. -l:^gr-i:;f'/k2fítí^' P:;3n XÖZPOK Ti KERULETI B!ROSAG 3/'übM['/sórtési CROportja 8^, i's'/eza.m -/'nö'roton:. í\^.\ Z021-03-^K9 ^!^... ~~... j(^... f:elj^ iány6teó^g.ról. szó. alábbi ^k'm^ Tisztelt Alkotmánybíróság!';eze![: L-- I! i/^''*)'^ t 'ANYBI' 1_IV/ 00725 -O/ 2021 2021 MÁRC 3 0, 2011. évi CLI tv 27 alajiján-aíyiírott-szabó-eábor az ^: ) alkotmányjogi panaszt terjesztem elő. - Kérem a Tisztelt Alkotmánybiróságot, hogy állapitsa meg a PKKB által hozott 6. Szk. l5498/2020/10. számú végzésének alaptörvény ellenességét, és az AB törvény 43. - nak megíelelöen azt semmisítse meg. - Kérelmem indoklásaként az alábbiakat adom elő: A PKKB 6. Szk. 15498/2020. /10. számú végzését, mint eljárás alá vont személy 2021. január 21-én személyesen vettem át a PKKB-on. - Az Abtv. 30. 1. ) bekezdése szerinti 60 napos benyújtási határidőn belül, szintén személyesen nyújtottam be a panaszom a PKXB-nál, a jelenleg érvényben lévö bírósági érkeztető ládába történő behelyezés útján. - Felülvizsgálati kérelmet, perújitási kérelmet nem nyújtottam be az alkotmányjogi panaszommal érintett PK.KB végzéssel szemben. - A PKKB végzésével szemben fellebbezésnek helye nincs, ezzel az összes jogorvoslati lehetöséget kimeritettem. - Az Alkotmánybiróság illetékességét az alkotmánybírósági törvény 27. 1) bekezdése határozza meg. - A PK.KB a ő. Szk. 15498/2020. /10. számú végzésével az alábbi alapjogomat sértette meg: - Alaptörvény VIII. cikk (l)-es bekezdésében foglaltakat. Erintettségemet bizonyítják: A BRFK III. Kerületi Rendörkapitányság 01S03/191-4/2020.szabs. Szabálysértési határozatában gyülekezési joggal visszaélés miatt, engem, mint inditványozót 150 000 Ft pénzbírsággal sújtott. A határozat postai kézhezvétele után, a 8 napos határidőn belül meghallgatást kértem. Ezután hozta meg a hatóság a 01803/191/2020-szabs. számú határozatát, ahol a meghallgatás nélkül, hozott határozatát visszavonta, majd az elözö Ijiafar'&áSlitíd-uítnSifel iöiegqig^ Csorjortia döntést hozott..'t'^./c'^tit-.-~1""" "-'"""'^2 j ^'-jtöiiar.i ij<e<dö.;raton: Í_PELDÁNY-.,MEI. [?KL?^! UGYSZAM! I'TÓIRATON:
2020. 09. 20. -an nyújtottam be a BRFK 01803/191/2020. szabs. számú határozattal szembeni kifogásom, melynek nyomán a PKKB 2021. 01. 21. -en tárgyalást tartott és meghozta az alkotmányjogi panaszommal érintett végzését, a 6. Szk.l5498/2020/10. Jogerős végzést. - Az indítványozó érintettsége: A BRFK III. Kerületi Rendörkapitányság, velem Szabó Gáborral szemben hozta meg a 01803/191/2020. szabs. határozatát. A PKKB velem, Szabó Gáborral szemben hozta meg 2021. 01.21 én a 6. Szk. l5. 498/2020. /10. számújogerös végzését, melyben gyülekezési joggal való visszaélés szabálysértés elkövetése miatt a BRFK III. Kerületi Rendőrkapitányság 01803/191-12/2020. számú szabs. határozatát akként változtatta meg, hogy a kiszabott 150000 (egyszázötvenezer) forint pénzbírságot 75 000 (hetvenötezer) forintra mérsékli. Egyebekben a szabálysértési hatóság határozatát hatályban tartja. - Indítvány szövege 2020. 02. 16. -an 14:45-16-ig Gytv. hatálya alá tartozó spontán gyűlés résztvevője voltam a Budapest I. kerület Várkert Bazár, Apró utcai mélygarázsával szemközti járdán, ami mindenki számára szabadon igénybe vehető közterület volt. Azért mentem oda, hogy a politikai véleményemnek hangot adjak, abból az alkalomból, hogy aznap reggel, a Hír TV kép újságjában azt az információt olvastam, hogy az évértékelöjét tartó miniszterelnök és a kormány kiváncsi a magyar polgárok véleményére. Amikor a helyszinre értem, már hárman tartózkodtak a fent leírt helyszinen. Az itt lévő, több tüntetésröl általam ismerös rendbiztost, köszöntöttem, és mesjegyeztem, hogy remélem a békés demonstrációt biztosítani fogják. Mivel ekkor megérkezett az egyik politikus a garázs bejáratához gépkocsival, intettem a kezemmel, hogy odamegyek. Többiek is észrevették az érkező politikust, ezért mind a 4-en odamentünk a garázs bejáratával szemközti járdaszakaszra. Én itt elővettem egy nemzeti szinű zászlót, és egy kézi megafont, amiből a politikai véleményemnek adtam hangot. A többieknél ekkor egy csomagoló kartonpapírra fílctollal irt politikai vélemény volt. Amig érkeztek a politikusok kb. 5-6 ember érkezett még erre ajárdaszakaszra, és szintén a politikai véleményüknek adtak hangot. A rendőrségi határozat, illetve a PKKB végzés ezekböl a véleményekböl csak az erősen kritikus véleményeket idézte, de ezek sem voltak trágárak, vagy nyomdafestéket nem tűröek. Az én politikai véleménynyilvánitásom lényege arra irányult, hogy azért nem voltunk sikeresek az elmúlt években, mert egyre távolabb kerültünk Európától, míg azok a volt KGST országok, akik korábban sereghajtók voltak, mára behoztak, vagy lehagytak (Lengyelország). Még a korábban éhezö Románia is utolért. Annak ellenére, hogy a kormánynak és a kormányfőnek teljhatalma van tiz éve, a parlamentben ez idö alatt folyamatosan 2/3-os többséggel rendelkezett a képviselő csoportjuk. A szakadék a szegények és gazdagok közt egyre nöt, egyre több lett a hajléktalan. A szociális háló mára teljesen kilyukadt.
Amikor a politikusok érkezése befejeződött, becsukták a garázskaput és akkor mindenki egyszerre elindult a szélrózsa minden irányába. A helyszínen a már érkezésemkor jelenlévőkkel, illetve a késöbb helyszínre érkezőkkel semmiféle olyan kapcsolatban nem álltam korábban, ami megalapozta volna a gyülés szervezőségem. Senkit nem hívtam a tüntetésre, illetve a tüntetést sem vezettem, szerveztem. A végig békés gyűlést a rendőrség nem oszlatta fel, az végig nyugodt, törvényes volt, senkit nem igazoltattak. - A PK.KB az itéletében nem vitatta, hogy egy békés Gytv. hatálya alá tartozó gyűlésen vettem részt. A tárgyaláson tanúként megjelenő rendör százados kérdésre elmondta, hogy Szabó Gábor a megafonjából csak a saját politikai véleményét mondta el, másnak utasítást felszólítást invitálást nem adott. Gyűlés vezetéseként értékelhető közlemény nem hangzott el. Amikor én és a helyszínen már az elöttem megérkezett három ember velem együtt meglálta a gépkocsival érkezö kormánypárti politikust, és ezt jeleztem a kezemmel, valamennyien a garázs bejáratával szembeni járdaszakaszra mentünk. A bejárattal szembeni úttesten, a kordonon beliili lezárt területen, több hírportál riportere volt jelen. Közülük többen odajöttek a demonstrálókhoz is, akikkel beszélgettek. - A biróság is elismerte, hogy egy békés Gylv hatálya alá tartozó gyűlésen vettem részt és elismerte azt is a bíróság, hogy nem lehetett ezt a gyűlést 48 órával korábban bejelenteni. Csak abban a kérdésben döntött a bíróság, hogy spontán vagy sürgös gyűlésnek tekinti-e az eseményt. Felsorolja a biróság az ítéletében azokat az okokat, amelyek kizárják, hogy spontán tüntetésnek lehessen tekinteni a politikai véleménynyilvánításom. De ezek közül a kizáró okok közül egyet sem tud velem kapcsolatba hozni. Egyedül arra hivatkozik döntése indokaként, hogy nem spontán tüntettem: A helyszinen már korábban jelenlévők az eljárás alá vonl személy érkezését várták. az állala mutaloll és u gyülekezés helyszinül szolgáló helyre öl követték valaminl az. hogy az eljárás alá vont személy az oll szolgálatot leijesilő rendbizto.wkkal a gyülekezés lényél közölte, mindvégig löbbes számban beszéll. a sajló képviselöinek nyilalkozotl. ott tarlózkodúsa során a többi résztvevővel folyamalosan kommunikált, lovábbá a gyülekezés végeztével vulamennyien egyszerre hagyták el a helyszinl." Amikor a gyűlés befejeződött nem én döntönem el, nem én szólítottam fel a távozásra a tüntetőket, hanem a garázs kaput bezárták és ezért indult el egyszerre mindenki, mivel okafogyottá vált a további ott tartózkodás. - A PK.K.B szabálysértési bírósága, arra alapozza a gyülekezési joggal való visszaélésemet, hogy szerinte sürgős gyülést tartottam és ezt nem jelentettem be. Ennek bizonyítására azt hozta fel, hogy köszöntem a jelenlevő rendbiztosoknak, akiket évek óta a tüntetésekröl jól ismerek, és elhangzott a számból, hogy remélem, hogy biztosítják a békés demonstrációnkat. Arra tekintettel, hogy egy pár nappal korábbi békés tüntetést garázda verekedök zavarták meg, ahol a rendörségnek nem sikerült ez és megsérültem. Az egyik rendör meg is kérdezte Szabó úr meggyógyult már?.
Erre a mondatra alapozta a bíróság a döntését, mert ez sem formai, sem tartalmi szempontból nem felelt meg, a Gytv. ]0. 3), 4) bekezdésében meghatározott feltételeknek. Ez viszont irreleváns az ügy szempontjából, mert az érkezésemkor már közöltem, hogy spontán tüntetetek, amit nem kell bejelenteni. A fentiek alapján a PKKB az általam megpanaszolt végzésével megsértette az Alaptörvény VIII. cikk 1) bekezdését. A PKKB a jogsértő végzésével az Alaptörvényben biztosított jogaimat korlátozta, sértette a súlyos pénzbüntetésével. A PKKB által a spontán tüntetésem jogszerütlenségére felhozott indokok egyetlen spontán gyűléssel kapcsolatban hozott AB döntésben sem szerepelnek, irrelevánsak az Alaptörvény és a Gytv. szempontjából is. A békés, spontán tüntetésem ezzel ellentétben minden vonatkozásában megfelelt a Gytv. -ben előirtaknak, illetve az AB döntésekben rögzitetteknek. Az ügy alapját képzö magatartás a gyülekezésijog keretén belül értékelendö. Az Alaptörvény szerint az állam elsőrendü kötelezettsége, hogy az ember sérthetetlen és elidegenithetetlen alapvetö jogait tiszteletben tartsa és védelmezze [I. cikk (1) bekezdés]. A békés gyülekezéshez való jog pedig mindenkit megilletö sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jog (VIII. cikk, 1. bekezdés). A gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. tv. I fej. 1. [A békés gyülekezésjoga],, (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy engedély vagy - az e törvényben meghatározott kivételekkel - előzetes bejelentés nélkül, békésen és fegyvertelenül másokkal közösen felvonulásokat és tüntetéseket (a továbbiakban együtt: gyűlés) szervezzen, és azokon részt vegyen.. Az alapvetö jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapitja meg. Alapvetö jog, más alapvető jog érvényesülése, vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben az elémi kivánt céllal arányosan az alapvetőjog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. Az 1993. évi. CCCI. kihirdetett, az Emberi Jogok és az Alapvető Szabadságok védelméröl szóló, Rómában, 1950. 11. 04.-en kelt Egyezmény Ore továbbiakban egyezmény, XI. cikke szerint: "l. Mindenkinek joga van a békés célú gyülekezés szabadságához [... ]2. E jogok gyakorlását csak a törvényben meghatározott, olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, vagy közbiztonság, a zavargás vagy bünözés megakadályozása, a közegészség, az erkölcsök, illetőleg mások jogai és szabadságai védelme érdekében szükségesek [... ].". Az Egyezményben garantált jogok védelmére hivatott Emberi Jogok Európai Biróságának [EJEB] vonatkozó ítéletéből a jelen esetre vonatkozó követelmények a következők: - Kizárólag azon gyülekezések nem tekinlhetők békésnek, azaz másokjogait és szabadságait sértőnek, amelyek esetében mind a szervezőnek, mind a résztvevőknek a szándékai egyértelműen erőszakos cselekmények végrehajtására
irányulnak (Christian Democratic People's Party v. Moldova [No.2], 25196/04, 23 ). Az EJEB következetesen alkalmazott gyakorlata szerint " ha a tüntetők nem követnek el eröszakos cselekményeket, akkor fontos, hogy a hatóságok bizonyos fokú türelmet tanúsitsanak a békés gyülekezésekkel szemben, ha az Egyezmény 11. Cikke alapján biztosított gyülekezési szabadságot nem akarjuk minden lényegétöl megfosztani (Oya Ataman v Turkey, no. 74552/01. [41-42]). A közterületeknek, utcáknak, tüntetések céljára való igénybe vétele épp oly legitim, mint a gyalogos, vagyjárműközlekedés, vagy éppen a kereskedelmi tevékenység. (Patyi and Others v'. Hungary, "no. 5529/05. 42-4.). Továbbá, minden közterületen zajló tüntetés okoz fennakadást a mindennapi, alkalomadtán az üzleti - vállalkozási élet folyásában, emiatt fontos, hogy a hatóságok nagyfokú türelmet tanúsitsanak a békés demonstraciokkal kapcsolatba'n (Balcik v. Turkey, no. 63878/00, 52 Ashughyan v Armenia, no. 33268/03, 90 ). Az EJEB a gyülekezési jogot úgy értelmezi, hogy az nem csak a be nem avatkozás kötelezettségét rójaa hatóságokra, hanem az államnak pozitív kötelezettségei is vannak ejog védelme tekinttében (lásd Plattform-'arzte fdr das Leben" v Austria no. 10126/82). E kötelezettség nem csak a forgalom megszervezését, vagy éppen az egészségügyi biztositás ellátását foglalja magában (Blacik v. Turkey, 49 ), hanem a népszerütlen nézelek kinyilvánithatóságának a védelmét is (Baczkowski and Others v. Poland no. 1543/06, ^ 64 ). Jelen esetben a'gyülekezési hatóság elmulasztotta, hogy eleget tegyen a gyülekezési szabadság hathatós' és tényleges élvezetek garantálásának érdekében, az Egyezményből ráháruló kötelezettségeinek. A magyarjog alapjogi védelemben részesiti az ún. spontán tüntetéseket is. A 2018 évi LV tv 10. (7. ) "Nem kelfa gyűlést bejelenteni, ha a gyülekezés egy, azt közvetlenül megelozö indokból. tervezés és szervező nélkül alakul ki (spontán gyűlés);' Az AB a 75/2008. (V. 29.) határozatban rámutatott, hogy a közterületen tartandó rendezvényekre vonatkozó bejelentési kötelezettség nem vonatkozik az előzetes szervezés nélküli, spontán gyülésekre. A Gytv. 10. (1. ) ugyanis a közterületen tartandó "rendezvény szervezésének" bejelentését írja elo, es a kötelezettséget a szervezövel szemben fogalmazza meg. Ugyanakkor a spontán gyűléseket tervszemennem készitik elö szervezök, nincsen elöre meghatározott útvonaluk, napirendjük, rendezőik stb. "Tehát az Alkotmánybíróságjelen ügyben kifejtett álláspontja szerint a Gytv.- nek az Alkotmány 62. (1) bekezdésével összhangban lévö értelmezéséből az következik, hogy a Gytv. l. és 10. (7. ) alapján törvényes lehetöség van spontán (nem szervezett) bekés gyülekezesekre, amelyeket a 10. (7.) alapján nem lehet elözetesen bejelenteni. A 10. (1) alapján a bejelentési kötelezettség a közterületen tartandó, szervezett rendezvényekre vonatkozik. Az EJEB is hasonló gyakorlatot követ. [Lásd Oya Ataman v. Turkey (Application no. 74552/01, Judgment of5 December 2006)]. Az AB a 75/2008. (V. 29. ) AB határozatban kimondja, hogy a gyülekezési jog - csakúgy, mint a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága - szorosan kapcsolódik a véleménynyilvánitás szabadságához [lásd a 30/1992. (V. 26.) AB határozat]. Gyülések meeszervezésének, megtartásának, az azokon való részvételnek a joga nélkül a nézetek. információk megszerzésének és másokkal való megosztásának. a vélemények közösen
történö kialakításának a lehetősége ugyanis aligha volna megvalósítható. Mind az AB, mind az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) töretlen gyakorlata szerint a békés demonstrációk a demokratikus véleménynyilvánitás elengedhetetlen eszközei, amelyek a plurális társadalmak békés és demokratikus közéletének virágzásához nélkülözhetetlenek. Mindebböl az következik, hogy "Egy demokratikus társadalom nem választhatja a tiltakozás elnémításának, szükségtelen és aránytalan korlátozásának útját." (4/2007. (II. 13.) AB határozat, III. 1. ). A PKKB nem végezte el a fentiek szerint a számára kötelezöen előírt szükségességi arányossági teszt vizsgálatát. Ha ezt a szigorú tesztet elvégezte volna a PKKB szabálysértési csoportja, megállapithatta volna, hogy a terhemre rótt.. törvénysértö cselekedetek", amennyiben valósak és gyülekezési szempontból értékelhetőek lehettek volna, sem versengtek az alaptörvényben biztositottjogokkal, amit békésen gyakoroltam. A vizsgálatot nélkülözö végzés- tekintettel a dermesztő hatásra - a gyiilekezésijogom korlátozásátjelenti. Legutóbb a 30/2015. (X. 15.) AB határozat erősítette meg a gyülekezési jognak ezt az értelmezését: [25] [...] "A gyülekezések kitüntetett kommunikációs funkciója tehát abban áll, hogy olyan módon teszik lehetövé a közügyek megvitatásába való bekapcsolódást, ami minden más formánál erőteljesebb hangsúlyt tud adni a kifejezett véleménynek. Mindez azt is jelenti, hogy egy békés gyülekezés nem feltétlenül érzelem- vagy indulatmentes rendezvény, éppen ellenkezőleg, annak fogalmi eleme, hogy ideiglenes jelleggel kellemetlenséget idéz elő, ezzel képes ugyanis felhivni a fígyelmet a kommunikálni kívánt üzenetre. [... ] [26] "A gyülekezések kitüntetett kommunikációs funkciója nem pusztán a véleménynyilvánítás alapjogával hozza szoros összefüggésbe a gyülekezéshez való alapjogot, hanem a közvetlen demokráciával is. A gyülekezések célja ugyanis tipikusan egy kritikus vélemény, egy elégedetlenség kifejezésre juttatása, ami a közvetett demokrácia valamely intézménye által már meghozott, vagy még csak tervbe vett döntések korrekcióját célozza. A kifejtett vélemény tehát mindig a befolyásolás eszközekéntjelenik meg a kommunikációs térben.". Az Alkotmánybiróság töretlen gyakorlata szerint a demokratikus jogállamokban a véleménynyilvánitás szabadságának kitüntetett szerepe van: nemcsak az egyéni önkifejezés, a személy szabad kibontakozásának és szellemi autonómiajának záloga, hanem egyúttal a demokratikus közvélemény és akaratképzés nélkülözhetetlen forrása is. A véleményszabadság tehát kettős igazolással bir: egyrészt a közéleti viták szabadságát biztosítja (instrumentális igazolás), másrészt pedig az egyéni önkifejezést (konstitutiv igazolás). A demokratikus kormányzás és a politikai közélet ugyanis feltételezi a különféle vélemények akadálymentes közlésének, közölhetőségének és ütköztetésének szabadságát. Nem bizonyos gondolatok, vélemények, eszmék vagy értékek, hanem maga a véleménynyilvánitás lehetősége élvezi az alkotmányos védelmet. Igy a véleménynyilvánitás fórumának szabadsága maga hordozza az alkotmányos értéket. [Lásd: 36/1994. (VI. 24. ) AB hat. ; 34/2004. (IX. 28. ) AB határozat, 7/2014. (III. 7.) AB határozat]. A demokratikus társadalomban betöltött szerepe miatt a véleménynyilvánitás szabadságán belül a politikai véleménynyilvánítás határai tágabbak, mint más beszédé. "Fokozott alkotmányos védelmet élveznek az olyan itéletek, amelyek a közügyekre vonatkozó vélemények ütközésében kapnak hangot, még akkor is, ha esetleg túlzóak és felfokozottak. A demokratikus jogállam
állami és önkormányzati intézményeinek szabad bírálata, működésük, tevékenységük kritikája, - még ha az becsületsértő értékitéletek formájában történik is -, a társadalom tagjainak, az állampolgároknak olyan alapvetö alanyi joga, amely a demokrácia lényegi eleme. " [36/1994. (VI. 24.) AB határozat] A demokratikus jogállam állami és önkormányzati intézményeinek szabad bírálata, működésük, tevékenységük kritikája, - még ha az becsületsértő értékitéletek formájában történik is -, a társadalom tagjainak, az állampolgároknak olyan alapvető alanyijoga, amely a demokrácia lényegi eleme. A hivatalos személyeknek és közszereplőknek adott esetben el kell viselniük a kemény kritikát is: az alkotmányosan nem büntethetö véleménynyilvánítás és tényállítás köre esetükben tágabb, mint más személyeknél. [36/1994. (VI. 24. ) AB határozat], "Az Alkotmánybiróság következetes felfogása szerint tehát a közügyekre vonatkozó és a közéletben szerepet vállaló személyek és szervezetek tevékenységét érintö véleménynyilvánítás erösebb alkotmányos védelmet élvez, és igy korlátozhatósága szűkebb körben nyerhet alkotmányos igazolást. Ennek megfelelően a közügyek vitatását érintö véleményszabadság korlátozását elöiró jogszabályokat megszorítóan szükséges értelmezni. [13/2014. (IV. 18.) AB határozat, 28. bekezdés] Az Alkotmánybiróság rámutatott, hogy "a közügyeket vitató szólás minösítése során tehát a szakjogi szabályokkal egyidejűleg és azoktól elválaszthatatlanul, közvetlenül és intenziven van jelen az alkotmányjog is. Ebböl következöen pedig a közéleti kérdéseket érintö szólás jogi minösitése egyúttal olyan alapvető jog közvetlen gyakorolhatóságáról is dönt, amelynek forrása az Alaptörvény és az "alkotmányjogi alapjogvédelem nemzetköziesedésének általános folyamatába illeszkedően az elfogadott nemzetközi emberi jogi egyezmények." [13/2014. (IV. 18. AB hat., 51. bekezdés]. Alláspontja szerint a gyülekezési jog és a véleménynyilvánitás szabadsága szempontjából is értékelni kell a tényállást, és az ebből fakadó következtetéseknek a szabálysértési jog alkalmazásában is tükrözödnie kell. Az Alaptörvény 28. cikke elöirja, hogy a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét az Alaptörvénnyel összhangban értelmezzék. Ez jelen esetben azt a követelményt támasztja ajogalkalmazóval szemben, hogy a Szabstv. rendelkezéseit az Alaptörvény VIII. és IX. cikkében deklarált véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó alkotmányos követelményekkel összhangban értelmezze. A spontán rendezvények definíció szerint nem szervezett rendezvények, ezért azok esetében nincs bejelentésre kötelezett/kötelezhetö személy. (75/2008. (V. 29.) AB határozat) Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint önmagában a bejelentési kötelezettség nem korlátozza a gyülekezésijog lényegét (Rassemblement Jurassien Unité kontra Svájc, 8191/78. sz. 1979. október 10.), ugyanakkor a be nem jelentett, békés célú és lefblyású tüntetés azonnali rendőrségi feloszlatása sérti az Egyezmény 11. cikkében biztositott gyülekezési szabadságot (Oya Ataman kontra Törökország, 74552/01.) Az EJEB szerint a gyülekezési jog ;yakorlása nem tehető függővé attól, hogy a szervező, vagy a demonstrálni kívánók nem tettek eleget a formális bejelentési kötelezettségnek (lásd a Bukta és mások kontra Magyarország ügy, 25691/04 sz. kérelem, ítélet, 2007. július 17., 36. pont. ) Ez azt jelenti, hogy egy békés rendezvény a bejelentés hiánya vagy késedelmes volta miatt nem válik jogellenessé, nem oszlatható fel. A spontán gyűlés olyan nem szervezett, ennek megfelelően sem szervezökkel, sem előrelátható programmal, vagy belső struktúrával nem rendelkezö 7
rendezvény, amelyet szervező hiányában nemjelentenek be. A szervezettségjelei lehetnek pl. az internetes felhivás, napirend, transzparensek, technikai elemek, etc., ugyanakkor önmagában az a tény, hogy a résztvevők interneten, telefonon, nem nyilvános csatornákon egyeztetik egymással a tüntetéshez való csatlakozásukat, nem értékelhetö úgy, mint ami megalapozza a rendezvény szervezettségét. Az Alkotmánybíróság állapitotta meg a szólás- és véleménynyilvánítás szabadsága körében hozott alapvető jelentőségű, 30/1992 (V. 26.) számú határozatában, hogy "a szabad véleménynyilvánitáshoz való jog a fentiek szerint nem csupán alapvetö alanyi jog, hanem e jog objektiv, intézményes oldalának elismerése egyben a közvélemény, mint alapvetö politikai intézmény garantálását is jelenti. A szabad véleménynyilvánítás jogának kitüntetett szerepe ugyan nem vezet an'a, hogy ez a jog - az élethez vagy az emberi méltósághoz való joghoz hasonlóan - korlátozhatatlan lenne, de mindenképpen azzal jár, hogy a szabad véleménynyilvánitáshoz való jognak valójában igen kevés joggal szemben kell csak engednie, azaz a véleményszabadságot korlátozó törvényeket megszoritóan kell értelmezni. A vélemény szabadságával szemben mérlegelendő korlátozó törvénynek nagyobb a súlya, ha közvetlenü) másik alanyi alapjog érvényesítésére és védelmére szolgál, kisebb, ha ilyen jogokat csakis mögöttesen, valamely "intézmény" közvetitésével véd, s legkisebb, ha csupán valamely elvont érték önmagában a tárgya (pl. a köznyugalom). Az ügyben eljáró PKKB nem csak az Alaptörvény és Gytv. szerinti releváns tényeket hagyta teljesen figyelmen kívül, hanem azokat az AB döntéseket is, amelyek a gyülekezés és véleménynyilvánitás szabad gyakorlásának garanciái. Tisztelettel: Budapest, 2021.03.22. /- v -^ (b^ Szabó Gábor Csatolmány: 1 dbjognyilatkozat