MaSzeSz Országos Konferencia Lajosmizse, 2011. május 17-18. Víz a változó Európában Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem László Somlyódy
MaSzeSz Országos Konferencia Lajosmizse, 2011. május 17-18. Víz a változó Európában Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem László Somlyódy
Globális víz (és anyag) körforgás Vital Water Graphics (UNEP, 2000)
Válságok Climate Klímaválság crises válságok Élelmiszer- Food Food crises Energy Energiaválság crises Water Víz Population Népesség Economic Gazd. válság crises
Mindenféle szennyezések
Egy főre jutó vízmennyiség m 3 /fő/év 30 000 25 000 20 000 15 000 Globális változások és trendek Múlt Jövő Relatív változás 10 9 8 7 6 5 4 10 000 6000 m 3 /fő/év 3 5 000 2 2000 m 3 /fő/év 1000 m 3 /fő/év 1 0 0 1900 1925 1950 1975 2000 2025 2050
Globális kereskedelem és virtuális víz Importált víz-lábnyom Nettó virtuális vízimport (Gm 3/ év)
EU EU országok országok 2011-ben 1989-ban EU VKI Felirat Legend Legend EU EU non non EU EU Forrás: az EU hivatalos honlapja
Változó világ... Az info-kommunikáció új korszakába léptünk. Hogyan fejlődünk tovább?
Globális kérdések Következtetések (1) A globalizáció és a válságok következtében Európa nincs elszigetelve a világ többi részétől. Európa képes arra, hogy vezető szerepet játsszon a víz dilemma kezelésében
80 000 70 000 60 000 50 000 (2) Európa GDP PPP-ben egyes európai országokban(2010) Luxembourg Netherlands Austria Sweden Belgium Ireland Denmark Germany Finland United Kingdom France Italy Greece Spain Slovenia Czech Republic Malta Portugal Slovakia Cyprus Estonia Hungary Poland Lithuania Latvia Bulgaria Romania 40 000 30 000 20 000 10 000 0 Forrás: CIA The World Factbook
Árvizek és aszályok Európában (elmúlt évtized) Aszályok Árvizek EEA (2009)
Szélsőséges események a 20. században a. árvizek Duna (Budapest) Tisza (Szolnok) 1100 1000 Vízállás (cm) 900 800 700 600 500 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2020 b. belvizek 700 Elöntött terület (ezer ha) 600 500 400 300 200 100 0 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2020 c. aszályok 14 Pálfai féle aszályindex 12 10 8 6 4 2 0 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2020 Somlyódy, Nováky és Simonffy (2010)
1995-2006: a 12 évből 11 a legmelegebb volt 1850 óta Klímaváltozás? Waltraud Grubitzsch, dpa, 2003
Tengervíz beszivárgás és öntözési vízigény Öntözési vízigény (m³ / 10 x 10 km-es cella) Beszivárgási helyek EEA (2009)
Települési vízszolgáltatás Európa 4 régiójában Települési vízellátás & kihasználtság (%) Díj vs használat Dániában Kihasználtsági ráta egyes európai országokban EEA (2009)
Population supplied connected to wastewater with water (2009) system (2009) Legend [%] no data <75 75-85 85-95 95-100 Source: EUROSTAT
Szennyvíztisztítással ellátott népesség (%) Cy, Esp, Gr, Fr, Ml, P Cz, Es, H, La, Li, Sk, Sl B, Ro, Tr Cél Harmadlagos Másodlagos Elsődleges EEA (2010)
Kibocsátások és vízminőség Diffúz N kibocsátások (kg/ha/év) Átlagos PO4-P koncentráció (mg/l) Átlagos Cd kibocsátások (g/km²/év) EEA (2010)
Európai vízminőségi trendek PO4-P TP fürdővizek %-a BOI EEA (2010)
Európa Következtetések (2) Sok információ. Adatok hitelessége? Mennyiség és minőség? Gazdasági egyenlőtlenségek és megfizethetőség Számos pozitív jel: úgy tűnhet, hogy minden rendben van De valóban ez a helyzet? Szélsőségek, klímaváltozás, készletek túlzott kihasználása, nem-pontszerű szennyezések, tápanyagok, mikro-szenynyezők, EDS, biodiverzitás, veszteségek, a VKI szerint kockázatos víztestek És itthon?
Be- és Mean kilépő discharge átlagos of inflow vízhozamok and outflow rivers (m³/s)
Országos éves vízmérleg Külföldről érkezik: 111,5 km 3 Hazai csapadék: 56 km 3 Párolgás: 50 km 3 Hazai lefolyás: 117,5 km 3 6 km 3 Vízfelhasználás: 1,5 km 3 Külföldre távozik: 116 km 3
Egy főre jutó vízkészlet: sok vagy kevés? Külföldről érkezik: 111,5 km 3 Hazai lefolyás: 6 km3 Egy főre jutó hazai vízkészlet: 600 m 3 /év 117,5 km 3 Egy főre jutó összes vízkészlet: 11700 m 3 /év VÍZBEN GAZDAG ORSZÁG A nagy folyók melletti területek VÍZHIÁNYOS ORSZÁG Az ország egyéb területei
Felszíni vízkészletek és vízhasználatok (mértékadó nyári időszakban, m 3 /s) Tisza vízgyűjtő a tiszai kivezetésekkel Dunántúl a dunai kivezetésekkel 72 20 125 35 Jelenleg 20 m3/s öntözésre, de 3-5 szörösére nőhet! Kihasználtság kb. 25 %, de éghajlatváltozás öntözés!
Felszín alatti vízkészletek és vízhasználatok (éves értékek partiszűrés nélkül, millió m 3 /év) Észak-Magyarország 1700 Dunántúl 240 125 Alföld 265 410 285 Alföld: kihasználtság 70%, de éghajlatváltozás miatt a készlet a felére csökkenhet! Ivóvíz?
A Duna és a Tisza szabályozottsága, annak befejezetlensége, hajózhatóság Árvízveszély - árvízi öblözetek Fokozottan belvízveszélyes területek Aszályérzékeny területek Duna-Tisza közi hátság - szárazodás Szűkös alföldi felszín alatti vízkészletek Dunántúli középhegység karsztvíz Arzénes ivóvizek Szigetköz Paks Vizeinknek csak kb. 20 %-a jó állapotú! Jelentős vízgazdálkodási problémák Jelentős vízgazdálkodás problémák
(3) Víz Keretirányelv Célkitűzések A vizek jó ökológiai állapotának elérése különböző öko-régiókban. Intézkedési programok a teljes megtérülés feltételével és a közvélemény bevonásával. A részletek és az intézményi rendszer kidolgozása az egyes országok feladata.
GAZDASÁGI FELTÉTELEK INTÉZMÉNYI KOORDINÁCIÓ 2004 Vízgyűjtő-gazdálkodási terv (VGT) Vízgyűjtők/ víztestek jellemzői Emberi tevékenységek Monitoring, Környezeti állapot MINDEN 6 ÉVBEN FELÜLVIZSGÁLAT ÉRDEKELTEK 2006 2009 2015 Környezeti célkitűzések Intézkedési programok (gazdaság) Megvalósítás
VGT: integráció és koordináció -Nagy vízgyűjtőterületek (pl.: Duna ) - Rész-vízgyűjtők - Országok - Víztestek/tervezési alegységek Duna Vízgyűjtő
Vízgyűjtő-gazdálkodási terv Duna vízgyűjtő kerület ICPDR Részvízgyűjtő Duna. Dráva Balaton Tisza. Tervezési alegységek
VKI Víz Keretirányelv Következtetések (3) Unikális közelítés Nincs elegendő monitoring adat: a biológiai osztályozás rendkívül bizonytalan Intézkedések vs biológiai állapot vs költségek? Kutatási igények A bizonytalanság a vízgazdálkodás velejárója A VKI, az árvíz irányelv, az aszálygazdálkodás, a KAP és a regionális tervezés integrálása?
Budapest (2002)
(4) Vagyongazdálkodás (VG) Csőtörés: elöregedett vízi közmű infrastruktúra
Városi vízi közmű infrastruktúra Városi vízi közmű rendszerek és a vízkörforgás 5 összetevője: 1. Csapadék, 2. Esővíz, 3. Vízellátás, 4. Szennyvíz, 5. Befogadó vizek
A kérdés fontossága Az európai víz-szektor az EU GDP 1 %-át teszi ki. A városi vízi közmű rendszerek teszik ki a városi infrastruktúra csereértékének 40 %- át. Az EU finanszírozású infrastruktúra beru- házások 20 %-át a városi vízi közmű rendszerekre fordítják. Európa városi infrastruktúrája öregedőben van. A pénzügyi források nem elegendőek: a rendszerek gyorsabban romlanak, mint ahogyan rehabilitálják azokat. A rendszerek karbantartása és korszerűsítése technológiai és pénzügyi kihívás vagyongazdálkodás (VG). http://villamos.budapest.hu/esem/nepszcso.html
Hosszú-távú rehabilitáció tervezés A VG a teljes költségek a minimalizálására törekszik (közmű eszközök beszerzése, működtetése, karbantartása és cseréje)
Az USA vízi közmű rendszerének múltbeli és tervezett átlagos életkora (EPA, 2009) 325 milliárd $
Rehabilitációs technológiák kiválasztása (EPA, 2009)
2,0 1,8 1,6 1,4 1,2 Víz- és szennyvízdíj/nettó jövedelem PPP-ben [%] Háztartások (2008) Forrás: IWA International Statistics for Water Services ((2010) Tárki European Social Report (2008) Tariff [%] Denmark Poland Hungary Finland Slovakia Germany Netherlands Austria Sweden Lithuania Portugal Belgium Italy Spain 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 0,0
Vagyongazdálkodás Következtetések (4) A vízi közmű infrastruktúra (főleg földalatti, nem látható) hatalmas vagyont képez Európa vízi közmű infrastruktúrája öregszik Sürgető igény: megfelelő pénzügyi források létrehozása és hosszú-távú rehabilitációs programok kidolgozása Hosszú-távú programok: milyen jövőbeli infrastruktúrát szeretnénk látni? Megőrizzük a jó, öreg öblítéses toalett rendszereket a XXI. században, vagy tudunk váltani fenntartható koncepciók irányába?
(5) Technológiai fejlődés
ERROR: stackunderflow OFFENDING COMMAND: ~ STACK: