A helyi adók, a gépjárműadó és a cégautóadó

Hauserné Dénes Éva A helyi adók, a gépjárműadó és a cégautóadó A követelménymodul megnevezése: Pénzügyi feladatok A követelménymodul száma: 1969-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-026-50

A HELYI ÖNKORMÁNYZAT ÁLATAL KIVETETT ADÓK ESETFELVETÉS-MUNKAHELYZET Ön családjával augusztus 16-án vidékre költözik. Előző lakhelyén kommunális adót fizetett, melyet a költözés után lemondott. Az önkormányzat határozattal visszavonta a II. félévi adót. Szeretné tudni, hogy jelenlegi lakhelyén milyen helyi adókra számíthat, mint magánszemély, illetve mint vállalkozó. Mit is tud a helyi adókról? Nem eleget? Pedig most szüksége lenne ezekre az ismeretekre. Javasolt, hogy az önkormányzat honlapján nézze meg a helyi adókat, majd utána érdeklődjön az önkormányzatnál. SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM A helyi adókat a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szabályozza. A helyi önkormányzatoknak vannak kötelező feladatai (pl. alapfokú oktatás, egészségügyi ellátás, közutak fenntartása, közvilágítás, ivóvíz biztosítása, stb.), melyeket végrehajtani kötelező, ezeket részben vagy egészében a központi költségvetésből finanszírozzák. Lezárták a Margit hidat Már csak a BKV járatai és a megkülönböztető jelzést használó járművek vehetik igénybe a Margit hidat, miután augusztus 21-én lezárták azt az autós forgalom elől. A rekonstrukció miatt a fővárosi szakemberek több mint 40 jelzőlámpás kereszteződésben hangolják át a közlekedési lámpákat. forrás: www.budapest.hu A helyi önkormányzatoknak vannak választott feladataik is, melyekkel kapcsolatos kiadásokat az önkormányzatok részben költségvetési forrásból, részben pedig saját bevételeikből fedezik. Ilyen feladat pl. a közterületek fenntartása, kulturális és sport 1

intézmények támogatása, a természeti környezet védelme, stb. Ezen tevékenységeket részben szabadon felhasználható költségvetési forrásból, valamint saját önkormányzati bevételeikből finanszírozzák. A fenti feladatokhoz a következő bevételi források állnak rendelkezésre: állami támogatások, átengedett és megosztott bevételek (pl. személyi jövedelemadó, gépjárműadó) saját bevételek (pl. ilyenek az önkormányzatok által kivetett adók, vállalkozásaik bevétele, egyéb bevételek) Mi most a helyi adókkal foglalkozunk, amelyet az önkormányzat határoz meg, vet ki. Ez az adó az önkormányzat saját bevétele. A helyi adókról szóló törvény egy kerettörvény, mely meghatározza, hogy a helyi önkormányzatok mely adókat vethetnek ki és milyen törvényi maximummal. 2005-től a megjelölt maximális adó fölé is mehet az önkormányzat, ha ezt az infláció indokolja. Foglakozunk még a gépjárműadóval. Ennek bevétele részben az önkormányzaté, tehát megosztott bevétel. A gépjárműadó nem helyi adó, de leghatékonyabban a helyi önkormányzat képes átlátni, kivetni, illetve beszedni. Természetesen e tevékenység végzése közben költségeik is felmerülnek. Ugyanitt még foglalkozunk a cégautó adóval is. Miért foglalkozunk a cégautó adóval? Ugyanarra a vagyontárgyra (pl. személygépkocsi) egyszerre csak egyféle adót lehet kivetni. Amikor egy gépkocsira kivetnek gépjárműadót, de utána fizetni kell cégautó adót is, akkor ez hogyan lehetséges? Ezzel is foglalkozunk, ezért került a gépjárműadó fejezetbe a cégautó adó is. Esterházy, Presser, Zorán - kitüntetésekről döntött a közgyűlés Zárt ülésen döntött a közgyűlés október 12-i ülésén Budapest legújabb díszpolgárairól, Pro Urbe Budapest díjasairól és a többi fővárosi elismerésről. Bár a képviselők ismét napirendre vették az egyszemélyes gazdasági társaságok átláthatóbb működéséről szóló előterjesztést, a testület a döntést az október végi rendes közgyűlésig elnapolta. Kerékpárral Budapesten - A főváros elkötelezett a kerékpáros közlekedés fejlesztése mellett Alapvető szemléletváltásra, jelentős változásokra van szükség ahhoz, hogy a kerékpáros közlekedés részarányának növelésével kiváltható legyen az egyéni gépjárműhasználat. A további fejlődéshez azonban elengedhetetlen a kölcsönös empátia, hiszen a fejlesztéseknél valamennyi fővárosi érdekére tekintette kell lenni, akár a közösségi közlekedést, akár a kerékpározást, akár az autózást választja. forrás: www.budapest.hu 2

A helyi önkormányzatok feladata a helyi közszolgáltatások biztosítása. Ezen feladatok ellátásához biztosítanak fedezetet a helyi adók. A helyi adókról szóló törvény szabályozza: Az önkormányzat adómegállapítási joga a törvényben meghatározott adóalanyokra és adótárgyakra terjed ki. A törvény alkalmazásában adóalany: a magánszemély, a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése. Az adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén a következőkre terjed ki az ingatlantulajdonra, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokra, a munkaerő foglalkoztatására, nem állandó lakosként való tartózkodásra és a helyi adótörvényben meghatározott gazdasági tevékenység gyakorlására (a továbbiakban együtt: adótárgy) Az önkormányzat rendeletével meghatározza az adónemeket, ezek lehetnek: vagyoni típusú adók, (építményadó, telekadó) kommunális jellegű adók, (magánszemélyek kommunális adója, vállalkozások kommunális adója, idegenforgalmi adó) továbbá helyi iparűzési adó. Az önkormányzat adómegállapítási joga gyakorlásánál kiemelt szempontok az alábbiak: Az önkormányzat az általa bevezetendő adókkal kapcsolatosan saját hatáskörében dönt arról, hogy mely adókat, mikortól és milyen mértékben vezet be, illetve módosít, vagy visszavon. Az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan állapítja meg, a törvényben rögzített felső határhoz képest. Az adóalanyt egy meghatározott adótárgy esetében csak egyféle az önkormányzat döntése szerinti adó megfizetésére kötelezheti. Az általa bevezetett adó mértékeként nem állapíthat meg többet az adómaximumnál. A felsorolt adóalanyok közül adómentes lehet pl. a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a közterület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a költségvetési szerv és a költségvetési szervnek nem minősülő nevelési-oktatási intézmény abban az 3

adóévben, amelyet megelőző adóévben a vállalkozási tevékenységéből nyeresége, illetve társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. (illetve költségvetési szerv esetében eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett) Tekintsük át a helyi adótörvény alapján a helyi adókat! A helyi adók lehetnek: Vagyoni típusú adók 1. Építményadó 2. Telekadó Kommunális jellegű adók 1. Kommunális adó Magánszemélyek kommunális adója Vállalkozók kommunális adója 2. Idegenforgalmi adó Helyi iparűzési adó Két fejezetben foglalkozunk a helyi adókkal. Az elsőben áttekintjük a vagyoni típusú adókat és a kommunális adókat. A második fejezetben külön csak a helyi iparűzési adóval foglalkozunk. Ennek a fejezetnek kiemelt szerepe van, hiszen az elektronikus adóbevallás vizsgarészben az egyik tananyagrész az iparűzési adó bevallása. A harmadik fejezetben pedig a gépjárműadóval és a hozzá kapcsolódó cégautó adóval foglalkozunk. 4

Vagyoni típusú adók 1. Építményadó Adókötelezettség Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész, a továbbiakban együtt: építmény. Az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges az épületnek minősülő építmény esetén annak hasznos alapterületével, épületnek nem minősülő építmény esetén az általa lefedett földrészlettel egyező nagyságú földrészlet. Az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges földrészlet, melynek mértékét az önkormányzat határozza meg. (ha ilyen nincs megállapítva, akkor a helyben szokásos mértéket meg nem haladó földrészlet) Az építményadó feldolgozásához szükséges fogalmak: Építmény: minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jött létre Ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog; Hasznos alapterület: a teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. Ide tartozik - a kiegészítő helyiségek, melléképületek, melléképületrészek kivételével - valamennyi helyiség összegzett alapterülete. Az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek területét 50%-os szorzóval, a pince és a pinceszinten kialakított helyiségeket pedig 70%-os szorzóval számítjuk a teljes alapterületbe. Kiegészítő helyiség: a lakáshoz, üdülőhöz tartozó, jellegénél és kialakításánál fogva csak tárolásra alkalmas padlás, pince, ide nem értve a gépjárműtárolót. Értelmezzük a fentieket! Adott egy családi ház az alábbi adatokkal: lakószobák alapterülete 86 m 2, előszoba 4 m 2, fürdőszoba 5 m 2, konyha 8 m 2, garázs 24 m 2, padlás 18 m 2, pince 26 m 2, beépített tetőtér hasznos alapterülete 16 m 2,(1,9 m belmagasság felett). Állapítsuk meg az épület hasznos alapterületét! Hasznos alapterület: 86 + 4 + 5 + 8 + 24 + 16 = 143 m 2. Tehát nem számítottuk ide a kiegészítő helyiségek alapterületét, a csak tárolásra használt helyiségeket, melyek területe (18 + 26) = 44 m 2. 5

Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa, több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában adóalanyok. társasház, -garázs és -üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az érintett közösség. Az adómentesség Mentes az adó alól a szükséglakás, a gyógy- vagy üdülőhelynek nem minősülő kistelepülésen fekvő komfort nélküli lakásból 100 m 2, a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési-oktatási intézményei céljára szolgáló helyiség, a költségvetési szerv, az egyház tulajdonában álló építmény, a lakás és az üdülő épülethez tartozó kiegészítő helyiségek, (pl. csak tárolásra alkalmas helységek, azaz a padlás, pince, a lakáshoz tartozó tároló, kivétel a gépkocsi tárolására alkalmas garázs) az állattartásra, vagy növénytermesztésre szolgáló épület, vagy ezekhez kapcsolódó tároló épület, ha az épületet az adóalany rendeltetésszerűen fenti tevékenységekhez használja. (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló, stb.) A törvény ugyan nem sorolja fel az adómentességek között a helyiségek 1,90 m belmagasság alatti területeit, de a hasznos alapterület fogalmából az következik, hogy ez nem számít bele a hasznos alapterületbe, s így nem adóköteles. Az adókötelezettség keletkezése, változása és megszűnése Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. Az adó alapja Az adó alapja az önkormányzat döntésétől függően: a) az építmény m 2 -ben számított hasznos alapterülete, vagy b) az építmény korrigált forgalmi értéke Mit értünk korrigált forgalmi érték alatt. A helyi adótörvény a fogalmak között ezt is meghatározza a következő módon: a korrigált forgalmi érték: az illetékekről szóló törvény alkalmazásával megállapított forgalmi érték 50%-a. 6

Az illetéktörvény szerint a forgalmi érték: az a pénzben kifejezett érték, amely a vagyontárgy eladása esetén árként elérhető. Az adó mértéke Az adó mértékének felső határa az a) pont szerinti adóalap számítás esetén 900 Ft/m2, (2005-től az önkormányzatok ezt a mértéket az inflációval növelhetik) a b) pont szerinti adóalap számítás esetén a korrigált forgalmi érték 3%-a. MINTAFELADAT 1) Egy fiatal házaspár új 110 m 2 -es családi házba költözött, mely 480 m 2 -es telken található. A telken még található egy 24 m 2 alapterületű garázs is, valamint a vállalkozásukhoz használt 80 m 2 alapterületű műhely. A helyi önkormányzat építményadót vetett ki illetékességi területén a nem lakás céljára szolgáló építményekre, mely 950 Ft/m 2. Számítsa ki, hogy a házaspárnak a jövő évi költségvetésében mekkora összeggel kell figyelembe venni az önkormányzat által kivetett, bevezetett építményadót! Határozza meg a magánszemély befizetési kötelezettségének határidejét! a magánszemélynek az építményadót! Építményadó kiszámítása: Ebben az esetben a magánszemély érinti csak a garázs után kell építményadót fizetni, mely 24 m 2.* 950 Ft/m 2 = 22 800 Ft, melyet két részletben március 15-ig, illetve szeptember 15-ig kell befizetni 11 400 11 400 Ft-ot a helyi önkormányzatnak, valamint a vállalkozásukat érinti a műhely után fizetendő építményadó: 80 * 950 Ft/m 2 = 76 000 Ft, melyet két részletben kell megfizetni március 15-ig, illetve szeptember 15-ig 38 000 38 000 Ft-ot. 7

MINTAFELADAT 2) A vállalkozó az önkormányzat területén egy 500 m 2 alapterületű belterületi telek tulajdonosa, a telken áll a 130 m 2 hasznos alapterületű lakóháza, egy 30 m 2 alapterületű garázs és egy 120 m 2 alapterületű műhely. A helyi önkormányzat a nem lakás célú ingatlanok után 400 Ft/ m 2 építményadót vetett ki. Számítsuk ki az építményadót! Építményadó kiszámítása: (30 + 120) * 400 = 60 000 Ft Tehát a fizetendő építményadó nagysága éves szinten 60 000 Ft, melyet két részletben kell megfizetni. Telekadó Az adókötelezettség Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen belterületi földrészlet (a továbbiakban: telek). Az adó alanya Az adó alanya az, aki az év első napján a telek tulajdonosa. A telekadóhoz kapcsolható új fogalom: Belterületi földrészlet: épülettel be nem épített minden olyan földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás belterületként tart nyilván, ide nem értve az ingatlannyilvántartásban művelési ág szerint aranykorona-értékkel nyilvántartott és ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt álló telket. Leegyszerűsítve a beépítetlen belterületi földrészlet, olyan az ingatlan nyilvántartás szerint belterületnek számító földrészlet, melyen nincs épület és nem hasznosítják mezőgazdasági célra. 8

Az adómentesség Mentes az adó alól pl.: a) az építési tilalom alatt álló telek a tilalom ideje alatt, b) a helyi és helyközi menetrendszerinti tömegközlekedést lebonyolító adóalany, az e célra használt telek után, c) a teleknek az a része, ahol ingatlan, épület áll, e) az erdőművelési ágban nyilvántartott telek, stb. Az adókötelezettség keletkezése, változása és megszűnése Az adókötelezettség a földrészlet belterületbe vonásáról szóló önkormányzati határozat közzétételét, továbbá a telek mezőgazdasági művelés alól való kivonását és/vagy a művelési ág törlését követő év első napján, illetve az építmény megsemmisülése, lebontása esetén a megsemmisülést, lebontást követő félév első napján keletkezik. Az adó alapja Az adó alapja az önkormányzat döntésétől függően: a) a telek m 2 -ben számított területe, vagy b) a telek korrigált forgalmi értéke. Az adó mértéke Az adó évi mértékének felső határa: az a) pontja szerinti adóalap-számítás esetén: 200 Ft/m 2, a b) pontja szerinti adóalap-számítás esetén: a korrigált forgalmi érték 3%-a. MINTAFELADAT 1. Egy községben az önkormányzat telekadót vetett ki a beépítetlen belterületi telkekre, hogy ezzel is ösztönözzön a mielőbbi beépítésre. A községben a beépítetlen telkekre kivetett adómérték négyzetméterenként 200 Ft. 2008. decemberében a községben lakó Kovács család vásárolt egy 680 m 2 -es telket gyermekeik részére, hogy majd arra egy ikerházat építsenek. Számítsa ki a 2009. évi telekadó fizetési kötelezettség nagyságát! Telekadó 2009. évben: 680 m 2 * 200 Ft/m 2 = 136 000 Ft, melyet a Kovács családnak két egyenlő részletben 68 000 68 000 Ft-ot kell megfizetnie március 15-ig, illetve szeptember 15-ig. 9

MINTAFELADAT 2. Egy kft. székhelye a saját 1 050 m 2 -es telken lévő 3 szintes családi házban van, ahol a hasznos alapterületből a szobáké 110 m 2, az előszoba 8 m 2, a konyha 12 m 2, az egyéb helyiségek, pl. spejz, fürdőszoba, WC összesen 35 m 2, a szárító helyiség 12 m 2, a garázs 30 m 2, a műhely 50 m 2, a szerszámtároló 20 m 2. A településrendezési terv szerint az önkormányzat illetékességi területén szokásos földrészlet nagysága 800 m 2. A vállalkozások által használt építmények és telkek után az önkormányzat a törvényi maximumot állapította meg adómértékként. Feladat: Számolja ki, hogy a tárgyévre a kft. mennyi helyi adót fizet! Építményadó: (110+8+12+35+30+50)*900 Ft/ m 2 = 245 * 900 = 220 500 Ft Telekadó: (1050-800) * 200 = 50 000 Ft Tehát a kft. által fizetendő építményadó 220 500 Ft, a telekadó pedig 50 000 Ft. Kommunális (közösségi) jellegű adók 1. Kommunális adó Az önkormányzat kommunális jellegű adót szedhet a településen az infrastruktúra fejlesztésével, valamint a környezetvédelemmel kapcsolatos feladatainak finanszírozásához. Fontos tudni, hogy a beszedett kommunális adókat az önkormányzat is csak kommunális (közösségi) célra fordítja. Annak figyelembevételével, hogy ki az adófizetésére kötelezett, beszélhetünk a magánszemélyek kommunális adójáról, a vállalkozók kommunális adójáról és idegenforgalmi adóról. 10

Magánszemély kommunális adója Az adókötelezettség, az adó alanya, az adókötelezettség keletkezése és megszűnése Kommunális adókötelezettség terheli azokat a magánszemélyeket, akik az önkormányzat illetékességi területén 1. építmény,- illetve telekadó fizetési kötelezettség hatálya alá tartoznak, továbbá 2. nem magánszemély tulajdonában álló lakásra vonatkozó lakásbérleti joggal rendelkeznek. Mit is jelent ez? Kik fizethetnek kommunális adót? Egyrészt az építmény-, telek tulajdonosok, másrészt azok is, akiknek nincs ilyen tulajdonuk, tehát a bérlők. Lakásbérleti jog esetén az adókötelezettség a lakásbérleti jogviszony létrejöttét követő év első napján keletkezik és a jogviszony megszűnése évének utolsó napján szűnik meg. A lakásbérleti jogviszonynak az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. Az adó mértéke Az adó évi mértékének felső határa az építményadónál, illetve a telekadónál meghatározott adótárgyanként, illetőleg lakásbérleti jogonként legfeljebb 12 000 Ft. (2006-tól a képviselő testület az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan a fogyasztói árszínvonal változásának megfelelően növelheti az adó mértékét) MINTAFELADAT Egy fiatal házaspár a településen rendelkezik egy családi házzal, valamint egy belterületi beépítetlen telekkel. Határozzuk meg a magánszemély adott évre vonatkozó kommunális adóját, ha az önkormányzat az alábbiaknak megfelelően döntött: az önkormányzat illetékességi területén kommunális adót vetett ki a magánszemélyekre, a helyi adótörvényben leírtaknak megfelelően. Nem vetett ki építmény- és telekadót, mert úgy ítélte meg, hogy a településen sok fiatal házaspár lakik, teherbíró képességük nem teszi lehetővé a jóval magasabb adóterhet jelentő építmény-, illetve telekadó kivetését. Kommunális adó: a családi ház után a beépítetlen belterületi telek után összesen: 12 000 Ft 12 000 Ft 24 000 Ft 11

Vállalkozók kommunális adója Az adókötelezettség, az adó alanya, az adókötelezettség keletkezése és megszűnése Kommunális adókötelezettség terheli a magánszemélyt, a jogi személyt, a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot, valamint a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülését, ha vállalkozó, függetlenül attól, hogy magánszemélyként fennáll-e a kommunális adókötelezettsége. Az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy az adóalany székhelye vagy csupán telephelye (részlege) található az önkormányzat illetékességi területén. Az adó alapja Az adó alapja az adóalany által az önkormányzat illetékességi területén foglalkoztatottak korrigált átlagos statisztikai állományi létszáma. A helyi adótörvény az alábbiak szerint határozza meg a korrigált átlagos statisztikai állományi létszámot: Korrigált átlagos statisztikai állományi létszám: a Központi Statisztikai Hivatal Útmutató az intézményi munkaügyi statisztika kérdőíve kitöltéséhez című kiadvány 1999. január 1. napján érvényes szabályai szerint éves szinten számított statisztikai állományi létszám, ideértve a saját nevében és saját kockázatára rendszeresen, haszonszerzés céljából vállalkozási tevékenységet folytató magánszemélyt, továbbá azt a tulajdonost, aki vállalkozásában személyes közreműködésre kötelezett, vagy azt mellékszolgáltatásként végzi, valamint a segítő családtagot. Értelmezése: fenti létszámba beleszámítjuk a vállalkozót, vagy tulajdonost, valamit a foglalkoztatottakat, ha részmunkaidős a foglalkoztatás, akkor a megfelelő súllyal számítjuk a létszámot. (pl. 20 órás részfoglalkoztatás esetén 0,5-es a súly, 10 órás foglalkoztatás esetén 0,25) Az adó mértéke Az adó évi mértékének felső határa az előbbi létszámra vetítve 2000 Ft/fő. Ha az adókötelezettség nem áll fenn a teljes évben, az adó évi mértékének időarányos részét kell számításba venni. MINTAFELADAT A vállalkozó egész évben foglalkoztatott 6 fő alkalmazottat teljes munkaidőben, 1 főt részmunkaidőben (20 órában). Az alkalmazottak közül 2 fő állandó helyi lakos. Az 12

önkormányzat nem vet ki kommunális adót a helyi lakosok után. A helyi önkormányzat a helyi adókat s így a kommunális adót is - törvényi maximum 80%-os szintjén vetette ki. Számítsuk ki az adott évre a vállalkozó kommunális adóját! Vállalkozók kommunális adója: Átlagos statisztikai állományi létszám: {6 fő (1,0) + 1 fő 0,5 +1 fő (a vállalkozó)} -2 fő (helyi lakos) = 5,5 fő 5,5 fő * 2000 Ft/fő * 0,8 = 8 800 Ft Tehát a vállalkozó az adott évre az 5,5 fő áltagos statisztikai állományi létszám után 8 800 Ft vállalkozói kommunális adót fizet. 2. Idegenforgalmi adó Az adókötelezettség, az adó alanya Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt, valamint, aki az önkormányzat illetékességi területén olyan üdülésre, pihenésre alkalmas épületnek a tulajdonosa, amely nem minősül lakásnak. Az idegenforgalmi adó megfizetésének kötelezettsége alól mentes: 1. a 18 év alatti és a 70 év feletti magánszemély; 2. a gyógyintézetben fekvőbeteg szakellátásban részesülő vagy szociális intézményben ellátott magánszemély; 3. a közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján, hatóság vagy bíróság intézkedése folytán, a szakmunkásképzés keretében, a szolgálati kötelezettség teljesítése vagy a vállalkozási tevékenység végzése, a munkáltató által kiküldetési rendelvénnyel, a munkáltató tevékenységi körébe tartozó munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély; továbbá 4. aki az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa vagy bérlője, valamint a használati jogosultság időtartamára a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag, illetőleg a tulajdonos, a bérlő hozzátartozója, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag használati jogosultságának időtartamára annak hozzátartozója. Nagyon fontos az előzőekből levonni a szükséges következtetéseket. Nem kell tehát idegenforgalmi adót fizetni az önkormányzat területén ideiglenesen tartózkodó magánszemély után, ha a tartózkodás munkavégzéshez kapcsolódik (pl. kiküldetési rendelvény alapján történt megbízással, vállalkozói tevékenység végzése keretében), 13

a tartózkodás tanulói jogviszony vagy hallgatói jogviszony keretében történik, gyógy-, vagy szociális intézményben eltöltött időre, a magánszemély meghatározott kor alatti (18 év), vagy feletti (70 év), a magánszemély az üdülőtulajdonos, vagy bérlő hozzátartozója. Idegenforgalmi adó alapja és mértéke A vendégéjszakák alapján: 1. a megkezdett vendégéjszakák száma (az adó mértékének felső határa személyenként és vendégéjszakánként 300 forint), vagy 2. a megkezdett vendégéjszakára eső szállásdíj, ennek hiányában a szállásért bármilyen jogcímen (pl. üdülőhasználati jog) fizetendő ellenérték (pl. üzemeltetési költség), az adó alapjának 4%-a. Az építmény hasznos alapterülete szerint: 3. Az üdülésre, pihenésre alkalmas épület után fizetendő adó esetében az adó alapja az építmény hasznos alapterülete az adó mértékének felső határa 900 Ft/m 2 Az önkormányzatok 2005-től a vendégéjszakákhoz igazodó adómértéket saját döntésük alapján - a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan - maximum az inflációval növelhetik. Az adó beszedésére kötelezett A fizetendő adót beszedi: a) kereskedelmi szálláshelyeken, a csónakházakban és az üdülőtelepeken a szolgáltatásért esedékes összeggel együtt az üzemeltető, b) a szervezett üdültetésre beutaltaktól a beutaló-jegy átadása alkalmával az üdülőt fenntartó szerv, c) a fizető-vendéglátó szálláshelyeken fogadott vendég után járó adót a szálláshelyi díjjal együtt a szállásadó, illetőleg a közvetítésre jogosított szerv, d) az a)-c) pont alá nem tartozó bármely ingatlan (építmény, telek) üdülés céljára történő bérbeadása, ingyenes használatra átadása esetén az ingatlan bérbevevőjétől (használójától) az egész bérleti, használati időre egy összegben az ingatlan tulajdonosa vagy az ingatlannal rendelkezni jogosult. A fizetendő idegenforgalmi adót az adóbeszedésre kötelezett akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta. Az idegenforgalmi adóhoz szükséges fogalmak: Szálláshely: egész éven át vagy csak időszakosan, üzletszerűen működtetett olyan létesítmény, amely éjszakai elszállásolásra és tartózkodásra szolgál. Szállásdíj: a szálláshely általános forgalmi adóval csökkentett ára a kötelező reggeli és egyéb szolgáltatások nélkül. 14

Vendégéjszaka: vendégként eltöltött - éjszakát is magában foglaló vagy így elszámolt - legfeljebb 24 óra. MINTAFELADAT Kovács Krisztián budapesti székhelyű vállalkozás tulajdonosa. A 2009. évben Balatonfüreden az alábbi időket töltötte: februárban egy éjszakát vállalkozási tevékenységével kapcsolatosan, májusban két éjszakát feleségével és két kiskorú gyerekével, augusztusban három éjszakát tölt ott pihenéssel a teljes család: feleségével, két kiskorú gyerekével, apósával és anyósával, (72* illetve 68 évesek), novemberben két hetet (14 éjszakát) gyógyszanatóriumi beutalóval, melyet szívpanaszai rehabilitálása miatt kapott. Számítsuk ki, hogy az adott naptári évben összesen mennyit fizetett idegenforgalmi adóként! A helyi önkormányzat az idegenforgalmi adót a helyi adótörvény szerint állapította meg. Idegenforgalmi adó: Hónap éjszaka/személy Ok idegenforgalmi adót fizet nem fizet Február 1/1 munkavégzés X május 2/2 üdülés X augusztus 3/3 pihenés X november 14/1 gyógyellátás X február: ----- november ----- május: augusztus összes fizetendő idegenforgalmi adó 2 fő * 2 éjszaka * 300 Ft = 1 200 Ft 3 fő * 3 éjszaka * 300 Ft = 2 700 Ft 3 900 Ft Megjegyzés: a két kiskorú gyermek és a 72 éves após után, munkavégzés és gyógyellátás keretében nem kell fizetni idegenforgalmi adót. TANULÁSIRÁNYÍTÓ A helyi adók fajtáinak megismerése és a mintafeladatok áttekintése után kérem, oldja meg a következő feladatokat! 1. Keresse meg az Interneten az ön lakóhelye szerinti önkormányzat honlapját! Tájékozódjon, hogy az önkormányzat területén milyen helyi adókat vetett ki és milyen mértékben. Megállapításait foglalja össze! 15

2. Nézzen utána a helyi önkormányzatok feladatainak, a feladatok ellátásához szükséges finanszírozás lehetőségeinek. Rendszerezze, amit a fenti témában összegyűjtött! 16

2. Töltse ki az alábbi táblázatot a tanultak alapján! Adónem Az adó tárgya Adóalany Adóalap Az adó mértéke Építményadó Telekadó Magánszemély kommunális adója Vállalkozások kommunális adója Idegenforgalmi adó A helyi iparűzési adó összefoglalására majd a következő fejezetben kerül sor Megoldások 1. Keresse meg az Interneten az ön lakóhelye szerinti önkormányzat honlapját! Tájékozódjon, hogy az önkormányzat területén milyen helyi adókat vetett ki és milyen mértékben. Megállapításait foglalja össze! Nem írhatunk megoldást, hiszen mindenkinek más- és más lesz a megoldása. 2. Nézzen utána a helyi önkormányzatok feladatainak, a feladatok ellátásához szükséges finanszírozás lehetőségeinek. Rendszerezze, amit a fenti témában összegyűjtött! 17

A fenti kérdésről a helyi önkormányzatokról szóló törvény (az 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról) a következőket írja: 8. (1) A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése Az (1) bekezdésben foglalt feladatokban a települési önkormányzat maga határozza meg - a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően -, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. 64. (3) A fővárosi önkormányzatot, illetve a kerületi önkormányzatokat önállóan és közvetlenül megilletik az alábbi bevételek: a) a feladat ellátáshoz kapcsolódó normatív központi hozzájárulás; b) a címzett és céltámogatások; c) a saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hozadékából származó nyereség, osztalék, kamat és bérleti díj; d) az átvett pénzeszközök; e) a tulajdonában levő közterületek hasznosítása után járó díj. (4) A fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatot osztottan megillető bevételek: a) a magánszemélyek jövedelemadójából az állami költségvetésről szóló törvény alapján a települési önkormányzatokat megillető rész; b) az egyéb központi adó; 18

c) az állandó népességhez kapcsolódó központi hozzájárulás, kivéve a 64/B. a) pontban foglaltakat; d) a helyi adókból származó bevételek. 64/B. A fővárosi önkormányzat kizárólagos bevételei: a) a normatív központi hozzájárulás igazgatási és közművelődési feladatokra; b) az önkormányzatot megillető vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevétel, az érintett települések önkormányzataival kötött megállapodás szerint, területarányosan meghatározott része; c) a fővárosi önkormányzat részére törvényben megállapított körben a befolyt környezetvédelmi és műemlékvédelmi bírság; d) az illetékek a külön törvényben meghatározottak szerint; e) a 64. (2) bekezdése alapján járó központi támogatás. 19

3. Töltse ki az alábbi táblázatot a tanultak alapján! Adónem Az adó tárgya Adóalany Adóalap Az adó mértéke Építményadó Telekadó Magánszemély kommunális adója Vállalkozások kommunális adója Idegenforgalmi adó a lakás és a nem a naptári év első a) az építmény m2- a) 900 Ft/m2 + lakás céljára napján az építmény ben számított infláció szolgáló épületrész beépítetlen belterületi földrészlet építmény- telek vállalkozói tevékenység épület, illetve a nem állandó lakosként tartózkodás való tulajdonosa az év első napján a telek tulajdonosa a) magánszemély, építmény illetve telek tulajdonosa, illetve b) akik nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkeznek Az illetékességi területén vállalkozási önkormányzat tevékenységet végző a) aki legalább egy vendégéjszakát eltölt, vagy b) üdülésre, pihenésre alkalmas épületnek a tulajdonosa hasznos alapterülete, vagy b) az építmény korrigált értéke forgalmi a) a telek m 2 -ben számított területe, vagy b) a telek korrigált forgalmi értéke. az adótárgy (épület, építmény, telek, lakás bérleti joga) száma a foglalkoztatottak korrigált statisztikai átlagos állományi létszáma. a) megkezdett vendégéjszakák száma, b) vendégéjszakára eső szállásdíj c) az építmény hasznos alapterülete A helyi iparűzési adó összefoglalására majd a következő fejezetben kerül sor b) a korrigált forgalmi érték 3%-a. a) 200 Ft/m 2, b) a korrigált forgalmi érték 3%-a legfeljebb 12 000 Ft./adótárgy felső határa az előbbi létszámra vetítve 2000 Ft/fő. legfeljebb a) 300 Ft/fő/éjszaka b) a szállásdíj 4%-a, c) 900 Ft/m 2 20

ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. feladat Állapítsa meg az alábbi állításokról, hogy igazak-e, vagy hamisak! Húzza alá a helyes választ! Hamis válaszát indokolja! Az építmény olyan műszaki alkotás, mely mindenkor egybeépült a földdel..... A hasznos alapterület a teljes alapterületnek az a része, ahol a belmagasság 1,90 m felett van, a kiegészítő helyiségeket is ideértve..... A kiegészítő helyiségek a huzamosabb ideig emberi tartózkodásra nem alkalmas helyiségek, a lakóhelyiségen kívüli, a lakófunkciót kiegészítő helyiségek, a tárolásra alkalmas helyiségek, pl. kamra, előszoba, padlás, pince, garázs, stb..... Vendégéjszaka a vendégként eltöltött - éjszakát is magában foglaló vagy így elszámolt - legfeljebb 24 óra. I H.... I I I H H H 21

Szállásdíj a szálláshely ára a kötelező reggeli és egyéb szolgáltatások nélkül. I H.... A telekadó alapja a telek számított területe, vagy a telek korrigált forgalmi értéke:.. A magánszemélyek kommunális adójának alapja az adóalany által az önkormányzat illetékességi területén foglalkoztatottak korrigált átlagos statisztikai állományi létszáma... 2. feladat A Budapest II. kerületi Önkormányzat illetékességi területén számítsuk ki egy 45 m 2 -es hasznos alapterületű lakás és egy 16 m2-es garázs építményadóját, ha az önkormányzat képviselőtestülete az épületek, építmények adóját 1 160 Ft ban állapította meg négyzetméterenként. A gépjárműtároló adójának mértéke 300 Ft/m 2, amennyiben egész évben garázs céljára használják és vállalkozási célt nem szolgál. Építményadó: 3. feladat Egy házaspár három gyermekével egy 160 m 2 -es családi házban lakik, mely 720 m 2 -es telken található. Korábban építettek egy garázst is, melynek alapterülete 20 m 2. A helyi önkormányzat építményadót vetett ki illetékességi területén a nem lakás céljára szolgáló építményekre, mely 800 Ft/m 2. Számítsa ki, hogy a család jövő évi költségvetését mennyivel fogja megterhelni az önkormányzat által kivetett, bevezetett építményadó! Határozza meg a magánszemély befizetési kötelezettségének határidejét! a magánszemélynek az építményadót! I I H H 22

Építményadó: 4. feladat Egy egyéni vállalkozó építőipari vállalkozásában egész évben 7 főt foglalkoztatott teljes munkaidőben. A helyi önkormányzat illetékességi területén kommunális adót vetett ki, az adó 2 000 Ft/fő. Számítsa ki a vállalkozó kommunális adóját! 5. feladat Egy magánszemély pilisi nyaralóját rendszeresen kiadta. 2009-ben a nyilvántartás szerint 195 vendégéjszakát töltöttek nála a vendégek. Ebből 32 éjszakát tett ki a 18 év alatti személyek, valamint a 13 éjszakát a 70 év feletti személyek vendégéjszakáinak a száma. Határozza meg a magánszemély idegenforgalmi adó kötelezettségét, ha az önkormányzat az adó mértékét a törvényi maximumban, azaz 300 Ft/fő-ben állapította meg! Idegenforgalmi adó: 6. feladat A településen a 165 m 2 -es családi házában él családjával egy magánszemély. A házhoz még kapcsolódik egy 22 m 2 -es garázs. Az önkormányzat építményadót vetett ki a korrigált forgalmi érték alapján, 3%-os mértékben. A területen a lakóépületek szokásos forgalmi értékét 150 e Ft-ban, a garázs szokásos forgalmi értékét pedig 70 e Ft-ban állapították meg négyzetméterenként. Az önkormányzat döntése szerint a forgalmi érték 50%-ával számolnak. Számítsa ki a magánszemély éves építményadóját! Építményadó: 23

MEGOLDÁSOK 1. feladat Az építmény olyan műszaki alkotás, mely mindenkor egybeépült a földdel. Az állítás hamis, mert lehetne vízbe épített is, bár fontos, hogy helyhez kötött alkotásról van szó. A hasznos alapterület a belmagasságnak az a része, mely magassága 1,90 m felett van, a kiegészítő helyiségeket is ideértve. Az állításnak csak az első része igaz, a második része hamis, s így az állítás hamis, mert helyesen a kiegészítő helyiségek nélkül. A kiegészítő helyiségek a huzamosabb ideig emberi tartózkodásra nem alkalmas helyiségek, a lakóhelyiségen kívüli, a lakófunkciót kiegészítő helyiségek, a tárolásra alkalmas helyiségek, pl. kamra, előszoba, padlás, pince, garázs, stb. Az állítás hamis, mert az kiegészítő helység a lakáshoz, üdülőhöz tartozó, jellegénél és kialakításánál fogva csak tárolásra alkalmas padlás, pince, ide nem értve a gépjárműtárolót. Vendégéjszaka a vendégként eltöltött - éjszakát is magában foglaló vagy így elszámolt - legfeljebb 24 óra. Az állítás igaz. Szállásdíj a szálláshely ára a kötelező reggeli és egyéb szolgáltatások nélkül. I H Az állítás hamis, mert helyesen a szálláshely ára általános forgalmi adó nélkül.. I I I I H H H H A telekadó alapja a telek számított területe, vagy a telek korrigált forgalmi értéke: I H 24

Az állítás igaz. A magánszemélyek kommunális adójának alapja az adóalany által az önkormányzat illetékességi területén a foglalkoztatottak korrigált átlagos statisztikai állományi létszáma. Az állítás hamis, az állítás úgy lesz igaz, ha a vállalkozások kommunális adójáról beszélünk. 2. feladat Építményadó: a lakás építményadója 45 m 2 * 1 160 Ft/m 2 = 52 200 Ft, a garázs építményadója 16 m 2 * 300 Ft/m 2 = 4 800 Ft, tehát az éves adó nagysága 57 000 Ft, illetve ennek fele, azaz 28 500 Ft, az I. és a II. félévi előleg. 3. feladat Építményadó: Csak a garázs után kell építményadót fizetni, mely 20 m 2.* 800 Ft/m 2 = 16 000 Ft, melyet két részletben március 15-ig és szeptember 15-ig kell befizetni 8 000 8 000 Ft-ot. 4. feladat A kommunális adó = 7 fő * 2 000 Ft/fő = 14 000 Ft. 5. feladat Idegenforgalmi adó: adóköteles vendégéjszakák száma = 195 fő (32 +13) = 195 45 = 150 fő idegenforgalmi adó = 150 fő * 300 Ft/fő = 45 000 Ft Tehát a befizetendő idegenforgalmi adó 45 000 Ft. I H 25

6. feladat Építményadó: családi ház = 165 m 2 * 150 e Ft * 0,5 = 12 375 e Ft garázs = 22 m 2 * 70 e Ft * 0,5 = együttesen: 770 e Ft 13 145 e Ft Korrigált forgalmi érték adója = 13 145 e Ft * 3% = 394 350 Ft. 26

ESETFELVETÉS-MUNKAHELYZET A HELYI IPARŰZÉSI ADÓ Ön és a férje egy vállalkozást alapít, melynek székhelyéül a saját lakásukat jelölik meg. Elkészült a betéti társasági alapító okirata. A vállalkozás elkezdi működését. A társasági szerződést készítő ügyvéd felhívja a figyelmüket arra, hogy nézzenek utána, hogy milyen helyi adókat kell majd fizetniük. Mit is tud a helyi adókról? A helyi iparűzési adó tárgya Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység). A helyi iparűzési adó alanya Az adó alanya a vállalkozó. Az iparűzési tevékenység jellege lehet: állandó jellegű iparűzési tevékenység, illetve ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység. Adóköteles iparűzési tevékenység alatt a vállalkozó e minőségében végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége értendő. A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. Ideiglenes jellegűnek pedig akkor minősül az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó 1. piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat, 2. építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül, azaz telephelyet keletkeztet, 3. bármely - az előzőek közé nem sorolható - tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel. 27

Az adófizetési kötelezettség időtartama Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg. Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére. Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít. A helyi iparűzési adó alapja A helyi iparűzési adó alapját főszabályként az áfa-mentes árbevételből kiindulva kell megállapítani. Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint az anyagköltséggel. Tehát a főszabály szerint az iparűzési adó alapjának a meghatározása a következő: Értékesített termék, illetőleg szolgáltatás nettó árbevétele Eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) Közvetített szolgáltatások értéke Anyagköltség Az iparűzési adó alapja Mentes az adóalapnak az a része, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik, közszolgáltató szervezetnek nem minősülő vállalkozó külföldi adóalaprésze esetén azonban csak akkor, ha azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendő, a vállalkozási tevékenységet terhelő adó terheli. Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adóalapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell megosztania, az 1990. évi C. törvény 3. számú mellékletben meghatározottak szerint. Állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén az adó alapjának egyszerűsített meghatározása Esetei: a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó esetében, az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadó alapjának 20%-kal növelt összege, (azzal, hogy az adó alapja nem lehet több mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti - e tevékenységből származó - bevételének 80 százaléka), 28

b) az a) pont alá nem tartozó más vállalkozó, feltéve, hogy nettó árbevétele az adóévet megelőző adóévben nem haladta meg a 8 millió forintot, ebben az esetben az adó alapja a nettó árbevétel 80%-a. c) az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alatti vállalkozó az adó alapját az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 50%-ában is meghatározhatja. Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alatt az iparűzési adó alapja, ha a vállalkozás az egyszerűsített módot választotta: Összes bevétel (általános forgalmi adóval együtt) * 50% = az iparűzési adó alapja 2005. január 1-jétől a vállalkozók a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalapmentességet is igénybe vehetnek. A vállalkozók egy fővel több foglalkoztatott után egymillió forinttal csökkenthetik helyi adóalapjukat, kivéve azt a létszámbővítést, amely a Munkaerőpiaci Alapból folyósított támogatás igénybevételével jött létre. A helyi iparűzési adó mértéke állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén: piaci és vásározó kiskereskedelmi tevékenység esetén építőipari tevékenység folytatása esetén az adó mértékének felső határa adóalap 2%a naptári naponként legfeljebb 1 000 Ft naptári naponként legfeljebb 5 000 Ft A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból - legfeljebb azonban annak összege erejéig - levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó. A szükséges fogalmak a helyi adó törvény szerinti megfogalmazásban: Székhely: belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratában), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói igazolványban ily módon feltüntetett hely, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni. Telephely: a) az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye - függetlenül a használat jogcímétől -, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj - vagy földgáz-kutat, a víz-kutat, a szélerőművet (szélkereket), az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető közutat, vasúti pályát. 29

Eladott áruk beszerzési értéke: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt és változatlan formában eladott anyagoknak, áruknak - a számvitelről szóló törvény szerint az eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt - bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint - a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó - pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi árubeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett árukészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett árukészlet leltár szerinti nyitó értékével. Anyagköltség: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt anyagoknak - a számvitelről szóló törvény szerint - anyagköltségként elszámolt bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint - a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó - pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi anyagbeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti nyitó értékével. Csökkenti az anyagköltséget a saját vállalkozásban végzett beruházáshoz felhasznált anyagok bekerülési (beszerzési) értéke. A helyi iparűzési adó megfizetése Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli. A vállalkozó a helyi iparűzési adóra az előző évi ténylegesen bevallott iparűzési adója alapján adóelőleget köteles fizetni, melyet két egyenlő részletben kell megfizetni: az adóév március 15-éig, illetve szeptember 15-éig. A társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett vállalkozónak a helyi kommunális és iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére az adóév december 20. napjáig kell kiegészítenie. Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett tevékenység utáni iparűzési adót legkésőbb a tevékenység befejezése napján kell megfizetni. A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóévet követő év május 31-éig köteles megfizetni, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza. Az adózó az adóelőleget és az éves tényleges kötelezettség különbözetét 100 forintra kerekítve fizeti meg, illetve igényelheti. 30

MINTAFELADAT 1. Német Gyula egyéni vállalkozó vállalkozásának székhelye állandó lakhelyén van. A vállalkozó pénzforgalmi nyilvántartása: pénztárkönyv. A 2008. évről az alábbi adatokat ismerjük: Nettó árbevétel 16 000 000 Ft Anyagköltség Értékcsökkenési leírás Bérek és járulékaik: Eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) Közvetített szolgáltatás 3 000 000 Ft 1 500 000 Ft 4 800 000 Ft 700 000 Ft 200 000 Ft A helyi önkormányzat a helyi adókat a törvényi maximum 100%-os szintjén vetette ki. a) Számítsuk ki a helyi iparűzési adót! b) Az alábbi adatok ismeretében töltsük ki a vállalkozás iparűzési adó bevallását! (a budapest.hu honlapról online módon) Vállalkozó neve: Német Gyula Székhely ill. levelezési címe: 1136 Budapest, Csanádi u. 15. Bankszámlaszáma: OTP BANK NYRT. 11742111-20035138 Adószáma: 50659733-2-41 Adóazonosító jele: 853 138 413 3 Folyószámla azonosító: 108511726 KSH számjele: 50659733-4399-231-01 MEGOLDÁS a) Iparűzési adó kiszámítása Értékesített termék illetőleg szolgáltatás nettó árbevétele 16 000 000 Eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) -700 000 Közvetített szolgáltatások értéke -200 000 Anyagköltség -3 000 000 Az iparűzési adó alapja 12 100 000 Iparűzési adó 2% 242 000 b) Az alábbi adatok ismeretében töltsük ki a vállalkozás iparűzési adó bevallását! Az Interneten nyissuk meg a Budapesti Önkormányzat honlapját! /https://ssl.budapest.hu/web_hair/ Az alábbi képet látjuk: 31

forrás: https://ssl.budapest.hu/web_hair/ A megosztott képernyőjű felületen először töltsük ki a vállalkozás adatait. Amennyiben olvasni akarjuk a Kitöltési útmutatót, akkor nagyítsuk meg az alsó részt az elhatároló vonal felfelé húzásával - és olvassuk az Útmutatóból a szükséges részeket! forrás: https://ssl.budapest.hu/web_hair/ Töltsük ki az adatokat a vállalkozás bankszámlaszámával bezárólag. 32

forrás: https://ssl.budapest.hu/web_hair/ Majd az iparűzési adóval kapcsolatos számadatok beírása következik: forrás: https://ssl.budapest.hu/web_hair/ 33

forrás: https://ssl.budapest.hu/web_hair/ A nyomtatvány automatikusan kiszámítja az iparűzési adó összeget, azzal egyezően, ahogyan mi már kiszámítottuk. forrás: https://ssl.budapest.hu/web_hair/ 34

Végül a kitöltő nevéhez beírjuk a bevallást készítő nevét (vizsgán a vizsgázó a saját nevét és telefonszámát írja ide), és következhet az ellenőrzés. Ha hibát vétettünk, amelyet a rendszer képes jelezni, (folyószámla-azonosító, adószám, bankszámlaszám, stb.) akkor kódszám kiírásával láthatjuk a hiba típusát. Vigyázzunk, ha hibát ejtünk, a bevallás számadataiban, azt természetesen a rendszer nem tudja jelezni. Ha már nem jelez hibát, akkor következhet a nyomtatás. Figyelem! Ez e jelenlegi online rendszer, nem teszi lehetővé, hogy elmentsük a bevallást. Az archiválást tehát más módon kell megoldani. Pl. nyomtatáskor kiválasztjuk a korábban telepített és nyomtatóként megjelölt PCDCreatorunkat, majd ezt megjelölve nyomtatóként tetszés szerinti néven és helyre menthetjük az iparűzési bevallást. És végül megkapjuk az archivált bevallást. A teljes megoldást lásd a 6. sz. mellékletben. 35