DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUMA MEZŐGAZDASÁG-, ÉLELMISZERTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYE- ZETGAZDÁLKODÁSI KAR Az állattenyésztő mérnöki BSc alapszak önértékelése DEBRECEN 2011. 02. 14. https://portal.agr.unideb.hu/karok/mek/sajat_oldalak/allattenyeszto_mernoki_bsc_alapszak/index.html MAB Titkárság 2010.12.01.
TARTALOMJEGYZÉK I. A KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEKNEK ÉS AZ AKKREDITÁCIÓS FELTÉTELEKNEK VALÓ MEGFELELÉS... 4 II. A KÉPZÉSI FOLYAMAT ÉS EREDMÉNYEI... 22 III. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS, MINŐSÉGFEJLESZTÉS... 33 IV. FELHASZNÁLÓI SZEMPONTOK, KAPCSOLATI FORMÁK... 37 V. MELLÉKLETEK... 38 VI. A TÁRGYELŐADÓK ÖNÉLETRAJZA... 59 VII. TANTÁRGYLEÍRÁSOK... 158 2
1. sz. melléklet ADATLAP 1. A szakon képzést folytató felsőoktatási intézmény neve, címe Debreceni Egyetem AGTC, Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar 4032 Debrecen, Böszörményi út 138. A felsőoktatási intézményben a képzésért közvetlenül felelős szervezeti egység Állattenyésztéstudományi és Biodiverzitás-védelmi Intézet 2. A folyó képzések helye(i) (székhely, telephely, külföld) és címe(i) 4032 Debrecen, Böszörményi út 138. 3. A szak megnevezése (a vonatkozó KKK szerint) Állattenyésztő mérnöki alapképzési szak 4. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése (a vonatkozó KKK szerint) Állattenyésztő mérnöki alapképzési szak 5. Az indított szakirány(ok) megnevezése: nincs A szak KKK-jában (már) nevesített szakirány(ok) A szak KKK-jában (még) nem nevesített szakirány(ok) 6. Az indított képzési formák (a megfelelők aláhúzandók!) teljes idejű (nappali), részidejű (levelező, esti), távoktatásos (t), székhelyen kívüli (szhk) idegen nyelven is: angol, német, francia, orosz: nincs idegen nyelvű állattenyésztő mérnök BSc képzés csak idegen nyelven: angol, német, francia, orosz: nincs idegen nyelvű állattenyésztő mérnök BSc képzés 7. Az átlagos felvett hallgatói létszám képzési formánként (n, l, e, t, szhk): 12 fő/év 8. A képzési idő 7 félév, az oklevél megszerzéséhez 180+30 kredit szükséges (a vonatkozó KKK szerint) a felkínált tanórák (kontaktórák) száma: 1936 az összes óraszámon (összes hallgatói tanulmányi munkaidőn) belül a szakmai gyakorlat - ha van - időtartama és jellege: hetesi gyakorlatok (160 óra), nyári gyakorlat, 7. féléves összefüggő üzemben eltöltött gyakorlat (5 féléven keresztül 40 óra/félév) 9. A szak indításának időpontja: 2005. szeptember 1. 10. A szakfelelős oktató megnevezése (beosztása, tudományos fokozata) és aláírása Dr. Mihók Sándor egyetemi tanár, CSc 3
I. A KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEKNEK ÉS AZ AKKREDITÁCIÓS FELTÉTE- LEKNEK VALÓ MEGFELELÉS A KÉPZÉS TARTALMA A képzés programja, a szak tanterve (az óra és vizsgaterv táblázatos összegzése) tantárgyak - a vonatkozó KKK 8. pontjában megadott ismeretkörök alapján felelősök félévek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. tantárgy tanóraszám (heti, ill. féléves), tanóratípus (ea / sz / gy / konz) kreditszáma számonkérés (koll / gyj /egyéb alapozó ismeretek (a szakra vonatkozó KKK 8. pontja alapján) 1. Agrártörténet és EU ismeretek 2/30 ea 5 koll. Dr. Baranyi Béla 2. Állattan, állatélettan I. 2/30 ea 1/15 gy Dr. Juhász Lajos 4 koll. 3. Matematika és informatika I. Dr. Vincze Szilvia 4. Mezőgazdasági alapismeretek I. Dr. Csajbók József 5. Növénytan, növényélettan I. Dr. Lévai László 6. Szerves kémia Kincses Sándorné dr. 7. Állattan, állatélettan II. Novotniné Dr. Dankó Gabriella 8. Matematika és informatika II. Nagyné Dr. Polyák Ilona 9. Mezőgazdasági alapismeretek II. Novotniné Dr. Dankó Gabriella 10. Biokémia Kincses Sándorné dr. 11. Mezőgazdasági és élelmiszeripari mikrobiológia I. Dr. Peles Ferenc 12. Műszaki és élelmiszeripari alapismeretek Dr. Ancza Erzsébet 13. Talajtani ismeretek II. Dr. Csubák Mária 1/15 ea 2/30 gy 5 koll. 2/30 ea 5 gyj. 2/30ea 1/15gy 2/30 ea 1/15gy 2/30ea 1/15gy 5 koll. 5 koll. 3 koll. 2/30gy 5 gyj. 2/30gy 5 gyj. 2/30ea 1/15gy 2/30ea 1/15gy 2/30ea 1/15gy 4 koll. 3 koll. 3 koll. 1/15 ea 4 koll. 4
14. Földműveléstan és területfejlesztés Dr. Nagy János 15. Statisztika 2/30ea 1/15gy 1/15ea Dr. Balogh Péter 1/15gy összesen 11/165ea 9/135ea 3/45ea 5/75gy 8/120gy 2/30gy szakmai törzsanyag (a szakra vonatkozó KKK 8. pontja alapján) 1. Általános állattenyésztés 2/30ea 1/15gy Dr. Komlósi István 2. Növénytermesztéstan Dr. Pepó Péter 3. Takarmányozástan I., II. Dr. Bársony Péter 4. Szarvasmarha tenyésztés Dr. Béri Béla 5. Gazdaságtudományi ismeretek I. Dr. Odor Kinga 6. Juhtenyésztés Dr. Jávor András 7. Haltenyésztés Dr. Stündl László 8. Állattenyésztés gépei Dr. Hagymássy Zoltán 9. Növénytermesztéstan III. Dr. Sárvári Mihály 10. Lótenyésztés Dr. Mihók Sándor 11. Gazdaságtudományi ismeretek II. Dr. Bács Zoltán 12. Baromfitenyésztés Dr. Mihók Sándor 13. Sertéstenyésztés Novotniné Dr. Dankó Gabriella 14. Gazdaságtudományi ismeretek III. Dr. Pető Károly 15. Élelmiszer technológia alapjai IV. Dr. Sipos Péter 16. Állategészségtan Dr. Pécsi Anna 17. Gyepgazdálkodás Dr. Nagy Géza 18. Környezetgazdálkodás, környezettechnológia II. Dr. Borbély János 2/30ea 1/15gy 2/30ea 2/30gy 4/60ea 1/15gy 2/30ea 2/30gy 2/30ea 4/60gy 2/30ea 2/30gy 1/15ea 1/15gy 2/30ea 2/30gy 2/30ea 1/15gy 1/15ea 1/15gy 4/60ea 1/15gy 2/30ea 4/60gy 2/30ea 4/60gy 4 koll. 2 koll. 62 12 koll., 3 gyj. 4 koll. 6 koll. 5,3 koll., koll. 6 koll. 3 koll. 4 koll. 2 koll. 3 koll. 3 koll. 2 koll. 3 koll. 6 koll. 6 koll. 4/60ea 3 koll. 2/30ea 2/30gy 1/15ea 1/15gy 1/15ea 1/15gy 2 koll. 2 koll. 2 koll. 2/30ea 2 koll. 5
19. Minőségirányítási rendszerek Dr. Győri Zoltán 20. Állattenyésztési ökonómia Dr. Szűcs István összesen 10/150ea 5/75gy 16/240ea 14/210gy 8/120ea 8/120gy 2/30ea 2 koll. 2/30ea 2 koll. 10/150ea 4/60gy differenciált szakmai ismeretek (a szakra vonatkozó KKK 8. pontja alapján) Állattenyésztési tantárgycsoport 1. Takarmányismeret, -gyártás Dr. Bársony Péter 2. Állatnemesítés Dr. Kusza Szilvia 3. Állattenyésztés története Dr. Mihók Sándor 4. Állattenyésztési genetika Dr. Komlósi István 5. Tartástechnológia, etológia Dr. Rózsáné Dr. Várszegi Zsófia 6. Méhészet Dr. Kozák Lajos 7. Intenzív haltermelő rendszerek Dr. Bársony Péter 8. Termelésbiológia és állathigiénia I., II. Novotniné Dr. Dankó Gabriella 9. Állattenyésztés gépesítése és építészete Dr. Hagymássy Zoltán 10. Nyúl és prémesállat Dr. Mihók Sándor 11. Tógazdasági tartástechnológia Dr. Bársony Péter 12. Legeltetéses állattartás Dr. Béri Béla összesen Szakdolgozat I., II. Szakmai gyakorlat I., II. Dr. Mihók Sándor Hetesi gyakorlat Dr. Posta János 80gy 1/15ea 1/15gy 2/30ea 1/15gy 71 21 koll. 2 koll. 3 koll. 2/30ea 2 koll. 5/75ea 2/30gy 3/45ea 1/15gy 4 koll. 3/45ea 3 koll. 1/15ea 1/15gy 1/15ea 1/15gy 8/120ea 3/45gy 80gy 1/15ea 2/30gy 1, 2 2/30ea 2/30gy 1/15ea 1/15gy 1/15ea 1/15gy 5/75ea 4/60gy 2 koll. 2 koll. koll., koll. 3 koll. 2 koll. 2 koll. 2/30gy 2 koll. 4/60gy 2/30gy 2/30gy 7, 8 40gy 40gy 40gy 40gy 40gy 0 30 13 koll. összesen 40gy 120gy 40gy 120gy 2/70gy 2/30gy 15 2 gyj. szabadon választható tantárgyak gyj., gyj. 6
1. Magyar nyelvű üzleti alapismeretek Dr. Vargáné Dr. Csobán Katalin 2. Bevezetés az EU szaknyelvbe Andrássy Géza 3. Angol / német / francia nyelvgyakorlat Trockij German 4. Interkulturális kommunikációs ismeretek II. Dr. Harsányiné Czollner Andrea 5. Szakszövegfordítási gyakorlat I., II. Dr. Silye Magdolna 6. Gazdasági halfajok szaporítása Dr. Bársony Péter 7. Haszongalambtenyésztés Dr. Posta János 8. Őshonos állatok tenyésztése, tartása Dr. Mihók Sándor 9. Szaporodásbiológia Dr. Pécsi Anna 10. Állati termékek feldolgozása Dr. Rózsáné Dr. Várszegi Zsófia 11. Általános hidrobiológia Dr. Kátai János 12. Vízgazdálkodás állattenyésztő telepeken Dr. Tamás János 13. Állatvédelem Dr. Pécsi Anna 14. Kutyatenyésztés Dr. Rózsáné Dr. Várszegi Zsófia 15. Állattenyésztési politika Dr. Jávor András 16. Általános nyelv I., II. Dr. Silye Magdolna 17. Szakmai idegen nyelv I., II. Dr. Silye Magdolna Testnevelés Nagy Gábor 2/30ea 1 gyj. 2/30ea 2 koll. 2/30ea 1 gyj. 2/30gy 1 gyj. 1/15ea 1/15gy 1/15ea 1/15gy 2/30ea 2/30gy 1, 1 gyj., gyj. 2 koll. 2 koll. 1/15ea 2 koll. 2/30ea 2 koll. 2/30ea 2 koll. 2/30ea 2 koll. 2/30ea 2 koll. 2/30ea 2 koll. 1/15ea 1/15gy 2 koll. 1/15ea 2 koll. 4/60gy 4/60gy 0, 0 egyéb 4/60gy 4/60gy 2, 2 gyj., gyj. 2/30gy 2/30gy 0 egyéb összesen 6/90gy 6/90gy 4/60ea 4/60gy 5/75ea 8/120gy 10/150ea 4/60ea 3/45gy 31 11 koll., 7 gyj., 2 egyéb 7
a szakon összesen 11/165ea 11/205gy 9/135ea 14/330gy 22/330ea 13/235gy 29/435ea 25/495gy 23/345ea 14/250gy 14/210ea 13/195gy 209 57 koll., 12 gyj., 2 egyéb Szakmai gyakorlat: A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódóan összesen, legalább 3 hét gyakorlati képzésből, amelynek teljesítése kreditérték nélküli kritérium feltétel, valamint egy félévig tartó szakmai gyakorlatból, melyért 30 kredit jár. A képzési és kimeneti követelményekben felsorolt kompetenciák elsajátíttatásának bemutatása A kompetenciák elsajátításának kimeneti követelményét az Állattenyésztő mérnöki alapképzési szak képzési és kimeneti követelményei tartalmazzák. Ez a kari irattárakban, a főhatóságnál megtekinthető. A szak kimeneti céljául kitűzött általános és szakmai kompetenciák (KKK 7. pontja) elsajátíttatásának megvalósítási terve: az adott kompetenciák megszerzését biztosító tantárgyak, oktatási módszerek és gyakorlatuk A képzés célja természettudományi, agrárműszaki, mezőgazdasági technológiai, de akár élelmiszergazdasági, legfőképpen állattenyésztési ismereteik birtokában lévő állattenyésztő mérnökök képzése. Ezek a mérnökök egyéni képességüktől, kreativitásuktól függően képesek az állati termék előállítás termelési, feldolgozási, értékesítési folyamatainak tervezésére, irányítására, szervezésre. Rövidebb-hosszabb gyakorlat után önálló gazdálkodásra, egyéni és társas vállalkozások működtetésére. A megszerzett ismereteket a hallgatók a 7. félév során összevethetik a gyakorlati képzőhely (tekinthetjük munkaerő piacnak) elvárásaival és üzemi megvalósításával. A kiemelt képességű és szorgalmú hallgatók a mesterképzésben gyarapíthatják most már inkább elméleti ismereteiket, és akár PhD hallgatók is lehetnek, s készülhetnek tudományos pályára is. Általános kompetenciákhoz sorolandónak tekintjük a természettudományos, jogi és műszaki ismeretek elsajátítása során felszedett tudásanyagot. Szakmai kompetenciákhoz sorolandónak tekintjük a szakmai törzsanyag elsajátítása során megszerzett ismereteket. Az oktatási módszerek közé soroljuk a hallgató állandó bevonását a gyakorlatokba, önálló feladatok elvégzéséhez szoktatását. A tantervben meghatározott elméleti és gyakorlati órák lehallgatása után a hallgatók rendre szóbeli vizsgát tesznek, fejlesztve ezzel kommunikációs készségüket. A szóbeli vizsgák, kisebb tanulmányok készítése a munkahelyen megkerülhetetlen beszámolók, összefoglaló anyagok könnyed összeállítására készíti fel a hallgatót. A szigorlati vizsgakérdések a hallgatókat rendre az összefüggések keresésére és felismerésére ösztönzik. 8
A SZAKFELELŐS ÉS A SZAKIRÁNYOK FELELŐSEI Felelősök neve szf: szakfelelős, szif: szakirányfelelős a szakiránya megadásával A KÉPZÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEI Tudományos fokozat /cím Munkakör (e/f tan/ e/f doc.) FOI-hez tartozás (AT vagy AE) Milyen szak(ok) felelőse Dr. Mihók Sándor szakfelelős CSc e. tanár AT állattenyésztő mérnök BSc Hány kredit felelőse a szakon / az intézményben 14/33 AZ OKTATÓI KÖR: TANTÁRGYLISTA TANTÁRGYAK FELELŐSEI, OKTATÓI A TÖRZSANYAG TANTÁRGYAI (ALAPOZÓ ÉS SZAKMAI TÖRZSTÁRGYAK) (KKK 8. pont) Alapozó tárgyak Oktató neve (több oktató esetén a tantárgy blokkjában első helyen a tantárgy felelőse) Tud. fok. /cím Munkakör (ts. / adj./ e/f doc./ e/f tanár/ tud. mts./ egyéb) A tantárgy oktatói FOI-hez tartozás és munkaviszony típusa (AT/AE/V) Részvétel az ismeretátadásban előadó I / N gyak. vezető I / N 1. Agrártörténet és Dr. Baranyi Béla DSc e. tanár AE I N 5/8 EU ismeretek 2. Állattan, állatélettan Dr. Juhász Lajos PhD e. docens AT I I 4/33 3. Matematika és Dr. Vincze Szilvia PhD e. docens AT I I 5/5 informatika I. 4. Mezőgazdasági Dr. Csajbók József PhD e. docens AT I N 5/27 alapismeretek I. 5. Növénytan, Dr. Lévai László CSc e. docens AT I I 5/25 növényélettan I. 6. Szerves kémia Kincses Sándorné PhD e. adjunktus AT I I 9/16 dr. 7. Állattan, állatélettan II. Dankó Gabriella tus Novotniné Dr. PhD e. adjunk- AT I I 17/26 8. Matematika és Nagyné Dr. Polyák Ilona PhD e. docens AT N I 5/10 informatika II. 9. Mezőgazdasági Novotniné Dr. PhD e. adjunktus AT N I 17/26 alapismeretek II. Dankó Gabriella 10. Biokémia Kincses Sándorné PhD e. adjunktus AT I I 9/16 dr. 11. Mezőgazdasági Dr. Peles Ferenc PhD e. tanársegéd AT I I 3/16 és élelmiszeripari mikrobiológia I. 12. Műszaki és élelmiszeripari alapismeretek 13. Talajtani ismeretek II. 14. Földműveléstan és területfejlesztés Dr. Ancza Erzsébet PhD e. adjunktus AT I I 3/18 Dr. Csubák Mária CSc e. docens AT I N 4/4 Dr. Nagy János DSc e. tanár AT I I 4/18 15. Statisztika Dr. Balogh Péter PhD e. docens AT I I 2/14 Hány kreditértékű tantárgy felelőse a szakon, ill. az intézményben, B és M képzésben összesen 9
Törzstárgyak 1. Általános állattenyésztéván Dr. Komlósi Ist- PhD e. docens AT I I 8/27 2. Növénytermesztéstan Dr. Pepó Péter DSc e. tanár AT I I 6/33 3. Takarmányozástan I., II. tus Dr. Bársony Péter PhD e. adjunk- AT I I 16/22 4. Szarvasmarha Dr. Béri Béla CSc e. docens AT I I 8/33 tenyésztés 5. Gazdaságtudományi ismeretek I. géd Dr. Odor Kinga PhD e. tanárse- AT I I 3/2 6. Juhtenyésztés Dr. Jávor András CSc e. tanár AT I I 6/16 7. Haltenyésztés Dr. Stündl László PhD e. adjunktus AT I I 2/12 8. Állattenyésztés Dr. Hagymássy PhD e. docens AT I I 3/19 gépei Zoltán 9. Növénytermesztéstan III. Dr. Sárvári Mihály CSc e. tanár AT I I 3/35 10. Lótenyésztés Dr. Mihók Sándor CSc e. tanár AT I I 14/33 11. Gazdaságtudományi ismeretek II. 12. Baromfitenyésztés 13. Sertéstenyésztés 14. Gazdaságtudományi ismeretek III. 15. Élelmiszer technológia alapjai IV. 16. Állategészségtan 17. Gyepgazdálkodás 18. Környezetgazdálkodás, környezettechnológia II. 19. Minőségirányítási rendszerek 20. Állattenyésztési ökonómia A DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK TANTÁRGYAI (KKK 8. pont) Dr. Bács Zoltán PhD e. docens AT I I 3/29 Dr. Mihók Sándor CSc e. tanár AT I I 14/33 Novotniné Dr. PhD e. adjunktus AT I I 17/26 Dankó Gabriella Dr. Pető Károly CSc e. docens AT I N 3/24 Dr. Sipos Péter PhD e. adjunktus AT I I 2/16 Dr. Pécsi Anna PhD e. adjunktus AT I I 6/17 Dr. Nagy Géza CSc e. tanár AT I I 2/22 Dr. Borbély János CSc e. docens AT I N 2/14 Dr. Győri Zoltán DSc e. tanár AT I N 2/31 Dr. Szűcs István PhD e. docens AT I N 2/25 Oktató neve Állattenyésztési tantárgycsoport Tud. fok. /cím Munka-kör (ts. / adj. stb.) A tantárgy oktatói FOI-hez tartozás (AT/AE/V) Részvétel előadó I / N gyak. v. I / N 1. Takarmányismeret, - Dr. Bársony Péter PhD e. adjunktus AT I I 16/22 gyártás 2. Állatnemesítés Dr. Kusza Szilvia PhD tud. mts. AT I I 3/5 3. Állattenyésztés története 4. Állattenyésztési genetika Dr. Mihók Sándor CSc e. tanár AT I N 14/33 Dr. Komlósi István PhD e. docens AT I I 8/27 Hány kredit felelőse a szakon, ill./ az intézményben 10
5. Tartástechnológia, Dr. Rózsáné Dr. PhD e. tanársegéd AT I N 7/15 etológia Várszegi Zsófia 6. Méhészet Dr. Kozák Lajos PhD e. adjunktus AT I I 2/32 7. Intenzív haltermelő Dr. Bársony Péter PhD e. adjunktus AT I I 16/22 rendszerek 8. Termelésbiológia és Novotniné Dr. PhD e. adjunktus AT I N 17/26 állathigiénia I., II. Dankó Gabriella 9. Állattenyésztés gépesítése és építészete Zoltán Dr. Hagymássy PhD e. docens AT I I 3/19 10. Nyúl és prémesállat Dr. Mihók Sándor CSc e. tanár AT I I 14/33 11. Tógazdasági tartástechnológitus Dr. Bársony Péter PhD e. adjunk- AT I I 16/22 12. Legeltetéses állattartás Dr. Béri Béla CSc e. docens AT N I 8/33 13. Szakdolgozat I., II. Dr. Mihók Sándor CSc e. tanár AT N I 14/33 14. Szakmai gyakorlat Dr. Mihók Sándor CSc e. tanár AT N I 14/33 I., II. 15. Hetesi gyakorlat Dr. Posta János PhD e. tanársegéd AT N I 2/7 Gazdasági szaknyelvi kommunikáció tantárgycsoport 1. Professzionális nyelvi Dr. Silye Magdolna PhD e. docens AT N I 11/21 kommunikáció I., II., III. 2. Üzleti nyelv I., II., III. Dr. Hajdú Zita PhD e. adjunktus AT N I 4/8 3. Interkulturális kommunikációs ismeretek I. Czollner Andrea Dr. Harsányiné - egyéb AT N I 3/5 4. Pályázatírási készségek célnyelven géd Tóth Magdolna - e. tanárse- AT N I 2/2 5. Jogi nyelv I., II. Andrássy Géza - egyéb AT N I 6/10 6. Kultúraközi kommunikáció Wiwczaroski Dr. Troy 7. Környezetgazdálkodási és környezetpolitidolna Dr. Silye Magkai szaknyelv 8. Projekt munka Dr. Silye Magdolna Szabadon választható tantárgyak PhD e. docens AT N I 2/16 PhD e. docens AT N I 11/21 PhD e. docens AT N I 11/21 1. Magyar nyelvű üzleti Dr. Vargáné Dr. PhD tud. smt. AT I N 1/1 alapismeretek Csobán Katalin 2. Bevezetés az EU Andrássy Géza - egyéb AT I N 6/10 szaknyelvbe 3. Angol / német / francia nyelvgyakorlat Trockij German - egyéb AT I N 1/1 4. Interkulturális kommunikációs ismeretek II. Czollner Andrea Dr. Harsányiné - egyéb AT N I 3/5 5. Szakszöveg-fordítási Dr. Silye Magdolna PhD e. docens AT I N 11/21 gyakorlat I., II. 6. Gazdasági halfajok Dr. Bársony Péter PhD e. adjunktus AT I I 16/22 szaporítása 7. Haszongalambtenyésztégéd Dr. Posta János PhD e. tanárse- AT I I 2/7 8. Őshonos állatok tenyésztése, tartása Dr. Mihók Sándor CSc e. tanár AT I N 14/33 9. Szaporodásbiológia Dr. Pécsi Anna PhD e. adjunktus AT I N 6/17 11
10. Állati termékek Dr. Rózsáné Dr. PhD e. tanársegéd AT I N 7/15 feldolgozása Várszegi Zsófia 11. Általános hidrobiológia Dr. Kátai János CSc e. tanár AT I N 2/23 12. Vízgazdálkodás Dr. Tamás János DSc e. tanár AT I N 2/35 állattenyésztő telepeken 13. Állatvédelem Dr. Pécsi Anna PhD e. adjunktus AT I N 6/17 14. Kutyatenyésztés Dr. Rózsáné Dr. PhD e. tanársegéd AT I I 7/15 Várszegi Zsófia 15. Állattenyésztési Dr. Jávor András CSc e. tanár AT I N 6/16 politika 16. Általános nyelv I., Dr. Silye Magdolna PhD e. docens AT N I 11/21 II. 17. Szakmai idegen Dr. Silye Magdolna PhD e. docens AT N I 11/21 nyelv I., II. 18. Testnevelés Nagy Gábor - egyéb AT N I Összesítés az oktatói körről A képzés tantárgyainak száma A képzésben résztvevő öszszes oktató száma Az összes oktatóból tantárgyfelelős Az oktatók minősítettsége PhD/ CSc Az oktatók FOI-hez tartozása és munkaviszony típusa DSc/MTA AT AE V Az oktatók munkaköri beosztása ts. / docens tanár adj. f. e. f. e 88 46 46 36 5 45 1 0 14 15 10 A szak oktatói beosztás és életkor alapján Beosztás Összes Oktatók száma születési év szerint oktató a szakon 1950 előtt 1950-59 1960-69 1970-80 1980 után Összes oktatóból AT(fő) egyetemi tanár 10 3 7 0 0 0 9 főiskolai tanár 0 egyetemi docens főiskolai docens 15 1 8 4 2 0 15 0 adjunktus 9 0 1 4 4 0 9 tanársegéd 5 0 1 0 3 1 5 doktorandusz 0 tudományos munkatársak 2 0 0 0 2 0 2 egyéb 4 0 2 1 1 0 4 Összesen 45 4 19 9 12 1 44 Szöveges észrevételek a fentiekhez (ha vannak): 12
A SZAKON FOLYÓ KÉPZÉS TUDOMÁNYOS HÁTTERE A szak tudományágában országosan elismert szakmai műhely(ek) tudományos (alkotói, K+F, művészeti) programja, fontosabb publikációs, pályázati és együttműködési eredményei, azok vezetői és résztvevői A szak oktatásában résztvevő oktatók publikációs tevékenysége közismert, hiszen ez alapfeltétele az oktató beosztásának. Ehhez kapcsolódik az oktatók kutatási tevékenysége is. A beadott kutatási pályázatokról a Centrum irattára dokumentációt képes kiadni, az elnyert pályázatokról kötött szerződések pedig a Gazdasági Igazgatóságnál megtalálható. Az Állattenyésztéstudományi Intézet oktatóinak fontosabb publikációi Anton I. Zsolnai A. Komlósi I. Király A. Fésüs L. (2006): Effect of MYOG genotypes on growth rate and production traits in Hungarian Large White pigs. Acta Veterinaria Hungarica 54. 393-397. Árnyasi M. Komlósi I. Lien S. Czeglédi L. Jávor A. (2009): Searching for DNA markers for milk production and composition on chromosome 6 in sheep. Journal of Animal Breeding and Genetics 126. 142-147. Bényei B. Komlósi I. Pécsi A. Pollott G. Marcos C. H. Camposf A. O. Lemesg M. P. (2006): The effect of internal and external factors on bovine embryo transfer results in a tropical environment. Animal Reproduction Science 93. 268-279. Béri B. - Czeglédi L. (2005): A gyepek szerepe a gazdasági állatok takarmányozásában. Szerk.: Németh T. - Magyar M.: Üzemi szintű tápanyagmérleg számítási praktikum. Spácium Kiadó, Budapest 42-55. Béri B. - Czeglédi L. (2005): A takarmányozás optimalizálása a hazai szarvasmarha-tenyésztésben. Szerk.: Németh T. - Magyar M.: Üzemi szintű tápanyagmérleg számítási praktikum. Spácium Kiadó, Budapest 56-73. Béri B. (1996): Szarvasmarhák legeltetése. in: Legelõ- és gyepgazdálkodás Szerk. Vinczeffy I. Mezõgazda Kiadó, Budapest. 242-252. Béri B. (1998): A húsmarha kezelése, gondozása. In: Húsmarhatenyésztés. Szerk.: Szabó F. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 293-308. Czimber Gy. E. Horváth D. Nagy Sz. Mihók S. (2007): A ménsperma mélyhűtési technológiájának kritikus pontjai előkísérlet. Magyar Állatorvosok Lapja 3. 129. 177-180. Fésüs L. - Komlósi I. - Varga L. - Zsolnai A (szerk.) (2000): Molekuláris genetikai módszerek alkalmazása az állattenyésztésben. Budapest: Agroinform Kiadó - Stratégiakutató Intézet, 2000. 1-190. Fésüs L. Sarlós P. Osváth Zs. Zsolnai A. Komlósi I. Rátky J. (2006): Influence of the dominant white /KIT genotypes on the reproductive organs of the pigs. Journal of Reproduction and Development 52. 707-713. Fésüs L. Zsolnai A. Komlósi I. (2005): Influence of porcine coat color genotypes on haemathological parameters, piglet birth weight and body weight gain until weaning. Archiv für Tierzucht 122. 127-130. Gutzwiller A. - Czeglédi L. - Stoll P. - Bruckner L. (2007): Effects of Fusarium toxins on growth, humoral immune response and internal organs in weaner pigs, and the efficacy of apple pomace as an antidote. Journal of Animal Physiology and Animal Nutrition 91. 9-10. 432-438. Horogh G. Zsolnai A. Komlósi I. Anton I. Fésüs L. (2005): Oestrogen receptor genotypes and litter size in Hungarian Large White pigs. Journal of Animal Breeding and Genetics 122. 56-61. Houška L. Wolfová M. Nagy I. Csörnyei Z. Komlósi I. (2010): Economic values for traits of pigs in Hungary. Czech Journal of Animal Science 55. 139-148. Keller K. Wolfova M. Wolf J. Fekete Z. Komlósi I. Szabó F. (2009): Impact of mature cow weight on farm profitability and economic weights of beef cattle traits. Archiv für Tierzucht 52. 255-264. Komlósi I. - Veress L. (2001): Általános állattenyésztés. Debrecen: Debreceni Egyetem Agrártudományi 13
Centrum, 2001. 1-163. Komlósi I. (2004): Mennyiségi tulajdonságok genetikai paraméterei. In: Szabó F (szerk.) Általános állattenyésztés. Budapest, Mezőgazda Kiadó. 147-166. Komlósi I. Wolfova M. Wolf J. Farkas B. Szendrei Z. Béri B. (2010): Economic weights of production and functional traits for Holstein-friesan cattle in Hungary. Journal of Animal Breeding and Genetics 127. 143-153. Komlósi I. (2006): A fajtatiszta tenyésztés és keresztezés szerepe az árutermelésben. Szerk. Jávor A. - Kukovics S. - Molnár Gy.: Juhtenyésztés A-tól Z-ig. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 138-167. Komlósi I. (2006): QTL-marker biostatisztikai módszerek. Szerk.: Heszky L. - Fésüs L. - Hornok L.: Mezőgazdasági Biotechnológia. AGROINFORM Kiadó, Budapest. 325-339. Kukovics S. Molnár A. Ábrahám M. Németh T. Komlósi I. (2006): Effects of udder traits on the milk yield of sheep. Archiv für Tierzucht 49. 165-175. L. Czegledi A. Tamas R. Borzsei T. Bagoly P. Kiss G. Horvath R. Brubel J. Nemeth B. Szalontai K. Szabadfi A. Javor D. Reglodi Zs. Helyes (2011): Presence of pituitary adenylate cyclase-activating polypeptide (PACAP) in the plasma and milk of ruminant animals. General and Comparative Endocrinology. doi:10.1016/j.ygcen.2010.12.012 Mihók S. Pataki B. (2004): Lófajták. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 1-146. Mihók S. Posta J. Prutkay Z. Komlósi I. (2010): Tenyészértékbecslés a magyar sportló kanca teljesítményvizsgák alapján. (A Magyar Sportlótenyésztők Országos Egyesülete Kiadványa). Budapest-Debrecen 1-207. Mihók S. (1995): A ló legeltetése, lólegelő. in: Legelő- és gyepgazdálkodás Szerk. Vinczeffy I. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 260-265. Mihók S. (1995): A lúd legeltetése. in: Legelő- és gyepgazdálkodás Szerk. Vinczeffy I. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 272-276. Mihók S. (1995): Lótenyésztés in: Állattenyésztés 1. Szerk. Horn P. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 445-580. Mihók S. (1995):A gazdasági állatok küllemtana in: Az állattenyésztés alapjai Szerk. Nagy N. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 158-172. Mihók S. (2004): Gazdasági állatok küllemtana. In: Általános állattenyésztés. Mezőgazda Kiadó, Budapest. Szerk.: Szabó F. Mihók S. (2005): Gidrán méneskönyv. A Kisbéri és Gidrán Lótenyésztő Országos Egyesület kiadványa 1-482. Mihók S. (2005): Haflingi méneskönyv. A Póni és Kislótenyésztők Országos Egyesülete kiadványa 1-148. Mihók S. (2005): Túrjaremetei hucul méneskönyv. (Reprint kiadás) A Póni és Kislótenyésztők Országos Egyesülete kiadványa 1-104. Mihók S. (2005): Welsh méneskönyv. A Póni és Kislótenyésztők Országos Egyesülete kiadványa 1-150. Mihók S. (2006): A gidrán ló monográfiája. Szerk.: Mihók S. Mihók S. (2006): Gazdasági Állataink Fajtatan: Tyúk, gyöngytyúk, pulyka, kacsa, pézsmaréce, lúd. Szerk.: Mihók S. Mezőgazda Kiadó, Budapest 1-195. Mihók S. (2006): Génmegőrzés. Hagyományos háziállatfajták genetikai és gazdasági értékének tudományos feltárása. Szerk.: Mihók S. Debreceni Egyetem ATC kiadványa. 1-370. Mihók S. (2006): Lótenyésztés. Szerk.: Szabó F.: Állattenyésztéstan BSc. Mezőgazda Kiadó, Budapest. Mihók S. (2007): A póniló és a kisló. Szerk.: Mihók S. Mezőgazda Kiadó. Budapest 224. Mihók S. (2008): A ló szelekciója. Szerk.: Tóth S. Szalay I.: A haszonállatfajok szelekciója. Mezőgazda Kiadó, Budapest Nagy I. Csató L. Farkas J. Gyovai P. Radnóczi L. Komlósi I. (2008): Genetic parameters of direct and ratio traits from field and station tests of pigs. Archiv für Tierzucht 51. 172-178. Peles F. - Wagner M. - Varga L. - Hein I. - Rieck P. - Gutser K. - Keresztúri P. - Kardos G. - Turcsányi I. - Béri B. - Szabó A. (2007): Characterization of Staphylococcus aureus strains isolated from bovine milk in Hungary. International Journal of Food Microbiology 118. 2. 186-193. Posta J. Komlósi I. Prutkay Z. Milsey B. Mihók S. (2007): A Magyar sportlóállományra alapozott tenyészértékbecslési kutatások eredményei. Szerk.: Mihók S. Center Print Nyomda, Debrecen 1-68. Posta J. Komlósi I. Mihók S. (2007): Principal component analysis of performance test traits in Hungarian Sporthorse mares. Archiv für Tierzucht 50. 2. 125-135. Posta J. - Komlósi I. - Mihók S. (2009): Breeding value estimation in the Hungarian Sport Horse population. The Veterinary Journal 181. 1. 19-23. Posta J. Malovhr S. Mihók S. Komlósi I. (2010): Random regression model estimation of 14
genetic parameters for show-jumping results of Hungarian Sporthorses. Journal of Animal Breeding and Genetics 127. 280-288. Posta J. Mihók S. Márkus Sz. Komlósi I. (2009): Analysis of Hungarian sport horse show jumping results using different transformations and models. Archiv für Tierzucht 52. 451-458. Prokisch J. - Czeglédi L. - Kovács B. - Daróczi L. - Széles E. - Tamás J. - Mabille F. - Győri Z. (2006): Silver precipitation: a new and easy to use method for measuring of wheat kernel surface area. Cereal Research Communications 34. 2-3. 1169-1176. Tőzsér J. - Komlósi I. (2004): A tenyészértékbecslés. In: Szabó F. (szerk.) Általános állattenyésztés. Budapest, Mezőgazda Kiadó. 291-320. A jelenleg folyó és 2010-ben záródott kutatási témák Sportlovak díjugratási sporteredményeinek értékelése Témavezető: Dr. Posta János, Időszak: 2011-2013 Exportképes halfajok (Barramundi; vörös árnyékhal) termeléstechnológiájának komplex fejlesztése (BARRA_09) Témavezető: Dr. Stündl László, Időszak: 2009-2013 A geotermikus energia haltermelési célú hasznosítási lehetőségének feltárása az észak-alföldi régióban (Baros G. projekt) Közreműködő: Dr. Stündl László, Időszak: 2010-2011 A piaci igényeknek és az éghajlatnak megfelelő juhok tenyésztése és nemesítése (NKFP) Témavezető: Dr. Kovács András, Időszak: 2008-2010 A hazai tejtermelés versenyképességének növelési lehetősége (NKFP) Témavezető: Dr. Béri Béla, Időszak: 2008-2010 A juhtenyésztés fenntartható, integrált és innovatív fejlesztése (NKTH) Témavezető: Dr. Jávor András, Időszak: 2009-2010 Az akkreditációt felölelő időszakban folytatott fontosabb kutatási témák Az őshonos ragadozó halfajok állományainak növelési stratégiája a faunaidegen gyomhal állományok egyidejű visszaszorításával (NKFP) Témavezető: Dr. Stündl László (közreműködő), Időszak: 2004-2007 A piaci versenyképesség növelési lehetősége a marhahús vertikumban (NKFP) Témavezető: Dr. Béri Béla, Időszak: 2005-2008 DNS szintű információ a juh-, tej- és hústermelési tulajdonságainak befolyásolására és a pulyka mellhústermelés mennyiségének és minőségének javítására (NKTH RET) Témavezető: Dr. Jávor András, Időszak: 2005-2008 15
A SZAKON FOLYÓ KÉPZÉS INFRASTRUKTURÁLIS FELTÉTELEI A képzés tárgyi feltételei, a rendelkezésre álló infrastruktúra (ha a KKK szabályozza, akkor annak alapul vételével, számszerű adatokkal alátámasztott) bemutatása: Tantermek, előadótermek, laboratóriumok és eszközellátottságuk, műhelyek, gyakorlóhelyek: Lásd a Karra vonatkozó 1. sz. mellékletet! A 2005 szeptemberében átadásra került Élettudományi Központ nagy számban nyújt kutatási és oktatási lehetőségeket új, rendkívül jól felszerelt labor és egyéb helyiségeivel. Az épület az igények szerint szintén számos tanteremmel, és modern laborral áll a kari oktatás rendelkezésére. Az un. élettudományi központban került elhelyezésre a 2002-ben létrehozott, majd ide áttelepített állattenyésztési molekuláris genetikai labor. Az itt folyó kutatások elsősorban a gazdasági haszonállatok genetikai vizsgálatára irányulnak. Elsődleges cél olyan molekuláris genetikai markerek azonosítása, melyek segítségével hatékonyabbá tehető az értékmérő tulajdonságokat kedvezően befolyásoló géneket hordozó egyedek azonosítása, szelekciója. Célunk továbbá a különböző gazdasági haszonállat fajokon belül az egyes változatok, értékes populációk genetikai diverzitásának, valamint a populációk közötti genetikai távolságnak a felmérése. A biotechnológia, a molekuláris genetikai módszerek, technikák gyors fejlődése révén a kedvező géneket hordozó egyedek szelekciója megkönnyíthető, illetve gyorsabbá, hatékonyabbá tehető. Az Állattenyésztéstani Tanszéknek szakmailag szerves részét képezi az Állattenyésztési Kísérleti Tér és Tanüzem, valamint a helyileg máshol fellelhető Halbiológiai Laboratórium. Ezeknek a gyakorlóhelyeknek a feladata kettős. Kiszolgálják a hallgatók gyakorlati képzését, pontosabban annak egy részét és az Állattenyésztéstani Tanszék pályázatok kutatásai egy részének is helyt adnak. A kutatással, a gyakorlati képzéssel összefüggésben tudományos diákköri munkák és szakdolgozatok készítésére is lehetőséget kínálnak. Tanüzemnek, illetve gyakorló gazdaságnak lehet felfogni a Debreceni Lovasakadémia Nonprofit Kft. néven nyilvántartásba vett lovasoktatási centrumot. Az Állattenyésztési Kísérleti Tér és Tanüzem elsősorban a régi háziállatfajták génvédelmének alárendelt. Ez irányban nyújt a hallgatónak betekintést a mezőgazdasági gyakorlati ismeretek elsajátításába. A telepen található 150 egyedből álló szapora merinó tenyészállat, 200 anyával 1 cigája in situ géntartalék állomány, egy kutatási téma keretében közel 200 vedlőgyapjas, illetve szőrös juh, 12 vonalból álló bronzpulyka populáció, összesen 280 nőivarú tenyészállat a hozzá tartozó bakokkal és a növendékállomány, 8 vonalból álló rézpulyka in situ állomány, összesen 140 tenyészállat és a növendékek. Található még a telepen mintegy 80 egyedből álló, 4 vonalra bontható fekete pulyka, a Lovas Oktatási Centrum tenyészkanca állományából kikerülő évjárati csikóállomány, esetenként vemhes kancák. A legutóbbi időben felállításra került, kifejezetten oktatási bemutató célból a sárga magyar, a fehér magyar, a kendermagos magyar, a fogolyszínű magyar, a fehér erdélyi kopasznyakú, a fekete erdélyi kopasznyakú és a kendermagos erdélyi kopasznyakú tyúkfajtákból egy in situ baromfi génállomány. A fenti bemutatásból érzékelhető az Állattenyésztési Kísérleti Tér és Tanüzem sokrétűsége. A génmegőrzés infrastrukturális feltételei megfelelőek, kisebb fejlesztésre szorulnak. A juhállomány tartásának infrastrukturális háttere már változó, fejlesztésre szorul. A keltetés kapacitása megfelelő, körülményei fejlesztésre szorulnak. A szemestakarmány tárolása megoldott, a tömegtakarmányok tárolása, a tárolás során minőségmegőrzése fejlesztendő. Az elmúlt évek, különösen a 2010-es év időjárásának szélsőségei felvetik a természetes szárítással végzett takarmánytartósítás lehetetlenségét, a tömegtakarmányok betakarításának más technológiával való végzése szükségességét. A juhállomány és az évjárati csikók 16
legeltetéséhez elegendő terület áll rendelkezésre, a legelőterület felújítása viszont szakmailag indokolt lenne. A mezőgazdaság sokrétűsége közismert. Az lehetetlen, hogy egy tanüzem valamennyi állatfajhoz kapcsolódó gyakorlati ismeret elsajátítását garantálhassa. A tanüzemek szükségessége a kor igényének megfelelő technológiai szinten tartása megkérdőjelezhetetlen, de értelemszerűen nem terjedhet ki mindenre. A Debreceni Egyetem Állattenyésztéstani Tanszék szakmai irányítása alá tartozó Állattenyésztési Kísérleti Tér és Tanüzem mindazoknál az állatfajoknál és hasznosítási formáknál, amelyekkel rendelkezik egyértelműen biztosítani képes a gyakorlati ismeretek elsajátítását a képzés során. Az agrármérnök képzésben részt vett hallgatók elképzelhetetlenül sok területen voltak képesek nagyszerű teljesítményre, éppen sokoldalú képzésükből eredően. Az Állattenyésztő mérnök BSc szakon végzett természetszerűen specializáltabb képzésben részesül, de még mindig elég tág határok között szerez ismeretet ahhoz, hogy elhelyezkedési gondjai ne legyenek. Ide sorolható az állattenyésztési ágazatokban folyó igen sokrétű termelés operatív intézése, beleértve a takarmánytermesztési, takarmányozási technológiai munkák szervezését, berendezések és gépek szakszerű üzemeltetését. Az előállított termékek szakszerű kezelése és azok értékesítése, piaci forgalmazása, de az - állati termék előállítás minőségi, minőségbiztosítási, környezetvédelmi és munkavédelmi előírásainak, jogi és közgazdasági szabályzórendszerének alkalmazása is. Gyakorlat megszerzése után, a tenyésztőszervezetek kontrollja mellett képes gazdasági állatfajok tenyésztő, nemesítő munkájának elvégzésére. Rábízható az állatállomány betegségmegelőző feladatainak szervezése és megvalósítása, az állatvédelemmel kapcsolatos előírások betartása, és betartatása. Néhány év tapasztalatszerzését követően képes lehet a gazdálkodás pénzügyi feltételeinek tervezésére és gyakorlati megvalósítására, de a gazdasági folyamatok elemzésére és az azzal kapcsolatos nyilvántartási folyamatok végzésére is. Az alapfokozat birtokában az állattenyésztő mérnökök alkalmasak: - állati termék előállítással foglalkozó termelőegységek termelésirányítói munkaköreinek ellátására; - vállalkozói és farmtípusú gazdaságok önálló vezetésére; - állattenyésztési ágazatokban használatos korszerű technológiák bevezetésére és alkalmazására; - állati termék előállításához kapcsolódó szakigazgatási feladatok ellátására; - gazdasági folyamatok elemzésére és az azzal kapcsolatos nyilvántartási feladatok elvégzésére. Számítástechnikai, oktatástechnikai ellátottság: Lásd a Karra vonatkozó 2. sz. mellékletet! Az Állattenyésztő mérnök BSc alapszak fontosnak tekinti, hogy a végzés után a hallgató képes legyen önálló, kreatív munkára, mérnöki szinten megfelelő kommunikációra, probléma felismerésre és megoldásra, döntéshozatalra, személyes felelősségvállalásra, munkája iránti igényességre és elkötelezettségre, szakmai továbbképzésre. A szakmai kompetenciák közül alkalmassá válik mezőgazdasági termelő folyamatok szervezésére, szükség szerint irányítására, de adott esetben manuális munkák végzésére és egyéni képességétől függően szakterületének fejlesztési, tervezési feladatai magas szintű ellátására. Korunk mérnökének jártasnak kell lennie az informatikában, az informatika alkalmazásában. Felkészültsége kiterjed a számítástechnikai alapfogalmak ismeretére, a táblázatkezelő programokra, az adatbázis kezelésre, a szövegszerkesztésre, a prezentáció készítésének módjára, adatelemző szoftverek ismeretére. Jellemző a hallgatóra az alapfokú hardver ismeret, az XP, windows 7, linux programok kezelése. Magabiztosan kezeli az internetet, esetenként az internetes adatbázisokat, on-line könyvtárakat. 17
Könyvtári ellátottság; a papíralapú, illetve elektronikusan elérhető fontosabb szakmai folyóiratok és a szak szempontjából fontos szakkönyvek könyvtári, ill. internetes elérhetősége, a könyvtár ezen adatait tartalmazó honlap címe Lásd a Karra vonatkozó 3. sz. mellékletet! Agrártudományi Könyvtár honlapja, katalógusa: agr.lib.unideb.hu DEENK honlapja: www.lib.unideb.hu Intézeti (Tanszéki) könyvtári szolgáltatás Összességében kijelenthető, hogy a tanszéki könyvtár szakirodalmi ellátottsága kielégítő. A hazai szakirodalom a következő témakörökben hozzáférhető: Általános állattenyésztés, szarvasmarha-, ló-, sertés-, baromfi-, juh-, kisállattenyésztés (hal, nyúl, galamb, méhészet), takarmányozás, gyepgazdálkodás, állatélettan, állategészségügy. A nemzetközi szakirodalom szerteágazó területeiről, főleg angol és német nyelven, válogathatnak az érdeklődő hallgatók az általános állattenyésztés, molekuláris genetika, takarmányozás, baromfitenyésztés, lótenyésztés, szarvasmarha-tenyésztés, génmegőrzés témakörökben. Rendelkezésére áll továbbá számos konferencia-kiadvány, külföldi disszertációk, évkönyvek, szakszótárak, nyelvkönyvek, lexikonok, folyóiratok. Néhány jeles szakember könyvtári hagyatékának egy része. A Tanszéki Könyvtár felszereltsége, ellátottsága kötetek száma: 3160 ebből idegen nyelvű: 530 Folyóiratok: Állattenyésztés és Takarmányozás, Magyar Mezőgazdaság, Agrárunió, Őstermelő, Lovas Nemzet, Lovas Élet, Magyar Állatorvosok Lapja, Magyar Állattenyésztők Lapja, Biokontrol, Poultry International, Züchtungskunde, Jersey Journal, Journal of Animal Breeding and Genetics, Journal of Dairy Science, Feedstuffs, Theriogenology, Hungarian Agricultural Research, Equine Veterinary Journal, Equine Veterinary Education, Acta Alimentaria. Diploma és szakdolgozatok: 1261 db Doktori értekezések: 111 db A tanszéki könyvtár technikai felszereltsége: S-LIB Kiskönyvtári modul számítógépes program a kötetek állományba vételére, karbantartására, a kölcsönzések számítógépes lebonyolítására. Vonalkódos nyilvántartás, leolvasás. Internetes hozzáférés lehetősége. Fénymásoló berendezés. A hallgatói tanulmányok eredményes elvégzését segítő további szolgáltatások, juttatások, a biztosított taneszközök (tankönyv, jegyzet ellátás, stb.), mindezek az idegen nyelven folyó képzésben az adott idegen nyelvű anyaggal! Lásd a Karra vonatkozó 4. sz. mellékletet! Az oktatás egyéb, szükséges feltételei: Lásd a Karra vonatkozó 5. sz. mellékletet! 18
Tanszéki kapcsolat kiemelkedő az állattenyésztési vállalkozásokkal. Gyakorló bázis Telephely Tevékenység Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. Erdélyi István, elnök vezérigazgató 5540 Szarvas, Ipartelep 531/1. sertés, baromfivágóhíd, pulyka Bátortrade Kft. brojlercsirke, baromfi vágóhíd, 4300 Nyírbátor, Árpád út 156/A. Dr. Petis Mihály, igazgató tejelő szarvasmarha tyúk szülőpár, baromfivágóhíd Baromfi-Coop Kft. 4537 Nyírkércs, Petőfi u. 41. -feldolgozó, alternatív baromfitartás Bárány László, igazgató Bigecs Farm Kft. Vaszkó László, ügyvezető igazgató 4032 Debrecen, Füredi út 76. sertés Kasz-Farm Kft. Szombati István, ügyvezető igazgató 4130 Derecske, Köztársaság u. 114. tejelő tehén Tranzit-Ker Kereskedelmi Zrt. Szabó Miklós, vezérigazgató 4026 Debrecen, Jókai u. 1. liba, kacsa Hortobágyi Lúdtenyésztő Zrt. Varga Ferenc, vezérigazgat 4071 Hortobágy, Sóvirág tér 21. liba, kacsa Állami Ménesgazdaság, Szilvásvárad Dallos ndor, vezérgazgató 3348 Szilvásvárad, Egri út 16. ló Petőfi Mg. Kft. Békési Imre, ügyvezető igazgató 4130 Derecske, Malom u. 1. marha Béke Agrárszövetkezet 4220 Hajdúböszörmény, Hajdúkerü- marha, sertés Bodnár Lajos, elnök vezérigazgató Hajdúböszörményi Mg. Zrt. Erdélyi Zoltán, elnök igazgató Alföldi Tej Értékesítő és Beszerző Kft. Mélykuti Tibor, ügyvezető igazgató, Sápy Béla, ügyvezető NAGISZ Zrt. Kovács Lajos, elnök igazgató Kösely Mg. Zrt. Szabó János, elnök Dózsa Mg. Zrt. B. Csák Imre,elnök Tedej Rt. Bódi László, elnök-vezérigazgató Földesi Rákóczi Mezőgazdasági Kft. Nagy Miklós, igazgató Geo-Milk Kft. Leskó Magdolna, ágazatvezető Dél-borsodi Agrár Kft. Kiss Ferenc, igazgató Kasz-Coop Derecske Kft. Szabó Imre, ügyvezető igazgató Agrárgazdaság Kft. Dr. Forgács Barna, ügyvezető igazgató R&J Kft. Fülöp János, ügyvezető igazgató Hortobágyi Nonprofit Kft. Gaál Gyula, igazgató Lamb & Land Kft. Debreceni Sándor, ügyvezető igazgató Hajdúszoboszlói Bocskai Halászati Kft. Horváth Ferenc, ügyvezető igazgató Szabolcsi Halászati Kft. Radóczi János, ügyvezető igazgató SZARVAS-FISH KFT. Radics Ferenc, ügyvezető let u. 6. 4200 Hajdúböszörmény, 35-ös sz. főút, Polgári útfél 8000 Székesfehérvár, Seregélyesi út 127. 4181 Nádudvar, Fő út 119. 4200 Hajdúszoboszló, Debreceni útfél 11. 4172 Biharnagybajom, Rákóczi u. 12. marha tejfeldolgozás, kereskedelem marha, sertés, baromfi, keltető, tejfeldolgozás tejelő marha juh, marha 4085 Hajdúnánás-Tedej, Fő út 9. marha, sertés 4177 Földes, Deák Ferenc u. 2. 3950 Sárospatak, Arany J. u. 30. szarvasmarha tojóhibrid-tartás, tojáskezelés, tejelő marha 3444 Gelej, Vörösmarty u. 19. tejelő marha, tejfeldolgozás 4130 Derecske, Rózsakert 3. sertés 4002 Debrecen-Kismacs, 35-ös útfél 0212/6. 4024 Debrecen, Holló J. út 4. sertés 4071 Hortobágy, Czinege J. u. 1. sertés, tejelő marha, húsmarha génmegőrzés, juhtenyésztés, lótenyésztés 1134 Budapest, Lőportár u. 16. juh árutermelés 4200 Hajdúszoboszló, Isonzó u. 24. Fszt. 1. 4400 Nyíregyháza, Csillag u. 16. 5540 Szarvas, I. külterület 57. tógazdasági haltermelés tógazdasági haltermelés, halfeldolgozás, természetesvízi halászat intenzív üzemi haltermelés, halfeldolgozás 19
Jászkiséri Halas Kft. Borbély Gyula, ügyvezető igazgató 5130 Jászkisér, Pf.: 15. tógazdasági haltermelés, intenzív üzemi haltermelés, horgásztatás A képzés további tárgyi feltételei, a rendelkezésre álló infrastruktúra Tangazdaságok Az Állattenyésztéstudományi Intézethez tartozó vegyes állatfajú Kísérleti Tér és Tanüzem (juh, pulyka, tyúk és ló fajokkal). Az Állattenyésztési Kísérleti Tér és Tanüzem elsősorban a régi háziállatfajták génvédelmének alárendelt. Ez irányban nyújt a hallgatónak betekintést a mezőgazdasági gyakorlati ismeretek elsajátításába. A telepen található 150 egyedből álló szapora merinó tenyészállat, 200 anyával 1 cigája in situ géntartalék állomány, egy kutatási téma keretében közel 200 vedlő-gyapjas, illetve szőrös juh, 12 vonalból álló bronzpulyka populáció, összesen 280 nőivarú tenyészállat a hozzá tartozó bakokkal és a növendékállomány, 8 vonalból álló rézpulyka in situ állomány, összesen 140 tenyészállat és a növendékek. Található még a telepen mintegy 80 egyedből álló, 4 vonalra bontható fekete pulyka, a Lovas Oktatási Centrum tenyészkanca állományából kikerülő évjárati csikóállomány, esetenként vemhes kancák. A legutóbbi időben felállításra került, kifejezetten oktatási bemutató célból a sárga magyar, a fehér magyar, a kendermagos magyar, a fogolyszínű magyar, a fehér erdélyi kopasznyakú, a fekete erdélyi kopasznyakú és a kendermagos erdélyi kopasznyakú tyúkfajtákból egy in situ baromfi génállomány. A Növénytudományi- és Földhasznosítási, Műszaki- és Területfejlesztési Intézetekhez tartozó növénytermesztési oktatási-kutatási telep az állattenyésztő mérnök BSc alapképzésben elsősorban a takarmánynövény termesztés szempontjából pótolhatatlan. 20
A KÉPZÉSI LÉTSZÁM ÉS KAPACITÁS A tervezett és megvalósult hallgatói létszám. 20 fő/év, 12 fő/év Az intézmény képzési kapacitása az érintett képzési területen, ill. szakon (OH adatok). A Debreceni Egyetem képzési kapacitása az állattenyésztő mérnöki nappali képzésben 20 fő. A SZAK HALLGATÓI AZ ÁLLATTENYÉSZTŐ MÉRNÖKI BSC SZAK HALLGATÓI Jelentkezési, felvételi és végzési adatok (nappali tagozat) Tanév Jelentkezők száma Felvételi keret (tervezett Felvettek száma felvétel) állami önkölts. Felvételi ponthatár (áll./ önkts.) Diplomát szerzők száma Összesen 1. helyen 2005/06 28 8 20 11 0 82/72 2006/07 51 15 22 11 0 100/78 2007/08 106 14 22 7 5 117/78 2008/09 70 16 20 7 5 292/160 1 2009/10 87 20 20 7 7 310/160 8 Szöveges észrevételek a fentiekhez (ha vannak): - Nyelvismeret államilag elismert nyelvvizsgák alapján (nappali tagozaton) Tanév Nappalira felvettek közül a felvételkor A nyelvvizsga hiánya miatt nem kapott közvetlenül a záróvizsga után diplomát fő % fő % 2005/06 2006/07 1 9 2007/08 3 25 1 100 2008/09 4 33 2009/10 3 21 2 29 Szöveges észrevételek a fentiekhez (ha vannak): - 21
II. A KÉPZÉSI FOLYAMAT ÉS EREDMÉNYEI A tananyag-fejlesztési tevékenység rendszeressége, motivációi: hallgatói érdeklődés, oktatói érdekek és (ön)célok, felhasználói elvárások. A szakterület tudományos eredményeinek beépítése a tananyagba. A tananyag korszerűsítésénél miképpen veszik figyelembe a változó gyakorlati elvárásokat, és kérnek, kapnak-e visszacsatolást a gyakorlat részéről? A tananyag fejlesztés motivációja az elkötelezett, szakmáját szerető, a mezőgazdaságban munkát vállaló intellektuális tőke minőségének javítására törekvő oktatóban rejlik. Az ilyen oktató számára, és a szak oktatásában résztvevők többsége ilyen, magától értetődő a lehallgatott/leadott szemeszterenkénti tananyag korszerűsítése. A tananyag korszerűsítést generálja továbbá a munkaerőpiac változó igénye, a gyakorlati és tudományos ismeretek bővülése. A DE MÉK oktatóira, ezen belül az állattenyésztéstan oktatóira, különösen jellemző a fontos kutatási témák művelése. Ez a tény, a kutatási eredmények, a kutatás közben szerzett tapasztalatok nagyban segítik a tananyagfejlesztést. A kutatási eredmények minden esetben és gond nélkül beépítésre kerülnek a tananyagba. A tananyag korszerűsítésének szakmai, technikai módjához tartozik az oktatók szoros kapcsolata az állattenyésztési vállalkozásokkal és a tanszékeken meglévő infrastrukturális háttér is. A hallgatók alapinformációjának elsajátításához a tankönyvek rendelkezésre állnak. Jó részüket a DE MÉK, kiemelten az Állattenyésztéstudományi Intézet oktatói írták. Az előadásokon a tankönyvekben (még) nem találhatók újabb ismeretek, vagy/és vitás kérdések kerülnek megvilágításba. Hasznos formája a tananyag korszerűsítésnek a konferencia anyagok megszerzése, az oktatók részvétele a szakmai konferenciákon, többségében előadóként. A kutatási feladatok, a kiállítások szervezése, a tenyésztő szervezetek munkájának irányítása, a hazai állattenyésztést meghatározó vállalkozásokkal való szoros együttműködés lényegében lehetetlenné teszi a mérnökképzésben kritika tárgyát képező tananyag oktatását. Ezek az információk hozzájárulnak a hallgatók tudásának gyarapításához, a későbbiekben annak alkalmazásához. A gyakorlat pozitív visszajelzését tükrözi az is, hogy a tágan értelmezett állattenyésztő vállalkozások szakemberei az intézménnyel, az intézettel szoros szakmai együttműködésben állnak, sok esetben keresik az együttműködés lehetőségét. A címzetes egyetemi oktatók a gyakorlatban dolgozókból kerülnek ki, egy részük a záróvizsgákon a bizottság tagja. Bátran állítható, hogy a DE MÉK szakjai közül a legelhivatottabbak az állattenyésztő mérnök alapszakos hallgatók. Általában az állattenyésztéssel foglalkozó családok gyerekei választják ezt a szakot, akik kora gyermekkoruk óta állatok közelében vannak és okvetlenül elhivatottak. Nem mellékes az sem, hogy egy részük már olyan gazdaságból jön, ahol a gazdaság rövidebb, hosszabb időn belüli átvétele érdekében képzett szakemberben látják a gazdálkodás további sikerét. A szak hallgatóinak felkészítése a mesterképzésbe / PhD képzésbe való továbblépésre. Oktatják-e a szakon az önálló kutatáshoz szükséges ismereteket? (Tudományelmélet, kutatásmódszertan, könyvhasználat, e-learning stb.) Ha igen, mit, mikor, milyen mélységben. A szak hallgatóinak felkészítése a mesterképzésre, PhD képzésre, a hallgatónak intézménybe lépése pillanatától megkezdődik. A szorosan vett tananyagon túl bepillantást nyernek a kutatási témákba, esetenként azon alkalmazásra kerülnek, de mindenképpen szakdolgozatot készítenek a kutatási témán belül végzett önálló munkájukról, gyakran tudományos diákköri konferenciákon is részt vesznek. E munkafolyamat során a hallgató kénytelen elsajátítani a könyvtárhasználatot (erre egy hetet ad a Kar vezetése a 2. félévben), a kutatási módszertan bizonyos elemeit (kísérlet beállítás, adathalmazkezelés, matematikai-statisztikai szoftver csomagok készségszintű használta stb.). Megszokja az e- learning technikákat. 22
A kiemelkedő képességű hallgatók segítésének bemutatása: a tehetséggondozási programok, demonstrátori rendszer, szakkollégiumi rendszer, hallgatói kutatómunka, ösztöndíjak eddigi gyakorlata és esetleges jövőbeni tervek. Tudományos Diákkör A DE MÉK Tudományos Diákköri Tanács munkájával segíti a kar fő célkitűzésének elérését, nevezetesen a változó társadalmi és gazdasági kihívásokra gyorsan reagáló innovatív gyakorlatias képzés megvalósítását. A Debreceni Egyetem Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Karának (jelenleg Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar) megalakulását, 2002. szeptember 1-jét, követően a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Tudományos Diákköri Tanácsa önállóvá vált, azóta az Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma két kari diákköri tanácsa egymástól függetlenül, de szoros együttműködésben végzi munkáját. 2009/2010. tanév kari TDK jelentkező: 3 fő, különdíjas: 1fő 2010/2011. tanév kari TDK jelentkező: 1 fő, helyezett 1 fő A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán a Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programba, illetve a Tormay Béla és Kerpely Kálmán Szakkollégiumba felvett hallgatók számára szakmai kihívás, egyben elvárt feltétel, hogy bekapcsolódjanak a Tudományos Diákköri Mozgalom munkájába. Rajtuk kívül is azonban számos hallgató vesz részt a kari tudományos diákköri munkában, amely minden esetben a kar szakmai intézeti diákköri iskoláiban indul a tehetséges hallgatók és jövőbeni konzulens tanáraik kapcsolatfelvételét követően. A kiemelkedő képességű hallgatók segítésének bemutatását, a tehetséggondozási programokat részletesebben kifejtve a 6.sz. mellékletben lehet áttekinteni. Tormay Béla Szakkollégium A Tormay Béla Szakkollégium célja, hogy magas színvonalú képzéssel és szolgáltatással, az alapés alkalmazott tudományok művelésével hozzájáruljon a Debreceni Egyetem, és ezen belül az Agrártudományi Centrum szakember képzésének fejlődéséhez. Tormay Béla Szakkollégium hallgatói 2010/2011. tanévben: Gerstner Blanka Állattenyésztő mérnök BSc hallgató 2009/2010. tanévben: Gerstner Blanka Állattenyésztő mérnöki BSc hallgató 2008/2009. tanévben: Gerstner Blanka Állattenyésztő mérnök BSc hallgató Szakmai versenyek A Debreceni Egyetem az Állattenyésztéstudományi Intézet szervezésében az utóbbi négy évben tehetséges hallgatóival rendszeresen részt vett a hazánkban rendezett felsőoktatási kategóriában meghirdetett állattenyésztési versenyeken. Egy-egy versenyen olykor több csapattal is. Elsősorban Állattenyésztő mérnök BSc, esetenként Mezőgazdasági mérnök BSc hallgatók azok, akik érdeklődőek és elkötelezettek az állattenyésztés iránt, és a közülük jelentkezők alkották a csapatokat is. 1. Juhászverseny 2007-től minden évben eredményesen szerepeltek Állattenyésztő mérnök BSc szakos hallgatók a Hódmezővásárhelyen megrendezett Szent György napi Juhásztalálkozón és versenyen. A megmérettetésben a hallgatók számot adtak az elméleti tudásukról, gyakorlati juhtenyésztési ismereteikről, a pásztorkultúra hagyományainak és értékeinek bemutatásáról is. 2007-ben csapatunk 3. helyezést ért el. 23