Csörsz és Délibáb Készítette: Smit Surányi Mária
Csörsz és Délibáb, a monda Műneme: epika Műfaja: népmonda. HELYI vagy TERMÉSZETI MONDA HELYI MONDA Egy valós helyhez kapcsolódik: hegy, barlang, tó, vár, rom, híd, csatorna, árok. Elmondja a kialakulását, megmagyarázza a nevét. Balatoni kecskekörmök, Beckó vára. NÉPMONDA (szerzője ismeretlen), MŰMONDA (szerzője ismert). MONDA HIEDELEMMONDA Természetfeletti lényekről szól, kísértetekről, szellemjárásról, elrejtett kincsről, boszorkányokról (képesek átváltozásra, állatok: kutya, macska, ló, béka képében jelennek meg). A mesékkel rokon műfaj. A mese szórakoztatni akar, a monda tanítani. A mondák szereplőinek ábrázolása valószerűbb, mint a mesehősöké. Lehetnek benne csodás és valós elemek is. TÖRTÉNELMI EREDETMONDA Egy nép eredetét meséli el: A csodaszarvas. Hősei királyok, hadvezérek: az igazságos Mátyás király, a nemzeti függetlenségért küzdő Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos Tudományosan nem mindig hitelesek.
Csörsz és Délibáb - Szómagyarázat Attila, a hunok királya Ábrázolása a Képes Krónikában https://hu.wikipedia.org/wiki/attila hun király Hunok: A 4-5. században Európába vándorolt ázsiai lovas nép. Attila királyuk nagy birodalmat alapított, ami később széthullott. Buda király: Attila öccse. Mátka: Eljegyzett lány, a vőlegény párja. Marcona: Félelmet keltő, erőszakos, harcias személy. Mokány: Apró termetű, zömök, edzett, szívósan erős (személy, állat). Horkant: Egy állat (főleg ló) megriadva vagy támadó dühében erős, rövid hangot hallat. Túl a Duna: Dunántúl. Kelenföld: Ma Budapest egyik városrésze. A folyamszabályozás előtt a Duna ártere. Avargyűrű: Kör alakú védelmi erődítmény, földvár. Avarok: Eurázsiai nomád népek, a 6-8. században erős birodalmuk volt a Kárpát-medencében. https://hu.wikipedia.org/wiki/avarok Longobárdok, lombárdok: Germán népcsoport, hosszú szakállukról kapták a nevüket.
Csörsz és Délibáb - Szómagyarázat https://wikiszotar.hu/ertelmezo-szotar/délibáb Posztó, posztóverő: Gyapjúfonalból szőtt vastag szövet (kabátok készítésére), amit ütögetéssel tömörítenek, tesznek vízhatlanná. https://wikiszotar.hu/ertelmezo-szotar/posztó Délibáb: Légköri, fénytörési jelenség, amely a távoli épületek, fák képét a levegőbe felemelve, megfordítva mutatja. Átvitt értelemben: csalóka ábránd, megtévesztő elképzelés. A képen egy távoli erdő délibábja látható. https://wikiszotar.hu/ertelmezo-szotar/lapály Lapály: Nagyobb sík terület, a környezeténél mélyebben fekszik. Fegyverkovács: Acélból, vasból fegyvereket készítő iparos. Fegyverkovács műhelye Zolnay László: Ünnep és hétköznap a középkori Budán. Gondolat, Budapest, 1975, 65. kép.
Csörsz és Délibáb - Szómagyarázat https://ro.pinterest.com/search/íjász Csörsz-árok: A IV. században kézi erővel épült, 1256 km hosszú védelmi sánc. Körbekeríti az Alföldet, maradványai ma is megvannak. Elnevezései: Ördög árka, Avarárok, Római-sánc, Óriások árka, Tündérek útja. https://mult-kor.hu Íjász: Az ellenségre nyilakat lövő katona a középkorban. Sarkantyú: A lábbeli sarkára erősített fémeszköz, a ló irányítására szolgál. https://hu.wikipedia.org/wiki/sarkanty%c3%ba A Ferenc-csatorna, vagyis a Duna Tisza Duna-csatorna összeköti a Dunát és a Tiszát, a XIX. században épült. 123 km hosszú. Bajánál kezdődik, útvonala: Bezdán, Zombor, Verbász, Szenttamás, Bácsföldvár, Óbecsénél torkollik a Tiszába. https://hu.pinterest.com/pin/679058450044898083/
Nyúl Luca (hétéves) Csörsz és Délibáb Délibáb királylány a palota ablakában
Csörsz és Délibáb Feladatok Melyik állítás igaz? Melyik hamis? Délibáb Buda király lánya. Hamis. Délibáb Rád király lánya. Délibábnak gyönyörű szőke haja és égszínkék szeme volt. Igaz. Nyílvető Csörsz longobárd király. Szakállas Rád az avarok királya. Hamis. Szakállas Rád longobárd király. Nyílvető Csörsz az avarok királya. Rád megirigyelte Csörsz hatalmát. Igaz. Számozással állítsd időrendbe az eseményeket! A: Rád meghorkantotta a lovát. B: Rád és Csörsz farkasszemet nézett a Duna partján. C: A longobárdok elfoglalták a Dunántúlt. D: A két király együtt indult zsákmányszerző csatába. E Az avarok ásták az árkot. F Rád király arca olyan fehér lett, mint a frissen őrölt liszt a malomban. G Hatalmas vihar tombolt. C 1, B 2, D 3, A 4, F 5, E 6, G 7
Csörsz és Délibáb Szóképek, alakzatok Nevezd meg a következő szóképeket, alakzatokat!...úgy vágtatott, mint hegyről lezúduló szikla. hasonlat...tombolt a vészes szörnyeteg. metafora, szörnyeteg = vihar...a vihar... fákat csavart ki tövestül... megszemélyesítés (Csörsz:) Víz övezi, erdő fedezi, senki nem látta... (Rád:)...víz övezi, erdő fedezi, senki nem látja... Ismétlés, megszemélyestés...csatáról csatára szállt... figura etimologica, tőismétlés...hajnaltól vakulásig ásta... ellentét Csendes, hallgatag volt a Duna mente. halmozás Régen történt ez, nagyon régen. ismétléssel egybekötött fokozás Mély árok ásásába kezdtek. magánhangzós alliteráció...királyi kedvesét kutatva... mássalhangzós alliteráció lágy szellő költői jelző nyílvető Csörsz, szakállas Rád állandó jelző Amikorra a fiatal holdkifli cipóvá gömbölyödik... metafora, megszemélyesítés (a növekvő Hold, az újholdtól a teliholdig tartó két hét)
Csörsz és Délibáb Állandósult szókapcsolatok Szemet vet valakire, valamire: Kinézi, kiválasztja magának, megtetszik neki. Farkasszemet néz: Pillantás nélkül, merően a szemébe néz valakinek, annak jeléül, hogy nem ijed meg. A farkasok, mielőtt egymásra támadnának, merően szembenézve kerülgetik egymást. A farkas bátor, a küzdelemben kitartó állat. Felszedi a sátorfáját: Útra készül, eltakarodik. Eredetileg a régi katonai sátortáborok szétbontását értették alatta, később a vásári árusokét is. Békejobbot nyújt: Kinyújtott jobb kéz, amely az ellenségeskedés megszüntetésének szándékát jelzi. Nem ér többet, mint egy hajítófát. Nem ér egy hajítófát sem: semmit sem ér. Tárgyra és emberre is lehet mondani. A hajítófa fából készült régi harci eszköz, szerszám. Az ellenségre, a pásztorok a támadó kutyákra, farkasokra, verekedéskor egymásra hajították. Madarak vadászatára is használták. A képeken egy keresztalakú és néhány, mindkét végén kihegyezett hajítófát látunk. http://www.mek.oszk.hu/02100/02115/html/2-916.html https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/magyar-neprajzmagyar/ch02s02.html
Csörsz és Délibáb Valóságos és csodás elemek A Kárpát-medencében éltek avarok, longobárdok. Magyarországon megtalálható egy ókori védelmi árok maradványa. VALÓS ADATOK: HELYSZÍNEK: Kelenföld, Budai Vár; az Alföld és résztájai: Duna-Tisza-köze, Tiszántúl; Dunántúl. KITALÁLT ELEMEK: A cselekmény kitalált. Fiktív szereplők: Csörsz, Rád király, Délibáb. SZERELMES: Még akkor beleszeretett Délibábba, amikor először találkoztak Rád palotájában. Délibáb minden kincsnél: aranynál, ezüstnél, zsákmánynál többet ér neki. TRAGÉDIA: Nyílvető Csörsz életét veszti a viharban. A TRAGÉDIA FELÉ: Nem törődik tetteinek következményeivel, beavatkozik a természet rendjébe, megbontva annak harmóniáját. Éjjel-nappal dolgoztatja a népét. MUNKA: Az avarok nagyon értenek a földmunkához, hajnaltól vakulásig dolgoznak, ássák az árkot. CSÖRSZ CÉLJA: Feleségül venni a királylányt. AKADÁLY: Rád nyugati királyhoz szeretné adni a lányát. FELADAT: Mátkájáért tegye hajózhatóvá a Dunától a Tiszáig terjedő szárazföldet. KÜZDELEM: Varázseszközök nincsenek. Valóságos térben és időben, valós eszközökkel próbálja meg a lehetetlent, segítője a népe. Motivációja a szerelem.
...úgy fürkészte a távolt, mintha csak várt volna valakit. Csörsz és Délibáb Csodás és valós elemek Apja elzárja a világ szeme elől, üresnek érzi a palotát. MAGÁNYOS NAGYRAVÁGYÓ Területi igények Csörsz királlyal szemben. Lányát kincses nyugati királynak szánja, nem lovaspásztornak. Gyönyürű, csípőig érő szőke haja van, szeme égszínkék. SZÉPSÉGES DÉLIBÁB KIRÁLYLÁNY SZERETI CSÖRSZ KIRÁLYT SZAKÁLLAS RÁD KIRÁLY KÉTSZÍNŰ ELHAMARKODOTTAN ÍTÉL Amit nem lát senki, az nem ér semmit. Előre megígéri Csörsznek, hogy teljesíti a kívánságát. Délibáb arcát finom pír színezte, mert a palotából látta a készülő árkot....királyi kedvesét kutatva, csak Délibáb keresi fel a félbemaradt árkot. Teljesíthetetlen feltételt szab. Ez testvéri, baráti kapcsolatuknak a végét jelenti. Hangosan Csörsznek ígéri lányát, hazudik. Magában megfogadja, hogy soha nem adja neki Délibábot.
Nevezd meg a következő közlésmódokat! Csörsz és Délibáb Közlésmódok A longobárd s vitéz avar csatáról csatára szállt. Vitézeik temérdek zsákmányt raboltak, maguk előtt hajtották gazdag földek sokezres csordáit... elbeszélő közlésmód Egy forró nyári napon kókadtan, csüggedten hallgattak a túl a dunai erdők. Csendes, hallgatag volt a Duna mente. Szemben, a tiszai oldalon lágy szellő lengedezett, rétek virága ringatózott a szélben. leíró közlésmód...gyönyörű szőke haja csípőjéig aláomlott, és keskeny vállát sátorként beborította, égszínkék szeme a távolba révedezett... leíró közlésmód Én mégis ezt kérem tőled! Mi légyen az? Előre megígérem, hogy megkapod! A lányod, Délibáb! felelte nevetve Csörsz... párbeszéd De azért magában így forrt: Lányomat, lovaspásztor, nem neked neveltem! Kincses nyugati királynak adom én feleségül! Ha addig élek, se lesz a tiéd! monológ
Csörsz és Délibáb Összefoglaló Műneme: EPIKA. Műfaja: NÉPMONDA. Helyi vagy természeti monda. Formája PRÓZA. Csörsz és Délibáb szeretik egymást. Délibáb Rád király lánya, gyönyörű, magányos. Csörsz teljesítené a feladatot: avarjaival ássa az árkot a Dunától a Tiszáig, csakhogy megkapja mátkáját. Nem törődik tetteinek következményeivel. VALÓSÁGOS ELEMEK: A helyszínek, a Kárpát-medencében éltek avarok, longobárdok. Megtalálható egy ókori árok maradványa. KITALÁLT RÉSZEK: Fiktív szereplők: Csörsz, Rád király, Délibáb. A cselekmény kitalált. Rád király nagyravágyó, területi igényei voltak. Lányát nem lovaspásztornak szánja, hanem nyugati királynak. Amikor Csörsz a lányát kéri, Rád kétszínűen viselkedik, hazudik, teljesíthetetlen feltételt szab.... királyi kedvesét A fiatalok szerelme beteljesületlen, Délibáb kutatva, királylány neve is utal erre. Csörsz meghal, az árok ásását csak nem Délibáb fejezik keresi be. fel a Délibáb boldogtalan. félbemaradt árkot. A monda NYELVEZETE, szóhasználata választékos, sok szókép, alakzat, állandósult szókapcsolat található a szövegben. KÖZLÉSMÓDOK: elbeszélő, leíró közlésmód, párbeszéd, monológ.
Csörsz és Délibáb szakirodalom, forrásjegyzék Ispánovics Csapó Julianna Kuktin Erzsébet: Olvasókönyv az általános iskolák 6. osztálya számára, Tankönyvkiadó, Belgrád, 2020 Ispánovics Csapó Julianna Kuktin Erzsébet: Olvasási munkafüzet az általános iskolák 6. osztálya számára, Tankönyvkiadó, Belgrád, 2020 https://wikiszotar.hu/ertelmezo-szotar/hun https://ro.pinterest.com https://hu.wikipedia.org/wiki https://docplayer.hu/17467986-csorsz-es-delibab-tudod-e-az-avarok-honositottak-meg-az-azsiaitalalmanyt-a-kengyelt-europaban-a-4-szazad-kornyeken.html A magyar folklór, szerk. Ortutay Gyula O. Nagy Gábor: Mi fán terem? (Magyar szólásmondások eredete)