NYugat magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar 2010/2011-es tanév Gazdasági jog c. előadás hallgatói anyaga Szerződések joga Készítette: Dr. Alpár Erzsébet LL.M (München) Informatikai és Gazdasági Intézet NymE Technológia Transzfer Iroda Iparjogvédelmi szakértő A Gazdasági jog c előadási anyag kizárólag a tárgyat felvett hallgatók számára készült szerzői jogilag védett szellemi alkotásnak minősülő szerzői mű. Az előadási anyag bármilyen formában és módon történő felhasználása (pl. másolás, sokszorosítás, terjesztés) nem megengedett. A szerződésekre vonatkozó általános szabályok Jogszabály: 1959.évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről A. A szerződéskötés 1. A szerződési ajánlat Az egyik fél ajánlatot tesz, a másik fél pedig elfogadja. A szerzödéskötésre irányuló akarat háromféle alakban tehető: - szóban (jelenlévők között, telefonon) - írásban (levél, e-mail, távirat) - ráutaló magatartással (pénz bedobása az automatába) Ajánlati kötöttség: az ajánlattevő az ajánlat megtétele után bizonyos ideig állni köteles az ajánlatát. Célszerű a szerzödés ben meghatározni az ajánlati kötöttség időtartamát. Ha nem rendezik a felek a következő szabályok érvényesülnek: - jelenlévőnek tett ajánlat esetében az ajánlati kötöttség megszűnik, ha az az ajánlatot nyomban el nem fogadja - távollévőnek tett ajánlat esetében az ajánlati kötöttség annak az időnek az elteltével szűnik meg, amelyen belül az ajánlattevő a válasz megérkezését rendes körülmények között várhatta. ( ajánlott levél esetén a feladástól számított 5 munkanapon belül kell a levelet a címzettje megérkezettnek tekinteni).
Ajánlati kötöttség Elkésett Visszavonás az Ajánlatot Ajánlattól eltérő Ajánlat időben elfogadás ajánlattal elutsították tartalmú válasz érkezik ajánlat egyidőben érkezik és elfogadás érkezik egybehangzó nem jön létre nem jön létre nem jön létre új ajánlatnak Szerződés szerződés szerződés szerződés minősül létrejön az ajánlattevőt értesíteni kell 2. A szerződés alakja Szerződés lehet: szóban, írásban ráutaló magatartással kötni. Vannak azonban olyan esetek, mikor a törvény a szerződés érvényességéhez különös alakot kíván: egyszerű írásba foglalás: a szerződés írásba foglalása és a felek aláírják minősített okiratba foglalás:az írásba foglaláson és aláíráson túl tanukkal hitelesítik. közokiratba foglalás:közjegyző, bíróság, más állami hatóság által hitelesített alakban kiállított okirat. 3. Képviselet Szerződést megkötni nemcsak személyesen lehet, hanem más személy, azaz képviselő útján is. A képviselő cselekménye által a képviselt válik jogosítottá és kötelezetté. A képviselet alapulhat: egyoldalú címzett jogügyleten (meghatalmazás) jogügyleti képviselet törvényen, vagy hatósági rendelkezésen törvényes képviselet (pl. szülő, gyám) jogi személy alapszabályán szervezeti képviselet Álképviselet = ha a képviselő képviseleti jogkörét túllépve, vagy képviseleti jogkör hiányában jár el. Az álképviselő által kötött szerződés érvénytelen.
B) A szerződés érvénytelensége 1. Az érvénytelenség fogalma Vannak olyan szerződések, amelyektől az állam megtagadja az elismerést, vagyis az ilyen szerződésekhez nem kapcsolódik joghatás. Érvénytelen a szerződés, ha a törvényben meghatározott valamely oknál fogva nem alkalmas célzott joghatás előidézésére. Érvénytelenség esetén a szerződéskötés előtti állapotot kell visszaállítani 2. Semmisségi és megtámadhatósági okok Azokat az okokat, amelyek érvénytelenségre vezetnek, érvénytelenségi okoknak nevezzük. Az érvénytelenségi okok lehetnek: a szerződési akaratban (akarathiba) a szerződési nyilatkozatban (nyilatkozati hiba) a célzott joghatásban (jogi hatás hibája) C.A szerződés tárgya, tartalma A szerződés tárgya a szolgáltatás. A szolgáltatás az a magatartás, amelyet a jogosult a kötelezettől követelhet, ill. amelyet a kötelezett a szerződés alapján tanusítani köteles. A szerződés közvetett tárgyát, a dolgokat különféle kritériumok alapján csoportosíthatjuk: a. Főszolgáltatások és mellékszolgáltatások b. Tevőleges és nem tevőleges c. Egyszeri, tartós, időszakonként visszatérő d. Személyhez kötött és forgalmi jellegű szolgáltatások e. Egyedi, tartós, zártfajú és vagylagos szolgáltatások Egyedi a szolgáltatás, ha a tárgyat konkrétan megjelölték. Ilyenkor a szolgáltatás mással nem helyettesíthető. Ha ez a dolog elpusztul, a szerződéses kapcsolat meghiúsul. Fajlagos a szolgáltatás, ha azt fajta és mennyiség szerint határozták meg. (pl. 5 tonna búza) Zártfajú a szolgáltatás, ha a szolgáltatás meghatározása a fajtán belül valamiféle korlátozást, vagy szűkítést tartalmaz pl. minőségi vagy földrajzi megkötéssel ( pl. bánáti búza, tatai szén, maga termelte szőlő)
f. Visszterhes és ingyenes szolgáltatások Visszterhes a szolgáltatás, ha a szolgáltatással szemben egy másik vele egyenértékű szolgáltatás áll. A Ptk. ezt tekinti főszabálynak. (ingyenes szolgáltatásnál a szolgáltatással szemben nem áll ellenszolgáltatás pl. ajándékozás) D. A szerződés teljesítése A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A teljesítés megtörténtének igazolására szolgál a nyugta, melyben a jogosult írásbeli nyilatkozattal ismeri el a teljesítést. A jogosult köteles meggyőződni arról, hogy a teljesítés megfelelő volt. Az ellenőrzés a szolgáltatás minőségi és mennyiségi megvizsgálását jelenti az adott szakmai szokások szerint. E. A szerződés megszegése Szerződésszegés minden olyan magatartás, körülmény, állapot, amely a szerződésbe ütközik, vagy egyébként sérti valamelyik fél szerződéssel kapcsolatos jogait. Objektív = a szerződésszegés egyik fél felróható magatartására sem vezethető vissza A szerződésszegés lehet: Szubjektív = a szerződésszegés valamelyik vagy mindkét fél felróható magatartására vezethető vissza.
A szerződésszegésnek számos fajtája van, a leggyakoribb esetek a következők: kötelezetti késedelem - a teljesítési határidő eltelt és a kötelezett nem teljesített jogosulti késedelem - a jogosult a szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el - elmulasztja azokat az intézkedéseket, nyilatkozatokat, amelyek a kötelezett szerződésszerű teljesítéséhez szükségesek. - a teljesítés megtörténtéről nem állít ki nyugtát. hibás teljesítés pl. - minőségi hibás teljesítés - mennyiségi hibás teljesítés - a használati utasításra vonatkozó kötelezettség elmulasztása F. A szerződés megerősítése A jogosult kétféle, a kötelezettben rejlő veszéllyel számolhat. Egyrész azzal, hogy a kötelezett nem lesz hajlandó teljesíteni. Másrészt azzal, hogy nem lesz képes teljesíteni. Az első esetben a jogosult szerződési pozícióját kell megerősíteni. Ezt nevezzük a szerződés megerősítésének. A szerződés megerősítését szolgálja pl.: a foglaló és a kötbér A második esetben pedig előre gondoskodni kell a teljesítés fedezetének biztosításáról. Ezt nevezzük a szerződés biztosításának. A szerződés, azaz a fedezet biztosítását pedig a zálogjog és a kezesség alapozhatja meg. A szerződés megerősítése 1. Foglaló A szerződés megkötésekor, a kötelezettségvállalás jeléül foglaló adható. A foglaló lehet pénz, vagy valamilyen dolog is. A foglalóként átadott pénz, vagy dolog e minőségének a szerződésből feltétlenül ki kell tűnni. (Az előleget be kell tudni a vételárba, a foglalónak azonban speciális a jogi sorsa.) A foglaló jelentősége abban van, hogy védelmet nyújt a szerződés meghiusulása esetére, nevezetesen:
a) ha a szerződés meghiusulása annak a félnek róható fel, aki a foglalót adta, akkor a foglalót elveszti. b) Ha viszont annak róható fel a meghiusulás, aki a foglalót kapta, akkor a foglaló összegének kétszeresét (mint minimum kártérítés) köteles visszafizetni. c) Ha ameghiusulás mindkét félnek vagy egyiknek sem róható fel, akkor a foglaló visszajár. 2. Kötbér A kötbér a szerződés nem, vagy nem szerződésszerű teljesítésének esetére kikötött pénzösszeg. A kötbér elhatárolása a foglalótól: 2. a kötbért nem a szerződés megkötésekor, hanem a szerződés megszegése után adják, 3. nemcsak a meghiusulás, hanem a szerződésszegés (késedelmes teljesítés, nem a szerződésnek megfelelően teljesít) más esetei is sújthatók kötbérfizetési kötelezettséggel, 4. a kötbér csak akkor jár, ha a kötelezettnek a szerződésszegés felróható. A kötbérfizetési kötelezettség alól tehát a kötelezett vétlenség bizonyításával mentesül. 5. írásba kell foglalni. Biztosítékadás A jogosultnak érdekében állhat, hogy biztosítékot követeljen arra az esetre, ha fedezet hiányában nem jut hozzá követeléséhez. A biztosítékadásnak két nagy csoportja ismeretes: a dologi és a személyi biztosítékadás. A dologi biztosítékadás ismét két csoportra bontható: zálogjogra és óvadékra. A személyi biztosítékadás nem más, mint a kezesség. 1. Dologi biztosítékadás - Zálogjog A zálogjog annyit jelent, hogy a jogosult a követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít.
A zálogjognak két fontos jellemzője van: - Járulékos, azaz főkötelezettséget tételez fel, terjedelme általában a főkötelezettség terjedelméhez igazodik, osztja a főkötelezettség jogi sorsát (annak megszűnése esetén magától megszűnik), a követelés engedményezésekor a zálogjogosultság is átszáll az új jogosultra. - Abszolút hatályú (mindenkivel szemben hatályos). Ez annyit jelent, hogy a zálogtárgyból való kielégítést mindenki köteles tűrni, pl. az is, akinek a zálogtárgy az elzálogosítást követően került a tulajdonába. Ez az oka annak, hogy a zálogtárgyat felismerhetővé kell tenni, s ez kétféleképpen tehető meg: a zálogtárgyat a zálogjogosult birtokába adják (kézizálogjog), általában ingó dolgok a zálogtárgyat megjelölik( jelzálogjog) Ingatlanok csak jelzálogban lehetnek. A kézizálogjog az elzálogosított dolog átadásával jön létre. A zálogjogosultat megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem. A dolgot azonban csak akkor használhatja, ha erre őt a szerződés feljogosítja. A zálogjogosultat a rendelkezési jog nem illeti meg. Köteles a zálogtárgyat megőrizni, karbantartani, az ezzel járó költségek azonban a kötelezettet terhelik. A zálogtárgyból való kielégítés bírósági határozat alapján, végrehajtás útján történik. Jelzálogról akkor beszélünk, ha a zálogjogosultat nem illeti mega zálogtárgy birtoklásának a joga. A jelzálog a szerződés írásba foglalásával jön létre és ingatlan esetén további feltétel az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés. 2. Személyi biztosítékadás Kezesség A kezesség a szerződés teljesítésének személyi biztosítéka. A kezes arra vállal kötelezettséget, ha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni.
G. A szerződés megszűnése Nem minden szerződés tölti be rendeltetését, s az ilyen szerződést meg kell szüntetni. A jogosult kielégítése nélküli megszüntetésnek két csoportja van: a felek akaratából és egyéb okból való megszüntetés, megszűnés. 1. A szerződés megszűnése a felek akaratából - A szerződés megszűnése a felek (kétoldalú) nyilatkozatával Megszüntető szerződés = A felek a szerződést a jövőre nézve szüntetik meg (ex nunc hatálya). A szerződés megszűnéséig teljesített szolgáltatás ellenértékét ki kell fizetni. Felbontó szerződés = A felek a szerződést annak megkötési időpontjára visszamenőleges hatállyal szüntetik meg (ex tunc hatály). Ez annyit jelent, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot, azaz olyan helyzetet kell teremteni, mintha a felek a szerződést meg sem kötötték volna. Vannak olyan szerződések, ahol fogalmilag kizárt az eredeti állapot helyreállítása, a teljesített szolgáltatásokat nem lehet visszaadni. Ilyen esetekben a felek csak megszüntető szerződéssel szüntethetik meg az alapszerződést. - A szerződés megszüntetése egyoldalú nyilatkozattal A szerződésnek egyoldalú nyilatkozattal való megszüntetése azt jelenti, hogy valamelyik fél jognyilatkozatával a szerződést felmondja, vagy attól eláll. Felmondás A rendkívüli felmondás a szerződésnek azonnali, felmondási idő közbeiktatása nélküli megszűntetése. A szerződés a felmondás időpontjában, azonnali hatállyal szűnik meg. A rendes felmondás ezzel ellentétben azt jelenti, hogy a jövőre nézve szüntetik meg, a felmondási idő elteltével. 2. Elállás Valamelyik szerződő fél visszaható hatállyal szünteti meg a szerződést. Ez a szerződés megszüntetésének a legsúlyosabb módja, így elállásra csak a törvényben meghatározott
esetekben kerülhet sor. A felek egyébként az elállás jogát a szerződésben kiköthetik, de az elállás jogának elismerése fejében gyakran ellenértéket kell fizetni. Ez az un. bánatpénz. 2. A szerződés megszűnése egyéb okból A szerződést megszünteti: - confusio (ha a kötelezett és a jogosult személye ugyanaz lesz. (pl. öröklés vagy jogi személyek fuzionálása esetén, akkor a szerződés megszűnik) - az egyik fél halála (ez csak akkor szünteti meg a szerződést, ha nincs jogutód., vagy ha a szerződés személyes szolgáltatáson alapul (pl. műszaki alkotás készítése).
A tulajdonátruházási szerződések A gazdálkodó szervezetek közötti kapcsolatok a szolgáltatás jellege alapján a következő csoportokba sorolhatók Tulajdonátruházási un. adásvételi típusú szerződés - Adásvételi szerződés - Csereszerződés - A szállítási szerződés - A közüzemi szerződés - Mezőgazdasági termékértékesítési szerződés Tevékenységkifejtő un. vállalkozási - A vállalkozási szerződés - A fuvarozási szerződés Ügyviteli típusú szerződések - A megbízási szerződés - A bizományi szerződés - A letéti szerződés Használati jellegű un.bérleti típusú szerződés - A bérleti szerződés - A haszonbérleti szerződés - A haszonkölcsön - A lízing (leasing) szerződés - Franchise-megállapodás Helytállási un. készenléti típusú szerződés - Pénzszolgáltatási szerződés (hitelszerződés) - Pénzkezelési szerződés - Biztosítási szerződés Ű
Cél: a tulajdonosváltozás Tulajdonátruházási, un. adásvételi típusú szerződés Adásvétel (Ptk. 365-377 ) 1.Fogalma: Adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonjogát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni. 2.A szerződés alanyai: Eladó és a vevő 3. A szerződés tárgya: minden olyan dolog, amely nincs kivonva a forgalomból 4. Felek jogai és kötelezettségei ELADÓ Tulajdonátruházás + a dolog birtokba adása Dolog átvétele + vételár megfizetése VEVŐ Eladó A dolog tulajdonjogát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani A vevőt a dolog lényeges tulajdonságairól és a dolgokkal kapcsolatos fontos követelményekről és a dolgokkal kapcsolatos terhekről tájékoztatni, valamint az ezekre vonatkozó okiratokat átadni Az eladó viseli az átadással és az ingatlannyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésével kapcsolatos költségeket Vevő A vételárat megfizetni és a dolgot átvenni Ha harmadik személynek az adásvétel tárgyára olyan joga van, amely a vevő tulajdonszerzését akadályozza, a vevő elállhat a szerződéstől, és kártérítést követelhet előtte azonban köteles az eladót megfelelő határidő kitűzésével felhívni a tulajdonszerzés akadályainak elhárítására. A vevőt terhelik a szerződéskötési költségek, a tulajdonátruházási illeték, továbbá az átvétel és a tulajdonosváltozás ingatlannyilvántartásba való bejegyzésének költségei
Az adásvétel egyes különös nemei Próbára vétel Ha a dolgot megtekintésre vagy próbára vették, a szeruődés hatálya a veveő nyilatkozatától függ. Az eladó határidőt tűzjhet a nyilatkozattételre. Ha a vevő a dolgot próbáta átvette, és az eladó által kitűzöt határidőig nem nyilatkozott, a szeruődés hatályos. Minta szerinti vétel Minta szerinti vétel esetében az eladó a mintának megfelelő dolgot köteles szolgáltatni. Elővásárlási jog Ha a tulajdonos meghatározott dolgora nézve írásbeli megállapodással elővásárlási jogot enged, és a dolgot el akarja adni, a akpott ajánlatot a szerződés megkötése előtt köteles az elővásárlásra jogosulttal közölni. Ha az elővásálásra jogosult a tulajdonoshoz intézett nyilatkozatában az ajánlat tartalmát magáévá teszi, a szeruődés közöttük létrejön. (ha az előavásárlásra jogosult a szeruődés elfogadására általában megszabott határidő alatt ilyen nyilatkozatot nem tesz, a tulajdonos a dolgot az ajánlatnak megfelelően, vagy annál kedvezőbb feltételek mellett eladhatja. Vételi jog (opció) Ha a tulajdonos másnak vételi jogot (opció) enged, a jogosult a dolgot egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. A vételi jogra vonatkozó megállapodást írásba kell foglalni. A határozatlan időre kikötött vételi jog 6 hónap eételtével megszűnik. Részletvétel A felek megállapodhatnak, hogy a vevő a vételáart meghatározott időpontokban, több részletben fizeti meg, és a dolgot a vételár teljes kiegyenlítése előtt neki átadják. Az eladó írásban kikötheti az elállás, illetőleg a részletfizetési kedvezmény megvonásának jogát arra az esetre, ha a vevő a részletet az esedékességkor nem fizeti meg. Ezzel a jogával az eladó a részlet megfizetésének első ízben való elmulasztása esetében csak akkor élhet, ha a vevőt erről előzőleg értesítette, és neki a teljesítésre megfelelő időt emgedett. Ha az eladó a szerződéstől elállt, a vevő köteles használati díjat fizetni, továbbá meg kell térítenie azt a kárt, amely a dolog rendeltetésszerű használatával járó értékcsökkenést meghaladja.
II. A szállítási szerződés (Ptk. 379-385. ) 1. Fogalma: A szállítási szerződés alapján a szállító köteles a szerződésben meghatározott dolgot a kikötött késöbbi időpontban vagy időszakban a megrendelőnek átadni, a megrendelő pedig köteles a dolgot átvenni és az árát megfizetni A sorozatban gyártott és nagy tömegben értékesített ipari termékek tulajdonátruházási szerződéstípusa (halasztott, határidős adásvétel) 2. A szerződés alanyai: Megrendelő - szállító 3. A szerződés tárgya: Minden olyan tárgy, mely nincs kivonva a forgalomból 4. A felek kötelezettségei megrendelő Tulajdonátruházás+ birtokbaadás Átvétel+ ellenérték megfizetése Szállító Megrendelő A felek a dolog minőségét, a minőség és a mennyiség megvizsgálásának módját, a kifogásoláa rendjét meghatározhatják szabványra, műszaki feltételre, más előírásra, mindkét fél által ismert szokványra vagy mintaszabályzatra utalással, mintával, vagy részletes leírással A minőségmegvizsgálás helye a megrendelő telephelye. A megrendelő a mennyiségi ellenőrzés még el nem végzett részét, valamint a minőségi vizsgálatot köteles haladéktalanul, de legkésöbb az átvételtől számított 8 nap alatt megkezdeni és azt folyamatosan végezni. A megrendelő az észlelt minőségi hibát annak felfedezése után a szállítóval haladéktalanul közölni és egyben szavatossági igényét megjelölni köteles. Szállító A szállító köteles a megrendelőt a teljesítés idejéről legalább 3 nappal előbb értesíteni. Eltérő szakmai szokás hiányában a szállító a dolgot csomagolva és mérlegelve adja át. A csomagolásnak alklamasnak kell lennie arra, hogy a dolgo épségét a fuvarozás és tárolás időtartama alatt megóvja. A csomagolt és mérlegelt dolgot a szállító vagya fuvarozó jelenlétében elegnedő bruttósúly és darabszám szerint átvenni.
A vállalkozási szerződés (Ptk. 389-401. ) 1. Fogalma: Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles. 2. A szerződés alanyai: Megrendelő vállalkozó 3. A szerződés tárgya: eredmény, mű létrehozása 4. A felek jogai és kötelezettségei Megrendelő Meghatározott dolog elkészítése Szolgáltatás átvétele+ vállalkozói díj fizetés Vállalkozó Megrendelő a megrendelő pedig díjat fizet, és az ajánlatot átveszi. A megrendelő a részletes ajánlatot eltérő megállapodás hiányában szabadon felhasználhatja abban az esetben is, ha annak alapján a vállakozóval nem köt szerződést. A díj a vállalkozás teljesítésekor esedékes. Vállalkozó A felek megállapodhatnak abban, hogy a vállalkozó részletes műszaki és gazdasági adatokat tartalmazó ajánlatot készít, A vállalkozó a munkát saját költségén végzi el. A vállalkozót a díj biztosítáásra zálogjog illeti meg a megrendelőnek azokon a vagyontárgyain, amelyek a válllalkozási szerződés következtében birtokába kerültek. A vállalkozó alvállalkozó igénybevételére jogosult. A jogosan igénybe vett alvállalkozóért úgy felel, mintha a munkát saját maga végezte volna. Az alvállakozó jogosulatlan igénybevétele esetén pedig felelős minden olyan kárért, amely anélkül nem következett volna be. A vállalkozó a megrendelő utasítása szerint köteles eljárni. Ha a megrendelő alkalmatlan anyagot vagy pedig célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, erre a vállakozó köteles őt figyelmeztetni. A figyelmeztetés elmulasztásából eredő kárért a vállalkozó felelős.
Ha a munkát a megrendelő által kijelölt helyen kell végezni, a megrendelő köteles a munkahelyet alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani. Ha ugyanazon a létesítményen több vállalkozó tevékenykedik, a megrendelő köteles megteremteni a munka gazdaságos, gyors, a vállalkozókkal összehangolt elvégzéséhez szükésges feltételeit. A megrendelő a munkát és a felhasználásra kerülő anyagot ellenőrizheti, a szerződésben illetőleg a jogszabályban meghatározott esetben pedig ellenőrizni köteles. A megrendelő a szerződéstől bármikor elálhat, köteles azonban a vállalkozó kárát megtéríteni. A felek a szolgáltatás átadásakor közösen végzik el azokat a szakmailag szokásos és indokolt próbákat, amelyek a teljesítés megfelelő minőségének megállapításához szükségesek. A megrendelő mindaddig nem köteles a díjat megfizetni, amíg a vállalkozó tájékoztatási kötelezettségének eleget nem tett. Ha azonban a megrendelő a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a vállalkozó a szerződéstől elállhat. Ha nem áll el, a megrendelő utasítása szerint a megrendelő kockázatára köteles a munkát elvégezni. A vállalkozó a megrendelő utasítása szerint nem végezheti el a munkát, ha ez jogszabály vagy hatósági rendelkezés megsértésére vagy az élet-és vagyonbiztonság veszélyeztetésére vezetne. A vállalkozó a munka megkezdését mindaddig megtagadhatja, amíg a megrendelő e kötelezettségét nem teljesíti. A vállalkozók kötelesek a munkavégzést összehangolni. Ha a vállalkozó egyes munkarészeket beépít (eltakar), a vállalkozó köteles előzetesen megfelelő időben a megrendelőt a beépítésről értesíteni. A vállalkozó köteles a megrendelőnek a szolgáltatott dologról a felhasználáshoz, fenntartáshoz szükséges tájékoztatást megadni.
A megbízási szerződés A megbízási szerződés 1.Fogalma: Megbízási szerződés alapján a megbízó köteles a rábízott ügyet ellátni. 2. A szerződés alanyai: megbízó megbízott 3. A szerződés tárgya: a szerződésben meghatározott ügy ellátása a megbízó utasítása szerint és érdekének megfelelően. 4. A felek jogai és kötelezettségei megbízó A rábízott ügy ellátása Díjfizetés + indokolt költségek megtérítése megbízott Megbízó A megbízó köteles a megbízási díjat kifizetni. A díj a szerződés megszűnésekor esedékes. A megbízó a díjat csökkentheti, illetőleg kifizetését megtagadhatja, ha bizonyatja, hogy az eredmény részben vagy egészben olyan okból maradt el, amelyért a megbízott felelős. Az ügy ellátásával felmerült költségek a megbízót terhelik. Megbízott Köteles a megbízást a megbízó utasítása szerint és érdekének megfelelően teljesíteni. A megbízott díját akkor is követelheti, ha eljárása nem vezetett eredményre. A megbízott a költségek előlegezésére nem köteles. A megbízottat költségei és díjkövetelése biztosítására zálogjog illeti meg a megbízónak azokon a vagyontárgyain, amelyek a megbízás következtében kerültek birtokába. A megbízott köteles személyesen eljárni Más személy közreműködését csak akkor veheti igénybe, ha ehhez a megbízó hozzájárult. A megbízott az igénybe vett személyért úgy felel, mintha a rábízott ügyet maga látta volna el. Ha a megbízottnak más személy igénybevételére nem volt joga, felelős azokért a károkért is, amelyek e
Ha a megbízó utasításához e figyelmeztetés ellenére is ragaszkodik, az utasításból eredő károk őt terhelik. személy igénybevétele nélkül nem következtek volna be. Ha a megbízó célszerűtlen, vagy szakszerűtlen utasítást ad, a megbízott köteles őt erre figyelmeztetni. A megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és az ügy állásáról kívánságára, szükség esetén pedig enélkül is tájékoztatni. A megbízott köteles a megbízót a megbízás teljesítéséről haladéktalanul értesíteni. A szerződés megszűnésekor a megbízott köteles elszámolni. 5. A megbízás megszűnése A megbízás megszűnik: a megbízás teljesítésével a megbízás teljesítése nélkül, ha - valamelyik fél a szerződést felmondja - bármelyik fél meghal, vagy cselekvőképtelenné válik - a megbízás tárgytalanná válik
A bérleti szerződés (Ptk. 423-434. ) 1.Fogalma: Bérleti szerződés alapján a bérlő köteles a dolgot időlegesen a bérlő használatába adni, a bérlő pedig bért fizet. 2. A szerződés alanyai: bérbeadó - bérlő 3. A szerződés tárgya: minden forgalomképes dolog 4. A felek jogai és kötelezettségei bérbeadó A szerződés tárgyát használatba adja Időszakonként előre bért fizet + dolog visszaadása Bérlő Bérbeadó A bérbeadó köteles a dolgot időlegesen a bérlő használatába adni. A bérbeadó - ellenőrizheti a használatot, - követelheti a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat megszűntetését, - az ilyen használatból eredő kárának e megtérítését. - a bérletet azonnali hatállyal felmondhatja és kártérítést követelhet. A bérfizetés elmulasztása esetében a bérbeadó a bérletet azonnal hatállyal felmondhatja, feltéve, ha a bérlőt megfelelő határidő tűzésével és a következményekre való figyelmeztetésssel a hátralék megfizetésére írásban felszólította és a bérlő e határidő elteltéig sem fizetett. A bérbeadó szavatol azért, hogy a bérelt dolog a bérlet egész időtartama alatt szerződésszerű használatra alkalmas, és megfelel a szerződés előírásainak. A bérbeadó szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs a bérelt dolgora vonatkozóan olyan joga, amely a bérlőt a használatban korlátozza vagy megakadályozza. A dologgal kapcsolatos közterheket a bérbeadó viseli. Bérlő A bérlő a dolgot rendeltetésének és a szerződésnek megfelelően használhatja. Felelős minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat következménye A bérlő köteles bért időszakonként előre megfizetni. A bérlő azonnali hatállyal felmondhat A bérlő azonnali hatállyal felmondhat A dolog fenntartásával járó kisebb kiadásokat a bérlő viseli. A bérlő köteles a bérbeadót értesíteni, ha a
bérbeadót terhelő munkálatok szükségessége merül fel, és köteles megengedni, hogy a bérbeadó azokat elvégezze. Az értesítés elmulsztásából eredő károkért a bérlő felelős. Ingatlant vagy lakást a bérbeadó engedélye nélkül másnak használatába lehet adni. Más dolgot a bérlő a bérbeadó engedélye nélkül nem adhat harmadik személy használatába. Ha a bérlő a dolgot a bérbeadó engedélyével más használatába adta, a használó magatartásáért mint a sajátjáért felel. Ha a bérlő a dolgot a bérbeadó engedélye nélkül engedi át másnak használatba, felelős azokért a károkért is, amelyek enélkül nem következtek volna be. 5. A bérlet megszűnése A bérlet megszűnik: a szerződésben meghatározott idő elteltével a határozatlan időre kötött bérletet 15 napra fel lehet mondani A dolog elpusztul
A lízingszerződés 1. Fogalma A lízingszerződés valamilyen hasznot hajtó dolog -ingó, ingatlan használatának határozott időre való átengedése díj fizetése és a tulajdonost terhelő kötelezettségek átvállalása fejében. A lízingbe adó a dolog tulajdonjogát a lízingbe vevő megbízása szerint abból a célból szerzi meg, hogy azt a lízingbe vevő határozott idejű használatába adja. Lízingbeadó (vevő) Szállító (eladó) lízingbevevő 2. A felek megnevezése Lízingbeadó lízingbe vevő Kizárólag pénzügyi szolgáltatás gyakorlására Jogosult olyan szervezet lehet, amely megfelel a hitelintézeti törvény szigorú előírásainak. E megszorítás kivételével bármely term. személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gt. természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társ. 3. A szerződés tárgya A lízingszerződés tárgya mindig valamilyen anyagi értékkel bíró dolog, amelynél a tulajdon elválik a használattól.
4. A felek kötelezettségei Lízingbe adó Köteles a dolgot a lízingbevevő használatába adni lízingdíj fejében Lízingdíj = a lízingbe adott vagyontárgy szerződés szerinti ára +kamat Köteles biztosítani a lízingtárgy zavartalan birtoklását (jogszavatosság) Jogosult a használatot ellenőrizni A futamidő elteltével a dolgot visszakapja ha a vevő nem él vételi jogával Lízingbe vevő Lízingdíj fizetése a lízing futamideje alatt (futamidő = az az időtartam, amelyben az amortizációt is figyelembevéve a szerződés tárgya gazdaságosan működtethető. A futamidő alatt jogosult a tárgyat használni és hasznait szedni Viseli a kárveszély átszállásból származó kockázatát. Viseli a használattal és fenntartással kapcsolatos költségeket. Köteles karbantartani és rendeltetésszerűen használni a dolgot. Saját költségére köteles a lízing futamidejére a lízing tárgyára biztosítást kötni A vételi joga (opció) alapján ajogosult egyoldalú nyilatkozattal megszerezni a lízingtárgy tulajdonjogát (a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének a megfizetése után) Ha vételi jogával nem él, a lízing tárgya a futamidő lejártával visszakerül a lízingbeadó birtokába és könyveibe. 5. A lízingszerződés megszünése A lízingbe adó jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani, ha: - a lízingtárgy megrongálódott, megsemmisült, vagy elveszett - a lízingbe vevő a lízingtárgyat rendeltetésétől eltérően használja, karbantartási vagy állagmegóvási közelezettségének nem tesz eleget, - a lízingbe vevő elmulasztja a biztosítási szerződés megkötését, ill. a biztosítási szerződés (pl. díj nemfizetése miatt) az ő hibájából szűnik meg, - a lízingdíj megfizetéséevel késedelembe esik, - a lízingbe vevővel szemben felszámolási eljárás indul. A lízingbe adó felmondásával a szerződés a jövőre nézve szűnik meg és a lízingbe adó választása szerint követelheti: - a hátralévő lízingdíjak egyösszegű megfizetését - vagy a lízing tárgyának meghatározott időben történő visszaadását.
A franchise-megállapodás 1. A francise fogalma A francise megállapodás elsődlegesen jogok (szellemi alkotások, pl. védjegyek, know-how) használatára irányuló kötelem. A francise megállapodás két, vagy több önálló gazdasági egység között létrejövő tartós és szerződésszerű együttműködésre.a szerződés alapján a francise átvevő díjfizetés ellenében a francise-átadót megillető jogokat korlátozott mértékben gyakorolhatja. Ezek a jogok: termékjelzés, védjegy, cégnév, desing, jog árú-előállítására, forgalmazására, értékesítési rendszer használatára. Ahogy az átadó rendszergazda ezeket a jogokat és ismereteket átadja az átvevő használatába, az átvevők hálózatát alakítja ki. 2. A francise szerződés tárgya: jogok használatának átengedése díjfizetés ellenében 3. A szerződés alanyai A francise-átadó, a jogok tulajdonosa - és a francise-átvevő, a jogok használója 4. A felek jogai és kötelezettsége Az átadó Piacképes ötletet rendszerbe foglal Márkanévvel látja el A rendszert bevezeti a piacra és áruba bocsátja Szerződés keretében engedélyezi az üzlet folytatását Együttműködés, segítségnyújtás Ellenőrzési jogosultság, mely kiterjed a rendszer használatára, az ügyvezetésre A rendszer alapját alkotó szellemi alkotásokra vonatkozó jogi oltalom fenntartása a szerződés fennállása alatt az átadó kötelezettsége Az átvevő Köteles díjat fizetni, mely általában - belépti díjból (licencdíj) és - royalty (folytonos, az üzleti eredmény után fizetendő díj) A rendszer közös működtetése Utasítások betartása az átvevő köteles a teljes üzleti csomagot a védett jogokkal együtt meghatározott területen, meghatározott időtartamon belül az átadó utasításainak megfelelően használni Allicencia adásához való jog: a használati jog csak az átadó engedélyével adható tovább Üzleti titoktartási kötelezettség