KÖNYV= ÉS IRODALMI GYŰJTEMÉNY

KÖNYV= ÉS IRODALMI GYŰJTEMÉNY MAGYARORSZÁGI GYÓGYSZERÉSZETI MUNKÁKRÓL 1578-1909. iviatolcsy MIKLÓS dr. H'linklt:r Lajos dr. cgyrte111i tarzdr elószafdval. BUDAPEST STEPHJ\NEUi\\ NVOi\\DA H. T. 1910,

ELÖSZÓ. Tisztelt barátom, dr. Mato/c.~v Miklós egyetemi 111agántanár úr jelen rnunkájához kész örö111est irok néhány bevezető sort, mert hiszen kétségtelen, hogy e 111ü szerzője nagyon hasznos 111unkát végzett, a111ikor a rnagyar gyógyszerészi vonatkozásü szakdolgozatokat, -~ nehogy reájuk a feledés hon1álya boruljon nagy g\111ddal összegyüjtve, jegyzéküket közhasználatra bocsájtotta. l~udo1núso111 szerint, ez elsc:í sorban g-yc'igysze~ részi érdekü bibliografiai rnunka keletkezésének története, hogy clr. 1l 1 latolcsj 1 lvliklds n1agdnstudiu1n kedvéért fog ott a gyüjtéshez és csak a rnikor látta 1 hogy 111ilyen tekintélyes szá1nú és értékes gyógyszerészi vonatkozású szakköz!e111ény jelent 111eg n1<ír hazánkban, szánta reoí 1nag út e gyüjtemény közzétételére. Feltéllen elismerés illeti t11eg 1 ne1ncsak az érde111cs szerzőt, dc a 111agyar gyógyszerészi szaksajtót is, a111ely e tnunka értékét helyesen felismerve, hasábjai[ annak közlésére készségesen rendelkezésre bocsájlotla: a Oyógyszcrt'sz; Heli!a11 azután n1ég külön könyvalakban is kiadta e gyüjteményt és éppen e kiadványhoz vo!n;:ínak szánva jelen sorai1n. A szerző érdeme, hogy a munlw tartalmának ismertetése fölöslegessé válik, hiszen mindjárt első lapján 111egtalüljuk a n1li beosztását, a szerzők nevei 1neg betiirendben következnek egyn1<ís után, dolgozataik pedig kronolog iai sorrendben

IV és így a kérdéses autor illclöleg keresett miive, hamarosan megtalálható a könvvben. Nincs emberi alkotás hiba nélkül. Bizonyára még e gondos munkában is itl-oll hiányokat fogunk fellelni. Ezért kívánatos, hogy a munka nagy elterjedést nyerjen, hogy így a szakkörök az új kiadást mielőbb lehetővé tegyék, megadván a módot a javítások és pótlások eszközlésére. Fölötte kívánatos azonban e munka minél szélesebb körben való terjesztése még inkább azért, hogy a mai gyógyszerészek e n1livet olvasgatva elődeik érdemeit megbecsüljék és ebből erőt merítsenek a folytatólagos serény munkálkodásra. Budapesten, 1910. dec. hó 2-án. Dr. \Vinkler Lajos. Könyv- és irodalmi gyüjtemény magyarországi gyógyszerészeti munkákról. 1578-tól 1QQ9. december 31-ig. lv\idön n1aga111 céljaira összegyüjtöttern a 111agyar gyógyszerészi ké111iai vonatkozású irodaln1at 1 akkor láttan1 1 hogy 111ily sok értékes n1unka hever észrevétlenül. Elhatározta1111 hogy gyüjtése1net a gyó;ryszerészetre vonatkozólag több inínyban is kiterjeszte111 és nyilvánosságra bocs.::íjtorn. Elkészülten1 a gyüjtéssel, 111ost átadotn a közös vagyont a gyógyszerészi karnak. J\lentsük ineg 1 an1it lehet, a jövő kornak. Oyüjtése111 alapjául szolgáltak a budapesti nyilvános nagy könyvtárak és szakfolyóiratok. r\ nn1nkákat a következöképen osztottarn be: 1. -rudotnányos rnüvek. IL Gyakorlati gyógyszerészi irodalo111. Ill. Szakügyeket iárgyaló irodalon1. 1\1. Kiképzést tárgyaló irodalom. \!, Történehni n1unkák. \ 7 1. folyóiratok, Encyclopediak, P!1arn1acopoeak, Taxakönyvek. \III. \legyes 111üvek. Úirnutatásul felernlíten1: az önállóan n1egjelent k~nyvek cirne után a lzc(y és lvszd1n van feltüntetve. Ertekezések és közle111ények a folyóiratok nevével 1 lapszá1n;:íval vannak ntegjelölve. Rövidítések a következök: Gy. Htp =Gyógyszerészi Hetilap. Gy. l(zl. =Gyógyszerészi Közlöny.

2 Gy. Ért.= Gyógyszerészi Értesítő. Gyszrsz. =A Gyógyszerész. Gyk. lp. ~Gyógyszerészek lapja. Gy. frl. =Gyógyszerészi folyóirat. \!gyt. lp. = \'egytani lapok. Ch. frt. = J'v\agyar chemiai folyóirat. 0. T. =Orvosi Tár. 0.!-Itp =Orvosi Hetilap. Oyszt. =Gyógyászat. A. 0. = Allamorvos. T. T. Évk. = Tern1észettudo111ányi trs. Évkönyve. T. T. l(zl. = Természettudomünyi trs. Közlöny (és Közlönye). J(isérl. l(zl. = J(is~rletC!gyi l(özle111ények. föld!. 1\zl. =Földtani Közlöny. n1. ph. = 111agister pharn1aciae dr. ph. = doctor phar1naciae dr. phi\. = doctor philosophiae dr. 111ed. = doctor n1edicinae dr. j. = doctor juris. Buclapest 1 1910. 111.oijus 1. Matolcsy feliklós dr. ph., dr. 111ec\. docens in tuüversitate Du<l:.1pcstincnsi. 1. Tudományos művek: r1brahotiifs.fózsc_f Ill. ph. Nagy-Bánya. A gárbonáczi ásványvíz vegyi elen1zése Gy. f-itp. 1877. 33. Adárni rlndrás dr. 111ed. Dissertatio lnauguralis inedica echibeus parte1n testian1 forn1u!aru111. Continneniur ea: antidota generalia. ()Jea cocta. venena veo-etabilia acria et nervea, venena fossilia acída. b Alcalica. Drastica. etc. Vindobona 1762. Agnelli József Plébános. Csdr. Ueber die Cu\iur cler 1\rzneipflanzen. Szakolca 1893. A gyógynövények pa\fü1t<íinak ü\ietése. Gy. Kzl. 1896. 311. Gyógy- és n1líszaki növények tennesztése a vízáradások befolyásával szemben. - Uy. Ért. 1898. 1. Az évnek melyik időszaka legalkaln1asabb a palántatc!ep létesííésére az évelő gyó~y- és 111líszaki növényeknél? Gy. litp. 1898. 50. Uj fajú borsosmenta termesztése. Gy. litp. 1900. 202. Gy. Kzl. 1900. 180. Gy. Ért. 1900. 212. A/földi Dénes dr. ph. Tcmc,rnír. A bor vegyelemzése. Ten:esvc:ír 1880. A diabetikus vizelet vizsgálata polarizdló készülék segítségével. Gy. I-Itp. 1889. 557. Angyal Antal rn. ph. Gyógyszeres értekezés a higany ibolatról (hydrargyru111 jodatun1) és fojtósavas han1agról (nitras lixivae). Pest. 1830. Angyalffv lvldrk flarél nj. ph. Gyógyszeres értekezés a sóskasavról (acidu111 oxalicurn) és jegesített fojtósavas eziistagról (nitras argentici crys!allisatus). Pest 1830. ;lngya!osy György 111. ph. Szabolcs-f{yircgyhdz. Gyógyszeres értekezés a tiszta faecetről (de aciclo pirolignoso clepurato) és fojtúsavas sülyagrö\ (de nitratc b1rytac). Pest 1835. ;lpáthy Istl'áu dr. 111ed. Professor in universit. f(o!ozsvdr. 1\ 1nagyarorsz<igi hévvizek pióc<iiról. Gy. J-Itp. 1891. 445-571. A 1nagyar kénliai nevezéktan és a 111agy;1r gyógyszerkönyv 111(ísz;n ai. Oy. I\zl. 1901. 456-5'.2'.2. Argenti Dörne dr. rned. Vácz. Egy-kéi szó a hon1ol.'. pathia ügyében. Gy. J-ltp. 1862. 177. 222. l-fasonszcnvi gyógyn1ód és gyógyszer!nn. Pest 1864. Ehnéleti J-Io111ucpathia. Budapest. 1895. Gy. Kzl. 1895. 5~0-599. rl1j' György Ill. ph. f(ötegydn, Bihann. Gyógyszeres értekezés a tiszta h<intatodékról (a111ctinas pura) és a tiszta fo!yóhugyagról (a111111onia pura liquida). PcsL Schuster j.' Gyógysz. Ért. 1 S31J. 5. \. flsbóth Sándor dr. phil. Új n1ódszer a ke111ényítö n1ennyilcgcs n1eghaüírozds;lra. \!egy. lp. lssü. 163. Gy. Kzl. ISS7. SS. T. T. Kzl. 1887. 2Ti. Új módszer a zsiradékok, 0!2jok 1 viaszok, szénhydrog~nek, tcrpenck és illóo!ajok ;:1zo11oss<lgának 1neg<ll!apít<ísára a kritikus hőfok alapján Ch. Frl. 1897. 10. A valódi vaj megkülönböztetése a rnesters0ges \ ajtói ~s üj 1nódszer a különféle zsiroknak egyr11<istól való 111egkülönböztetésére. Ch. Frt. 1897. 81. Augusztin Btífa 111. ph. dr. pl. assist. in univcrs. I' 3

4 Budapest. A porzók felnyitási 111echanizn1usa a solanaceae családban. T. T. Kzl. 1903. 528. Ablakpárkányon növő Levisticum officinale növényről. T. T. Kzl. 1903. 645. Anyarozs termesztése. T. T. l(zl. 1903. 780. Atropa (nadragulya) levél han1isítása a!könnös levéllel. Oy.!(zl. 1903. 431. Gy. Ért. 1904. 753. T. T. l(zl. 1904. 550. r\datok a paprika fej!ödéstani és összehasonlító anatonliai vizsgálatához. T. T. l(zl. 1905. 303. Vizsgálatok a 111agyarországi szappangyökéren. T. T. l(zl. 1905. 779. A flores arnicae egy lipbb hamisítása. Gy. Htp. 1905: 148. Gy. l(zl. 1905. 148. Gy. Ért. 1905. 183. fi1\aai arorszáa cryóo)'növéni1ei és azok hanlisíiásai. Gy. ~ b:::. b rltp. 1905. 677. Gy. Kzl. 1905. 713. Gy. Ert. 1905. 844. A lichen islanc!icus szennyezései. Gy. Fr1. 1906. 92. l(önyismertetés: Bezerédy ;\. és Szilassy Z. i\lezögazdas<igi Lexikonjáról. Gy. frt. 1906. 15. I-listorischkritische u. anatorn. ent\vickl. Untersuchungen über den Paprika. Né111elbogsá11. 1907. J\t1i tulajdonképen a Pharmakognosia. Tschirch uli1n. Gy.!-ltp. 1907. 758, 774. jelentés a londoni kikülde!ésemröl. Gy. Frt. í908. 72. A növényi váladékok kénliai összet~tele és biolo:.tiai jelentösége. T. T.!\ii. 1909. 39. Ujabb eszközök (n1ikroskop, spectroskop) isrnertettse. T. T. l(zl. I 909. 495. Oculus Christi. T. T.!(zl. 1909. 496. A fenyőgyanta nyerése ~ lag;yarországon. Gy. frí. 1909. 36. Az ullran1ikroskop használata a tuberkulózis bacillusának vizsgálat<inál. Gy. Ért. 1908. 1003. Gyk. lp. 1909.!. A Comain. Gyk. lp. 1909. 44. Könyvismertetés. Tschirch Phannacognosia. Gy. frl 1909. 60. Augusztin B. Lengyel Olza dr. phil. Budapest. Vezérfonal Ph;1rrnakobotanikai gyakorlatokhoz. Né111etbogsán 1908. Aujeszky Lipót dr. ined. 1\ pesti vízvezeték vize n1egvizsa;i!;isünak ered111én)'éröl. Ov. I-Itp. 1873. 51. ". 4ujcszky 4.fadár dr. n1ed. Professor in sch. veier. Bud;pcst Szerecsikai T. T.!(zl. 1897. 324. Morfin halúlos adagja. T. T. Kzl. 1897. 32-L r\z arzénnel való n1érgezésrö!. r. -r. l\zl. 1897. 358. A higanygözók <irtalnrns voltáról. T. T. l\zl. 1897. '!91. A saccharinról. T. T.!(zl. 1898. 603. A migraenin összetétele és használata. T. T. Kzl. 1898. 556. A szappan fertötlenitö hatásáról. T. T. Kii. 1899. 526. Egy kelelafrikai nyilméreo. T. T. Kzl. 1904. 500. A tej pasteurizálása. Gy. ", Ért. 1909. 723. A yoghurt-ról. Gy. Ert. 1909. 887. Az erjesztö gomba a gyógyászatban. Gy. Kzl. 1906. 595. T. T. l(zl. 1906. Pótf. Badics Elek ifj. m. ph. Békl'scsaba. A növény földrajzi övek jellemzése. Gy. Ért. 1901. 198 A növényi és állati gyógyanyagoknak csoportosítása szárn1azási helyeik szerint növényföldrajzi alapon. Gy. Htp. 1901. 406-489. Bailltner Fercllc dr. ph. professor l(olozs1 ár. 1 A phenol mennyiségi meghatározásáról. Gy. litp. 1894. 728-789. A bivalytejröl kisérleti közlemények. 1901. 237. A 111ezögazdasági szeszgyárak berendezése, üzen1- jüvedeln1ezöscge, gyün1ölcsp<ilinkafözés. Az erdélyi gazdasági egylet kiadása. l\olozsv<ir 1904. 1. kiadás. 1908. A Györy-féle pálinkafözö-liströl. Erdélyi gazc!. egylet kiad. 1904. 29. Borászat könyve. Kolozsvár. 1906. Adatok a bivalytej vizsgálatához. Kisérl. l(zl. 1908. 416. A bivalytejröl. Nemzelközi tejgazd. szövetség kiadása 1 l(olozsvár. A bivalytej savfoka. l(isérl. Kzl. 1909. 574. A bivalytejek citromsavlarialma. Kisérl. l(zl. 1909. 568. Utolsó nen1zetküzi tejgazd. kongresszus tanus<igai. Erdélyi gazd. egy. 1909. 48-51. sz. A kénezésről. Borászati lapok. A hordók kénezéséröl. Borászati lapok. A gyümölcspálinka-fözésröl. l(öztelek. Jegyzetek az általános kén1iából. Szervetlen rész. I(olozsv<ír. Jegyzetek a n1ezögazclasági kén1i<iból. l\olozsvár. Baintner r. dr. ph. Ml l(ároly dr. phil.!(o/ozsrár. Adatok a bivalytej összetételéhez. Ch. Frt. 1909. 120 kisérl. Közi. 1908, 416. Bajnok Arztal m. ph. Nomenclator pharmaceutico che1nicus continens no111ina praeparatorun1 che111icorun1 officinaliu111 tan1 nova, pure che1nicn 1 qua111 synoni111a antiqua et trivialia. Pestini 1 S50. Bakos József m. ph. Budapest. Valami az üsv<inyok szinéröl. Gy. 1-Itp. 1905, 19. 5

6 Bakos Nándor dr. ph. r\z oxyn1ctilanti achinon tartaln1ü drógok hatóanyagának 1nennyileges vizsgálata Gy. Htp. 1906, 519-596. Gy. Ért. 1906, 2-83. Balasa l(orru!l 111. ph. Ujabb és legujabb gyögy~ szrrek Budapest 1898. Ba!dzsi Oyö1gy Ill. ph. Sárk.özujlafl. Gyógyszer~szeti növénynaplár. Gyógynövények gyüjtésére. Gy. J-Itp. 1865, 299-407. Bálint Béla. Az acetylenröl. Gy. l(zl. 1899, 261, 276. Ballegil lvláf)'ás dr. ph. Bd11. A chinin volumetria és a rnorphium reductios meghatározása Gyrsz. 1907, 97-177. Balló lvldtyás dr. phil. Chemikus Budapest. Budapesti ivóvíz egészségi szen1pontból és néhány ásv<iny Yíz ele111zése. Budapest, 1881. f\ budapesti viz111üvek vizei 1877-1887-ben. Gy.! ltp. 1887, 379-401. ;\ faggyú ki111utatása a sertészsírban. Gy. Ér!. 1897, 279. Ch. frl. 1897, 97. T. T. Kzl. 1897, -f32. Jelentés a gyógyszerek l1ivatalos 111egvizsg<íl<ísriról. Gy. l(zl. 190 l 1 425; l 904, 283. Szóclavízgyárak vizsgálata Budapesten. Gy. [(zl. 1901, 440. Balogh (szcntitnrei) fózsef. Speciinen inaugura\e botanico 111ec\icum sistens praecipuas plactns in nl principatu Transsylvaniae sponte et sine cultura provenientes ac ibidurn usu receptas. Lugduni, 1773. Balog!z l(lilnuíu dr. 111ed. Professor in univers. Budapest. ;\ szénlégeny-köneg (acic\. hydrocyanicu111) 111érgezésekröl törvényszéki vegykérnlési tekintetben. Oy. Htp. 1863, 337-~!07. ;\ nyugvó en1ber széneny- és légenykiürítéséröl. Ranke ut<ín. Oy. I-Itp. 1863 1 769 1 785. Gyógyszertan Pest 1 lsgü. ;\ nl gyógyszerkönyv konnnent<írja Budapest 1 1870. ;\ n1. gyógyszerkönyv Phannakognoviai részét kíc\olgozta. Budapest 1 SSS. Baráth Dlíncs n1. ph. Bcrcsztoc. f\z opiun1ról. Uy.! ltp. 1902, Gli9. Barta Endre dr. ph.. ~\ püros glycuronsavak n1ennyiségi rncghatároz.:ís<író!. Oy. l(z!. 1904 1 485, 532. Oy. Éri. 1904, 952. Ch. frl. 1906, 1 l. Barsc/1 Sándor dr. ph. Az antimon-chlorid hydro- lytilms dissotiatioja. Gy. litp. 1906, 610, 618. Gy. [(zl. 1906, 627, 645. Bdt!zory Sdndor dr. n1ecl. 1\z oxalsa\' és sói titrirnetrikus 1neghatározása kaliu111 bron1üttal. Gy. Ért. 1896, 355. Ch. Frt. 1896, 122. Bauer József!v\. Bduhegyes. A Chinin keseriíségének elfödése citromlével. Gy. Kzl. 1900, 445. Batungartcn János!(ercsztéíy. Dess. inaug. de corticis uhni cainpestris natura viribus usuque nedico. Lipsiae 1 179!. Bayer János András 111. ph. De. viribus medican1entosis Hydrargyrí et artefactorun1, pharn1acopearu111 dissertatio altera. Lipsiae, 1783. ex officina l(lau~ berthia. Béldi l(árof; 1 Dissertatio inaug. de rnoscho, Ticini Regii 1 1841. Bé1n Lcíszló és Csengeri Papp Ele!!il~r vegyészek. Adatok a tnéz vizsgálat<ihoz. Ch. Frt. 1897, 75. Bene Ferenc dr. 1necl. /\ kínainak állítólag egyik hazai gyógyszere a c~ersav. Oyszt. 1862, 149. Bcntsik Laios n1. ph. ;\ hon1eopathia e!ve 1 gyógyít<ísi módja és elterjedeltsége. Uy. litp. 1892, 56, 103. Berkó József dr. ph. Vizes oldatok forrásponlemelkedése. Gy. Éri. 1909, 343. Bcrndti György dr. ph. A1arosvdsárhc{I'. i-\datok a kénhyclrogéngáz vegyi sajátságaihoz. Oy. l(zl. 1889, 5,.JO, 49. Berudth József 111. ph. Rimaszombat. Gyógyszeres értekezés a z<lszpadékró! (Veratrina) és han1anysavas kékletröl (Cyanuretum l(alii ierratum). Budapest, 1829. Schuster!. Gyógyszeres értekezések. BucL:ipest. 1829,!. Bertluín OJ1u/a tjj. ph. T:.ípszerek vegyvizsgü!ata és hamisíiásának fölismerése. Gy. J-11p. l 886, 453-900. Berzon József. Disser. inaug. lv\oschus. Bucla 1 1838. Beszlfdcs Ovuta nl ph. Észleletek a vilsavas keser~ éleg eléí<íllítúsánál. (1\\g. phosphorica.) Gy.!-ltp.. l 8651 533. Bcytlzc /lndrcís. Fives könüv, füveknek és fáknak 7

s nevökröl, tennészetröl és hasznokról irattatott és szöröztetött n1agyar nyelvön az fö Doktoroknak és tern1észettudó orvosoknak, Discorifesnek és lvlathiolusnak bölcs irásukból. Nén1et-Újvárott, 1595. Bil;fai janos dr. med. De viribus et usu auri et argenti debita praeparati. Nürnberg, 1686. Biró Géza dr. ph. l(o!ozsvár. Tanulmány a Bismuth subnitrát összetételéröl. Oy. Htp. 1900, 495, 513. Oy. l(zl. 1900, 442, 456. Oy. Ért. 1900. 517-598. Ch. frt. 1901, 24. Biró Gusztáv rn. ph. kir. vegyész. Glandulae lupuli összetételéről. Oy. Htp. 1909, 101. A komló összkeserűsav 111egbat<írozásáról. Oy. Htp. 1909, 515, 531. A komló csersavtartalmáról. Oy. Htp. 1909, 677. Biró 0. 51Índor I(olozsvár. A víz fertözményei és azoknak kimutatüsa. Oy.!-ltp. 1897, 776, 789. Biró A1ór ni. ph. lvlarosvtístirhc{i. Törvényszéki!eg elrendelt vegyele111zés egy már 9 napig állott hullagyon1or és bélrészeknek és az arról tett jeleniés. Gy. litp. 1868, 551. Bittó Béla <lr. ph. vegyész. Budapest. A paprikagyár!inányok han1isitásáról. Gy. lifp. 1892 1 745. Bfascl111ek Rezsó dr. ph. assist. 1t1 universit. Budapest. A stibiu111 sulfuratu111 rubru111 összetétele. Oy.!-ltp. 1901, 694-727, Oy. Kzl. 1901. 368-401. Gy. Ért. 1901, 425-441, Oyrsz. 1901, 515-547. Bognár Gusztáv. A Lecithinröl. Oy. Ért. 1907, 265-322. Bókay Árpád dr. 111ed. Professor in universitate Budapest. Dolgozatok a kolozsvári ferencz József tud. egyeten1 gyógyszertani és ált. kórtani intézetéböl. BudaR pest, 1888. Vénygyüjtemény. Budapest. l-11. k. 1889, Ill. 1890, IV. 1893, V. 1897, VI. 1902, VII. 1904, VIII. 1906, IX. 1909. jubiláris dolgozatok az Orvostan 1,öréböl1 I(orányi frigyes 25 éves tanárságának n1egünneplésére. Budapest, 1890. Ujabb gyógyszerek. Budapest, 1891. Orvosirányú dolgozatai. Iiögyes E. E111lékkönyv 1 704-706. I-lazai és külföldi ásványvizek és fürdök összehasonlítása. Budapest, 1895. Gyakorlatilag fontosabb n1érgezések. Budapest, 1896. A gyógyszeres gyógyítás haladása. Oy. Kzl. 1905-849. 0.!-ltp. 1905-51. Miképen rendeljük a Digitalis leveleket. 0.!-ltp. 1906-35. A Ill. magy. Oyszköniv története és ált. ismertetése. Oy.!-ltp. 1909, 705. Oy. Kzl. 1909, 708-726. Gy. Ér. 1909, 884-985. Oyk. lp. 1909, 46-49. A Magyar Gyszkv. Ill. kiadásának pharmacognosiai részének kidolgozása. A gyszkönyv-bizoltság főszerkesztője. Budapest, 1909. Markusovszky-féle jubiláris elöadások. Hat előadás az általános gyógyszertan kön~böl. Buda~ pest, 1908. Bókay Á17;ád és l/ánzossy Zoltán. Egyn1ásnak n1egfetelö hazai és külföldi gyógyvizek. Oy. Ért. 1906, 506. Bokor Jenő n1. ph. A \laselin és annak gyakorlati 111egvizsgálási n1ódszerei. Gy. J(zl. 1902 1 703.!(ókusz zsír. Gy. l(zl. 1903, 332. ;\ szagl<ísi szerv szerepe az illóolajok- és il!atoj.:noíl a kérniai vizsgálatokkal való viszonyában. Gy. l\zl. 1905, I 907, Új illatanyagok értékelési módja. Oy. Kzl. 1906. 306. Balogh)' ll1i!uílj 1 dr. ph. aszist. u11ivers. Budapest. Az ernberi szervezet norrnális arsen tartahnáról. Budapest, 1906. Bókay Á17;ád dr. professor univ. Budapest. Olcsó és célszerü üiplálkozásról. Budapest, 1909. Bollobzitz Jl1. Dissertatio te sulphure. Pestini 1 1835. Bo!a_ffio Jakab. Dissert. inaug. rnineralogico chen1ico- 111edica de ferro. Pesiini 1 1829. Bolenzan Ede. I-Iydrlir (Ligroin, petroleunu1ether, Gasolin) és az e nen1heli gázvilágít<is alapvonalai. Gy.!-ltp. 1875, 32S. Bondain Péter. De analysi et natura terrae al111ninaris, Tr:ijecti ad H.henun1. 1776. Borbás \lince dr. phil. Professor in univers.!(o!ozsl'ár. ;\ borsos és fodonnenta tenyésziése. Gy. l\zl. 1892, 329. T. T. l(zl. 1891, 499. Scherfel \V. Aurél e111!éke néhány botanikai ereklyéinek ben1utat<ís.:ival. T. T. ](zl. 1896-GtJ.l, P. 49. Digitalis 11ova Winterl. T. T. ](zl. 1897, i3s. A gyászpiritó népies székely 9

l: 10 orvossügfú. T. T. l(zl. 1901-454. 1903. Gy. i(zl. 190-1-3. Bozsc!z József m. ph. J(assa. Gyógyszeres érlekezés a jegesített fojtósavas ezüstagról. Pest 1 1837. Oy. f-itp. lssl, 202. Botos J(omü clr. ph. A l(aliumbijodatról. Gy.!-ltp. 1899, 53S, 557. Gy. l(zl. 1899, 391, 405, Ch. Frt. 1900, SS. Böhm )dnos Eplzraitz. Esamen sulphuris Wittenberga. 1683. Böhrn.fános nl. ph. Ungl'ár-Munk.ács. Az ecet egenyröl (Aether accticus) és maró szikagról. (Na. causticunt.) Pest, 1830. Schuster j. Gyógyszeres értekezések. 1830 1 29. Brancfz/0 1!(á!nuín ni. ph. irgalrnasrencli. Szatnuír. Oldat az oldüs lüneményéhez. Vgyt. lp. 1885-120..~\ Creolinró!. Oy. I(zl. 1888-266. Nehüny glycosa próba érzékenységéröl, különös tekintettel a pikrinsavra való kémlésre. Gy. l(zl. 1888, 691-724. Bruck Lipát. J-lázi gyógyszert<ir. Budapest, 1883. Bruz László Dis~. i11aug. de gra111ine hannae sive fesinea f!uitante \licnnae, 1775.!-bizi patika. l(olozsv<ír, 1781. Budai Emil dr. ph. Budapest. Ezüst sulficlrol és az tílomchlorosulficlekröl. Gy. Hip. 1895, 676, 709. Oy. Kzl. 1895. 662. Buday Ferenc nl ph. líásdrosna11zlny.. ~\z aton1 és rnolekulasúly niegha1ározásának módszerei. Oy. I-Itp. 1901, 615-646. Bugát Pál dr. Ined. Professor in univ. Budapest. (Jyógyszer!ári 111értékek 111agyar nevei. 0. -r. 1833, 62. r\ vegytani ele111ck 111agyar elnevezése. 0. T. 18-10,218. Bujdos(f Ödön nl. ph. ;\ Bisnn1th több 1an1ultjairól. Gy. litp. 1907, 661-812. Bisu János n1. ph. Gyógyszeres értekezés a folytósavas ha111agról (nitras lixiviae) és a rhebarbarasékról (Rhebarbarin.) Pest, 1841 Burián Aladár A l\üliun1 és Nalriun1 1naró készítrnényei. Budapest, 1889. Buzinkai György. Disserlatio hist. rned. de venanis eorun1que auticlotis. Tranequera. 1733. Cetz Dl.fncs nl ph. l(olozsvdr. Halogensavak hatása aethyl, illetve a111ylnitrittel a trin1ethonypropenylbenzolra (Asaron.) Gy. Htp. 1893, 405. Clark Si!!IO!l 111. ph. Kistcrcnne. Ólomka111arák orocessusa. Gy. l\:zl. lsss, 396. Alkoholvizsg<ilat ;ldehydre és kozmaolajra. Gy. l(zl. 1888, 397. Salicylsav qttanli!ativ n1eghat. a borban. Gy. I(zl. 1 SSS, 397. Alkaloidák fekvése a növényekben. Gy. I(zl. ISSS,.f12. Wrigthin és oxywrigthin alkaloidák. Gy. l(zl. 1888, -164. Eseridin is111ertetése. Oy. l(zl. ISSS, 737. Syringin is1nertetése. Gy. Kzl. 1888, 737. Bacleriotherapia és metallotherapi:1. Gy. Kzl. 1888, 807. Conncrt György. DisserL inaug. n1ed. de Canthariturn usu externo, \!indobonae 1827. Csatú1J 1 La;os dr. n1ed. Budapest. Orvosi J(alauz különös tekinteitel az 1. 111agyar gyógykönyvre és a gran1111 súlyrendszerre. 576 vényrninta. Pest, 1872. CscrtJ' Adolf dr. ph. t'éígitnn. lan~ir Sc/11zecbánya. Növényhatározó \', vezér, a virágzö növények neveinek könnyú és biztos kikereséséhez. Seln1eczb<inya 1 ISS7. Csesznek Pál. Diss. inaug. rned. phannacol. de Opio ejusque praeparatis. Peslini, 1845. Csik)' Ferenc. Rövid vegytan, gyógyszerészi értekezés az ibolóról (Jocliu1n) és a bíízanyagról (Bron1iurn). Pest. 18,11. Csillag l(ríroly nj. ph. Óbecse. Rövid értekezések a tiszta, tön1ény kénsavról és a víznélkülí langról (alcohol Reihteri). Pest 1 1834. Csutak Lajos dr. phil. Budapest.,-\ rokon vegycilelek e\öállí1ására szolgáló alapeszn1ék és 111ódszerek. Gy. J-lip. 1882 1 35-195.. ~\ tennészet vegyiana. Gy.!-ltp. 1883, 38--630..\ keficriil. Gy. litp. 1887, 337. Csutak L., Sché((\I Sdndor dr. l\0111111entür a magyar gysz\.:ünyv II. kiacl~ísához. Budapest, 1888. Oy. Iitp. 1888, 9-119 közlemény. Csru:gay J(álnzdn n1. pll lapszerkesztő, Budapest. 11

12 A feln1angánsavas I(aliurn alkahnazása térfogati ele1nzéselrnél Oy. Htp. 1879, 745-818. Gyógyszerészeti tankönyv gyakornokok részére. Bpest, 1883. Savhigítási rnódszerek, tekintettel a tnagyar gyszkönyv hiv. savaira. Oy.! ltp. 1884, 465-484. i(önyvismertetés: Dr. Lengyel Béla. Chemia, Oy. i(zl. 1889, l 09. Könyvismertetés: Dr. Oláh Gyula, J\ \agyarország közegészségügyi viszonyairól. Oy. l(zl. 764. 1 Czi11gelly Árpád m. ph. Budapest. Az aluminiumról. Oy. Htp. 1894, 663. A kőszénkátrány termékei, különös tekintettel a tnagyar gyógyszerkönyv II. kiadására. Oy.!-ltp. 1894, 695-727; 1895, 740-823. Néhány szó az illóolajok gyürtásáról. Oy. Htp. 1895, 296-3,ll. A csokoládé. Oy. Htp. 1895, 356-405. A saccharin. Oy. litp. 1895, -156-500. Valami a mentha-olajról. Oy. f-ltp. 1895, 675-722. Az optika a vesytan szolg<ilatában. Oy. J-lfp. 1896, 2!. Czirbusz Isti dn 111. ph. Dissertatio inauguralis 111edico~pharn1ac0logica: De chlorido Zinci et pasta Cauquoin. Buda, 1839. Czo111po.fános. Uiss. inaug. n1ed. botanico de Euphorbiaceis I-Iungariae, Croatiae, Transsylvaniae Da!inatiae et Litoralis Hungarici. Pestini, 1837. Czva;na.József. Diss. inaug. 1nedic. pharn1ac. de Morphio. Pesti ni, 1835. Darvas Ferenc. A paraffin ró!. Oy. frt. 1909, 155-170. \ 1 ize!etvizsgálat a gyógyszertárban. Gy. Htp. 1909, 16-1-210. A saccharin kin1utalása az élelnliszerekben, Benzoesav jelenléte esetén. Oy. frt. 1904, 172. Ddv;d Viktor dr. ph. Az oltószerek 1110\ekularis dissotiatiója. Oy. Kzl. 1895, 660. Dcb;tz!~i Jvfihálj dr. ph. 1 ;\z fpecacuanha gyökérnek és készítményeinek alkaloida tartalmáról. Oy. litp. 1905,_758-831; 1906 4-129. Oy. Kzl. 1905,!27-492. Oy. Ert. 1905, 663-785. Oysz. 1905, llo.. DeCSJ' Dczsö dr. ph. Szabadka. t\í. Argonról. Gy. Ert..1899, 822-845. Adatok a Calcium cherniájához. Oy. Ert. 1901, 511. Deér Endre dr. pli. Budapest. f\z i\rzén kirnutatá- sának módszereiröl. Oy. Htp. 1887, 356-398, Oy. l(zl. 1887, 438. Az Assa foetida illóolaja és a Lycopodiun1 clavutu111 spóráinak összetétele. Isn1ertetés. Oy. Kzl. 1888, 497. Tartalmaznak-e a Tinea álcái Canthardint? Oy. i(zl. 1889, 482. Magyar Opium. Oy. Htp. 1891, 89. Oy. i(zl. 1890, 787. Negyedéves jelentés a Pharmacognosia haladásáról. Gy. I(zl. 1895, 195-290. Bevezetés a mikroszkopiába. Oiltay E. utáni forclitás. Budapest, l 896. Az árubeli Eucalyptus olajok és a 111agyar gyógyszerkönyv. Gy. Htp. 1899, 354. Oy. Ért. 1899, 321-337. Ujabb könyvek ismertetése. Oy. Htp. 1900, 139. lvlilyen legyen a gyakorlati gyógyszerészet könyve? Oy. Kzl. 1900, 115. Kémiai ipar Magyarországon. Oy. Hlp. 1901, 227. Oy. Ért. 1901. 187. Fischer-Harlvich ko111111entár cikkéhez. Gy. l(zl. 1902, 298. Az Aether pro narcosi elöállitüsa. Oy. l(zl. 1902, 74. 1\ gyógyszerkészítmények 111egvizsg.üi<is;inak és ér!ékn1eghatározásának n1óclszereiről. Gy. l(zl. 1903, 689. Gy. Ert. 1903 1 723. Az Egyesült-Ál!arnok új gyógyszerkönyve. Oy. Kzl. 1904, 517. A brnxelles-i nemzetközi konferencia 111e,gcíllapod<isai az erős hat<ísú gyógyszerkészíln1ényekre vonatkoz?lag. Gy. I-ltp. 1905, 101. Oy. l(zl. 1905, 104. Oy. Ert. 1905, 123. Ismertetés. \Vidder A. dr. ;\ kütőszerek alapanyagának és fontosabb in1pregn;;í\t kötszer hatóa11yagé.ínak ér!ékrneghai<írozá$a. Oy. frt. 1906, 61-74. Camphora synlhetica Oy. Ért. 1906, 983. Oy. f rt. 1906, 91. Polémia «az lpecacuanhagyökérnek és készít111ényeinek alka\oicla-tartaln1áróli> e. doktori értekezésröl. Gy. I-Itp. 1906 1 47, 129. ;\ drógés gyógyszerkészítrnények értéktneghatározása. Oy. Frt. 1907 1 33-65. l(önyvisrnertetés. Dr. Privai \'ajna Gábor. c(az orvosi és gyógyszerészi rend a reklán1 piac<inn. Oy. frt. 1907, 79. l(önyvismerletés. Pintér Pül. "Kémiai producticun1j 1 Gy. l::ri. 1908, 17..e\ n1agyar gyógyszerkönyv Jl f. kiadás<lnak galenusi részét kido!,gozta. Budapesl, 1902. Dé/[Cn Á171ád dr. r\ növénygyiijle1nények eltar!<isa. Oy. Kzl. 1892-260. T. T. Kzl. 1892, 2.U. Degrlf Ignác 111. ph. 1\cfa!.:.ó. Gyógyszerérte\.:ezés a 13

14 poró savról. (r\cidun1 Boricun1) és borkő savról. (Acidum tartaricum). Pest, 1829. Schuster János. ((Gyógyszeres Értekezésekn.1829, 19. Dcnk f'crcnc, Xat1ér 1.József. Diss. inaug. 1ned. phan11ac. cle rherebecethina. \'indobonae, 1832. Dé01.4. dr. 111ed. f\z alhalvanysavas, azaz halvanyos mész (hypochlorite de chause) hahisa, más fertötlenitö szerekkel összehasonlítva. Oy. 1-Itp. 1864, 268. Gyszt. 1864. Dclsénvi Gusztáv. Tejkezelés kemnyére. Oy. litp. 1874, 417. A dr. Lamatsch-féle Pepsin. Oy. Htp. 1874-451. Deutsch Albert dr. ph. Rhisoma Hydrastis canadensis. Gy. l-itp. IS9S, 5-87. Oy. l\zl. 1898, 33-84. Deutsch Zsignzond dr. ph. l(ülönbözö eredetli folia Digitalis hatóanyagának quantitativ 111eghatározr:ísa. Oy.!-ltp. 18%, 181-325. Oy. Kzl. 1896, 195-210. Diószegi Sdtnucl. Orvosi füvészkönyv, n1int a rnagyar füveskönyv, praktika resze. Debrecen. 1813. Dobay {l(isdobai) Gyula Diss. inaug. chcn1ica de Sapone. \!indobona 1 1831. Dol~v Ol:za. dr. ph. kir. vegyész. Budapest. A vegyérték theóriája és lörténete. Gy. I-Itp. 1898, 228-327. A Calcium Aethylaija. Oy. Ért. 1903, 3. Ch. frt. 1903, 115. T. T. J\zl. 1903, 247. Chemiai Folyóirat "Analytikai chen1ian e. rovat vezetöje. 1904-1909-ig. r\ tcjnsi. egészségügyi sze111po11tbó!. Gy. I-lip. 1905, 7'.:!8. Gy. Kzl. 1905, 727. Oy. Ért. 1905, 923. Oy. frt. 1907, 1-17. r\ vetö111ag csinízásra való Fonnaldehyd-oldat 0 /o-os tartaln1ának 111eghatároz.:is<iról. Ch. Frt. 1907, 105. J(i~. l(özl. 1907, 50. ;\ Forrnaldehyclrr'i[, féiként egés7. ségügyi szen1pontból. Gy. Frt. 1908, 33-65. 1\ répan1aggo111olyok sóskasavtartahna. l(isérl. l(özl. 1908 1 461. Jvlezögazdasági kisér!etligyünk. T. T. I(zl. 1908, 306. f\ sóskasavas sók szerepe a csir.:iz;:ísnál. T. T. l(zl. 1908, 702. Kiserl. Közi. 475. Dob)' 0 liet cssy licnric/1. f\ Dimethylclehydroc!iboeugenol és a Din1ethy!dchyclrodivanilli11 oxyd<i!;ísa. Ch. frl. 1909, 181. Kisérl. l(özl. 1909, 816. Doby Géza dr. és 11'/clczt~r Ousztái 1 Néhány titánvas tengely arányáról és kén1iai összetételéről. Ch. Frt.!894, 97-129. Doblcr Béla m. pit. Az Alkaloidák üllalános ismertetése. Oy. Ért. 1909, 685-909. Dobos Ferenc, tvszéki vegyész. Budapest. A 111ákmagvak Morphin-tartaltrniról. Gy. l(zl. 1895-115. Ch. frt. 1895-25. Dolllb}' (f.fá!fall'i) Sárnue!. Dissert. inaug. phys. che1n. 111ed. de vino Tokajense. Projecti ad Rhenum. 1758. Donáth Oy11/a dr. rned. Proff. univers. Budapest. Dehydromorphin (oxydimorphin) összetétele. Gy. l(zl. 1886, 434. Dorner József 111. ph. ev. főgin111. tanár 1 Budapest. Die ganze Essigfabrikation theoretisch und praktisch abgehancielt... Pest, 1841. Das vollstknclige Betrieb der Brant\veinbrennerei nach allen seinen \'erz\'\'eigungen. Pest, I 843. Doslern í(droly. Dissert. inaug. chen1ico-111edico exhibens divisione1n oleorun1 in genere extribus regnis pctita1n. Vicnnac, 1777. Drabcfl l(droly. Gyógyszeres értekezés a borkösavas szikha1nagról (Tartras Lixivae et sodae) és a szénsavas vasacsró!. (Ferrun1 carbonicunl) Pest, 1836. Dras!~óczy A'filff-Ó László. Gyógynövények gyüjtése és tennesztése. i\lezökövesd, l 906. Drescher Lty'os. 1=otyékony gyógyszerek fajsúlyán<ik kiszümítása. Oy. l(zl. 1900, 306. Duldcska 0lfza dr. 111ecl. A paradicso111aln1a 111érgező hat<isáról. Oy.!-ltp. 1886, 36. Oyszt.!SS6. Edri llli's Sándor. A gyapotmagolajról. Oy. J-ltp. 1882, 809. Egger Ede Illés. Dissert. inaug. n1ed. de Cantharidibus anato111ice 1 physiologice el che111ice consideratis. Pesthini, I S33. Eggertlz /ózst:f. Dissert. inaug. phann. n1ecl. de Coffea. Budae, 1833. Egyed 1l1ózcs!(olozsPár.Néhány adat a testek olvaclása 1 old;ísa és forrásühoz. Oy.!-ltp. 1877. év, 290-305. 15

16 Elzrcnreich Pál. Hydrogenhyperoxyd hatása Nitrogenmonoxyclra. Oy. Ért. 1896, 355. Eibac/1 l(omél dr. ph. assisi. univ. Budapest. Az alkaloidák chcmiai szerkezetéről. Oy. litp. 1905, 83. Oy. Kzl. 1905, 82. Oy. Éri. 1905, 105. Adatok a Higany Ammonium-sók cherniájához. Oy. l-itp.1908, 208-318. Oy. Kzl, 1908, 212-275. Oy. Ért. 1908, 266-362. Oyrsz. 1908, 49-H7. Eibel János n1. ph. Szoruba thcly. Gyógyszeres ertekezés a borkösavról (A.cidun1 Tartariun1) és n1észeny kénetről (Sulfuretum calcii). Pest, 1830. Eilnzarer Antal 111. ph. Jvláran1arosszigc!. Oyógysze~ res értekezés a nehézany zölclletről (chloridum platini) és villósavas szikagröl (phosphas sodae.) Pest, 1834. Eis111an11./ózsc_f ni. ph.!(árof;yfc/!érvár. Gyógyszeres értekezés a zöldlő-gyuiatsavas sulyagról (i\\urias barytae} és szunnyasztdékról (Morphina). Pest. 1 tl30. Eltel Frigyes rn. ph. Brassó. Gyógyszeres értekezés a jalappaclékról (jalappina) és hamany zölclletröl tchloridum l(alii). Pest, 1829. El~kcrt Ldsz!ó di-. ph. 1 adjunctus in Llni\ ersit. Budapest. Néh;iny szó a fehérjékröl. Gy. f-itp. 1 SSj. 615-631. f\ n;ídcukor jocio111etriai n1eghatározc:isa. Gy.!-ltp.!89<J, 555-635. Oy. Kzl. 1899, -103-~91. Oy. En. 1809,..fS!-5ül. i\ gyógyszerés?i chen1ia s a Phar- 1nacognosia ujdonságai s haladása az 1900-ik évben. Oyrsz. 1902-S, 75. Is111ertetés. \\link!er Lajos dr. \(A sa!ctro1nsav és a salétron1ossav viselkedése brucinos kénsavval szernbenn ci111ü 111unkoíjához. Oyrsz. 1902, 143-347. lsn1erteiés. \\/inkler Lajos dr. ((Az a!bun1inoicli protrin an1111onia 1negha!ározásáróbi szó!ú n1u11káj:íhoz. C_Jyrsz. 1902 1 205. Néhány szó a vizelettel kiv;ílasztott Santonin szinreaclio értékér(\]. Gyrsz. 1902 1..J-2S.. ~\ tennészetes vizek redukáló- képességének és vasiartalrn;ínak 111eghat<iroz<isáról. Oyrs7. 1902, -!ü i. A pora!akú k:ir!sb;_ícli sö analysise. Oyrsz. 190-~ 1 20-50..~\z arsentrioxyd ellenszerei. Gyrsz. 1906. 1-15 1 1 ü!. l\.ryoskopia ielentösége az Or\'OSi tudon1ányban. Gyrsz. 190~-, 151-166. A. férn Calciu111 0s a Calciun1 hydro- aen elö;il!ítása és a!kaln1azása. Oyrsz. 1906, 133. Az b alkaloidák reactiói. Oyrsz. 1906, ISO. ;\!ejsav slírüsége és savtartaln1a. Oyrsz. 1906. Oxydi1neiriás n1ódszerek alkalinazása. Borkösav oxyci<ítiója l(aliun1 hypermanuantíttal. Gyrsz. 1907 1 1. Ci!ron1sav oxydátiója l(a1iun1 b hypermanganátlal. Oyrsz. 1907, 33. Oallussav oxyclatiója J(a!iun1 hypern1anganáttal. Gyrsz. 1907, 113. Tannin 0xvcJ<itiója l(alium hypermanganáttal. Oyrsz. 1907, 149-161. Oxydin1etriás n1ódszerek alkalmazása. Salicylsav oxyc1'ítiója K~(ium hyperrnanganátlal. Oyrsz. 1908, 117. Nélníny haloidsó szeszben való oldékonysága. Oyrsz. 1907, 20. A Olycerinnitrat (nitroglycerin) volun1etriás 111eghatáro2ása. Oyrsz. 1907 1 50. \Vinkler Lajos dr., professor előadása: a zsiradékok és viaszfélék vizsgálata, különös tekintette! a III. 1\'\agyar gyógyszerkónyvre. Oyrsz. 1908. 65-Sl. A Diuretin vizsgálata. Oyrsz. 1908 1 83. I-Iydrogen hyperoxyd vizsgálata. Oy. ért. 1909 1 325. Oyrsz. 1908 1 131. Amn1oni11n1 acetat, Kaliun1 acetat~ és Ferri chloridoldatok sliríisége és sótartalma. Oyrsz. 1908. 145-16 \. \Vinkler Lajos dr. tanár elöad<lssorozataibó!: A joclon1etria es alkaln1azása. Acidin1elria és alkallrnetria. Speciális titri111etriás n1ódszerek: Oxydi111etria és csapadékos titní!cís. Oyrsz. 1909, 33-96. E11uncrling és Lengyel. Phosgén. Oy. f-itp. 1870, 82. Emszt!(ál111á11 dr. ph. Buc!apcst. A Vogel-féle ezüst subhaloicjokról. Budapest, 1891. Endre)' E!c11u:r. Vizeink legén.leke.sebb illata. Oy. Htp. 1905, 19~. Engel./ózse_f 111. ph. és sziilészn1ester. Löcse. Gyógyszeres értekezés a langról (alcohol) és az égetö han1agról (lixiva pura). Pest, 1824. Euycdi János. J(o!ozsvdr. Falusi e1nberek patikája. Kolozsvár, 180!. Erdéf)'Í Izidor m. ph. dr. phil. Adatok a carbonatok consti!ntiójához. \!gyt. 1. 1889. Antipyrinnin resorcinicum. Oysz. l(zl. 1899. Erdó"dv /. Fizika köréből ujdons<ígok. Oy. l(zl. 187, 3888-403. 2 17

18 Er!lJ'Ci Ödön dr. ph. vegyész Budapest. Előleges közlemény a Hydrogen telluridról. Ch. frt. 1397-17. A Tellurhydrogenról. Ch. frl. 1899-88. Az ivóviz~öl. Oy. litp. 1905-179; Gy. Kzl. 1905-180; Oy. Ert. 1905-22. A salétro1nsavrnaradék meghatáro7ása ivóvizekben. Oy. frt. 1907-1!. Az ivóvízröl. Oy. frt. 1907-40-61. A természetes vizekben foglalt Mangán 1nennyiségének tneghatározása. Ch. frt. 1908-180. A sör alcoho!jartalma. Oysz. frl. 1909-46. A vízvizsgálat köréböl. Oysz. frt. 1909-_;;0. A szifon fejek alka1részeiröl. Oysz. frt. 1909-62. Az ivóvíz inegitélése a cl1e111iai vizsgálat alapján. Oysz. frt. 1909-161. Fabini E. m. ph. A Carbo!sav megvörösödése ammon által, utóbbinak réztarta\jna következtében. Oy.!-ltp. 1880-808. Fabinyi Rudo/f dr. phil. professor in Universitate,!(olozsl'ár. Chemiai közlemények. Gy. Kzl. 1838-38. 1\lolekulasúlyn1érések. üy. l(zl. 1888-381. r\z o!vaclópont clepressiója szénvegyületeknél. Gy. J(zl. 1888-382. Natriutn Iygosinat. (Diorlhocun1ar J.;etonnatriu111) Ch. Frt. 1899-5. f\ Ceraeidinek. Új festöanyagok. Gy. Htp. 1899-6116; Ch. Frt. 1899. T. T. l(zl. 1890-302. f\ chen1iai eleinek tulajdons<ígainak saj:ltságos 111egváltoztatása. Oy. Kzl. 1903-689. A német vegyiipar fejlödése. Oy. J-Jtp. 1905-114-148. Fciklya.rlndnis ni. ph. Oötnör-ratkó. értekezés az alszénsavas ln1gyagról Gyógyszeres (subcarbonas (b icyan id u Ili a1nn1oniae) és a higanyj.:etteclkékletröl hydrargyri) Pest. 1843. Fiiller./dnos. ;.\ gyén1ánt és annak n1esterséges elő ;illítása. Oy. litp. 1901, 42-75. Faragó (Fra11/ifurlcr Ar111i11) Andor dr. phil. Budapest. A 111olekulatö1neg n1eghatározása új fizikai 111ódszerekke!. Gr. l(zl. 189-i, 385-418. f\z ;\qua a111ygdalaru111 ant. Cyanhyclrogen tartahnának 1neghai<íroz<isa. Gy. l(zl. 1896, 693-771. f\lta!ános gyógyszerhat<istan. Oyrsz. 1901, 507. Farkas Gyula dr. E1111élkeclések a chen1ia hypothesisei és theori<iji körül. Oy. l\zl. 1888, 58-119. Far/~as jeuó' dr..~ bacteriu111ok a közegészségügy szolgálatában. Oy. J-ltp. 1901, 113; T. T. ](zl. 190!. 306. Farkas Sándor dr. ph. A Bismutlmm subnitricum arsénn1entes elöál!itásáról és az Arsén kin1utatási n1ód~ járó! a jelzett vegyületben. Oy. Kzl. 1906, 467-562; ov. Ért. 1906, 722-922. 'rauser ;Írpád m. ph. Az Euchininröl. Budapest. 1898. Fauser 0. dr. ph. Budapesl. A hydrogen sulfidesvíz térfogatos n1eghatározása. lvlath. és term. tud. ért. 1888. VI. k. 292. fehér Ipoly. Válasz a <<I(ertészgazda}) «Oalan1bpóstan ciinű rovaüínak nyelvujítás tárgyában. Gy. Htp. 1867, 749. /Vlűszavaink ügyében. Oy.!-ltp. 1867, 663. Pasteur, borászati tanulmányai. Oy.!-ltp. 1868, 92. Fclu'r Jenő m. ph. Táplálkozás, tápszerek és tüpszerprncparatumok, dr. Zellner J-1. után. Oyrsz. 1901, 512. A fehérjékről, dr. Jolles Adolf után. Oyrsz. 1901, 550. Felunbach Ferenc, Oauglitz f-erenc és ffarflua1u1 Károly 111. ph. Chenlisch-Phannaceutische Abhancllung über die Praeparate des üpiums. Pest, 1841-42. Feigel Zsig111011d 111. ph. Ujl'idék. Gyógyszeres értekezés a fojtósavas ezüstagról (nitras Argentici) és a szénsavas rézagos ha111agról (Sulfas cuprici atn111oniacalis). Sclrnsier J. Oyógyszerész-érlekezések. Pest. 1829, 79. Fejes 111i/uíly dr. n1ed. Egei: ;\z egri fürdök orvosi s helyleirási tekintetben. Eger. 1839. Feldhaus Zsig11zorzd. Légecssav élőlyégény (Spir. aether. nitrosus). Oy. Htp. 1864, 759. Ftflix 1lntal kohó/önök. ;\ czizi ásványvíz vegybontása. Oy. Htp. 1863, 401. Ft?kete Ignác nl. ph. Csenger. Gyógyszeres értekezés a csucsorclékról (solanina) és a halovsavas ham-élegrö! (chloras kalii). Pest. 1842. Fekete!(ároly dr. med. Értekezés a szoralról. Pest. 1840. Fcílctdr Ernil dr. ph. kir. törvényszéki vegyész. Budapest. f\ törvényszéki vegyészet ügye haz<inkban. Gyszt. 1861, 1-231. f\ panídi kénesgyógyvizek legujabb vegy- 2* t9

20 bontása. Oyszt. 1861, 317-54-L T. T. l\zl. 1861, 118. Csersavas kén-éleg (Tannas Bis1nuthi) és Stearinsavas hígélegröl. Gyszt. 1861, 375. Csersavas horg-é!eg (Tannas Zinci) Oyszt. 1861, 438-457. Törvényszéki vegykén1lés és fö!iilv~je111ényezés egy állítólag bürök rnérgezés fölött. Gyszt. 1861-508. A pézs111a vizsg<llatáról. Gysz 1 1861, 520. Epekövek vegybon!ása. Oyszt 1861, 705. Egy kis tévedés. Oyszt. 1861. 818. A színkép-készülék (Spectral Apparatus) s a színképek észlelte álialí vegyelemzés. Oy. l-jtp. 1862, 8-37. A kömény által fémített vaskészítés módja. Oy. Htp. 1862, 23. Tiszta szénsavas szíkely (Na. carbonat) elöállítása. Oy. Htp. 1862, 26. Vegyképletek a szunyalról, (Morphínum) törvényszéki esetekben. Oy. Htp. 1862, 53. A füstölgő vöröslégenysav készítése. Gyszt. 1862, 190. 1\datok a szunya! fölkereséséhez törvényszéki vizsg<ilatoknál. Oysz!. 1 S62, 217. Liebig fölszólítás<ira Pettenkoffer a jódn1észnek kénsavas han1éleggeli kezelése által készített tiszta han1ib\ag. Gy. Htp. 1862 1 202. A hornoeom páthi<iró!. Gy. I--!tp. 1862, 223. fé111higanynak az <illati szövetek es neclvej\beni föltalálása. Oy. t-ltp. 1862 1 232. J-\ sósav tisztítása. Gyszt. 1862, 322. I(énsavas!dnaL Oy.!ily. ls62, 420. Méreny tartalmú Curcuma-por. Gy. Htp. 1862--~37. r\ n1irecssavnak a szeroi anyagoktóli elkülönítése. Gy. Htp. 1862 1 55-L A különnen1ií irágyaanyagot' vegyvizsg<ilata és értékök n1eghat<irozása. Oy. Htp. 1862, 555, 604. A büzeleny (Ozon) képzö dése vegytani úton. Oy. Htp. 1862, 629. Demme Trumpyféle mérgezési pör. Oyszt. J 864, 956. Méregtani vázlatok. Oyszt. J864, 869, 993-1867, 321-457. Vázlatok a törvényszéki vegyészet és n1éregtan köréből. r\ piros gyliszíívir::íg és n1érges alkatrésze, a gyliszünye. Gy.!-ltp. 1865, 552. A fertőtlenítő szerek. Oyszt. 1867, 921, 956. rapasztalato!\ 1örvényszék vegyés?eti gyakor!atornból. Oy. Htp. 1874, 51-81, Oyszt. 1874, 25, 57. Chromsavas ólon1111érgezés esete. Gy. J-ltp. 187-~, 224. Oyszt. 187-!, 197. \!íztartó edények és szürökészülékek horganyból. r\. o. 1S71, 62. Niírobensol rnérgezés esecel, Oy. Htp. 1874, 257, 255, Oyszt. 1874, 212-261. lior- aanygálicfartaln1ú keserü-só által előidézett tnérgezés. Oyszt. IS75, 297-321. Zöld hunyor által okozott méraezés esete. Oyszt. 1875, 353-369. Mirenyessav tar ~lmíi szalan1iasó. Oyszt. 1875 1 453. Adalékok a vérfoltok bíz!os fölisineréséhez, tvszéki vizsg<íla!oknál. Oy. tltp. 1876, 49-97, Oyszt. 1876, 33, 69. Nítrobensolniérgezés újabb esetei. Gyszt. 1877, 721. Szénéleg-1nér~ aezés esetei, Oyszt. 1878, 5-137. Vélemény a Solymosi b Eszter ruháin talált vérfoltokról. Oy. Htp. 1883. 357. Adat a rozsdás vaseszközökön és egyéb tárgyakon beszáradt vérnek biztos fölisn1eréséhez. Oyszt. 1887. 557. A ccpartus post 111or1en1D háron1 esete. Gyszt. 18871 629. A Phosphor kin1utatása a hullarészekben tizenkét, illetve tizenháron1 hónap után. Oyszt. l SS9, 617. Adat a végfoltok törvényszéki vizsg<ii<is<ihoz. Oy. I-ltp. 1890, 54-85. Oyszt. 1899, 13. \'élen1é11y a halo11han1vasztús engedélyezésének kérdése tárgy<it1an. Oyszt. 1890, 99-124. ;\dalok a 111éregárulás ügyének n1ai clllás<íhoz. Gy. I(zl. 1890, 170 1 221. Carbolsavrnérgezés halcílos esete. Oyszt. 1812, 525. Szénsavas Barycun1 á:tnli n1érgezés esetei. Oyszt. 1892. 401. Gyógyszerei cser.élés esetei. Oy. Kzl. l SOS, 116-561. Oyszt. 1898, 68-506. Ndi hujl;ínak n1egfertöztetése a sírban. Gyszt. I 900, 807. Tej által okozott 111érgezés. Oyszt. 1901, 38-183. Schweinfurti zöld (Arsenzöld) által elöídézett halálos mérgezés. Oyszt. 1903. 16-L i lányszékeb. Oyszt. 1903. 196. Hüsevés ~iltal okozati rnérgezes esetei. Oyszt. 244-308, 1903. Chloroform ültal okozott halálos mérgezés. Oyszt. 1903, 3SS. Phosphorrnérgezés érdekesebb esetei. Gyszt. l 03, 70-1-. Phosphonnérgezés vagy heveny n1ájsorvad<is? Gyszt. 1903. 516. 1\\ég e~ry autosug,gestio folyt~ín keletkezett tnérgezési v<icl. Gyszt. 1903. 534. Phosphorrnérgezés vagy n1alária? OyszL l 903r 564. Egy po!nír keserli p<ilinka okozta haláleset. Oyszt. 1903 1 740. 1\conitun1 111érgezés esetei. Gyszt. 1903 1 778-823. Aconitun1 111érgezés esetei. Oyszt. 1904, 6. Autosuggcstió-n és ebből eredő tö111cges suggestió-n alapuló n1érw gezésí vád. Oyszt. l 90-l, 5-l9. Chlorál hyclnít által okozott halálos 111érgezés esetei. Gyszt. 1904, 532. Gon1ba 21

22 <íl!al okozott háro111 n1érgezés. Oyszt. 190-t, '276. J\.lérges növények által előidézett bódulatban \'éghezvitt rablás esetei. Oyszt. 190-1, 356-518. Migrainin okozta mérgezés. Oyszt. 190-1. 276. Pirostojás-festékkel kezelt bor okozta 111érgezés 1niatt btinvcídi följelentés. Oyszt. 1904, 807. 1\ nehéz fcn1eknek az emberi testben való elöforc\ulásáról. Oyszt. 1905, 624. Oy. Ért. 1905, 9#-985. Ólo1ntartaln1ú szilvapálinka ivása által okozott halálos 111érgezés esetei. Oyszí. 1905, 839. Extract. filicis 1Vlaris aethereurn okozta teljes tnegvakulással járt súlyos mérgezés. Oyszt. 1906, 402, 419. Autosuggestio folytán keletkezett n1érgezési gyanú ujabb esetei. Oyszt. 1906, 580. f-iajfestöszer egyszeri alkalmazása ültal okozott súlyos testi sértés. Oyszt. 1906, 532. Oy. l(zl. 1906, 693, 711. Tüdőgyulladás vagy n1egfojl<ís, vagy nehézkúrroha111 alatt véletlen, vagy n1érgezés volt-e a halih oka? Gyszt. 1906, 693. Beteg vagy ron1lott,ij!ati t<ipszerek okozta halálesetek. Oyszt. 1906, SH. \Teszettségnek 111~rgezés gyanúja 111iatt n1egvizsgálta1ni kivánt két esete. Oyszt. l 907 1 5. Gyon1oren1észtés törvényszékorvosi jelentősége. Oyszt. 1907, 290. Hal- 111aszlag (1\\enispen11iun1 cocculus) által okozott halálos 1nérgezés. Gyszt. l 907i 362. ;\l!ító!agos Ca111phor n1érgezés. Oyst:t. 1907, 891. 1V\érgezés gyanújában állott tennészetes halál két esete. Gysz. 1908 1 344. Cu k r;íszati cré111es süternények okozta réztnérgezésnek vélt inegbetegedési esetek. Gyszt. 190Sr 466. Phosphonn0rgezés orvosi gyógykezelés következtében. Oyszt. 1908, SSO. J\\érgezés gyanújában állott tenné:-:zetes halá!esel Gyszí. 1909 1 451. l(a!iu111 stibio~tartrat rnérgezés. Oyszl. 1909, 564. A t"aszesz (Methylalcohol) és az ália\a okozott en1berirtá:-> J\'\agyarorszcígon. Gyszt. 1909, 866. Fe!letcír E. dr. és /á!ut József. A törvényszéki chcrnia elerneí. Budapesti 1897. Feííctdr E. dr. és l(dtay Otibor. 1\ gyógyszerészeti tudon1ányok alapvonalai. Pest, IS62-ü6. Fcrcncz.4ron dr. ph. assistens universit. l(o!ozst'dr.,;\ l(alit1111 bisn111thjoclid iilkal111azása a Cort. chi11ae és Extr. chinae alkaloidjainak meghatározásánál. Oy. fr!. 1909, 96. 1\ china alkaloici<ík rnennyileges nieghatározásának módszereiriil. Oy. Frt. 1909, 134-166. Az Aristolochia cie1natitis szövettanáról és che1niájáról. Oy.!-ltp. J 906, 679-755. A pikrolinsavas meghatározás értékéről. Oy.!-ltp. 1909, 744-758. Fere!lCZ)' Gyula dr. med. Csirmagvakról (Spórák) és ezek t"ejlödéséröl. Oy.!-ltp. 1862, 204-219. Magyarhoni gyógynövények. Oy.!-ltp. 1862,250-752. Budapest táján március, ápril 1 111ájus, junius, julius hóban virító növények.!-ly.!-ltp. 1862, 221-462. fi/linger fcrcnc n1. ph. dr. n1ed. assistens in Univers. Budapest. t\ Ferru111 hydrogenio reductu111 új n1óclszerrel való n1eghatározása. Gy. I(zl. 1904, 759. Az 1906. és 1907-ben megjelent eredeti chemia1 dolgozatok összeállítása és rövid isn1ertetése. Ch. frt. t 907-1908. A phosphorsav térfogatos úton való n1eghatároz<ísa. Oy. frt. 1907 1 29. 1\ fonnalin kin1utatcísa élehniszerekben. JV\agyar Orvosi f\rchivunl. 1908 1 94. Über das Verhalten von n1etallische111 Alun1iniun1 in Berührung n1it J\lilch 1 \\iein und elnigen Salzlösungen. Zeitschft f. Unt. cl. Nahrungsmittel 1908, Be!. 16. I-lfs. 4. Vizsg<iltassék n1eg a szappanok és S7appanszerú vegyületeknek, vala1nint a zsírsavaknak hatása a vörös vérsejlekre, fehérjene111ti testekre és szénhyclrátokra. Egyetemi pályadíjjal kitüntetett dolgozat. Budapest. ;\rtaln1as-e szervezetünkre a vasrozsda? TT. l(zl. 1907, 44-1. A sósavgőzök belehelésének ártalmassága. TT. l(zl. 1907, 659. Belélegzésre alkaln1as Oxygen fejlesztése. TT. l\zl. 1908, 590. Fischer Sauzu dr. ph. közp. tejcsarnok vegyésze. Budapest. Dialysalt vaskészitinények és a J-Iayer~féle ferru111ptroxychloratun1 vaséleg és chlórtartalrn<ínak összehasonlítása. Oy. )-ltp. 1881, 8. Néhány pepsinféleség en1~sztöképesség~röl. Gy. I-Itp. 1879, 85. Néhány budapesti sokfajta tej vegyi 111egvizsg:U<isa. Gy. litp. 1882, 101-149. Tej vizsgálata. Oy. l(zl. 1886, 435, Oy. I<zl. 1887, 609. Konyhasós vizek vizsgálaia. Oy. J(z!. 1888, S-32. J\\iképen vizsgálják 111eg a tejet a

24 budapesti központi iejcsarnok-szövetkezetekben? Gy. Htp. 1887, 575. Oyszt. 1887, 463. Magyarország konyhasós vizei. Oy. l(zl. 1888, 32. Rendőri tejvizsgálat. Oy. Kzl. 1888, 756-782. Flcisclzer Antal dr. phil. professor in Univers. l(olozsvár. A szobránci hideg-, sós-, kénes ásványvíz vegyi vizsgálata. Gy. I-Itp. 1872, 869. A föhnangánsavas l(aliun1 behatásáról szerves savakra Gy. Htp. 1872 1 885. Vizsgálatok a kolozsvári i\\agyar. kir. Tud. egyetem vegytani intézeléböl: A dithiocyansavról és a chotanammon néhány kettös sójfü ól. Budapest. 1875. Oy.!-ltp. 1875, 597-647. A kénsavlartalmú források a torjai «Büdös-hegyben» és cr:büdös-barlangban.1> Gy. f-1 lp. 1876, 577. Fleischer Antal dr. ph. Zenzpcz. A Bórsav térfogatos n1eghatározásáról és oldékonys<lgáról. Gy. Htp. 1905, 486-567. Fleischer Tanzás. D issert. 111ang. n1edico-pharn1. de Ipekakuanhae. \Tindobona. 1823. F/esclz Emil dr. ph. Oyör. A floroglucin egy új szintézése. Oy. Kzi. 1899, 603-61 S. Flittncr jcnó ph. Bcszterczebánya. ;\ Quillaya kéregröl. Oy. J(zl. 1898, 113-147, Ch. frt. 1898, 53. Flór Ferenc dr. med. professor Budapest. lbólos higanykészítményekröl. 0. T. l 836. 132. Fodor (ndnásij László. Dissert. inaug. te Ouyaco. Peslini. 1834. Forflnaycr József. Dissert. inaug che111. n1ed. de Joc!o. Budae. 1827. Franka l(droly. Dissert. inaug. n1ed. de Sulfure. Pestini. 18-!0. Franflt Antal. m. ph. Szeged. J. 34. Az lpecacnanhürúl. Oy. I-llp. 1893, 197, 228. Frankovitlz Otrgely. liasznos és fölötte szükséges könyv, az Isten fiainak és ölet félő hiveknek lelki vigasztalásokra és testi épöletökre szereztetött fr. G. <ll~ tal. 1\lelyben sok rendbéli betegségök ellen való orvosságok is be vannak írva. J\'lonyorókerék. 1588. Frantz Oyö1;gy rn. ph. Veszprél!l. Rövid cheniiai ér- 1ekezés a han1any ibolatról és a fojtósávnak tisztáta~ lans<igáról. Veszprén1. 1827. Fuchs Ddvid. A kütvíz föiisrnerése a tejben. Gy. Htp. 1880, 550. rüleky Pál. m. ph. Dcbrcczcn.. A l1ypophosphitekröl. Oy. Ért. 1906, 186. Gaál Endre dr. ph. Bndapest. Alkaloida tartalmú extractumok ké111iai vizsgálata. Gy. Iitp. l 906, 772, 788, 809, 824, 844. Oy. Kzl. 1906, 342, 357, 375, 387. Oy. Ért. 1906, 623, 642, 662, 682. Gajzágó Róbert 111. ph. Torda. Gyógynövények. Oy. Kzl. l 898, 463. Gaál István. Dissert. in. aug. de praeparatis kalinis respectu pbarn1acognostico. Viennae 1840. Oallik (Oá/fi) 0<'za m. ph. Abhancllung über clie Caxforellensliure \\lien. 1868. Chen1ische Eigenschaften dcs Exucius. \\.'ien. 1869. r\z exuciu és aescu\ín hatásüról hányszékelésnél (Sátoralja-Ujhely.) 1873. Oy. Htp. 1876. 497. Az erucasas készítéséröl és a koleránál alkahnazásáról. 1876. Egy új képletnek górcsöi vizsgálatáról. Gy. t-itp. 1877, 321. Az ivó vizekról általában és a sútcraljai ivóvizek egészségi sze1npontból. Oy. Htp. 1878, 167, 177, 194, 213. Útmutatás a tápszerek, edények, szövetek és egyéb házi cikkek orvosrendőri vizsg<i!atüra. S. f\. Újhely. 1879. 1(assa. 1887. {II. kiadás.) I-lúsról és szeszes italok vegyi vizsg<ilaüiról. 1879. A rothadási bakléri,ík összetétele. 1880. A gyün1ölcs-borok harnujának összetétele. 1893. Borbetegségekröl s azok gyógykezelésér61. l\assa. 1884. Oy. Htp. 662, 739. A bor vizsgálaüíról. Kassa. 1884. Szeszes italok vegyvizsg<:ílaiáról. Kassa. 1 SS4. Rendőri hulla vegyvizsgálal Kassa. 1886. Adatok a must erjedéséhez. Kassa. 1890. A tej eltartásáról és konzerválásáról. l(assa. 1890. A húskivonat és pepton vizsg<llat:iról. Gy. Htp. 1891, 816, 839. A csokoládé 1 izsgálata. Kassa. 1892. A nyálkás borról. Kassa. 1894. A chiobera kon1111nbacil!us vizsgálatához. Gy. H!p. 1893, 612. Tej eltartásáról és kouzervjeiröl. Oy. lilp. l 893, 823. Jelentés a kassai kereskecleln1i és iparkan1ara che1niai 25

26 laboratoriun1ában 1892-9-L években teljesített n1un~ ká!atokról. Gy. Htp. 1894, 770, 822, 1895, 9, 42. A cognac vizsgálat<íhoz. Gy. Htp. 1894 1 722. f\ tokaji bor, mint gyógyszer. Gy. litp. 1894, 659. A hamis tokaji bor megitéléséhez. Gy.!-ltp. 1895, 160. A gyümölcsborokról, különös tekintettel azok szervetlen alkatrészei. Oy. I-Itp. 1895, 803 1 825. 1\ 1 \érges hafá:;ú ken1ényítö. Gy. Éri. 1897, 829. Az árpafajok hasznavehetösége a sörgyárlásról. Gy. Htp. 1899, 6. Oallik (gálfi) Sámuel m. ph. R.ozsuyó. A hamany iblatról (Jocluretum kalii) és a tömény sósavról (acid. 1nuriacticu111 conc.) Schuster j. Gyógyszeres értekezések. Pest. 1829, 91. Garay /dnos. Értekezés a hornoeopathikus gyógy és gyógyszertanról és adagokról. Pest 1 1863. Gáspár /dnos l(o/ozsvár. Tanul111ünyok a törnjénn11. Vgyt. lpk 1882. 2., 46 1884. 225., 1885.! 193. ;\datok a terpének isn1eretéhez \lgyt. lpk 1885. 205. Gazdi János 111. ph. J(örrnöczbdnya. ;\\kohol reactio Oy. I\zl, 1886. 579. Nitrobensol ki111utat<isa szilvoriun1ba. Oy. Kzl. 1887. 217. Oaudik Vi!uzos l(.drof;i 1 111. ph. Pharn1aceutisch-che- 111ische Abhandlung über das A\orphin u. die \\leinsteins<iure (Acicl. tartaricum). Pest, 1839. 1 Geduly Albert rn. ph. Losonc. \legyké111leti jelentése két gyanús anyag vegykémletéröl. Oy. J-Itp. 1862. 567. Ocorgic11ifs Pd!. A cukorvegyületek is111eretéhez. Gy. Kzl. 1890. 763. Gerber Ödön rn. pil. Szi11J1é1vára!ja. Az anilinröl. Gy. lilp. 1873. 473 497. Gergelyi fózstf. Gyógyszeres értekez~s a tiszta tö- 111ény ecetsavról (acid. acetic. conc. pur.) és a tiszta kénsavas keseragról (sulfa n1agnesiae purus) Pest 1 1935. O!ück Laios dr. r\ sen1en co\chici 1 sabadillae 1 sinapis nigra és sinapis alba poninak 111ikroskopikus vizsgálata. Gy. Ért. 1908. 624., 722. Oliicksthal Zo!táu. ;\ puln1onaria officinalis szövettanáról és kémiájáról. Gy. J-llp. 1907. Oorgiás.János ni. ph. Phan11ac.-chen1. r\bhancilung nber die Bernsteinsaure (acidun1 succinicun1) in das Schwefelblaustoffkalium (sulfacyanidum kalii). Pest, 1834. Oollier Lipót m. ph. Munkács. A csersav. Gy. Iitp. 1862. 473. OöfZJ' l(áro!;) 1 111. ph. Bácsbajai. Az arany szikany zöldletröl (chloridi auri natronatum) és a kettedférjagsavas han1agról (biarsenias ka!ii). Schuster ]. Gyógyszeres értekezések. Pest 1 1830. 83. Oödéuy Sdndor dr. ph. NagJ'/1álló. Chloralhydrat és nátrium reaclioja. Gy. l(zl. 1897. 578 595., Gy. Éri. 1898. 6 l 1., 628. Chem. F. 1898. 116. Oölduer l(ároly Marosvásárhely. Gyógyszeres értekezés a horgagról (f!oreszinci) és a jegecedett ece!savas rézagról (acetas cupricus crystallisatus). Pest 1 I 836. Göllner!. 1::errun1 sulf11ricu1n oxyclulaturn crystallisatum. Gy. Htp. 188-L 372. Göllner l(omd 111. ph. Budapest. Aqua amygclalarum amararum. Gy. Ert. l 902. 390. Götz l(áro{f Szeged. Gyógyszeres értekezés a színaranyról (aurun1 rc'gulinun1) és a szabad langról (a!cohol absolutus). Buda, 1841. Oricll J(á/!11á11 dr. ph. A'1agyard1 á1: Tanulnniny a 1 Calcium phosphoricum összetételériil Gy. l(zl. 1900. 833. 1 850. 1 1901. 3. ;\z osztályozott paprikaőrle111ények chen1iai vizsgálahiról l(isérl. I\öz!. 1908. 527. A n1elassos 1akannányok cukorinvcrisój<iról. l(isérl. I(özl. 1909. 353. Orossiuger l(árolj 111. ph. Ujvidéll. 1 f\ ferrun1 oxyclatum dyalisatum készítés módja. Gy.!-ltp. 1867. 609. Orosz Frigyes. Dissert. rnag. cheni. phann. r11ed. de chinina el cinchonina earu111 de coriicibus chinae eclucencli 111ethodo alque non n1edico observationibus co111probato vindobonae 1826. 0 rosz Lajos dr. n1ed. Nagy1 tirad. l\ét 111érgezési eset. Gy. I-llp. 1865. 647. Orv. I-llp. «Orvosi l(a!auz» különös tekintettel az I. 111. gyógyszerkönyve és a gran1111 súlyrenclszcre. Pest, 1872. Törvényszéki orvostudon1ány gyakorlati kézikönyve. Pest 1 1873. Oriiuer Frigyes Zsignzoud. I\urze Abhandlung über 27

28 Uran und dessen Verbindungen. Ofen, 1842. Gy.! ltp. 1881-219. Oriiufeld {/ifnzos. Diss. in aug. 111ed. sistens. chlorun11 chen1ice1 pharniacentice et pharn1ace-dynan1ice consideratun1. Pestini 1 1830. 0;16rbiró Szildrd. f\ nitrogén rnonoxyd és dioxyd hatása. Budapest, 1904. Oyó ffy /sfrán dr. phil. asszistens. A köznép növényi gyógyszereí. Gy. J-ltp. 1904. 31. OJ 1 örffv József. Porított nö\ ényi drognak vizsg.:ilata. Gy. Ért. 1898.!. Oyö1y /sfrán dr. ph. professor Budapest. A folyós szénsavról és a!kal1nazásáról. T. T. i(zl. 1886. 237. T. T. l(zl. pótfüzet 63. Bé!gázról T. T. Kzl. 1890. 649. Savanyú káposzta gázról T. T. 1890. 6-!9. A csonthamuról. T. T. l\zl. 1890. 650. A chininum sulfuricum és n1orphiun1 n1uriaticun1ról. T. T. l(özl. 1890. 651. G. Új nitrogén tartalmú vegyületről. Gy. Htp. 189!. 535. T. T. Kzl. 189!. 436. A nilrogén monoxyc\ hatása a natrium aethylatra. Gy. litp. 1892. 343 358., 395.,.+77. 1 493., T. T. I\zl. 1892. 266., 327. Az elen1ek \'il<ígából. Gy.! ltp. 1892. 370. Tiszta nitrogén ellőállíi<ísa. T. T. Kzl. 1893. pótfüz. 43. Antimon sulfid meghatározása T. T. Kzl. 189!. 6-18. Új térfogatos módszer a solutio arsenicalis 1::0\X'ieri és a h<inytatóborkő vizsgálatára. Gy. Htp. 1 93. 101., 214. A stibium sulfuratum aurantiacun1 n1ennyiségi vizsgálata. Gy. l(zl. 1895. 57. (Győry István dr.) /vlethylenröl és vegyületeiröl. T. T. Kzl. 1895. 42. Almamoly lárváinak irtása. T. T. Kzl. 1897. 643. Chlorisis ellen való szer. T. T. l(zl. 1897. 643. i(andirozott 111éznek folyóssá válása. T. T. i(zl. 1897. 643. f\z antirnonsulfid 1nennyileges vizsgálata. C:IJ. frt.1895. 12. f\ cyanhyclrogen oxydatioja kaliu111 permanga ;Utal. Gy. Kzl. 1895. 356 Ch. Frt. 1815. 36. T. T. l(zl. ö49. Mí okozza a borok barna törését és a n1egsértett gyiin1ölcsök barnulás<it. Gy. Htp. 1896. 53. 1 69. Olaj kivétele a toj<ls sárgájából che1niai ú!on. -r. -r. l(zl. 1897. 644. Ricinus rnagvak értékesítése. T. T. l\zl. 1898. 110. Lankok készítése. T. T. J(zl. 1898. 222. El nem égő kaucsuk. T. T.!(7J. 1898. 334. A cukros oldatok erjesztési?röl. T. T. l(z!. 189S. 389. ;\ {(nitragini) be>zerzése. T. T. Kzl. 1898. 390. Kertéozeti célokra szolgáló hőmérő T. T.!\. 1898. 676. Kisérlelek a nitrogén bemutatására. T. T. Kzl. 1899. 221. A vas elégetéséröl. T. T. Kzl. 1899. 222. A jó termőföld alkotórészei T. T. l(zl. 1900. 52. A régi n1egvörösödött phosphor fölfrisítése. Gy. 1-itp. 1899. 27. l(uruzslókenöcs. T. T. Kzl. 1900. 148. lvliitrágya alkalmazása tormatermesztésre. T. T. Kzl. 1900. 206. A formai beszerzése. T. T. Kzl. 1900. 258. Gomba konzerválása. T. T. l(zl. 1900. 258. (Györy István dr.) Miitrágya n1int a gyün1ölcs cukortartaln1ának eli'isegítöje. T. T. Kzl. 1900. 259. Savtól származott folt eltávolítása marványlapról. T. T. Kzl. 1900. 261. A fahamu mint tnígyaszer. T. T. J(zl. 1900. 316. r\ kai. hypennanganicun1 a rézkénpor 1 111i11t a liszthannat ellenszere. T. T. l(zl. 1900. 318. A szőlőfürtök téli eltartasa. T. T. Kzl. 190!. 646. A fekete ribizke felhasználása. T. T. l(zl. 190!. 643. Gyümölcs konserválással és gyümölcs eltartásával foglalkozó hazai és külföldi munkák. r. r. Kzl. 1905. 308. A gyümölcsök chemiai alkata. T. T. Kzl. 1906. 309. A dió héjának halványít<ísa. T. T. l(zl. 1906. 645. Fehér virágok megfestése. T. T. l(zl. 1909. 135. Porolajjal való öntözés az utcak fáira. T. T. l(zl. 1909. 135. A bordeauxi folyadék tapadásának fokozása. T. T. Kzl. 1909. 136. O)'öry!. dr. Sclzilberszky!( Ströc!ier A., Gyógyszerészgyakornoki tankönyv. Bpest, 1902. ffa!uze11za1uz Sd111uel. A kávé n1unkálatja. Budae, 1829. Ha;,1denreich János Lajos. Disscrt. inaug. med. sistem Parmacopia Musti Tyrnaviae 1775. von den Apotheken. Pest, 1786. Hajdu Ödön dr. ph. Néhány bisn1uthkészítn1ény vizsgálata. Gy. Ért. 1904. 671, 69!. Ch. frt. 1905. 155. Hacf~ /cná!(olazs11ár. f\ ter111észetben előforduló elektromos tünemények. Gy. f-ltp. 1907. 448. Hackeubergcr C. 1i1. ni. ph. Che111isch~pharmaceuti- 29

30 sche Abhandlung über die vorzüglichsten Pflanzen Siiuren und Pflanzen-Alkaloide. Ofen, 1841. Halász Béla, m. ph. Gyakrabban előforduló mérgezési esetek. Oyrsz. 1903. 38, 35. Halász Zoltán dr. ph. Budapest. Megbízható-e a Bloucllot-Dusart-féle eljárás tön ényszéki esetekben. Ch. frt. 1904, 39. Há11101y Laios 111. ph. Elei~. A hugyany (ureun1 purum). Gy. I-!1p. 1864. 385. l(ávé gubacssav. Gy. I-!tp. 1864, 55. Hauflc /dnos László. Dissert. inaug. chem. pharn1acolog. Zincnn1 et eius praeparata. Pestini 1840. Hanko Vilmos dr. phil. Budapest. A karbolsav megvörösödéséről. TT. h::zl. 1887. 226. A gázok és gőzök haüisa a szervezetre. Gy. l(zl. 1888. 234. A fuchsinnak és 111ás anilin festő anyagnak könnylí ki1nutatása a borban. Gy. I(zl. 1888. 238. Lassú rnéreg-e a réz? Gy. Kzl. 1888, 28'L (Kankó). Az alkaloidok synthesise. Gy.!-ltp. 1888. 58-710. Gy. Kzl. 1888. 653-722. T. T. Kzl. 1888. Pf. 157. I-lázi Kincstár. Buchpest, lsss. 1. kiadás 1 1895. II. kiadás. l(ényeln1es eljánís az oxygén előállítására. Gy. Kzl. 1889, 10. A tii kos szervek chemiája. Budapest, 1889. 422-774. Gy. J(zl. A n1agyar fürdök és ásványvizek haladása az utolsó tíz esztendő alatt. Gy. J-ltp. 1897. 518. Balneologiai egyesület évkönyve. 1897. Az ásványvizek összeté!elének ingadozása. Gy. h::zi. 1899. 402. f\ magyar ásv<inyvizek küzdelme az idegenekkel ]\'\agyarországon. Gy. Kzl. 1903. 817. Nasc11feld Manó Szilics. Az <isványfomisok erdszerkezetéröl. Gy. f-itp. 1S63 1 113, 120. f\ szénsav képződési helyéről a föld belsejében. Gy. J-Jtp. 1865, 289, 305. l-fazlinszk; 1 f-i"igyes. i\\agyar hon edényes növényeinek füvészeti kézikönyve. Pest, 1872.. A. i\\agyarbirodalon1 zuzn1ofloníja Budapest, 1884. A i'aagyarbiroclalon1 111ohflor<ija. Budapest, 1885. 1\z Éjszaki J\'lagyar hon vinínya. l(assa, 1864. Hédcr1 á1j Hugó dr. ph. Budapest. A chloros víz és az a111n1oniaoldat egyn1ásra való hatásáról. Gy. Ért. 1903. 863. 882. Gy. Kzl. 1903, 641, 654. Heidl'llteich János Lajos arad111egyei főorvos. Von den Apolheken. Pest, 1786. J:fcim Oszkár dr. ph. Pozsouy. A máj nucleosubcuninjainak és nucleinjeinek 111éregvisszatartó képesséaeiről. Gy. Kzl. 1905. 101. Chfrt. 1906. 36. ~ Herbert Tódor dr. med. Egy, a kinalt helyettesítő szervi al. Gyszt. 1864. 797. Hcrcz Mór m. ph. A ketonok magatartásáról oxydáló testek magatartásában. Gy. I-!tp. 1877. 145-244. Herics Tóth Jenő dr. ph. kir. vegyész l(assa. Adatok a nu1nganitek constitutiójához. Ch. frt. 1896. ;\ n1a11gán mérése. Ch. frt. 1806. A bakteriumokról. A bakteriun1ok szaporod<i~a és ennek akadályai. f\ bakteriu111ok ellerjedettsége. A iiszüín-tenyésztés 111ódszerei. ;\z érő és föloszló trágya bakteriun1aí, tekintettel a helyes trágyakezelésre. Nitrogéngyíijtö bakteriu111ok. Nitrogén és Alinil. Gyakorlati Mezőgazda XXIV. évf. 16-24. Az erjedést kisérö néhány gon1bafaj viselkedése savval szen1ben. l(sl. I(öz. 1900. 2. Az eusyn1ekröl, külü~ nös tekintettel a szeszgy;:í1 tásra. 1\t szeszter. ;\z erjesztök. Gy. Kzt. 1902. 51-52, és 1903, 2-9. i(ülöni'éle cefrecukrosító eljárások összehasonlítása. l(sl. l(özl. 1900. és M. szeszterm. 1902, 176; 1903, 19-88. Ujabb szeszfözési eljárásokról.,\'\, szeszter. 1903, 183-205. A Glykose és Lypase jelentőségéről. TT. J(sl. Pf. 1903, 79. A malátáról. J\\. szeszter. 1902, 203. A szeszgyártással rokon iparokról. M. szeszter. 190cf. 6-29. A Bauer és Büchler-féle eljánísról. M. szcszter. 1904, 96. Az erjeszlök. M. szeszler. 113-151. A farost jöv!ije a szeszgyártásban. M. szeszler. 1904. 165. Az élet és hasonló jelenségek. TT. Ksl. Pf. LXXII. Az élesztő hamisítúsokról. Ill. szesz1er. 1904. 188. Az alsó és felső crjedésú élesztőről. Ch. írt. 1904-34. Az alsó és felső erjeclésú élesztö 111eg\dilönböztethetöségérö!. i(sl. l(özl. 1904 1 2. Gy.!-ltp. 190-l, ül4. A Budapesten árult élesztők keményítő lartalrrniról. Ksl. Közi. 1904. 484. 1. Sterilizálásról és annak alkal111aztls.::íról. i\'1. szeszter. 1907. 31

23 Szabadahni v~delen1 alatt áll-e a kénsav használata az élesztőcefre készítésnél. J\t szeszter. 1907, 3. Institut für Oihrungsge\verbe, n1unkássága és annak eredményei. 1\t szeszler. 1907. Zur Orientierung cier Spiritusfabi-ikanten. Oes!erreichische Brennerei Zeitung. l 908. Az élesztökiszítés története. 1\\. szeszter. l 909. A burgonya-ken1ényítö értékének n1eghat<irozása. I(sl. i(zl. 1910. Herissélyi He11ri/1 és Doby Oéza. A di111ethyldehydrodiisoeugenol és a dyn1ethyldehyclrodivanillin oxidálása. Ch. frt. 1909. 181. Her1nan l(áro~v. Ujabb adatok az anyarozs vegyi ismeretéhez. Oy. 1-Itp. 1869. 801. 828. Hmuíd doktor Patikája, Pest l 870. Herold lnzre 111. ph. Abrudbánya. Gyógyszeres értekezés az ecetsavas ezüsiagról (acetas argentici) és a higany kettedibolatáról. (Perjocluretum hydrargyri.) Pest, 1836. f-fer1y Antal. Dissert. inaug. bolanic. n1ed. de plantis narcotici Hung. officinalibus. Pestini, 1832. Hints Zoltán clr. ph. l(olozsvár. Néhány hivatalos gyün1ölcs poninak n1ikroskopiun1i vizsgálata. Gy. I-ltp. l 90S, 367-466. Oy. Ért. l 908, 503-604. Oy. Kzl. l 908. 412. Hintz Oyörg} 1 dr. ph.!(oíozsvdr. Szunnyal (111orphin) inérgezés törvényszéki vegy e\e111zése. Gy. Htp. 1871, 221. lij. Hintz Qvö1w dr. 111. ph. phil. f(olozsvdr. Törvényszéki vegyelemzés vilanyra (Phosphor) Oy.!-ltp. 1872, 442. A gyógyszerészet 111ultja. Oy. Htp. 1883, 122, 135. \lgyt. lp. 1882 1 37. 1883, 105. Szenlle a legutóbbi években feltünt gyógyszerujclonságokról. Vgyt. lp. 1886, 54. 1SS7, 12. A Neriu111 Oleander szöveti szerkezetéről és alkatrészeiről Oy. J-ltp.1897. 547-577. Hofbaucr Ignác 111. ph. Bács-bajai. Gyógyszerészi értekezés az érckern1eszről (l(errnes rninerale) és az ibológyulatsavacsos ha111agról (f-iydroidis l(ali). Schus!er János. Gyógyszeres értekezések. Pest 1 l 829. 103. Hojfenrcic!z J(ároíy 111. ph. Egyes kritikai megjegy- zések Sjőquist n1óclszerére a gyon1ortar1alo111ban levő sósavnak bebizonyítására. Oy. Kzl. 1892, 118-162. Sputu111 vizsgálat. Oy. litp. 1892, 121. Az alcoholélvezet és alkoholizmus. Oy. litp. 1892. 522-572. Hoffer /st1 1 án dr. 111ed. főorvos Buda. Dissert. inaug bot. 1ned. sisten1!ycopodensis Hungariae Budae. 1839. Hoffer IstvlÍ11. Diófa levelei (fol. juglandis) görvélykór ellen. 0. T. 1846. 359. Ho_ffncr József. Dissert. inaug. rned. pharnl. de assa fnetida llien11ae, l 822. Horeczfl.J 1 Ferenc. Dissert. inaug. rned. de creosoto. Pcslini l 834. Horra }dnos 111. ph. A növénytani ismeretek fontossága általában s különösen a gyógyszerész részére. Oy.!-I1p. 1884, 392. Hor11áth Alajos. Disserf. inaug. 111ed. de jodio Pestinii 1838. Horváth /11zrc vegyész. Terpé11111entes illó olajok. Gy. l\zl. 1909. ri2s. Jio1Tdlh./enó' dr. ph. Boldogasszony. ;\ciatok a 1nercurit1".i praeciptitatus albus cherníájához. Gy. J(zl. 1905, ~--38. Oy. Ért. 190-1, 711-751. flubcr A!f1Z:d. \lezérfonal a chen1iai gyakorlatban orvostanhalh,;atók szán1ára. Röhner F. után fordítva. Budapest, 1891. /iubcr./áuos f(ristc~f. Disserl. inaug. phys. che1n. rned. de auro vegetabi!is Pannoniae I-Ia!ae i\\agdeburg 1733. Huro 1 ar{\ 1 László. Dissert. inaug. rnecl. siste111 pltllnbun1 respectu oryetognostico Pestini 1 1823. Hu1u 1 or Jn1rc. Orvostuclori értekezés a hunyor-ró!. (Dis. inaug. rnecl. de helleboro) Pest, 1834. Huszti (Szabó) lsll'án. Dissert. inaug. n1ed. de prudenti 111edica111e11toru1n applicatione in ten1pore. I-Ialae 1695. Huszti (raszi11yai) Zacharias Tcophil. l(ritischer Kon1111entar über die öster. Prov. Phannacopoea Pressburg u. Leipzig, 1785. Preisschrift iiber. cl. l(. I(. fe!clapothecen Pressburg, 1795. Ideen z. \ferbesserung cl. öst. Prov. Phannacopoea Pressburg 1797. 3 33

3-! Hueber János Stiuzuel. Dissert. inaug. n1ecl. de ipecacuanha An1ericana. I-Ialae JV\agdeburg, 1744. /losl'ay Lajos m. ph. dr. phil. professor in Univers. Budapest. A luhii Jv\argit-forrás vegyi elen1zése. BuclaM pest, 1878. Gyszt. 37. Az elemek összetettségéről. Htp. 1879, 390. A terméskén képződése Földt. l(özl. 1883, 403. ISS-l, 38. A tuclon1ányos ch<>mii> állapota külföldön és hazánkban. Gy. Htp. 1884, 728-824. T. T. Kzl. 1885, 6-2-L Előadási kisérletek. Vegyt. lapok. 1885. 49. A torjai Büdösbarlangró\. földi.!(z\. 1886. 182. A chen1ia alapelvei. Budapest, 1888. Adalék az ásványos vizek összetételének n1egváltozáscíhoz. föl dt. I(özl. 1890 1 388. f\ ((Sarolíai) tisvcínyos víz chen1iai ele1nzése. fölclt. l\öz!. 1890. 394. r\ budai keserlívizeknek eddig ki ne111 n1utatott alkatrészei. Fölc\t. l(zl. 1895 1 221. A torjai Blidösbarlang gyakorlati értékeről. Budapest, 1895. Gy. l(zl. 1893, öl 1-6-12. Az Ózon és arnn1onia egyn1;_isra hat<isakor keletke7.ö terrnékekről. (J1. frt. 1895 1 26. f\ J-Jydrogen peroxyd új ké111löszerei. Ch. fri. 1S9:3. 65. I-Iydrogen preoxyd és a salétro111sav hatása egyn1ásra nagyon híg oldatban. <-:h. frt. 1895, 113. ;\ torjai Büdösbarlang levegöjének chen1iai és fizikai vizsg<ilata. Föld. l(zl. 1896, 3-!6. A ((j\'\argiti) a!kali fé111 hydrocarbonatos víz ujabb che111iai ele1nzése. l:;'öldt. Közi. 1808 1 357. t\ phenyl~ endiarninok 111int az Ozon ké111szerei. Ch. frl 1899, 65. r\cetilen kin1utatáshol an1111oniáscupro oldat készítése hyclroxylaminnal. Ch. frt. 1899, 97. A hyc\rasinna készített an11noni<is cupro-oldat sajátscígai. Réztiikör csinülüs. Ch. frt. 1900, 113. Az elméleti chemia ujabb halaci<ís<ín51. Ch. frt. 1 IJO:í-1. A szervesche111ia ele- 1nei. Budapest..l 905. r\ 1nagyar gyógyszerészek és a ten11észettudon1<inyi tcírsu\at. Oy. l(zl. 1909 1 '.2::i0. J\\agyar che111iai ioly.óirat szerl-:esztűbizottsüg tagja. l S9:J IS9ö. Szerkesztöje. 1897-1909. Jrinyi János. \legytan elen1ei. r\z i'\k<i111os hisíoria szerint. 5795. év szcpte1nber ~6-ika. Nagyvjrad.!Sc~7. Irk f(droú' dr. phil. s. vegyész J(olozsvár. Aclaiok a bivalytejek vizsg<ílatühoz. l(isérletügyi I(özlen1ények 1 1907. Adatok a bivalylejek összetételéhez. A colostrum l(isérletügyi Közlemények, 1908. A bivalytej értékéről. Állattenyésztési Szemle, 1909. A bivalytej mint tápszer. Erdélyi Gazda. 1909. A typhus terjedése lej utján. Egészség 1 1909. f\ gyógynövények ipar és gyógynövény terrnelés. Erei. Gazda, 1909. A tejzsínneghatározás kerékpár útján. Erd. Gazda, 1909. A bivalytej citromsav tartalma. Kisérletügyi Közlemények J 909. A bivalytej savfoka. Kisérletügyi Közlemények. 1909. Adatok a bivalytejek összetételéhez. Ch. frt. 1909, 120. Irk!(árof) 1 dr. és Baintner Ferenc dr. l(o!ozsvdr. Adatok a bivalytej összetételéhez. Ch. frt. 1909, 120. /ssekulz Hugó c\r. dh. Docens in Univers. l(o!ozsl'tir. Gyógyisn1e és gyógyszerészeti vegytan, különös tekintettel a 1\,lagyar Gyógyszerkönyvre és készít111ényeire. Vegyi. L. JSSG. l(olozsv~ír, 1886. ranuln1<-inyok az 1\qua an1ygdal. an1ar. elöcíllitcísa é_s vizsgálatüra vonatkozólag. Gy. Jitp. 1892, 588-748. Issekutz H. Jakabftázy Zs. Nyiredy Géza. Gyógyszerisn1e. l(oluzsvür, 1895. li dn.1-í1pdd dr. ph..~\ halogének tiirin1etrikus 1 meghat<írozüsa. Oy. Ért. 1901 1 489-505. /J ánits f(tiroly c\r. ph. Csurgá. r\z ujabb vaskészítményekrö\. Gy. Kzl. 190-!, 725-80-!. Oy. Ért. 1911-f. 772-851. Oyrsz. 190-l, 99-115. /dhn./ázseftörvényszéki vrgyész Budapest.. ~\z oxydimorphin reactiói. Ch. frt. 189S. 103. A Strychninhez, illetőleg a quebrachinhoz hasonló pto111ainok. Ch. frt. 1898. 1-15. Néhány plomainról. Ch. frt. 1899, 129. }dlzn józst:f. és Fcl!etdr Enú! dr.,;\ törvényszéki chen1ia elen1ci. Budapest, 1897. Jaka~falvi rírpdd ni.!?h J\\agyarhoni gyógynövcnyek rnonognifi<íja. Oy. trt. l 9U9. 5U"!..fal~abhtiz.J 1 Zsignzond dr. n1ed. docens in lh1ivers. l(.o!ozsvdr. ;\ pora!akú drúgnak ~órcsövi viz~gá!ata. Gy. Kzl. 1876, 213. Oy.!~rt. 18%, 393. 0. litp. 189(1 1 156. r\z alcoholnak az izon1zatra való hat<isúról. Oy. J-ltp. 1900 1 522-57$. ;\ f\heu111 nostrasnak rnint 35