Számvitel alapjai Előadás 2 (4*45 perc) Előadó: Dr. Veress Attila egyetemi adjunktus

Számvitel alapjai Előadás 2 (4*45 perc) Előadó: Dr. Veress Attila egyetemi adjunktus

Tárgyalásra kerülő témák: I. Bevezetés az értékelésbe: 1. Értékcsökkenés 2. Készletértékelési eljárások 3. Külföldi pénzértékre szóló tételek értékelése II. Eredménykimutatás

Mit is jelent az értékelés egy eszköz esetében? Bekerülési értéke (1) Terv szerinti értékcsökkenési leírás (2) Évközi csökkenések értéke (3) Eredményt módosító leértékelési különbözetek (4) + Eredményt módosító visszaértékelési különbözetek (5) + / külföldi pénzértékre szóló eszközök év végi értékeléséből adódó árfolyam-különbözete (6) MÉRLEGÉRTÉK (7) + Eredményt nem érintő felértékelési különbözetek (8) Eredményt nem érintő felértékelési különbözetek visszavezetése (9) Piaci érték (10) Számvitel alapjai 3 értékelés sémája

Értékcsökkenés

Az eszközök értékcsökkenése Az immateriális javak és a tárgyi eszközök a tartós használat, a folyamatos fizikai és erkölcsi avulás miatt értéküket fokozatosan elvesztik, így azt költségként kell elszámolni. Számvitel alapjai 3 értékcsökkenés

Példa (Terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés) Az ÉRTÉKCSÖKKENTŐ Kft. termelőgép beszerzésével kapcsolatosan a következő gazdasági eseményeket ismeri: 1. A gép vételára az átutalásos számla alapján 600 EFt + 150 EFt ÁFA. 2. Szállítási díj átutalásos számla alapján 20 EFt + 5 EFt ÁFA. 3. A gépet október 1-jén rendeltetésszerűen használatba vették. 4. Elszámolásra került a gép tárgyévi értékcsökkenés. Kiegészítő információk: A gép tervezett hasznos élettartama 5 év. Az eszköz tervezett maradványértéke 120 EFt. A vállalkozás az értékcsökkenést a) eset lineáris b) eset évek száma összege c) eset fix kulcsos degresszív ( Legyen 40 % a fix kulcs!) d) eset teljesítményarányos (évenkénti teljesítmények: 1 600 gó, 2 600 gó, 2 400 gó, 2 200 gó, 1 200 gó) módszerrel számolja el. Feladatok: Határozzuk meg az eszköz terv szerinti értékcsökkenését a tárgyévben és a tárgyévet követő évben! Könyveljük számlasorosan a tárgyévi gazdasági eseményeket, ha a vállalkozás az értékcsökkenést lineáris leírással számolja el! Számvitel alapjai 3 értékcsökkenés

1. feladatrész megoldása a) eset Bekerülési érték=600 + 20=620 EFt Amortizálandó érték=620 120=500 EFt Leírási kulcs=100 %/5 év=20 % 2010. évi ÉCS=500 EFt*20 %*(3 hó/12 hó)=25 EFt 2011. évi ÉCS=500 EFt*20 %=100 Et Évek Bruttó érték Tárgyévi ÉCS Halmozott ÉCS Nettó érték 2010 2011 Számvitel alapjai 3 értékcsökkenés

1. feladatrész megoldása a) eset Bekerülési érték=600 + 20=620 EFt Amortizálandó érték=620 120=500 EFt Leírási kulcs=100 %/5 év=20 % 2010. évi ÉCS=500 EFt*20 %*(3 hó/12 hó)=25 EFt 2011. évi ÉCS=500 EFt*20 %=100 Et Évek Bruttó érték Tárgyévi ÉCS Halmozott ÉCS Nettó érték 2010 620 2011 620 Számvitel alapjai 3 értékcsökkenés

1. feladatrész megoldása a) eset Bekerülési érték=600 + 20=620 EFt Amortizálandó érték=620 120=500 EFt Leírási kulcs=100 %/5 év=20 % 2010. évi ÉCS=500 EFt*20 %*(3 hó/12 hó)=25 EFt 2011. évi ÉCS=500 EFt*20 %=100 Et Évek Bruttó érték Tárgyévi ÉCS Halmozott ÉCS Nettó érték 2010 620 25 2011 620 Számvitel alapjai 3 értékcsökkenés

1. feladatrész megoldása a) eset Bekerülési érték=600 + 20=620 EFt Amortizálandó érték=620 120=500 EFt Leírási kulcs=100 %/5 év=20 % 2010. évi ÉCS=500 EFt*20 %*(3 hó/12 hó)=25 EFt 2011. évi ÉCS=500 EFt*20 %=100 Et Évek Bruttó érték Tárgyévi ÉCS Halmozott ÉCS Nettó érték 2010 620 25 2011 620 100 Számvitel alapjai 3 értékcsökkenés

1. feladatrész megoldása a) eset Bekerülési érték=600 + 20=620 EFt Amortizálandó érték=620 120=500 EFt Leírási kulcs=100 %/5 év=20 % 2010. évi ÉCS=500 EFt*20 %*(3 hó/12 hó)=25 EFt 2011. évi ÉCS=500 EFt*20 %=100 Et Évek Bruttó érték Tárgyévi ÉCS Halmozott ÉCS Nettó érték 2010 620 25 25 2011 620 100 Számvitel alapjai 3 értékcsökkenés

1. feladatrész megoldása a) eset Bekerülési érték=600 + 20=620 EFt Amortizálandó érték=620 120=500 EFt Leírási kulcs=100 %/5 év=20 % 2010. évi ÉCS=500 EFt*20 %*(3 hó/12 hó)=25 EFt 2011. évi ÉCS=500 EFt*20 %=100 Et Évek Bruttó érték Tárgyévi ÉCS Halmozott ÉCS Nettó érték 2010 620 25 25 2011 620 100 125 Számvitel alapjai 3 értékcsökkenés

1. feladatrész megoldása a) eset Bekerülési érték=600 + 20=620 EFt Amortizálandó érték=620 120=500 EFt Leírási kulcs=100 %/5 év=20 % 2010. évi ÉCS=500 EFt*20 %*(3 hó/12 hó)=25 EFt 2011. évi ÉCS=500 EFt*20 %=100 Et Évek Bruttó érték Tárgyévi ÉCS Halmozott ÉCS Nettó érték 2010 620 25 25 595 2011 620 100 125 Számvitel alapjai 3 értékcsökkenés

1. feladatrész megoldása a) eset Bekerülési érték=600 + 20=620 EFt Amortizálandó érték=620 120=500 EFt Leírási kulcs=100 %/5 év=20 % 2010. évi ÉCS=500 EFt*20 %*(3 hó/12 hó)=25 EFt 2011. évi ÉCS=500 EFt*20 %=100 Et Évek Bruttó érték Tárgyévi ÉCS Halmozott ÉCS Nettó érték 2010 620 25 25 595 2011 620 100 125 495 Számvitel alapjai 3 értékcsökkenés

1. feladatrész megoldása b) eset Amortizálandó érték=620 120=500 EFt 2010. évi ÉCS =500 EFt*(5/15)*(3 hó/12 hó)=42 EFt 2011. évi ÉCS =500 EFt*(5/15)*(9 hó/12 hó) + + 500 EFt*(4/15)*(3 hó/12 hó)=158 EFt Évek száma összege=1+2+3+4+5=15 Leírási kulcsok: 1. amortizációs év 5/15 2. amortizációs év 4/15 3. amortizációs év 3/15 4. amortizációs év 2/15 5. amortizációs év 1/15 Évek Bruttó érték Tárgyévi ÉCS Halmozott ÉCS Nettó érték 2010 2011 Számvitel alapjai 3 értékcsökkenés

1. feladatrész megoldása b) eset Amortizálandó érték=620 120=500 EFt 2010. évi ÉCS =500 EFt*(5/15)*(3 hó/12 hó)=42 EFt 2011. évi ÉCS =500 EFt*(5/15)*(9 hó/12 hó) + + 500 EFt*(4/15)*(3 hó/12 hó)=158 EFt Évek száma összege=1+2+3+4+5=15 Leírási kulcsok: 1. amortizációs év 5/15 2. amortizációs év 4/15 3. amortizációs év 3/15 4. amortizációs év 2/15 5. amortizációs év 1/15 Évek Bruttó érték Tárgyévi ÉCS Halmozott ÉCS Nettó érték 2010 620 2011 620 Számvitel alapjai 3 értékcsökkenés

1. feladatrész megoldása b) eset Amortizálandó érték=620 120=500 EFt 2010. évi ÉCS =500 EFt*(5/15)*(3 hó/12 hó)=42 EFt 2011. évi ÉCS =500 EFt*(5/15)*(9 hó/12 hó) + + 500 EFt*(4/15)*(3 hó/12 hó)=158 EFt Évek száma összege=1+2+3+4+5=15 Leírási kulcsok: 1. amortizációs év 5/15 2. amortizációs év 4/15 3. amortizációs év 3/15 4. amortizációs év 2/15 5. amortizációs év 1/15 Évek Bruttó érték Tárgyévi ÉCS Halmozott ÉCS Nettó érték 2010 620 42 2011 620 Számvitel alapjai 3 értékcsökkenés

1. feladatrész megoldása b) eset Amortizálandó érték=620 120=500 EFt 2010. évi ÉCS =500 EFt*(5/15)*(3 hó/12 hó)=42 EFt 2011. évi ÉCS =500 EFt*(5/15)*(9 hó/12 hó) + + 500 EFt*(4/15)*(3 hó/12 hó)=158 EFt Évek száma összege=1+2+3+4+5=15 Leírási kulcsok: 1. amortizációs év 5/15 2. amortizációs év 4/15 3. amortizációs év 3/15 4. amortizációs év 2/15 5. amortizációs év 1/15 Évek Bruttó érték Tárgyévi ÉCS Halmozott ÉCS Nettó érték 2010 620 42 42 2011 620 Számvitel alapjai 3 értékcsökkenés

1. feladatrész megoldása b) eset Amortizálandó érték=620 120=500 EFt 2010. évi ÉCS =500 EFt*(5/15)*(3 hó/12 hó)=42 EFt 2011. évi ÉCS =500 EFt*(5/15)*(9 hó/12 hó) + + 500 EFt*(4/15)*(3 hó/12 hó)=158 EFt Évek száma összege=1+2+3+4+5=15 Leírási kulcsok: 1. amortizációs év 5/15 2. amortizációs év 4/15 3. amortizációs év 3/15 4. amortizációs év 2/15 5. amortizációs év 1/15 Évek Bruttó érték Tárgyévi ÉCS Halmozott ÉCS Nettó érték 2010 620 42 42 578 2011 620 Számvitel alapjai 3 értékcsökkenés

1. feladatrész megoldása b) eset Amortizálandó érték=620 120=500 EFt 2010. évi ÉCS =500 EFt*(5/15)*(3 hó/12 hó)=42 EFt 2011. évi ÉCS =500 EFt*(5/15)*(9 hó/12 hó) + + 500 EFt*(4/15)*(3 hó/12 hó)=158 EFt Évek száma összege=1+2+3+4+5=15 Leírási kulcsok: 1. amortizációs év 5/15 2. amortizációs év 4/15 3. amortizációs év 3/15 4. amortizációs év 2/15 5. amortizációs év 1/15 Évek Bruttó érték Tárgyévi ÉCS Halmozott ÉCS Nettó érték 2010 620 42 42 578 2011 620 158 Számvitel alapjai 3 értékcsökkenés

1. feladatrész megoldása b) eset Amortizálandó érték=620 120=500 EFt 2010. évi ÉCS =500 EFt*(5/15)*(3 hó/12 hó)=42 EFt 2011. évi ÉCS =500 EFt*(5/15)*(9 hó/12 hó) + + 500 EFt*(4/15)*(3 hó/12 hó)=158 EFt Évek száma összege=1+2+3+4+5=15 Leírási kulcsok: 1. amortizációs év 5/15 2. amortizációs év 4/15 3. amortizációs év 3/15 4. amortizációs év 2/15 5. amortizációs év 1/15 Évek Bruttó érték Tárgyévi ÉCS Halmozott ÉCS Nettó érték 2010 620 42 42 578 2011 620 158 200 Számvitel alapjai 3 értékcsökkenés

1. feladatrész megoldása b) eset Amortizálandó érték=620 120=500 EFt 2010. évi ÉCS =500 EFt*(5/15)*(3 hó/12 hó)=42 EFt 2011. évi ÉCS =500 EFt*(5/15)*(9 hó/12 hó) + + 500 EFt*(4/15)*(3 hó/12 hó)=158 EFt Évek száma összege=1+2+3+4+5=15 Leírási kulcsok: 1. amortizációs év 5/15 2. amortizációs év 4/15 3. amortizációs év 3/15 4. amortizációs év 2/15 5. amortizációs év 1/15 Évek Bruttó érték Tárgyévi ÉCS Halmozott ÉCS Nettó érték 2010 620 42 42 578 2011 620 158 200 420 Számvitel alapjai 3 értékcsökkenés

1. feladatrész megoldása c) eset Bekerülési érték=600 + 20=620 EFt Amortizálandó érték= az amortizációs év első napjának NETTÓ ÉRTÉKE! Leírási kulcs=40 % 2010. évi ÉCS=620 EFt*40 %*(3 hó/12 hó)=62 EFt 2011. évi ÉCS=620 EFt*40 %*(9 hó/12 hó) + + (620 EFt*60 %)*40 %*(3 hó/12 hó)=223 EFt Évek Bruttó érték Tárgyévi ÉCS Halmozott ÉCS Nettó érték 2010 2011 Számvitel alapjai 3 értékcsökkenés

1. feladatrész megoldása c) eset Bekerülési érték=600 + 20=620 EFt Amortizálandó érték= az amortizációs év első napjának NETTÓ ÉRTÉKE! Leírási kulcs=40 % 2010. évi ÉCS=620 EFt*40 %*(3 hó/12 hó)=62 EFt 2011. évi ÉCS=620 EFt*40 %*(9 hó/12 hó) + + (620 EFt*60 %)*40 %*(3 hó/12 hó)=223 EFt Évek Bruttó érték Tárgyévi ÉCS Halmozott ÉCS Nettó érték 2010 620 62 2011 620 223 Számvitel alapjai 3 értékcsökkenés

1. feladatrész megoldása c) eset Bekerülési érték=600 + 20=620 EFt Amortizálandó érték= az amortizációs év első napjának NETTÓ ÉRTÉKE! Leírási kulcs=40 % 2010. évi ÉCS=620 EFt*40 %*(3 hó/12 hó)=62 EFt 2011. évi ÉCS=620 EFt*40 %*(9 hó/12 hó) + + (620 EFt*60 %)*40 %*(3 hó/12 hó)=223 EFt Évek Bruttó érték Tárgyévi ÉCS Halmozott ÉCS Nettó érték 2010 620 62 62 2011 620 223 Számvitel alapjai 3 értékcsökkenés

1. feladatrész megoldása c) eset Bekerülési érték=600 + 20=620 EFt Amortizálandó érték= az amortizációs év első napjának NETTÓ ÉRTÉKE! Leírási kulcs=40 % 2010. évi ÉCS=620 EFt*40 %*(3 hó/12 hó)=62 EFt 2011. évi ÉCS=620 EFt*40 %*(9 hó/12 hó) + + (620 EFt*60 %)*40 %*(3 hó/12 hó)=223 EFt Évek Bruttó érték Tárgyévi ÉCS Halmozott ÉCS Nettó érték 2010 620 62 62 2011 620 223 285 Számvitel alapjai 3 értékcsökkenés

1. feladatrész megoldása c) eset Bekerülési érték=600 + 20=620 EFt Amortizálandó érték= az amortizációs év első napjának NETTÓ ÉRTÉKE! Leírási kulcs=40 % 2010. évi ÉCS=620 EFt*40 %*(3 hó/12 hó)=62 EFt 2011. évi ÉCS=620 EFt*40 %*(9 hó/12 hó) + + (620 EFt*60 %)*40 %*(3 hó/12 hó)=223 EFt Évek Bruttó érték Tárgyévi ÉCS Halmozott ÉCS Nettó érték 2010 620 62 62 558 2011 620 223 285 335 Számvitel alapjai 3 értékcsökkenés

1. feladatrész megoldása d) eset Amortizálandó érték=620 120=500 EFt 1 gó-ra jutó ÉCS=500 EFt/10 000 gó= =0,05 EFt/gó 2010. évi ÉCS= =1 600 gó*0,05 EFt/gó=80 EFt 2011. évi ÉCS =2 600 gó*0,05 EFt/gó=130 EFt Összesen=10 000 gó Tervezett teljesítmény 1. év 1 600 gó 2. év 2 600 gó 3. év 2 400 gó 4. év 2 200 gó 5. év 1 200 gó Évek Bruttó érték Tárgyévi ÉCS Halmozott ÉCS Nettó érték 2010 2011 Számvitel alapjai 3 értékcsökkenés

1. feladatrész megoldása d) eset Amortizálandó érték=620 120=500 EFt 1 gó-ra jutó ÉCS=500 EFt/10 000 gó= =0,05 EFt/gó 2010. évi ÉCS= =1 600 gó*0,05 EFt/gó=80 EFt 2011. évi ÉCS =2 600 gó*0,05 EFt/gó=130 EFt Összesen=10 000 gó Tervezett teljesítmény 1. év 1 600 gó 2. év 2 600 gó 3. év 2 400 gó 4. év 2 200 gó 5. év 1 200 gó Évek Bruttó érték Tárgyévi ÉCS Halmozott ÉCS Nettó érték 2010 620 80 2011 620 130 Számvitel alapjai 3 értékcsökkenés

1. feladatrész megoldása d) eset Amortizálandó érték=620 120=500 EFt 1 gó-ra jutó ÉCS=500 EFt/10 000 gó= =0,05 EFt/gó 2010. évi ÉCS= =1 600 gó*0,05 EFt/gó=80 EFt 2011. évi ÉCS =2 600 gó*0,05 EFt/gó=130 EFt Összesen=10 000 gó Tervezett teljesítmény 1. év 1 600 gó 2. év 2 600 gó 3. év 2 400 gó 4. év 2 200 gó 5. év 1 200 gó Évek Bruttó érték Tárgyévi ÉCS Halmozott ÉCS Nettó érték 2010 620 80 80 2011 620 130 Számvitel alapjai 3 értékcsökkenés

1. feladatrész megoldása d) eset Amortizálandó érték=620 120=500 EFt 1 gó-ra jutó ÉCS=500 EFt/10 000 gó= =0,05 EFt/gó 2010. évi ÉCS= =1 600 gó*0,05 EFt/gó=80 EFt 2011. évi ÉCS =2 600 gó*0,05 EFt/gó=130 EFt Összesen=10 000 gó Tervezett teljesítmény 1. év 1 600 gó 2. év 2 600 gó 3. év 2 400 gó 4. év 2 200 gó 5. év 1 200 gó Évek Bruttó érték Tárgyévi ÉCS Halmozott ÉCS Nettó érték 2010 620 80 80 540 2011 620 130 Számvitel alapjai 3 értékcsökkenés

1. feladatrész megoldása d) eset Amortizálandó érték=620 120=500 EFt 1 gó-ra jutó ÉCS=500 EFt/10 000 gó= =0,05 EFt/gó 2010. évi ÉCS= =1 600 gó*0,05 EFt/gó=80 EFt 2011. évi ÉCS =2 600 gó*0,05 EFt/gó=130 EFt Összesen=10 000 gó Tervezett teljesítmény 1. év 1 600 gó 2. év 2 600 gó 3. év 2 400 gó 4. év 2 200 gó 5. év 1 200 gó Évek Bruttó érték Tárgyévi ÉCS Halmozott ÉCS Nettó érték 2010 620 80 80 540 2011 620 130 210 Számvitel alapjai 3 értékcsökkenés

1. feladatrész megoldása d) eset Amortizálandó érték=620 120=500 EFt 1 gó-ra jutó ÉCS=500 EFt/10 000 gó= =0,05 EFt/gó 2010. évi ÉCS= =1 600 gó*0,05 EFt/gó=80 EFt 2011. évi ÉCS =2 600 gó*0,05 EFt/gó=130 EFt Összesen=10 000 gó Tervezett teljesítmény 1. év 1 600 gó 2. év 2 600 gó 3. év 2 400 gó 4. év 2 200 gó 5. év 1 200 gó Évek Bruttó érték Tárgyévi ÉCS Halmozott ÉCS Nettó érték 2010 620 80 80 540 2011 620 130 210 410 Számvitel alapjai 3 értékcsökkenés

Példa megoldása 1. Beruházások 4. Szállítók 4. Adótartozás 1/1 600 3/ 620 1/1 600 1/2 150 2/1 20 1/2 150 2/1 20 2/2 5 2/2 5 1. Műszaki gépek 1. Műszaki gépek ÉCS 5. Értékcsökkenés 3/ 620 4/ 25 4/ 25 A két számla összevont egyenlege a NETTÓ ÉRTÉKET mutatja. Számvitel alapjai 3 értékcsökkenés

Miről kell dönteni egy tárgyi eszköz és egy immateriális jószág megszerzésekor? 1. Mennyi a hasznos élettartam hossza? 2. Mekkora a várható maradványérték? 3. Milyen módszerrel határozza meg az évenkénti értékcsökkenés összegét? Számvitel alapjai 3 értékcsökkenés

A rendeltetésszerű használatbavételkor, az üzembe helyezéskor az értékcsökkenés elszámolására TERVET kell készíteni Ez a TERV SZERINTI ÉRTÉKCSÖKKENÉS! Fontos: Az üzembe helyezést hitelt érdemlő módon dokumentálni kell! Számvitel alapjai 3 értékcsökkenés

Hasznos élettartam Hasznos élettartam az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a vállalkozó a várható fizikai elhasználódás, erkölcsi avulás, az eszköz használatával kapcsolatos jogi és egyéb korlátozó tényezők figyelembe vételével várhatóan használni fogja. Számvitel alapjai 3 értékcsökkenés

Maradványérték A maradványérték a hasznos élettartam végén az adott eszköz várhatóan realizálható értéke, amelyet a rendeltetésszerű használatbavételkor, az üzembe helyezés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján kell megállapítani. Számvitel alapjai 3 értékcsökkenés

Az amortizálandó érték meghatározása Bekerülési érték - Maradványérték azt kell meghatározni, hogy mennyi legyen az évenként elszámolandó értékcsökkenés összege Számvitel alapjai 3 értékcsökkenés

Alkalmazható módszerek lineáris degresszív progresszív Számvitel alapjai 3 értékcsökkenés

Lehetőség A 100 000 forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értéke - a vállalkozó döntésétől függően - a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható! Számvitel politikai döntés kell! Számvitel alapjai 3 értékcsökkenés

Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés: földterület, telek (a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybevett földterület, telek kivételével), erdő bekerülési értéke után, képzőművészeti alkotás, régészeti lelet bekerülési értéke után és üzembe nem helyezett beruházásnál. Számvitel alapjai 3 értékcsökkenés

Terven felüli értékcsökkenés Terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, ha az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ide nem értve a beruházást) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci érték egyéb okok miatt Számvitel alapjai 3 értékcsökkenés

Ilyen egyéb okok például: Az eszköz feleslegesség vált, megrongálódott, megsemmisült, hiány miatt nem használható vagy használhatatlan, a vagyoni értékű jog a a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető, a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszűntetik, illetve eredménytelen lesz, stb. Számvitel alapjai 3 értékcsökkenés

Mit jelent a terven felüli értékcsökkenés visszaírása? Ha az eszköz piaci értéke jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket, csökkenteni kell az elszámolt terven felüli értékcsökkenést. A VISSZAIRÁS összege nem lehet több, mint a korábban terven felüli értékcsökkenésként elszámolt összeg. Számvitel alapjai 3 értékcsökkenés

Nem számolható el terv szerinti, illetve terven felüli értékcsökkenés a már teljesen leírt, a terv szerinti értékcsökkenés a tervezett maradványértéket elért immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél! Számvitel alapjai 3 értékcsökkenés

Értékcsökkenés könyvviteli elszámolása 1. Immateriális javak, Tárgyi eszközök ÉCS 5. Értékcsökkenés 1. 8. Egyéb ráfordítások 2 1/ Terv szerinti értékcsökkenés elszámolása 2/ Terven felüli értékcsökkenés elszámolása Számvitel alapjai 3 értékcsökkenés

Készletértékelési eljárások

Tekintsünk egy vásárolt készlethez tartozó főkönyvi számlát! T 2. Anyagok K NY 10 t*10 EFt/t 1. Felhasználás 40 t*??? 1.Beszerzés 20 t*12 EFt/t 2.Beszerzés 25 t*11 EFt/t Számvitel alapjai 3 készletértékelési eljárások

Megoldási lehetőségek Átlagáron való értékelés Legutolsó beszerzési áron való értékelés (FIFO) Legelső beszerzési áron való értékelés (LIFO) Legmagasabb beszerzési áron való értékelés (LOFO) Legalacsonyabb beszerzési áron való értékelés (HIFO) Számvitel alapjai 3 készletértékelési eljárások

Példa (készletértékelési eljárások) Megnevezés Mennyiség Tonna Érték EFt/tonna Nyitó 10 10 Beszerzés 1 20 12 Beszerzés 2 25 11 Felhasználás I. 40. Feladat: Határozza meg a felhasználás értékét FIFO, LIFO, HIFO, LOFO és a csúsztatott átlagáras módszerrel! Számvitel alapjai 3 készletértékelési eljárások

Megoldás FIFO eljárással=10*10 + 20*12 + 10*11=450 EFt ZÁRÓ KÉSZLET=15*11=165 EFt LIFO eljárással=25*11 + 15*12=455 EFt ZÁRÓ KÉSZLET=5*12 + 10*10=160 EFt HIFO eljárással=20*12 + 20*11=460 EFt ZÁRÓ KÉSZLET=10*10 + 5*11=155 EFt LOFO eljárással=10*10 + 25*11 + 5*12=435 EFt ZÁRÓ KÉSZLET=15*12=180 EFt Átlagáras megoldással Átlagár=(10*10 + 20*12 + 25*11)/55=11,18 EFt/t Felhasználás=40*11,18=447,2 EFt ZÁRÓ KÉSZLET=15*11,18=167,7 EFt Számvitel alapjai 3 készletértékelési eljárások

FIFO módszer (first in - first out) Azt feltételezi, hogy először a kezdeti állományt és az első szállításokat használják fel vagy értékesítik, és ezáltal a mérleg fordulónapon meglévő állomány az utoljára történt raktárba érkezésekből áll össze. Számvitel alapjai 3 készletértékelési eljárások

LIFO módszer (last in - first out) Azt feltételezi, hogy először az utolsóként beszerzett állományokat használják fel vagy értékesítik, és ezáltal a mérleg fordulónapi állomány az elsőként beszerzett készletekből tevődik össze. Számvitel alapjai 3 készletértékelési eljárások

HIFO módszer (highest in - first out) Azt feltételezi, hogy az elszámolási időszakban először a legmagasabb beszerzési- vagy előállítási költségű készletet használják fel, értékesítik, és ezáltal a fordulónapi készletérték a legalacsonyabb áru készletekből tevődik össze. Számvitel alapjai 3 készletértékelési eljárások

LOFO módszer (lowest in - first out) Azt feltételezi, hogy az elszámolási időszakban először a legalacsonyabb beszerzési ill. előállítási költségű készleteket használják fel, értékesítik, és ezáltal a mérleg fordulónapi értékben a legmagasabb értékű készletek szerepelnek. Számvitel alapjai 3 készletértékelési eljárások

Példa (anyagok főkönyvi elszámolás 1) A Termelő Zrt. AA típusú alapanyag készletével kapcsolatosan a következő információkat ismeri: Nyitó készlet=10 kg*100 Ft/kg Beszerzés 1=20 kg*(120 Ft/kg + 30 Ft ÁFA/kg) Felhasználás 1=24 kg Beszerzés 2=30 kg*(110 Ft/kg + 27,5 Ft ÁFA/kg) Felhasználás 2=28 kg ZK mennyiségi nyilvántartás alapján =10 kg + 20 kg 24 kg + 30 kg 28 kg=8 kg ZK tényleges mennyiségi felvétel alapján=6 kg Kiegészítő információ: FIFO!!! Feladat: Könyveljük számlasorosan a gazdasági eseményeket! Számvitel alapjai 3 készletértékelési eljárások

Megoldás (folyamatos mennyiségi és értékbeli nyilvántartás) 2. Alapanyagok 4.Szállítók. 4. Adótartozás NY 1 000 2/ 2 680 1/1 2 400 1/2 600 1/1 2 400 4/ 3 140 1/2 600 3/2 825 3/1 3 300 5/ 220 3/1 3 300 3/2 825 A 2. Alapanyagok számlát időszak közben 5. Anyagköltség folyamatosan 8. Egyéb ráfordítások könyveljük! 2/ 2 680 5/ 220 4/ 3 140 Felhasználás 1=10 kg*100 Ft/kg + 14 kg*120 Ft/kg=2 680 Ft Maradt =6 kg*120 Ft/kg Felhasználás 2=6 kg*120 Ft/kg + 22 kg*110 Ft/kg=3 140 Ft Maradt =8 kg*110 Ft/kg Hiány=2 kg*110 Ft/kg=220 Ft Záró készlet (mérlegérték)=6 kg*110 Ft/kg=660 Ft Számvitel alapjai 3 készletértékelési eljárások

Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelése

Hol találhatók külföldi pénzértékre szóló eszközök a mérlegben? Befektetett pénzügyi eszközök Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Adott előlegek (Aktív időbeli elhatárolások) Számvitel alapjai 3 külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelése

Milyen formában jelenhetnek meg külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek a mérlegben? Kölcsönök Hitelek Szállítói tartozások stb. Számvitel alapjai 3 külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelése

Milyen mélységig tanítjuk a külföldi pénzértékre szóló tételeket a számvitel alapjai tantárgyrésznél? Csak a külföldi vevőkövetelés és a külföldi szállítói tartozás értékelésével foglalkozunk! Feltételezzük, hogy a vállalkozás nem rendelkezik devizaszámlával. Számvitel alapjai 3 külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelése

Értékelés bekerüléskor Lapozzuk fel a számviteli törvényt! 60. (1) A valutapénztárba bekerülő valutakészletet, a devizaszámlára kerülő devizát, a külföldi pénzértékre szóló követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó - a (4)-(6) bekezdés szerinti - devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni, kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát, amelyet a fizetett összegben kell felvenni, és amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni. Számvitel alapjai 3 külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelése

Fontos!!! Választott árfolyam lehet: a választott hitelintézet által meghirdetett deviza vételi és deviza eladási árfolyamának átlaga, vagy a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyama ESETLEG deviza vételi deviza eladási Számvitel alapjai 3 külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelése

Példa (vevőkövetelés értékelése) A VEVŐK Kft. tárgyév december 15-én (Legyen a teljesítés napja!) 20 000 GARAS-ért árukészletet exportált. Az értékesített árukészlet könyv szerinti értéke 4 500 EFt. Választott árfolyam a teljesítés napján 300 Ft/GAR. a) variáció Pénzügyi rendezés december 19-én, a jóváírás forint összege 6 080 000 Ft (20 000 GAR*304 Ft/GAR). b) variáció Pénzügyi rendezés december 19-én, a jóváírás forint összege 5 940 000 Ft (20 000 GAR*297 Ft/GAR). Számvitel alapjai 3 külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelése

Példa megoldása a) variáció 3. Vevők 9. Árbevétel 3. Elszámolási betét 1/ 6 000 2/2 80 2/1 6 080 1/ 6 000 E: 0 2/1 6 080 9. Pénzügyi műveletek bevételei 2/2 80 A realizált ÁNY-et a pénzügyi műveletek bevételei között kell elszámolni! Számvitel alapjai 3 külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelése

Példa megoldása b) variáció 3. Vevők 9. Árbevétel 3. Elszámolási betét 1/ 6 000 2/1 5 940 2/2 60 1/ 6 000 E: 0 2/1 5 940 8. Pénzügyi műveletek ráfordításai 2/2 60 A realizált ÁV-et a pénzügyi műveletek ráfordításai között kell elszámolni! Számvitel alapjai 3 külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelése

Realizált árfolyam-különbségek a követeléseknél Kiegyenlítéskori árfolyam: Ft jóváírás esetén: vételi árfolyam egyéb esetben : Majd pénzügyi számvitel 1- nél! kiegyenlített követelés kiegyenlítéskori árfolyam alapján meghatározott forintösszege - követelés könyv szerinti értéke =ÁRFOLYAMKÜLÖNBÖZET (+/ ) Számvitel alapjai 3 külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelése

Realizált árfolyamkülönbségek a követeléseknél A devizás követelésekkel kapcsolatos realizált árfolyamkülönbségek meghatározása: Realizált árfolyamnyereség, HA: Kiegyenlítéskori árfolyam > KSZ árfolyam Realizált árfolyamveszteség, HA: Kiegyenlítéskori árfolyam < KSZ árfolyam Számvitel alapjai 3 külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelése

Példa (szállítói tartozás értékelése) Az SZÁLLÍTÓK Kft. tárgyév december 15-én (Legyen a teljesítés napja!) 20 000 GARAS-ért anyagkészletet importált. Az egyszerűsítés kedvéért az ÁFA 0 %, vámteher nincsen. Választott árfolyam a teljesítés napján 300 Ft/GAR. a) variáció Pénzügyi rendezés december 19-én forint számláról, a terhelés forint összege 6 080 000 Ft (20 000 GAR*304 Ft/GAR). b) variáció Pénzügyi rendezés december 19-én forint számláról, a terhelés forint összege 5 940 000 Ft (20 000 GAR*297 Ft/GAR). Számvitel alapjai 3 külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelése

Példa megoldása a) variáció 2. Anyagok 4. Szállítók 3. Elszámolási betét 1/ 6 000 2/1 6 080 1/ 6 000 E: 6 081 2/1 6 080 2/2 80 8. Pénzügyi műveletek ráfordításai 2/2 80 A realizált ÁV-et a pénzügyi műveletek ráfordításai között kell elszámolni! Számvitel alapjai 3 külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelése

Példa megoldása b) variáció 2. Anyagok 4. Szállítók 3. Elszámolási betét 1/ 6 000 2/1 5 940 2/2 60 1/ 6 000 E: 5 941 2/1 5 940 9. Pénzügyi műveletek bevételei 2/2 60 A realizált ÁNY-et a pénzügyi műveletek bevételei között kell elszámolni! Számvitel alapjai 3 külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelése

Realizált árfolyam-különbségek a kötelezettségeknél Kiegyenlítéskori árfolyam: Ft számláról történő kiegyenlítés esetén: eladási árfolyam egyéb esetben : Majd pénzügyi számvitel 1- nél! kiegyenlített kötelezettség kiegyenlítéskori árfolyam alapján meghatározott forintösszege - kötelezettség könyv szerinti értéke =ÁRFOLYAMKÜLÖNBÖZET ( /+) Számvitel alapjai 3 külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelése

Realizált árfolyamkülönbségek a kötelezettségeknél A devizás kötelezettségekkel kapcsolatos realizált árfolyamkülönbségek meghatározása: Realizált árfolyamveszteség, HA: Kiegyenlítéskori árfolyam > KSZ árfolyam Realizált árfolyamnyereség, HA: Kiegyenlítéskori árfolyam < KSZ árfolyam Számvitel alapjai 3 külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelése

Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek fordulónapi értékelése 1. A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek körének meghatározása, kijelölése 2. Egyedi árfolyam-különbözetek meghatározása 3. Összevont árfolyam-különbözet kiszámítása 4. A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek átértékelése a fordulónapi választott árfolyamra. Számvitel alapjai 3 külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelése

Példa (fordulónapi értékelés) A vállalkozás külföldi pénzértékre szóló eszközei és kötelezettségei a fordulónapra vonatkozóan a következők: Megnevezés Kimenő számla 1 Összeg (GARAS) Könyv szerinti árfolyam (Ft/GARAS) 100 310 Valutapénztár 200 308 Devizaszámla 300 312 Bejövő számla 1 400 305 Devizahitel 500 315 Átértékelés iránya ÖSSZEVONT árfolyam-különbözet= Egyedi árfolyamkülönbözet (eredményelőjelesen) A fordulónapi választott árfolyam 309 Ft/GAR Számvitel alapjai 3 külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelése

Megoldás Megnevezés Kimenő számla 1 Összeg (GARAS) Könyv szerinti árfolyam (Ft/GARAS) 100 310 Valutapénztár 200 308 Devizaszámla 300 312 Bejövő számla 1 400 305 Devizahitel 500 315 Átértékelés iránya ÖSSZEVONT árfolyam-különbözet= Egyedi árfolyamkülönbözet (eredményelőjelesen) A fordulónapi választott árfolyam 309 Ft/GAR Számvitel alapjai 3 külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelése

Megoldás Megnevezés Kimenő számla 1 Összeg (GARAS) Könyv szerinti árfolyam (Ft/GARAS) Átértékelés iránya 100 310 LE Valutapénztár 200 308 Devizaszámla 300 312 Bejövő számla 1 400 305 Devizahitel 500 315 ÖSSZEVONT árfolyam-különbözet= Egyedi árfolyamkülönbözet (eredményelőjelesen) A fordulónapi választott árfolyam 309 Ft/GAR Számvitel alapjai 3 külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelése

Megoldás Megnevezés Kimenő számla 1 Összeg (GARAS) Könyv szerinti árfolyam (Ft/GARAS) Átértékelés iránya 100 310 LE Valutapénztár 200 308 FEL Devizaszámla 300 312 Bejövő számla 1 400 305 Devizahitel 500 315 ÖSSZEVONT árfolyam-különbözet= Egyedi árfolyamkülönbözet (eredményelőjelesen) A fordulónapi választott árfolyam 309 Ft/GAR Számvitel alapjai 3 külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelése

Megoldás Megnevezés Kimenő számla 1 Összeg (GARAS) Könyv szerinti árfolyam (Ft/GARAS) Átértékelés iránya 100 310 LE Valutapénztár 200 308 FEL Devizaszámla 300 312 LE Bejövő számla 1 400 305 Devizahitel 500 315 ÖSSZEVONT árfolyam-különbözet= Egyedi árfolyamkülönbözet (eredményelőjelesen) A fordulónapi választott árfolyam 309 Ft/GAR Számvitel alapjai 3 külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelése

Megoldás Megnevezés Kimenő számla 1 Összeg (GARAS) Könyv szerinti árfolyam (Ft/GARAS) Átértékelés iránya 100 310 LE Valutapénztár 200 308 FEL Devizaszámla 300 312 LE Bejövő számla 1 400 305 FEL Devizahitel 500 315 ÖSSZEVONT árfolyam-különbözet= Egyedi árfolyamkülönbözet (eredményelőjelesen) A fordulónapi választott árfolyam 309 Ft/GAR Számvitel alapjai 3 külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelése

Megoldás Megnevezés Kimenő számla 1 Összeg (GARAS) Könyv szerinti árfolyam (Ft/GARAS) Átértékelés iránya 100 310 LE Valutapénztár 200 308 FEL Devizaszámla 300 312 LE Bejövő számla 1 400 305 FEL Devizahitel 500 315 LE ÖSSZEVONT árfolyam-különbözet= Egyedi árfolyamkülönbözet (eredményelőjelesen) A fordulónapi választott árfolyam 309 Ft/GAR Számvitel alapjai 3 külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelése

Megoldás Megnevezés Kimenő számla 1 Összeg (GARAS) Könyv szerinti árfolyam (Ft/GARAS) Átértékelés iránya A fordulónapi választott árfolyam 309 Ft/GAR Egyedi árfolyamkülönbözet (eredményelőjelesen) 100 310 LE - 100*1= - 100 Valutapénztár 200 308 FEL Devizaszámla 300 312 LE Bejövő számla 1 400 305 FEL Devizahitel 500 315 LE ÖSSZEVONT árfolyam-különbözet= Számvitel alapjai 3 külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelése

Megoldás Megnevezés Kimenő számla 1 Összeg (GARAS) Könyv szerinti árfolyam (Ft/GARAS) Átértékelés iránya A fordulónapi választott árfolyam 309 Ft/GAR Egyedi árfolyamkülönbözet (eredményelőjelesen) 100 310 LE - 100*1= - 100 Valutapénztár 200 308 FEL + 200*1= + 200 Devizaszámla 300 312 LE Bejövő számla 1 400 305 FEL Devizahitel 500 315 LE ÖSSZEVONT árfolyam-különbözet= Számvitel alapjai 3 külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelése

Megoldás Megnevezés Kimenő számla 1 Összeg (GARAS) Könyv szerinti árfolyam (Ft/GARAS) Átértékelés iránya A fordulónapi választott árfolyam 309 Ft/GAR Egyedi árfolyamkülönbözet (eredményelőjelesen) 100 310 LE - 100*1= - 100 Valutapénztár 200 308 FEL + 200*1= + 200 Devizaszámla 300 312 LE - 300*3= - 900 Bejövő számla 1 400 305 FEL Devizahitel 500 315 LE ÖSSZEVONT árfolyam-különbözet= Számvitel alapjai 3 külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelése

Megoldás Megnevezés Kimenő számla 1 Összeg (GARAS) Könyv szerinti árfolyam (Ft/GARAS) Átértékelés iránya A fordulónapi választott árfolyam 309 Ft/GAR Egyedi árfolyamkülönbözet (eredményelőjelesen) 100 310 LE - 100*1= - 100 Valutapénztár 200 308 FEL + 200*1= + 200 Devizaszámla 300 312 LE - 300*3= - 900 Bejövő számla 1 400 305 FEL - 400*4= - 1 600 Devizahitel 500 315 LE ÖSSZEVONT árfolyam-különbözet= Számvitel alapjai 3 külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelése

Megoldás Megnevezés Kimenő számla 1 Összeg (GARAS) Könyv szerinti árfolyam (Ft/GARAS) Átértékelés iránya A fordulónapi választott árfolyam 309 Ft/GAR Egyedi árfolyamkülönbözet (eredményelőjelesen) 100 310 LE - 100*1= - 100 Valutapénztár 200 308 FEL + 200*1= + 200 Devizaszámla 300 312 LE - 300*3= - 900 Bejövő számla 1 400 305 FEL - 400*4= - 1 600 Devizahitel 500 315 LE + 500*6= + 3 000 ÖSSZEVONT árfolyam-különbözet= Számvitel alapjai 3 külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelése

Megoldás Megnevezés Kimenő számla 1 Összeg (GARAS) Könyv szerinti árfolyam (Ft/GARAS) Átértékelés iránya Egyedi árfolyamkülönbözet (eredményelőjelesen) 100 310 LE - 100*1= - 100 Valutapénztár 200 308 FEL + 200*1= + 200 Devizaszámla 300 312 LE - 300*3= - 900 Bejövő számla 1 400 305 FEL - 400*4= - 1 600 Devizahitel 500 315 LE + 500*6= + 3 000 ÖSSZEVONT árfolyam-különbözet= + 600 A fordulónapi választott árfolyam 309 Ft/GAR Számvitel alapjai 3 külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelése

Könyvviteli elszámolás 3. Vevők 3. Valutapénztár 3. Devizabetét E: 31 000 1/1 100 E: 61 600 E: 93 600 1/3 900 1/2 200 4. Egyéb hosszú FONTOS!!! lejáratú hitelek Az E: 122 összevont 000 árfolyamveszteséget a 1/4 pénzügyi 1 600 műveletek ráfordításai 1/3 900 között kell elszámolni. 1/4 1 600 4. Szállítók 9. Pénzügyi műveletek bevételei 2/ 600 3. Technikai 1/5 3 000 E: 157 500 1/1 100 1/2 200 2/ 600 1/5 3 000 Számvitel alapjai 3 külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelése

Eredménykimutatás

Egy fontos összefüggés! Vezessük le egy vállalkozás tárgyévi (2X09. év) eredményét! BEVÉTELEK 1 000 RÁFORDÍTÁSOK 600 Adózás előtti eredmény 400 Adó 100 Adózott eredmény 300 Osztalék 120 Mérleg szerinti eredmény 180

Egy fontos összefüggés! Most nézzük meg a saját tőke mérlegrészletét! Megnevezés 2X09. év 2X10. év 2X11. év D/ Saját tőke I. Jegyzett tőke II. Jegyzett, de ( ) IV. Eredménytartalék VII. MSZE

Egy fontos összefüggés! Most nézzük meg a saját tőke mérlegrészletét! Megnevezés 2X09. év 2X10. év 2X11. év D/ Saját tőke I. Jegyzett tőke II. Jegyzett, de ( ) IV. Eredménytartalék VII. MSZE 180

Egy fontos összefüggés! Most nézzük meg a saját tőke mérlegrészletét! Megnevezés 2X09. év 2X10. év 2X11. év D/ Saját tőke I. Jegyzett tőke 500 II. Jegyzett, de ( ) IV. Eredménytartalék VII. MSZE 180

Egy fontos összefüggés! Most nézzük meg a saját tőke mérlegrészletét! Megnevezés 2X09. év 2X10. év 2X11. év D/ Saját tőke I. Jegyzett tőke 500 II. Jegyzett, de ( ) 200 IV. Eredménytartalék VII. MSZE 180

Egy fontos összefüggés! Most nézzük meg a saját tőke mérlegrészletét! Megnevezés 2X09. év 2X10. év 2X11. év D/ Saját tőke I. Jegyzett tőke 500 II. Jegyzett, de ( ) 200 IV. Eredménytartalék 0 VII. MSZE 180

Egy fontos összefüggés! Most nézzük meg a saját tőke mérlegrészletét! Megnevezés 2X09. év 2X10. év 2X11. év D/ Saját tőke 480 I. Jegyzett tőke 500 II. Jegyzett, de ( ) 200 IV. Eredménytartalék 0 VII. MSZE 180

Egy fontos összefüggés! Most nézzük meg a saját tőke mérlegrészletét! Megnevezés 2X09. év 2X10. év 2X11. év D/ Saját tőke 480 I. Jegyzett tőke 500 500 II. Jegyzett, de ( ) 200 IV. Eredménytartalék 0 VII. MSZE 180

Egy fontos összefüggés! Most nézzük meg a saját tőke mérlegrészletét! Megnevezés 2X09. év 2X10. év 2X11. év D/ Saját tőke 480 I. Jegyzett tőke 500 500 II. Jegyzett, de ( ) 200 0 IV. Eredménytartalék 0 VII. MSZE 180

Egy fontos összefüggés! Most nézzük meg a saját tőke mérlegrészletét! Megnevezés 2X09. év 2X10. év 2X11. év D/ Saját tőke 480 I. Jegyzett tőke 500 500 II. Jegyzett, de ( ) 200 0 IV. Eredménytartalék 0 VII. MSZE 180 200

Egy fontos összefüggés! Most nézzük meg a saját tőke mérlegrészletét! Megnevezés 2X09. év 2X10. év 2X11. év D/ Saját tőke 480 I. Jegyzett tőke 500 500 II. Jegyzett, de ( ) 200 0 IV. Eredménytartalék 0 180 VII. MSZE 180 200

Egy fontos összefüggés! Most nézzük meg a saját tőke mérlegrészletét! Megnevezés 2X09. év 2X10. év 2X11. év D/ Saját tőke 480 880 I. Jegyzett tőke 500 500 II. Jegyzett, de ( ) 200 0 IV. Eredménytartalék 0 180 VII. MSZE 180 200

Egy fontos összefüggés! Most nézzük meg a saját tőke mérlegrészletét! Megnevezés 2X09. év 2X10. év 2X11. év D/ Saját tőke 480 880 I. Jegyzett tőke 500 500 500 II. Jegyzett, de ( ) 200 0 0 IV. Eredménytartalék 0 180 VII. MSZE 180 200

Egy fontos összefüggés! Most nézzük meg a saját tőke mérlegrészletét! Megnevezés 2X09. év 2X10. év 2X11. év D/ Saját tőke 480 880 I. Jegyzett tőke 500 500 500 II. Jegyzett, de ( ) 200 0 0 IV. Eredménytartalék 0 180 VII. MSZE 180 200 220

Egy fontos összefüggés! Most nézzük meg a saját tőke mérlegrészletét! Megnevezés 2X09. év 2X10. év 2X11. év D/ Saját tőke 480 880 I. Jegyzett tőke 500 500 500 II. Jegyzett, de ( ) 200 0 0 IV. Eredménytartalék 0 180 380 VII. MSZE 180 200 220

Egy fontos összefüggés! Most nézzük meg a saját tőke mérlegrészletét! Megnevezés 2X09. év 2X10. év 2X11. év D/ Saját tőke 480 880 1 100 I. Jegyzett tőke 500 500 500 II. Jegyzett, de ( ) 200 0 0 IV. Eredménytartalék 0 180 380 VII. MSZE 180 200 220

Beszámoló, mint a tájékoztatás eszköze MÉRLEG EREDMÉNYKIMUTATÁS KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

Eredménykimutatás fogalma Olyan számviteli okmány, amely egy adott időszakra vonatkozóan, a törvényben meghatározott szerkezetben, összevontan és pénzértékben kifejezve tartalmazza a tárgyévi mérleg szerinti eredmény levezetését.

Eredménykimutatás A mérleg szerinti eredményt levezető számviteli okmány. (A vállalkozás jövedelemtermelő képességét bemutató dokumentuma.) Legfontosabb jellemzők: adott időszakra vonatkozóan mutatja az eredményt egységes szerkezetben, kötött kategóriákkal készül ezer forintban készül, de 100 milliárd forint feletti mérlegfőösszeg esetében millió forintra kerekítve kell készíteni három oszlopot tartalmaz 2*2 változatban készülhet a hely és a kelet feltüntetésével a vállalkozó képviseletére jogosult személynek kell aláírnia letétbe kell helyezni és közzé kell tenni egyes sorok elhagyhatók, ha azokban sem az előző évre, sem a tárgyévre vonatkozóan nem szerepel adat egyes tételek további tagolása, részletezése megengedett új tételek is felvehetők az alkalmazott séma megváltoztatható, de biztosítani kell az összehasonlíthatóságot

A számviteli eredmény levezetésének általános sémája BEVÉTELEK - RÁFORDÍTÁSOK ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY - Társasági adó ADÓZOTT EREDMÉNY + eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre - jóváhagyott osztalék, részesedés =MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY

Mérleg szerinti eredmény A tárgyévi realizált adózott eredményből a tulajdonosok által a vállalkozásban hagyott vagyonrész, mely mutatja az eredmény hozzájárulását a saját tőkéhez.

Hogyan alakulhat a tárgyév mérleg adatok millió forintban Megnevezés szerinti eredménye? 1. eset 2. eset 3. eset 4. eset 5. eset F. Adózott eredmény 8 8-8 -8 8 22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés kifizetésre kerülő osztalék! G. Mérleg szerinti eredmény 2 12 4 0 0

Hogyan alakulhat a tárgyév mérleg adatok millió forintban Megnevezés szerinti eredménye? 1. eset 2. eset 3. eset 4. eset 5. eset F. Adózott eredmény 8 8-8 -8 8 22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés kifizetésre kerülő osztalék! G. Mérleg szerinti eredmény 0 2 12 4 0 0

Hogyan alakulhat a tárgyév mérleg adatok millió forintban Megnevezés szerinti eredménye? 1. eset 2. eset 3. eset 4. eset 5. eset F. Adózott eredmény 8 8-8 -8 8 22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés kifizetésre kerülő osztalék! G. Mérleg szerinti eredmény 6 0 2 12 4 0 0

Hogyan alakulhat a tárgyév mérleg adatok millió forintban Megnevezés szerinti eredménye? 1. eset 2. eset 3. eset 4. eset 5. eset F. Adózott eredmény 8 8-8 -8 8 22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés kifizetésre kerülő osztalék! G. Mérleg szerinti eredmény 6 0 4 2 12 4 0 0

Hogyan alakulhat a tárgyév mérleg adatok millió forintban Megnevezés szerinti eredménye? 1. eset 2. eset 3. eset 4. eset 5. eset F. Adózott eredmény 8 8-8 -8 8 22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés kifizetésre kerülő osztalék! 0 4 G. Mérleg szerinti eredmény 6 0 2 12 4 0 0

Hogyan alakulhat a tárgyév mérleg adatok millió forintban Megnevezés szerinti eredménye? 1. eset 2. eset 3. eset 4. eset 5. eset F. Adózott eredmény 8 8-8 -8 8 22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés kifizetésre kerülő osztalék! 0 4 4 G. Mérleg szerinti eredmény 6 0 2 12 4 0 0

Hogyan alakulhat a tárgyév mérleg adatok millió forintban Megnevezés szerinti eredménye? 1. eset 2. eset 3. eset 4. eset 5. eset F. Adózott eredmény 8 8-8 -8 8 22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés kifizetésre kerülő osztalék! 0 4 4 2 12 4 0 0 G. Mérleg szerinti eredmény 6 0-8

Hogyan alakulhat a tárgyév mérleg adatok millió forintban Megnevezés szerinti eredménye? 1. eset 2. eset 3. eset 4. eset 5. eset F. Adózott eredmény 8 8-8 -8 8 22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés kifizetésre kerülő osztalék! 0 4 4 0 2 12 4 0 0 G. Mérleg szerinti eredmény 6 0-8

Hogyan alakulhat a tárgyév mérleg adatok millió forintban Megnevezés szerinti eredménye? 1. eset 2. eset 3. eset 4. eset 5. eset F. Adózott eredmény 8 8-8 -8 8 22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés kifizetésre kerülő osztalék! 0 4 4 0 2 12 4 0 0 G. Mérleg szerinti eredmény 6 0-8 -8

Hogyan alakulhat a tárgyév mérleg adatok millió forintban Megnevezés szerinti eredménye? 1. eset 2. eset 3. eset 4. eset 5. eset F. Adózott eredmény 8 8-8 -8 8 22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés kifizetésre kerülő osztalék! 0 4 4 0 0 2 12 4 0 0 G. Mérleg szerinti eredmény 6 0-8 -8

Hogyan alakulhat a tárgyév mérleg adatok millió forintban Megnevezés szerinti eredménye? 1. eset 2. eset 3. eset 4. eset 5. eset F. Adózott eredmény 8 8-8 -8 8 22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés kifizetésre kerülő osztalék! 0 4 4 0 0 2 12 4 0 0 G. Mérleg szerinti eredmény 6 0-8 -8 8

Eredménykategóriák Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Pénzügyi műveletek eredménye Szokásos vállalkozási eredmény Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény Adózott eredmény Mérleg szerinti eredmény

Eredménykategóriák tartalma Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye: A fő profil eredményességéről, az üzletmenet sikerességéről tájékoztat Pénzügyi műveletek eredménye: A pénzügyi tranzakciók (kölcsön felvétele, kölcsön/ hitel nyújtása, értékpapír adás-vétele, befektetési tevékenység stb.) bevételeinek és ráfordításainak különbségét mutatja. Rendkívüli eredmény: A rendszeres üzletmeneten kívül eső, a szokásos vállalkozási tevékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó események eredményét jelöli ki.

Az eredménykimutatás lehetséges formái a 2000. évi C. törvény alapján Összköltség eljárással -lépcsőzetes szerkezetben ( A változat) -mérlegszerű formátumban ( B változat) Forgalmi költség eljárással -lépcsőzetes szerkezetben ( A változat) -mérlegszerű formátumban ( B változat) 2*2 VÁLTOZAT

Összköltség és forgalmi költség eljárás Összköltség "A" Forgalmi "A" I. Értékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele 03. Saját termelésű készletek állományváltozása 03. Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége 04. Saját előállítású eszközök aktívált értéke 04. Eladott áruk beszerzési értéke II. Aktívált saját teljesítmények értéke 05. Eladott ( közvetített ) szolgáltatások értéke III. Egyéb bevételek II. Értékesítés közvetlen költségei Ebből: visszaírt értékvesztés III. Értékesítés bruttó eredménye 05. Anyagköltség 06. Értékesítési, forgalmazási költségek 06. Igénybe vett szolgáltatások értéke 07. Igazgatási költségek 07. Egyéb szolgáltatások értéke 08. Egyéb általános költségek 08. Eladott áruk beszerzési értéke IV. Értékesítés közvetett költségei 09. Eladott ( közvetített ) szolgáltatások értéke V. Egyéb bevételek IV. Anyagjellegű ráfordítások VI. Egyéb ráfordítások 10. Bérköltség Üzemi ( üzleti ) tevékenység eredménye 11. Személyi jellegű egyéb kifizetések 12. Bérjárulékok V. Személyi jellegű ráfordítások VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások Üzemi ( üzleti ) tevékenység eredménye

Üzemi eredmény levezetése Összköltség alapján: Árbevétel +ASTÉ +Egyéb bevétel -Anyagjellegű ráfordítások -Személyi jellegű ráfordítások -Értékcsökkenési leírás -Egyéb ráfordítások Forgalmi alapján: Árbevétel -Értékesítés közvetlen költségei -Értékesítés közvetett költségei +Egyéb bevételek -Egyéb ráfordítások

Összefüggés a két eljárás között: Anyagjellegű ráfordítások +Személyi jellegű ráfordítások +Értékcsökkenési leírás -Aktivált saját teljesítmények értéke= Értékesítés közvetlen költségei +Értékesítés közvetett költségei

Egyszerűsítve: Anyagköltség + Igénybe vett szolgáltatások értéke + Egyéb szolgáltatások értéke + Bérköltség + Személyi jellegű egyéb kifizetések + Bérjárulékok +Értékcsökkenési leírás -Aktivált saját teljesítmények értéke Értékesítés elszámolt önköltsége +Értékesítés közvetített költsége Költségnemek 7 db!!!

Még egyszerűbben Költségnemek - Aktivált saját teljesítmények értéke =Értékesítés összes költsége

Esettanulmány A Nincs csak egy kisüzemem Kft. termelő vállalkozás tárgyidőszaki gazdálkodásáról a következő információkat ismeri: Alapanyag felhasználás 500 Dolgozó 1 (fizikai) bruttó bére 400 bérjárulékok 160 Dolgozó 2 ( portás ) bruttó bére 200 bérjárulékok 80 Kisüzem ÉCS 70 Hitelkamat 10 Nyitó készlet=0 Elkészült mennység 2 db a) eset nem adott el 1 db-ot sem b) eset eladott 1 db-ot 1 000-ért! Készítsük el mindkét esetben az ÖSSZKÖLTSÉG és a FORGALMI eljárással készülő erdménykimutatást az üzemi (üzleti) eredmény szintjéig!

Számítsuk ki először az önköltséget! Önköltség=(500+400+160)/2 db=530/db

Megoldás a) eset Forgalmi költség eredménykimutatás Árbevétel 0 Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége 0 Értékesítés bruttó eredménye 0 Értékesítés közvetett költségei 350 A/ Ü (Ü) Eredménye - 350

Megoldás a) eset Összköltség eredménykimutatás Árbevétel 0 Költségnemek=500+400+160+200+80+70= 1 410 STKÁV=Z NY=2 db*530/db 0= + 1 060 A/ Üzemi (Üzleti) tevékenység eredménye - 350

Megoldás b) eset Forgalmi költség eredménykimutatás Árbevétel=1 db*1 000/db= 1 000 Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége =1 db*530/db= 530 Értékesítés bruttó eredménye 470 Értékesítés közvetett költségei 350 A/ Ü (Ü) Eredménye 120

Megoldás b) eset Összköltség eredménykimutatás Árbevétel=1 db*1 000/db= 1 000 Költségnemek=500+400+160+200+80+70= 1 410 STKÁV=Z NY=1 db*530/db 0= + 530 A/ Üzemi (Üzleti) tevékenység eredménye 120

Összköltség eljárással készülő eredménykimutatás általános jellemzői a tárgyidőszakban felmerült összes költség (költségnemek) bemutatását hangsúlyozza, függetlenül, hogy azok megtérültek -e vagy sem, az egyes időszakok költségeinek költségnemenkénti összehasonlítását részletező információk nélkül is lehetővé teszi, Bruttó szemléletű a hozamok oldaláról nemcsak az értékesített produktum árbevételét, hanem a tárgyévi termelés (szolgáltatás) teljesítményét (aktivált saját teljesítmények) határozza meg, azoknak a vállalkozásoknak célszerű alkalmazni: amelyek kereskedelmi vagy szolgáltató tevékenységet végeznek, ahol a vállalkozás tevékenységi köre nem sokrétű, a vállalkozás nagysága (forgalom, mérlegfőösszeg, létszám, stb.) nem jelentős, a vezetés információs követelménye nem jelentős, a saját termelésű készletekről folyamatos nyilvántartás nincs

Forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatás általános jellemzői az értékesítés árbevételével szembe az értékesítés költségeit állítja, Nettó szemléletű lehetővé teszi a jövedelmezőség mérését, az értékesítés közvetett költségeit a főbb funkciók szerint is részletezi (értékesítési, forgalmazási költségek, igazgatási költségek, egyéb általános költségek), azoknak a vállalkozásoknak célszerű alkalmazni: amelyek alapvetően termelő vagy esetleg szolgáltatási tevékenységet végeznek, ahol a vállalkozás nagysága jelentős, tevékenységi köre sokrétű, bonyolultabb a szervezeti struktúra, jelentős a saját termelésű készletek mozgása és állománya, a vezetői információs igény jelentős

Az eredménykimutatás egyes tételeinek tartalma Vetkőztessük le az eredménykimutatást

Miért hozzák létre a vállalkozást? A jövőbeni árbevétel reményében! Árbevétel: A szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások árkiegészítéssel és felárral növelt, engedményekkel csökkentett ÁFÁ-t nem tartalmazó-ellenértékét. Az árbevételbe beszámít az árkiegészítés az adóhatósággal történő elszámolás alapján! Az árbevétel elszámolásának alapfeltételei: A gazdálkodó már teljesítette a szerződésben vállalt kötelezettségét és erről szabályszerűen kiállította a számlát és megküldte a vevőnek, a számla melléklete tartalmazza a vevő által igazolt teljesítés elismerését, a vevő a számlát nem kifogásolta meg, elfogadta.

Aktivált saját teljesítmények értéke Aktivált saját teljesítmények értékeként a saját előállítású eszközöknek az üzleti évben aktivált (az eszközök között állományba vett) értéke és a saját termelésű készletek állományváltozása együttes (összevont) összegét kell kimutatni. Saját termelésű készletek állományváltozása (STKÁV) + Saját előállítású eszközök aktivált értéke (SEEAÉ) =Aktivált saját teljesítmények értéke (ASTÉ)

Készítsünk valamit saját vállalkozásban! Összes közvetlen költség 200 Elkészült az eszköz! A) eset STK (például késztermék) B) eset nem STK (például tárgyi eszköz) Könyvviteli elszámolás (Összköltség eredménykimutatás): 1/ költségek elszámolása T 51-57. Költségnemek-K 1-4. E/F 200 A/ eset 2/ készletre vétel T 25. Késztermékek-K 581. STKÁV 200 B/ eset 2/ költségek aktiválása T 25. Késztermékek-K 581. STKÁV 200