A SZABADALMI JOG I. A

E-jog 2013 10. előad adás Iparjogvédelem 1. Áttekintés: A SZABADALMI JOG I. A szabadalmi jogviszony tárgya, alanyai II. A szabadalmi jogviszony tartalma IV. A szabadalmi oltalom korlátai V. A hasznosítási szerződés 2

I. A szabadalmi jogviszony tárgya, alanyai A.) A szabadalmi oltalom jellege, fajai - Abszolút természetű, negatív tartalmú jogviszony a jogviszony alanyai közül csak a jogosult(ak) személy szerint meghatározott(ak) rajtuk kívül mindenki más tartózkodni köteles a jogosult(ak) megzavarásától - A hasznosítás (felhasználás) már szerződéses formában (licencia) valósul megrelatív szerkezetű, pozitív tartalmú jogviszony - Fajtái: termékszabadalom: a szabadalmas kizárólagos jogosultsága egy adott termékre vonatkozik, függetlenül attól, milyen eljárással és módszerrel állítják elő eljárási szabadalom: meghatározott eljárást oltalmaz 4

I. A szabadalmi jogviszony tárgya, alanyai B.) A szabadalmazhat találmány kritériumai - A találmány: a műszaki alkotások egyik kiemelten fontos fajtáj, alkotótevékenység eredménye - A szabadalmazható találmány: új (Sztv. 2-3. ) feltalálói tevékenységen alapuló (Sztv. 4. ) iparilag alkalmazható (Sztv. 5. ) a technika bármely területén (Sztv. 1. /1/ bek.) 5 I. A szabadalmi jogviszony tárgya, alanyai C.) Az újdonság - Az újdonság: ha nem tartozik a technika állásához (mindaz, ami az elsőbbség időpontja előtt már hozzáférhetővé vált) kiterjesztés a korábbi elsőbbségű belföldi szabadalmi vagy használati mintaoltalmi bejelentés tartalmára, ill. korlátokkal az európai szabadalmi bejelentés és nemzetközi szabadalmi bejelentés tartalmára is - Újdonságrontó körülmények: időbeli és térbeli korlát nélkül érvényesülnek (bárhol, bármikor nyilvánosságra jutott információ) elég, ha elvileg hozzáférhető nem tartozik azonban a technika állásához: a találmány az elsőbbség napját legfeljebb 6 hónappal megelőző nyilvánosságra jutása, ha ~ a bejelentővel vagy jogelődjével szemben elkövetett jogsértés következménye ~ annak eredménye, hogy a bejelentő vagy jogelődje a MSZM elnökével közvetített közleményében megjelölt kiállításon bemutatta 6

I. A szabadalmi jogviszony tárgya, alanyai D.) A feltalálói tevékenység és az iparilag alkalmazhatóság, szabadalmazható biotechnológiai találmány - Feltalálói tevékenységen alapuló találmány: ha a technika állásához képest szakember számára (szakember: nem törvényi meghatározás - SAJÁT SZAKTERÜLETÉN JÓ (NEM ÁTLAGOS SZAKEMBER ISMERETEI nem nyilvánvaló > kombinációs találmány: az újdonságot az ismert megoldások kombinálása jelenti - Iparilag alkalmazható: ha az ipar vagy a mezőgazdaság valamely ágában előállítható ill. használható - Szabadalmazható biotechnológiai találmány: > a szabadalmazhatóság kritériumainak biológiai anyagból álló, vagy azt tartalmazó termékre való kiterjesztése, speciális sajátosságok figyelembe vételével > lsd. később 7 I. A szabadalmi jogviszony tárgya, alanyai E.) Szabadalmi oltalomból kizárt megoldások és találmányok I. - Nem minősülnek találmánynak: (Szjt. 1. /2/) a felfedezés, a tudományos elmélet és a matematikai módszer az esztétikai alkotás szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó ~ terv ~ szabály ~ eljárás számítógépi program információk megjelenítése > SZABADALMAZHATÓSÁGUK ANNYIBAN KIZÁRT, AMENNYIBEN A SZABADALMAT KIZÁRÓLAG E MINŐSÉGÜKBEN IGÉNYLIK 8

I. A szabadalmi jogviszony tárgya, alanyai F.) Szabadalmi oltalomból kizárt megoldások és találmányok II. - Nem részesülhet szabadalmi oltalomban: olyan találmány: amelynek tárgya azonos korábbi elsőbbségi szabadalom tárgyával ha a találmány gazdasági tevékenység körében való hasznosítása közrendbe vagy közerkölcsbe ütközik > a hasznosítás azonban nem tekinthető pusztán azért a közerkölcsbe ütközőnek, mert valamely jogszabállyal ellentétben áll (*) növény- és állatfajták > de van fajtaoltalom növények és állatok előállítására szolgáló, lényegében biológiai eljárások (*) A 2007. évi CXLL. tv.-el megállapított szöveg szerint 9 I. A szabadalmi jogviszony tárgya, alanyai G.) A feltaláló és a szabadalmas 10

II. A szabadalmi jogviszony tartalma A.) A feltaláló személyhez fűződő jogai - A szerzői joghoz képest sajátosan érvényesülnek (inkább gazdasági, vagyoni szempontok dominálnak) - A feltaláló személyhez fűződő jogai névjog a feltalálói minőség elismeréséhez való jog > a Ptk. szerint léphet fel azzal szemben, aki e minőséget kétségbe vonja) a szabadalmi iratokőt feltalálói minőségében feltüntessék (akkor is, ha nem ő a szabadalmas), vagy ha ezt kéri, ne tüntessék fel döntés nyilvánosságra hozatalról vagy titokban tartásrólha gazdasági érdekből know-how-ként kívánja hasznosítani ~ a szabadalmi eljárásban a találmány mindenképpen nyilvánosságra kerül ~ ezt megelőzően azonban csak a feltaláló vagy jogutódja hozzájárulásával szabad nyilvánosságra hozni - Integritáshoz való jog: a feltaláló a találmány módosítását, továbbfejlesztését nem gátolhatja meg, arra korlátozódik, hogy a találmány lényegét torzításmentesen közöljék - A személyhez fűződő jogok forgalomképtelenek időbeli korlátozások nélkül érvényesíthetők > a szerzői joghoz képest sajátosan érvényesülnek (inkább gazdasági, vagyoni szempontok dominálnak) 11 II. A szabadalmi jogviszony tartalma B.) A szabadalmas vagyoni jogai, a hasznosítás I. - A szabadalmi oltalom alapján a szabadalom jogosultjának (szabadalmas) kizárólagos joga van a találmány hasznosítására > hasznosítás: előállítás, használat, forgalomba hozatal a szabadalmas a hasznosítási jog alapján bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül ~ előállítja, használja, forgalomba hozza, forgalomba hozatalra ajánlja a találmány tárgyát képező terméket, vagy e terméket ilyen célból raktáron tartja, vagy az országba behozza ~ használja a találmány tárgyát képező eljárást, vagy ha tud arról, ill. a körülmények alapján nyilvánvaló, hogy az eljárása szabadalmas engedélye nélkül nem használható azt másnak használatra adja ~ előállítja, forgalomba hozza, forgalomba hozatalra ajánlja, vagy ilyen célból raktáron tartja, vagy az országba behozza a találmány tárgyát képező eljárással közvetlenül előállított terméket 12

II. A szabadalmi jogviszony tartalma C.) A szabadalmas vagyoni jogai, a hasznosítás II. - Felléphet azzal a személlyel szemben is, aki engedélye nélkül a találmány hasznosítására nem jogosult személynek a találmány lényeges elemével kapcsolatos dolgot, eszközt ad át, vagy ajánl fel átadásra a találmány megvalósítása céljából > kivétel: az átadott vagy felajánlott dolog a kereskedelmi forgalomban szokásos áru - A kizárólagos hasznosítási jog feltételezi, hogy a hasznosítás a szabadalmas rendszeres gazdasági tevékenysége keretében (IPARSZERŰEN) történjék kiterjed a találmány tárgyát képező termék forgalmazására, értékesítésére is 13 II. A szabadalmi jogviszony tartalma D.) A kizárólagos hasznosítási jog korlátjai a kimerülés - A kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki: magánhasználat céljából végzett, ill. a gazdasági tevékenység körén kívül eső tevékenységre a találmány tárgyával kapcsolatos kísérleti célú cselekményekre ide értve a termék forgalomba hozatalának engedélyezéséhez szükséges kísérleteket és eljárásaikat orvos által rendelt gyógyszernek gyógyszertárban vény alapján történő alkalmi elkészítése és az így elkészített gyógyszerrel kapcsolatos további cselekmények - A kizárólagos hasznosítási jog kimerülése a szabadalmi oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki a szabadalmas által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával az Európai Gazdasági Térségben forgalomba hozott termékkel kapcsolatos további cselekményekre, kivéve, ha a szabadalmasnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy a termék további forgalmazását ellenezze (*) (*) a 2004. évi LXIX: tv.-el megállapított szöveg 14

II. A szabadalmi jogviszony tartalma D.) A vagyoni jogok időbeni korlátja a kiegészítő oltalom - A vagyoni jogok időbeni korlátjai: a végleges szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számított 20 évig tart a szabadalmas jogán csak az oltalmi idő alatt érvényesíthetők - Kiegészítő oltalom: az Európai Közösség rendeleteiben meghatározott esetben, feltételekkel és időtartamra a találmány tárgya kiegészítő oltalomban részesül azt követően, hogy a szabadalmi oltalom az oltalmi idő lejártával megszűnik. az e rendeletek végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg. a vonatkozó európai közösségi rendeletek, illetve a külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a kiegészítő oltalmi tanúsítványokkal kapcsolatos ügyekben e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni > a kiegészítő oltalmi tanúsítvány tartamára évenként fenntartási díjat kell fizetni (*) (*) a díjfizetésre vonatkozó szabályokat pontosította a 2009. évi XXVII. törvény 15 II. A szabadalmi jogviszony tartalma E.) A szabadalmas kötelezettségei - A találmány feltárása: az oltalom feltétele, hogy a találmányi megoldást a szabadalom megszerzésére vonatkozó eljárásban olyan mértékben tegye közzé, hogy annak alapján szakember a találmányt megvalósíthassa - Megfelelő hasznosítása: a nemzetgazdaság szükségleteinek megfelelő módon és mértékben saját maga másnak engedélyt ad (licencia) > HA E KÖTELEZETTSÉGEL ELMULASZTJA: KÉNYSZERENGEDMÉNY - Szabadalmi oltalom fenntartása: > fenntartási díj fizetése (*) a szabadalmi bejelentés közzétételét megelőzően esedékessé vált fenntartási díjat a közzétételtől, az államtitokként kezelt szabadalom és az átmeneti szabadalmi oltalom megadását megelőzően esedékessé vált fenntartási díjat a megadó határozat jogerőre emelkedésétől a többi fenntartási díjat pedig az esedékességtől számított hat hónapos türelmi idő alatt is meg lehet fizetni (*) A díjfizetésre vonatkozó szabályokat pontosította a 2009. évi XXVII. törvény 16

A.) A találmány szolgálati jellege - Szolgálati találmány: annak a találmánya, akinek munkaviszonyból folyó kötelezettsége, hogy a találmány tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki munkaviszony: a munkaviszony tágabb értelemben (közszolg., közalk., szolgálati vagy szövetkezeti tag) a találmány megalkotásakor kell fennállnia új műszaki (de nem feltétlenül szabadalmazható) megoldásokat kell kidolgoznia e kötelezettségét munkaszerződése szabja meg alapvetően, de más normák (szabályzatok, utasítások) is befolyásolhatják - A feltételeknek együttesen kell fennállniuk a szolgálati kötelezettség tartalma tekintetében a bizonyítás a munkáltatót, ill. szolgálati jogosultat terheli alapvetően polgári jogi viszony, a szolgálati viszonyokkal összefüggő, a felek jogaira, kötelezettségeire és a díjazásra vonatkozó jogviták eldöntése nem munkaügyi hanem az ÁLTALÁNOS HATÁSKÖRŰ POLGÁRI BÍRÓSÁG eljárása elé tartozik 17 B.) Rendelkezés a szolgálati találmánnyal I. - Szolgálati találmányra a szabadalom a feltaláló jogutódaként a munkáltatót illeti meg - A szabadalommal való rendelkezésre munkáltató a tv. alapján lesz jogosult: a feltaláló a megalkotást követően haladéktalanul ismertetni köteles a találmányt a munkáltatóval a munkáltató 90 napon belül köteles arról nyilatkozni, hogy a találmányra igényt tarte? (ha elmulasztja a találmánnyal a feltaláló rendelkezik) ha igényt tart: ésszerű időn belül köteles szabadalmi bejelentést tenni, kivéve, ha a találmány üzleti titkot képező megoldásként (know-how)kívánja hasznosítani (erről a munkavállalót tájékoztatni köteles) szolgálati találmány esetén a munkáltató a szabadalom megadását kizáró eljárási cselekmény - ideértve az ideiglenes szabadalmi oltalomról való lemondást is - vagy szándékos mulasztás előtt köteles felajánlani a feltalálónak a szabadalmi igény ingyenes átruházását, az alkalmazotti találmány tekintetében érvényesülő hasznosítási jog kikötésével vagy anélkül (kivéve, ha a feltaláló már méltányos díjazásban részesült) (*) (*) A 2007. évi CXLII. tv.-el megállapított szöveg 18

C.) Rendelkezés a szolgálati találmánnyal II. - Vita esetén a munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a megoldás az ismertetés átvételének időpontjában nem volt szabadalmazható - A munkáltató köteles továbbá az elvárható gondossággal eljárni a szabadalom megszerzése érdekében a szabadalom megadását kizáró eljárási cselekmény vagy szándékos mulasztás előtt A KNOW-HOW ESETÉT KIVÉVE KÖTELES A FELTALÁLÓNAK FELAJÁNLANI A SZABADALOM INGYENES ÁTRUHÁZÁSÁT (kivéve, ha már méltányos díjazásban részesült) Vegyes szabadalmak : a szabadalmastársak közül van, aki szolgálati jogosultként, van, aki másként szerez jogot 19 D.) A szolgálati találmány feltalálójának személyhez fűződő jogai - Személyhez fűződő jogosultságok a névjog és a feltalálói minőséghez való jog az általános szabályok szerint illeti meg integritáshoz való jog: a szolgálati jogosult a találmányi megoldást módosíthatja, kiegészítheti a titokban tartás és a nyilvánosságra hozatal: ~ a feltaláló titokban tarthatja, de munkajogi szankciók alkalmazhatók vele szemben ~ ha a feltaláló a találmányt a szolgálati jogosulttal ismertette, a választás joga a munkáltatóra száll 20

E.) A szolgálati találmány feltalálójának vagyoni jogai - Vagyoni jogosultságok: ha a feltaláló másodlagosan megszerezte a találmány feletti rendelkezési jogot: mint minden más szabadalmas esetében ha a rendelkezési jogot a szolgáltatói jogosult gyakorolja: DÍJAZÁS ~ a találmány értékesítése esetén ~ értékesítés: hasznosítás, hasznosítás más részére való engedélyezése (licencia), szabadalmi igény teljes vagy részleges átruházása ~ ingyenes átruházás, külföldi hasznosítás a találmányi díjat a munkáltató, közös szabadalom esetén (eltérő megállapodás hiányában) a szabadalmaztató fizeti a feltaláló díjazására a munkáltatóval, a hasznosító szabadalmastárssal, ill. a jogszerzővel kötött TALÁLMÁNYI DÍJSZERZŐDÉS irányadó 21 F.) Az alkalmazotti találmány fogalma, jellemzői - Az alkalmazotti találmány: annak a találmánya, aki anélkül, hogy ez a munkaviszonyból eredő kötelessége lenne, olyan találmányt dolgoz ki, amelynek hasznosítása munkáltatója tevékenységi körébe tartozik - Jellemzői: a szabadalom a feltalálót illeti meg, a munkáltató (nem kizárólagosan) a törvény erejénél fogva jogosult hasznosítani a feltaláló haladéktalanul köteles ismertetni, a munkáltató 90 napon belül nyilatkozik a munkáltató a találmányt csak a feltaláló nyilvánosságra hozatali jogával összhangban hasznosíthatja 22

G.) A feltaláló személyes és vagyoni jogai alkalmazotti találmány esetén - A feltaláló személyi és vagyoni jogai a feltaláló személyi jogai: általános szabályok szerint a feltaláló vagyoni jogai: díjazáshoz való alanyi jog: amit a munkáltató köteles megfizetni szerződés alapján a hasznosításra való jog ellenében a feltalálót olyan mértékű díj illeti meg, amilyet ~ a találmány tárgya szerinti műszaki területen kialakult licencia - forgalmi viszonyokra tekintettel ~ a szabadalmi licenciaszerződés alapján ~ a találmány hasznosítására adott engedély fejében fizetnie kellene 23 H.) A szolgálati és az alkalmazotti találmányokra vonatkozó közös szabályok - Körük: a feltaláló érdekvédelme, a találmányi díjszerződés és az azokkal kapcsolatos jogviták - Írásbeli formakényszer: a találmányi díjszerződést, az alkalmazotti találmány hasznosítása esetén járó díjazásra irányadó szerződést; az ismertetést, nyilatkozatot, tájékoztatást írásba kell foglalni - Feltalálói érdekek védelme: 2002. 01. 01-től a felek a tanulmányi díjszerződésre vonatkozó szabályoktól egyező akarattal eltérhetnek, köthetnek kockázatmegosztásra irányuló díjszerződést is - Bírói út: a találmány szolgálati vagy alkalmazotti jellegével, titokban tartott találmány szabadalmazhatóságával; díjazással kapcsolatos viták bírói útra tartoznak - Az SZTNH mellet működő iparjogvédelmi szakértői testület ilyen kérdésekben is véleményt ad (korábban: találmányi) - A szolgálati, alkalmazotti találmánnyal kapcsolatos rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, vagy munkaviszony jellegű jogviszonyban alkalmazott szövetkezeti tag alkotta találmányokra is 24

IV. A szabadalmi oltalom korlátai A.) Általában - A SZABADALOM KIZÁRÓLAGOS JELLEGE NEM JELENT KORLÁTLANSÁGOT a szabadalmast meghatározott kötelességek terhelik a jogok nem gyakorolhatók társadalmi rendeltetésükkel ellentétes módon - A korlátok rendszere: előhasználati és továbbhasználati jog tranziteszközökre vonatkozó korlátok AZ ADOTT TEVÉKENYSÉGRE A SZABADALOM HATÁLYA NEM TERJED KI - Kényszerengedély megadása hasznosítás elmulasztása miatt szabadalmak függősége miatt > SAJÁTOS SZANKCIÓK ALKALMAZÁSA - Oltalom megszűnése > szolgálati és alkalmazotti találmányokra vonatkozó szabályok > MÁR TÁRGYALVA 25 IV. A szabadalmi oltalom korlátai B.) Az előhasználati jog - Jellemzői: a jogosult a tevékenységet folytathatja, de nem bővítheti személyhez kötött jogosultság, önállóan nem forgalomképes a jogot csak a jogosult gazdálkodó szervezettel (szervezeti egységével) lehet átruházni 26

IV. A szabadalmi oltalom korlátai C.) A továbbhasználati jog - Továbbhasználati jog illeti meg a törvény alapján azt, aki a szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése közötti időben kezdte meg a találmány tárgyának belföldön, saját gazdasági tevékenysége körében történő előállítását vagy használatát, vagy annak érdekében komoly előkészületet tett jellemzők: ~ a JÓHISZEMŰSÉG nem feltétel ~ személyhez kötött jogosultság 27 IV. A szabadalmi oltalom korlátai D.) Tranziteszközökre és árukra vonatkozó korlátozás A törvényi kivétel alapja: a Párizsi Uniós Egyezmény A szabadalmas ebből eredő érdeksérelme jelentéktelen, az ellenőrzés nehezen megoldható A viszonosság kérdésében a SZTNH elnökének állásfoglalása irányadó 28

IV. A szabadalmi oltalom korlátai E.) Szabadalmi kényszerengedély 29 IV. A szabadalmi oltalom korlátai F.) A kényszerengedély további sajátosságai - Aki kényszerengedélyt kér, igazolnia kell, hogy a kényszerengedély adásának feltétele fennáll, és hogy a szabadalmas megfelelő feltételek mellett, ésszerű időn belül sem volt hajlandó önként engedélyt adni a találmány hasznosítására, továbbá, hogy a találmányt kellő terjedelemben hasznosítani tudja - Kényszerengedély csak a túlnyomórészt a belföldi kereslet kielégítéséhez szükséges hasznosításra adható nem ad kizárólagos jogot a hasznosításra - Kényszerengedély közegészségügyi problémák kezelésére (*): a közegészségügyi problémákkal küzdő országokba történő kivitelre szánt gyógyszeripari termékek előállításával kapcsolatos szabadalmak kényszerengedélyezéséről szóló, 2006. május 17-i 816/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 816/2006/EK rendelet) meghatározott esetben és feltételekkel a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a találmány hasznosítására (az általa megállapított időtartamra) kényszerengedélyt ad a kényszerengedélyes e kényszerengedély (további) hasznosítási engedélyt nem adhat (*) a 2007. évi XXIV. tv.-el beiktatott rendelkezés 30

V. A hasznosítási szerződés A.) Fogalma, a szabadalmas szavatolási kötelezettsége - A hasznosítási szerződés (szabadalmi licenciaszerződés) alapján a szabadalmas engedélyt ad a találmány hasznosítására, a hasznosító pedig köteles ennek fejében díjat fizetni a szabadalom fenntartásáról a szabadalmasnak gondoskodnia kell - A szabadalmas a hasznosítási szerződés egész tartama alatt szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs a szabadalomra vonatkozó olyan joga, amely a hasznosítást akadályozza vagy korlátozza > erre a szavatosságra ~ az eladónak a tulajdonjog átruházásáért való szavatosságára irányadó szabályokat kell alkalmazni ~ azzal az eltéréssel, hogy a hasznosító elállás helyett a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja a találmány műszakilag megvalósítható > erre a szavatosságra ~ a hibás teljesítés jogkövetkezményeire irányadó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ~ a hasznosító elállás helyett a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja 31 V. A hasznosítási szerződés B.) A hasznosítási szerződés tartalma, a szabadalmas tájékoztatási kötelezettsége - A hasznosítási szerződés minden időbeli és területi korlátozás nélkül minden igénypontra, a hasznosítás minden módjára és mértékére kiterjed csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos jogot > kizárólagos hasznosítási engedély esetén ~ a jogszerző hasznosítón kívül a szabadalmas is hasznosíthatja a találmányt, ~ kivéve, ha azt a szerződésben kifejezetten kizárták a szabadalmas ~ a licencdíj arányos csökkentése mellett ~ megszüntetheti a hasznosítási engedély kizárólagosságát, ha a hasznosító az adott helyzetben általában elvárható időn belül nem kezdi meg a hasznosítást - Tájékoztatási kötelezettség: a szabadalmas köteles a hasznosítót a szabadalomra vonatkozó esetleges jogokról és fontos körülményekről tájékoztatni, a találmány megvalósításával kapcsolatos gazdasági, műszaki és szervezési ismereteket és tapasztalatokat azonban csak akkor köteles átadni, ha ebben kifejezetten megállapodtak 32

V. A hasznosítási szerződés C.) A szerződés egyéb jellemzői A hasznosítási engedély átruházása, a szerződés megszűnése a hasznosító ~ az engedélyt harmadik személyre csak akkor ruházhatja át, illetve ~ csak akkor adhat harmadik személynek további engedélyt a találmány hasznosítására, ha ezt a szabadalmas kifejezetten megengedte a hasznosítási szerződés a jövőre nézve megszűnik ~ a szerződésben megállapított idő elteltével vagy ~ a szerződésben meghatározott körülmények bekövetkeztével, valamint ~ akkor, ha a szabadalmi oltalom megszűnt - A felek a hasznosítási szerződésre vonatkozó rendelkezésektől ha jogszabály az eltérést nem tiltja egyező akarattal eltérhetnek > a hasznosítási szerződésre az Sztv.-ben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók 33