A TŰZVÉDELMI TERVEZÉS FOLYAMATA

A TŰZVÉDELMI TERVEZÉS FOLYAMATA Dr. Takács Lajos Gábor okl. építészmérnök Épületszerkezettani Tanszék Épületszerkezettani Tanszék

TŰZVÉDELMI TERVEZÉSI CÉLOK, MÓDSZEREK

TŰZVÉDELMI TERVEZÉSI CÉLOK Az épület tűzeseti viselkedésének optimalizálása (életvédelem, vagyonvédelem, üzemfolytonosság védelme, kulturális örökség védelme stb.) Tűzkeletkezés kockázatának csökkentése (ipari technológiák esetén) Passzív felkészültség és aktív tűzvédelmi rendszerek összehangolása Az épület számára leginkább megfelelő tűzvédelmi megoldások kiválasztása (pl. műemlékek esetén) Költséghatékonyság A célokat ki lehet elégíteni a leíró jellegű (preszkriptív) előírások segítségével, de lehet mérnöki módszerek alkalmazásával is

TŰZVÉDELMI TERVEZÉSI MÓDSZEREK Optimális megoldások kiválasztása már mérnöki módszer Minimumtervezés tételes előírásokon betartásán alapuló módszer Hazai módszer (hogyan ne kelljen kielégíteni egy előírást )

A TŰZVÉDELMI TERVEZÉS VÁLLFAJAI A tűzvédelmi tervezési tevékenység legfontosabb célja az épület megfelelő tűzvédelmi felkészítése tűz esetére. Fő fázisai: egyik a tűzvédelmi koncepció felállítása, a követelmények meghatározása; a másik a tűzvédelmi szempontok érvényesítése minden tervfázisban, minden munkarésznél (építész, statikus, gépész, villamos stb.) A tűzvédelmi tervező a generáltervezési feladatok tűzvédelmi részét végzi el. Általános tűzvédelmi tervezés: Tételes előírások teljesítésén alapuló módszer (preszkriptív módszer) Mérnöki módszerek alkalmazása Rendszertervezés: Automatikus tűzjelző rendszerek tervezése Sprinkler rendszer tervezés Beépített oltóberendezések tervezése Tűzvédelmi tervezés műleírás készítés!

PRESZKRIPTÍV TŰZVÉDELMI TERVEZÉS

PRESZKRIPTÍV MÓDSZEREK OTSZ + TvMI-K A jogszabály csak az elvárt biztonsági szintet tartalmazza (számonkérhető, egzakt, tömör, lényegre törő, kerüli a szabványokban szereplő osztályozások és követelmények ismétlését) Az elvárt biztonsági szint többféleképpen is kielégíthető: Vonatkozó szabványok alkalmazásával A Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek alkalmazásával automatikusan teljesül (megoldási lehetőségeket is tartalmazhat, nem kizárólagos, szabványszerű ) Eltérő módszerek is alkalmazhatók (pl. tűz- és füstterjedési szimuláció, kiürítési szimuláció stb.) de ekkor a tervezőnek kell igazolnia az elvárt biztonsági szintnek megfelelő kialakítást 9 témakörben készülnek TvMI-k: Tűzterjedés elleni védelem Kiürítés Hő és füst elleni védelem Tűzoltó beavatkozási feltételek Beépített tűzjelző berendezések Beépített tűzoltó berendezések Villamos és villámvédelmi berendezések Számítógépes szimuláció Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv

PRESZKRIPTÍV MÓDSZEREK OTSZ + TvMI-K Tervezés során megválaszolandó kérdés: Mit mivel hogyan? mit OTSZ: követelmény, elvárt biztonsági szint; mivel - európai közös, minden tagország által alkalmazott osztályozási, vizsgálati és esetenként termékszabványok, az építési termékek bevizsgált tűzvédelmi teljesítmény-jellemzői építőelemek a tűzvédelmi tervezés, kivitelezés során; a hogyan kérdésre adnak választ az irányelvek a jó gyakorlat, a megfelelő megoldások gyűjteménye; adott teljesítmény-jellemzőjű építési termékek hogyan építhetők össze, hogyan üzemeltethetők annak érdekében, hogy teljesüljön az OTSZ 5.0 által elvárt biztonsági szint.

TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ AZ OTSZ 5.0 SZERINT A TŰZVÉDELMI TERVEZÉS KIINDULÁSI FELTÉTELEI a) az építmény tűzvédelmi megoldásait egyidejűleg egyetlen, az építmény tetszőleges pontján keletkező tűz károsító hatásainak figyelembevételével kell tervezni és méretezni, b) az építményt a tűz keletkezésekor rendeltetésszerűen használják, c) a veszélyeztetett személyek létszáma, menekülési képessége a rendeltetésnek megfelelő, d) a tűz egyetlen, a keletkezés helyét magába foglaló tűzszakaszra terjed ki és e) a tűzzel egyidejűleg más veszélyt, kárt, a tűzvédelmi megoldások működésképtelenségét okozó esemény nem következik be. (2) A tűzvédelmi biztonsági berendezések, műszaki megoldások közötti összefüggések, kapcsolatok, kapcsolódások tervezése során figyelembe kell venni a működésképtelenséget előidéző hibák hatását.

PRESZKRIPTÍV MÓDSZEREK - A TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ 1. Alapadatok felvétele Szintszám Legfelső használati szint padlószintje (7 m alatti, 7-14 m, 14-30 m, 30 m fölötti) Funkció Összesített nettó szintterület Használók száma Tárolt anyagok fajtája, jellege 2. Kockázati egységek és azok kockázati osztályainak meghatározása XVII.ker. multifunkcionális csarnok, terv: t2a Építésziroda

TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ AZ OTSZ 5.0 SZERINT FOGALMAK 78. Kockázati egység: az építmény vagy annak tűzterjedésgátlás szempontjából körülhatárolt része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó körülményeket a tervezés során azonos mértékben és módon veszik figyelembe, 79. Kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz következtében fellépő további veszélyek mértékét kifejező besorolás, 105. mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai közül a legszigorúbbal, 114. önálló épületrész: a szomszédos épületrészektől statikailag független, tűzgátló szerkezettel elválasztott épületrész, amelynek kiürítése a szomszédos épületrészeken való áthaladás nélkül biztosított.

TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ AZ OTSZ 5.0 SZERINT A KOCKÁZATI EGYSÉGEK (1) A tűzvédelmi követelményeket befolyásoló kockázat megállapításához meg kell határozni a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati egységeket, azok kockázati osztályait és azt követően az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati osztályát és b) speciális építmény esetén annak kockázati osztályát. (2) A kockázati egység lehet a) önálló rendeltetési egység, b) szomszédos önálló rendeltetési egységek csoportja a 11. -ban foglaltak szerint, c) speciális építmény vagy d) az épületnek, az önálló épületrésznek, a speciális építménynek a tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy által a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével meghatározott része.

TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ AZ OTSZ 5.0 SZERINT A KOCKÁZATI EGYSÉGEK KOCKÁZATI OSZTÁLYAI (3) Az épület, az önálló épületrész és a speciális építmény mértékadó kockázati osztálya a (4) bekezdésben foglaltak kivételével megegyezik az abban lévő kockázati egységek kockázati osztályai közül a legszigorúbb kockázati osztállyal. (4) Az épület, az önálló épületrész mértékadó kockázati osztálya a (3) bekezdés szerint megállapított kockázati osztálynál eggyel szigorúbb kockázati osztálynak felel meg akkor, ha az épület, az önálló épületrész befogadóképessége meghaladja a) NAK osztály esetén az 500 főt, b) AK osztály esetén az 1500 főt, c) KK osztály esetén a 3000 főt. (5) A kockázat mértéke szerint az épület, önálló épületrész, a speciális építmény és a kockázati egység a) nagyon alacsony kockázati, NAK osztályba, b) alacsony kockázati, AK osztályba, c) közepes kockázati, KK osztályba vagy d) magas kockázati, MK osztályba tartozik.

TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ AZ OTSZ 5.0 SZERINT A KOCKÁZATI OSZTÁLY MEGHATÁROZÁSA A SZINTMAGASSÁG ÉS A BEFOGADÓKÉPESSÉG ALAPJÁN A B C D E 1 A kockázati egység kockázati NAK AK KK MK osztálya 2 A kockázati egység legfelső 0,00-7,00 7,01-14,00 14,01-30,00 >30,00 építményszintjének szintmagassága, valamint a kilátó és az állvány jellegű építmény esetében a legmagasabb emberi tartózkodásra szolgáló járófelület magassága (m) 3 A kockázati egység legalsó 0,00 - -3,00-3,01 - -6,00-6,01 - -9,00 > -9,00 építményszintjének szintmagassága (m) 4 A kockázati egység legnagyobb befogadóképességű helyiségének befogadóképessége, valamint a kilátó, a ponyvaszerkezetű építmény, az állvány jellegű építmény és szín esetében az építmény befogadóképessége (fő) 1-50 51-300 301-1.500 >1.500

TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ AZ OTSZ 5.0 SZERINT A KOCKÁZATI OSZTÁLYOK MEGHATÁROZÁSA A BENNTARTÓZKODÓK MENEKÜLÉSI KÉPESSÉGE ALAPJÁN 1 A kockázati egységben tartózkodók menekülési képessége A B C A kockázati egység kockázata 2 önállóan menekülnek NAK 3 4 5 segítséggel menekülnek előkészítés nélkül menthetők előkészítéssel vagy azzal sem menthetők AK KK MK Egyes rendeltetések besorolása a menekülési képesség alapján (példák) - lakás, - iroda, - üzlet, - kizárólag járóbeteg-ellátás, - kereskedelmi szálláshely, - iskola 10 év feletti korosztály részére - jellemzően menekülésben nem korlátozott személyek részére szolgáló szálláshelyek (kollégium, munkásszálló, hasonló rendeltetések), - múzeum, kiállítótér, templom, színház - óvoda, - iskola 6-10 éves korig, - kényszertartózkodás - bölcsőde, - fekvőbeteg-ellátás, - menekülésben korlátozott személyek lakóotthona, - intenzív osztály, - műtő,

1 TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ AZ OTSZ 5.0 SZERINT A KOCKÁZATI OSZTÁLYOK MEGHATÁROZÁSA A TÁROLT ANYAGOK VESZÉLYESSÉGE ALAPJÁN Tárolási alaprendeltetésű kockázati egység tárolóhelyiségében tárolt anyagok, termékek, tárgyak jellemzői A B A kockázati egység kockázata 2 Kizárólag nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyag és csak ilyen anyagból készített termék, tárgy; éghető anyagú csomagolás, tárolóeszköz nélkül NAK 3 Tűzveszélyes és nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyagok és ilyen anyagból készített termék, tárgy; a csomagolás tűzvédelmi jellemzőitől függetlenül, és tárolóhelyiségenként legfeljebb AK 100 l/kg mennyiségű robbanásveszélyes anyag 4 Tűzveszélyes és nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyagok és ilyen anyagból készített termék, tárgy; a csomagolás tűzvédelmi jellemzőitől függetlenül, és tárolóhelyiségenként 100 l/kg-nál KK nagyobb, de legfeljebb 300 l/kg mennyiségben robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag 5 Tűzveszélyes és nem tűzveszélyes anyagok és ilyen anyagból készített termék, tárgy; a csomagolás tűzvédelmi jellemzőitől függetlenül, és tárolóhelyiségenként 300 l/kg-nál nagyobb MK mennyiségben robbanásveszélyes anyag 6 Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolása legfeljebb 300 l/kg mennyiségben KK 7 Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolása 300 l/kg-nál nagyobb mennyiségben MK 8 Gépjárműtároló, max. 10 személygépkocsi NAK 9 Gépjárműtároló, 10-nél több személygépkocsi AK 10 Egyéb gépjárműtároló tehergépkocsi, autóbusz, trolibusz, egyéb gépjármű részére KK 11 Parkológépes vagy gépesített gépjárműtároló KK 12 Vasútijármű tároló KK 13 Légijármű-tároló - Repülőgép hossza max. 12 m, törzsszélessége max. 2 m AK 14 Légijármű-tároló - Repülőgép hossza >12 m vagy törzsszélessége > 2 m KK 15 Szemestermény-tároló AK (folytatva)

TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ AZ OTSZ 5.0 SZERINT A KOCKÁZATI OSZTÁLYOK MEGHATÁROZÁSA AZ IPARI TECHNOLÓGIÁK VESZÉLYESSÉGE ALAPJÁN A B C 1 Ipari, mezőgazdasági A kockázati Rendeltetés jellemzői alaprendeltetés egység kockázata 2 alom nélkül NAK Állattartás 3 alommal AK Asztalosműhely, -üzem, Faipari üzem, fűrészüzem, parkettagyártás 4 Bútorkészítő műhely, üzem (fa és faalapú építőlemez alapanyagokból) Faalapú termékek gyártása KK 5 Autószerelő műhely, karosszéria lakatos műhely ha a I-II. tűzveszélyességi fokozatú tartozó folyadékokkal történő alkatrészmosás minősítéssel rendelkező zárt berendezésben vagy a szabadban történik, vagy I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékokkal történő alkatrészmosást nem végeznek 6 egyéb esetben KK 7 kizárólag vízbázisú festékekkel AK Autófényező, -lakkozó 8 szerves oldószeres festékek vagy fedőlakk felhasználása esetén KK 9 10 Betonelem és gázbeton gyártás, téglagyártás, kerámia termékek gyártása Bitumenes termékek gyártása (szigetelőlemezek, tetőfedő anyagok) 11 Borkészítés NAK 12 Cementgyár AK AK AK KK

TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ AZ OTSZ 5.0 SZERINT ÉPÍTMÉNYSZERKEZETEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ AZ OTSZ 5.0 SZERINT ÉPÍTMÉNYSZERKEZETEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ AZ OTSZ 5.0 SZERINT ÉPÍTMÉNYSZERKEZETEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK Szerkezeti követelmények hierarchiája: a pinceszinti szerkezetek tűzállósági követelménye van ahol magasabb, mint az általános szintek szerkezeteinek követelményei

OTSZ 5.0 ÉPÍTMÉNYSZERKEZETEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEI - HÁTTÉR 16 (6) Az egyes építményszerkezetekre vonatkozó követelményeket az építményszerkezetek építményen belül betöltött statikai szerepének, a teherátadás rendjének figyelembevételével kell meghatározni. Egy építményszerkezet alátámasztására, gyámolítására, függesztésére, merevítésére nem alkalmazható az adott szerkezet tűzállósági követelményénél kisebb tűzállóságú szerkezet. A fenti elv esetenként felülírhatja a táblázatban közölt követelményeket is!

TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ AZ OTSZ 5.0 SZERINT TŰZTÁVOLSÁG 174. tűztávolság: a külön tűzszakaszba tartozó szomszédos építmények, szomszédos szabadtéri tárolási egységek, szomszédos építmény és szabadtéri tárolási egység között megengedett legkisebb, vízszintesen mért távolság

TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ AZ OTSZ 5.0 SZERINT TŰZSZAKASZ-TERÜLETEK

TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ AZ OTSZ 5.0 SZERINT TŰZSZAKASZ-TERÜLETEK 1 A tárolási rendeltetésű kockázati egységet befogadó épület, önálló épületrész A B C D E A tűzszakasz megengedett legnagyobb alapterülete (m 2 ), beépített tűzoltó berendezés nélkül/tűzoltó berendezéssel A tűzszakasz megengedett térfogata (m 3 ) az alapterület 10-szerese 2 a kockázati egység kockázati osztálya 3 NAK AK KK MK 4 földszintes épület, önálló épületrész 10.000/20.000 12.000/24.000 7.000/14.000-5 több szintből álló épület, önálló épületrész 6 részben vagy teljesen pinceszinti tűzszakasz 8.000/16.000 10.000/20.000 5.000/10.000 3.000/6.000 4.000/8.000 5.000/10.000 2.500/10.000 1.500/3.000 A B C D E 1 Az ipari, mezőgazdasági rendeltetésű kockázati egységet befogadó épület, önálló épületrész A tűzszakasz megengedett legnagyobb alapterülete (m 2 ), beépített tűzjelző és tűzoltó berendezés nélkül/tűzjelző berendezéssel/tűzoltó berendezéssel A tűzszakasz megengedett térfogata (m 3 ) az alapterület 10-szerese 2 a kockázati egység kockázati osztálya 3 NAK AK KK MK 4 földszintes épület, önálló épületrész 5 több szintből álló épület, önálló épületrész 6 részben vagy teljesen pinceszinti tűzszakasz 8.000/12.000/24.000 10.000/15.000/30.000 5.000/10.000/20.000 1.000/4.000/8.000 4.000/8.000/16.000 7.000/10.000/20.000 4.000/8.000/16.000 1.000/3.000/6.000 2.000/4.000/8.000 3.500/5.000/10.000 2.000/4.000/8.000 500/1.500/3.000

A TŰZVÉDELMI TERVEZÉS EGYÉB TERÜLETEI A tűzvédelmi tervezés során az alábbi ellenőrzéseket, döntéseket kell elvégezni: Az épület kiürítésének számítással történő ellenőrzése A mentési feltételek biztosításának építészeti eszközei Az automatikus tűzjelző rendszer ismertetése Az oltóvízigény kiszámítása, az oltóvíz rendelkezésére állásának vizsgálata A hő- és füstelvezetés módja, mértéke, kialakítása A hőellátás tűzvédelmi vonatkozásai (kazánház, gázfogadó) Az épületvillamossági rendszer tűzvédelmi vonatkozásai Az aktív tűzvédelmi rendszerek vezérlései (tűzjelző vezérlési mátrix, tűzvédelmi rendszerterv)

A TŰZVÉDELMI SAJÁTOSSÁGOK RAJZI MEGJELENÍTÉSE

KIÜRÍTÉSI TERV - ISO 23601:2009 SAFETY IDENTIFICATION - ESCAPE AND EVACUATION PLAN SIGNS

A TŰZVÉDELMI SAJÁTOSSÁGOK INTEGRÁLT RAJZI MEGJELENÍTÉSE KIÜRÍTÉSI TERV ÉS EGYÉB TŰZVÉDELMI VONATKOZÁSOK ÁBRÁZOLÁSA

A TŰZVÉDELMI SAJÁTOSSÁGOK INTEGRÁLT RAJZI MEGJELENÍTÉSE

A TŰZVÉDELMI SAJÁTOSSÁGOK RAJZI MEGJELENÍTÉSE - RÉSZLETEK

A TŰZVÉDELMI SAJÁTOSSÁGOK RAJZI MEGJELENÍTÉSE

A TŰZVÉDELEM MÉRNÖKI MÓDSZEREI

MÉRNÖKI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA A mérnöki módszereknél nem tételes előírásoknak feleltetjük meg az épületet, hanem a bekövetkezhető tűzhatásnak: Szabványos tűzgörbék Tartószerkezetek Eurocode alapú tűzállósági méretezése: mértékadó tűzterhelés meghatározásával, tömör felület/nyílás hányad figyelembevételével nem a teljes épületre, csak annak egy részére vonatkozó mérnöki módszer Számítógépeken futó matematikai tűzmodellek segítségével (CFD Computational Fluid Dynamics ilyen pl. a NIST FDS) figyelembe vehető az összes körülmény (tűz teljesítménye, határoló szerkezetek fizikai paraméterei, áramlási viszonyok, az aktív tűzvédelmi berendezések tűzjelző, sprinkler, RWA stb. együttes működése) eredmény: hő- és füstterjedés, szerkezeteket érő hőhatás, láthatósági távolságok stb. Hőmérséklet Belobbanás Gyulladás Tűz kezdete Belobbanás előtti szakasz Belobbanás utáni szakasz 1000-1200 C Kulcsszó: Gyulladás Parázslás/izzás Melegedés Hűlés Jellemző: Gyúlékonyság Hőm. növekedése füstképződés Tűzteher sűrűsége Természetes tűzgörbe ISO834 szerinti szabványos tűzgörbe Szellőzés Idő

MÉRNÖKI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA A mérnöki módszereknél nem tételes előírásoknak feleltetjük meg az épületet, hanem a bekövetkezhető tűzhatásnak: Szabványos tűzgörbék Tartószerkezetek Eurocode alapú tűzállósági méretezése: mértékadó tűzterhelés meghatározásával, tömör felület/nyílás hányad figyelembevételével nem a teljes épületre, csak annak egy részére vonatkozó mérnöki módszer Számítógépeken futó matematikai tűzmodellek segítségével (CFD Computational Fluid Dynamics ilyen pl. a NIST FDS) figyelembe vehető az összes körülmény (tűz teljesítménye, határoló szerkezetek fizikai paraméterei, áramlási viszonyok, az aktív tűzvédelmi berendezések tűzjelző, sprinkler, RWA stb. együttes működése) eredmény: hő- és füstterjedés, szerkezeteket érő hőhatás, láthatósági távolságok stb.

MÉRNÖKI MÓDSZEREK KÓDEXE A KÜLÖNFÉLE SZABÁLYOZÁSOK TÜKRÉBEN Kormány rendelet, jogszabály: tételes előírások, betartásuk kötelező, eltérés eseti engedély alapján Szabvány: alkalmazása önkéntes, de ha egy adott területen létezik szabvány, az attól való eltérés igazolása tervezői/kivitelezői feladat (pl. kísérlettel, szimulációval) Irányelv: alkalmazása önkéntes, de vitás esetben a bíróság figyelembe veszi az irányelvi előírásokat (pl. ÉMSZ irányelvek) Mérnöki módszerek alkalmazásának kódexe: a mérnöki módszerek - elméletének - alapadatainak - alkalmazási szabályainak - kidolgozott mintapéldák, esettanulmányok - stb. gyűjteménye; alapvetően eltér a jogszabálytól vagy szabványtól.

CELLAMODELLEK 3D-s modellek: épületszerkezet és annak hőtani tulajdonságai, Tűz, ismert hőfejlődéssel (W/m 2 ), Tűzgörbék modellezése, Gravitációs és gépi szellőzés (hő és füstelvezetés), Füstterjedés, Sugárzással szétterjedő hő és tűz, Pirolízis modellek, Eltűnő éghető anyagok, Lebegő és hulló részecskék a levegőben: o Füst o Vízcsepp o Éghető cseppek, Aktív eszközök a tűzben o Oltóberendezések o Tűzjelző berendezések Oltás, lángelfojtás Eszközök vezérlése o Kapuk, füstelvezetők, o Vezérlések (bármit)

LEHETSÉGES EREDMÉNYEK A füst szétterjedése (100s,1200s )

LEHETSÉGES EREDMÉNYEK Hőmérsékletmező (600s, 2500s)

LEHETSÉGES EREDMÉNYEK Vízcseppek (320s, 600s )

CFD SZIMULÁCIÓ MINT TERVEZÉSI ESZKÖZ A látható úthossz 2m magas síkon, 1800s esetén. A zöld körvonal a 25m-es sugarú kört jelöli ez a meneküléshez szükséges láthatóság, a piros kör 10 m sugarú, ez a beavatkozáshoz szükséges feltétel

CFD SZIMULÁCIÓ MINT TERVEZÉSI ESZKÖZ A CFD szimuláció képes egyedül arra, hogy az aktív tűzvédelmi berendezések (a tűzjelző rendszer, a hő- és füstelvezetés és a beépített oltóberendezés) interakcióit modellezze Tűzjelzést követően a riasztás és a hő- és füstelvezetés indulási késleltetése modellezése (300, 600, 240 s üzemtől függően) A tűzkeletkezési helyszín (érintett füstszakaszok) fölötti füstelvezetők nyitása a teljes tűzszakasz füstelvezetői helyett Felderítés szerepe láthatóság vizsgálata

MÉRNÖKI MÓDSZEREK KIÜRÍTÉSI SZIMULÁCIÓK Kiürítési időtartam ellenőrzése Füstmentes levegőréteg (láthatóság) biztosítása a kiürítés időtartama alatt kiürítési útvonalak fölötti alsó határ (időfüggő)

MÉRNÖKI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA Alkalmazás: Egyszerű épület esetén a tételes előírások alkalmazása megfelelő Bonyolult, a tételes előírásokkal csak gazdaságtalanul létesíthető épületek esetén a mérnöki módszerek kerülnek előtérbe (sokkal több munka, szaktudás)