VESZPRÉMI KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

VESZPRÉMI KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2013.03.26.

1 Tartalomjegyzék 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat általános rendelkezései, a Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya.... 2 2. Az iskola alapadatai... 2 3. Az iskola szervezeti rendszere, irányítása... 4 4. Az intézmény közösségei, jogaik és kapcsolattartásuk.... 9 5. A nevelők közösségei... 14 6. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása... 17 7. Az intézmény működési rendje... 22 8. Az iskolába történő jelentkezés rendje és a felvételi eljárás szabályai... 22 9. A tanórán kívüli foglalkozások... 36 10. A tanulói jogviszony, a tanulók jogai és kötelességei, távolmaradásuk igazolása... 40 11. Az intézményben folyó belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok... 46 12. Az iskolai könyvtár működése... 49 13. Az intézményi hagyományok ápolása és az ünnepélyek rendje... 59 14. A mindennapi testedzés formái... 61 15. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása... 62 16. Intézményi védő, óvó előírások... 63 17. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők... 64 18. Az iskolai tankönyvellátás rendje... 65 19. Felnőttoktatás... 67 20. Záró rendelkezések... 68 21. Veszprémi Közgazdasági Szakközépiskola adatkezelési szabályzat... 72 22. Könyvtári melléklet... 78

2 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat általános rendelkezései, a Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya. Az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg, a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC módosított törvény, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, a Törvény a közoktatásról 1993. évi LXXIX. törvény érvényben lévő paragrafusai, a Munka törvénykönyvéről szóló 2011. évi I. törvény, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi módosított XXXIII. törvény alapján. Az SZMSZ-ben nem, vagy csak részben tárgyalt kérdésekben a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC módosított törvény, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, a 229/2012.(VIII.28) Korm. rendelet, továbbá az újonnan megjelenő jogszabályok tartalma, értelme és szándéka szerint kell eljárni. Az SZMSZ-t a nevelő testület a szülői szervezet véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, melyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul a fenntartó egyetértése szükséges. A Veszprémi Közgazdasági Szakközépiskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot (SZMSZ) az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2012.11.22 -én fogadta el és 2013.03.26-án módosította. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorolt az iskolai Szülői Szervezet és a Diákönkormányzat. Jelen szervezeti és működési szabályzat az intézmény nevelőtestületének jóváhagyásával lép hatályba, és ezzel az ezt megelőző szervezeti és működési szabályzat érvénytelenné válik. A szervezeti és működési szabályzat és az egyéb belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára, tanulójára és az intézményben tartózkodókra és az intézménnyel kapcsolatba kerülőkre nézve kötelező. 2. Az iskola alapadatai Az intézmény neve: Veszprémi Közgazdasági Szakközépiskola OM azonosító: 037201 KIK azonosító: 178026 Az intézmény székhelye, címe: 8200 Veszprém, Csap u. 9. Az intézmény telephelyei: székhelyén Az intézmény gazdasági szervezetének helye: székhelyén Az intézmény vezetője: Magasabb vezető beosztású közalkalmazott, akit a vezetői feladatok ellátásával a fenntartó határozott időre bíz meg.

3 Működési köre: Veszprém város közigazgatási területe Típus szerinti besorolása: Köznevelési törvény alapján: szakközépiskola A tevékenység jellege alapján: közszolgáltató Közszolgáltató szerv fajtája: közintézmény Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója: önállóan működő Az intézmény számviteli, adózási és műszaki feladatait a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ látja el Az intézmény felügyeleti, irányító szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Veszprémi Központi Tankerülete 8200 Veszprém Rákóczi tér 15. Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest Szalay u. 10 14. Az intézmény alapításának éve: 1895. július 17. Alapító szerve: Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium Évfolyamok száma: 4 évfolyamos szakközépiskola OKJ szerinti, érettségire épülő 1 éves képzés OKJ szerinti, érettségire épülő2 éves képzés Az intézmény tevékenységei: Jogszabályban meghatározott közfeladata: 8532 számú szakmai középfokú oktatás a szakágazati besorolás szerint Alaptevékenységek: 853121-1 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) 853211-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853221-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Az alaptevékenységen belüli további tevékenységek: 562913-1 Iskolai intézményi étkeztetés

4 853214-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás 853224-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás 855931-1 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás 855932-1 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 931204-1 Iskolai diáksport-tevékenység és támogatása 562917-1 Munkahelyi étkeztetés 811000-1 Építményüzemeltetés 682002-1 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 856099-1 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 562920-2 Kiegészítő tevékenység: egyéb vendéglátás A feladatok, tevékenységek forrásai: költésvetési támogatás Az intézmény foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok: Foglalkoztatottjainak jogviszonya alapesetben közalkalmazott, akikre a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi módosított XXXIII. törvény az irányadó. Egyes foglalkoztatottjainak a jogviszonya munkavállaló, akikre nézve a Munka Törvénykönyvéről szóló 2011. évi I. törvény az irányadó. Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény vonatkozik. Továbbá a 2011. évi módosított CXC Nemzeti köznevelési törvény, a módosított 20/2012. évi (VIII.31.) EMMI rendelet. 3. Az iskola szervezeti rendszere, irányítása 3.1. Az iskola szervezete 3.1.1. Az iskola igazgatósága Az iskola igazgatóságát az igazgató és közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak: I. sz. igazgatóhelyettes II. sz. igazgatóhelyettes Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása az intézmény alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra szól. Távollétében I. igazgatóhelyettes helyettesíti.

5 Az igazgatóhelyettesek és a gazdasági előadó megbízását a nevelőtestület véleményének kikérésével az igazgató adja. Az igazgatóhelyettesi megbízás határozott időre, visszavonásig érvényes. Az igazgatóhelyettesek és a más vezető beosztású dolgozók munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. 3.1.2. Az intézmény vezetősége (az iskolatanács) Az iskolatanács tagjai: az igazgató az igazgatóhelyettesek a gazdasági előadó az osztályfőnöki munkaközösség vezetője a közalkalmazotti tanács elnöke reprezentatív szakszervezet vezetője Az iskolatanács ülésein a tagokon kívül meghívás alapján részt vehet (nek) a tárgyalásra kerülő témában érintett személy (ek). Az iskola vezetősége (az iskolatanács) az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő informális testület. Továbbá dönt minden olyan kérdésben, amelyben az igazgató szükségesnek látja. Az iskola vezetősége (iskolatanács) rendszeresen tart megbeszéléseket az aktuális feladatokról. A megbeszélésekről írásos emlékeztető készülhet. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. Az iskola vezetőségének (iskolatanács) tagjai a belső ellenőrzési szabályzatában foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. 3.1.3. Az igazgatóság feladatmegosztása Az igazgató: Felel az iskola rendeltetésszerű működéséért, a vezetői feladatok szakszerű ellátásáért, gyakorolja a munkáltatói, előirányzat-felhasználási, utalványozási, kiadmányozási, valamint a tanulói jogviszonnyal és megszüntetésével kapcsolatos jogköröket. Távolléte esetén az I. igazgatóhelyettes helyettesíti. FELADATA: I. igazgatóhelyettes II. igazgatóhelyettest akadályoztatása vagy távolléte esetén teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesíti. Az iskolai szakképzési tevékenységének irányítása: A szakmai elméleti és gyakorlati oktatás irányítása, ellenőrzése. A közgazdasági és az informatika munkaközösség felügyelete A taniroda felügyelete A gazdálkodás szakmaiságának ellenőrzése A tantárgyfelosztás elkészítése A tanórán kívüli foglalkozások: szakkörök, korrepetálások, emeltszintű érettségi vizsgára felkészítő órák, szabadsávos órák koordinálása

6 A beiskolázással kapcsolatos adminisztráció szervezése, a jelentkezési lapok összegyűjtése, rendszerezése, levelezés A tanügyi adminisztráció irányítása és ellenőrzése Tanügyi igazgatási feladatok ellátása, másolatok kiadása A statisztikai kimutatások elkészítése Figyelemmel kíséri a szakképzéssel kapcsolatos jogszabályokat Szakmai jellegű tanulmányi versenyek lebonyolítása stb.. A szakmai vizsgák előkészítése Közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók szociális támogatásának elbírálásában Ellátja a tagozatvezető SZMSZ-ben rögzített feladatkörét: Felügyeli az intézmény eszköztárának, felszereléseinek kezelését, az ügyviteli és számítástechnikai eszközök gyarapítását. Kapcsolatot tart az iskola szakmai irányítását ellátó hatóságokkal (EMMI, NGM, fenntartó), a szakképzés tartalmi kérdései tekintetében az NMH-lal, a szakképzési és különféle más támogatások elnyerése és felhasználása tekintetében, valamint a különböző gazdálkodó szervezetekkel, Kormány Hivatallal, gazdasági kamarával, szakmai szervezetekkel és a Megyei Munkaügyi Központtal. Folyamatos kapcsolatot tart a szakképzési gyakorlatot tartó/szervező gazdálkodó és más szervezetekkel. A kapcsolattartás évfolyam nyitó és záró értekezleten és a köztes időben telekommunikációs csatornákon, szükség esetén személyes találkozók keretében zajlik. Távolléte esetén helyettesíti: a II.. igazgatóhelyettes II. igazgatóhelyettes: FELADATA: Az iskola napi munkatevékenységének irányítása és ellenőrzése, a tanítás zavartalan menetének biztosítása A közismereti tárgyak oktatásának felügyelete, együttműködése a munkaközösségvezetőkkel. Közismereti jellegű pályázatok lebonyolítása A tanulmányi versenyek lebonyolítása A továbbtanulással kapcsolatos ügyintézés A felvételi vizsgák, nyelvi szintfelmérők szervezése, az elsős osztályok kialakításának szervezése Mérések, tudásszint-ellenőrzések lebonyolítása Az érettségi vizsgák előkészítése A statisztikai kimutatások elkészítése Fogadóórák, szülői értekezletek előkészítése A tanári továbbképzések szervezése, a továbbképzések nyilvántartása A tanulók kötelező orvosi vizsgálatainak megszervezése

A dolgozók foglalkozás-egészségügyi vizsgálatainak megszervezése A munkavédelmi és tűzvédelmi feladatok felügyelete A tanulóbalesetek nyilvántartása, az ezzel kapcsolatos ügyintézés A tanulók iskolán kívüli rendezvényeken való részvételének szervezése Iskolai rendezvények (ünnepségek, bál) felügyelete Figyelemmel kíséri a közoktatással kapcsolatos jogszabályokat 7 Kapcsolatot tart az OH-val, a fenntartóval, tanulmányi versenyek tekintetében az OH-val, a szakminisztériummal (OM), a munkavédelmi és tűzvédelmi feladatokat ellátó szervezettel. Felügyeli az intézmény eszköztárának, felszereléseinek beruházását, az ügyviteli és számítástechnikai eszközök gyarapításait. Távolléte esetén helyettesíti: az I. igazgatóhelyettes. Gazdasági előadó Gazdálkodás tekintetében az igazgató helyettese. Csak szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező személy lehet. Feladata az intézmény gazdálkodási jogköréből adódó feladatok ellátása. Közvetlenül irányítja a gazdasági szervezetet. Beosztottjai munkáját irányítja és ellenőrzi. Gazdasági intézkedéseket hoz. Felelős az intézmény gazdálkodását érintő mindenkori jogszabályok szerinti feladatok ellátásáért és a jogszabályokban előírt kötelmek betartásáért. A gazdasági előadó felelőssége nem érinti az intézmény vezetőjének és az egyes ügyekért felelős dolgozók felelősségét. A gazdasági előadó vagy az általa írásban kijelölt törvény szerinti iskolai végzettséggel, illetve képesítéssel rendelkező személy ellenjegyzése nélkül a költségvetési szervet terhelő gazdasági kihatású kötelezettség nem vállalható, követelés nem írható elő és ilyen intézkedés nem tehető. Közvetlenül irányítja és ellenőrzi a pedagógiai képesítéssel nem rendelkező adminisztratív és fizikai állomány munkáját. Gondoskodik a tevékenységi körét érintő szabályzatok elkészítéséről. Kapcsolatot tart a fenntartóval, a KNK Gazdasági Igazgatóságával, a Magyar Államkincstárral, valamint az intézmény részére szolgáltatást nyújtó gazdálkodókkal. Beosztottjai: gazdasági ügyintézők, pedagógiai asszisztens A gazdálkodással kapcsolatos különös szabályokat a Gazdasági ügyrendben rögzítettük. Az igazgató és helyettesei a tanítási és a tanórán kívüli tevékenységek időtartama alatt előre elkészített beosztás szerint folyamatosan gondoskodnak az iskolában a vezetői jelenlétről. 3.1.4. A vezetők közötti kapcsolattartási rendje Az igazgatóhelyettesek és a gazdasági előadó munkájukat munkaköri leírásuk alapján, az igazgató közvetlen irányítása mellett végzik. Munkájukért az igazgatónak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Felelősségük kiterjed a munkaköri leírásukban található feladatkörökre. Beszámolási kötelezettségük kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére.

8 Az igazgató és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos, a szükségleteknek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. A vezetőség a munkatervben rögzített időben vezetői értekezletet tart. A vezetőség értekezletéről írásbeli emlékeztető készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az igazgató az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. 3.1.5. A vezetők helyettesítési rendje Az igazgató helyettesítése: Az igazgatót távollétében az át nem ruházható feladatokat kivéve az I. igazgatóhelyettes helyettesíti. Mindkettőjük távolléte esetén a helyettesítés a II. igazgatóhelyettes feladata. Az igazgatóhelyettesek helyettesítése: A két igazgatóhelyettes bármelyikük távolléte esetén egymást helyettesíti. Mindkét igazgatóhelyettes távolléte esetén a helyettesítője az osztályfőnöki munkaközösség vezetője. 3.1.6. Szervezeti egységek vezetőinek jogosítványai, amelyek körében a költségvetési szerv (iskola) képviselőjeként járhat el: Igazgató: Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott önálló intézmény egyszemélyi felelős vezetője, teljes jogkörrel képviseli intézményét külső szervek és a fenntartó felé. A Középfokú Nevelési Központ Gazdasági Igazgatóságaival kötött együttműködési megállapodás szerint gyakorolja a kötelezettségvállalás és utalványozás jogkörét. A város oktatási és kulturális rendezvényein képviseli intézményét, vagy képviseletéről gondoskodik. II. igazgatóhelyettes: feladataiból adódó munkakapcsolatok során képviseli az intézményt külső szervek felé (OH, MPI, Oktatási Iroda, egyéb intézményfenntartó szervek) I. igazgatóhelyettes: feladataiból adódó munkakapcsolatok során képviseli az intézményt külső szervek felé (NSZFI, Munkaügyi Központ, Oktatási Iroda) Gazdasági előadó: feladataiból adódó munkakapcsolatok során képviseli az intézményt külső szervek felé: KNK Gazdasági Igazgatósága, Magyar Államkincstár, egyéb intézményfenntartó szervek az intézmény részére szolgáltatást nyújtó gazdálkodók felé. 3.2. Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. 3.3. Az iratkezelés és az ügyintézés szabályai Az iskola az iratkezelés és az ügyintézés rendjét a nevelési-oktatási intézmény a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény rendelkezései, valamint a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános

9 követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet, valamint 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 84., 85., 86., 87. 94., 95., 96 106. alapján végzi. Az iskola saját eszközeivel, elektronikusan előállított nyomtatványokat iktatószám, dátumozás feltüntetésével, az igazgató távollétében a helyettesítési rendnek megfelelően aláírási címpéldányával egyező, kék színű, nem halványuló tintával történő aláírásával és az intézmény körpecsétjének lenyomatával hitelesíti. 3.4. Elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az intézmény jelenleg nem tárol elektronikusan előállított és azokat elektronikusan hitelesített dokumentumokat. 3.5. Adatkezelés Az iskola csak az adatvédelmi, 2011.évi CXII. törvény Az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról, valamint az Nkt. 2011. évi CXC törvényeknek formailag és tartalmilag megfelelő adatokat, az ezen törvényeknek megfelelő módon tárol és kezel. 4. Az intézmény közösségei, jogaik és kapcsolattartásuk. 4.1. Az iskolaközösség az alkalmazotti, szülői és tanulói közösségek együttese. 4.1.1. Az alkalmazotti közösségek Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a közoktatásról szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata és kollektív szerződése rögzítik. Az intézmény tartalmi munkáját alapvetően a nevelőtestület határozza meg, tevékenységével az SZMSZ önálló fejezete foglalkozik. Az intézményben dolgozó más közalkalmazottak tevékenységét helyi szinten a közalkalmazotti szabályzat szabályozza.

Az intézmény szervezeti felépítése Iskolatanács Iskolaorvos Igazgató (intézményvezető) Közalkalmazotti tanács Szakszervezet Szülői szervezet Belső ellenőr Iskolatitkár Diákönkormányzat II. igazgatóhelyettes I. igazgatóhelyettes Könyvtáros Gazdasági előadó Munkaközösség - vezetők: Közismereti tárgyak Munkaközösség - vezetők: Szakmai tárgyak Gazdasági ügyintéző 1. Gazdasági ügyintéző 2. B E O S Z T O T T P E D A G Ó G U S O K asszisztensasszi sztens Pedagógia iassziszte nss Portások, Fűtő-karbantartó, Kisegítő alkalmazottak

4.1.2. A szülői szervezet A szülők a közoktatási törvény alapján meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességeik teljesítésére szülői szervezetet hoznak létre. A szülői szervezet felépítése: az osztály szülői szervezete az iskolai szülői szervezet a szülői szervezet választmánya Az osztályok szülői szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői szervezetei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják: elnök elnökhelyettes Az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. Az osztályok szülői szervezeteinek működését az osztályfőnökök segítik. Az iskolai szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskola szülői szervezet választmánya. Az iskolai szülői szervezet választmányának munkájában az osztály szülői szervezetek elnökei, elnökhelyettesei vehetnek részt. A szülői választmányt az igazgató tanévenként legalább egy alkalommal hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról, feladatairól. Az iskola gondoskodik a szülői szervezet működésének feltételeiről. A választmány rendszeres üléseihez és a szülők közösségének összejöveteleihez helyet biztosít. Az iskola az alábbi rendezvényeken biztosítja a lehetőséget a szülői szervezet képviselőjének részvételére: tanévnyitó, tanévzáró ünnepély, ballagás, iskolabál, szalagavató és egyéb kiemelkedő iskolai rendezvények. Amennyiben a nevelőtestületi értekezlet napirendjén olyan kérdés szerepel, amelyben a döntés meghozatalához a szülői szervezet egyetértése is szükséges, az értekezletre a szülői szervezet képviselőjét meg kell hívni. A szülői szervezet képviselőjének részvételét biztosítani kell azokon a vezetői megbeszéléseken is, amelyeknek tárgya a szülőket is érinti. A szülői szervezet vezetőjével az igazgató tart kapcsolatot. Az értekezletekre, megbeszélésekre szóló meghívót, előterjesztést a kitűzött időpont előtt legalább 10 nappal el kell juttatni a szülői szervezet vezetőjéhez. A szülői szervezet jogosítványai: A szülői szervezet dönt a saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. Véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak. Véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Véleményt nyilvánít az intézmény SZMSZ-ének és házirendjének elfogadásakor. Egyetértési jogot gyakorol a tanórán kívüli foglalkozásokat, az intézményi hagyományok ápolását és az ünnepélyek rendjét érintő kérdésekben, továbbá minden anyagi terhet jelentő feladat elhatározásában. Az első tanítási óra legfeljebb negyvenöt perccel korábban való megkezdéséhez a szülői szervezet egyetértése szükséges. Képviseli a szülőket és a tanulókat a nevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében. Támogatja az iskolát oktatási és nevelési céljainak megvalósításában.

12 4.1.2.1. A szülők tájékoztatásának módja Az intézmény a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos vagy egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. A szülői értekezletek rendje: Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként két alkalommal a munkatervben rögzített időpontban rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. A beiratkozott tanulók zavartalan iskolakezdésének érdekében a leendő kilencedik évfolyamos tanulók szülei számára az iskola a tanév kezdetét megelőzően szülői értekezletet tart, melynek időpontjáról a felvételi értesítőn tájékoztatja a szülőket. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az igazgató, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a tanulóközösségben felmerülő problémák megoldására. A szülői fogadóórák rendje: Az iskola valamennyi pedagógusa hetente egy alkalommal a szülők egyéni tájékoztatása céljából rendes fogadóórát tart. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök vagy a szaktanár írásban is behívhatja a fogadóórára. Ha a szülő (gondviselő) a rendes fogadóórán kívüli időpontban is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett tanárral. A fogadóórák időpontjának közzététele az osztályfőnök feladata. A szülők írásbeli tájékoztatásának rendje: Az ellenőrző könyv útján írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük iskolai magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az iskolai élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális tudnivalókról. A tanárok feladata a szülők tájékoztatásával kapcsolatban: Valamennyi szaktanár köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet az osztálynaplóban feltüntetni. Az írásos bejegyzést az osztálynaplóban dátummal és kézjeggyel kell ellátni. A szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a kiosztás napján kell beírni. Az írásbeli munkákat a megíratástól számított két héten belül ki kell javítani. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és az ellenőrző könyv érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a hiányzó érdemjegyeket. 4.1.3. A tanulók közösségei 4.1.3.1. Az osztályközösségek Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló, közös tanulócsoportot alkotó diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg Az osztályfőnök jogosult az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására az osztályban tanító tanárok osztályértekezletét összehívni. Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösség tanulói azokon a tanítási órákon, amelyeknél a tantárgy jellege összhangban a helyi tantervvel indokolja azt. Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: osztálytitkár, tanulmányi, sport, gazdasági felelős, 1 fő képviselő az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.

13 4.1.3.2.A diákkörök Az iskola tanulói közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre (önképzőkör, művészeti csoport, érdeklődési kör szerinti csoport), melyeknek meghirdetését, szervezését, működtetését a diákok végzik. Az intézmény a pedagógiai program céljainak megfelelő diákköri tevékenységeket támogatja. Ha a diákkör az iskola területén működik előzetes írásbeli kérelem alapján -, azt az iskola igazgatója engedélyezi. A diákkör iránti kérelemnek tartalmaznia kell a diákkör célját, az intézményben tartózkodás rendjét (időtartam, helyiségigény), a diákkör választott felelős vezetőjének nevét, osztályát, a felügyelő pedagógus nevét. Az igazgató a diákkör céljától és tagjainak magatartásától függően engedélyezi az iskola épületének házirend szerinti használatát. Az intézményben működő diákköröket az általános igazgatóhelyettes tartja nyilván. 4.1.3.3. A diákönkormányzat Az iskolai diákönkormányzat élén a működési rendjében meghatározottak szerint választott iskolai diákbizottság áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt az iskolai diákbizottság képviseli (gyakorolja jogait). A diákönkormányzat egységei az osztályközösségek és a diákkörök. Mindegyik osztályközösség és diákkör osztály diákbizottságot választ, és küldöttet delegál a diákönkormányzat vezetőségébe. 4.1.3.4. A diákönkormányzat jogai Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott, jogkörökön túl az alábbi jogkörökkel rendelkezik: Véleményezési és javaslattételi joga van az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a tanulói fegyelmi eljárásban, az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, nevének megállapításával kapcsolatban. Egyetértési jogot gyakorol: az intézmény szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor és módosításakor, az ünnepélyek rendje, hagyományápolás tekintetében, a diákönkormányzattal és más diákképviselőkkel való kapcsolattartás rendjének kialakításában, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosításában, a diákönkormányzat részére biztosított helyiségek kijelölésében, használati rendjének megállapításában, használati jogának megvonásában tanulói véleménynyilvánítási rendszer, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái tekintetében, a tanulók jutalmazásának elvei és formái, a fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei tekintetében. a házirend elfogadásakor és módosításakor, az ifjúságpolitikai célú pénzeszközök felhasználásában, a szabadidős programok megtervezésekor a tanulói jogviszonnyal összefüggő kérdésekben. 4.1.3.5. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása, az iskolavezetéssel való kapcsolattartás formái A diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit az intézmény biztosítja. Az iskola helyiségeit, berendezéseit (másológép, számítógép, telefon, fax, postai szolgáltatások) az SZMSZ és a házirend szabályai szerint a diákönkormányzat térítésmentesen használhatja.

14 Az iskolai diákbizottság megbízottja képviseli a tanulók közösségét az iskola vezetőségi, illetve nevelőtestületi értekezletein az egyetértési jogának gyakorlásával kapcsolatos napirendi pontoknál. Az igazgató a kijelölt határidő előtt 10 munkanappal köteles megküldeni a diákönkormányzat vezetője részére azoknak az intézkedéseknek a tervezetét, amelyekkel kapcsolatban a diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg, illetve amelyekkel kapcsolatban véleményét az SZMSZ előírása szerint ki kell kérni. Az igazgató alkalmanként, előre egyeztetett időpontban tájékoztatja a diákönkormányzat vezetőjét a tervezett intézkedésekről, aktuális feladatokról. A tanulók egyéni gondjaikkal, kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az igazgatót az igazgatói fogadóórán vagy más előre egyeztetett időpontban. 5. A nevelők közösségei 5.1. A nevelőtestület 5.1.1. A nevelőtestület tagjai, feladata A nevelőtestület tagja valamennyi pedagógus-munkakört betöltő közalkalmazott, a gazdasági előadó, továbbá a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű közalkalmazott. A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. 5.1.2. A nevelőtestület jogai A nevelőtestület a magasabb jogszabályban megfogalmazottakon túl az alábbi jogokkal rendelkezik: Véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a véleményét: a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízatásainak elosztása során, az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve megbízásuk visszavonása előtt., a költségvetésben szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának tervezésében, az iskola fejlesztési terveinek meghatározásakor, az iskola felvételi követelményeinek meghatározásában, külön jogszabályban meghatározott ügyekben. A nevelőtestület egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat működésével kapcsolatban. A nevelőtestület a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor, módosításakor egyetértési és véleményezési jogával él. Döntési jogkörébe tartozik: a pedagógiai program és módosításának elfogadása, az SZMSZ és a házirend elfogadása és módosítása, az iskolaéves munkatervének jóváhagyása, az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás, a tanulók osztályozó vizsgára bocsátása, az év végi osztályzat és az évközi érdemjegyek közötti, a tanulót hátrányosan érintő különbség esetén az osztályzat módosítása a tanuló javára,

az igazgatói pályázathoz készített vezetői programok szakmai véleményezése, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a diákönkormányzat működésének jóváhagyása, jogszabályban meghatározott más ügyek. 15 5.1.3. A nevelőtestület értekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi rendes értekezleteket tartja: tanévnyitó értekezlet, félév végi és év végi osztályozó értekezlet, félévi munkaértekezlet, őszi nevelési értekezlet, tavaszi nevelési értekezlet, tanévzáró értekezlet. Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a közalkalmazotti tanács és az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. 5.1.4. A nevelőtestület döntései és határozatai A nevelőtestület akkor határozatképes, ha döntéseinek meghozatalánál tagjainak fele jelen van. A nevelőtestület döntéseit ha erről magasabb jogszabály másként nem rendelkezik általában nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. Személyi kérdésekben a nevelőtestület - többségének kérésére - titkos szavazással is dönthet. Titkos szavazás esetén tagjai közül szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület. Minősített szótöbbség szükséges az alábbi esetekben: a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása és módosítása, a házirend elfogadása és módosítása, a pedagógiai program elfogadása és módosítása, az igazgatói pályázat véleményezése. A felsorolt esetekben a döntés akkor érvényes, ha a jelenlévők kétharmada elfogadta az előterjesztést. A nevelőtestületi értekezletekről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet az igazgató által kijelölt személy vezeti, s az igazgató, a jegyzőkönyvvezető, valamint a nevelőtestület jelelevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések és a határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. A nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az aktuális feladatokból adódóan csak a nevelőtestület egy része vesz részt az értekezleten. 5.1.5. A nevelőtestület feladatainak átruházása A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot vagy munkacsoportot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója köteles tájékoztatni a nevelőtestületet - a nevelőtestület által meghatározott módon és időben - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljárt. Alkalmi bizottságot, munkacsoportot az igazgatóság is létrehozhat, amiről tájékoztatja a tantestületet.

16 A nevelőtestület az osztályközösségek tanulmányi munkájának értékelését, a tanulók magatartásának és szorgalmának minősítését az adott osztállyal foglalkozó pedagógusokra ruházza át. A nevelőtestületnek az osztályfőnök tartozik beszámolási kötelezettséggel. A nevelőtestület a közoktatási törvényben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségekre ruházza át az alábbi jogköreit: a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása, a taneszközök, tankönyvek kiválasztása, javaslattétel továbbképzésen való részvételre, javaslat jutalmazásra, kitüntetésre, a határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése, a szakmai munkaközösség-vezető munkájának véleményezése. 5.2. A szakmai munkaközösségek 5.2.1. A munkaközösségek célja és feladatai: Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös minőségi szakmai pedagógiai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösséget hoznak létre. A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A munkaközösség tagjai közül 3 évenként saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választ, akit az igazgató bíz meg feladatainak ellátásával. A szakmai munkaközösség vezetőjének munkáját a munkamegosztás szerinti igazgatóhelyettes irányítja. A munkaközösség a magas színvonalú munkavégzés érdekében fejleszti a szaktárgyi oktatás tartalmát és módszertanát, kialakítja az egységes az intézményi követelményrendszert, javaslatot tesz a képzési irányok megválasztására, segíti a munkaközösségbe tartozó pedagógusok önképzését, támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját, felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét, összeállítja a vizsgák (felvételi, érettségi, különbözeti, osztályozó, javító) feladatait és tételsorait, a szakterületre vonatkozóan kiírja a pályázatokat, versenyeket, s azokat lebonyolítja, értékeli, javaslatot tesz a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat, segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez. 5.2.2. A munkaközösség-vezető feladatai Képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetőségénél és az iskolán kívül. Állásfoglalásai, javaslatai véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. A vezetői döntéseket ismerteti a munkaközösséggel, s gondoskodik azok végrehajtásáról. Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját.

17 Irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, a szaktárgyi oktatásért. Értekezleteket hív össze, bemutató órákat szervez, segíti a szakirodalom megismerését és felhasználását. Véleményezi és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak a helyi tantervhez igazodó tanmeneteit. Ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenet szerinti előrehaladást, az egységes követelményrendszer érvényesítését. Beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről. Javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, címek odaítélésére. stb. Munkáját munkaköri leírás alapján végzi. 5.2.3. Az intézmény szakmai munkaközösségei: 1. Osztályfőnöki munkaközösség 2. Művészeti munkaközösség 3. Történelem munkaközösség 4. Idegen nyelvi munkaközösség 5. Matematika és fizika munkaközösség 6. Testnevelő tanárok munkaközössége 7. Közgazdasági szakmai munkaközösség 8. Informatika és gép- gyorsíró munkaközösség 9. Természettudományok munkaközössége Egy-egy tanár - szaktárgyainak megfelelően - több munkaközösségben is tevékenykedik. 6. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása 6.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: az igazgatóság ülései, az iskolatanács ülései tantestületi értekezletek munkaközösségek értekezletei a különböző értekezletek, megbeszélések, stb. Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv jelöli ki. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség (az igazgatói tanács tagjai) kötelesek: az iskolavezetőség (igazgatói tanács) ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) felé.

18 A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölheti az igazgatósággal, az iskola vezetőségével (az igazgatói tanáccsal). 6.1.2. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartása, a pedagógusok munkájának segítése A munkaközösségek a tanév elején éves munkatervet készítenek, továbbá féléves, éves beszámolót tartanak elvégzett munkájukról. Havonta egy alkalommal munkaközösségi értekezletet tartanak a munkatervben meghatározott tematika és az aktuális feladatok szerint. A munkaközösség figyeli az adott tantárgy/tantárgycsoport szakmai fejlődését, a didaktikai, metodikai újdonságokat és integrálja azokat a tanárok iskolai munkájába. A munkaközösség más munkaközösségekkel és a vezetéssel együttműködve részt vesz a tantárgy és dokumentumfejlesztésben, a tehetséggondozásban, felzárkóztatásban, valamint tantárgyi versenyek megszervezésében, versenyekre való felkészítésben. Az igazgató az intézmény stratégiájának kialakításakor kikéri a munkaközösségek véleményét. Az osztályfőnöki munkaközösség vezetője állandó tagja az iskolatanácsnak, így minden döntéselőkészítésben és döntésben részt vesz. 6.1.3. A szakmai munkaközösségek külső kapcsolatai Osztályfőnöki munkaközösség: Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet, Veszprém Megyei Rendőr Főkapitányság, továbbá a 6.1.4-ban felsorolt gyermek és ifjúságvédelmi szervekkel Művészeti munkaközösség: Pannon Egyetem, Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet, Veszprémi Petőfi Színház, Pannon Várszínház, Eötvös Károly Megyei Könyvtár, Városi Művelődési Központ Történelem munkaközösség: Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet, Veszprém Megyei Honismereti Egyesület, Veszprém Megyei Levéltár, Laczkó Dezső Múzeum Idegen nyelvi munkaközösség: Pannon Egyetem, Krauss Privát Közgazdasági Szakközépiskola, Aschaffenburg (Németország) Matematika, fizika munkaközösség: Bolyai János Matematikai Társulat, Mategye Alapítvány, Testnevelő tanárok munkaközössége: Pannon Egyetem, Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete, Krauss Privát Közgazdasági Szakközépiskola Aschaffenburg (Németország) Hajrá Közgáz Sportegyesület, Veszprém Megyei Természetbarát Szövetség, Semmelweis Sporttudományi Egyetem Közgazdasági munkaközösség: Pannon Egyetem, Pannon TISZK, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Nemzetgazdasági Minisztérium Természettudományos munkaközösség: Kittenberger Kálmán Zoo, Veszprém Informatika és gép-gyorsíró munkaközösség: Pannon Egyetem, Pannon TISZK, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Gép és Gyorsírók Országos Szövetsége

19 6.1.4. Az iskola külső kapcsolatai gyermek és ifjúságvédelmi szervekkel Az iskola gyermek és ifjúságvédelmi felelőse felkutatja, nyilvántartásba veszi és gondozza az iskola SNI, HH, HHH, továbbá minden rászoruló tanulóját. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnökökkel, a vezetéssel tartott kapcsolatán túl együttműködik az iskolán kívüli illetékes szervezetekkel: Családsegítő -és Gyermekjóléti Központ, Nevelési Tanácsadó, a rendőrség drogprevenciós és bűnmegelőzési osztályai, Drogambulancia, Iskolarendőr, Pártfogói Felügyelet, Gyámhatóság, Egészségügyi Alapellátási Intézmény, iskolaorvos, védőnő, Megyei Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda, VVHHFE, Magyar Vöröskereszt Veszprém Megyei Szervezete 6.2. A nevelők és a tanulók A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató - az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén, - a diákközgyűlésen évente legalább 1 alkalommal, - a földszinten elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan, az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. 6.3. A nevelők és a szülők A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató: - a szülői szervezet (közösség) választmányi ülésén, - az iskolai szülői értekezleten tanévenként 2 alkalommal, - a földszinten elhelyezett hirdető táblán keresztül, - a(z) időközönként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül. az osztályfőnökök: - az osztály szülői értekezleten, - ellenőrzőn keresztül, személyesen tájékoztatják. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: a szülői értekezletek, a nevelők fogadó órái, a tanuló értékelésére összehívott megbeszélések, írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben (ellenőrző) a családlátogatások, A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza.