Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Az élelmiszer-gazdaság társadalmi- gazdasági szerkezetének változásai és jellemzői napjainkban Közgazdasági szabályozók a mezőgazdaságban 21. lecke

A 80-as évek fő jellemzői magyar mezőgazdasági modell 1. A termelőszövetkezeti szektor túlnyomó súlya a mezőgazdasági nyersanyagtermelésben. 2. A mezőgazdasági kistermelés jelentős súlya. 3. A kiegészítő tevékenységek számottevő szerepe. 4. Az állami szektor domináns volta az élelmiszerfeldolgozásban és az élelmiszerkereskedelemben.

Az előzményekről 1. A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 2. A 80-as évek végén bevezetett adóreform 3. A kétszintű bankrendszer kialakítása 4. A termelői és fogyasztói árak kezdődő liberalizálása 5. A külkereskedelem állami monopóliumának oldódása 6. Az ún. előprivatizáció beindulása 7. Egy 1989. évi jogszabály lehetővé tette, hogy a termelőszövetkezetek vagyonuk 50%-át a szövetkezet dolgozói között felosszák (a földvagyonra nem terjedt ki) 8. Az állami és tanácsi vállalatoknak az átalakulásról szóló 1989. évi XIII. törvény értelmében kft-vé vagy rt-vé kellett átalakulniuk 1992. december 31- ig, az ÁG-oknak 1993. június 30-ig

A rendszerváltást követő legfontosabb gazdaságpolitikai jogszabályok A privatizációs törvények Az 1992. évi I. törvény a Szövetkezetekről Az 1992. évi II. törvény a Szövetkezetekről A kárpótlásról szóló 1991. évi XXV. törvény A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény

Az egyes törvények hatása az élelmiszer-gazdaság vertikum szakaszainak társadalmi- gazdasági szerkezetében beálló változásokra Szövetkezeti törvények Mezőgazdaság Élelmiszeripar Élelmiszerkereskedelem Jelentős Szerény Szerény Privatizációs törvények A kárpótlás törvénye szerény Jelentős Jelentős Jelentős Szerény Szerény A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény Jelentős Nincs Nincs

Az élelmiszer-gazdaság társadalmi és gazdasági szerkezete napjainkban

TULAJDONFORMA A mezőgazdasági nyersanyagtermelésben a magántulajdonon alapuló gazdálkodás vált meghatározóvá. A külföldi tőke jelenléte csekély.

Saját tulajdon aránya a különböző méretű gazdaságoknál (2005) <5 hektár 92,8% 5-20 hektár 85,0% 20-50 hektár 74,3% >50 hektár 23,6% Összes gazdaság tekintetében 38,3%

Földhasználat, eszközök A 90-es évek folyamán a földtulajdon és a földhasználat szétvált egymástól. A termelőeszközök esetében, az eszközök jelentősebb része társas vállalkozások tulajdonában van.

KIBOCSÁTÁS A mezőgazdaság kibocsátásának gazdálkodó csoportok szerinti megoszlása Gazdasági társaságok 40% Szövetkezetek 10% Egyéni gazdálkodók és a lakosság más csoportjai 50% A mezőgazdasági termékértékesítés kb. 2/3-át a társasvállalkozások adják.

Gazdasági szervezetek száma a mezőgazdasági és halászati ágban Gazdálkodási forma* 2005 (db) Egyéni vállalkozás 41 161 Gazdasági társaság 11 304 Szövetkezet 1 549 ÖSSZESEN 56 157 A gazdasági társaságokon belül legnagyobb számmal korlátolt felelősségű társaságok szerepelnek *KSH (2006): Mezőgazdasági statisztikai évkönyv, 2005. 205p.

Az ökonómiai üzemméret Az üzem méretét a potenciális jövedelemtermelő kapacitás fejezi ki, ami egyenlő az üzem összes standard fedezeti hozzájárulásával Az üzemméret jellemzésére az Európai Méretegység (EUME) szolgál: 1 EUME = 1200 SFH = 300 000 Ft SFH ( 1 ~ 250 Ft) SFH: bruttó termelési érték és az előállításhoz szükséges közvetlen változó költségek különbsége

Standard Fedezeti Hozzájárulás (SFH) 146/2004. (IX.30.) FVM rendelet tesztüzemi rendszer keretében kialakított standard fedezeti hozzájárulás értékek alkalmazásáról Példák a rendeletből: - búza 64 590 Ft/hektár - burgonya 430 716 Ft/hektár - juh 3 663 Ft/állat (Vállalati gazdaságtan keretében)

Gazdálkodás szerkezete Magyarországon 155 ezer gazdálkodás haladja meg az 1 EUME méretet. Az általuk használt mezőgazdasági terület kb. 4 millió hektár.

A mezőgazdasági terület megoszlása Magyarországon a gazdaságok mérete szerint, 2005 http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page?_pageid=1073,46587259&_dad=portal&_schema=portal&p_ product_code=ks-nn-06-022

500 ha feletti gazdaságok területe/ megyei szinten SAPS támogatást igénylők 43 % 3.1 % 39 % 4.6 % 43 % 3.7 % 46 % 2.2 % 46 % 5.1 % 51 % 6.8 % 28 % 2.1 % 28 % 3.7 % 39 % 7.1 % 37 % 7.0 % 28 % 7.9 % 11 % 6.7 % 31 % 3.4 % 46 % 5.4 % 35 % 4.3 % 26 % 9.5 % 34 % 5.5 % 30 % 7.5 % A mezőgazdasági terület a 51 % 4.5 % megyék közötti megoszlása

Mezőgazdaságon kívüli jövedelemszerzési lehetőséggel bíró gazdaságok aránya (%) < 5 ha 5-<20 ha 20-<50 ha 50=< ha Összes Turizmus 0,2 0,3 0,3 1,3 0,3 Kézműves ipar 0,1 0,0 0,1 0,2 0,1 Mezőgazdasági termékek feldolgozása 7,9 8,0 8,9 7,7 8,0 Fafeldolgozás 0,1 0,1 0,2 0,7 0,1 Akvakultura 0,0 0,1 0,2 0,7 0,1 Megújuló energiatermelés 4,4 4,9 9,1 16,2 5,8 Szerződéses munkák 0,0 0,1 0,5 1,2 0,2 Egyéb tevékenység 0,5 0,3 0,9 3,4 0,7 Összesen 11,7 12,6 17,4 22,5 13,3 http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page?_pageid=1073,46587259&_dad=portal&_schema=portal&p_product_code=ks-nn-06-022

KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!