegy 0 16 3 kötelező - IV. EKIC-117-01L EKIC-118-01L Szaknyelv I. gyak.jegy 0 15 3 kötelező - IV. Kötelezően választható kurzusok* 12 köt.vál IV. összesen 2k+4gy 25 51 29 V. EKVM-137-03L Megelőző orvostan és népegészségtan III. kollokvium 10 5 3 EKVM-101-02L V. EKPT-142-03L Alkalmazott pszichológia II. gyak.jegy 10 12 3 EKPT-101-02L V. EKTT-109-03L Jogi ismeretek a szociális munkában III. kollokvium 10 5 4 - V. EKTT-105-05L Szociális munka V. gyak.jegy 15 10 6 - V. EKTT-106-05L Szociális munka gyakorlat V. gyak.jegy 0 40 6 EKTT-106-01L; EKTT-106-02L; EKTT-106-03L; EKTT-106-04L V. EKIC-117-02L EKIC-118-02L Szaknyelv II. gyak.jegy 0 15 3 kötelező EKIC-117-01L; EKIC-118-01L V. EKTT-150-01L Szakdolgozat I. gyak.jegy 0 10 5 köt.vál. - V. Kötelezően választható kurzusok* 4 köt.vál V. összesen 2k+5gy 45 97 33 VI. EKTT-106-06L Szociális munka gyakorlat VI. gyak.jegy 0 220 30 kötelező EKTT-106-05L; EKTT-108-01 VI. összesen 1gy 0 220 30 VII. EKTT-105-06L Szociális munka VI. gyak.jegy 0 10 2 kötelező - VII. EKTT-106-07L Szociális munka gyakorlat VII. gyak.jegy 0 16 3 kötelező EKTT-106-06L VII. EKTT-150-02L Szakdolgozat II. gyak.jegy 0 10 15 köt.vál. - Szabadon választható kurzusok 7 VII. összesen 3gy 0 36 27 17
KRITÉRIUMKÖVETELMÉNYEK I. EKTT-110-01L Készségfejlesztés I. aláírás 0 8 0 krit.köv. - II. EKTT-108-01 Szigorlat I. szigorlat 0 0 0 krit.köv EKTT-105-02L; EKTT-106-02L II. EKTT-110-02L Készségfejlesztés II. aláírás 0 8 0 krit.köv - III. EKTT-110-05L Készségfejlesztés V. aláírás 0 8 0 krit.köv - IV. EKTT-108-02 Szigorlat II. szigorlat 0 0 0 krit.köv EKTT-101-01L; EKTT101-02L; EKTT-102-03L; EKTT-103-01L; EKTT-103-02L; EKTT-103-03L; EKTT-103-04L VI. EKTT-111-00L Esetmegbeszélés aláírás 0 8 0 krit.köv EKTT-106-06L VII. Záróvizsga*** Szabadon választható tárgyak** teljesítendő 10 kredit szab. vál Kötelezően választható tárgyak teljesítendő 30 kredit I. EKTT-112-00L Társadalomstatisztika kollokvium 10 0 3 köt.vál. - II. EKTT-113-00L Ágazati szociálpolitika gyak.jegy 5 5 3 köt.vál. EKTT-103-01L III. EKTT-114-00L Gerontológia kollokvium 10 0 2 köt.vál. - III. EKEI-103-03L Gazdasági és menedzsment ismeretek III. kollokvium 10 0 2 köt.vál. - III. EKTT-115-00L Szociális munka speciális helyzetű csoportokkal gyak.jegy 5 10 4 köt.vál. EKTT-105-02L III. EKTT-116-01L Kvalitatív és kvantitatív módszerek a szociológiában I. kollokvium 10 0 3 köt.vál. - IV. EKVM-102-01L Egészségfejlesztés I. gyak.jegy 5 10 3 köt.vál. EKVM-101-02L IV. EKTT-101-03L Magyar társadalom III. gyak.jegy 5 0 2 köt.vál. EKTT-101-02L IV. EKTT-117-00L Szegénység és társadalmi kirekesztettség gyak.jegy 5 5 2 köt.vál. - IV. EKTT-118-00L Iskolai szociális munka gyak.jegy 5 0 2 köt.vál. - IV. EKTT-119-00L Egészségügyi szociális munka gyak.jegy 5 10 4 EKTT-105-02L IV. EKTT-106-02L Kvalitatív és kvantitatív módszerek a szociológiában II. gyak.jegy 5 10 4 - IV. EKPT-103-01L Klinikai pszichológia I. beszámoló 10 0 2 EKPT-101-02L V. EKTT-120-01L Családgondozás I. gyak.jegy 0 5 2 köt.vál. - V. EKPT-102-03L Alkalmazott pszichológia III. gyak.jegy 15 15 6 köt.vál. EKPT-101-04L VII. EKTT-120-02L Családgondozás II. gyak.jegy 0 10 2 köt.vál. - Megjegyzések: A *-gal jelölt kötelezően választható tárgyakat külön táblázat tartalmazza. **A szabadon választható tárgyakat aktuális félévi meghirdetés szerint kell felvenni. kötelezően választható összesen 110 75 46 Az esetmegbeszélés c. tárgyat a VI. félévben kell felvenni a Szociális munka gyakorlat VI. tárggyal párhuzamosan. ***Záróvizsga: Komplex szóbeli vizsga a képzés ismeretanyagait integrálva, melynek részei: szakdolgozat védés, szóbeli vizsga a társadalom - és szociálpolitika és szociális munka tárgyakból. 18
A SZOCIÁLIS MUNKA ALAPSZAK TANTÁRGYI PROGRAMJAI KÖTELEZŐ TÁRGYAK 19
A tantárgy neve: Magyar társadalom I-II. A tantárgy angol neve: Hungarian Society I-II. Tanszék neve: Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Társadalomtudományi Tanszék Tantárgyfelelős neve: Dr. Jóna György Tantárgy neve: Magyar társadalom Magyar társadalom II. I. Ajánlott félév: I. II. Tantárgyi kód (nappali, levelező tagozat): EKTT-101-01N EKTT-101-01L EKTT-101-02N EKTT-101-02L Nappali tagozat heti 2+0 2+0 óraszáma: Levelező tagozat 10+0 10+0 félévi óraszáma: Kredit: 3 3 Vizsgakövetelmény: Kollokvium kollokvium Kötelező előtanulmányi rend: - EKTT-101-01N EKTT-101-01L Az ajánlott tantervben mely /alap-/szakok szerepeltetik? Szociális Munka Alapszak; Ápolás és Betegellátás Alapszak A tantárgy meghirdetési gyakorisága: Mintatanterv szerint aktuálisan Az oktatás nyelve: Magyar A tantárgy órarendi beosztása: Nappali tagozaton: aktuális órarend szerint. Levelező tagozaton: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve A tantárgy státusza: Kötelező Oktató/-k/ névsora: A félévre szóló tantárgyfelosztás alapján főállású oktatói. A tantárgy általános és speciális céljai: A magyar társadalom című tantárgyak célja, hogy a szociális munkás hallgató társadalomtörténeti folyamatokba ágyazva átfogó ismereteket szerezzen napjaink Magyarországának szociokulturális viszonyairól. Ennek érdekében társadalomtörténeti ismereteket sajátít el, majd a társadalmi rétegződésről, mobilitásról és az oktatási rendszer által nyújtott esélyekről szerez információkat. Emellett a politikai szociológia összefüggéseiről, a munkanélküliségről és a hazai települési-regionális egyenlőtlenségekről kap szemléletet. Magyar társadalom I. A magyar társadalom I. kurzus keretein belül a hallgató ismereteket szerez a magyar társadalom történetéről, elsődlegesen a XX. század legfontosabb társadalmi folyamatairól. Megismeri a második világháború utáni legfontosabb társadalmi és politikai folyamatokat, etikát és filozófiát. Emellett külön hangsúly kerül az egészségügyi rendszerben dolgozók (orvosok, nővérek, stb.) etikai viszonyainak elemzésére. Magyar társadalom II. Ebben a blokkban a hallgató megismeri a mobilitás és rétegződés fogalmi rendszerét, kutatásmódszertanát és a hozzá kapcsolódó hazai- és nemzetközi elméleteket. Információkat kap arról, hogy a korábbi évszázadokban a magyar társadalom milyen szempontok szerint rétegződött, illetve ennek napjainkban milyen hatásai vannak. Rendszerszerű tudást szerez a második világháborút követő struktúra- és mobilitás vizsgálatokról, melyek funkcionalista és strukturalista szempontok szerint készültek. Emellett ismereteket gyűjt az oktatási rendszer történetéről, az oktatás teremtette lehetőségekről, az iskola társadalmi funkcióiról, az iskolai struktúra, az esélyek kiegyenlítődésének összefüggéseiről, a szocializáció szerepéről és ágenseiről valamint a látens tanterv funkcióiról. Oktatás típusa. Nappali tagozaton előadás + szemináriumi gyakorlatok, levelező tagozaton előadás A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A magyar társadalomtörténet és társadalomelmélet kutatási eredményeinek folyamatos nyomon követése, a szakirodalom feldolgozása. A tananyag 20
folyamatos aktualizálása, az új információ tananyagba való beépítése, oktatói és hallgatói szintű tudományos feldolgozása. A végzett hallgatók utánkövetéses vizsgálata eredményeinek figyelembevétele. Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: Elméleti ismeretek szerzése a tárgy tematikájának megfelelően. Szakirodalom kutatás, másodelemzés. Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya: 60-40% Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: Előadás, szemináriumhoz fénymásolt segédanyag, internetes oldalak ajánlása, tömbösített időrend, oktatói és hallgatói prezentációk, csoportos irodalomfeldolgozás. Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: A magyar társadalom történeti fejlődésének hatásait számos oktatói kutatómunka részben, vagy egészben tartalmazza. TDK dolgozat, szakdolgozat. A tantárgy részletes leírása Magyar társadalom I. 1. A magyar társadalomfejlődés sajátosságai és Európa történeti régiói. 2. Demográfiai, politikai és társadalmi átalakulások a II. világháború után Magyarországon. Etnikai kisebbségek helyzete Magyarországon. 3. Elitek strukturálódása a szocialista nómenklatúra idején. 4. Önállóak, maszekok, parasztság, városi munkásság. 5. Politikai részvétel és közgondolkodás. Politikai filozófia. 6-8. Közgondolkodás és etika, értékrendszerek. A hétköznapi élet filozófiája. 9-11. Orvosetika 12-14. Nővéretika. Magyar társadalom II. 1. A struktúra és a rétegződés alapfogalmai, kutatásmódszertana. 2. Új marxista társadalomszerkezet-elméletek. 3. Harmónia-, konfliktus-, csere- és kényszerelméletek. A strukturalistafunkcionalista rétegződéselmélet és kritikája. 4. A társadalmi szerkezet változása. A munkásosztály elpolgárosodása, az osztályok elhalása. A globális világ. 5. Az Erdei-féle kettős társadalomszerkezet. A két osztály, egy réteg modell 6.Magyar struktúra és rétegződéskutatások: Ferge Zsuzsa és Kolosi Tamás. 7. A Kolosi-féle L-modell és a Szelényi-féle két háromszög modell. Hankiss Elemér: a második társadalom. 8-10. A mai magyar társadalomszerkezet bemutatása. 11.-12. A mobilitás alapfogalmai és kutatásmódszertana 13. A mobilitás elméletei 14. A mobilitás nemzetközi tendenciái Magyar társadalom I. Kötelező irodalom: Ian e. Thompson: Ápolási etika. Medicina Könyvkiadó Rt. 1999. Rozsos Erzsébet: Ápolásetikai ismeretek. Medicina Könyvkiadó Rt. 2000. Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. Század második felében. Osiris Kiadó, Budapest, 2005. Ajánlott irodalom: Fejtő Ferenc: A népi demokráciák története. Magvető, Budapest, 1991. Fónai Mihály: Gondolatok a magyar társadalom kettős szerkezetéről. In: Valóság 1996/8. 49-66. Kolosi Tóth Vukovich: Társadalmi Riport, 2002. TÁRKI, Budapest, 2002. Pokol Béla: Szociológiaelmélet. Budapest, Rejtjel, 1999. Felkai Gábor [szerk.]: A szociológia kialakulása. Budapest, Új Mandátum, 1999. Dr. Blasszauer Béla: Orvosi etika. Medicina Bp. 1995. Benjamin-Curtis: Etika az ápolásban. Népjóléti Minisztérium Bp. 1991. Dr. Széll Kálmán: Egészségügyi etika. POTE jegyzet, Pécs 1995. Dr. Gárdai Miklós: Etika az egészségügyben. HIETE jegyzet, Bp. 1992. 21
Magyar társadalom II. Andorka Rudolf (2001): Bevezetés a szociológiába. Budapest, Osiris Kiadó. A társadalmi rétegződés komponensei. Szerk.: Angelusz Róbert. Új Mandátum, Bp., 1997. A társadalmi mobilitás. Hagyományos és új megközelítések. Szerk.: Róbert Péter. Új Mandátum, 1998. Róbert Péter (2001): Társadalmi mobilitás: A tények és vélemények tükrében. Budapest: Századvég Kiadó. Magyar társadalom I. Magyarország társadalomtörténete I-III. (Szerk.: Fokasz Nikosz, Örkény Antal) Új Mandátum Kiadó, Budapest, 1998. Erdei Ferenc: A magyar társadalom a két világháború között. Valóság 1976/4, 1976/5. Fejtő Ferenc: A népi demokráciák története. Magvető, Budapest, 1991. Fónai Mihály: Gondolatok a magyar társadalom kettős szerkezetéről. In: Valóság 1996/8. 49-66. Nappali tagozaton az alábbi filmek megtekintése és feldolgozása szeminárium keretében: A tanú Majdnem szűz Ádám almája Moszkva tér Fehér tenyér Jancsó, Almodóvar kapcsolódó filmjei Ötödik pecsét Bourdieu, Pierre (1978): A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Budapest: Gondolat Kiadó. 237-311. p. Bukodi Erzsébet: A nemzedékek közötti társadalmi mobilitás főbb jellemzői. Statisztikai Szemle, 1995. 4-5. DiMaggio, Paul (1998): A kulturális tőke és az iskolai teljesítmény. In: Róbert Péter (szerk.): A társadalmi mobilitás. Hagyományos és új megközelítések. Budapest: Új Mandátum. 198-219. p. Erdei Ferenc (1976): A magyar társadalom a két világháború között. Valóság, 4-5. szám. Ferge Zsuzsa: Társadalmunk rétegződése. KJK, Bp., 1969. 77-158. p. Gábor R. István-Galasi P.: A második gazdaság. KJK, 1981, 15-107.p. Hankiss Elemér (1986): Diagnózisok 2. Budapest: Magvető Kiadó. 219-351. p. Kolosi Tamás (1987): Tagolt társadalom. Budapest: Gondolat Kiadó. 10-27. p., 239-269. p. Lukács György (1971): Történelem és osztálytudat. Budapest: Magvető Kiadó. 270-319. p. Pokol Béla (2005): A társadalom kettős szerkezete. Szociológiai Szemle, 3: 36-52. p. Szalai Erzsébet (2001): Gazdasági elit és társadalom a magyarországi újkapitalizmusban. Budapest: Aula Kiadó. 13-24.; 51-55. p., 227-262. p Szalai Erzsébet (2004): Az első válaszkísérlet. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 9-22. p., 74-82. p. Szelényi Iván: A posztkommunista társadalmak szerkezetének változása. Magyar Tudomány, 1996. 4. sz. Tarnai István (2005): Kabai Imre: Társadalmi rétegződés és életesemények. A magyar fiatalok a posztindusztriális korszakban című könyvéről. Eszmélet, 68: 51-58. Magyar társadalom II. Andorka Rudolf (1982): A társadalmi mobilitás változásai Magyarországon. Budapest: Gondolat Kiadó. 180-194. p. Bayer József (1998): A politikai gondolkodás története. Budapest: Osiris Kiadó. 207-223. p.; 250-259. p. 22
A tantárgy neve: Szociológia I-III. A tantárgy angol neve: Sociology I-III. Tanszék neve: Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Társadalomtudományi Tanszék Tantárgyfelelős neve: Rusinné Dr. Fedor Anita Ajánlott félév: I. II. III. Tantárgyi kód (nappali, levelező tagozat): EKTT-102-01N EKTT-102-01L EKTT-102-02N EKTT-102-02L EKTT-102-03N EKTT-102-03L Nappali tagozat heti 1+1 1+0 1+1 óraszáma: Levelező tagozat 5+5 5+0 5+5 félévi óraszáma: Kredit: 3 2 3 Vizsgakövetelmény: Kollokvium Gyakorlati jegy Gyakorlati jegy Kötelező előtanulmányi rend: - - - Az ajánlott tantervben mely /alap-/szakok szerepeltetik?: Szociális Munka Alapszak A tantárgy meghirdetési gyakorisága: Mintatanterv szerint aktuálisan Az oktatás nyelve: Magyar. A tantárgy órarendi beosztása: Nappali tagozaton: aktuális órarend szerint. Levelező tagozaton: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve A tantárgy státusza: Kötelező Oktatók névsora: A Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar, Szociális és Társadalomtudományi Intézet aktuális félévére szóló tantárgyfelosztás alapján. A tantárgy általános és speciális céljai: A szociológiai tantárgyak célja, hogy a szociális munkás adekvát szemléletet és tudást szerezzen a társadalmi struktúráról, viszonyokról és folyamatokról. E tantárgy keretein belül a hallgató megismeri a szociológia legfontosabb fogalmait, klasszikus és modern elméleteit és történetét. Információkat kap a demográfia tudományáról, megismeri a családszociológiai iskolák elméleteit, valamint elsajátítja a szociológia metodikai rendszerének nélkülözhetetlen alaptechnikáit. 1.blokk Szociológia I. A Szociológia I. című blokkon belül a hallgató megszerzi a legfontosabb szociológiai ismereteket, megismerkedik a szociológia kutatási területével, funkcióival, tárgyával és kialakulásának történetével. Emellett ismereteket szerez a szociológia elméleteiről a klasszikus teóriáktól kezdve (Durkheim, Weber, Marx, Saint-Simon, Comte, Tocqueville, Montesquieu) a modern 2. blokk Szociológia II. Ebben a tantárgyi blokkban a szociális munkás hallgató a szociológia legalapvetőbb módszertani rendszeréről, a társadalomkutatás indítékairól, a szociológiaelmélet és empirizmus összefüggéseiről, valamint az induktív és deduktív elméletalkotásról szerez információt. Emellett komplex tudást szerez a mérési szintekről, a szociológiai interjú elkészítésének technikáiról, a kérdőívek szerkesztésről, a tartalomelemzés lehetőségeiről és módszereiről, a terepkutatás jellemzőiről, folyamatáról és problémáiról, továbbá az empirikus társadalomkutatás etikai vonatkozásairól. 3. blokk Szociológiai III. E kurzus keretében a hallgató a családszociológia fogalmi rendszeréről valamint a legfontosabb családszociológiai iskolák elméleteiről kap információkat. Elsajátítja a családok társadalomtörténeti kialakulásáról szóló ismereteket, továbbá választ kap arra, hogy miként váltak a nagycsaládok nukleáris családdá. Megismeri a párválasztás társadalmi metódusait, a szexualitás társadalomtörténetét, a női és a férfi társadalmi szerepek különbségeit, a családon belüli erőszak szociológiai vonatkozásait, a válások problematikájának összefüggéseit és a mai magyar családok sajátosságait. A kurzuson belül a hallgató megismerkedik a legalapvetőbb demográfiai fogalmakkal és folyamatokkal. Oktatás típusa: Nappali tagozaton előadás + szemináriumi gyakorlatok, levelező tagozaton előadás 23
A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A magyar és nemzetközi szociológia kutatási eredményeinek folyamatos nyomon követése, a szakirodalom feldolgozása. A tananyag folyamatos aktualizálása, az új információ tananyagba való beépítése, oktatói és hallgatói szintű tudományos feldolgozása. A végzett hallgatók utánkövetéses vizsgálata eredményeinek figyelembevétele. Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: Elméleti ismeretek szerzése a tárgy tematikájának megfelelően. Szakirodalom kutatás, másodelemzés. Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya: 60-40% Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése Előadás, szemináriumhoz fénymásolt segédanyag, internetes oldalak ajánlása, tömbösített időrend, oktatói és hallgatói prezentációk, csoportos irodalom-feldolgozás. Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás A magyar társadalom történeti fejlődésének hatásait számos oktatói kutatómunka részben, vagy egészben tartalmazza. TDK dolgozat, szakdolgozat. A tantárgy részletes leírása: Szociológia I. 1. A társadalomról való gondolkodás története az ókori bölcselkedőktől a szociológia kialakulásáig. 2. A szociológiatudomány kialakulásának történelmi körülményei. 3. A szociológia előfutárai. Saint-Simon, Comte, Tocqueville. 4. E. Durkheim és a korabeli francia szociológia. 5. A klasszikusok kortársai. H. Spencer, V. Pareto, G.Simmel, F. Tönnies, T. Veblen, C.H. Cooley, G.H. Mead, F. Le Play., Ch. Booth 6. A német szociológia. M.Weber. 7. Marx és a marxista szociológia. 8. Neomarxista szociológia. 9. A magyar szociológia kialakulás, fejlődése, jeles képviselői. Pikler Gyula, Jászi Oszkár, Somló Bódog, Szabó Ervin 10. A szociológia professzionalizációja. R. Merton. 11. Strukturalizmus-funkcionalizmus. T. Parsons. 12. Modern társadalomtudományi elméletek, paradigmák I.: P. Bourdieu társadalomelmélete 13. Modern társadalomtudományi elméletek, paradigmák II.: J. Habermas, N. Luhmann. 14. Hálózatelméleti megközelítések. Szociológia II. 1. A szociológiai kutatás megtervezése, konceptuális alapok. 2. A vizsgálatok főbb típusai. 3. Hipotézisalkotás, avagy milyen a jó hipotézis? 4. Konceptualizáció, operacionalizáció. 5. A mintavétel logikája és típusai. 6. Az adatgyűjtés alapvető módszerei és eljárásai. 7. A társadalomkutatások gyakorlati lebonyolítása. 8. A kutatások etikai és jogi kérdései. 9. Adatgyűjtés a megfigyelés. 10. Adatgyűjtés az interjú. 11. Adatgyűjtés a kérdőíves adatfelvétel. 12. Adatgyűjtés a fókuszcsoport, kísérlet. 13. Szociometria és kapcsolati háló. 14. Adatgyűjtés beavatkozás nélkül. Szociológia III. 1. A család fogalma, a családszociológiai iskolák megfogalmazásai. 2. A család története, a nagycsaládoktól a nukleáris családokig. 3. A család belső működése. A család funkciói és azok változásai. 4. A párválasztás, felkészülés a családi életre. Nemi szerepek. 5. A családon belüli kapcsolatok dinamikája. A családon belüli viszonyrendszerek. 6. Konfliktusok a családban, válás. 7. A családi életciklusok. Ezek tartalma és változásai. 24
8. A gyerek szerepe a családokban, a szocializáció. 10-11.Családtípusok a mai Magyarországon. A mai magyar családok jellemzői. 12-13. A családra vonatkozó demográfiai adatok áttekintése és összehasonlítása a nemzetközi adatokkal. 14.Család és családpolitika. Kötelező irodalom Szociológia I: Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó, 2006. Szociológia II: Héra Gábor - Ligeti György: Módszertan. A társadalmi jelenségek kutatása. Osiris Tankönyvek, Budapest, 2005. Fónai Mihály - Kerülő Judit - Takács Péter: Bevezetés az alkalmazott kutatásmódszertanba. Pro Educatione Alapítvány, Nyíregyháza, 2001. Szociológia III: Bánlaky Pál: Családszociológia. Budapest, Wesley 2001. Somlai Péter (1999): A sokféleség zavara: a családi életformák pluralizációja Magyarországon. Demográfia, XLII., 1999, 1-2. Sz. 38-47. Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere: Szemináriumi munkában való részvétel Az aláírás megszerzésének feltételei: Az aláírás feltétele a szemináriumi órák rendszeres látogatása, és aktív részvétel a feldolgozó órákon, csoportos prezentáció teljesítése. A félév végén zárthelyi dolgozat megírására kerül sor, melynek érdemjegye megajánlható a hallgatók számára vizsgajegyként. Az aláírás megtagadása esetén a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szabályai az irányadóak. A vizsgára bocsátás feltételei: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint. Vizsgáztatási módszer: Szóbeli vizsga a nappali tagozaton, írásbeli vizsga a levelező tagozaton. Ajánlott irodalom Szociológia I. Angelusz R.-Tardos R. (szerk.) Társadalmak rejtett hálózata: Magyar Közvéleménykutató Intézet, Bp., 1991. Felkai G., Némedi D., Somlai P. (szerk.): Szociológiai Irányzatok a XX. században. Új Mandátum Könyvkiadó, Bp., 2000. 40-60. o., 62-90. o., 91-104. o., 418-445. o., 498-568. o. Felkai G., Haskó K., Molnár A., Némedi D., Pál E., Somlai P. (szerk.): A szociológia kialakulása. Új Mandátum Könyvkiadó, Bp., 1999. 13-21. o., 204-210. o., 224-247. o., 304-328. o., A. Giddens: Szociológia. Osiris Bp., 1995. J. Morel, E. Bauer, T. Meleghy, H-J. Niedenzu, M.Preglau, H.Staubmann (szerk.): Szociológiaelmélet. Osiris Kiadó, Bp., 2000. 19-25. o., 25-29. o., 29-34. o., 35-41. o., 68-78. o., 157-176. o., 227-268. o. Némedi Dénes: társadalomelmélet-elmélettörténet. Új Mandátum Könyvkiadó, Bp., 2000. R. K. Merton: Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. Osiris Kiadó, Bp., 2002. Szociológia II: Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi, Budapest, 1995. Moksony Ferenc: Gondolatok és adatok. Társadalomtudományi elméletek empirikus ellenőrzése. Osiris, Budapest, 1999. Szociológia III: Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó. Budapest. 2006. 393-425. o. Aries Philippe: Gyermek, család, halál. Gondolat, Budapest, 1987 25