Horváth Mária: Földtörténet gyakorlat IV. 2007 Kainozoikum Környezettan és környezettudomány szakos hallgatók részére Oktatási segédanyag
İsföldrajz (www.humboldt.edu)
Paleogén Határai: 65.5-23.0 m év Felosztás: Oligocén (33.9-23.0 m év) rupéli, katti Eocén (55.8-33.9 m év) yprézi, lutéci, bartoni, priabonai Paleocén (65.5-55.8 m év) dániai, sélandi, thaneti
A paleogén általános jellemzése Paleocén: Eocén: Kezdetben AUS+Antarktisz még kapcsolódnak Éghajlat globálisan meleg trópusi erdık, mocsárerdık Folyókban és tavakban sok új hal Óriás-egysejtőek (foraminiferák) virágkora Oligocén: Déli-sarkon jégtakaró éghajlat romlott, tengerszint csökkent Dél-Amerika és Ausztrália sziget
Az óceáni élelemlánc alapjai: mészvázú nannoplankton és plankton foraminiferák
A paleogén élıvilág általános jellemvonásai Paleocén: új formák jelennek a tengerekben, elıretörnek a kagylók és csigák Eocén: meleg tengerekben nagyforaminferák néhány szárazföldi emlıs visszatért a tengerbe bálnák kialakulása elsı denevérek elsı lovak, ormányosok Oligocén: tengerekben az egysejtőek (fito- és zoo egyaránt) lecsökkennek trópusi erdık visszaszorultak füves puszták elıretörtek növényevık elterjedtek Ausztráliában erszényesek elterjednek
Élet a szárazföldeken paleogénben Paleocénben: tengerszint csökkent több a szárazulati terület elıretörnek az emlısök (pl.pantolambda sp.) Eocén: szubtrópusi-trópusi erdık kierjedtek megjelentek: hangyák, méhek, seregélyek, pingvinek, vakondok, tevék, nyulak, pockok, kutyák, macskák, medvék Oligocén: füves puszták új emlısök: orrszarvúak, valódi sertések, szarvasmarhák, ızek
Füvek - legelés Apró virágok, jelentéktelen szín Szél általi beporzás Nem a csúcsukon, hanem az alapjuknál növekednek folyamatos megújulás óriás állatok csordáit tartják el a füves puszták Főfélék lebontása nehéz kialakul az összetett gyomor, a kérıdzés Növényevık diverzifikálódnak ragadozók követik a fejlıdést
Néhány fontosabb kızet Üledékképzıdés egyre összetettebb több hasonlóság a maihoz Paleocén bázisán írókréta-fácies Eocénben több mészkı nagyforaminiferákkal Oligocénben több törmelékes kızet, laminitek is
Neogén Tartama: 23-0 millió év Felosztása Miocén (23-5.3 m év) akvitáni, burdigáli, langhi, serravelli, tortonai, messinai Pliocén (5.3-1.8 m év) zanclei, piacenzi, gelasi Pleisztocén (1.8-0.01 m év) Holocén
Neogén ısföldrajz
A neogén általános jellemvonásai Pliocén földrészek kb. mai helyükön vannak záródik a Panama-szoros bipoláris jégtakaró kierjed globális hideg fokozódik Pleisztocén jégkorszak, tengerszint periodikusan változott 10 ezer éve jég visszahúzódott tengerszint emelkedés Összefoglalva: A maihoz egyre inkább hasonló kép alakul ki (minden vonatkozásban)
A neogén élıvilág általános jellemvonásai Pliocén: Füves puszták nagymértékben elterjedtek Újabb kérıdzık jelennek meg Levélfogyasztók egy része kihalt Európában és Ázsiában: szarvasmarhák, ızek, gazellák, antilopok Észak-amerikai prérin: ızek, tevék, lovak, masztodonok, villásszarvú antilopok, rövidnyakú zsiráfok Pleisztocén: Jég elıretörésével sok állatfaj tőnt el Egyes emlısöknél alkalmazkodás a dús szırbunda, pl. gyapjas orrszarvú, gyapjas mamut, hosszú szırő rénszarvas, bozontos pézsmatulok
Ostrea sp. (miocén kagyló), Conus sp. (miocén csiga), Clypeaster sp. (miocén tengeri sün)
Alkalmazkodás Egér felszín-térfogat aránya > elefánté Emlısök hıt adnak le egész testfelületükön Kis testő emlıs hamar lehől Nagy testő emlıs lassabban
Óriásmadarak Phorusrhacus sp. Patagónia, miocén Elefántstrucc 0.5 t, pliocén, Madagaszkár, csak tojását ismerjük Moa Új-Zéland, 3.5 m magas, kb. napjainkig élt dodó Mauritius-szigeten, ~300 éve halt ki (betelepített disznók és majmok!) Calvaria fák magjainak elterjesztésében szerepet játszottak
Pleisztocénben kihaltak
Homonidák elterjedése