A helyi adók szerepe Izsófalva gazdálkodásában

Átírás

1 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Pénzügy Tanszék A helyi adók szerepe Izsófalva gazdálkodásában Készítette: Taskóné Lengyel Krisztina

2 Tartalomjegyzék Bevezetés A helyi adózás történeti áttekintése Az adó fogalma, funkciói Az adózás története A rendszerváltást megelőző időszak A rendszerváltás hatása a helyi adózásra A helyi adórendszer felépítése A helyi adófajták törvényi szabályozásai Építményadó Telekadó Magánszemélyek kommunális adója Idegenforgalmi adó Helyi iparűzési adó A helyi adózás általános szabályai Az adó megállapítása Önadózás Hatósági adómegállapítás bejelentés, bevallás alapján A helyi adók bevallása Adóelőleg megállapítása a helyi adókra Az adó megfizetése, a megfizetés időpontja és módja A helyi adók szerepe Izsófalva gazdálkodásában Az önkormányzat adómegállapítási joga Az adók bevezetésének társadalmi előfeltételei A helyi adók szerepe az önkormányzat költségvetésében Az alkalmazott helyi adók szabályozása Magánszemélyek kommunális adója szabályozása Helyi iparűzési adó szabályozása A helyi adóztatás felmerülő problémái, hátrányai Az adófizetés ellenőrzése és az adóbehajtás Az adófizetés ellenőrzése Az adóbehajtás tapasztalatai és hatékonysága

3 4. A helyi adózás a közeljövőben...52 Összegzés...55 Irodalomjegyzék...56 Summary...58 Mellékletek

4 Bevezetés Szakdolgozatom témájaként egy önkormányzat által bevezetett helyi adókat, valamint az adóbevételeinek szerepét mutatom be az önkormányzat gazdálkodásában. A választott önkormányzat: Izsófalva Nagyközség Önkormányzata A témaválasztásom indoka, hogy én magam is az Önkormányzat köztisztviselője vagyok és belülről látom a helyi adóztatás nehézségeit, valamint a helyi adó bevételek jelentőségét az önkormányzat költségvetési bevételei között. Szakdolgozatom célja, hogy az adóztatásban felmerülő problémák és hátrányok feltérképezésével olyan lehetőségekre derüljön fény, melyekkel növelni lehet az adóbevételek mértékét és csökkenteni a hátralékokat. A folyamatosan változó finanszírozási rendszer, sajnos egyre kevesebb állami bevételt jelent egy önkormányzat költségvetésében, ezért a helyi adónak egyre nagyobb szerepe van az önkormányzat költségvetésében. Dolgozatom első részében a helyi adózás történeti áttekintéséről írok, amelyben először meghatározom az adó fogalmát és funkcióit, aztán bemutatom a rendszerváltás előtt és után az adók szerepét hazánkban. A következő részben a helyi adórendszer felépítését mutatom be a helyi adókról szóló évi C. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény alapján. Először bemutatom az adófajták törvényi szabályozását, majd a helyi adózás általános szabályait. Ezen belül kitérek az adó megállapításának módjaira, az adó bevallására, adóelőleg megfizetésére és az adó befizetésének szabályozására. A harmadik részben bemutatom a helyi adók szerepét Izsófalva gazdálkodásában. Ezen belül először kifejtem az önkormányzat adómegállapítási jogát, az adók bevezetésének társadalmi előfeltételei Izsófalván. Ezután bemutatom a helyi adók szerepét Izsófalva gazdálkodásában a 2010., 2011., évi költségvetési beszámolók alapján. Ezután bemutatom az Izsófalva illetékességi területén bevezetett helyi adók sajátosságait, majd a 4

5 helyi adóztatás felmerülő problémáit, hátrányait a 2010., 2011., 2012., évi zárási összesítők alapján. Végül beszámolok az adófizetés ellenőrzéséről és az adóbehajtás tapasztalatairól. Az utolsó részben bemutatom a napjainkban is folyamatosan változó helyi adóval kapcsolatos eseményeket, valamint javaslatot teszek a helyi adó beszedésével, behajtásával és ellenőrzésével megvalósítható bevétel növekedés lehetőségére. Ebben a részben teszek egy kis kitekintést a gépjárműadóval kapcsolatban. Ezt az adónemet ugyan külön törvény szabályozza, de nyilvántartása, megfizetése, behajtása a helyi adókéhoz hasonlóan történik 5

6 1. A helyi adózás történeti áttekintése Ebben a fejezetben megismerkedünk az adó fogalmával, funkcióival. Továbbá áttekintjük az adók szerepét a történelemben az ókortól a rendszerváltásig, majd a rendszerváltástól napjainkig terjedő időszakokban. Ahogy Benjamin Franklin amerikai politikus, író mondta: Semmi sem biztos a világon, csak a halál és az adók 1.1. Az adó fogalma, funkciói 1 Az adó fogalma Az adó magán- vagy jogi személyek által felettes szervnek kötelezően fizetendő rendszeres anyagi leginkább pénzbeli juttatás. A felettes szerv szerepét az állam vagy az önkormányzatok, illetve ezek szervei töltik be. Ezek a szervek az adókon kívül más kötelező juttatásokban is részesülnek. Az adókat ezektől (pl. a járulékoktól és az illetékektől) az különbözteti meg, hogy az adófizetőknek befizetésükért cserébe nincs joguk ellenszolgáltatást kérni. Az adó funkciói Az adóknak három gazdasági funkcióját különböztetjük meg. Ezek a funkciók az adókat kivető hatalom céljait is meghatározzák. - Fedezeti funkció Az adók talán legfontosabb funkciója az állami (önkormányzati) kiadások fedezetének biztosítása, ezáltal az államháztartás egyensúlyának és az állami rendszerek működésének fenntartása. -Befolyásolási funkció Az adókat és adókedvezményeket az állam (önkormányzat) a piaci szereplők magatartásának befolyásolására is használhatja. Ha társadalmi vagy állami igény merül fel egyes viselkedésformák szankcionálására, akkor megoldás lehet az ehhez kapcsolódó adók 1 6

7 mértékének jelentős megemelése. Az adókedvezmény ezzel ellentétes, ösztönző hatás kifejtésére használható. -Elosztási vagy arányosítási funkció Az állam egyik legfontosabb feladata a jövedelmek újraelosztása (redisztribúció). Az adók ebben éppen olyan fontos szerepet játszanak, mint a rendszer másik oldalán a szociális juttatások. Az arányosítás fogalma kissé eltér ettől, ebben az esetben az állam az igazságtalanul szerzett jövedelmek elvételére törekszik. Ezek beazonosítása persze korántsem egyszerű és egyértelmű. 1.2.Az adózás története A rendszerváltást megelőző időszak Az adózási rendszer az ókori Keleten fejlődött ki. Az i. e. 3. évezredben Egyiptomban már létezett egy aratási adó, a Níluson pedig vámot vetettek ki. A mezopotámiai templomgazdaságokban adózni kellett az állattartás és a halászat után. Az Asszír és a Perzsa Birodalom pénzügyi szükségleteit a legyőzött és meghódított népekre kivetett adókból fedezte. A korai középkorban az állami bevételeket más forrásokból (pl. jogok áruba bocsátásával vagy regáléjövedelmekből) fedezték. Az egyház ezzel szemben elegendő hatalommal és megfelelő intézményrendszerrel rendelkezett ahhoz, hogy a tized formájában adót szedjen. A jobbágyok terheinek legnagyobb részét azonban az úgynevezett földesúri szolgáltatások alkották, amelyeknek egy része szintén adójellegű juttatás volt, például a kilenced. A kezdetben többnyire természetben lerótt adók jelentős részét később már pénzjáradék formájában kellett megfizetni. Hazánkban az állami adók 1848 előtt alárendelt jelentőséggel bírtak. Mint minden középkori államháztartásban, nálunk is az állami birtok volt a legfőbb bevételi forrás. Ehhez járultak a nagyobb királyi haszonvételek, mint a harmincadnak nevezett vám és a sójövedelem, a nemesi birtokok területén létező bányák után fizetett illeték, a pénzverésből 2 7

8 és később a postából szerzett jövedelem, a városi földadó, a megüresedett egyházi javadalmak, valamint egyéb csekély jelentőségű eseti bevételek. Az állam feladataival együtt a bevételei is állandóan növekvő tendenciát mutattak. A történelmi fejlődés során a társadalmi élet újabb és újabb területére terjed ki az állam irányító tevékenysége. Az egyre gyarapodó állami feladatok ellátásához szükséges anyagi erőforrások biztosítása érdekében kellett új és új bevételi nemeket bevezetni. Ezeket nem minden esetben nevezték adónak. Az adó elnevezése mellett így alakultak ki a járulékok, a díjak, a jövedékek, vagyis az állami bevételek különböző formái. A tanácsok gazdálkodásának rendszerében az a furcsa helyzet állt elő, hogy vannak ugyan helyi jellegű bevételek és adók, de ezek léte nem a helyi szervektől függ, hanem központi rendelkezéseken alapulnak. A helyi szervek jogosultsága e vonatkozásban csak a végrehajtásra terjed ki. A felszabadulás utáni öt évre esik az az átmeneti szakasz, amelyben a korábbi egységes tőkés adóztatási rendszer két részre szakadt: a vállalati és a lakossági adókra A feladatok ellátásában egyes területeken igen jelentős szerepet játszott az adórendszer is, amely ebben az időben még eléggé bonyolult volt, összesen 53 adónemet alkalmaztunk. Néhány adó kivételével ezek mind a lakosságot terhelték. A legjelentősebb adónemek- földadó, házadó, együttes kereseti és jövedelemadó, jövedelemtöbblet adó, illetményadó, vagyonadó, gépjárműadó, valamint a forgalmi és fogyasztási adók, a jövedékek és az illetékek rendszerével együtt alkották az állami bevétel rendjét, amelyet kisebb változásokkal az előző adórendszerből vettünk át. Az ötvenes évektől kezdődően az állami pénzügyi támogatások egyre nagyobb arányban jelentek meg a helyi költségvetésben, ezáltal fokozatosan csökkentve a helyi bevételek, a helyi adók fontosságát. A nyolcvanas évek elejétől, a takarékos jóléti állam megjelenésének következményeként, az állami pénzügyi támogatások megcsappanása tapasztalható, amelyek az arányokat tekintve emelték a helyi adók fontosságát. 8

9 A rendszerváltás hatása a helyi adózásra Magyarországon a helyi adózás tekintetében 1990 tavasza hozta meg a nagy változást. Az országos választást követően megalkották a helyi önkormányzatokról és azok megválasztásáról szóló törvényeket, melyek alapján sor került az őszi helyhatósági választásokra. A helyi adórendszer kialakításának célja az önkormányzat gazdálkodásának megalapozása; a gazdálkodás anyagi alapjainak erősítésével a központi függés csökkentése. A helyi adókról szóló törvény meghatározta a helyi döntési autonómiára épülő adórendszer kereteit, feltételeit. A jelenlegi adórendszer tehát egységes a tekintetben, hogy adót - legyen az központi, vagy helyi - törvény alapján lehet megállapítani. A helyi adóztatás joga csak törvényi keretek között illeti meg az önkormányzatokat, azaz: a helyi adók megállapításának és bevezetésének jogát nem lehet szabad belátásuk szerint gyakorolni. A helyi adókkal kapcsolatos döntésekre jellemző, hogy az iparilag fejlettebb településeken a vállalkozások adóztatását helyezték előtérbe, az idegenforgalom szempontjából frekventált területeken elsősorban a nem helyi lakosokat terhelő adókat vezettek be, illetve ahol a helyi lakosság volt elsősorban fizetésre kötelezhető, ott az adó mértékét alacsonyabban állapították meg. Jogalkotási tapasztalatok, megfelelő információk és adójogi ismeretek hiányában nem tudták felmérni az előkészítés során, hogy az adók bevezetése az adóalanyok számára milyen terhet jelent, illetve az adóalanyok, adótárgyak köre, az adóztatás várható költségei, milyen mértékűek. Ezért az adóztatás tapasztalatai után utólag módosították az adórendeleteiket. A jelenlegi szabályozás szerint az Országgyűlés nem saját, Alkotmányban meghatározott törvényalkotási hatáskörét ruházta át az önkormányzatra, hanem eleget tett az alkotmányos felhatalmazásnak és megalkotta a helyi adókról szóló törvényt. Az önkormányzatok pedig így váltak jogosulttá arra, hogy a törvény keretei között megállapítsák a helyi adók fajtáit és mértékét. A helyi adók lényegének szabályozása a települési önkormányzatok hatáskörébe tartozik; a jogalkotó mindehhez csak a keretet biztosította. 9

10 Lakossági adók csoportosítása a rendszerváltás 3 előtt után Jövedelemadók: Vagyoni típusú adók: - általános jövedelemadó - építményadó - háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelem adója - telekadó - szellemi tevékenységet folytatók jövedelemadója Kommunális jellegű adók - alkalmazottak utáni jövedelemadó - magánszemélyek kommunális Forgalmi adók: adója - magánszemélyek forgalmi adója - vállalkozók kommunális adója - borforgalmi adó - idegenforgalmi adó -jövedéki forgalmi adók Helyi iparűzési adó Ingatlanok után fizetendő adók: - házadó - telekadó - ingatlan-nyilvántartási hozzájárulás Járművek utáni adók: - gépjárműadó Honvédelmi hozzájárulás A lakosság egyéb adói: - községfejlesztési hozzájárulás - közműfejlesztési hozzájárulás - ebadó - mezőőri járulék 3 Tóth János A lakosság adói, Budapest o 10

11 2. A helyi adórendszer felépítése A települési önkormányzatok alapvető feladata - a közhatalom helyi közügyekben való gyakorlása mellett - a helyi közszolgáltatások biztosítása. Ezen feladatnak a helyi sajátosságokhoz és igényekhez igazítható ellátása elengedhetetlenné teszi az önkormányzatok önálló gazdálkodási feltételeinek megteremtését. A gazdasági önállósulás egyik eszköze a helyi adók rendszere. Ez a települési önkormányzat számára lehetőséget teremt a helyi szuverén adóztatási jog gyakorlására, s ezzel együtt a helyi adópolitika kialakítására. 2.1 A helyi adófajták törvényi szabályozásai Építményadó Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész. Az építményhez tartozik a rendeltetésszerű használatához szükséges földrészlet. Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban felruházhatnak egy tulajdonost, az adóalanyisággal járó jogokkal és kötelezettségekkel. Társasház, -garázs és -üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség. Mentes az adó alól: a szükséglakás; a gyógy- vagy üdülőhelynek nem minősülő kistelepülésen fekvő komfort nélküli lakásból 100 m2; a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség; a költségvetési szerv, az egyház tulajdonában álló építmény; az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz, évi C. törvény - a helyi adókról 11

12 növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja. Ha a műemléki értékként külön jogszabályban védetté nyilvánított vagy önkormányzati rendelet alapján helyi egyedi védelem alatt álló épületet felújítják, akkor az épület, illetve az épületben lévő önálló adótárgy (lakás, nem lakás céljára szolgáló épületrész) a felújításra január 1-jét követően kiadott építési engedély jogerőre emelkedését követő három egymást követő adóévben mentes az adó alól. Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy a nélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni. Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. Az a 65. életévét betöltött, vagy életkorától függetlenül legalább 67%-ban rokkant rokkantnyugdíjas magánszemély, aki egyedül vagy kizárólag ugyanezen feltételeknek megfelelő hozzátartozójával él, a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen (életvitelszerűen) is lakóhelyéül szolgáló lakása utáni építményadó-fizetési kötelezettségét illetően adófelfüggesztés iránti igénnyel élhet az adóhatóság felé. Az adófelfüggesztés időszaka alatt az adót nem kell megfizetni, az egyébként esedékessé váló adó után azonban az adóhatóság az esedékesség napjától az adófelfüggesztés megszűnése napjáig terjedően a mindenkori jegybanki alapkamat mértékével egyező mértékű kamatot számít fel. A kamatot a késedelmipótlék-számítással azonos módon kell számítani. Az adófelfüggesztés az adóév első napjától, az alábbiakban meghatározott megszűnése napjáig tart. Az adóhatóság az adófelfüggesztés időtartama alatt évente az éves adóról határozatot hoz, amely tartalmazza az adófelfüggesztéssel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket. Az adófelfüggesztés megszűnik a lakás elidegenítése, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzéssel létrejövő vagyoni értékű jog alapítása esetén az átruházásról (alapításról) szóló szerződés ingatlanügyi hatósághoz való benyújtásának napjával, az adózó halálával a 12

13 hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése napjával, az adófelfüggesztés iránti igény írásban történő visszavonása esetén a visszavonás bejelentésének napjával. Az adóhatóság az adófelfüggesztés időtartamára eső esedékessé vált adót és annak kamatát az adófelfüggesztés megszűnését követően határozatban közli a kötelezettel. Adófelfüggesztés esetén az adóhatóság minden adóév február 15.-éig az adóévre előírt adóról szóló határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a tárgyévi adóösszeg és annak e törvény szerinti kamatai jelzálogjog keretén belül történő feljegyzése iránt. Az ingatlanügyi hatóság a megkeresés alapján soron kívül bejegyzi a jelzálogot az ingatlannyilvántartásba. Ha a kötelezett a felfüggesztett adót és annak kamatát megfizette, az adóhatóság haladéktalanul intézkedik a jelzálogjog törlése iránt. Az adó alapja az önkormányzat döntésétől függően az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete, vagy az építmény korrigált forgalmi értéke. Az adó évi mértékének felső határa: 1100 Ft/m2 vagy a korrigált forgalmi érték 3,6%-a Telekadó Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen belterületi földrészlet. Az adó alanya az, aki az év első napján a telek tulajdonosa. Ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog, illetőleg több tulajdonos esetén az építményadónál meghatározottak az irányadók. Mentes az adó alól: az építési tilalom alatt álló telek a tilalom ideje alatt; a helyi és helyközi menetrendszerinti tömegközlekedést lebonyolító adóalany, az e célra használt telek után; a teleknek az a része, amely a rajta lévő építmény rendeltetésszerű használatához szükséges; a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiségek, a költségvetési szerv, az egyház tulajdonában álló építményhez tartozó teleknek az a része, amely a rendeltetésszerű használathoz szükséges mértéket meghaladja; az épülethez, az épületnek nem minősülő építményhez, nyomvonal jellegű létesítményekhez tartozó - jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított - védő (biztonsági) terület; az erdő-művelési ágban nyilvántartott telek. 13

14 Az adókötelezettség a földrészlet belterületbe vonásáról szóló önkormányzati határozat közzétételét, továbbá a telek mezőgazdasági művelés alól való kivonását és/vagy a művelési ág törlését követő év első napján, illetve az építmény megsemmisülése, lebontása esetén a megsemmisülést, lebontást követő félév első napján keletkezik. Az adókötelezettség megszűnik a telek külterületté minősítéséről szóló önkormányzati határozat közzététele, továbbá a telek művelési ágba sorolása és tényleges mezőgazdasági művelésének megkezdése félévének utolsó napján. Az adókötelezettségben bekövetkező az előbbiekben nem említett - változást a következő év első napjától kell figyelembe venni. Az adó alapja az önkormányzat döntésétől függően: a telek m2-ben számított területe, vagy a telek korrigált forgalmi értéke. Az adó évi mértékének felső határa: 200 Ft/m2 vagy a korrigált forgalmi érték 3%-a Magánszemély kommunális adója Az adókötelezettség, az adó alanya, az adókötelezettség keletkezése és megszűnése: Kommunális adókötelezettség terheli az építményadónál, valamint a telekadónál meghatározott magánszemélyt, továbbá azt a magánszemélyt is, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. Amennyiben a lakásbérleti jogviszony alanyai bérlőtársak, akkor valamennyi bérlőtárs által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban megjelölt magánszemély tekintendő az adó alanyának. Ilyen megállapodás hiányában a bérlőtársak egyenlő arányban adóalanyok. Az adókötelezettség keletkezésére és megszűnésére az építményadónál, illetőleg a telekadónál meghatározottak az irányadók. Lakásbérleti jog esetén az adókötelezettség a lakásbérleti jogviszony létrejöttét követő év első napján keletkezik és a jogviszony megszűnése évének utolsó napján szűnik meg. A lakásbérleti jogviszonynak az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. Az adó évi mértékének felső határa adótárgyanként, illetőleg lakásbérleti jogonként legfeljebb Ft. 14

15 Idegenforgalmi adó Az adókötelezettség, az adó alanya: adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt. Mentes az adókötelezettség alól: a 18. életévét be nem töltött magánszemély; a gyógyintézetben fekvőbeteg szakellátásban részesülő vagy szociális intézményben ellátott magánszemély; a közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján, hatóság vagy bíróság intézkedése folytán, a szakképzés keretében, a szolgálati kötelezettség teljesítése, vagy a településen székhellyel, vagy telephellyel rendelkező vagy ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységet végző vállalkozó esetén vállalkozási tevékenység vagy ezen vállalkozó munkavállalója által folytatott munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély, továbbá aki az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa vagy bérlője, továbbá a használati jogosultság időtartamára a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag, illetőleg a tulajdonos, a bérlő hozzátartozója, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag használati jogosultságának időtartamára annak hozzátartozója. Az adó alapja: a megkezdett vendégéjszakák száma, vagy a megkezdett vendégéjszakára eső szállásdíj, ennek hiányában a szállásért bármilyen jogcímen (pl. üdülőhasználati jog) fizetendő ellenérték (pl. üzemeltetési költség). Az adó mértékének felső határa: személyenként és vendégéjszakánként 300 Ft, vagy az adóalap 4%-a; A vendégéjszakák alapján fizetendő adót: kereskedelmi szálláshelyeken, a csónakházakban és az üdülőtelepeken a szolgáltatásért esedékes összeggel együtt az üzemeltető; a szervezett üdültetésre beutaltaktól a beutaló-jegy átadása alkalmával az üdülőt fenntartó szerv; a fizető-vendéglátó szálláshelyeken fogadott vendég után járó adót a szálláshelyi díjjal együtt a szállásadó, illetőleg a közvetítésre jogosított szerv, az előzőekbe nem tartozó 15

16 bármely ingatlan (építmény, telek) üdülés céljára történő bérbeadása, ingyenes használatra átadása esetén az ingatlan bérbevevőjétől (használójától) az egész bérleti, használati időre egy összegben az ingatlan tulajdonosa vagy az ingatlannal rendelkezni jogosult köteles az adót beszedni. A fizetendő idegenforgalmi adót az adóbeszedésre kötelezett akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta Helyi iparűzési adó Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység. Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. Az adó alanya a vállalkozó. Az állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység: A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Illetve bármely az előzőekben nem sorolt tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert feltéve, ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel. Ha az építőipari tevékenység folytatásának, illetőleg a természeti erőforrás feltárásának, kutatásának időtartama az önkormányzat illetékességi területén a 180 napot meghaladta vagy előreláthatóan meghaladja, akkor e tevékenységek végzésének helye a tevékenység-végzés megkezdésének napjától telephelynek minősül, a vállalkozónak állandó jellegű iparűzési tevékenységet végzőként kell bejelentkeznie és az ideiglenes jellegű tevékenység utáni adót, nem kell megfizetnie. Amennyiben a vállalkozó az önkormányzat illetékességi területén folytatott ideiglenes jellegű iparűzési tevékenysége után az adóévre már fizetett adót, akkor azt az adott önkormányzat illetékességi területén végzett adóévi állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adóból vonhatja le. Amennyiben a vállalkozó előzetes 16

17 bejelentésétől eltérően a tevékenység-végzés napjai alapján a vállalkozónak az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettsége áll fenn, akkor arról legkésőbb az adóévet követő év január 15. napjáig köteles bevallást benyújtani, s a bevallás benyújtásával egyidejűleg az adót az ideiglenes tevékenység után egyébként fizetendő adó eredeti esedékességétől számított késedelmi pótlékkal növelten megfizetni. Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg. Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére. Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel. Mentes az adóalapnak az a része, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik. Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell megosztania. Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít. Állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén az adó alapjának egyszerűsített meghatározása: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalány szerinti jövedelem-megállapítást alkalmazó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó, valamint bármely más vállalkozó, feltéve, hogy nettó árbevétele az adóévet megelőző adóévben nem haladta meg, illetve a tevékenységét adóévben kezdő vállalkozó esetén az adóévben várhatóan nem haladja meg a 8 millió forintot, az adó alapját a következőképpen is megállapíthatja. Az átalányadózó vállalkozó esetében az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányban megállapított jövedelem 20%-kal növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti - e tevékenységből származó - 17

18 bevételének 80 százaléka. Nem átalányadózó vállalkozó esetében az adó alapja a nettó árbevételének 80 százaléka. Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 50%-ában is megállapíthatja. Az önkormányzat által nyújtható adómentesség, adókedvezmény: az önkormányzat rendeletében adómentességet, adókedvezményt állapíthat meg a vállalkozó számára. Az adómentesség, adókedvezmény csak azt a vállalkozót illetheti meg, akinek/amelynek a számított (vállalkozási szintű) adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot. Az önkormányzat az adómentességre, adókedvezményre való jogosultság szempontjából 2,5 millió Ft-nál alacsonyabb adóalapösszeget is meghatározhat. Az adómentesség, adókedvezmény terjedelmének, mértékének valamennyi vállalkozó számára azonosnak kell lennie az előbbi kivétellel. A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség: az adóalap csökkenthető az adóévi működés hónapjai alapján számított adóévi átlagos statisztikai állományi létszámnak az előző adóévi működés hónapjai alapján az előző adóévre számított átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett - főben kifejezett - növekménye után 1 millió forint/fő összeggel. Nem vehető igénybe az adóalap-mentesség azon létszámbővítéshez, amely állami támogatás igénybevételével jött létre. Az adóalapmentesség az adóévet követően az adóévről szóló bevallásban vehető igénybe. Ha az adóévben a vállalkozó átlagos statisztikai állományi létszáma az előző adóév átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5%-ot meghaladó mértékben csökken, akkor az adóévet megelőző adóévre igénybe vett adóalap-mentesség összegével a tárgyévi adóalapot meg kell növelni. Az adó mértéke: állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértékének felső határa évben az adóalap 1,4%-a, évben az adóalap 1,7%-a, évtől az adóalap 2%-a. Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként legfeljebb 5000 forint. A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó, mely a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le. 18

19 2.2. A helyi adózás általános szabályai 5 A helyi adókról szóló törvény felhatalmazása és rendelkezései szerint a települési (községi, városi, fővárosi és kerületi) önkormányzat képviselőtestülete rendelettel az illetékességi területén helyi adókat vezethet be. Az önkormányzat adómegállapítási joga a törvényben meghatározott adóalanyokra és adótárgyakra terjed ki. Ha a törvény másként nem rendelkezik, a törvény alkalmazásában adóalany: a magánszemély, a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése. Adómentes a felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a költségvetési szerv, költségvetési szervnek nem minősülő nevelési-oktatási intézmény és - kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában - a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. Továbbá adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó. A törvény hatálya idegenforgalmi adó kivételével - nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bankra, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re, az Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaságra, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási vállalatra és annak a fogvatartottak foglalkoztatását végző jogutódjára. Ha a törvény az adóalanyiságot az év első napján fennálló állapothoz köti és az önkormányzat az adót év közben vezeti be, akkor a bevezetés évében az adó alanyának azt kell tekinteni, aki/amely az adót bevezető rendelet hatálybalépésének napján megfelel az adóalanyiság követelményeinek. Valamennyi helyi adó alól mentes az Észak-atlanti Szerződés Szervezete. Az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az évi LXVII. törvényben kihirdetett Békepartnerség évi XCII. törvény- az adózás rendjéről 19

20 más részt vevő államainak, Magyarországon kizárólag szolgálati kötelezettség céljából tartózkodó fegyveres erői - ideértve a fegyveres erők alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, hivatásos szolgálatban lévő és polgári állományú személyeket is - mentesek a lakásbérleti jog után megállapítható magánszemélyek kommunális adója és a tartózkodás alapján megállapítható idegenforgalmi adó alól. Az adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén a következőkre terjed ki: a) az ingatlantulajdonra, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra, c) nem állandó lakosként való tartózkodásra és d) a törvényben meghatározott gazdasági tevékenység gyakorlására Az önkormányzat rendeletével: a) vagyoni típusú adók, b) kommunális jellegű adók, továbbá c) helyi iparűzési adó bevezetésére jogosult Az adó megállapítása Az önkormányzat adómegállapítási joga arra terjed ki, hogy: a) az adókat vagy ezek valamelyikét bevezesse, a már bevezetett adót hatályon kívül helyezze, illetőleg módosítsa, azonban az évközi módosítás naptári éven belül nem súlyosbíthatja az adóalanyok adóterheit, b) az adó bevezetésének időpontját és időtartamát (határozott vagy határozatlan időre) meghatározza, c) az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan, az adómaximumot szem előtt tartva megállapítsa, d) a törvényben meghatározott mentességeket további mentességekkel, illetőleg kedvezményeket további kedvezményekkel kibővítse, e) a helyi adókról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény keretei között a helyi adózás részletes szabályait meghatározza. Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy: a) az adóalanyt egy meghatározott adótárgy esetében csak egyféle - az önkormányzat döntése szerinti - adó fizetésére kötelezheti, 20

21 b) a vagyoni típusú adók körében az adót egységesen - vagy tételes összegben, vagy a korrigált forgalmi érték alapulvételével vagy a számított érték alapján - határozhatja meg, c) az általa bevezetett adó mértékeként nem állapíthat meg többet az adómaximumnál, d) a vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze utáni építményadó, telke utáni telekadó, továbbá a vállalkozók kommunális adója és a helyi iparűzési adó megállapítása során - ha törvény eltérően nem rendelkezik a törvényben meghatározott kedvezményen, mentességen túl újakat nem lehet alkalmazni. A vállalkozók kommunális adója, a helyi iparűzési adó, továbbá a vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze utáni építményadó, telke utáni telekadó alapjának korrigált forgalmi érték szerinti megállapítása esetén adónemenként csak egyféle adómérték állapítható meg. A vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze utáni építményadó, telke utáni telekadó alapjának alapterület szerinti megállapítása esetén kizárólag az adótárgy fajtája, illetőleg a településen belüli földrajzi elhelyezkedése alapján állapítható meg differenciált adómérték. Az önkormányzat a beszedett adó összegéről évenként köteles a költségvetési beszámoló részeként a település lakosságát tájékoztatni. Az adót, az adózó: önadózással, az adóhatóság: kivetéssel, kiszabással, utólagos adó-megállapítással, illetőleg azonnali ellenőrzéssel állapítja meg Önadózás Önadózás az a tevékenység, amelynek során az adóalany maga határozza meg az általa fizetendő adó mértékét. Ellentéte a kivetéses adózás, amikor az adózási kötelezettséget és az adó összegét az adóhatóság állapítja meg. Önadózás esetén az adóhatóságnak csupán az ellenőrzés és a valóságtól való eltérés felfedezése esetén a szankcionálás a feladata. Az adót, a költségvetési támogatást - ha törvény előírja - az adózó köteles megállapítani, bevallani és megfizetni (önadózás). A jogi személy és egyéb szervezet az adót és a költségvetési támogatást - az építményadó, a telekadó, a gépjárműadó, a vagyonszerzési illeték és a kiszabással megállapított eljárási illeték kivételével - önadózással állapítja meg. A magánszemély az adóját akkor állapítja meg önadózással, ha 21

22 a) vállalkozó, az építményadó, a telekadó, a gépjárműadó, a vagyonszerzési illeték és a kiszabással megállapított eljárási illeték kivételével, b) az általános forgalmi adó alanya, c) a személyi jövedelemadóját nem a munkáltatója (kifizető), illetőleg az adóhatóság állapítja meg Hatósági adómegállapítás bejelentés, bevallás alapján Az adóhatóság állapítja meg a helyi adót - a vállalkozók kommunális adója, az iparűzési és az adóbeszedéssel megállapított adó kivételével -, valamint az önkormányzat költségvetése javára más törvény alapján fizetett adót (kivetés). A vagyonszerzési illetéket, továbbá az illetéktörvény szerint kiszabás alapján fizetendő eljárási illetéket az illetékhivatal állapítja meg (kiszabás). A kivetés, kiszabás esetén az adózót az adókötelezettség keletkezéséről, az adóalap, az adómentesség, az adókedvezmény, az adó megállapításához szükséges adatokról, körülményről bevallási, illetőleg bejelentési kötelezettség terheli. Az adóhatóság a fizetendő adóról, az adófizetés módjáról és idejéről, továbbá, ha törvény előírja, az adóalapról, az adómentességről vagy adókedvezményről a bevallás (bejelentés) adatai alapján határoz. Ha a bevallás (bejelentés) hiányos, valótlan vagy téves adatokat tartalmaz, az adóhatóság legfeljebb 15 napos határidő tűzésével az adózót hiánypótlásra hívja fel. A hiánypótlásra előírt határidő eredménytelen eltelte esetén, vagy ha azt a tényállás tisztázása egyébként indokolja, az adóhatóság az adózó egyidejű értesítésével az adómegállapító eljárást megszakítja, és a tényállás tisztázása érdekében ellenőrzést folytat le. A határozatot az ellenőrzés eredményeként feltárt tényállás alapján kell meghozni. A bevallás (bejelentés) adatai alapján hozott határozat esetében az adó-megállapításhoz való jog elévüléséig utólagos ellenőrzésnek van helye. Adókülönbözet megállapításáról akkor hozhat határozatot az adóhatóság, ha a bevallás (bejelentés) adataitól vagy az abban feltüntetett körülményektől eltérő tényállást tár fel. Az adómentességet vagy adókedvezményt határozott időre megállapító, jogszabálysértő határozat esetén az adóhatóság a jogszerű adókötelezettséget a jövőre nézve új határozattal írja elő. A feltételhez kötött, határozott időre szóló adómentesség, adókedvezmény feltételeinek megszűnte esetén az adó az eredeti esedékességtől jár. Hatósági adómegállapítás a bevallás azonnali ellenőrzése alapján. Az állami adóhatóság a bevallásra előírt határidő lejártát követően azonnali ellenőrzést rendel el meghatározott esetben, valamint ha a bevallás 22

23 alapján megállapítható, hogy a becslés feltételei fennállnak. Az ellenőrzés megállapításai alapján az adóhatóság az eljárást megindítja, a bevallott és az azonnali ellenőrzéssel megállapított adó különbségét előírja, adóbírságot szab ki, és a különbség után a késedelmi pótlékot az eredeti esedékesség napjától felszámítja A helyi adók bevallása A helyi iparűzési adóról az adóévet követő év május 31-éig kell bevallást tenni. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó adóbevallását az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig nyújtja be. Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység után a tevékenység befejezésének napját követő hónap 15. napjáig kell bevallást tenni. Ha a helyi adót nem az adózó állapítja meg, az adókötelezettség keletkezését valamint változását követő 15 napon belül kell adóbevallást tennie. Nem kell újabb adóbevallást tenni mindaddig, ameddig a helyi adót érintő változás nem következett be. Az adóbeszedésre kötelezettnek az általa beszedett helyi adóról a tárgyhónapot követő hó 15-éig kell bevallást tennie Adóelőleg megállapítása a helyi adókra A vállalkozó a helyi iparűzési adóban az előlegfizetési időszakra, az esedékességi időpontokra eső összeg megadásával, adóelőleget köteles bevallani. A bevallást első esetben a bejelentkezéssel egyidejűleg, minden más esetben a bevallás benyújtásakor kell megtenni. Az előlegfizetési időszak a bevallás benyújtásának esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszak. Amennyiben a vállalkozó adóköteles tevékenységét év közben kezdi meg, valamint az önkormányzat az adót év közben vezeti be, az előlegfizetési időszak az adókötelezettség kezdő napjától az azt követő adóév első félévének utolsó napjáig terjedő időszak. Nem kell adóelőleget bejelenteni illetve bevallani az előtársaságnak, az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozónak az adókötelezettség keletkezésének adóévében, az adóalanyként megszűnő vállalkozónak, valamint arra az előlegfizetési időpontra, amelyre a vállalkozó már vallott be adóelőleget. Az adóelőleg első részletének összege az adóévet megelőző adóév adójának és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg pozitív különbözete, a második részlet összege az adóévet megelőző adóév adójának fele. Ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor az előleg 23

24 összegét felévesítéssel állapítják meg. Amennyiben az adókötelezettség év közben keletkezik első alkalommal, úgy a keletkezés adóévére várható adó figyelembevételével az előlegfizetési időszakra időarányosan megállapított összeg Az adó megfizetése, a megfizetés időpontja és módja Az adó megfizetése: Az adót a törvényben meghatározott esedékességekor az köteles megfizetni, akit arra jogszabály kötelez. A levont adót, adóelőleget annak kell megfizetnie, aki azt levonta. A beszedett adót az adóbeszedésre kötelezett fizeti meg. Ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető: a) az adózó örököse az örökrésze erejéig, több örökös esetében örökrészük arányában, b) a megajándékozott, az adózó által az adókötelezettsége keletkezését követően okirattal juttatott ajándék erejéig, kivéve, ha az ingyenes előnytől neki fel nem róható módon elesett, c) az adózó jogutódja, d) a kezességet vállaló és az adótartozást átvállaló a jóváhagyott szerződésben foglalt adó tekintetében, e) az adóbevétel csökkentésével kapcsolatos bűncselekmény elkövetője az azzal összefüggő adó tekintetében, f) a gazdasági társaság, a közös név alatt működő polgári jogi társaság adótartozásáért a rájuk vonatkozó szabályok szerint a helytállni köteles tag, vezető tisztségviselő, illetve szervezet, a jogi személy felelősségvállalásával működő vállalkozó esetében a felelősségvállaló, továbbá az a személy, amely a vállalkozás kötelezettségeiért törvény alapján felel, g) a társasház, építőközösség adótartozása tekintetében a tulajdonostársak, h) a vagyontárgy minden tulajdonosa a közös tulajdont terhelő adó tekintetében, i) a szülői felügyelet alatt álló kiskorú gyermek adótartozásáért - a munkakeresményéből eredő adótartozás kivételével - a szülői felügyeletet gyakorló szülő az általa kezelt vagyon erejéig. 24

25 A megfizetés időpontja: Az adót a törvényben előírt időpontban, az adóhatóság által megállapított adót a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell megfizetni. Ha az adóhatóság által határozattal megállapított adó törvényben előírt esedékessége előtt a fizetésre kötelezett gazdasági társaság cégbejegyzés nélkül szűnik meg, a megszűnés napján valamennyi, az adóév egészére fizetendő adó esedékessé válik. (1. számú melléklet) A megfizetés módja A fizetési kötelezettséget a pénzforgalmi bankszámlával rendelkező adózónak belföldi pénzforgalmi bankszámlájáról átutalással, pénzforgalmi bankszámlával nem rendelkező adózónak postai készpénz-átutalási megbízással vagy belföldi bankszámlájáról történő átutalással kell teljesítenie. Az adóhatóság által nyilvántartott adót az adózónak adónként, a megfelelő adószámlára kell megfizetnie. A bírságot, a pótlékot és a költséget külön számlára kell megfizetni. Az önkormányzati adóhatóság az alábbi kivételtől eltekintve készpénzfizetést nem fogadhat el. Postahivatallal nem rendelkező községekben, továbbá tanyaközpontokban, külterületeken befizetési napokat lehet tartani, amikor az adózók készpénzben fizethetnek. Így történhet a fizetés ingóvégrehajtás során is, ha azt az adózó önként felajánlja, illetőleg, ha az előtalált készpénzt az adóhatóság lefoglalja. Készpénz átvételére vagy lefoglalására kizárólag az jogosult, akit erre az adóhatóság írásban felhatalmazott és az e célra rendszeresített hivatalos nyugtatömbbel ellátott. Az átvett vagy lefoglalt készpénzről azonnal nyugtát kell adni, s a pénzösszeget az átvétel napján, de legkésőbb a következő munkanapon az adóbeszedési számlára be kell fizetni. Az önkormányzat rendeletében feljogosíthatja az adóhatóságot arra, hogy az előbbiekben meghatározott pénzkezelési szabályok betartásával 5000 forintot meg nem haladó összegű helyi adóra (adótartozásra) készpénzbefizetést elfogadjon. A helyi iparűzési adóbevallást magyar nyelven, forintban kell elkészíteni. A beszámolót, könyvvezetést konvertibilis devizában készítő adózó a helyi iparűzési adóbevallás adatait a Magyar Nemzeti Bank hivatalos - az adóév utolsó napján érvényes - devizaárfolyamának alapulvételével számítja át forintra. Az idegenforgalmi adót az adó beszedője abban a - Magyar Nemzeti Bank által jegyzett - külföldi pénznemben is beszedheti, amelyben a szállásdíj megfizetését lehetővé teszi. A beszedésre kötelezett az adó összegének külföldi pénznemben való megállapításakor és az adónak az önkormányzati adóhatóság számára forintban való befizetésekor a Magyar Nemzeti Bank hivatalos - az adóévet megelőző év utolsó napján érvényes - devizaárfolyamát veszi alapul. 25

26 3. A helyi adók szerepe Izsófalva gazdálkodásában A helyi önkormányzás lényege, hogy a helyi közösség önálló felelősséggel szabályozhatja valamennyi helyi ügyét a jogszabályi keretek között. Ezért a pénzügyi önállóság az önigazgatási jog szerves része, ami az önálló költségvetési gazdálkodás, a bevételek és kiadások feletti rendelkezést jelenti. Feladatait akkor tudja hatékonyan ellátni egy önkormányzat, ha a feladatok gyakorlása módjának és eszközeinek, valamint mindezek megvalósításához szükséges források tekintetében széles körű autonómiával rendelkezik Az önkormányzat adómegállapítási joga A pénzügyi önállóság teljesebbé tétele érdekében fogalmazódott meg az a kívánalom, hogy a helyi önkormányzatok pénzügyi forrásainak legalább egy részét olyan helyi adók és díjbevételek tegyék ki, amelyek mértékének meghatározására jogszabályi keretek között e szerveknek van hatáskörük. 6 Magyarország alaptörvénye a helyi önkormányzatok hatáskörével kapcsolatban rögzíti, hogy a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvényi keretek között rendeletet alkot, határozatot hoz, önállóan igazgat, dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről. 7 A helyi adóknak elsőslegesen a helyi közszolgáltatások finanszírozását kell fedezniük. Az adótehernek arányban kell állnia a közszolgáltatások számával és minőségével. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az adózásnak csak pénzügyi funkciója van. A település kiadásai és adóbevételei között annyiban mégis összefüggésnek kell fennállnia, hogy aki önkormányzati szolgáltatást vesz igénybe, az járuljon hozzá a közterhekhez (haszonelvű adóztatás). 8 A haszonelvű adóztatás segít az adózási morál erősítésében és a bevonható erőforrások növekedésében. Alapvető feltétel, hogy az adóztatásnak szorosan kell kapcsolódnia a helyi viszonyokhoz, tehát az adóztatás ismérveit, adótárgyat az önkormányzathoz lehessen kötni (helyhez kötöttség elve). A helyi adóztatásnak azért szükséges helyi tényezőkhöz (például 6 A Helyi Önkormányzatok Európai Chartájáról szóló, október 15-én, Strasbourgban kelt egyezmény 9. cikk. 3. pont 7 Magyarország alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés 8 Dr. Vigvári András: Az önkormányzati pénzügyek közgazdaságtanának néhány alapkérdése. Pénzügyi Szemle, 2002/2. szám. 26

27 ingatlanok adóztatása) fűződni, hogy az abból befolyt bevételt ténylegesen saját bevételként lehessen elkönyvelni. Az adótöbbszörözés tilalma következtében azonban ugyanarra az adótárgyra csak egyfajta adót lehet kivetni. Azért célszerű egyetemleges helyi adórendszer kiépítése, hogy a települést sajátjának érezze az adózó, ne költözzön el a magas adóterhek miatt (helyi érdekeltség elve), mivel a központi adókkal szemben a helyi adók migráció-érzékenyek. A helyi adópolitikának el kell kerülnie a regresszivitást, vagyis ne a tehetős adófizetők megtartása és a szegények kis értékű ingatlannal vagy alacsony jövedelemmel rendelkezők távoltartása legyen a cél. A helyi adópolitikának figyelemmel kell lennie a költségvetési externáliákra is: az egyik önkormányzat adóztatása által kiváltott migárció a másik önkormányzat számára jelenthet pozitív hatást. A helyi adópolitika eszköz lehet arra, hogy bizonyos a közösség részéről károsnak ítélt tevékenységet magas adó kivetésével távol tartsanak. Az adórendszernek annyiban rugalmasnak kell lennie, hogy az adóztatási lehetőségek között a választási szabadság adott legyen, a helyi önkormányzat az adómérték önálló megállapítására hatáskörrel rendelkezzen. Az elegendő bevételek elve azt jelenti, hogy a helyi adó és az állami támogatás együttesen fedezze legalább a törvényes és kényszerű kiadásokat Az adómegállapítás joga az Országgyűlés és a helyi önkormányzat között megosztott. Az Alkotmányban foglaltak szerint a képviselő-testület a helyi adók bevezetéséről nem dönthet szabad belátása szerint. A helyi adó megállapításáról szóló rendelet megalkotásakor kötik a törvények. A helyi adókról szóló évi C. törvény (a továbbiakban Htv.), valamint az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szabályai. A Htv. megalkotásával valós jogalkotási szerephez jutottak az önkormányzatok, mivel a Htv. keretjellegű jogszabály. Az adófajtákat, adótárgyat, az adóalanyiság feltételeit, az adómérték felső határát, az adóalapot e törvény állapítja meg. Bármikor dönthetnek tehát rendeletben helyi adó bevezetéséről vagy megszüntetéséről a taxatíve meghatározott öt adónem (építményadó, telekadó, kommunális adó, idegenforgalmi adó, helyi iparűzési adó) közül. 27

28 Az önkormányzat joga és egyben kötelessége is, hogy az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan állapítsa meg 3.2. Az adók bevezetésének társadalmi előfeltételei Azért, hogy az Izsófalva Nagyközség Önkormányzata által bevezetett helyi adókat megfelelően tudjam ismertetni, először a települést mutatnám be. Izsófalva nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében, a Kazincbarcikai kistérségben, Miskolctól 26 kilométerre, északra fekszik. A település domborzatára jellemző a dombos, lejtős vidék, amit korábban erdő borított. A lakosság földművelésének köszönhetően az erdők helyét, szántók, szőlők és legelők vették át. A településen keresztül folyik az Ormospatak, ami a Szuhába torkollik. A falu déli végénél 3 nagy tó található, amelyek az as évek elején folyt külszíni szénbányászatból maradtak vissza. A nagyközség első említése 1283-ból ismert Hurva alakban. Első telepesei valószínűleg horvát telepesek voltak. Eredeti neve elé a XVII. században került a Disznós előtag, ami az akkori lakosokra jellemző disznótartásból eredt. Így az 1900-as évek elején Disznóshorvát néven szerepelt ben változtatták meg a község nevét Izsófalvára, ugyanis a település híres szülötte Izsó Miklós szobrászművész volt, és a lakosok így szerettek volna tisztelegni munkássága előtt. Izsófalva történelmében nagy jelentőséggel bír a 20. század elején megkezdett szénbányászat. A fellendülés a folyamatosan betelepülő munkásságnak volt köszönthető, akik a jobb megélhetés reményében települtek be. A népesség ugrásszerűen megnőtt így két bányatelep, Ormospuszta és Rudolftelep alakult ki a területén. A bányászat fénykorát a es években élte, és '71-ben nagyközséggé vált település lakói számára viszonylagos jólétet biztosított ben a szénbányászat megszűnésével nagy elvándorlás kezdődött, ugyanis a korábban bányászatból élő lakosság életszínvonala folyamatosan csökkent január 1-én Ormosbánya, míg december 11-én Rudolftelep vált ki Izsófalva településből. 28

29 Izsófalva lakosságszáma 1900 fő körül mozog, a munkaképes korú népesség száma 1215 fő (2013. augusztusi adat). A munkaügyi központnál regisztrált munkanélküliek száma ez év augusztus hónapban 180 fő, melynek nemek szerinti megoszlása a következő: férfi: 80 fő (44,44%) nő 100 fő (55,56%). Az izsófalvai regisztrált álláskeresők 21,66%-a (39 fő) pályakezdő fiatal. 9 Rudabánya, Izsófalva és Alsótelekes Önkormányzatok napjától létrehozták a Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatalt. Ezen időponttól kezdődően a Polgármesteri Hivatalhoz tartozó településeken az önkormányzati hivatal feladatkörét a Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal látja el. A Közös Hivatal Izsófalvai kirendeltsége 5 fő közszolgálati tisztviselővel működik, 2 fő igazgatási, 1 fő gazdálkodási, 1 fő pénzügyi és munkaügyi valamint 1 fő igazgatási és adóügyi feladatokat lát el A helyi adók szerepe az önkormányzat költségvetésében A központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács véleményével együtt tárgyalja meg. Az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása során november 30-áig egyedi határozatban meghatározza a központi költségvetésről szóló törvény fejezeteinek bevételi és kiadási főösszegét és a központi költségvetés költségvetési egyenlegét. A határozat elfogadása után a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat vitájában benyújtott módosító javaslatok a költségvetési egyenleg mértékét és a központi költségvetésről szóló törvény fejezetei bevételi és kiadási főösszegeit nem módosíthatják. A központi költségvetést az országgyűlés törvényben hagyja jóvá legkésőbb december 31- ig. A költségvetési törvény különleges törvény, mert nem teljesítése nem jár jogi szankciókkal. A költségvetési törvény végrehajtása érdekében a kormány rendeleteket alkot, jogszabályokat ad ki. 10 Az önkormányzatok az ebr42 önkormányzati információs rendszeren keresztül tesznek adatszolgáltatást a helyi sajátosságoknak megfelelően november végéig, amely alapján következő év január 31-ig elérhetővé teszik az önkormányzatot megillető normatív hozzájárulások és támogatások, településre kimutatott helyben maradó személyi jövedelemadó, valamint települési önkormányzatok 9 A statisztikai adatot a B-A-Z. megyei Kormányhivatal Kazincbarcikai Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége szolgáltatta

30 jövedelemdifferenciálódásának mérséklése összegét. 11 Ezek az adatok képezik az önkormányzat költségvetésének úgynevezett "sarokszámait". Az önkormányzat költségvetési rendeletének elkészítéséről és végrehajtásáról az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény ( továbbiakban: Áht.), valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) kormányrendelet (továbbiakban: Ávr.) rendelkezik. A jegyző által előkészített költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek. 12 Az Önkormányzat költségvetési bevétele a következőkből tevődik össze: I. Önkormányzat működési bevételei, amely lehet I/1. Intézményi működési bevételek: nyújtott szolgáltatások ellenértéke, bérleti díj, intézményi ellátási díjak, alkalmazottak térítése, általános forgalmi adó, I/2. Önkormányzatok sajátos működési bevételei: közhatalmi bevételek, helyi adók, átengedett központi adók,bírságok, díjak, pótlékok, II. Támogatások, kiegészítések: normatív hozzájárulások (feladat-finanszírozás), központosított előirányzatokból támogatás, kiegészítő támogatás, ÖNHIKI, fejlesztési célú támogatások, III. Felhalmozási és tőkejellegű bevételek: tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítése, önkormányzatok sajátos felhalmozási és tőkebevétele, IV. Véglegesen átvett pénzeszközök: támogatásértékű működési és felhalmozási bevételek (OEP támogatás, EU-s támogatásból származó bevétel, elkülönített állami pénzalapoktól átvett pénzeszköz), V. Finanszírozási célú műveletek bevételei: rövid lejáratú hitel felvétel, likvid hitel felvétel,hosszú lejáratú hitelfelvétel,függő, átfutó, kiegyenlítő bevételek évi CLXXXVIII. törvény Magyarország évi központi költségvetéséről 33. (2) bekezdés évi CXCV. törvény- az államháztartásról 24. (2) bekezdés 30

31 Költségvetési bevételek alakulása Izsófalván 1. táblázat adatok eft-ban év év év I. Önkormányzatok működési bevételei I/1. Intézményi működési bevételek I/2. Önkorm. sajátos működési bevételei Helyi adók Átengedett központi adók II. Támogatások, kiegészítések III. Felhalmozási és tőkejellegű bevételek IV. Véglegesen átvett pénzeszközök Költségvetési bevételek összesen Forrás: Az önkormányzat 2010., és évi költségvetési beszámolója alapján saját készítés A táblázatból látható, hogy az Önkormányzatok működési bevételei a költségvetési összes bevételnek % közötti részét teszik ki. Ezen belül megfigyelhető, hogy az intézményi működési bevételek körülbelül 10 %-ban járulnak hozzá az önkormányzati működési bevételekhez. Az önkormányzat sajátos működési bevételeinek % közötti részét az átengedett központi adók alkotják, amely magában foglalja az önkormányzatok részére átadott SZJA 8 %-át illetve a jövedelemdifferenciálódásának mérséklése miatt megállapított önkormányzatra jutó összeget. Az átengedett központi adók között szerepel a gépjármű adó is, melynek beszedett összegét 100 %-ban az önkormányzat kapta meg és szinte helyi adóként funkcionál a település életében. A helyi adókhoz hasonlóan történik a kivetése és a beszedése, behajtása, de a gépjárműadóról szóló évi LXXXII. törvény szabályozása alapján. Azt is megállapíthatjuk, hogy a helyi adóbevételek mértéke a három év tekintetében növekvő tendenciát mutat, 11-ről 20 %-ra növekedett az aránya az önkormányzati sajátos működési bevételek között. A költségvetés összes bevételében 3-ról 7 %-ra nőtt a mértéke, melynek okára a későbbiekben adok magyarázatot. 31

32 3.4. Az alkalmazott helyi adók szabályozása Magánszemélyek kommunális adója szabályozása (2. számú melléklet) Izsófalva Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 6/1996. (V.15.) sz. rendeletével alkotta meg a magánszemélyek kommunális adójáról szóló rendeletét, mely január 1-től került alkalmazásra. A rendelet bevezető része rögzíti, hogy "A helyi adókról szóló évi C. törvény 1.. (1) bekezdésben, valamint az 5. -ában kapott felhatalmazás alapján Izsófalva község Önkormányzata határozatlan időre bevezeti a magánszemélyek kommunális adóját és az adóztatásra vonatkozó szabályokat e rendeletben határozza meg." A rendelet 1. -a kimondja, hogy a rendelet hatálya az Önkormányzat illetékességi területére terjed ki, valamint a befolyt összeget az önkormányzat infrastruktúra fejlesztése, környezetvédelmi, köztisztasági feladatok ellátására fordítja, továbbá a befolyt összeg felhasználásáról az önkormányzat minden évben a költségvetési beszámoló részeként tájékoztatja a község lakosságát. A lakosság körében a mai napig úgy él a magánszemélyek kommunális adója, mint "szemétdíj". Sokan vitába szállnak az ügyintézővel, hogy miért kell neki kommunális adót fizetni, mikor alig van szemete. Évek óta próbáljuk a lakosság egy részét meggyőzni arról, hogy a kommunális adó befizetett összege a település fejlődését szolgálja. Ezt viszont elég nehéz úgy megtenni, hogy a lakosok nem látják a fejlődést, mivel a befolyt adóbevétel a szemétszállítási díjat sem fedezi teljes mértékben. Tehát akkor most szemétszállítási díj, vagy kommunális adó az, amit a lakosok befizetnek? A rendelet 2. (1) bekezdése az adókötelezettségről rendelkezik: adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki a.) az önkormányzat illetékességi területén lévő lakás- és nem lakás céljára szolgáló épület (továbbiakban együtt: építmény), valamint 32

33 b.) az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen belterületi földrészlet (továbbiakban: telek) tulajdonjogával rendelkezik, vagy azt terhelő vagyoni értékű jog jogosultja, továbbá c.) az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. Az adókötelezettség megállapításával kapcsolatban évben fény derült arra a tényre, hogy az Izsófalva és Szuhakálló között lévő terület Izsófalvához tartozik, mely területen három lakás található. Az ott lakók viszont nem Izsófalvára voltak bejelentve állandó lakosként. Mivel a lakosok önhibájukon kívül kerültek ebbe a helyzetbe, nem voltak kötelesek átjelentkezni Izsófalvára. Ennek következtében egy család egyezett bele abba, hogy Izsófalva legyen az állandó lakóhelye és így az adókötelezettség rájuk is kiterjed. Az ügy kapcsán némi ellentmondás merült fel bennem. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket) 21. (1) bekezdés a)-b) pontjai kimondják, hogy ha jogszabály másként nem rendelkezik, az azonos hatáskörű hatóságok közül az a hatóság jár el, amelynek illetékességi területén az ügyfél lakóhelye, tartózkodási helye, ennek hiányában értesítési címe (a továbbiakban együtt: lakcím), illetve székhelye, telephelye, fióktelepe (a továbbiakban együtt: székhely) van, valamint az ügy tárgyát képező ingatlan fekszik. Ebben az esetben mivel a lakás Izsófalva illetékességi területén fekszik és az adókötelezettség nem a lakás tulajdonosára, hanem a lakásra terjed ki, a tulajdonos lakcímétől függetlenül az adó Izsófalva Önkormányzatát illetné meg. A rendelet 3. -a szerint az adó alanya az a magánszemély, aki: (1) a naptári év (továbbiakban: év) első napján az építmény, illetve a telek tulajdonosa, (2) aki a településen nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik, (3) több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok, (4) ha az építményt vagy telket az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni jog terheli, a tulajdonos és a vagyoni értékű jog gyakorlására jogosult személy megállapodása (nyilatkozata) szerinti személy- megállapodás hiányában a vagyoni jog jogosultja- (a továbbiakban együtt: tulajdonos) az adó alanya. 33

34 Ez a tény is elég sok problémát vet fel településünkön, mivel a roma kisebbség körében gyakori probléma, hogy a tulajdonjogok rendezése nem történik meg a Földhivatalnál. Ennek következtében gyakori, hogy egy lakásnak akár tulajdonosa is van, akiket vagy csak nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem lehet megtalálni. Sokszor előfordul az a tény, hogy aki a lakásban életvitelszerűen lakik nem is tulajdonos és bérleti szerződéssel sem rendelkezik. A telkek adóztatásánál pedig az a probléma merült fel, hogy a tulajdonosok sok esetben nem is tudták, hogy a terület a nevükön van, mivel tudomásuk szerint lakásértékesítéskor azt a területet is eladták. Néhány panaszos és némi informálódás után kiderült, hogy sok esetben a lakás és a kert külön helyrajzi számon szerepelt, így a kertrész hivatalosan nem került eladásra. Az adóalany megállapítását az a tény is nehezítette, hogy értékesítés illetve öröklés esetén nem jelentették be a változást. Ezt a problémát megoldotta az a lehetőség, hogy a Földhivatali TAKARNET rendszeren keresztül a problémás eseteknél adatszolgáltatást tudunk lekérni a tulajdonos kilétével kapcsolatban. Viszont itt is fennáll annak a lehetősége, hogy a tulajdoni lapon található lakcímek nem tükrözik a valóságot, mert sajnos sok esetben a lakcímváltozást nem jelentik be a Földhivatalnál és nem kerül átvezetésre a tulajdoni lapon. A rendelet 4. -a az adókötelezettség keletkezéséről és megszűnéséről rendelkezik, mely a Htv. 14. és 20. alapján került meghatározásra: (1) Adókötelezettség keletkezik: a.) építmény tulajdon esetén a használatbavételi, illetve fennmaradási engedély kiadását követő év első napján. Az engedély nélkül épült, vagy a nélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. b.) Telek esetében a földrészlet belterületté minősítését, illetve az építési tilalom feloldását követő év első napján. c.) Lakásbérleti jog esetén a lakásbérleti jogviszony létrejöttét követő év első napján. (2) Az adókötelezettség megszűnik: a.) építménytulajdon esetében az építmény megszűnése évének utolsó napján, b.) telek esetében a földrészlet külterületté minősítése, illetve beépítése esetén a beépítés évének utolsó napján, c.) lakásbérleti jog esetében a lakásbérleti jogviszony megszűnése évének utolsó napján. (3) Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. 34

35 (4) A lakásbérleti jogviszonynak az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. (5) Az építmény használatának szüneteltetése az adókötelezettséget nem érinti. Ilyen eseményekre Izsófalván a vizsgált időszakban nem került sor. Sajnos településünkre nem jellemző, hogy új lakásokat építenének, mivel a fiataloknak nem céljuk a környéken való letelepedés. Ez annak a szomorú ténynek a következménye, hogy Magyarország ezen régiója nem igazán bővelkedik munkalehetőségekben. A rendelet 5. -a az adó mértékét határozza meg, mely szerint (1) Az adó mértéke adótárgyanként, illetve lakásbérleti jogviszonyként Ft évente. (2) A telek magánszemély tulajdonosát a kommunális adóra 90% kedvezmény illeti meg. A helyi adók felső mértékét a helyi adókról szóló, évi C. törvény (a továbbiakban Htv.) határozza meg. Ugyanakkor a Htv. 6. -ának c) pontja szerint az önkormányzat adómegállapítási joga arra is kiterjed, hogy az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan állapítsa meg, figyelemmel a Htv.-ben meghatározott felső határoknak a fogyasztói árszínvonal-változásai szorzatával növelt összegére. Ennek értelmében a magánszemélyek kommunális adójára vonatkozó törvényi felső mértékek valorizálhatók a január 1-jétől a KSH által közzétett fogyasztói árszínvonal változással, évtől kezdődően az adóévet megelőző második évig eltelt évek inflációs adataival korrigálva. A törvényi felső mérték és a valorizáció együttesen határozza meg az adómaximumot. Izsófalva Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete szükségét látta annak, hogy ezzel a lehetőséggel élve határozza meg az adó mértékét. A telkek adóztatása nem valósult meg 2012-ig, amikor is az aktuális vezetés vállalta annak következményét, hogy a telkekre is kiveti az adót. Ennek az volt az elsődleges oka, hogy az Önkormányzat bevételét növelje, másrész ennek kapcsán a Földhivatalnál lévő tulajdonosi bejegyzések aktualitása is kiderült. A kivetett adó természetesen nagy felháborodást váltott ki a tulajdonosok körében. Alapvetően két fontos kérdés merült fel: Miért kell egy "zsebkendőnyi" telekre is az adómaximumot megfizetni? 35

36 Miért fizessek azután a telek után, amit más a korábban eladott ingatlan kertjeként használ? Mindezen felvetéseket figyelembe véve a Képviselő-testület úgy döntött, hogy a telek magánszemély tulajdonosát a kommunális adóra 90 % kedvezmény illeti meg. A rendelet 6. -a az adó mérséklését, elengedését szabályozza (1) A jegyző a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást- a magánszemélyt terhelő járuléktartozás kivételével-, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. (2) A jegyző a magánszemély kérelmére az őt terhelő adó megfizetésére részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyezhet, amennyiben a fizetési nehézség átmeneti jellegű, s nem a kérelmezőnek felróható okból állt elő. Mivel a korábbi években az adóhátralék behajtása nem volt elég hatékony, több esetben is előfordult, hogy olyan mértékű adótartozás keletkezett, melyet az adózó nem tudott kifizetni. Ezek az adózók többségében egyedül álló, kis nyugdíjas idősek és évek óta szociális segélyből élő emberek, családok. Adóhátralék elengedésére egyetlen esetben sem került sor. Készültek viszont olyan határozatok, melyben az adóhátralék részletekben történő megfizetése esetén a késedelmi pótlék mérséklésre, vagy elengedésre került. Ez természetesen csak olyan esetben volt helytálló, amennyiben igazolták azt, hogy ez a kiadás az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. A rendelet 7. -a az adó bevallásáról, megfizetéséről rendelkezik (1) Az adó megállapítása és kivetése hivatalból az adóhatóság eljárása alapján történik. (2) Az adózónak a magánszemélyek kommunális adóját két egyenlő részletben az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig kell megfizetni. A rendelet ezen része az Art. 2. számú mellékletének II. pontja alapján került meghatározásra és attól nem tér el. Az adózók egy része a két részletben történő befizetést úgy értelmezi, hogy az első félévit június 30-ig, a második félévit december 31-ig kell megfizetni. Ez annak ellenére problémát jelent, hogy a befizetési határidőkről az adózót az adókivetést tartalmazó határozatban és minden év elején tájékoztatóban értesítjük. A 36

37 késedelmes befizetés miatt késedelmi pótlék megállapítása történik meg, amit aztán az adózó nehezen vagy egyáltalán nem hajlandó elfogadni, befizetni. A rendelet 8. -a szerint, a rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló évi C. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény rendelkezései irányadók. A rendelet 9. -a a záró rendelkezéseket tartalmazza: (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit január 1-től kell alkalmazni. (2) A rendelet kihirdetéséről az önkormányzat jegyzője gondoskodik Helyi iparűzési adó szabályozása (3. számú melléklet) Izsófalva Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 18/2004. (X.28.) számú rendeletével alkotta meg a helyi iparűzési adóról szóló rendeletét, mely január 1-től került alkalmazásra. A rendelet I. fejezet 1. -a kimondja, hogy a Képviselő-testület ezen rendeletével az Önkormányzat illetékességi területén helyi iparűzési adót vezet be. A rendelet I. fejezet 2. -a az adókötelezettséget és az adó alanyát határozza meg: Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (továbbiakban iparűzési tevékenység), valamint az adó alanya a vállalkozó. Az adókötelezettség keletkezését a tevékenység megkezdésétől számított 15 napon belül kell bejelenteni az önkormányzati adóhatóságnál. 13 A bejelentkező nyomtatványon szerepelnie kell az Art. 16. (3) bekezdésben megjelölt adatoknak a j) pont kivételével. Amennyiben az adózó nem tesz eleget bejelentkezési kötelezettségének mulasztási évi XCII. törvény - az adózás rendjéről 19. (2) bekezdés 37

38 bírsággal sújtható. Ez a gyakorlatban településünkön nem működik. Gyakran előfordul, hogy az új adózóról akkor értesülünk, amikor adóbevallását benyújtja. Ez a helytelen gyakorlat azért maradhatott így, mert vagy az adóbevallás benyújtásával egy időben megtörtént a bejelentkezés is, vagy a bevallás alapján keletkezett adófizetési kötelezettség befizetésre kerül, így nem tűnik feltétlenül szükségesnek a bejelentkeztetés. Az adóalanyiság nem függ hatósági engedélytől vagy attól, hogy az adóalany magatartása jogszerű-e. Az adóalanyiság abban az esetben is létrejön, ha a tevékenység illegális, s attól sem függ, hogy az adóalany eljárási kötelezettségeinek (például bejelentkezés, bevallás) eleget tett-e. Mindezek fényében valószínűleg érdemes lenne ellenőrzést folytatni az Izsófalva illetékességi területén székhellyel, telephellyel rendelkező vállalkozók, vállalkozások tekintetében. A rendelet I. fejezet 3. -a az állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenységről rendelkezik (1) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben, vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. (2) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó: a) piaci és vásározói kiskereskedelmet folytat, b) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül, c) bármely az a) és b) pontba nem sorolható- tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel. 38

39 A rendelet I. fejezet 4. -a az adókötelezettség keletkezését és megszűnését szabályozza Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg. Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére. A rendelet I. fejezet 5. -a az adó alapját határozza meg (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint: a) évben az anyagköltség 33%-ával, b) évben az anyagköltség 66%-ával, c) évtől az anyagköltséggel. (2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően- a vállalkozónak kell az évi C. törvény 39. -ában meghatározottak szerint megosztania. (3) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít. Némi kételkedésre ad okot az a tény, hogy ugyan az a vállalkozó különböző párhuzamos adókötelezettségeinek mértékét saját maga osztja meg: ha ugyanis a vállalkozó az iparűzési tevékenységét több önkormányzat illetékességi területén végzi és az adó alapja az egyes illetékességi területeken elkülönítetten nem áll rendelkezésre, akkor azt a vállalkozónak kell megosztani a Htv. mellékletben meghatározott szabályok szerint. A rendelet I. fejezet 6. -a az adó mértékére tér ki (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 2%-a. (2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke: a) a helyi adókról szóló évi C. törvény 37. (2) bekezdés a) pontja szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként 800.-Ft, 39

40 b) a helyi adókról szóló évi C. törvény 37. (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként Ft. A rendelet II. fejezet a szerint az adózó az adókötelezettség keletkezését az adóhatóság által kibocsátott Bejelentés, az adó megállapítását pedig Bevallás nyomtatványokon tartozik közölni az önkormányzat adóhatóságával. A helyi iparűzési adót a Polgármesteri Hivatal iparűzési adó számlájára kell befizetni. A helyi rendelet ezen része némiképp le van egyszerűsítve, ugyanis nem tér ki az adóelőleg megállapítására, befizetésének határidejére, az adó bevallásának és megfizetésének időpontjára. Az adóbefizetés módját is javítani szükséges, mivel nem a Polgármesteri Hivatalnak, hanem az Önkormányzatnak van adószámlája. A befizetési határidőket az Art. 2. számú melléklet II. b) - e) pontok tartalmazzák. A rendelet III. fejezet a a következőkről rendelkezik: "9.. E rendelet nem szabályozott kérdéseiben az évi CIX. törvénnyel módosított, a helyi adókról szóló évi C. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni Jelen rendelet január 1-én lép hatályba. Hatálybalépésének időpontjával együtt hatályát veszti a helyi iparűzési adóról szóló 15/2004. (VI.30.) számú rendelet." Izsófalva helyi iparűzési adó rendelete némi kiegészítésre szorul. Az adó alapjára és mértékére vonatkozó szabályozás, a törvényi hivatkozások nem felelnek meg az éppen hatályban lévő Htv. rendelkezéseinek. Az önkormányzat által nyújtható adómentességről, adókedvezményről említés sem esik, még olyan szinten sem, hogy az önkormányzat nem kíván ezzel a lehetőséggel élni. 40

41 3.5. A helyi adóztatás felmerülő problémái, hátrányai Izsófalva lakosságára az elöregedés jellemző. A fiatalok a munkalehetőség hiány miatt arra kényszerülnek, hogy elköltözzenek településünkről. A lakosok körülbelül 20 %-a 60 év feletti, valamint a munkaképes korú lakosság közel 20 %-a munkanélküli. A segélyben részesülők száma fő között mozog, ami annak köszönhető, hogy a munkaügyi központon keresztül START munkaprogramban jelenleg 75 főt foglalkoztatunk, egyéb közfoglalkoztatásban 15 főt. Ennek köszönhetően ezeket az embereket egy rövid időre kivonjuk a segélyezésből és a segélynél magasabb összegért foglalkoztatjuk. Adókivetések alakulása Izsófalván 1. számú táblázat adatok e Ft-ban Év Magánszemélyek kommunális Bázis viszonyszám Láncviszonyszám előző év=100% Iparűzési adó Bázis viszonyszám Láncviszonyszám előző év=100% adója bázis=2010 bázis= ,0 % ,0 % ,2 % 113,2 % ,9 % 274,9 % ,9 % 150,0 % ,3 % 100,1 % Forrás: Az önkormányzat 2010., és évi zárási összesítője alapján saját készítés A táblázat alapján megfigyelhető, hogy a magánszemélyek kommunális adójánál 2010-hez viszonyítva 2011-ben 13,2 %-kal, 2012-ben 69,9 %-kal nőtt az adókivetések értéke. Ha a változást mindig az előző évhez viszonyítjuk 2011-ről 2012-re 50 %-os növekedés figyelhető meg. Az iparűzési adónál 2010-hez viszonyítva 2011-ben 174,9 %-kal, ben 175,3 %-kal növekedett a kivetések összege, 2011-ről 2012-re pedig 0,1 %-kal. 41

42 Adókivetések alakulása Izsófalván Magánszemély ek kommunális adója Iparűzési adó (bevallás alapján) ezer Ft 1. számú ábra: Adókivetések alakulása Izsófalván Forrás: Az önkormányzat 2010., és évi zárási összesítője alapján saját készítés Amint az ábra is mutatja az adókivetések mértéke a kommunális adó tekintetében folyamatosan emelkedik. A 2010-ről 2011-re történt növekedés annak köszönhető, hogy az adó mértékét Ft-ra emeltük a korábbi Ft-ról. A 2012-ben megfigyelhető nagy növekedés annak tudható be, hogy ettől az évtől a beépítetlen belterületi telkekre is kivetettük az adót. Ez természetesen nagy felháborodást váltott ki az adózók körében. Némi plusz információ birtokában a Képviselő-testület úgy döntött, hogy 90%-os adókedvezményt biztosít ezen adózóknak. A lakosok egy része azt is sérelmezi, hogy nem kerültek megállapításra adókedvezmények az egyedül élő idősek és az üresen álló lakások tekintetében. Az iparűzési adónál megfigyelhető hirtelen emelkedés 2010-ről 2011-re azzal magyarázható, hogy az adó mértékét a korábbi 1 %-ról 2 %-ra emeltük fel, valamint az adózók száma is folyamatosan emelkedik (2011-ben 86-ról 94-re emelkedett). 42