KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024. Budapest, Margit krt. 85. 1525 Postafiók 166. Tel: 336-7776 Fax: 336-7778 E-mail cím: dontobizottsag@kozbeszerzesek-tanacsa.hu Ikt.sz.: D.559/ 9 /2010. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi HATÁROZAT-ot A Döntőbizottság a Termoszerviz Kft. (8800 Nagykanizsa, Csengery út 113/b., képviseli: Noll Ügyvédi Iroda, Dr. Noll Bálint ügyvéd, 1067 Budapest, Podmaniczky u. 33. IV/6., a továbbiakban: kérelmező) által a Sárvár Város Önkormányzata (9600 Sárvár, Várkerület 2-3., a továbbiakban: ajánlatkérő) A sárvári Polgármesteri Hivatal fűtésrekonstrukciója tárgyú közbeszerzési eljárásával kapcsolatosan megindított jogorvoslati eljárásban a jogorvoslati kérelemnek részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 250. (3) bekezdése alapján alkalmazandó Kbt. 88. (1) bekezdés e) pontjára tekintettel a Kbt. 81. (3) bekezdését, ezért megsemmisíti a közbeszerzési eljárást lezáró döntést. A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet az ezt meghaladó részében elutasítja. A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a kérelmező részére 150 000,-Ft, (azaz százötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat és 50.000,-Ft + Áfa (azaz ötvenezer forint + Áfa) ügyvédi munkadíjat. Ezt meghaladóan a felek viselik az eljárás során felmerült költségeiket. A határozat ellen fellebbezésnek és újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Fővárosi Bíróságtól keresettel lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban és a jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok, valamint a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
2 Ajánlatkérő a rendelkező részben feltüntetett építési beruházás tárgyában a Kbt. VI. fejezete szerinti tárgyalás nélküli egyszerű közbeszerzési eljárást indított. Az ajánlattételi felhívását tartalmazó hirdetményt a KÉ 13919/2010. számon 2010. május 31-én tette közzé a Közbeszerzési Értesítőben. Ajánlatkérő a felhívásban a beszerzés mennyiségét az alábbiak szerint határozta meg: Bontási munkák, fűtésrekonstrukció általános munkák, 1202 + 991 m 2 -en; 121 x 214 kfny ablak álosztóval 90 db, egyedi gyártású erkélyajtó 2 db; E1 elosztó csere és kábelszerelés alelosztók között, építőmesteri helyreállítási munka. A végső teljesítési határidő: 2010. szeptember 15. Ajánlatkérő a felhívás III.2. pontjában határozta meg a részvételi feltételeket. A III.2.3. pont M.3. pontjában ajánlatkérő az alábbi műszaki-szakmai alkalmassági feltételt írta elő: M.3. Alkalmatlan az ajánlattevő, ha az előző évi (2009.) éves átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a 3 főt. Előírt igazolási mód: Az ajánlattevő a Kbt. 67. (2) bekezdésének d) pontja alapján végzettség, illetve képzettség szerinti bontásban kimutatással igazolja az előző évi (2009.) átlagos statisztikai állomány létszámát. Az elbírálás szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat, az alábbi részszempontok és súlyszámok alapján: Részszempont Súlyszám 1./ Vállalási ár (HUF) 5 2./ Teljesítési határidő (nap) 3 3./ Jótállás (hónap) 2 Ajánlatkérő a teljes körű hiánypótlást biztosította. A felhívás V.7.2) pontjában előírta, hogy az ajánlatnak tartalmaznia kell a Kbt. 70. (2) bekezdése, a Kbt. 71. (1) bekezdésének a)-c) pontjai, valamint a (3) bekezdése és a Kbt. 72. szerinti nyilatkozatokat. Az V.7.6) pont szerint a kizáró okokkal kapcsolatos nyilatkozatok és igazolások, a pénzügyi-gazdasági alkalmassággal és a műszaki szakmai alkalmassággal kapcsolatos igazolások tekintetében a Kbt. 20. (3) bekezdés alapján kell eljárni. Az V.7.17) pontban foglaltak szerint a műszaki átadás-átvétel feltétele a sikeres próbaüzem lefolytatása.
3 Az ajánlattételi határidő 2010. június 21., az eredményhirdetés tervezett időpontja 2010. június 25., a szerződéskötés tervezett időpontja 2010. július 16. volt. Az ajánlattételi dokumentáció tartalmazta a részletes ajánlattételi feltételeket, az iratmintákat, a szerződéstervezetet, a közbeszerzési műszaki leírást és az árazatlan tétele költségvetés. Az ajánlattétellel kapcsolatos Útmutatóban az ajánlatkérő meghatározta a benyújtandó ajánlat részeit: A felolvasólaphoz kapcsolódóan tartalmi és formai követelményként előírta, hogy A felolvasólapot az ajánlati dokumentáció melléklete szerint kell elkészíteni. Becsatolása a melléklet szerinti tartalommal kötelező. A felolvasólapot cégszerűen aláírva kell csatolni az ajánlatban. 1. sz. melléklet. Az ajánlat részeként írta elő becsatolni az alábbi dokumentumot is: 2009. évi statisztikai állományi létszámra vonatkozó nyilatkozat és kimutatás. A dokumentummal szemben támasztott formai és tartalmi követelmény: Ajánlattételi felhívás M3. pontja szerint. A 2. Teljesítési határidő (nap) bírálati részszempont tartalma: Az ajánlatkérő előnyként értékeli a meghatározottnál korábbi teljesítést, de felhívja a figyelmet az ajánlattételi felhívás V.7.17) pontjában foglaltakra, továbbá azzal, hogy 14 napot meghaladó vállalást tovább nem értékel. A 3. Jótállás (hónap) bírálati részszempont tartalma: Az ajánlatkérő kötelezően előírt 24 hónap jótállási időt. Az ajánlatkérő előnyként értékeli a jótállási idő többletvállalását azzal, hogy 60 hónap jótállási időt meghaladó vállalást tovább nem értékel. Az 1. sz. mellékletben kiadott felolvasólap-minta az alábbi rovatokat tartalmazta: Ajánlattevő neve: Ajánlattevő székhelye/címe: Ajánlattevő kapcsolattartójának neve: Ajánlattevő telefonszáma: Ajánlattevő fax száma: Ajánlattevő e-mail címe: Ajánlati ár: A 4. sz. melléklet tartalmazta a Kbt. 70. (2) bekezdése szerinti nyilatkozat mintáját.
4 A szerződéstervezet 1. pontja meghatározta a szerződés tárgyát. A 3. Szerződés kivitelezési határideje. pontban kitöltendő adat A munka befejezési ideje. A 11. Jótállási és szavatossági feltételek c. pontban kitöltendő adat a jótállási kötelezettségvállalás időtartama, hónapban megadva. A 2010. június 21-i ajánlattételi határidőben hat ajánlattevő, New Konstruktív Kft., a Míves Építőipari Kft., a Modul Építő Kft., a Pannon-Bau Kft., az X 2 Kft. és a kérelmező nyújtott be ajánlatot. A bontási jegyzőkönyvben az ajánlatokban becsatolt Felolvasólap adatait rögzítették. 2 ajánlattevő, a New Konstruktív Kft. és a Modul Építő Kft. Felolvasólapja az ajánlati árat tartalmazta, a többi ajánlattevő Felolvasólapján az ajánlati ár mellett a 2. és 3. bírálati részszempont szerint értékelt ajánlati vállalás is szerepelt. A New Konstruktív Kft. ajánlati árát a bontási jegyzőkönyvben rögzítették: nettó 32.133.079 HUF. A kérelmező vállalása: ajánlati ár kiírás szerint: nettó 32.61.113 Ft, műszaki észrevételek: 930.587 Ft, ajánlati ár összesen: nettó 33.541.700 Ft, előteljesítés: 0 nap, jótállás: 60 hónap. A kérelmező ajánlatának 36. oldalán csatolt nyilatkozatban foglaltak szerint a cég 2009. évi statisztikai létszáma 55 fő volt. A nyilatkozatban tételesen felsorolta a munkaköröket, az egyes munkakörökben foglalkoztatottak létszámát és végzettségét, és megadta a vezető tisztségviselők létszámát. A New Konstruktív Kft. az ajánlatának 3. oldalán csatolta a dokumentációban kiadott minta szerint kitöltött Felolvasólapot. A 124. oldalon csatolta a Kbt. 70. (2) bekezdése szerinti nyilatkozatát. Az ajánlat 128-136. oldala tartalmazta a kitöltött és aláírt szerződéstervezetet. Az ajánlattevő a szerződéstervezet 3. pontjában a munka befejezésének időpontját 2010. szeptember 15. napjában határozta meg. A 11. pontban 28 hónap jótállást vállalt. Az ajánlatkérő több alkalommal írt elő hiánypótlást. A 2010. június 24-i hiánypótlási felhívásában a kérelmezőnek egyebek mellett az alábbiakat írta elő: Kérjük szíveskedjenek az ajánlatuk 36. oldalán csatolt nyilatkozatot kimutatással igazolni. Kérelmező a 2010. június 30-án teljesített hiánypótlásában becsatolta a 2009. évi beszámolójának kiegészítő mellékletét, amelynek 7. pontjának adatai szerint az átlagos statisztikai állományi létszám 55 fő volt. A kiegészítő mellékleten nem volt sem cégszerű aláírás, sem harmadik személytől származó aláírás, pecsét.
5 Ajánlatkérő 2010. június 30-án hirdette ki a közbeszerzési eljárást lezáró döntését, amely szerint az egyetlen érvényes ajánlatot a New Konstruktív Kft. tette, az ajánlattevő lett az eljárás nyertese. Az Összegezésben ajánlatkérő rögzítette, hogy az ajánlat bírálati szempont szerint értékelt elemei az alábbiak voltak: Ajánlati ár: 32.133.079,-Ft Teljesítési határidő: 0 nap Jótállás ideje: 28 hónap Ajánlatkérő a kérelmező ajánlatát a Kbt. 88. (1) bekezdés e) pontja alapján nyilvánította érvénytelenné, az indokolás szerint azért, mert a 2009. évi beszámolója kiegészítő mellékletének a hiánypótlás során becsatolt példánya nem felel meg a jogszabályoknak, így abból hitelesen nem állapítható meg a kimutatás igazolása. A kérelmező 2010. július 5-én nyújtott be előzetes vitarendezési kérelmet az ajánlatkérőhöz, amelyet az ajánlatkérő 2010. július 8-án megadott válaszában elutasított. Kérelmező 2010. július 14-én terjesztett elő jogorvoslati kérelmet, amelyben kérte a jogsértés megállapítását az eljárást lezáró döntés megsemmisítését és az ajánlatkérő kötelezését az igazgatási szolgáltatási díj és 300.000,- Ft + Áfa ügyvédi költség megtérítésére. Kérelmező álláspontja szerint az ajánlatkérő jogsértően nyilvánította az ajánlatát érvénytelenné, a nyertes ajánlat érvénytelenségét ugyanakkor jogsértően mulasztotta el megállapítani. Kérelme indokolásában előadta, hogy az ajánlata a 36. oldalán becsatolt nyilatkozatban foglaltak alapján már a hiánypótlási felhívás előtt is megfelelt a felhívásban előírtaknak. Az átlagos statisztikai létszámát megfelelően igazolta. A kérelmező cégszerűen aláírt nyilatkoztában végzettség, illetve képzettség szerinti lebontásban tett eleget a felhívás III.2.3. M.3. pontjában meghatározottaknak, tehát e nyilatkozat nem volt hiányos. Az ajánlatkérő hiánypótlási felhívása szükségtelen volt, ennek ellenére a kérelmező becsatolta a 2009. évi beszámoló kiegészítő mellékletét, amelyet az adóhatósághoz elektronikus formában nyújtott be. Ennek kinyomtatott példányát csatolta be a hiánypótlás során. Kérelmező kifejtette, hogy sem az ajánlattételi felhívás, sem a dokumentáció nem írta elő a beszámoló kiegészítő mellékletének csatolását, vagy KSH jelentés másolatának becsatolását a statisztikai létszám igazolásához, ezért ezek hiánya vagy hiányossága nem vezethet az alkalmatlanságának megállapításához. Kérelmező szerint az ajánlatkérő megalapozatlanul hivatkozott a Kbt. 20. (3) bekezdésében foglaltakra, figyelemmel arra, hogy az ajánlatkérő által hiányolt KSH jelentés, kiegészítő melléklet becsatolása sem a Kbt., sem az ajánlatkérő előírása alapján nem volt kötelező.
6 Kérelmező szerint a nyertes ajánlat a Kbt. 88. (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen volt. A Kbt. 80. (3) bekezdése alapján az ajánlatok bontásakor ismertetnie kell az ajánlatkérőnek azokat a számszerűsíthető adatokat, amelyek a bírálati szempont alapján értékelésre kerülnek. A bontási jegyzőkönyvből láthatóan a nyertes ajánlat az előteljesítés és a jótállás vonatkozásában nem tartalmazott adatot. A Kbt. 70. (2) bekezdése alapján az ajánlat tartalmának lényeges eleme az ajánlattevő kifejezett nyilatkozata az ajánlati felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatásra. Ennek hiányában a szerződés nem jön létre. A kért ellenszolgáltatás részét képezi a jótállás. Ennek hiányában nem beszélhetünk olyan nyilatkozatról, mely hiánytalanul nyilatkozik a kért ellenszolgáltatásról, az ajánlat érvénytelen a Kbt. 88. (1) bekezdés f) pontja alapján. Kérelmező szerint a nyertes ajánlat amiatt is érvénytelen, mert az ajánlatkérő az ajánlatot eltérően értékelte a bontási jegyzőkönyvben rögzített adatoktól, mivel a bontási jegyzőkönyv nem tartalmazott adatot jótállásra és az előteljesítésre vonatkozóan. Kérelmező a Döntőbizottság kérdésére a jogorvoslati eljárás során megtartott tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy kizárólag az ajánlat érvényességét vitatja, nem kéri jogsértés megállapítását az ajánlatkérővel szemben a bontási eljárással, illetőleg a nyertes ajánlat értékelt adatainak nyilvánosságra hozatalával kapcsolatosan. Nyilatkozott továbbá arról a kérelmező, hogy nem vitatja annak tényét, hogy a nyertes ajánlat a benyújtáskor tartalmazta a kitöltött szerződés tervezetet, amelyben megtalálhatóak voltak az értékelés során figyelembe vett ajánlati elemek. A többi ajánlattevő számára azonban a bontási jegyzőkönyvből nem vált ismertté a nyertes vállalása. Ez olyan verseny tisztaságát sértő esemény, amely befolyásolta az eredményt is. Ajánlatkérőnek erre tekintettel meg kellett volna állapítania a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvénytelenségét. Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelmet megalapozatlanság miatt kérte elutasítani, részben elkésettségre hivatkozott. Kifejtette, hogy az ajánlatokat 2010. június 21-én bontotta fel, a bontási jegyzőkönyvet ugyanezen a napon elektronikus úton megküldte a kérelmező részére. A kérelmező sem a bontási eljárás során, sem azt követően nem tett észrevételt a bontáson történtekre, illetőleg a jegyzőkönyvvel kapcsolatosan. A Kbt. 323. (2) bekezdés b) pontjára tekintettel a bontási jegyzőkönyv tartalmával kapcsolatos jogorvoslati kérelem előterjesztésére nyitva álló határidő 2010. július 9-én lejárt. Ajánlatkérő álláspontja szerint jogszerű döntést hozott kérelmező ajánlatának érvénytelenségéről. A dokumentációban egyértelműen meghatározta, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki-szakmai alkalmasság igazolására milyen nyilatkozatokat, dokumentumokat kell csatolni az érvényes ajánlathoz. A kérelmező az ajánlatának 36. oldalán az előírtak közül csak a nyilatkozatot csatolta, a nyilatkozatban foglaltak igazolására kimutatást semmilyen formában
7 nem csatolt. Ajánlatkérő erre tekintettel hívta fel a hiánypótlás során a kérelmezőt, hogy a korábban becsatolt nyilatkozatban foglaltakat igazolja a felhívásban és a dokumentációban előírtak szerint. A kérelmező a hiánypótlás keretében a 2009. évi beszámoló kiegészítő mellékletét csatolta a saját nyilatkozatban foglaltak igazolására. A becsatolt kiegészítő melléklet nem tartalmaz utalást, jelzést arra nézve, hogy honnan származik, és nem tartalmazza az ajánlattevő képviseletére jogosult, vagy az általa meghatalmazott személy cégszerű aláírását sem. Ajánlatkérő kifejtette, hogy a kérelmező nem csatolta az ajánlattételi felhívásban is megjelölt és alkalmazandónak előírt Kbt. 20. (3) bekezdése szerinti módon a felhívásban és a dokumentációban az alkalmasság bizonyítására előírt dokumentumot, ezért nem állt módjában az igazolási módot elfogadni. A Kbt. 20. (3) bekezdése értelmében a KSH jelentés fénymásolatát vagy a 2009. évi kiegészítő mellékletének fénymásolatát tudja a statisztikai állományi létszámról szóló önálló nyilatkozat igazolására elfogadni. Az elektronikus beszámoló az IRM által vagy az APEH által hitelesített eredeti, vagy egyszerű másolati példányban fogadható el, vagy az ajánlattevő képviseletére jogosult, vagy az általa meghatalmazott személy által cégszerűen aláírt változatban. Az IRM honlapról kinyomtatott, semmilyen azonosítót nem tartalmazó példány nem okirat és nem is másolata semmilyen okiratnak. Aláírás hiányában az ajánlattevő nem vállal felelősséget az internetről kinyomtatott lapokon foglaltak valóságtartalmáért sem. A nyertes ajánlattevő ajánlata vonatkozásában előadta, hogy a nyertes becsatolta a kitöltött szerződéstervezetet, az tartalmazta az összes bírálati szempontra vonatkozó számszerűsíthető adatot. A cégszerű aláírással ajánlati kötöttséget vállalt értük. Az ajánlat 124. oldala tartalmazza a nyertes Kbt. 70. (2) bekezdése szerinti nyilatkozatát. Ajánlatkérő kifejtette, hogy az ajánlatokat a Kbt-ben előírtak, nem a bontási jegyzőkönyvben foglaltak alapján köteles elbírálni. Ajánlatkérő a Kbt. előírásainak eleget tett. Az elbírálás során a jogszabályi előírásokat betartotta, a nyertes ajánlata érvényes volt. A Döntőbizottság először az ajánlatkérő eljárási kifogásait vizsgálta meg, és az alábbi indokok alapján megállapította, hogy a kérelem érdemi elbírálásának nincs eljárásjogi akadálya. A jelen jogorvoslati eljárás tárgya az előterjesztett kérelem alapján kizárólag az ajánlatkérői döntések jogszerűségének vizsgálata. Nem eredményezi a jogorvoslati kérelem előterjesztésére való jogosultság elvesztését, és nem képezi akadályát az érdemi vizsgálatnak az, ha a kérelmező nem a Kbt. 323. (6) bekezdésében előírtaknak megfelelően értesíti az ajánlatkérőt a jogorvoslati kérelem benyújtásáról.
8 A Döntőbizottságnak a jogorvoslati kérelem alapján abban kellett állást foglalnia, hogy jogszerű volt-e az ajánlatkérő döntése a kérelmező ajánlata érvénytelenségének, valamint a nyertes ajánlat érvényességének megállapítása, mindezzel összefüggésben a közbeszerzési eljárás eredménye vonatkozásában. Ajánlatkérő az eljárást lezáró döntését 2010. június 30-án hirdette ki, így a 2010. július 14-én előterjesztett jogorvoslati kérelem nem elkésett. A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben alapos. Ajánlatkérő a beszerzési igényének megvalósítására a Kbt. VI. fejezete szerinti tárgyalás nélküli egyszerű közbeszerzési eljárást folytatott le. A Kbt. 250. (1) bekezdésének első mondata szerint az eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van, kivéve, ha az eljárás tárgyalásos. A Kbt. 250. (3) bekezdés a) pontja szerint az egyszerű közbeszerzési eljárásban az eljárás megkezdésére és megindítására a 35. (2) bekezdése, valamint a 48. (2) és (3) bekezdése, a d) pont szerint az ajánlatra a 70. (1) és (2), valamint (4) bekezdése, a 71. (1) és (2), valamint (4) és (5) bekezdése, továbbá a 73. ; a g) pont szerint az ajánlatok elbírálására a 81-89/A. és a 90. (5) bekezdése, továbbá a 91. és 92. megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni. A Kbt. 70. (1) bekezdése értelmében az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatkérő formai követelményt legfeljebb a megfelelő ajánlattételhez ténylegesen szükséges mértékig írhat elő, és a közbeszerzési eljárást megindító felhívás, valamint a dokumentáció magyar nyelven történő elérhetőségét, illetve a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítania kell. A Kbt. 81. (1) bekezdése alapján az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A Kbt. 81. (2) bekezdés szerint az ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő, valamint - ha ezt az ajánlatkérő előírta - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy
9 alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások eredetiségét, illetőleg a hiteles másolatok megfelelőségét is ellenőrizni lehet. A Kbt. 81. (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 88. (1) bekezdés e) és f) pontja szerint az ajánlat érvénytelen, ha e) az ajánlattevő, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladóan igénybe vett alvállalkozója nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek; f) egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A Döntőbizottság először a kérelmező ajánlatának érvénytelenségéről hozott döntést vizsgálta meg, amelyet az ajánlatkérő a Kbt. 88. (1) bekezdés e) pontjára alapított. Az alkalmatlanságot az Összegezésben azzal indokolta, hogy a 2009. évi beszámoló kiegészítő melléklete alapján hitelesen nem állapítható meg a kimutatás igazolása. A Döntőbizottság elsődlegesen azt vizsgálta meg, hogy a felhívás III.2.3. M3. pontjában az ajánlatkérő milyen feltételt írt elő a műszaki-szakmai alkalmassághoz, azt hogyan kellett igazolni, és a kérelmező az ajánlatát a formai és tartalmi előírásoknak megfelelően nyújtotta-e be. Ajánlatkérő a szerződés teljesítésére vonatkozó műszaki-szakmai alkalmatlanság megállapítását az ajánlati felhívás III.2.3. M3. pontjában ahhoz a feltételhez kötötte, hogy az ajánlattevő előző évi (2009.) éves átlagos statisztikai létszáma nem éri el a 3 főt. Az alkalmasságot a Kbt. 67. (2) bekezdésének d) pontja alapján végzettség, illetve képzettség szerinti kimutatással írta elő igazolni. Ajánlatkérő dokumentációban nem írt elő eltérő vagy többletkövetelményt, konkrétan azt írta elő, hogy a felhívás M3. pontja szerint kell igazolni az alkalmasságot. A Kbt. 67. (2) bekezdés d) pontja szerint az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága építési beruházás esetében igazolható az előző legfeljebb három évre vonatkozóan az éves átlagos statisztikai állományi létszámáról és vezető tisztségviselőinek létszámáról készült kimutatással.
10 A jogorvoslati eljárás során vitatott volt az alkalmasság igazolásának előírt módja, az hogy a kimutatás előírása magában hordoz-e formai vagy tartalmi többletkövetelményt. A kimutatás kifejezés általános, köznapi nyelvben is értelmezett jelentése: számadatokat összefoglaló, könnyen áttekinthető jelentés (Magyar Értelmező Kéziszótár, Akadémia Kiadó). Önmagában a kifejezés nem tartalmaz konkrét formához kötöttséget a kimutatás készítője, ellenjegyzője, hitelesítője vonatkozásában. A Döntőbizottság ténybelileg rögzíti, hogy az ajánlatkérő sem tett olyan előírást, mely szerint az alkalmasság igazolásához benyújtandó kimutatást csak meghatározott szervezetek, személyek, adott esetben a Központi Statisztikai Hivatal, vagy a cég könyvvizsgálója készíthetik el. A Döntőbizottság megállapította továbbá, hogy sem a felhívásban, sem a dokumentációban nem tett olyan előírást az ajánlatkérő, mely szerint az ajánlattevő által készített kimutatás tartalmát vagy hitelességét más szervezet, személy által készített dokumentummal külön igazolni kell. A fentiekből következően nem fogadható el az az ajánlatkérői indokolás, mely szerint a mérlegbeszámoló kiegészítő mellékletének vagy a KSH jelentésnek a becsatolása is az érvényes ajánlattétel feltétele lett volna. A Döntőbizottság rámutat továbbá arra, hogy az ajánlatkérő a felhívásban egyetlen kimutatás becsatolását írta elő, ugyanakkor az általa elfogadottnak ítélt dokumentumokat nem az általa előírt tartalommal készítik. A KSH jelentés az állományi létszámot fizikai és szellemi munkakörök szerinti bontásban adja meg, míg a kiegészítő melléklet semmilyen tartalmi bontást nem ad, kizárólag az összesített létszámra vonatkozóan közöl adatot. Tehát ezen dokumentumok egyike sem mutatja ki az éves állományi létszámot végzettség és képzettség szerinti bontásban, és nem mutatja ki elkülönítetten a vezető tisztségviselők létszámát. Erre tekintettel azért sem fogadható el az ajánlatkérő érvelése, mert annak alapján legalább kettő, különböző részletezettségű kimutatást kellett volna becsatolni, ugyanakkor erre vonatkozóan sem a felhívásban, sem a dokumentációban nem írt elő feltételt. Ezen túlmenően ellentmondásosak is az ajánlatkérő indokai. A hiánypótlásban még azt rögzítette, hogy a kérelmező a nyilatkozatát igazolja kimutatással, míg az érvénytelenség indoklásában már arra hivatkozott, hogy a kérelmező nem igazolta a kimutatását. Ezzel szemben az előírás az volt, hogy az alkalmasságot kell a kimutatással igazolni, és a kimutatást nem kellett külön igazolni. Összegezve a fentieket, a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező az ajánlatában benyújtotta azt a nyilatkozatát, amelyben végzettség, képezettség szerint tételes bontásban kimutatta a 2009. évi statisztikai állományi létszámot, és a vezető tisztségviselők létszámát, tehát az alkalmasságát mind formai, mind tartalmi szempontból a felhívásban és a dokumentációban előírtaknak megfelelően igazolta, a Kbt. 88. (1) bekezdés f) pontja szerinti érvénytelenség
11 nem állt fenn. Mivel az ajánlat nem volt hiányos, a hiánypótlás előírása szükségtelen volt. Figyelemmel arra, hogy a kimutatásban közölt tényadat (55 fő) alapján megállapítható, hogy az ajánlattevő megfelel annak a műszaki-szakmai alkalmassági követelménynek, mely szerint a 2009. évi átlagos statisztikai állomány létszámnak el kell érnie a 3 főt, az ajánlattevő alkalmas a szerződés teljesítésére. Mindezekre tekintettel az ajánlatkérő jogsértően bírálta el a kérelmező ajánlatát, a Kbt. 88. (1) bekezdés e) pontjára alapított érvénytelenségi ok sem állt fenn, a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 81. (3) bekezdését. A Döntőbizottság ezt követően megvizsgálta a nyertes ajánlat érvényességével kapcsolatosan előterjesztett kérelmi elemet, és az alábbi indokok alapján megállapította, hogy az nem alapos. A Kbt. 70. (2) bekezdés kimondja, hogy az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére, a kért ellenszolgáltatásra, valamint arra vonatkozóan, hogy a nyertessége esetén a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése céljából, e szerződésen alapuló szerződéseiben saját magára vonatkozó kötelezettségként vállalja a 305. (1)-(3) bekezdése és a 306/A. (1) és (5) bekezdése szerinti előírások érvényesítését. Az ajánlatban továbbá az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e. A Kbt. 80. (3) bekezdése szerint az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek a bírálati szempont (részszempontok) alapján értékelésre kerülnek. A Kbt. 81. (4) bekezdése kimondja, hogy az érvényes ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott bírálati szempont (57. ) alapján, illetőleg a 89 90. -ban foglaltakra tekintettel kell értékelni. A Döntőbizottság ténybelileg rögzíti, hogy a kötelezően alkalmazandó felolvasólap-mintában az ajánlatkérő nem kért adatot a 2. és a 3. részszempont szerint értékelt ajánlati elemekről. Az ajánlatok bontásakor az ajánlatkérő kizárólag az ajánlatok felolvasólapján megadott adatokat ismertette, így azon ajánlattevők esetében, akik - betartva az ajánlatkérő előírását - a minta szerint kitöltött felolvasólappal készítették el az ajánlatukat, a többi ajánlattevő számára csak az Összegezésből voltak megismerhetőek a 2. és a 3. részszempont szerint
12 megtett vállalások. A Döntőbizottság álláspontja az, hogy a kérelmezőnek is adott volt annak lehetősége, hogy az arra nyitva álló jogvesztő határidőben jogorvoslati kérelmet terjesszen elő, amennyiben a dokumentációt, a bontási jegyzőkönyv tartalmát, illetőleg az ajánlatkérő eljárását e vonatkozásban aggályosnak vélte, erre azonban nem került sor. A nyertes ajánlattevő a dokumentációban kiadott minta szerint töltötte ki és csatolta a felolvasólapot, az tartalmazott minden olyan adatot, amelyet az ajánlatkérő kötelezően előírt, tehát az ajánlat sem formai, sem tartalmi szempontból nem volt hiányos. A Kbt. kógens előírásai alapján az ajánlatkérő az ajánlatot a felhívásban, a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételek alapján vizsgálhatja, az ajánlat érvényességét e körben csak a felhívásban előírt formai és tartalmi követelményekhez kötötten ítélheti meg. Ajánlatkérő az érvénytelenséget nem alapíthatja olyan indokra, amelyre vonatkozóan feltételt a felhívásban vagy a dokumentációban nem írt elő. A Kbt. 81. (4) bekezdése alapján pedig köteles az ajánlati felhívásban meghatározott bírálati szempont szerint értékelni az ajánlatot. Amennyiben az ajánlat tartalmazza a bírálati részszempontok szerint megtett ajánlati elemeket, az értékelés nem mellőzhető pusztán abból az indokból, hogy a releváns ajánlati tartalmakat az ajánlatkérő elmulasztotta a bontási eljáráson ismertetni, és a bontási jegyzőkönyvben rögzíteni. A nyertes ajánlatát megvizsgálva a Döntőbizottság megállapította, hogy a minta szerint kitöltött szerződéstervezetben az ajánlattevő megtette a teljesítési határidőre és a jótállás időtartamára vonatkozóan is a vállalását, ezért nem áll fenn a Kbt. 88. (1) bekezdés f) pontja szerinti érvénytelenségi ok, az ajánlat érvényes. A Döntőbizottság a Kbt. 318. (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a megalapozatlan kérelmi elemet a Kbt. 340. (2) bekezdés a) pontja alapján elutasította, a megalapozott kérelmi elemek vonatkozásában a Kbt. 340. (2) bekezdés d) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megállapította a jogsértést, és a Kbt. 340. (3) bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette a közbeszerzési eljárást lezáró döntést. A Döntőbizottság a Kbt. 340. (2) bekezdés g) pontja és a Kbt. 341. (4) bekezdése alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A Döntőbizottság az ajánlatkérőt kötelezte 150.000,- Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére a kérelmező felé, mivel az ajánlatkérő terhére jogsértést állapított meg. A jogorvoslati eljárásban a kérelmező által megbízott jogi képviselő 300.000,-Ft + Áfa ügyvédi munkadíj megtérítését kérte. A Döntőbizottság a Kbt. 341. (5) bekezdése alapján az ügyvédi munkadíj címén fizetendő eljárási költséget 50.000,-Ft + Áfa munkadíjra mérsékelte saját hatáskörében, és a rendelkező
13 részben foglaltak szerint kötelezte az ajánlatkérőt annak a kérelmező részére történő megfizetésére. A Döntőbizottság e döntése során figyelembe vette, hogy a jogorvoslati kérelem részben volt alapos, figyelembe vette az ügy bonyolultságát, a jogi képviselő közreműködésének színvonalát, az eljárás során elkészített beadványok számát és azt, hogy a jogi képviselő az ügyben tartott tárgyaláson is ellátta a képviseletet. A bírósági jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Kbt. 346. (1) bekezdésén alapul. Budapest, 2010. augusztus 16. Uherné dr. Laczi Orsolya sk. közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Dr. Tukacs László sk. közbeszerzési biztos Tóth Zoltánné Dr. Bátorligeti Márta sk. közbeszerzési biztos Kapják: 1. Noll Ügyvédi Iroda (1067 Budapest, Podmaniczky u. 33.) 2. Sárvár Város Önkormányzata (9600 Sárvár, Várkerület 2-3.) 3. NEW Konstruktív Kft. (8900 Zalaegerszeg, Hock János u. 60.) 4. Míves Építőipari Kft. (8360 Keszthely, Lovassy Sándor u. 11/A.) 5. MODUL Építő Kft. (9400 Sopron, Ágfalvi út 16.) 6. PANNON-BAU Kft. (9600 Sárvár, Ungvár u. 20.) 7. X 2 Kft. (9700 Szombathely, Hunyadi út 11.) 8. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.) 9. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 10. Irattár