A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG ÁTFOGÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS PROGRAMJA STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM 2005
A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG ÁTFOGÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS PROGRAMJA STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM A stratégiai és program a Belügyminisztérium támogatásával, a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából készült. A stratégiai és program kidolgozásában résztvevő szakértők: Bakó Ágnes, Hegedűs Gábor, Kézy Béla, Róka László, Szűcs Róbert Program lezárva: 2005. szeptember 30. Készítette MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda
TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...4 1. A munka háttere...4 2. A koncepció és program felépítése...4 II. A TERVEZÉS MÓDSZERTANA...5 1. A tervezést meghatározó általános alapelvek...5 2. A tervezés során alkalmazott módszerek...6 3. A Program felépítése, logikája...7 III. A STRATÉGIA ÖSSZEFOGLALÁSA...9 1. Jövőkép és misszió...9 2. Stratégiai irányvonalak...11 3. Stratégiai célrendszer...13 4. Javasolt prioritások...18 5. Horizontális témák...19 6. Alprogramok áttekintése...20 IV. PRIORITÁSOK BEMUTATÁSA...22 Prioritás A Versenyképes kistérség...22 Prioritás B Biztonságos környezet...31 Prioritás C Fejlődő vidék...40 Prioritás D Élhető kistérség...48 V. ALPROGRAMOK BEMUTATÁSA...55 Prioritás A - Versenyképes kistérség...55 A/1. TŐKEVONZÓ-KÉPESSÉG JAVÍTÁSA... 55 A/2. VÁLLALKOZÁSOK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK... 61 A/3. KIS- ÉS KÖZEPES VÁLLALKOZÁSOK FEJLESZTÉSE... 67 A/4. HUMÁNERŐFORRÁS FEJLESZTÉSE... 71 Prioritás B - Biztonságos környezet...76 B/1. ÁR- ÉS BELVÍZVÉDELEM... 76 B/2. SZENNYVÍZKEZELÉS ÉS -ELVEZETÉS... 79 B/3. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS... 83 B/4. TÁJREHABILITÁCIÓ, TERMÉSZETVÉDELEM... 87 Prioritás C - Fejlődő vidék...91 C/1. ALTERNATÍV MEZŐGAZDASÁG... 91 C/2. TURISZTIKAI KÍNÁLAT BŐVÍTÉSE... 95 C/3. TURISZTIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉS ELŐSEGÍTÉSE... 99 C/4. KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE... 103 Prioritás D - Élhető kistérség...107 D/1. OKTATÁSI ÉS NEVELÉSI INTÉZMÉNYEK FEJLESZTÉSE... 107 D/2. REKREÁCIÓS LEHETŐSÉGEK BŐVÍTÉSE... 110 D/3. SZOCIÁLIS INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE... 113 D/4. HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓJA... 116 VI. MEGVALÓSÍTÁSI MECHANIZMUS...120 1. Fejlesztések térségi szintű koordinációja...120 2. Monitoring rendszer...121 3. Finanszírozási források áttekintése...121 MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 3
I. BEVEZETÉS 1. A MUNKA HÁTTERE A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás pályázatot nyújtott be a Belügyminisztérium támogatásának elnyerésére A Mátészalkai kistérség Területfejlesztési stratégiája és programja elkészítéséhez. A szakértői munka 2005. márciusában vette kezdetét, a végleges tervdokumentumok várhatóan 2005. augusztusára készülnek el. A fejlesztési program elkészítésének átfogó célja a Mátészalkai kistérség felkészítése az EU csatlakozásból származó lehetőségek kihasználására, azaz a kistérség hosszú távú fejlődéséhez szükséges stratégiai irányvonalak és célrendszer kialakítása, a térség felzárkózásának és fejlődésének elősegítése az elkövetkezendő években. A projekt konkrét célja egy átfogó területfejlesztési stratégia és program kidolgozása a kistérség részére. A Megbízó által elvárt eredmény egy olyan területfejlesztési dokumentum, mely a kistérség jelenlegi helyzetére építve meghatározza a fejlesztés reális prioritásait a kistérségben. A készülő koncepció és programok a Mátészalkai statisztikai kistérség valamennyi (26) településére kiterjednek. 2. A KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM FELÉPÍTÉSE A 18/1998 (VI.25.) KTM rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről meghatározza a területfejlesztési koncepciók, stratégiai és operatív programok, részletes tartalmi követelményeit. A tervezési munka a Mátészalkai kistérségben a fenti rendeletben előírtaknak megfelelően történik, a kistérségi szintnek megfelelő részletezettséggel. A törvényi előírásoknak megfelelően a tervezés eredményeképpen gyakorlatilag két dokumentum jön létre: A Területfejlesztési Koncepcióban elemzésre kerül a Mátészalkai kistérség jelenlegi helyzete, külső környezete, a vonatkozó jogszabályok és tervdokumentumok figyelembe vétele mellett. A koncepció készítése során a kistérségben felmerülő problémák és szükségletek beazonosítása a cél, mivel ezek alapján kerülhet megfogalmazásra a kistérség fejlesztési stratégiája, jövőképe és céljai. A Stratégiai Program az előző részben elkészített stratégia prioritásait tovább részletezi, a dokumentumban részletesen kifejtésre kerülnek az egyes fejlesztési prioritások, valamint itt már beazonosíthatók potenciális projekt javaslatok. Az Operatív Program tartalmazza a célok eléréshez rövid távon vezető komplex alprogramokat, bemutatva azok indokoltságát, céljait, a rendelkezésre álló pályázati lehetőségeket és a partnerek körét. Jelen dokumentum tartalmazza a Stratégiai Program és Operatív Program fejezeteit. Ennek megfelelően a továbbiakban röviden összefoglalásra kerül a koncepcióban kialakított stratégia, és részletesen kifejésre kerülnek a javasolt prioritások, valamint az azok alapján kialakított alprogramok és azok részprogramjai. Számos alprogram esetében jelöl ki a program kiemelt projekteket, melyek megvalósítása jelentős térségi hatással rendelkezik. Minden egyes alprogram esetében feltüntetésre kerül a célcsoport, a megvalósítás feltételrendszere, valamint az igénybe vehető finanszírozási lehetőségek. Tovább prioritásonként és alprogramonként meghatározásra került az eredmények és az előrehaladás mérésére szolgáló komplex monitoring rendszer. MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 4
II. A TERVEZÉS MÓDSZERTANA A kistérség komplex fejlesztési programjának kialakítása a fejlesztési tervek hagyományos, széles körben elfogadott és elismert módszertanát követi. A programok tematikája a kistérségi fejlesztési koncepcióban feltárt igények és szükségletek, a stratégiai programban megfogalmazott közép- és hosszú távú célok, valamint az operatív programban rögzített beavatkozási területek, komplex projektek hármas egységére épül. Az alkalmazott módszertan segítségével a kistérség települései olyan szakmai tanulmány birtokába jutnak, mely egyfajta iránytűként szolgál a fejlesztési irányok, a megvalósítási feltételek, illetve a konkrét lépések, tevékenységek meghatározásához. 1. A TERVEZÉST MEGHATÁROZÓ ÁLTALÁNOS ALAPELVEK A fejlesztési programok készítése során alkalmazott módszertani alapelvek az alábbiak: Reális időtáv meghatározása A program időtávja többszörös elvárást kell teljesítsen: egyrészt fel kell vázolnia a kistérség fejlesztésének fő irányait középtávon, másrészt pedig keretet kell biztosítania a konkrét, rövidtávon megvalósítandó fejlesztési beavatkozások számára. Ez alapján az alábbi két időszak különíthető el a 2013-ig tartó időszakban: 2006. december 31-ig tart az első időszak, amely az EU Strukturális Alapok jelenlegi (2000-2006-os) programozási időszakának a vége (rövid táv). 2013. december 31-ig, a következő programozási időszak végéig (2007-2013) tart a második időszak (közép táv). A középtávon meghatározott célok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kistérség érvényesíteni tudja érdekeit a következő, 2007-2013-as programozási periódusra készülő fejlesztési tervek kidolgozása során. A készülő operatív programban meghatározott prioritások keretében az EU jelenlegi programozási periódusának végéig (2006 végéig) ismert nemzeti tervekhez illesztett és a kistérségi igényekre reagáló feladatok kerülnek kijelölésre, úgy, hogy a komplex projektek végrehajtása azonnal elindítható. A 2007-2013-as programozási időszakban releváns fejlesztési keretek még nem ismertek, a vonatkozó hazai tervek készítése még jelenleg van folyamatban, ezért 2007 elején szükségessé válik a kistérség operatív programjának aktualizálása, felülvizsgálata. Gazdaságfejlesztési orientáció A kistérségi fejlesztési program kiemelten foglalkozik a gazdaságfejlesztés területével, mivel a helyi gazdaság dinamizálása szükséges új munkahelyek teremtéséhez, a kistérség népességmegtartó képességének javításához. A versenyképes gazdaság által biztosított munkahelyek, jövedelmek és adók képezik az alapot a társadalmi, kulturális és környezeti feltételek javításához. A programban a gazdaság mellett elemzésre kerülnek társadalmi, szociális és környezeti folyamatok, problémák is. Primer és szekunder információk összhangja A programkidolgozás során a hatékonyság biztosítása érdekében a lehető legnagyobb mértékben kívánunk támaszkodni szekunder információkra (statisztikai adatok, korábban elkészült fejlesztési koncepciók és programok), ugyanakkor azonban az elérhető szekunder információk, adatok primer információkkal való kiegészítése szintén indokolt. A primer információgyűjtés kérdőívek, személyes interjúk és szakmai egyeztetések keretében történik. MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 5
Az érintettek bevonása széles körű egyeztetés A programkidolgozás során jelentős hangsúlyt fektetünk arra, hogy az érintettek, a kistérség önkormányzatainak, vállalkozásainak és civil szervezetinek képviselői befolyásolhassák a tervezési dokumentum tartalmát, érdekeiket, elképzeléseiket megjeleníthessék. Ezt szolgálja a részletes primer kutatás, valamint a programozást kísérő egyeztetési és társadalmasítási folyamat. Építés hatályos tervdokumentumokra A fejlesztési program kidolgozása során érvényesítendő fontos szempont, hogy a kistérségi program célrendszere illeszkedjen a különböző szintű érvényben lévő tervdokumentumokhoz. Ennek érdekében elemzésre kerülnek a különböző szintű - országos, regionális, megyei és kistérségi- fejlesztési koncepciók, programok. Az alábbi tervdokumentumok tartalma és céljai kerültek figyelembe vételre a program kidolgozás során: o Országos szinten: Nemzeti Fejlesztési Terv, Nemzeti Vidékfejlesztési Terv, Országos Területfejlesztési Koncepció, Országos Területrendezési Terv. o Regionális szinten: Regionális Akcióterv (RAT), Észak-alföldi Régió, Az Északalföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója, Stratégiai és Operatív Programja, o Megyei szinten: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 2003-2006 évi munkaprogramja, megyei ágazati programok. o Kistérségi szinten: Vidékfejlesztési terv, Oktatási koncepció. A Strukturális Alapok forrásainak felhasználására alkalmas projektek beazonosítása A projektek kialakítása során törekszünk a Strukturális Alapok elvárásainak, támogatási területeinek teljeskörű figyelembe vételére. Ennek megfelelően kiemelten fontos a projektek illeszkedése a Nemzeti Fejlesztési Terv és az egyes programkiegészítő dokumentumok prioritásaihoz, céljaihoz, és a konkrét intézkedésekhez. Gyakorlatorientált megközelítés A program elkészítése során az elméleti megfelelőség és a gyakorlati alkalmazhatóság egyszerre kerül figyelembevételre; törekszünk olyan program elkészítésére, amely a gyakorlatban is megvalósítható prioritásokkal rendelkezik, és alkalmas az EU Strukturális Alapok támogatásainak felhasználására, forrásszerzésre. 2. A TERVEZÉS SORÁN ALKALMAZOTT MÓDSZEREK Az alapelvek gyakorlati alkalmazását támasztják alá a fejlesztési dokumentumokban nyomon követhető módszerek. A fejlesztések idősíkja 8-10 év, melyhez a meghatározó tényezők feltárása szükséges. A helyzetfeltáráshoz, illetve az abból levonható következtetések megalapozásához az alábbi konkrét módszereket alkalmaztuk: - Nemzetközi, országos, megyei és kistérségi szintű háttéranyagok: koncepciók, tervek, a Mátészalkai kistérséghez való kapcsolódási pontjaik, koherenciájuk; - Gazdasági és társadalmi adatbázisok elemzése; - Primer információk összegyűjtése személyes interjúk és kérdőívek segítségével; - Szakmai workshopok rendezése a kistérség szereplőinek bevonásával, annak érdekében, hogy számszerűsíthető adatok hiányában is releváns információ álljon rendelkezésre az adott területre vonatkozóan; - SWOT analízis összeállítása: a kistérséget befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló, közgazdasági alapon nyugvó értékelése és rendszerezése. MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 6
3. A PROGRAM FELÉPÍTÉSE, LOGIKÁJA A bevezetésben felvázolt, a koncepció és program felépítése című ponttal összhangban a program két fő szakaszra bontható: az első rész a stratégiai, míg a második az operatív elemeket és a megvalósítási mechanizmust tartalmazza. A stratégiai rész felépítése: Stratégia összefoglalása Az első nagyobb fejezet a Fejlesztési Koncepcióban bemutatott stratégiai központi elemeit tartalmazza, ezáltal a Koncepció és a Program önálló dokumentumként is használható, külön-külön értelmezhető egységet alkot. Prioritások bemutatása A stratégiai részben központi helyen szerepel a prioritások részletes bemutatása. Minden egyes prioritás ugyanolyan struktúrában, egységes szempontok szerint kerül kifejtésre. Szükséglet bemutatása: A prioritás szükségességének igazolása a helyzetfeltárás megállapításai alapján, adatokkal alátámasztva. Fejlesztéspolitikai Keretek: A prioritás által érintett, a kijelölt alprogramok megvalósításához szükséges országos, regionális és megyei tervezési keretek, tervdokumentumok kapcsolódó szakaszainak összefoglalása, valamint az országos és nemzetközi szakmapolitikai folyamatok és előírások áttekintő bemutatása. Célok: A prioritás kapcsolódása Koncepcióban kijelölt stratégiai célokhoz és részcélokhoz. Javasolt alprogramok: A szükségletek és célok alapján megfogalmazható alprogramok, illetve azok részprogramjainak összefoglaló bemutatása. Monitoring rendszer: A prioritás által kitűzött célok mérésére és a megvalósítás menetének ellenőrzésére szolgáló eredmény és hatásindikátorok bemutatása. Megvalósítás szereplői: A prioritás megvalósításában érintett szervezetek felsorolása. Lehetséges források: A fejlesztések megvalósításához a program készítése során ismert finanszírozási források felsorolása. Az operatív rész felépítése: Alprogramok bemutatása Az operatív részben kerülnek részletesen bemutatásra a stratégia megvalósítását szolgáló alprogramok és azok konkrét részprogramjai. Minden egyes alprogram ugyanolyan felépítésben és logikában szerepel a dokumentumban, melynek főbb pontjai a következők: Szükségesség: A prioritás szükségességének igazolása a helyzetfeltárás megállapításai alapján, adatokkal alátámasztva MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 7
Célok: Annak meghatározása, hogy az alprogram mely stratégiai cél(ok)hoz járul hozzá, illetve melyek az adott alprogram specifikus céljai. Célcsoportok: Az alprogram közvetlen és közvetett célcsoportjának bemutatása, azaz mely szervezetek vesznek részt az alprogram megvalósításában, illetve kik részesülnek annak eredményeiből. Részprogramok szöveges bemutatása: Minden egyes alprogram részprogramokat jelöl ki, melyek azokat a konkrét tevékenységeket, akciókat tartalmazzák, melyek a kitűzött célok eléréshez szükségesek. Kiemelt projektek: Ahol lehetőség volt rá beazonosításra kerültek olyan térségi hatással rendelkező kiemelt projektek, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a kijelölt célok eléréséhez. Horizontális elvek: Annak bemutatása, hogy az alprogram mennyiben és milyen módon kapcsolódik a stratégia horizontális elveinek (Fenntartható fejlődés, Esélyegyenlőség és Határmenti együttműködés) érvényesítéséhez. A végrehajtás módja, feltételrendszere: Az alprogram megvalósításának főbb szereplői, érintettjeinek bemutatása. Monitoring mutatók (indikátorok): Az alprogramok megvalósulásának és a specifikus célok teljesülésének mérésére szolgáló output, eredmény és hatásindikátorok bemutatása. Finanszírozás lehetséges forrásai: Az alprogra,m lehetséges projektjeinek megvalósításához a program készítésekor igénybe vehető EU-s és/vagy hazai források. EU-s források esetén elsősorban a Nemzeti Fejlesztési Terv keretei között meghirdetett és meghirdetésre kerülő pályázatok alapján. Megvalósítási mechanizmus A fejezet tartalmazza a program megvalósításának szervezeti kereteit, valamint az egyes alprogramoknál külön-külön bemutatott finanszírozási források összefoglalóját. MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 8
III. A STRATÉGIA ÖSSZEFOGLALÁSA 1. JÖVŐKÉP ÉS MISSZIÓ A stratégia kiindulópontja a jövőkép, amely a kistérség jövőbeli kívánatos állapotát mutatja be. A jövőképben foglaltak és a jelenlegi helyzet közötti eltérések, feszültségek csökkentését, a jövőképben leírt állapot elérését célozza a koncepció. A Mátészalkai kistérség versenyképes, a helyi adottságokra és hagyományokra épülő gazdasági szerkezettel rendelkezik, amely megfelelő minőségű és mennyiségű munkahelyet és magas jövedelmet biztosít a térség lakosságának, így a foglalkoztatottak aránya magas, a munkanélküliség alacsony, megközelíti az országos értékeket. A lakosság iskolai végzettsége megfelelő, a kistérségben sok diplomás él. A hátrányos helyzetű és roma lakosok széleskörű segítséget kapnak nehézségeik megoldásához. A térség gazdaságában a mezőgazdaság még mindig fontos szerepet tölt be, a helyi adottságokra, hagyományokra és a környezeti lehetőségekre alapozva versenyképes termékeket állít elő. Fontos szerep jut az alternatív mezőgazdasági tevékenységeknek. Az iparban a multinacionális vállalkozások szoros együttműködésben dolgoznak mind egymással, mind a térség többi kisvállalkozásával, széles beszállítói hálózattal rendelkeznek. A tercier szektor az élet minden területén kínál szolgáltatásokat a lakosság és a vállalkozások számára, a térség a rekreációs turizmus egyik kedvelt célpontja. A kistérség minden településén kiépültek a szükséges közművek, a kistelepüléseken is biztosítottak a minőségi élet feltételei. A térség útjai jó minőségűek, a megépült autópálya és gyorsforgalmi út bekapcsolja a kistérséget az ország gazdasági vérkeringésébe. A települések közti kerékpárút-hálózat teljes mértékben kiépült, az országos hálózatba kapcsolódva vezeti a kerékpáros turistákat a térség természeti és kulturális látnivalóihoz. A települések rendezettek, mind a közterületek, mind a magánházak jó állapotban vannak, számos park és pihenőhely áll a lakosok rendelkezésére. A kikapcsolódni vágyók több sportolási lehetőségből és kulturális programból választhatnak. A kistérség szoros gazdasági és kulturális kapcsolatokat ápol romániai testvérvárosaival. A jövőkép hangsúlyozza, hogy a kistérség diverzifikált gazdasági szerkezettel rendelkezik, és a térségben működő helyi és multinacionális vállalkozások képesek elegendő számú munkalehetőséget biztosítani a lakosság számára. A kistérség mezőgazdasága alternatív, helyi termékeket állít elő, igazodik a helyi sajátosságokhoz. Az ipar területén működő vállalkozások széles együttműködésben dolgoznak, kiterjedt beszállítói hálózattal rendelkeznek a jelen lévő multinacionális vállalatok. A szolgáltató szektorban rejlő lehetőségek is hasznosításra kerülnek, az ágazat számos ága biztosít megélhetést vagy kiegészítő jövedelmet a lakosság számára. A jövőkép a minőségi élet jövedelmi feltételei mellett kiemeli a különféle közösségi infrastruktúrák biztosításának fontosságát. A hiányzó kommunális, közlekedési, árvízvédelmi infrastruktúrák mellett a lakosok minőségi környezeti iránti igénye, a rendezett településkép, a szabadidő kulturált és változatos eltöltésének lehetőségei is igen fontos szerepet játszanak az életminőség alakulásában, tovább javítják a települések lakosságmegtartó képességét. Mindezek mellett a Mátészalkai kistérség határmenti elhelyezkedését tükrözve kiemelten szerepel a határmenti gazdasági-társadalmi együttműködés. MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 9
A jövőkép alapján a kistérség missziója az alábbiakban fogalmazható meg: A kistérség missziója, hogy biztosítsa a kistérség valamennyi településén a lakosság életminőségének növelését. A misszió a fejlesztés alapcélja, a későbbiekben kijelölt stratégiai célok, részcélok, prioritások mind-mind a misszióban foglaltak elérését célozzák. Egy átfogó kistérségi koncepciónak a fő célja, mint azt a misszió is megfogalmazza a megfelelő életminőség biztosítása a kistérség lakosai számára. Fontos hangsúlyozni, hogy az életminőség javítása komplex és bonyolult feladat, amely csak hosszú távon hozhat eredményeket. A misszió kiemeli, hogy a fejlesztések végrehajtásának eredményeként keletkező előnyökből és lehetőségekből a kistérség valamennyi településének részesednie kell, törekedve a kistérségi különbségek mérséklésére. Az életminőség javításának egyik központi feltétele a megfelelő jövedelmi viszonyok biztosítása a lakosok számára. Ehhez alapvetően két dolog szükséges: elegendő számú és minőségű munkahely, valamint megfelelő képzettséggel és tapasztalattal rendelkező munkaerő. A megfelelő számú és minőségű munkahelyek biztosításához a kistérség gazdasági szerkezetének diverzifikációja valamint külső források, befektetések térségbe vonzása szükséges. A jelenlegi gazdasági szerkezet egy fejletlen és erősen ellentmondásos struktúra, a gazdasági átalakulás közbenső állapotában megrekedt állapotot tükröz. A kistérség mezőgazdasága döntően önellátásra és jövedelem-kiegészítésre rendezkedett be, az árutermelő mezőgazdaság feltételei nem adottak. Problémát jelent, hogy a mezőgazdaságban nem jelentenek meg az alternatív tevékenységek (biogazdálkodás, agrár-környezetvédelem, falusi turizmus), melyek a hagyományos termékeknél magasabb jövedelmi szintet biztosíthatnának a termelőknek. Gondot jelent az is, hogy a térségben működő számos élelmiszeripari, feldolgozóipari vállalkozás számára nem áll minden esetben rendelkezésre helyi alapanyag, így azokat a térségen kívülről kell beszerezniük. Az iparra a kettősség jellemző, a kistérségben egyszerre vannak jelen a legmodernebb technológiával világpiacra termelő multinacionális vállalatok és a helyi mikro- és kisvállalkozások. A KKV-k és a multinacionális vállalatok közötti beszállítói kapcsolatok a termelés tőkeintenzív jellegéből fakadóan nem jellemzőek, a nagyvállalatok nem képesek széles beszállítói kört kialakítani a térségben. Ebből kifolyólag szükséges a vállalatok közti együttműködés bővítése, a helyi KKV szektor versenyképességének javítása. A vállalkozások általában vett alacsony száma miatt elő kell segíteni az új vállalkozások beindítását a megfelelő üzleti infrastruktúra és szolgáltatások biztosításával. A kistérség szolgáltatató szektora rendkívül fejleten, az ágazat alacsony részesedése magas foglalkoztatási és növekedési potenciált hordoz magában. Az idegenforgalmi szolgáltatások hiánya szembeötlő, így a kistérség a korlátozott idegenforgalmi potenciálját sem képes kellő mértékben hasznosítani. A turizmus jellegéből fakadóan fontos jövedelemkiegészítő lehet a vidéki településeken. A kistérségben működő multinacionális vállalatok és a kisméretű, alacsony tőkeerejű KKV-k önmagukban nem képesek elegendő munkahelyet létrehozni a lakosság részére, ezért szükség van a térségen kívüli befektetésekre is a munkalehetőségek bővítéséhez. Ehhez megfelelő minőségű üzleti infrastruktúrákra és szolgáltatásokra van szükség. Ehhez jó alapot jelent a mátészalkai ipari park, melynek továbbfejlesztése indokolt. Továbbá fejleszteni kell a térség befektetés-ösztönzési tevékenyégét, mivel a megfelelő marketing tevékenység hiányában csökken a befektetők térségbe vonzásának esélye. A kistérségben a foglalkoztatottsági és aktivitási ráta rendkívül alacsony, a társadalom széles rétegei szorultak ki a munkaerőpiacról. Továbbá a munkaerőpiaci szempontból aktív lakosok MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 10
körében is igen magas munkanélküliség figyelhető meg. Mindezek érdekében szükség van egyrészt az aktív lakosság piacképes ismeretekkel, szakmákkal való felruházására, másrészt az inaktív, a munkaerőpiacról kivonult lakosok munkaerőpiaci reintegrációjának segítésére. Ennek során fejleszteni kell az alap és középfokú oktatás, szakképzés intézményeit, az oktatott szakmákat, képzési, átképzési és továbbképzési programokat kell szervezni, és speciális tanácsadással, szolgáltatásokkal kell támogatni a hátrányos helyzetűek munkaerőpiaci reintegrációját. Az életminőség másik alapfeltétele a társadalmi és természeti környezet minősége, ezek egy része alapvető feltétele a vállalkozások versenyképes működésének, másrészt a mindennapi élet létesítményei elengedhetetlenek egy település, kistérség vonzóvá tételéhez. A biztonságos élet megteremtéséhez szükséges infrastruktúra kiépítése nem hozzájárul a kistérség tényleges fejlődéséhez, a hiányosságok pótlása pusztán az alapot jelenti a későbbi fejlődéshez. A megfelelő infrastruktúra (árvízvédelem, szennyvíz, ivóvíz, közlekedés, stb.) a modern társadalom alapját képezi, ezek hiányában a települések lakosságmegtartó képessége csökken. Ezek biztosítása tehát a stratégia megvalósításának egyik alapját jelenti. Azonban az életminőség szempontjából meghatározó magának a társadalmi környezetnek a minősége is, az alapokon felül szükség van minőségi tényezőkre is. Ilyen például a településkép, a rendezett közterek látványa, a települési zöldfelületek és parkok megléte, de ide tartoznak a településeken kívüli erdők, természeti területek, melyek az ember érintetlen természet iránti igényét elégítik ki. Szükség van rekreációs lehetőségekre, a szabadidő (kulturális élet, sportolási lehetőségek, rendezvények, stb.) kulturált eltöltésének biztosítására. Ugyanakkor rendkívül fontos magának a közösségnek az összetartása, valamint a közösség által nyújtott szolgáltatásoknak az elérhetősége és minősége. A szociális ellátás, az alapfokú oktatási intézmények megléte szükségesek a megfelelő életfeltételek biztosításához. Mindezeken túl ki kell építeni egy pozitív térségi image-t, amely a térségi azonosságtudat kialakulását, erősödését segíti. 2. STRATÉGIAI IRÁNYVONALAK A jövőképben és a misszióban megfogalmazottak elérésére a kistérség vezetősége kijelölte azokat a stratégiai irányvonalakat, melyeknek központi helyen kell szerepelniük a stratégiai célok kialakítása, a prioritások és alprogramok meghatározása során. A stratégiai irányvonalak adottságok és problémák csoportokban kerültek kialakításra. Az adottságok képviselik azokat a belső erősségeket és kedvező külső folyamatokat, amelyekre a kistérség fejlődése alapozható, míg a problémák azok a gyengeségek és külső veszélyek, amelyek a legnagyobb akadályt képezik a kistérség sikeres fejlődésében. Adottságok: Kihasználatlan természeti értékek: Ecsedi láp, Holt-Szamos A kistérség turisztikai potenciálja jelenleg alig kerül hasznosításra, ennek egyik oka a látnivalók rossz állapota, és a szolgáltatások kiépítetlensége. A kistérség jelentős természeti értékekkel rendelkezik, ezek jelenlegi formájukban csak korlátozottan alkalmasak turisztikai célokra. Mindféleképp szükséges a természeti értékek fejlesztése, hasznosításuk javítása. Optomechatronikai high-tech vállalkozások A Mátészalkai ipari parkban működő optomechatronikai vállalkozások meghatározó szerepet töltenek be a kistérség gazdaságában, árbevételükkel és a foglalkoztatottak számával kiemelkednek a többi vállalkozás közül. Elő kell segíteni ezen vállalkozások fejlesztéseit, a közöttük lévő együttműködés közösségi alapjainak megteremtését. Mátészalkai ipari park A kistérség meghatározó gazdasági központja a Mátészalkai ipari park. Az infrastruktúra és a szolgáltatások fejlesztésével a terület versenyképes MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 11
telephelykínálattal tud megjelenni a potenciális befektetőknél, elősegítve új vállalkozások kistérségbe települését, új munkahelyek létesítését. Oktatási intézmények A kistérség két városában számos oktatási intézmény működik, a középfokú és felsőfokú képzések széles spektrumát kínálva a tanulni szándékozóknak. Mátészalka térségi oktatási központ szerepére építve elősegíthető a lakosság iskolai végzettségének növelése, valamint a szakképzettség javítása. Termálfürdő fejlesztése A Mátészalkán működő termálfürdő továbbfejlesztése révén a városban működő kórház egészségügyi szolgáltatásira és kapacitásaira építve hosszú távon meghonosítható a gyógyturizmus a kistérségben. Ez a természeti értékekkel kombinálva lehetőséget biztosít a wellness-szolgáltatások kialakítására is. Problémák: Strukturális problémák a munkaerőpiacon, rendkívül alacsony gazdasági aktivitás A kistérség jövője szempontjából meghatározó a foglalkoztatási szint növelése, az inaktív lakosok munkaerőpiacra való visszavezetése. Ezek hiányában nem javíthatók jelentős mértékben a jövedelmi viszonyok a kistérségben, valamint a települések lakosságmegtartó képessége is erodálódik. Kedvezőtlen demográfiai folyamatok A munkaképes korú lakosság folyamatos elvándorlása már középtávon is a térség fejlődésének gátjává válhat, szociális válságot idézve elő. A munkaerő-kínálat csökkenésével a vállalkozások növekedési potenciálja is csökken, a térség kevés aktív keresője nem képes elegendő jövedelmet termelni a nagyszámú inaktív és eltartott személy ellátásához. A problémát súlyosbítja a hátrányos helyzetű lakosok magas aránya a kistérségben. A nagyszámú roma lakosság körében sokkal nagyobb mértékű a munkanélküliség, iskolai végzettségük pedig alacsonyabb a térségi átlagnál. Alacsony a lakosság iskolai végzettsége A szakképzetlen, alacsony iskolai végzettséggel rendelkező munkaerő szintén akadálya a fejlődésnek, a vállalkozások versenyképességének javítása érdekében szükség van a lakosság iskolázottságának növelése. Kimondottan alacsony a felsőfokú végzettségűek aránya, amely akadályozza a jelen lévő multinacionális vállalatok fejlesztéseit is. Kihasználatlan turisztikai adottságok A kistérségben a turizmus nem rendelkezik hagyományokkal, bár a látnivalók sem képviselnek jelentős vonzerőt. Ugyanakkor a látnivalók kiépítetlensége, a rossz állapota, az információk és minőségi szolgáltatások hiánya következtében a kistérség a lehetőségekhez képest nem használja ki eléggé a turizmusban rejlő jövedelmi, foglalkoztatási lehetőségeket. Közművek hiányosságai A fejlődés és a lakosságmegtartó képesség alapja a kommunális infrastruktúra biztosítása. A térség számos településé szorul fejlesztésre az úthálózat, a vízhálózat, a szennyvízhálózat kiépítettsége rendkívül alacsony. A ár- és belvíz elleni védelem infrastruktúrája szintén fejlesztéseket követel meg. Ezek kiépítésének hiányában nem valósítható meg a kistérség sikeres felzárkózása, fejlődése. MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 12
3. STRATÉGIAI CÉLRENDSZER A jövőképben és a misszióban foglaltak alapján, a stratégiai irányvonalak figyelembe vételével az alapján három stratégiai cél képezhető le. Az alábbi ábra a kistérség célrendszerét mutatja be. Központi helyen a fejlesztés alapcélja, a misszió áll, az alatt helyezkedik a három stratégiai cél, és azok alatt az egyes részcélok (összesen hét). A kialakított stratégiai célok a következők: 1. Foglalkoztatási lehetőségek bővítése 2. Munkaerőpiaci részvétel növelése 3. Minőségi társadalmi és természeti környezet biztosítása 1. ábra Stratégiai célrendszer Az életminőség javítása a Mátészalkai kistérségben. Foglalkoztatási lehetőségek bővítése Minőségi társadalmi és természeti környezet biztosítása Munkaerőpiaci részvétel növelése Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása Tőkevonzó képesség javítása A környezetbiztonság növelése A környezet minőségének javítása Közösségfejlesztés Piacképes tudással rendelkező munkaerő biztosítása Munkaerőpiaci reintegráció segítése A következőkben részletesen bemutatásra kerülnek a stratégiai célok és azok részcéljai. 1. Foglalkoztatási lehetőségek bővítése A koncepció helyzetelemzése részletesen elemzi a kistérség gazdasági-társadalmi folyamatait. Ezek alapján a térség egyik legmeghatározóbb, központi problémája a munkalehetőségek hiánya. A korábban működő mezőgazdasági nagyüzemek megszűnése, az ipari létesítmények létszámleépítése, valamint az országon belüli ingázási lehetőségek radikális csökkenése következtében a térségben egy igen jelentős munkaerő-többlet keletkezett. Ezt a szabad munkaerőt nem képes a mai napig felszívni a térség gazdasága. Ez eredményezi a térség magas munkanélküliségi rátáját, a foglalkoztatottak rendkívül alacsony arányát, valamint a szintén alacsony aktivitási rátát. A kistérség gazdasági szerkezete nem tekinthető korszerűnek. A mezőgazdaság magas részesedése a gazdaságon belül kedvezőtlen termelési adottságokkal és versenyképtelen birtokstruktúrával párosul, kevés az igazi árutermelő gazdaság. Az iparban bár működnek jelentős multinacionális vállalkozások, valamint termelnek korábbi gyárak utódvállalatai, ezek nem képesek dinamizálni a térség vállalkozásait, azok alacsony tőkeerejükből kifolyólag nem képesek bekapcsolódni a nagyvállalatok beszállítói hálózatába. A szolgáltató szektor alacsony részesedése MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 13
szintén a térség elmaradott gazdasági szerkezetét jelzi. Idegenforgalmi szolgáltatások Mátészalkán kívül szinte nincsenek is a térségben, az ágazat minimális kapacitással rendelkezik. A jelentős foglalkoztatási potenciált rejtő tercier szektor országos szintű térhódítása viszont még nem érte el a kistérséget. A vállalkozások száma alacsony, legtöbbjük költséghatékony szervezeti formában, alacsony létszámot foglalkoztatva működik. Külső befektetők térségbe vonzását akadályozza az üzleti infrastruktúra hiánya, valamint a szakképzetlen munkaerő, melyet nem képes ellensúlyozni a működő ipari park. A térség rossz közúti megközelíthetősége, Budapesttől való nagy távolság végképp ellehetetleníti a térség tőkevonzó képességét. A foglalkoztatási problémák leküzdése igen nehéz feladat, közösségi eszközökkel csak közvetve segíthető. A munkahelyek teremtését szolgálja a gazdasági szerkezet diverzifikációja, a térségi adottságok alaposabb hasznosítása. E mellett szükség van a kistérség tőkevonzó képességének javítására, de legalábbis a hátrányok fokozatos leküzdésére. A foglalkoztatás növelését az alábbi részcélok megvalósításán keresztül lehet elérni: a) Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása b) Tőkevonzó képesség javítása a) Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása A kistérség gazdasági szerkezetének modernizálásához ez egyik legfontosabb a térség vállalkozási szerkezetére jellemző kettősség oldása. Elő kell segíteni a vállalkozások közötti együttműködést, a beszállítói és partneri kapcsolatok kialakulását a térségben jelen lévő multinacionális vállalatok, a helyi kis- és középvállalatok között. Ennek érdekében szükséges a kkv-k versenyképességének javítása, új vállalkozások indítását célzó fejlesztések megvalósítása, az üzleti szolgáltatások körének bővítése. A kistérségben az igen jelentős részesedéssel rendelkező mezőgazdaság modernizálása is szükséges. Meg kell határozni a kistérség mezőgazdasági erősségeit, azaz az adottságoknak megfelelően mely termelési ágak életképesek, s a kieső kapacitások hogyan hasznosíthatók, továbbá melyek az alternatív jövedelemszerzés mezőgazdasági forrásai. A kistérség elmaradott szolgáltató szektorának fejlesztése is szükséges, kiemelt hangsúlyt fektetve a jelenleg szinte alig hasznosított turisztikai adottságok hasznosítására. Szükséges a látnivalók felújítása, a térségi turisztikai együttműködés fejlesztése, valamint a hiányzó szolgáltatások kiépítése. b) Tőkevonzó képesség javítása A külföldi befektetők vonzása, megtelepedési feltételeik biztosítása, és a vállalkozások megtartása jelentős részben a kistérségen múlik. A külföldi vállalkozások igényeihez igazodó ipari, szolgáltató területek kialakítása, üzleti szolgáltató tevékenységet kiszolgáló szervezeti keretek biztosítása, szakképzett humán erőforrásbázis rendelkezésre állása a befektetők számára kulcsfontosságú tényező. Az infrastruktúra, a szolgáltatások és a munkaerő mellett rendkívül fontos egy pozitív térségi image kialakítása, egy aktív térségi befektetés-ösztönzési tevékenység beindítása. A tőkevonzó képesség javításához elengedhetetlen az alapvető kommunális infrastruktúra, kiemelten a szennyvízrendszer és az úthálózat kiépítése. Ezek hiánya alááshatja az új befektetők térségbe vonzását. MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 14
2. Munkaerőpiaci részvétel növelése A kistérségben megfigyelhető magas munkanélküliség nem egyedül a vállalkozások alacsony munkahelyteremtő képességének eredménye. A foglalkoztatás bővülését megnehezítik a kistérség munkaerőpiacán tapasztalható súlyos strukturális problémák. A legnagyobb problémát az alacsony gazdasági aktivitás jelenti, azaz a térségben kiemelkedő az eltartottak és az inaktív keresők aránya. Mindezek mellett a gazdaságilag aktív népességen belül is jellemző a magas munkanélküliség, tehát az aktív lakosság jelentős része nem talál munkát. A magas munkanélküliség egyik fő oka annak rossz szerkezete: az országos értéket jelentősen meghaladja mind a tartósan munka nélkül lévők, mind a pályakezdő munkanélküliek aránya. Mindkét esetben fontos szerepet tölt be a munkaerő képzettsége, a piacképes tudás vagy szakma hiánya. A térségben kiemelten kell kezelni az inaktív lakosság munkaerőpiaci visszatérését célzó tevékenységeket. Az inaktív lakosság alacsony motivációja, a szakismeretek és a munkaerőpiaci információ hiánya negatívan befolyásolják az újbóli munkavállalást. Ezek kiemelten jelentkeznek a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokban, valamint a roma lakosság körében. Mindezek alapján egyértelműen javasolt a térség képzési és felnőttképzési rendszerének felülvizsgálata. A munkaerőpiaci részvétel növelését a program az alábbi részcélok megvalósításán keresztül kívánja elérni: a) Piacképes tudással rendelkező munkaerő biztosítása b) Munkaerőpiaci reintegráció elősegítése a) Piacképes tudással rendelkező munkaerő biztosítása A gazdasági aktivitás növekedését, és ezzel egyidejűleg a munkanélküliség csökkenését is elősegíti a munkaerő képzettségi szintjének és szerkezetének javítása. Piacképes ismeretek birtokában egyrészt elérhetők a fenti célok, de közvetve hozzájárul a vállalkozások versenyképességének növeléséhez is. A magas színvonalú oktatási, szakképzési rendszer, és az ezt kiszolgáló infrastrukturális háttér minőségi munkaerő-kínálatot képes nyújtani a helyi és külföldi vállalkozások számára. Elengedhetetlen a vállalkozások igényeinek felmérése, azaz olyan szakmák és ismeretek oktatása szükséges, amelyek iránt kereslet mutatkozik a piacon. b) Munkaerőpiaci reintegráció elősegítése A kistérségben jelentős számban képviseltetik magukat hátrányos helyzetű rétegek. Elhelyezkedési esélyeik növeléséhez kistérségi összefogás szükséges, melynek célja a munkaerőpiacról kiszorult csoportok, kiemelten a tartósan munka nélkül lévők, nők és romák integrációja, az esélyegyenlőség megteremtése. Ezt képzési, átképzési és felzárkóztatási programok indításával, foglalkoztatási programokkal és tehetséggondozással lehet segíteni. 3. Minőségi társadalmi és természeti környezet biztosítása A harmadik stratégiai cél az életminőség egy újabb aspektusára koncentrál, a bennünket körülvevő társadalmi és természeti környezet hiányosságai, szolgáltatásai, a közösség és intézményeinek működése mind-mind nagymértékben hozzájárulnak az életminőséghez. A jövőképben megfogalmazott állapot eléréséhez számos infrastrukturális hiányosságot kell felszámolni, valamint meg kell teremteni a MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 15
lakosság magasabb szintű elvárásainak is a feltételeit (településkép, rekreációs lehetőségek). A kistérség települései között jelentős eltérések nem figyelhetők meg, a térségközpont Mátészalka - nagyságánál fogva - jobb helyzetben van a térség többi településnél. Ugyanakkor a kistérség egészére jellemző a népesség elvándorlása, melynek megállítása a térség jövőjének kulcsa. A munkalehetőségek biztosítása mellett a környezet állapota játszik fontos szerepet a kistérség népességmegtartó képességének javításában. Az élhető társadalmi és természeti környezet kialakítása az alábbi részcélok megvalósításával érhető el: a) A környezetbiztonság növelése b) A környezet minőségének javítása c) Közösségfejlesztés a) A környezetbiztonság növelése Az életminőség javításához alapvető a környezeti veszélyek megszüntetése vagy minimalizálása. Az alapvető kommunális és egyéb infrastruktúrák hiánya a mindennapi élet alapjait veszélyezteti. A kistérség ár- és belvízveszélyes területen helyezkedik el, a Szamoson és a Krasznán igen gyakran vonul le jelentős árhullám. Az árvizek elleni védekezés egyik kiemelt létesítménye a töltésrendszer, ami folyamatos karbantartást és figyelmet igényel. Az utóbbi évek nagy árvizei miatt egy vésztározó kialakítása is tervben van a térségben. Mindezek mellett a folyók magas vízállása, a nagy esőzések igen jelentős belvízkárokat okoznak. Fontos feladat a csapadékvíz és a belvíz elvezetésének megoldása mind a települések belterületein, mind a külterületeken. A vízelvezetés speciális helyzete miatt ezt csak térségi együttműködésben, a szomszédos érintett területekkel közösen lehet megvalósítani. Egy másik fontos tényező a térségi vízbázisok védelme. A szennyvízhálózat alacsony térségi kiépítettsége miatt igen komoly szennyezési forrást jelent a talajvízbe, és onnan a folyókba szivárgó kommunális folyékony hulladék. Az infrastruktúra kiépítésével az alapvető higiénés feltételek biztosíthatók. Egy rendkívül fontos probléma a kistérség szinte valamennyi településén az ivóvízminőség. A víz magas ammónium-, arzén- és nitrát tartalmának csökkentése az életminőség alapjainak biztosítása érdekében szükséges. Egy másik, speciális tényező a közlekedésbiztonság. Az utak rossz állapota, az összekötő utak hiánya miatt a közúti közlekedés feltételei kedvezőtlenek. Különösen nagy probléma a kerékpárutak hiánya, a kistérségben rendkívül gyakran fordul elő súlyos kerékpáros baleset. Ezek megelőzése érdekében javasolt egy térségi kerékpárút-program elindítása. b) A környezet minőségének javítása A lakosság életminőségének fontos tényezője a közvetlen lakókörnyezet minősége, a pozitív vizuális hatás. A településkép-fejlesztés hozzájárul egyrészt a népesség megtartásához, másrészt pedig a kistérségben tervezett kisléptékű turisztikai fejlesztések elengedhetetlen előfeltétele a rendezett környezet kialakítása. A települések magjának felújítását, rekonstrukcióját a hagyományokat tükröző állapot helyreállítása révén kell elvégezni. A közterek felújítása, kialakítása mellett MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 16
törekedni kell a lakosok bevonására is oly módon, hogy a magánházak udvara, előkertje is a településképbe illeszkedve legyen kialakítva. Fontos tehát a lakosság bevonása a településszépítés folyamatába, a tiszta udvar, ház kialakítása iránti igény feltámasztása. A településvezetők által kijelölt, fontosabb, értékkel bíró épületek, építmények felújítása, funkcióval való felruházása különösen fontos. A kistérség minden településén találhatók ilyen épületek. Mindezek mellett rendkívül fontos a települési zöldfelületek növelése, parkok kialakítása. Továbbá szükséges a szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása, a rekreációs lehetőségek fejlesztése. Javasolt egyrészt az aktív pihenéshez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése (pl.: sportpályák, sportolási lehetőségek, horgásztavak), másrészt a pihenést, kikapcsolódást szolgáló pihenőparkok, zöldfelületek kialakítása. A kistérségben található természeti értékek védelme kiemelt fontosságú. Az erdők, folyópartok, árterek és mocsarak természetes állapotban való megőrzése, vagy abba való visszaállítása hozzájárul a térség turisztikai potenciáljának növekedéséhez is. Továbbá a természetvédelemhez kapcsolódó feladatok szorosan összefüggnek a környezeti, kommunális beruházásokkal, például a szelektív hulladékgyűjtési akciókkal, vagy a szennyvízhálózat korszerűsítésével. Mindkét cél a természet védelmét, a lakókörnyezet megóvását, egészséges életkörülmények kialakítását szolgálja. A természeti értékek védelme, az ökoszisztéma egyensúlyának fenntartása valamennyi település közös érdeke. c) Közösségfejlesztés Egy közösség működésében rendkívül fontos szerepet töltenek be a közösség által a tagjainak nyújtott szolgáltatások, valamint az, hogy a közösség milyen eszközökkel segíti nehéz helyzetben lévő tagjait. A közösségfejlesztés egyik meghatározó eleme az alapvető települési funkciók működése, azaz az alapfokú oktatás és nevelés, az egészségügyi és szociális intézmények megfelelő működése. Biztosítani kell az óvodák működését, a gyerekek általános iskolai oktatásához szükséges feltételeket (infrastruktúra, eszközök, tanárok). Ez utóbbiak esetében a települések eltérő demográfiai folyamatainak figyelembe vételével javasolt az intézményi társulások kialakításának vizsgálata. A szociális ellátás fejlesztése alapvetően az időskorúak ellátásának fejlesztését célozza. A térségben viszonylag több településen működik bentlakásos idősek otthona, és több megyei kezelésű létesítmény is található. Mindezek mellett meg kell vizsgálni, hogy mely településeken van mód további idősek otthona kialakítására, mivel egyrészt a beruházás volumene és a létesítmények fenntartása is komoly pénzügyi nehézségeket okozhat az önkormányzatoknak. Ugyanakkor szorgalmazni kell a településeken a házi gondozás kialakítását, a lehetőségekhez képest a legteljesebb körű segítséget meg kell adni az időseknek az otthonmaradásra. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az idősekre nincs jó hatással a megszokott környezet elhagyása, sok esetben rendkívül gyorsan rosszra fordul állapotuk. A kistérség belső kohéziójának erősítése érdekében mindenféleképp segíteni kell a hátrányos helyzetű rétegek társadalmi és munkaerőpiaci reintegrációját. A kistérség magas roma lakossága külön segítséget igényel. Felzárkóztatási és képzési programokat kell szervezni, foglalkoztatási programokkal kell elősegíteni a célcsoport munkához jutását. Ugyanakkor el kell indítani a hosszú távú tehetséggondozási, nevelési programokat is, mivel ezek hozhatják meg a várt eredményeket. A közösségfejlesztés újabb eleme szintén a kistérség belső kohéziójának kialakítását célozza. Települési és térségi szinten is hiányzik a markáns, a terület jellegét tükröző, pozitív üzenetet hordozó image, önmeghatározás. A kohézió kialakítása hosszú távú folyamat, ez az elem ennek a tudatos tervezéséhez kíván hozzájárulni, amely a térség lakosságának bevonását és aktív közreműködését igényli. MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 17
4. JAVASOLT PRIORITÁSOK A felvázolt stratégiai célok, illetve a megvalósításukat támogató részcélok négy prioritás köré szerveződnek. A prioritások sorrendje nem jelent fontossági sorrendet, azok megvalósítása az egymással való szoros kapcsolatok miatt párhuzamosan szükséges. Prioritás A Versenyképes kistérség A prioritás a gazdaság fejlesztését, diverzifikációját célozza. A térség ipari hagyományaira építve kiemelten kezeli a működő vállalkozások gazdasági aktivitásának, versenyképességének fokozását, az együttműködés növelését, s széleskörű befektetés-ösztönzési tevékenységet határoz meg további vállalkozások térségbe vonzása érdekében. A javasolt alprogramok a modern üzleti infrastruktúrák kiépítését, vállalkozói kapcsolatok elmélyítését, szélesítését, a vállalkozási környezet infrastrukturális elemeinek javítását, valamint a munkaerő fejlesztését foglalják magukba. Prioritás B Biztonságos környezet A prioritás az életminőség környezeti feltételeinek javítását célozza, elsősorban az infrastrukturális hiányosságok felszámolása révén. A környezet és a közösség védelméhez elengedhetetlen az árvízvédelem infrastruktúrájának fejlesztése, a bel- és csapadékvíz elvezetésének megoldása, a vízhálózat rekonstrukciója, valamint a szennyvízhálózat és -kezelés fejlesztése. A természeti értékek rehabilitációja és megőrzése szintén segíti az életminőség növekedését. Prioritás C Fejlődő vidék A prioritás elsősorban a kistérség vidéki területein a települések lakosságmegtartó képességének növelését, valamint az alternatív jövedelmi lehetőségek fejlesztése révén a lakosság foglalkoztatásának elősegítését célozza. Ennek megfelelően egyrészt a mezőgazdasági szerkezetátalakítást, az adottságoknak megfelelő termékstruktúra kialakítását, másrészt a turizmusban rejlő, eddig nem megfelelően hasznosított potenciál fejlesztését ösztönzi. A térségi kohézió és a települések lakosságmegtartó képessége érdekében egyrészt a belterületi úthálózat, az összekötő utak, illetve a térségi kerékpárút-hálózat infrastruktúrájának korszerűsítését, másrészt a rendezett települési környezet, a közterek- és épületek felújítását célzó alprogramokat jelöli ki. Prioritás D Élhető kistérség A prioritás a közösségi szolgáltatások feltételeinek javítását célozza. A települések lakossága számára meghatározó az alapfokú nevelés és oktatás intézményeinek működése. Ebből kifolyólag az óvodák és általános iskolák működési feltételeinek javítását célozza az első alprogram. Egy közösség életében meghatározó az időskorúak, valamint a hátrányos helyzetű lakosság segítése. Ezért az idősotthonok fejlesztésével párhuzamosan javasolt a házi gondozás rendszerének kiépítése, bővítése, valamint a hátrányos helyzetű lakosság társadalmi, munkaerőpiaci reintegrációját célzó programok beindítása (képzési, foglalkoztatási program, tehetséggondozás). A szabadidő kulturált eltöltése érdekében a rekreációs lehetőségek infrastruktúrájának fejlesztése szükséges. A települési sportesemények, a sportegyesületek működése a települési kohézió egyik fontos eleme. MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 18
5. HORIZONTÁLIS TÉMÁK A prioritások mellett létezik három olyan általános, horizontális elv, amely egyik konkrét területhez sem kapcsolható igazán, mégis át kell hogy hasson minden alprogramot. Ezek közül kettő a fenntartható fejlődés és az esélyegyenlőség az Európai Unió és a Nemzeti Fejlesztési Terv horizontális témái, a harmadik, a határmenti együttműködés pedig a Mátészalkai kistérség speciális, határmenti elhelyezkedéséből fakad. Az alapelv érvényesülését nem elegendő a tervezés során figyelembe venni, azt érvényre kell juttatni a program megvalósítása és monitoringja során is. A fenntartható fejlődés horizontális elv az erőforrások fenntartható felhasználására ösztönöz, és a természeti, a gazdasági és a társadalmi környezet harmonikus fejlesztését szorgalmazza. Az alapelv szükségességét egyrészt a makro-tervekhez való kötelező illeszkedés is előírja, másrészt a Mátészalkai kistérség belső folyamatai is indokolják annak hangsúlyozását. A térség hosszú távú fejlődése csak úgy biztosítható, ha a fejlesztések előkészítése és megvalósítása során maximálisan figyelembe vételre kerülnek az egyes beruházások környezeti és társadalmi aspektusai is. Az elvándorlási folyamat megállításához mindenféleképp újfajta megközelítés szükséges, a gazdaság egyoldalú fejlesztése mellett figyelembe kell venni a társadalmi és a természeti környezet fejlesztését is. Mindezekből kifolyólag a program stratégiai céljai között önálló célként szerepel a minőségi társadalmi és természeti környezet, amely lényegében kiegészíti a másik két stratégiai célt, melyek a gazdasági környezet fejlesztését célozzák. Az esélyegyenlőség horizontális elv a szélesebb körben vett esélyegyenlőség biztosítását célozza, minden állampolgár számára megteremteni az egyenlő esélyeket a környezettől az oktatásig és munkavállalásig. A horizontális elv központi célcsoportját alkotják a nők, a fogyatékkal élő emberek, valamint a roma emberek. A kistérség kedvezőtlen demográfiai folyamatai, a formálódó szociális válság következtében a kötelező makro-illeszkedés nélkül is központi részét képezné a koncepciónak az esélyegyenlőség. A kistérség alacsony aktivitási rátája, a munkaerőpiacról kiszorul inaktív és eltartott lakosok magas száma, a halmozottan hátrányos helyzetű roma lakosok növekvő száma mind-mind indokolja a téma külön hangsúlyozását. A Munkaerőpiaci részvétel növelése stratégia cél közvetlenül az esélyegyenlőséget szorgalmazó célokat jelöl ki, de több részcél közvetve is elősegíti a horizontális elv érvényesülését. A határmenti együttműködés horizontális elv azt jelenti, hogy a térség határmenti elhelyezkedését figyelembe kell venni a térég adottságainak hasznosításakor, valamint a közös problémák megoldása során. A határmenti együttműködést az indokolja, hogy a kistérséget hagyományosan szoros gazdasági-társadalmi kapcsolatok fűzik a romániai Szatmár-megyéhez, korábban egy közigazgatási egységet alkotott. A közös történelmi és kulturális múlt, a közös, határokon átnyúló problémák közös cselekvést igényelnek. A természeti értékek megóvása, a környezeti problémák kezelése és megelőzése tipikus területei a határokon átnyúló együttműködésnek. Egy másik terület a vállalkozások közötti együttműködések, a gazdasági kapcsolatok erősítése, bár ez önszerveződő módon, piaci alapon is szerveződik. A stratégiai célok mindegyike tartalmaz olyan elemeket, melyek határmenti együttműködés keretei között kezelhetők, vagy közösen jobb eredményeket lehet elérni, mint külön-külön közelítve meg a problémákat. MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 19
6. ALPROGRAMOK ÁTTEKINTÉSE PRIORITÁS A VERSENYKÉPES KISTÉRSÉG PRIORITÁS B BIZTONSÁGOS KÖRNYEZET PRIORITÁS C FEJLŐDŐ VIDÉK PRIORITÁS D ÉLHETŐ KISTÉRSÉG A/1. Tőkevonzó-képesség javítása A/1.1. Üzleti infrastruktúra fejlesztése A/1.2. Befektetés-ösztönzés B/1. Ár- és belvízvédelem B/1.1. Árvízvédelem a Szamos és Kraszna közén B/1.2. Csapadék- és belvízelvezető rendszerek kiépítése és felújítása C/1. Alternatív mezőgazdaság C/.1.1. Ökológiai és biogazdálkodás ösztönzése C/.1.2. Erdősítés C/.1.3. Energianövények termesztése D/1. Oktatási és nevelési intézmények fejlesztése D/1.1. Alapfokú nevelés intézményeinek fejlesztése D/1.2. Általános iskolai oktatás feltételeinek javítása A/2. Vállalkozások közötti együttműködések A/2.1. Optomechatronikai vállalkozások közötti együttműködés A/2.2. Beszállítói hálózatok kialakítása B/2. Vízminőség védelme B/2.1. Ivóvízhálózat korszerűsítése B/2.2. Szennyvízhálózat bővítése C/2. Turisztikai kínálat bővítése C/2.1. Idegenforgalmi vonzerők felújítása C/2.2. Idegenforgalmi szolgáltatások fejlesztése C/2.3. Település-rehabilitáció D/2. Rekreációs lehetőségek bővítése D/2.1. Rekreációs és szabadidős létesítmények kialakítása D/2.2. Közösségi és kulturális programok A/3. Kis- és közepes vállalkozások fejlesztése A/3.1. Üzleti szolgáltatások bővítése A/3.2. Vállalkozások technológiai korszerűsítése B/3. Hulladékgazdálkodás B/3.1. Korszerű hulladékgazdálkodás B/3.2. Környezeti nevelési programok C/3. Turisztikai együttműködés erősítése C/3.1. Turisztikai programcsomagok kialakítása C/3.2. Turisztikai marketing D/3. Szociális infrastruktúra fejlesztése D/3.1. Szociális intézmények infrastruktúrájának fejlesztése D/3.2. Szociális ápoló-szolgálat és jelzőrendszer kiépítése A/4. Humánerőforrás fejlesztése A/4.1. Átképzési programok szervezése A/4.2. Szakképzés és felnőttképzés fejlesztése B/4. Tájrehabilitáció, természetvédelem B/4.1. Természeti területek rehabilitációja C/4. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése C/4.1. Térségi úthálózat fejlesztése C/4.2. Térségi kerékpárút-hálózat fejlesztése D/4. Hátrányos helyzetűek társadalmi integrációja D/4.1. Felzárkóztatási programok D/4.2. Roma mentori program D/4.3. Foglalkoztatási programok MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 20