Labratóriumi munkavédelem Vegyszerek tárlása, használata 1. Labratóriumi munkákat csak a munkavédelmi előírásk szerint szabad végezni. 2. Az eszközöket használatn kívül tisztán és rendezetten kell tárlni a kijelölt helyen. 3. Veszélyes anyagt tárlni élelmiszeres edényben, valamint élelmiszert veszélyes anyag tárlására használt edényben még átmenetileg sem szabad! 4. A vegyszerek tárlása srán figyelembe kell venni a Biztnsági adatlapn előírtakat. A Biztnsági Adatlapkat a munkahelyen, hzzáférhető helyen kell tartani. 5. Minden dlgzónak ismernie kell az általa használt veszélyes anyag és készítmény Biztnsági Adatlapn rögzített veszélyeit, tulajdnságait, az egyéni védőfelszerelést, valamint a baleset esetén követendő magatartást. 6. A Biztnsági Adatlapn előírt egyéni védőeszközöket, védő- és munkaruhákat a veszélyes anyaggal való tevékenység srán használni, viselni kell. 7. A vegyszertárló szekrényekbe elhelyezett anyagkat csak az azzal megbízttak (a szaktanárk és labránsk) kezelhetik. A vegyszertárló szekrényeket használatn kívül zárva kell tartani, és a kulcst zárható helyen kell őrizni. 8. A vegyszereket a hatálys előírásknak megfelelően felcímkézett edényekben kell tárlni, aminek tartalmaznia kell az anyag pnts megnevezését, a H és P mndatkat és a veszélyességi szimbólumkat. 9. Átmeneti tárláshz felhasznált edényeken jelölni kell az anyag megnevezését, szükség esetén a kncentrációját. Szigrúan tils bármilyen anyagt felirat nélküli edényben tárlni! 10. Szerves ldószert nyílt edényben melegíteni, frralni, tárlni nem szabad! 11. Olyan anyagkat, amelyek egymásra gyakrlt hatása hőfejlődéssel jár, illetve tüzet vagy rbbanást kzhat, együtt tárlni szigrúan tils. 12. Veszélyes anyagk szállítását biztnságsan kell végezni, hgy megelőzzük az anyagk kiszóródását, kiömlését. Amennyiben mégis előfrdul, hgy veszélyes anyag szétszóródik, kiömlik, a szennyeződést haladéktalanul meg kell szüntetni. 13. A tanulói asztaln a kísérleteknél legyen mindig előkészítve tiszta száraz ruha vagy papírtörlő. 14. Ne pipettázzunk tömény savat, lúgt, csak ballns vagy autmata pipettával! 15. Tömény savak és lúgk hígításánál mindig úgy járjunk el, hgy a tömény ldatkat vékny sugárban öntsük a vízbe, miközben keverjük az ldatt. Frdíttt srrendben öntve a hirtelen nagy hőmennyiség hatására a rendszer annyira felmelegszik, hgy felfrrhat és kifröccsen az edényből. 16. Ha a Bunsen égőt nem használjuk, átmenetileg világító lángra kell állítani. A labratóriumi elsősegélynyújtás szempntjai 1. A labratóriumban lennie kell előadónként 1 db elsősegély ládának használható állaptban. 2. Kisebb hrzslást, jelentéktelen bőrmarást a labratóriumban is elláthatunk. A könnyebben sérülteket elsősegélynyújtás után küldjük az rvshz, s tegyünk jelentést a labrvezetőnek, illetve az iskla igazgatójának. Súlysabb balesetnél hívjuk a mentőket.
3. Vágtt sebet ne mssunk ki vízzel, a kicsurgó vér tisztítja a sebet. A seb környékét vízzel és szappannal lemshatjuk. A sebbe került idegen test (pl. üvegszilánk) eltávlítását bízzuk rvsra. A sebet száraz, steril gézzel kössük be, vatta ne kerüljön közvetlenül a sebre. Ha a sérülés az ütőeret érte, a seb és a szív között széles, erős kötést alkalmazzunk. A sebet aznnal ki kell msni, ha maró anyag került bele. 4. A bőrre került maró anyagkat (savakat, lúgkat) előbb száraz ruhával itassuk le, majd bő vízzel a maró anyagt mssuk le. Erősen vörös bőrfelületre tegyünk laza kötést. 5. Szemmarás. A nyittt szemet bő vízzel a szemöblítő phár segítségével vagy a vízcsap alatt haladéktalanul alapsan mssuk ki. A szilárd lúg, a tömény sav vagy lúgldat vakulást kzhat, ezért a velük való munkánál mindig védőszemüveget kell viselni. Ha a szembe szilánk kerül, vagy sérülés éri a szemet, ne mssuk ki. Mindenképpen frduljunk rvshz. 6. Szájba, gymrba juttt maró anyagk. A szájba juttt maró anyagt aznnal köpjük ki és bő vízzel a szánkat alapsan öblítsük ki. A gymrba juttt maró anyagt sk vízzel hígíthatjuk. Hánytatni tils! 7. Az égési sebeket hideg flyó víz alatt kell hűteni utána steril fedő kötést kell alkalmazni. 8. Áramütés. Áramütésnél első dlgunk legyen, hgy az érintett egyén az áramkörből kikerüljön. Ennek legbiztnságsabb módja, ha az áramt kikapcsljuk. Ha nem férünk a kapcslóhz, az áramütött egyént száraz ruha segítségével haladéktalanul szabadítsuk ki az áramkörből. Ha eszméletlen, mesterséges lélegeztetést alkalmazunk, segítségül rvst hívunk. A vezetéket csak szakember vághatja el. 9. Veszélyes anyag által kztt baleset esetén a Biztnsági Adatlapn előírtaknak megfelelően kell elsősegélyt nyújtani. I. A labratóriumi munka általáns biztnsági szabályai 1. A labratóriumban étkezni, inni, dhányzni tils. 2. A legfntsabb szabály az, hgy a labratóriumban mindig rend és tisztaság uralkdjn. A széthagytt anyagk, edények és felszerelések, a kiömlött vegyszerek, a hulladék felhalmzódása, az elhanyaglt, rm-állaptban lévő eszközök, védőfelszerelések és berendezési tárgyak balesetek frrásai. 3. A labratóriumkban a közlekedő utakat még ideiglenesen sem szabad leszűkíteni, elzárni vagy eltrlaszlni. Különösen vnatkzik ez a kijáratk felé vezető utakra. 4. Minden labratóriumban vagy annak bejáratánál legyen tt az előírt egy vagy több tűzltó készülék, az elsősegély láda használható állaptban, valamint tűzltó pkróc és vízzuhany. 5. Minden labratóriumban legyen kéznél max. 2% töménységű ecetsav-, bórsav- és nátrium-hidrgénkarbnát-ldat arra az esetre, ha maró flyadék jut valakinek a bőrére vagy a szemébe. A bórsav- és nátrium-hidrgénkarbnát-ldatkhz szemöblítésre alkalmas edényt kell biztsítani. 6. Ha a bőrünkre sav fröccsen, akkr először töröljük le, majd bő vízzel mssuk le, ha szükséges, akkr közömbösítsük gyenge lúggal (nátrium-hidrgénkarbnát-ldattal, vagy bóraxszal). Lúgs szennyeződés esetén 2% töménységű ecetsav-ldattal, vagy bórsav-ldattal közömbösítsünk a törlés illetve a vízzel való lemsás után! 7. Ha szemünkbe kerül maró anyag, akkr annak kimsásáhz használjuk a szemmsópharat, savas szennyezés esetén a lúgs, lúgs szennyezés esetén savas közömbösítő ldatt használjunk! A gyrs elsősegélynyújtás után mindenképpen frduljunk rvshz!
8. Elektrms tüzeknél tils és életveszélyes habltóval vagy vízzel ltani. Labratóriumkban nagybb tüzek ltására hmkkal, prral vagy szénasavval ltó tűzltó-készüléket használjunk. A tűzvédelmi eszközöknek - ltóhmk, kézi tűzltókészülék, vízzuhany, ltópkróc - mindig hzzáférhető helyen kell lenniük és ezeket csak tűz esetén szabad használni. 9. A labratóriumban minden dlgzónak ismernie kell az elektrms főkapcsló és a vízvezetékek főcsapjainak helyét és kezelési módját, hgy szükség esetén azkat késedelem nélkül használni tudják. 10. A munka befejezésekr a labratórium bezárása előtt győződjünk meg arról, hgy minden közművezetéket, a munkahelyekhez tartzó víz, gáz, vákuum, stb. csapkat, majd a főelzáró-csapkat elzártuk, az ablakkat becsuktuk és az elektrms berendezéseket kikapcsltuk (áramtalanítttunk)! 11. Minden közművezetéket és csapt időnként ellenőrizni kell, hgy jól zárnak-e, illetve nincs-e valahl szivárgás. A gázszivárgásk helyének megállapításáhz szappanldatt használjunk. Az elektrms eszközök érintésvédelméről gndskdni kell. II. Védőeszközök és használatuk 1. A labratóriumkban szükség szerint egyéni védőeszközöket kell használni, ezek: gáz- vagy prálarc, gumikesztyű, védőszemüveg, esetleg védőkesztyű. Ezen egyéni védőeszközök épségére és állandó használhatóságára minden dlgzónak, a saját érdekében a legnagybb gndt kell frdítania. Használat után gndsan meg kell azkat tisztítani és a tárlásukra kijelölt helyre visszatenni. A védőeszközök tárlási helyét mindenkinek ismernie kell. 2. Erős savakkal, lúgkkal, maró anyagkkal végzett munka srán a gumikesztyű használata kötelező. Célszerű gumikesztyűt viselni minden bőrön át felszívódó méreg (pl.: dimetil-szulfát, bróm, fenl, stb.) töltésénél, kimérésénél is. A gumikesztyűt használat után, de még levétel előtt szappans vízzel kell lemsni, nehgy az anyag hzzáérjen a bőrhöz levétel közben. Belül is ki kell msni, szárazra törölni, kívül-belül talkummal behinteni és használatn kívül hűvös, száraz helyen kell tárlni. 3. Minden lyan munkánál, ahl fennáll annak veszélye, hgy savas vagy lúgs anyagk jutnak a szembe, ill. vákuum alatt dlgzunk, védőszemüveget vagy nem gyúlékny arcvédő lemezt kell viselni. 4. Amikr ballnból flyadékt öntünk ki, mindig használjunk ballnbuktatót! Lúgk, savak, maró gőzöket kibcsátó vagy mérgező flyadékk pipettázása minden esetben csak méreg-pipetta vagy labdás pipetta segítségével történhet, azkat szájjal pipettázni tils! 5. Ütésre vagy dörzsölésre érzékeny, rbbanó anyagkkal végzett munkáknál vagy lyan munkáknál, ahl közvetlen rbbanásveszély áll fenn, mindig a legkisebb anyagmennyiségekkel dlgzzunk. A munkát vagy szilánkveszélytől védő ernyő (pl. 1-2 cm vastag, nem gyúlékny, átlátszó műanyag lemez) mögül végezzük, vagy az egész fejet és a nyakat védő álarct és erős bőrkötényt vegyünk fel, a kezünkre pedig húzzunk bőrkesztyűt. 6. A fülke csak akkr nyújt védelmet a mérgező vagy maró gázk, gőzök és prk ellen, ha jó az elszívása és tlóajtaját csak a legszükségesebb méretű kis résnyire hagyjuk nyitva. A fülke elszívó ventillátrainak működését ellenőrző lámpa jelezze. 7. Ha fülke alatt dlgzunk, akkr a labratóriumban más elszívó ventillátr ne működjék.
8. A fülkékben nem szabad - melegítés céljából sem - gázlángt gyújtani, ha tt tűzveszélyes anyagkkal (gőzökkel, gázkkal vagy prral) kell számlni. 9. Ha egyetlen szellőző nyílás kivételével teljesen zárt (pl. csiszlats) készülékben dlgzunk, akkr megengedett eljárás az, hgy a készüléket a fülkén kívül helyezzük el és csak a szellőzőnyílás - amelyen át a bűzös, mérgező vagy gyúlékny gőzök, gázk távzhatnak - trkllik gumicső segítségével a fülke elszívó-nyílásáhz. Ez a megldás főleg akkr választható, ha a készülék mérete miatt nem fér el a fülke alatt. Ha bűzös, mérgező vagy tűzveszélyes gőzöket és gázkat fejlesztő flyadékkat vákuumszivattyúval kell szívatni (vákuumszűrés (nuccslás), vákuum-desztilláció, stb.), akkr a szivattyú nymóágát kell hasnló módn a fülke elszívó-csatrnájáhz vezetni. III. Üvegeszközök biztnságs használata 1. A legtöbb labratóriumi balesetet az üvegeszközök helytelen kezelése miatt bekövetkező törések kzzák. Ezek a balesetek nemcsak az eltört üvegtől szenvedett gyakri szilánksérülések - vágtt és égési sebek - hanem az eltört készülékből kiflyt anyagk miatt bekövetkező égések és mérgezések lehetnek. Ezért repedt, hibás üvegeszközökkel dlgzni tils! A hibás, repedt eszközöket a technikusnak vagy a gyakrlatvezetőknek be kell mutatni, hgy cseréjükről gndskdjanak. 2. Nem szabad használatra üvegkészülékeket a földön vagy lyan helyen felállítani, ahl a labratóriumban dlgzók járkálás közben belerúghatnak vagy feldönthetik. 3. A készülékek szerelésére használt üvegcsövek vége shase legyen éles, hanem lvasztással legömbölyített. Amikr üvegcsövet vágunk, vagy a készülék szerelésénél gumicsövet vagy dugót húzunk rá, akkr csavarjuk be a csövet egy törlőruhába. 4. Ha nagybb átmérőkülönbség miatt a gumi nehezen húzható rá az üvegcsőre, akkr összeszerelésnél vízzel, glicerinnel vagy paraffinlajjal célszerű megnedvesíteni azt. 5. Ha talpas labratóriumi (Bunsen-) állványra szerelünk, az állvány talpának a súlya legyen összhangban az állványra szerelt készülék és a belekerülő anyag együttes súlyával. A készülékek stabilitását összeszerelés után, az anyagk betöltése előtt gndsan ellenőrizni kell. 6. A készülék ne legyen túl mereven rögzítve az állványn. Melegítéskr az üveg tágul és veszélyes feszültségek keletkezhetnek. A fémfgók sehl ne érintkezzenek közvetlenül az üveggel, hanem legyenek mindig parafával, gumival vagy filccel bélelve. 7. Mzgó alkatrészek esetén (pl. keverő) azk helyes működéséről meg kell győződni beszerelésekr, az anyagknak a készülékbe való betöltése előtt. A keverőket gyűrűvel biztsítani kell, mert a lmbikra csúszó keverő könnyen kiütheti annak fenekét. 8. A mzgó alkatrészeket tartalmazó készülékeken munka közben bármiféle szerelést csak akkr szabad végrehajtani, ha a mzgó alkatrészt leállítttuk. 9. Ha a készülékben tűzveszélyes vagy mérgező gőzöket, gázkat fejlesztő anyagkkal fgunk dlgzni, különös gndt kell frdítani a tömítésekre. Összeszerelés után a jól záró, hézagmentes csatlakzást ellenőrizni kell, még mielőtt az anyagkat a készülékbe betöltenénk. 10. Csiszlats készülékeknél a csiszlatkra kenőanyagt lehet felvinni, de azkat úgy kell megválasztani, hgy a készülékbe betöltött anyagk ne ldják, velük kémiai reakcióba ne lépjenek. A beszrult csiszlatt ilyenkr óvatsan melegíthetjük elektrms hajszárítóval vagy meleg vízzel, de használhatunk a nedvesítéséhez megfelelő ldószert is.
11. Az lyan készülékeket, amelyekben vákuummal akarunk dlgzni, vákuummérővel kell felszerelni. Ha az ilyen készüléket asztaln vagy szerelő állványn állítjuk fel, akkr helyezzünk alá átlátszó, nem gyúlékny anyagból készített védőlemezt, vagy viseljünk védőszemüveget, esetleg védőmaszkt! 12. A készülékeket a védőeszközök alkalmazásával még a munka megkezdése előtt és az anyagk behelyezése előtt meg kell szívatni. 13. Tils vákuum alá helyezni az lyan véknyfalú üvegedényeket, amelyek nem gömb alakúak (állólmbik, Erlenmeyer-lmbik, stb.)! A készülékben levő anyag melegítését csak a biztsítható legnagybb légritkítás után szabad elkezdeni. 14. A Dewar-edények vákuum alatt álló véknyfalú üvegek. Széttörésük esetén ugyanlyan szilánksérülések frdulhatnak elő, mint más vákuumkészülék használatakr, ezért - ha nincs megfelelő brításuk - a velük való munka közben az egyéni védőeszközöket használjuk. 15. A vákuum-exszikkátrkat a vákuum rákapcslása (megszívatás) előtt erős szövésű szűrővásznból vagy dróthálóból készült védőburkba kell helyezni, és abban tartani mindaddig, amíg belsejükben légritkítás van. A nymáskülönbség miatt szétrbbanó vákuum-exszikkátr rendkívül súlys sebeket kzhat. 16. Szűrőnuccsn történő szűrés előtt az üveg szívópalackkat eldőlés ellen rögzíteni kell! 17. Ha az üvegkészülékben magas hőmérsékleten kell dlgzni, hőszigetelésre éghetetlen anyagkat (kerámiazsinór, üvegszövet, stb.) szabad használni. Ilyen célra éghető anyagt (pl. ruhát) használni tils! IV. Szabályk az anyagk hevítésékr 1. A labratóriumban használható melegítő eszközök: elektrmsan vagy Bunsen-égővel fűtött vízfürdő, lajfürdő, sófürdő, zárt elektrms főzőlapk és melegítők, infravörös sugárzók, gázláng kerámiabetétes dróthálóval. 2. Üvegeszközökben levő anyagt nyílt lánggal csak egészen kivételes esetekben szabad melegíteni (pl. lvadáspntmérő készüléket), de akkr is csak a láng vagy az edény állandó mzgatásával. 3. Tűz- és rbbanásveszélyes flyadékk melegítésénél - ha frráspntjuk 82 C alatt van - a vízfürdőt nyílt lánggal hevíteni tils! Ilyen anyagkhz csak zárt elektrms melegítő használható. 4. Tűzveszélyes flyadékkkal végzett műveletek esetében (kiöntés, extrahálás, stb.) legalább 3 m-es körzetben ne használjunk lángt, és áram alatt lévő nem rbbanásbizts elektrms készüléket sem! 5. Ha a Bunsen-égő "begyullad", el kell zárni, le kell hűteni, levegőnyílását el kell zárni - a szabályzógyűrű elfrgatásával - és csak ezután szabad újra meggyújtani! 6. Infralámpa használatakr annak üvegburáját védőernyővel kell ellátni, mert széttörve súlys sérüléseket kzhat! Az infravörös sugárzás egyébként is kárs a szemre. 7. Az előírt maximális hőmérsékletet egyetlen műveletnél sem szabad túllépni! 8. Frrpntja közelében lévő, vagy túlhevített flyadékba frrkövet dbni, föléje hajlni, megrázni tils, mert a hirtelen meginduló frrás súlys balesetek frrása lehet! A frrkövet a frralás megkezdése előtt kell a flyadékba helyezni. 9. Tils a melegített flyadékra vákuumt kapcslni! Vákuum-desztillációnál a túlhevülést kapillárisn át finman átbubrékló levegővel kell megakadályzni!
V. Elektrms berendezések használata 1. Az elektrms berendezés akkr kapcslható a hálózatra ha: a berendezés főkapcslója kikapcslt állaptban van, a csatlakzó vezetékek épek, szigetelésükön sérülési nymk nem láthatók, a dugós csatlakzók, dugaszló aljzatk nem töröttek vagy repedtek. 2. Ha valamilyen hibát észlelünk, a berendezést nem szabad üzembe helyezni, hanem a hiba elhárításáhz szakembert kell hívni. Szakképzetlen dlgzó, hallgató javításkat nem végezhet sem elektrms hálózatn, sem készülékben! 3. Ha külön védőföldelés szükséges, a földelést a hálózatra kapcslással kell elvégezni. Ha a hálózatra kapcsláskr valamilyen rendellenességet tapasztalunk - a biztsíték a műszerben vagy a kapcslótáblán kiég - a berendezést a hálózatról le kell kapcslni és a javításhz szakembert hívni, mert biztsítékt csak szakember cserélhet! 4. A legtöbb labratóriumban hálózati főkapcsló is van. Ennek bekapcslása előtt a hálózat feszültség alá helyezéséről a többi munkahelyen dlgzókat értesíteni kell és ügyeljünk arra is, hgy a főkapcsló bekapcslásával balesetveszélyt ne idézzünk elő! (Pl. bekapcslva hagytt, de nem használt berendezés ne kerüljön feszültség alá stb.) 5. A munka befejezése után kapcsljuk ki a berendezés főkapcslóját és a csatlakzó dugót húzzuk ki a dugaszló aljzatból! Mindig a csatlakzó dugót fgjuk meg és azt húzzuk, ne a kábelt vagy a vezetéket rángassuk. Így sk bsszúságtól és balesetveszélytől kíméljük meg magunkat és máskat. 6. Üzemzavar, hálózatkimaradás esetén aznnal kapcsljuk ki a berendezés főkapcslóját, mert az újra feszültség alá kerülő - esetleg magára hagytt - készülék súlys balesetet, tüzet vagy más kárt kzhat. 7. Labratóriumi gyakrlat srán ügyeljünk a következőkre: A kísérleteket és méréseket lehetőleg törpefeszültségen (24 V) végezzük és végeztessük! Az elektrms áramköröket, kísérleteket feszültségmentes állaptban állítsuk össze, a készüléket a feszültségfrrásra kapcslás előtt mutassuk meg a gyakrlatvezetőnek! Ha átalakítást, módsítást kell végrehajtani az áramkörön, a kísérleten, azt feszültségmentesített állaptban végezzük el! A feszültség alatt álló berendezéshez, áramkörhöz csak egy kézzel nyúljunk, nehgy áramütés esetén az áramkör a mellkasn keresztül záródjn! Szerelés, kísérlet, mérés közben óvakdjunk attól, hgy egyik kezünkkel földelt testhez - műszerhez, csővezetékhez, falhz - érjünk, mert így könnyen záródhat az áramkör a testünkön keresztül! A kapcslásk kialakításánál vigyázzunk arra, hgy a várható áramerősségnek megfelelő keresztmetszetű vezetéket alkalmazzuk! Vékny, a terhelésnek nem megfelelő keresztmetszetű huzalról melegedés következtében a szigetelés lelvadhat, meggyulladhat, mely rövidzárlatt, tüzet, balesetet kzhat. A kísérlet, mérés befejeztével az összeállítást először feszültségmentesítsük - a csatlakzó vezetéket húzzuk ki a feszültségfrrásból - és csak ezután kezdjük a készülék szétszedését! Nagyn ügyeljünk arra, hgy műszercsatlakzó kábel, banándugóval elláttt vezeték, "repülő zsinór" sha ne maradjn feszültségfrrásba kapcslva, mert azk szabad végét megfgva súlys baleset történhet.
A munka befejezése után a labratóriumt a főkapcslóval feszültségmentesítsük! 8. Ha kísérlet közben gyúlékny gázk vagy gőzök jelenlétét észleljük, nem szabad elektrms kapcslókat ki- vagy bekapcslni, áramköröket megszakítani, hanem a termet aznnal ki kell szellőztetni, illetve a helyiségen kívül elhelyezett kapcslókkal a berendezéseket feszültségmentesíteni. 9. Prs, nedves, tűz- és rbbanásveszélyes, marópárás helyiségben csak a szabványkban előírt, különleges szigeteléssel elláttt elektrms berendezéseket szabad bevinni és üzemeltetni. 10. A villams fűtő- és melegítő berendezések tűzveszélyességükön kívül még életveszélyesek is. 11. Fkzttan tűz- és rbbanásveszélyes helyiségekben nem éghető anyagból készült alátéten kell a villams fűtő- és melegítő berendezéseket elhelyezni és működtetni. Közelükben 30 cm-es távlságn belül éghető anyag nem lehet, mert a hősugárzás következtében azk szigetelése megsérülhet és rövidzárlat, baleset léphet fel. VI. Gázpalackk 1. Hibás szelepű gázpalackt aznnal állítsuk ki a szabadba és értesítsük a gázpalackfelelőst! A palackt tils felügyelet nélkül hagyni! 2. Tils javítást végezni a nymásszabályzón és a vezetéken mindaddig, míg a gázpalackt teljesen el nem zártuk! 3. Gázömlés esetén a helyiséget ki kell szellőztetni! Éghető gázk kiömlése esetén a teljes kiszellőzöttségig - a rbbanásveszély miatt - nyílt láng használata tils! 4. Tils a palackkból nymásszabályzó közbeiktatása nélkül gázt kivenni! 5. A nymásszabályzók cseréjét csak szakképzett kezelő végezheti. 6. A szelep nyitásakr, az anyák biztnságs meghúzásakr használjunk megfelelő csavarkulcst! 7. Gázpalackk tárlása és szállítása: Csak zárókupakkal és szelepvédő sapkával elláttt palackk tárlhatók és szállíthatók. Éghető gázkat tartalmazó palackkat tils nem éghető gázkat tartalmazó palackkat együtt tárlni. Üres és töltött gázpalackkat külön kell tárlni! Az előbbieket krétával feltűnően megjelölni! Tils gázpalackkat fűtőtest közelében vagy szabadban, napfénynek kitett helyen mert a palack hőmérséklete legfeljebb 40 C lehet. 8. Gázpalackk használata: A gázpalackkat feldőlés ellen kikötéssel (lánccal, bilinccsel) biztsítani kell. A tömítőgyűrű hibátlanságáról használatba vétele előtt meg kell győződni. Üzemindulás előtt az összes szelepet el kell zárni, és ellenőrizni kell, hgy a biztsító sasszeg a helyén van-e. A csatlakzáskat és a gázvezetékeket át kell vizsgálni. Tils xigénpalackkat lajs kézzel vagy lajs rnggyal megfgni, a nymáscsökkentő szelepüket zsírzni! A gázégőket csak gyújtóláng alkalmazása mellett szabad üzembe helyezni. A gázpalackkat használat után el kell zárni. Palackcserénél különös elővigyázatssággal járjunk el!
Flyékny gázzal töltött palackkat - beleértve az acetilént (dissus) is - használat közben 60 fknál jbban megdönteni nem szabad. Acetilént vagy ammóniát tartalmazó gázpalackhz rézcsatlakzás nem használható! Teendők tűz esetén Kisebb tűz esetén a tűzltást víz, hmk esetleg nedves ruhadarab segítségével végezzük. Nagybb tűz esetén a tűzltó készüléket használjuk! A tűz ltásakr mindig figyelembe kell venni, hgy mi kzta a tüzet és annak ismeretében kell az ltóanyagt kiválasztani! Ha a hajunk, vagy ruházatunk gyullad meg, ne szaladgáljunk! Vízzel, köpenybe, ruhadarabba burklva, vagy a földre fekve ltsuk el a tüzet. Kmlyabb tűz esetén a tűzltás megkezdésével egy időben értesíteni kell az isklavezetését, a tűzltóságt és az intézmény tűzvédelmi szabályzata szerint meg kell kezdeni az épület kiürítését. A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Prgramja TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0014