A 2014/15-es tanév LÓCZY LAJOS ORSZÁGOS FÖLDRAJZVERSENY 2. írásbeli fordulójának feladatai a 9. évfolyam számára Figyelem! A feladatok megoldásához segédeszközök NEM használhatók. Könyvet a versenyre bevinni tilos! A megoldólap adatait kék tollal, nyomtatott nagybetűkkel töltse ki! Az egybetűs válaszoknál ügyeljen a betű pontos azonosíthatóságára! A megoldólapon javítani, átírni, radírozni, stb. NEM szabad! A számításokat a megoldólap hátoldalán végezze el! Az elérhető maximális pontszám 120. A feladatok megoldására 180 perc áll rendelkezésre!
I. Teszt-Elek 10 pont Válassza ki a helyes válaszokat, illetve egészítse ki az alábbi mondatokat! 1. Honnan válik ki a platina? A) Izzó magmából B) Hidrotermás oldatokból C) Magmamaradékból D) Torlatokból 2. Melyik hegység keletkezett a földtörténeti harmadidőszakban? A) Massif Central B) Andok C) Appalache D) Nagy-Vízválasztó-hegység 3. Melyik víz az, mely nyomása miatt feltörhet? A) talajnedvesség B) talajvíz C) rétegvíz D) karsztvíz 4. Milyen magasan helyezkedik el hazánk fölött a tropopauza? A) 10-12 km B) 20-22 km C) 30-35 km D) 50 km 5. Mi hozta létre a Föld belsejének magas hőmérsékletét? A) Az asztenoszféra magmaáramlásai B) A radioaktív anyagok bomlása C) A hidrogén héliummá való, atommagreakcióban lejátszódó átalakulása D) Vulkáni tevékenység 6. A szárazföldi kéreg átlagos vastagsága: A) 7-11 km B) 70-100 km C) 35-40 km D) 700 km 7. A déli félgömb trópusi nyári monszunjának iránya: A) DK-i B) DNy-i C) ÉK-i D) ÉNy-i 8. Hol található turzásháromszög? A) Nagyberek B) Hel-félsziget C) Szántód D) Chalkidiki-fésziget 9. A Börzsöny fő építőkőzete a(z) A) gránit B) andezit C) riolit D) mészkő 10. A földtörténeti óidőben keletkezett A) Badacsony B) Dél-kínai-hegyvidék C) Kopet-dag D) Ural
II. A legnagyszerűbb művész alkotásai 10 pont Milyen erőhatások alakították a képen látható tájakat, egyedi formákat? A) a természet építő munkája C) mindkettő B) a természet pusztító munkája D) egyik sem 1. Mint egy felnyitott könyv 2. Gyapotkastély tündérmedencéi 3. Földalatti Kristálypalota 4. Legdélcegebb hegy 5. Ki kivel van? 6. Avantgárd kőszobor 3
7. Na most merre van a tenger? 8. Vajon vízmértékekkel készült? 9. Kicsik nagy alkotása 10. Küklopszok sakkoztak? Versenyen kívül 4
III. Égi randevúsorozat 10 pont 2015 első három hónapjában fantasztikus égi találkozássorozat zajlott a csillagászok nagy örömére. I. 2015. január 19-29. Forrás: http://www.jpl.nasa.gov/news/news.php?feature=4441 II. 2015. február 20. Forrás: Looking West-Northwest http://astricus.blogspot.hu/2015_02_01_archive.html http://www.skyandtelescope.com/press-releases/close-conjunction-of-venus-and-mars/ http://www.sydneyobservatory.com.au/wp-content/uploads/2015/02/marsnearvenusandmoon.feb21.2015.png III. 2015. március 20. Forrás: https://www.idokep.hu/keptar/album http://www.daveswordsofwisdom.com/2015/03/supermoon-solar-eclipse-march-20th-2015.html 5
Válaszoljon a kérdésekre az ábrák és tudása alapján! 1. Az égitestek mely családjába tartozott az I. ábrán Földet súroló kb. 300 méter átmérőjű 2004 BL86, mely alig több mint egymillió kilométerrel suhant el mellettünk, így kisebb amatőr távcsövekkel is meg lehetett figyelni? 2. Megközelítőleg hány kilométerre lehetett ekkor a Naptól a 2004 BL86? 3. A legközelebbi hasonló közelítésre 2256. január 29-én kerül sor. Addig 131-szer kerüli meg a Napot. Mennyi a 2004 BL86 keringési ideje? 4. A hármas találka viszonylag ritka. A II. eseményben ráadásul Földünk három legközelebbi szomszédja randevúzott igen szorosan egymással. Megközelítőleg milyen távolságban járt ekkor Földünktől a Mars? (Nap-Mars távolság ~1,5CsE) 5. Aznap délben a Fundy-öbölben halászott Daniel. Kb. mekkora volt a dagály-apály szintkülönbsége? 6. Hány fokot mozdult el megközelítőleg a Hold a február 20 és 21-e között az égen? 7. A II. esemény jobb alsó ábrája szerint a Hold 21 és 22-e közötti látszólagos mozgásiránya közel 90 fokban eltér az első két ábrán láthatótól. Mi lehet ennek a furcsaságnak az oka? 8. A III. esemény viszonylag sűrűn előfordul, de a megfigyelhetőség szűk területe miatt mégis ritkán látható. Az első képet csak mely szigetcsoportról lehetett (volna) elkészíteni? 9. A második kép kb. hány órakor készülhetett Magyarországon? 10. Láthatta-e a Napfogyatkozást a pontosan az Északi-sarkon álló megfigyelő? 6
IV. Nagy bumm skála 15 pont A Pinatubo felhője Manila külvárosából G) Katmai M) Laki D) Ontake H) St Helens I) Yellowstone N) Vesuvio O) Thíra J) Chicón E) Pinatubo K) Pelée L) Ruiz A) Toba B) Krakatau F) Taupo C) Tambora 7
Éppen 200 éve történt a második évezred legnagyobb tűzhányókitörése, de ez is csak 7-es volt a VEI-skálán (Volcanic Explosivity Index), mely a földrengések Richter skálájához hasonlóan a vulkánkitörések erősségét logaritmikusan rangsorolja. Osztálytársa kiselőadást tartana a Föld nagy vulkánjairól, de a leírásokhoz tartozó térkép kulcsa elveszett. Segítsen neki párosítani a világ legjelentősebb tűzhányóiról szóló leírásokat a térképi betűjelükhöz! VEI-8-as szupervulkánok több mint 1000 km 3 nagyságrendű kidobott anyaggal. 1. Kb. 650 ezer évvel ezelőtti kitörése megalkotta a sárga kövek és a gejzírek földjét. 2. 75 ezer éve lezajlott szuperkitörése csaknem kiirtotta a homo sapiens-t. 3. Az utolsó szuperkitörés volt 28 500 évvel ezelőtt, de ekkor a maorik még nem éltek ott. VEI-7-es ultrapliniusi kitörések 100-1000 km 3 nagyságrendű kidobott anyaggal. 4. 3600 éve ókori kultúrák pusztulását okozta, egyesek Atlantisz legendáját is hozzá fűzik. 5. 1815-ben történt kitöréséhez fűződik a XIX. századi kis jégkorszak utolsó időszaka, mely egybeesett a naptevékenység felső Maunder-minimumával is. VEI-6-os szuperpliniusi kitörések 10-100 km 3 nagyságrendű kidobott anyaggal. 6. 1783-as szokatlanul erős kitörése szokatlanul hideg nyarakat eredményezett Európában. Egyesek szerint a francia forradalom kitörésében is szerepe volt az általa okozott élelmiszerhiánynak. 7. A tengerszorosban fekvő hegy 1883-as kitöréséhez szökőár és óriási hangjelenség társult. 8. 1912-es kitörése 50 km-es távolságra is eljuttatta a leggyilkosabb vulkáni anyagot, a levegőben rohanó izzófelhőt, mégis kevés áldozatot szedett. 9. 1991-ben zajlott kitörése az elmúlt 100 év egyetlen 6-os erejű kitörése, melynek földi klímára gyakorolt hatása a számítógépes klímamodellek tökéletesítéséhez is hozzájárult. VEI-5-ös pliniusi kitörések 1-10 km 3 nagyságrendű kidobott anyaggal. 10. Három város tragédiáját okozta váratlan kitörése. Plinius az első tudományos célú vulkán megfigyelő is áldozatul esett ennek, s ez máig intő jel a vulkanológus kutatóknak. 11. 1980-as, vártnál nagyobb oldalirányú robbanása 57 áldozatot szedett, köztük a USGS több munkatársát, még a vulkánt legjobban ismerő Dave Johnstont is megölte. 12. 1982-ben a Tehuantepeci-földszoros vulkánjának piroklaszt árjai 9 falut töröltek el a föld színéről, és a laharok 50 kilométerig pusztították el az infrastruktúrát is. Eközben nagy mennyiségű ként is juttatott a levegőbe, mely egyesek szerint az addigi legerősebb El Nino jelenséget okozta. Az extrém időjárásnak további több tízezer áldozata volt világszerte. VEI-4-es subpliniusi kitörés 0,1-1 km 3 nagyságrendű kidobott anyaggal. 13. 1902. május 8-án 7.52 kor Martinique sziget 30 ezres fővárosát totálisan elpusztította a vulkán izzófelhő-kirobbanása, mellyel a leghatékonyabb tömeggyilkos címet érdemelte ki. Mindössze két túlélő maradt, egyikük az ablaktalan börtönpince rabja volt. VEI-3-as erős kitörés 0,01-0,1 km 3 nagyságrendű kidobott anyaggal 14. 1985-ben a vulkáni hegy megolvasztott hósapkájából induló lahar 24 ezer áldozatot szedett a vulkántól 45 km-re lévő Armero városban, ezzel a modern világ legsúlyosabb kitörését produkálta. Pedig már komoly tudományos apparátussal figyelték tevékenységét. 15. Tavaly szeptember 27-én 56 turista esett áldozatul a teljesen váratlanul kirobbanó hegynek. A legmodernebb eszközök sem tudták előre jelezni a talajvíz és a magma találkozása miatt bekövetkezett nagyerejű freatikus robbanást. 8
V. Északi tengerek mentén 20 pont Pétert munkája északra szólította, előtte megpróbálta ismereteit kibővíteni. Vázlatában néhány szó elmosódott. Segíts neki, hogy újra teljes legyen irománya! Íme a füzet tartalma: A Norvégia partvidékét tagoló fjordok régi völgyek, melyekbe mára tenger húzódott be, régen ezeket (1.) szélesítették ki. A legnagyobb közülük a Jotunheimenből eredő (2.) fjord. A széles hegycsúcsok mindössze 2500 m körüliek, ilyen a hegység teteje, a/az (3.) is. A part mentén járó halászhajók hadának halzsákmánya jórészt a legízletesebb (4.), melyet a Norvég-tenger egészén fognak, így az északi partszakasz előtt húzódó (5.) -szigetek mentén is. Itt még érződik a (6.) hőmérsékleti anomália, mely miatt az éghajlat a Sarkkörön túl is (7.) jellegű. Átkelve a Skandináv-hegység (8.) időszaki rögein, megváltozik az éghajlat. Lappföldön már (9.) találunk. A sík területekre érve az egykori jég nyomai látszódnak mindenütt. Az általa kivájt legészakibb nagy tó a/az (10.), sőt a legnagyobb, a/az (11.) is így alakult ki. Észak-Európának van egy szinte tökéletesen sík országa is. Ha Svédországból szeretnénk ide átjutni, ezt csak nagy jelentőségű hajózási útvonalakon át tehetjük meg. Ezen szorosokon elsősorban a/az (12.) partján szedték a dán gazdagságot megalapozó vámokat. Dánia legnyugatibb pontja az országot Közép-Európával összekötő (13.) -félszigeten fekszik. Délnyugati partja a hírhedt Vaspart. Nevét onnan kapta, hogy a viharos Északi-tenger hajókat sodort a/az (14.) -szigetek partjaihoz, melyek odavesztek. Skandináviát elhagyva repülőre kell szállni, hogy a távoli úticélt, Izlandot elérhessük. Dél felé egy ívet téve először a folyótorkolatok lesznek feltűnőek. Mindegyik torkolat (15.) jellegű! Egy szempillantás alatt át lehet érni Hollandiába, ahol hatalmas gátrendszer véd a tengertől. Ez választja le a/az (16.) tavat is, melyből nagy területeket szárítottak ki és tettek a mezőgazdasági művelésre alkalmassá. A gép lassan észak felé veszi az irányt. Angliát elhagyva a misztikus skót tájban gyönyörködhetünk. Mindenki hallott már Nessiről. A mélyvizű hosszanti tó, melyben lakik, a/az (17.) -árkot tölti ki. Egy kis kitérővel az északír táj egyik legszebb képződményét, a (18.) -orgonáiról híres Óriások lépcsőjét is lehetett volna látni. Pár órába telik, mire elérjük a Jeges föld -et. Nem véletlen az elnevezés. Délkeleti részét ma is a közel Bács-Kiskun megyényi (19.) jégmező fedi. Izland mindenképp a végletek földje, a területet egyre-másra törik át az időszakosan feltörő hévforrások, melyek jeles képviselőjéről, a/az (20.) kapta nevét a jelenség. 9
10
VI. Kar(a)sztrejtvény 10 pont Írja a rejtvény megfelelő oszlopaiba és soraiba a meghatározásoknak megfelelő fogalmakat! Vezesse át a fogalmakat és a kapott jeles magyar karsztkutató nevét a megoldólapra! 1. 9. 8. 3. 2. 7. 6. 4. 5. 1. A vízben oldott mészből a felszínen kiváló, terasz-szerű formákat alkotó képződmény. 2. A barlangok mennyezetéről lelógó cseppkőfajta. 3. A karbonátos kőzet oldásában fontos szerepet játszó, természetes úton keletkező vegyület. 4. Magyarországon nem található, nagyobb medence jellegű szerkezeti-karsztos mélyedés, amelyet tó is kitölthet. 5. Tölcsér alakú mélyedés, amelyen a víz a karszt repedéshálózatába jut, vagy onnan visszaáramlik. 6. Egészen vékony, szívószálszerű cseppkő, idegen neve fisztula. 7. Korábban létező mélyedések rendszerint beszakadással keletkezett sorozata. 8. Folyékony, fehér színű, krémszerű mészkiválás a barlangok aljának kisebb mélyedéseiben. 9. Tál alakú, oldásos mélyedés, a mérsékeltövi karsztok vezérformája. 10. A szürke háttérrel kiemelt betűkből egy magyar karsztkutató nevét tudja kirakni, aki felfedezte a jósvafői Béke-barlangot. 11
VII. H 2 O underground 11 pont Nevezze meg a felszín alatti vizek ábrán látható típusait! (1-5) Hidrológiai szempontból hogy hívjuk az A és B betűkkel jelölt kőzeteket? A és B együtt ér 1 pontot. 1. 2. 3. 4. 5. A. kőzet (pl. kiscelli agyag) B. kőzet (pl. pannon homok) Milyen fajta vízzel vannak kapcsolatban a következő emberek? Válaszoljon az előző feladatrészben levő megadott fogalmakkal! Segítségül egy magyarországi és egy külföldi példát is megadtunk. 6. Acél Petra Miskolc Lillafüred városrészében vizet tölt poharába. / Novak Vodeničar a montenegrói Durmitor hegységben levő Tara kanyonban vízesés alá evezett csónakjával, és elázott. 7. Erős Pista gémeskútból itatja gulyáját a Hortobágyon. / Ondrej Kovač a Szlovák Paradicsomban erdei forrásból tölti fel kulacsát. 8. Hans Eder türingiai nyugdíjas Karlovy Vary (Carlsbad) medencéiben kúrálja fájós derekát. / Pöttöm Panna óvodás a kaposvári Virágfürdő gyermekmedencéjében pancsol. 9. Bakonyi Péter a Theodóra Tanösvényen járva Kékkúton felfrissül az üzem mellett gombnyomásra kifolyó vízből. / Balázs Áron bácsi Borszéken az egyik kútból engedi fel 2/3 résznyi vízzel a poharában levő 1/3-nyi fehérbort. 10. Francois Vigneron idegenvezető Artois-ban vizet enged a turistáknak a híres középkori kútból. / Kövess Miklós olajgeológus szemléli, amint a fekete arany helyett víz tör föl a délalföldi próbafúrás nyomán. 12
VIII. Bori, Csani és a barlang 4 pont Bori titkos vágya, hogy cseppkőbarlang-kutató legyen, ezért igyekszik minél több szép és érdekes helyet megismerni. Kíváncsi a cseppkövek növekedési ütemére, így próbálja kitalálni, vajon mikor keletkezhettek ezek a gyönyörű képződmények. Testvérével, Csanival egy Aggtelek környéki barlangban végeznek méréseket már évek óta. A következő eredményeket vetették papírra: A barlang magassága:17,5 m. A megfigyelt cseppkövek közül a sztalaktit 7,5, a sztalagmit 5 m-es. Érdekes módon eltérő növekedési ütemet tapasztaltak - a függő évi 0,3 mm-t nőtt, az álló évi 0,2 mm-rel lett nagyobb. A két cseppkő pontosan egymás alatt helyezkedik el, így idővel cseppkőoszloppá érnek össze. 1. Mikor ér össze a két cseppkő? év 2. Vajon mikorra tehető a barlang keletkezése? év 3. Mely molekula az, mely természetes körülmények között oldja a mészkövet? 4. Hogyan (mely molekulával) járul hozzá ehhez a folyamathoz az élővilág? IX. Igazoló 10 pont Döntse el, hogy igaz (I) vagy hamis (H) állítást olvas-e! 1. A hasadékvulkánokat sztratovulkánoknak is szokták nevezni. 2. A középszakasz jellegű folyóra jellemző az ún. meanderezés. 3. A hidegfrontban a felemelkedő levegő lehűlése miatt rétegfelhők képződnek, melyből gyors, záporszerű esők alakulnak ki. 4. Az északi féltekén a Föld forgásából adódó eltérítő erő miatt a trópusi téli monszun délnyugati irányból fúj a szárazföld felé. 5. A geotermikus grádiens átlagos értéke a kéregben lefelé haladva 33 méterenként 1 C hőmérsékletemelkedés. 6. A talajvízszint magasságát a domborzat is befolyásolja. 7. A Vezúv az Etnánál ritkábban tört ki a 21. században. 8. A Föld elméleti szélenergia készlete elenyésző. 9. Az ózonréteg a középső légkörben helyezkedik el. 10. Az egyenlő hőmérsékletű pontokat összekötő, önmagukba visszatérő görbéket izotermának nevezzük. 13
X. A Föld tudora 5 pont Katona Mihály (1764-1822) református lelkész Sepsiszentgyörgyön született. Debreceni és németországi tanulmányok után Komáromban kezdett dolgozni, majd Búcson telepedett le. A nemzetközileg is elismert földrajztudós, a kort foglalkoztató csillagászati kérdések legjelentősebb magyar szakértője. 1. A történelmi Magyarország mely vidékén élt 1803-tól haláláig Katona Mihály? A) Erdély B) Kárpátalja C) Felvidék D) Délvidék E) Őrvidék 2. Mi a címe a tudós 1814-ben megjelent művének, ami a kor legszínvonalasabb és legtartalmasabb magyar természeti földrajzi munkája volt? A) A Föld mathematica leírása a világ alkotmányával együtt B) A Föld physicai leírása és a csillagos égbolt rejtelmei C) A Föld geographiai leírása continensek szerént Olvassa el a szerző fent említett munkájából származó részletet, majd döntse el, hogy igazak, vagy hamisak a rá vonatkozó állítások! (I/H) Képek: http://mek.oszk.hu/11100/11141/pdf/ http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=katonam. 14 A Meridiánusok külömbsége szerént, külömböző Helyeken, kölömböző időben vagyon Reggel, Dél, és Estve. Minthogy a Föld golyóbis Forma; a golyóbisoknak pedig mindég tsak egyik felét világosíthatja-meg a fénylő Test, a másik fele pedig setétben van: látni való, hogy a Napis tsak felét világosíthatja-meg a Földnek egyszerre; a másik fele pedig setétben van. Innen a Föld minden 24 órában megfordulván a tengelye körül; annak minden részei tsak egymásután világosíttatnak-meg a Naptól, és egymás után setétednek-be. Következésképpen, minthogy a Föld Napnyugotról fordúl Napkelet felé; azok a kik Napkelet felé távolabb laknak, elébb a Naphoz fordúlnak, s következésképpen azoknak elébb a Horizontjokba, és Meridiánusokba ér a Nap, vagy elébb virrad meg, s elébb van Dél. A kik a Föld egész Félgolyóbisával, az az, 180 grádussal távolabb laknak Napkelet felé, mint mi: azoknak a Nap lemégyen, mikor nékünk feljön; Éjfél van, mikor nékünk Dél; a Nap felkél, mikor nékünk lemegyen és megfordítva. A kik 15 grádussal távolabb laknak Napkelet felé; azoknak egy egész órával elébb virrad-meg, és elébb is van dél; ( ) 3. A korabeli olvasók megtudhatták a Föld forgási irányát. 4. A zónaidő alapján könnyen megtudható, hogy a tőlünk keletre vagy nyugatra levő városokban mennyi az idő. 5. A szövegrészlet alapján kiszámolható, hogy a Föld 1 foknyi fordulatot 4 perc alatt tesz meg. 14
XI. Kakukktojás 10 pont Válassza a sorba nem illőt! 1. Hegységrendszer: A) Kelet-Grönlandi-hegység B) Északi-Appalache C) Skandináv-hegység D) Szihote Aliny 2. Hegységrendszer: A) Zagrosz-hegység B) Dél-kínai-hegység C) Kopet-dag D) Dél-Anatóliai-hegység 3. Torkolatok: A) Loire B) Rhone C) Szajna D) Garonne 4. Üvegházgáz: A) CO 2 B) CH 4 C) H 2 O D) O 2 5. Nagyarányú vulkánkitörés okozhatja: A) globális lehűlés B) sarki fény erősödése C) savas esők D) vöröslő naplementék 6. Áramlások: A) Kanári-áramlás B) Humboldt-áramlás C) Nyugat-ausztráliai-áramlás D) Kuro-shio-áramlás 7. Gyűrődés vetődés: A) Sashegy B) Bajkál-tó C) Alpok D) Balaton 8. Szelek: A) Bóra B) Chinok C) Sirokkó D) Főn 9. Kőzetek: A) Mészkő B) Dolomit C) Kősó D) Gneisz 10. Csapadék: A) Harmat B) Köd C) Zúzmara D) Dér 15
XII. Karszt fenomének 16 5 pont Párosítsa a különleges karsztformákat ábrázoló képek betűjelét az elnevezésekhez! 1. kőerdő 2. helektit 4. cenote 5. zsomboly 3. karr A) B) C) D) E) 16