ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM SZÁM: NFGM/ / /2009. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításával, valamint a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetésével kapcsolatban egyes kereskedelmi és ipari tárgyú kormányrendeletek módosításáról Budapest, 2009. augusztus dr. Komáromi Márta, komaromi.marta@nfgm.gov.hu, 475-3458 475-3425

2 EGYEZTETÉSI LAP 1. Az egyeztetés alapadatai munkaterv szerint ténylegesen szakmapolitikai értekezlet 2009. 07.31. 2009. 07.17. időpontja: honlapon való közzététel időpontja: közigazgatási egyeztetésre megküldés: közigazgatási egyeztetés lezárása: államtitkári értekezlet időpontja: 2009. 08. 13. 2009. 08.13. kormányülés időpontja 2009. 08.26. 2009. 08.26. 2. Az egyeztetésben részt vevők Az intézményi kört a szakmapolitikai értekezletet megelőzően, a véleményt a közigazgatási egyeztetés után kell kitölteni (egy sorba egy X) 2.1. A Kormány ügyrendje alapján észrevételezésre jogosultak, jogszabály alapján egyetértési joggal rendelkezők intézmény egyetért nem ért egyet MeH IRM PM nem adott észrevételt észrevétele maradt fenn 2.2. A Kormány ügyrendje vagy jogszabály alapján véleményezésre jogosultak intézmény egyetért nem ért egyet nem adott véleményt MeH TM MeH EKK EüM FVM HM KHEM KvVM KüM

OKM ÖM SzMM 3 2.3. Egyéb állami szervek egyéb állami szerv MKEH LÜ GVH KSH NFÜ Adatvédelmi Biztos Állampolgári jogok országgyűlési biztosa egyetért nem ért egyet nem adott véleményt észrevétele maradt fenn 2.4. Társadalmi szervezetek társadalmi egyetért szervezet ÁFEOSZ KISOSZ KASZ MKIK OKSZ ÉFOSZ Informatikai Vállalkozások Szövetsége IPOSZ Magyar Áruküldők Egyesülete Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége Magyar Cukrász Iparosok Országos Szövetsége Magyar Éttermi Szövetsége Magyar Ital és Áruautomata Szövetség Magyar nem ért egyet nem adott véleményt észrevétele maradt fenn

Márkaszövetség Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség Magyar Szállodaszövetség Magyar Vendéglátók Ipartestülete Magyar Vendéglátó Szövetség Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület VOSZ-KSzSz 4

5 VEZETŐ I ÖSSZEFOGLALÓ 1. Az előterjesztés célja 1.1.A kormány-előterjesztés elfogadásával elérni kívánt közpolitikai cél A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Szolgáltatási törvény), valamint az annak következtében módosuló, a kereskedelemtől szóló 2005. évi CLXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Kertv.) összhangban az előterjesztő feladat- és hatáskörébe tartozó egyes kormányrendeletek módosítása, és ezzel az érintett szolgáltatások Európai Unión belüli szabad áramlásának megvalósítása. 1.2.A kormány-előterjesztés szükségességének okai A belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvvel, és az annak átültetését szolgáló törvényekkel való összhang megteremtése. 1.3.Az előterjesztéssel érintett közfeladat változása A javaslat meglévő közfeladat egyszerűsítésére irányul. A javaslat 1. mellékletében foglalt szabályozás a működési engedély-köteles üzletek körének szűkítését, és az engedélyezésen alapuló rendszer helyett a bejelentésen alapuló rendszer bevezetését célozza. 2. Az igénybe vett eszközök 2.1. jogalkotás A javaslat 1. melléklete tartalmazza az üzletek működéséről, és az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendeletet felváltó új szabályozás tervezetét, amely a működési engedély-köteles üzletek körét a lehető legkevesebbre, kizárólag a vásárlók védelme, az emberi élet, testi épség védelme szempontjából kockázatos termékek értékesítésére szűkíti le. Az új szabályozás szerint az engedélyezésen alapuló rendszert felváltja a bejelentésen alapuló rendszer, amellyel a kereskedelmi tevékenységek túlnyomó része a jegyzőnek való bejelentéssel egyidejűleg megkezdhető, így jelentősen csökkennek a vállalkozások adminisztrációs és anyagi terhei. A szabályozás értelmében a jegyzők a bejelentett

6 tevékenységekről, valamint a működési engedélyekről nyilvános, elektronikusan elérhető nyilvántartást vezetnek, amelynek segítségével valamennyi jegyző, illetve más érintett hatóság könnyen elérhető információt kaphat az illetékességi területén működő kereskedőkről és az általuk folytatott kereskedelmi tevékenységekről. Az elektronikusan elérhető nyilvántartás emellett megkönnyíti a kereskedők azonosíthatóságát, utolérhetőségét a hatóságok és a vásárlók számára is. A tervezet a Kertv.-nyel összhangban tartalmazza az egyes kereskedelmi tevékenységekre vonatkozó részletes szabályokat, amelynek lényege, hogy a kizárólag üzletben árusítható termékeken kívül, a kereskedő határozza meg a kereskedési formát. A rendelet-tervezet ugyanakkor meghatározza azokat a termékeket, amelyeket közterületen, illetve automatából lehet értékesíteni. A tervezettel egyszerűbbé, egyértelműbbé, ezzel ügyfélbarátabbá válik a szabályozás mind a kereskedők, mind a hatóságok számára. A tervezet értelmében az egyes termékek, így a szeszesitalok, vegyi áruk, szexuális termékek értékesítésére vonatkozó előírások a jelenleg hatályos szabályozáshoz képest nem változnak, erre tekintettel ezen rendelkezéseknek az Európai Unió részére történő ismételt bejelentése, notifikációja nem szükséges. Amennyiben ezek a tartalmi kérdések újra megnyitásra kerülnek, szükségessé válik a jogszabálynak az Európai Unió részére történő ismételt bejelentése, ami veszélyezteti a jogszabálynak a belső piaci irányelv átültetésére előírt határidő betartásával történő megjelenését. A tervezet 2. melléklete tartalmazza a vásárokról és piacokról szóló 55/2009. (III. 12.) Korm. rendelet módosítását, amelyben a Ket.-nek és a Szolgáltatási törvénynek való megfelelés is megvalósul, továbbá a hatályos szabályozás kiegészül a vásárok és piacok üzemeltetéséhez hasonlóan a Kertv. értelmében szintén kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenységnek minősülő bevásárlóközpontok üzemeltetésére, és bejelentésére vonatkozó előírásokkal. A tervezet 3. melléklete tartalmazza a telepengedélyezésről szóló Korm. rendelet Ket.-tel és Szolgáltatási törvénnyel összefüggésben szükségessé vált módosításait. 2.2. egyéb intézkedés ---- 2.3. alternatívák A választott jogalkotási megoldás mellett más megoldási lehetőség nem merülhet fel. Amennyiben a jogalkotási feladat nem valósul meg, hazánk elmulasztja a belső piaci irányelvnek való megfelelést, amely kötelezettségszegési eljáráshoz vezethet, emellett a kormányrendeletek nem lesznek összhangban a már módosított törvényi szintű szabályozással, főként a kereskedelemről és a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályait tartalmazó törvényekkel sem.

7 3. Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés kapcsolódik a bürokrácia- és adminisztrációcsökkentésre irányuló kormányzati célkitűzéshez tekintettel arra, hogy a tervezet szerinti bejelentési rendszerre áttérés jelentősen csökkenti a vállalkozások és hatóságok anyagi és adminisztrációs terheit. 4. Előzmények, kapcsolódások Az előterjesztés kapcsolódik a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv végrehajtásából eredő feladatokról szóló 2005/2008. (V.9.) Korm. határozat 1.b) és 1.f.) pontjához. Az előterjesztés benyújtását nem rendkívüli esemény váltotta ki. Az előterjesztés kapcsolódik az IRM előkészítése alatt álló, a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átvételét szolgáló törvénymódosítások alapján érintett további kormányrendeletek módosítását tartalmazó előterjesztéshez. Néhány további, az NFGM feladat- és hatáskörébe tartozó, kereskedelmi tárgyú kormányrendelet módosítása is szükséges, a Ket. hatályba lépése és a belső piaci irányelv átültetése miatt, ezek módosítására az IRM által kezelt módosító csomagban kerül sor. (Pl.: egyes festékek, lakkok és járművek fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról szóló 25/2006. (II.3.) Korm. rendelet, az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok országhatárt, illetve vámhatárt átlépő kereskedelméről szóló 110/2004. (IV.28.) Korm. rendelet) Az előterjesztés kapcsolódik továbbá az egyes termékekre vonatkozó ágazati előírások alapján kötelező engedélyeket előíró jogszabályokhoz, amelyek esetében a Kertv. módosítása értelmében az engedélyt kiadó hatóságnak a jövőben értesítenie kell a kereskedőkről nyilvántartást vezető jegyzőt. Ennek érdekében jelen előterjesztés előkészítésével párhuzamosan szükséges az ágazati jogszabályok alapján kötelező egyéb engedélyköteles termékekre vonatkozó jogszabályok felülvizsgálata, és a jegyző részére küldendő értesítésre vonatkozó szabályok beépítése érdekében az érintett jogszabályok felülvizsgálata. Ilyen, jelen előterjesztéssel összefüggő egyéb engedélyek vonatkoznak például a növényvédőszerekre, szaporítóanyagokra, élelmiszerekre, állatgyógyászati készítményekre, termésnövelő anyagokra, valamint a festékekre és lakkokra. Az előterjesztés kapcsolódik továbbá az előterjesztő feladat- és hatáskörébe tartozó, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet, valamint a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által kiszabható bírságról szóló 262/2006. Korm. rendelethez, amelyeket a Ket.-nek és a Szolgáltatási törvénynek való megfeleltetésen túl, a jelen előterjesztésben foglalt kereskedelmi szabályozás végleges formájának kialakulását követően esetlegesen szintén módosítani lesz szükséges. Ezeket a módosításokat a tárca szintén elvégzi a Ket. hatálybelépéséből adódó 2009. október 1-jei határidőre.

8 5. Európai uniós kapcsolódások Az előterjesztés kapcsolódik a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvhez tekintettel arra, hogy az irányelvvel való összhang megteremtését szolgálja. 5.1. A tervezetbeli szabályozás európai uniós jogi vonatkozásai A belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/1236EK irányelv. Átültetési határidő: 2009. december 28. 5.2.Előzetes véleményezési kötelezettség áll fenn az Európai Unió joga alapján. Nem. 5.3.A tervezet az EKSz. 87. cikke szerinti állami támogatást tartalmaz. Nem. 6. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk --- 7. Társadalmi egyeztetés Az előterjesztő az előterjesztéssel kapcsolatosan a közigazgatási egyeztetés keretében 2009. júliusában, 8 napos időtartammal kíván egyeztetni az Egyeztetési Lap 2.4. pontja alatt megjelölt, a szabályozással érintett érdekképviseleti szervezetekkel. 8. Vitás kérdések ---

9. Az előterjesztés kommunikációja 9 Javasolt-e az előterjesztés kommunikációja? Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése További lakossági tájékoztatás A kormányzati kommunikáció tartalma (sajtózáradék): Igen / nem? Nem Igen Nem Nem Nem Az előterjesztő részéről nyilatkozni fog: [név], [beosztás];tel.: [+36-x-xxx], e-mail: [xxx@yyy.hu]; Következik-e kommunikációs kényszer a Nem döntésből? Milyen fogadtatása várható az előterjesztésnek, érintett társadalmi gazdasági csoportok és várható reakciójuk Az előterjesztés társadalmi hatása, várható fogadtatása pozitív tekintettel arra, hogy csökkenti a vállalkozásokat és a hatóságokat terhelő adminisztrációs és anyagi terheket, emellett egyszerűbbé teszi a szabályozást. Részletes kommunikációs terv: A tájékoztatási célú szakmai és lakossági programok kifejtését tartalmazó kommunikációs terv. Célcsoport, fő üzenet, konfliktus mezők, tervezett időtartam, eszközrendszer és anyagi ráfordítás.

10 HATÁSVIZSGÁLATI LAP I. A végrehajtás feltételei --- II. A társadalmi hatások összefoglalása 1. Elsődleges, célzott hatások A döntés várhatóan pozitív hatással jár a kereskedők és a vásárlók számára is tekintettel arra, hogy jelentősen csökkennek a vállalkozások adminisztrációs és anyagi terhei, emellett a szabályozás egyszerűsödik. A döntés jelenleg felmérhető hátránnyal várhatóan nem jár. A működési engedély-köteles tevékenységek szűkítése okán, és a bejelentési eljárás általánossá válásával szükségessé válhat a hatósági ellenőrzés gyakoriságának és hatékonyságának növelése, amely a hatóságok számára a jövőben esetleges többletfeladatot jelenthet. 2. Másodlagos hatások Másodlagos hatások annyiban várhatóak, hogy a kereskedelmi vállalkozás létesítésének várható egyszerűbbé válásával a kisebb befektetéssel járó kereskedelmi tevékenységekbe bekapcsolódhatnak az állásukat elveszített munkavállalók. III. Társadalmi költségek a) A vállalkozások pénzügyi terhei Az előterjesztés működési engedély-köteles tevékenységeket szűkítő része csökkenti a vállalkozások anyagi terheit tekintettel arra, hogy az engedély számos termék tekintetében való megszűnésével nem terheli a továbbiakban a vállalkozásokat az engedély kiadásának, illetve esetleges módosításának illetéke. Jelenleg a kereskedelemben 106.000 vállalkozás 158.000 üzletet működtet. Az üzlet nélküli kereskedelmi vállalkozások számára vonatkozóan statisztikai felmérés, így pontos adat jelenleg nincsen. További 6500 vállalkozás foglalkozik vásáron és piacon folytatott kereskedelemmel, amelyek összesen 672 vásáron és piacon végzik értékesítési tevékenységüket. Egy vásáron, illetve piacon átlagosan 84 árusítóhely van, amelyek jelentős részét kistermelők veszik igénybe, akiknek egy része üzlettel rendelkező, más részük üzlet nélküli kereskedő. Jelenleg nem áll rendelkezésre statisztikai adat a csomagküldő kereskedelemmel, valamint az automatából történő értékesítéssel foglalkozó vállalkozások számáról sem. E vállalkozások száma becslésünk szerint elérheti az 50.000-et is. A fentiekből arra lehet következtetni, hogy csaknem 170-180 ezer vállalkozás foglalkozik kereskedelemmel.

11 Figyelembe véve, hogy a tervezet értelmében a működési engedélyhez kötött termékek köre igen szűk, várható, hogy a vállalkozások 90 %-át kedvezően érinti a tervezetben foglalt változás, habár az illetéktörvény módosítására eddig még nem került sor, ezért a bejelentéssel kapcsolatos illeték nagyságrendje nem ismert, de nyilvánvalóan kevesebb lesz, mint a működési engedély illetéke. Lényeges előny ugyanakkor, hogy a nem engedélyköteles tevékenységek a bejelentéssel egyidejűleg megkezdhetőek, így a jövőben a vállalkozásoknak nem keletkezik bevételkiesése az engedélyezés eljárási ideje miatt, amely legkevesebb 30 nap volt eddig. b) A háztartások pénzügyi terhei Az előterjesztés a háztartások helyzetét nem érinti. c) Az előterjesztéssel érintett valamely konkrét társadalmi csoport terhei Az előterjesztés érintett konkrét társadalmi csoport helyzetét nem érinti. d) Hatékonysági és versenyképességi költségek Az előterjesztés hatására várhatóan csökkennek a vállalkozások adminisztrációs és anyagi terhei, továbbá egyszerűsödik a kereskedelmi tevékenység folytatására vonatkozó szabályozás, amelynek következtében várhatóan növekszik a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások, és az általuk foglalkoztatottak száma.

e) Az előterjesztés adminisztratív terhei 12 1. Üzletek működési engedélyezése Az érintett eljárások adminisztratív terhei az előterjesztés elfogadása nélkül Éves ügyteher Érintett ügyfelek száma (évente): Ügyek száma (évente), ebből jogorvoslat: Az érintett eljárások adminisztratív terhei az előterjesztés elfogadásával* Érintett ügyfelek száma (évente): Ügyek száma (évente), ebből jogorvoslat: 10000 25000 1000 2000 Egy ügyfélre vetített időteher (munkaóra) Az eljárásba bevont hatóságok száma Ügyféli oldalon: Állami oldalon: Ügyféli oldalon: Állami oldalon: 1 nap Ezt csak a kereskedelmi hatóságok tudják megbecsülni Jelenleg még nem becsülhető Jelenleg még nem becsülhető Szakhatóságként: Más módon: Szakhatóságként: Más módon: 7 2 7 2 Az eljárásban benyújtandó dokumentumok átlagos száma: Az eljárásban benyújtandó dokumentumok benyújtásának formája Az eljárásban felmerülő pénzfizetési kötelezettségek teljesítésének módja elektronikus/ papíros 2 teljes bizonyító erejű magánokirat/ nem hitelesített másolat átutalás, postautalvány, bankkártya, készpénz Az eljárásban felmerülő személyes megjelenések átlagos 1 száma * Az érintett eljárások adminisztratív terheit nem lehet egyértelműen megbecsülni, mert ugyan az engedélyezés megszűnik, azonban a bejelentés is adminisztrációt igényel lesz mind ügyféli, mind hatósági oldalon. Ezért a jelzett számok csak a működési engedélyezés megszűnésére vonatkoznak.

2. A nem működési engedély köteles kereskedelmi tevékenység megkezdésének bejelentése Az érintett eljárások adminisztratív Az érintett eljárások terhei az előterjesztés elfogadása adminisztratív terhei az nélkül előterjesztés elfogadásával Éves ügyteher Érintett ügyfelek száma (évente): Nincs adat 13 Ügyek száma (évente), ebből jogorvoslat: Nincs adat Érintett ügyfelek száma (évente): Nem becsülhető Ügyek száma (évente), ebből jogorvoslat: Nem becsülhető Ügyféli oldalon: Állami oldalon: Ügyféli oldalon: Állami oldalon: Egy ügyfélre vetített időteher (munkaóra) Nincs adat Nincs adat Nem becsülhető Nem becsülhető Az eljárásba bevont hatóságok száma Szakhatóságként: Más módon: Szakhatóságként: Más módon: 7 2 0 2 Az eljárásban benyújtandó dokumentumok átlagos száma: Az eljárásban benyújtandó dokumentumok benyújtásának formája Az eljárásban felmerülő pénzfizetési kötelezettségek teljesítésének módja Az eljárásban felmerülő személyes megjelenések átlagos száma elektronikus/ papíros 1 teljes bizonyító erejű magánokirat/ nem hitelesített másolat átutalás, postautalvány, bankkártya, készpénz 1

IV. Költségvetési hatások 14 Miként változnak az előterjesztés elfogadásából következően az egyes években a következő adatok? (a költségvetési törvényben meghatározotthoz, a hároméves keretszámokhoz, illetve a jóváhagyott létszámkerethez képest) Uniós 2009 2010 2011 2012 Saját bevétel forrás összege (önerő nélkül) Önerő forrása: V. Egészségügyi hatások Nincsen. VI. Környezeti hatások Nincsen. Kiadás Működési Felhalmozási Költségvetési támogatás Bevétel és kiadás egyenlege Létszám (fő)

15 HATÁROZATI JAVASLAT A Kormány megtárgyalta és elfogadta a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításával, valamint a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetésével kapcsolatban egyes, kereskedelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés 1., 2., és 3. mellékletében foglalt tervezetnek a Kormány rendeleteként a Magyar Közlönyben való kihirdetését.

16 1. melléklet az NFGM/ / /2009. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2009. ( ) Korm. rendelete a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről A Kormány a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 12. -a (1) bekezdésének a), b), c), d), h), i) pontjában, valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. -ának a) b) g), h) és i) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, továbbá az Alkotmány 35. -ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A rendelet hatálya a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi szolgáltatás és fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenység kivételével a Magyar Köztársaság területén kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásokra, és a termékét közvetlenül értékesítő termelőre (a továbbiakban együtt: kereskedő) terjed ki. 2. A Kormány a 3. (1) és 4. (1) bekezdése, a Kertv. 3., és 6. (2) bekezdés a) pontja, 6. (5) és (6) bekezdése, továbbá az előbb említett rendelkezésekkel összefüggésben a Kertv. 9. (1), (4) és (5) bekezdése tekintetében kereskedelmi hatóságként, valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény tekintetében a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat jegyzőjét jelöli ki (továbbiakban: jegyző). A kereskedelmi tevékenység bejelentésével kapcsolatos eljárás 3. (1) A kereskedőnek a kereskedelmi tevékenység megkezdését a székhelye szerint illetékes jegyzőnél az 1. mellékletben meghatározott adattartalmú formanyomtatványon, elektronikus úton be kell jelentenie. A bejelentésről a jegyző a kereskedelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett formában nyilvántartást vezet. A jegyző a nyilvántartást az interneten, az önkormányzat honlapján közzéteszi.

17 (2) A jegyző a bejelentés másolatát a nyilvántartásba vételt követően a nyilvántartási számmal együtt kézbesítés útján megküldi a) a bejelentőnek, b) a 4. (3) bekezdésében meghatározott a tevékenység végzésének helye szerint illetékes hatóságoknak, c) a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak, d) az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség illetékes szerveinek, valamint e) az illetékes rendőrkapitányságnak. (3) Amennyiben a kereskedelmi tevékenység a 4. (3) bekezdésében meghatározott hatóságok feladat- és hatáskörét az ott megjelölt szempontok szerint érinti, a bejelentés kézhezvételétől számított huszonkét munkanapon belül a hatóságok ellenőrzést folytatnak le. (4) A (4) bekezdés szerint lefolytatott ellenőrzés eredményéről a hatóságok az ellenőrzést követő öt munkanapon belül tájékoztatják a jegyzőt. (5) A kereskedő az 1. melléklet szerinti adatokban bekövetkezett változásról haladéktalanul, illetve a nyitva tartási idő változása esetében az azt megelőző munkanapon belül köteles bejelenteni a jegyzőnek. (6) A jegyző az (5) bekezdésben foglalt változásokat a nyilvántartásba bejegyzi, és erről kézbesítés útján haladéktalanul tájékoztatja a (2) bekezdésben megjelölteket. A kizárólag üzletben forgalmazható termékekre vonatkozó működési engedéllyel kapcsolatos eljárás 4. (1) Az 2. mellékletben meghatározott termékek kizárólag működési engedéllyel rendelkező üzletben forgalmazhatók. A kereskedőnek a működési engedély iránti kérelmet a 2. mellékletben meghatározott adattartalmú formanyomtatványon, elektronikus úton az üzlet helye szerint illetékes jegyzőnél kell benyújtania. (2) Az üzlet elnevezését, cégfeliratát a kereskedő az üzlet elnevezésére vonatkozó külön jogszabályokban foglalt rendelkezésekre is figyelemmel határozza meg. (3) A működési engedéllyel kapcsolatos eljárásban szakhatóságként jelöli ki a) a Magyar Honvédség létesítményeinek területén a működtetni kívánt üzlet működésének engedélyezése kivételével a higiénés és egészségvédelmi, táplálkozásegészségügyi és dietetikai, az ivóvíz minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi

18 előírások érvényesítésével kapcsolatos szakkérdésben első fokú eljárásban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) kistérségi, fővárosi kerületi intézetét, másodfokú eljárásban az ÁNTSZ regionális intézetét, b) a Magyar Honvédség létesítményeinek területén a működtetni kívánt üzlet működésének engedélyezése esetében a higiénés és egészségvédelmi, az ivóvíz minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésével kapcsolatos szakkérdésben első- és másodfokú eljárásban a honvédelmi miniszter által létrehozott, a szakkérdés elbírálására jogosult hatóságot, c) ha élelmiszert, élelmiszer-nyersanyagot állítanak elő, használnak fel, hoznak forgalomba, továbbá amennyiben az üzletben terményt, takarmányt, élő állatot, állatgyógyászati készítményt, növényvédő szert vagy nyers állateledelként állati végterméket forgalmaznak, értékesítenek a nemzeti és közösségi élelmiszer-higiéniai és - biztonsági követelményeknek, takarmányhigiéniai és -biztonsági más, a takarmányok előállítására, forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó követelményeknek, a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírásoknak, az állat-egészségügyi szabályoknak, a mezőgazdasági haszonállatok tartása követelményeinek, valamint a növényvédő szerek forgalmazása közösségi és nemzeti jogszabályok szerinti követelményeinek való megfelelés kérdésében első fokú eljárásban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak (a továbbiakban: MgSzH) az üzlet helye, mozgóbolt esetén a kereskedő székhelye szerint illetékes első fokú szakhatóságként eljáró szervét, másodfokú eljárásban az MgSzH másodfokú szakhatóságként eljáró szervét, d) ha az üzletben nem veszélyes hulladékot értékesítenek, vagy az üzletben kapcsolódó szolgáltatásként végzett tevékenység egyébként telepengedély-köteles tevékenység lenne, és a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges annak elbírálása kérdésében, hogy az üzletben a hulladékgyűjtés és -tárolás eszközei, valamint a hulladékkezelés módja megfelel-e a hulladékgazdálkodási követelményeknek, okoz-e az üzletben történő hulladékkezelés környezetterhelést, biztosított-e az üzlet hulladékszállítási szempontból történő megközelíthetősége első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget, e) a Magyar Honvédség létesítményeinek területén folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység bejelentése, valamint a működtetni kívánt üzlet működésének engedélyezése kivételével, olyan üzlet, vagy kereskedelmi forma esetében, amelyben ea) A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó vegyi árut és anyagot, pirotechnikai terméket, tüzelő- és C tűzveszélyességi osztályú építőanyagot értékesítenek, vagy eb) járműkereskedelmi tevékenységet folytatnak, üzemanyagot értékesítenek annak elbírálása kérdésében, hogy az üzlet, vagy a kereskedelmi forma a tűzvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelele első- és másodfokú eljárásban az első- és másodfokú tűzvédelmi szakhatóságot, f) a Magyar Honvédség létesítményeinek területén folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység bejelentése, valamint a működtetni kívánt olyan üzlet esetében, amelyben

19 fa) A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó vegyi árut és anyagot, pirotechnikai terméket, tüzelő- és C tűzveszélyességi osztályú építőanyagot értékesítenek, vagy fb) járműkereskedelmi tevékenységet folytatnak, üzemanyagot értékesítenek, - annak elbírálása kérdésében, hogy az üzlet a tűzvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e - első- és másodfokú eljárásban a honvédelmi miniszter által létrehozott, a szakkérdés elbírálására jogosult hatóságot, valamint g) ha arra az építményre, amelyben az üzletet működtetni, vagy a kereskedelmi formát folytatni kívánják, ugyanarra a rendeltetésre vonatkozóan a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt nem adtak ki a településrendezési és általános építésügyi követelményeknek való megfelelés kérdésében első fokú eljárásban az építésügyi hatóságot, másodfokú eljárásban a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét. (4) A működési engedélyezési eljárásban a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény ügyféli jogállásra vonatkozó rendelkezéseiben foglalt feltételek vizsgálata nélkül ügyfélnek minősül az üzlettel, valamint az üzlettel közvetlenül szomszédos, az üzlettel közös határvonalú, telekhatárú ingatlannal rendelkezni jogosult (az ingatlan tulajdonosa, használója, kezelője, társasház esetén a közös képviselő, illetve az intézőbizottság elnöke, lakásszövetkezet esetén az elnök). (5) A jegyző, amennyiben a kereskedő helyszíni szemle megtartását kérte, köteles helyszíni szemlét tartani. A helyszíni szemléről szóló értesítést a kérelemben megjelölt adatokkal és okiratokkal együtt küldi meg. Az értesítésben a jegyző felhívja az ügyfelek figyelmét, hogy távolmaradásuk a szemle megtartását nem akadályozza. Távolmaradás esetén a szemle időpontja előtt a jegyzőhöz írásban beadott észrevételeket a jegyző a szemlén ismerteti. (6) A jegyző az eljárás során az (4) bekezdésben megjelölt ingatlanokkal rendelkezni jogosultak adatait, és az üzlet tulajdonjogának igazolásához szükséges tulajdoni lapot hivatalból, az ingatlanügyi hatóság megkeresése útján vagy a TakarNET használatával szerzi be. (7) A helyszíni szemlén részt vevő szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásukat a szemle megállapításairól felvett jegyzőkönyvbe mondhatják. (8) A helyszíni szemlén a jegyző jegyzőkönyvet készít, és a jegyzőkönyv egy-egy példányát megküldi helyszíni szemlére meghívottaknak. (9) Amennyiben a kereskedő helyszíni szemle megtartását nem kérte, a jegyző szerzi be a szakhatóságok állásfoglalását és értesíti az ügyfeleket. (10) A jegyző a működési engedély megadásával egyidejűleg az üzletet a 6. melléklet szerint vezetett nyilvántartásba veszi. A jegyző az általa vezetett nyilvántartást az interneten közzéteszi, az önkormányzat honlapján közzéteszi.

20 (11) A jegyző a működési engedély tárgyában hozott határozatot közli a) a külön jogszabály szerinti vásárokon és piacokon, valamint a bevásárlóközpontban lévő üzlet kivételével az ügyfelekkel; b) a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal; c) az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség illetékes területi szervével; d) az illetékes rendőrkapitányságot; e) jövedéki termék esetében a területileg illetékes vámhatósággal (a továbbiakban: vámhatóság); f) az üzlet helye szerint illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatósággal, ha az üzletben vegyi árut, festéket vagy veszélyes árut forgalmaznak. 5. (1) A kereskedő a működési engedély megadását követően a 2. melléklet 1-7. pontjában megjelölt adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul, illetve a nyitva tartási idő változása esetében az azt megelőző munkanapon belül köteles bejelenteni a jegyzőnek. (2) A jegyző az adatokban történt változást a bejelentés alapján a nyilvántartásba bejegyzi. (3) A működési engedély tartalmát is érintő adatokban történő változás esetén a jegyző a korábban kiadott működési engedély bevonásával egyidejűleg, a módosított adatoknak megfelelő működési engedélyt egy határozattal adja ki. (4) A működési engedély jogosultjának személyében történő változás, jogutódlás esetén amennyiben az üzletben folytatott tevékenységet, illetve forgalmazott termékkört nem érinti a (3) bekezdés szerinti eljárást kell alkalmazni azzal, hogy a változást, jogutódlást, annak megfelelő igazolása mellett az új jogosult, illetve a jogutód köteles bejelenteni. Az egyes kereskedelmi formákra vonatkozó rendelkezések 6. (1) Közterületi értékesítést a kereskedő a 2. mellékletben meghatározott termékekkel a közterület, illetve a közforgalom számára nyitva álló hely tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása és a termékre vonatkozó külön jogszabályok alapján szükséges hatósági engedélyek birtokában, továbbá nevének és székhelyének feltüntetésével folytathatja. (2) Közterületen, illetve a közforgalom számára nyitva álló helyen a húsvéti, karácsonyi és szilveszteri, valamint évente egy alkalommal a 2. mellékletben meghatározott termékeken túl a helyi hagyományokkal összefüggő alkalmi cikkek, továbbá nemesfémből készült ékszerek, díszműáruk és egyéb tárgyak kizárólag az adott ünnepen és az azt megelőző 20 napban az (1) bekezdésben foglalt feltételekkel árusíthatóak. 7.

21 (1) Automatából történő kereskedelmi tevékenység útján csak területhasználati hozzájárulás (megállapodás) és az árusított termékre vonatkozó külön jogszabályok alapján szükséges hatósági engedélyek birtokában folytatható. Automatából nem értékesíthetőek a kizárólag működési engedéllyel rendelkező üzletben forgalmazható termékek, valamint a nemesfémből készült ékszer, díszműáru és tárgy, szexuális termék. A kereskedő köteles az automatán nevét és székhelyét feltüntetni. (2) Mozgóbolt útján a közterület, illetve a közforgalom számára nyitva álló hely tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása és a termékre vonatkozó külön jogszabályok alapján szükséges hatósági engedélyek birtokában, a kereskedő nevének és székhelyének feltüntetésével végezhető. Mozgóbolt útján nemesfém ékszer, díszműáru és egyéb tárgy nem forgalmazható. 8. (1) A kereskedő alkalmi rendezvényen a rendezvény szervezőjével kötött megállapodás alapján folytathat kereskedelmi tevékenységet. Az alkalmi rendezvényen történő árusítás során a kereskedő köteles feltüntetni nevét, székhelyét, valamint amennyiben üzlettel rendelkezik üzletének nevét és címét. (2) Szeszes ital alkalmi rendezvényen történő árusítása a külön jogszabályi rendelkezések betartásával csak az árusítás helye szerint illetékes jegyzőhöz, rendőrkapitánysághoz és vámhatósághoz történt előzetes bejelentést követően folytatható. (3) Az alkalmi rendezvényen történő árusítás területén a jegyző az illetékes rendőrkapitányság, valamint a vámhatóság előzetes írásbeli véleményének figyelembevételével a szeszes italok árusítását írásban korlátozhatja vagy megtilthatja. 9. (1) A közút területének közlekedésre szolgáló részén a járda kivételével kereskedelmi tevékenység nem folytatható. A közút területének egyéb részén, illetve a közút mellett a közút forgalombiztonságát érintő kereskedelmi tevékenység csak a közút kezelőjének hozzájárulása esetén végezhető. (2) A kereskedő az üzlete homlokzatával érintkező közterületen közterület-használati engedély birtokában, az abban foglaltaknak megfelelően ideiglenesen vagy idényjelleggel árusíthatja a bejelentésben, vagy a működési engedélyben meghatározott termékkört. (3) Élelmiszereknek a 6-8.. szerinti árusításához az MgSzH engedélye szükséges, amelyről az MgSzH tájékoztatja az ÁNTSZ-t. Az ÁNTSZ a bejelentés alapján ellenőrzi a közegészségügyi követelményeknek való megfelelést. 10.

22 (1) A csomagküldő kereskedő köteles a termék ismertetőjében, illetve a termékről szóló tájékoztatóban feltüntetni a) cégnevét (nevét), b) székhelyét, c) cégjegyzékszámát, vállalkozói igazolványa nyilvántartásba vételi számát, illetve a kistermelői igazolvány számát, d) adószámát, e) ha üzlettel rendelkezik, az üzlet címét, f) ha elektronikus elérhetőséggel rendelkezik, az elektronikus levelezési címét, g) telefonszámát, h)az adatvédelmi nyilvántartási számát. (2) A csomagküldő kereskedő az (1) bekezdésben meghatározott elérhetőségeire a tevékenységével kapcsolatban az Fgytv. 2. a) pontja értelmében fogyasztónak nem minősülő vásárlótól beérkező panaszt köteles megvizsgálni, és az intézkedéséről, valamint annak indokairól a vásárlót a panasz kézhezvételétől, illetve beérkezésétől számított harminc napon belül postai úton vagy elektronikus levélben tájékoztatni. A válaszban tájékoztatni kell a vásárlót arról, hogy amennyiben nem ért egyet az abban foglaltakkal, panaszával annak tárgya szerint mely hatósághoz fordulhat. Meg kell adni a kereskedő székhelye szerint illetékes hatóság címét és telefonszámát. fogyasztónak igazolni. 11. (1) Nem forgalmazhatók üzleten kívüli kereskedelem útján a) kábítószer és pszichotróp anyag, illetve annak minősülő termék, b) gyógyszer, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyag vagy készítmény, veszélyesnek minősülő anyag és készítmény, növényvédő szer, növényvédelmi célú és termelésnövelő anyag, valamint állatgyógyászati készítmény, c) növényi szaporítóanyag, d) fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, illetve tűz- és robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag, e) veszélyes hulladék, veszélyes komponenseket tartalmazó maradvány és leválasztott anyag, f) drágakő és díszműáru, g) nemesfém ékszer, díszműáru és egyéb tárgy, h) jövedéki termék, valamint i) olyan egyéb termék, amelynek forgalmazását külön jogszabály előzetes engedélyhez köti. (2) Üzleten kívüli kereskedés céljából a fogyasztó a lakásán 19 és 9 óra között nem kereshető fel, kivéve, ha ehhez előzetesen hozzájárult. (3) A fogyasztót a lakásán, munkahelyén, átmeneti tartózkodási helyén felkereső személy köteles személyazonosságát, és ha nem a saját nevében jár el, képviseleti jogosultságát a

23 Egyes termékek forgalmazására vonatkozó előírások 12. (1) Vegyipari termék, háztartási vegyipari készítmény- a komputeres színkeverővel felszerelt speciális festékszaküzletben történő festék kiszerelés kivételével-, valamint gépjármű üzemeltetési segédanyag csak előre kiszerelt formában, egyedi zárt, használati útmutatóval ellátott csomagolásban forgalmazható. A nem iparilag kiszerelt és csomagolt kozmetikai készítmények zárt csomagolásban értékesíthetők. (2) Nemesfémből készült ékszerrel, díszműáruval és egyéb tárggyal kereskedelmi tevékenység végzéséhez a külön jogszabályban foglaltak szerint a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal engedélye szükséges. 13. (1) Szexuális terméket kirakatban elhelyezni, közszemlére tenni tilos. (2) Nevelési, nevelési-oktatási, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény, valamint vallás gyakorlására szolgáló egyházi létesítmény bármely bejáratától számított 200 méteres közúti (közterületi) távolságon belül szexuális terméket értékesítő üzlet nem működhet. (3) Szexuális termék, a szexuális termék értékesítésére szakosodott üzletek kivételével csak zárt csomagolásban, a többi terméktől elkülönítve értékesíthető. 14. (1) A kereskedő gyógynövények gyógyászati jellegű szeszes kivonata, illetve ezek felhasználásával készült termék és az alacsony (1,2%-nál kevesebb) alkoholtartalmú üdítőitalok kivételével minden alkoholtartalmú ital (a továbbiakban: szeszes ital) kimérést köteles az árusítás helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak, valamint a vámhatóságnak írásban bejelenteni. (2) Szeszes ital automatából történő értékesítése tilos. (3) Tilos szeszes italt árusítani a diáksport egyesület és az iskola sportlétesítményeiben, kivéve azokat a rendezvényeket, amelyeken 18 éven aluliak nem vesznek részt. Tilos 5%-nál magasabb alkoholtartalmú italok árusítása a versenyrendszerben szervezett, illetve a sportág versenynaptárában egyébként szereplő sportrendezvény kezdetét megelőző két órától a sportrendezvény befejezését követő egy óráig terjedő időszakban a sportlétesítmények területén.

24 (4) A melegkonyhás vendéglátó üzlet kivételével tilos szeszes italt kimérni nevelési, nevelési-oktatási, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény bármely bejáratától számított 200 méteres közúti (közterületi) távolságon belül. (5) A (4) bekezdésben megjelölt intézmények napi működési idejének lejárta után történő szeszes ital kimérést a jegyző a kimérés helye szerint illetékes rendőrkapitányság, valamint a vámhatóság előzetes írásbeli véleményének figyelembevételével engedélyezheti. 15. (1) Vendéglátó üzletben a vendégek szórakoztatására zeneszolgáltatás nyújtható, műsoros előadás, tánc rendezhető, továbbá a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvényben (a továbbiakban: Szt.) foglaltak alapján szerencsejátéknak nem minősülő szórakoztató játék folytatható. Az üzletben az Szt. alapján szerencsejátéknak minősülő játék csak az Szt.-ben meghatározott feltételekkel működtethető, illetve folytatható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek folytatását a tevékenység megkezdése előtt be kell jelenteni a jegyzőnek és az illetékes rendőrkapitányságnak. A forgalmazást és kiszolgálást érintő rendelkezések 16. (1) A kereskedő köteles a helyben fogyasztott termék kivételével a megvásárolt terméket jellegének megfelelő módon, élelmiszereknél a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével becsomagolni. A vendéglátás keretében a kiszolgálásnál alkalmazott egyszer-használatos eszközökért külön díj nem számolható fel. (2) A vásárló részére tömeg, térfogat vagy egyéb mérték szerint forgalmazott terméket a nettó tömeget, térfogatot vagy egyéb mértéket feltüntető eredeti csomagolásban forgalmazott termék kivételével csak hatóságilag hitelesített mérőeszközzel történő lemérés után szabad kiszolgálni. Súlypótló eszközök használata tilos. (3) A használt, minőséghibás, valamint a kölcsönzésre szánt terméket az új terméktől el kell különíteni. 17. (1) A kereskedő, illetve alkalmazottja ellenőrzéskor eredeti okirattal vagy másolattal köteles igazolni, hogy eleget tett a kereskedelmi tevékenység bejelentési kötelezettségének, vagy rendelkezik működési engedéllyel, illetve a külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel.

25 (2) Az üzlet biztonsági őrei a szolgálat teljesítése, továbbá az üzlet dolgozói a munkavégzésük során tevékenységükkel nem sérthetik a vásárlók személyiségi jogait. A biztonsági szolgálat nevéről és székhelyéről, működésének vásárlókat érintő szabályairól a vásárlókat jól láthatóan tájékoztatni kell. 18. (1) Az Fgytv. 2. a) pontja értelmében fogyasztónak nem minősülő vásárlónak a vásárlók könyvébe bejegyzett panaszát a kereskedő ha törvény eltérően nem rendelkezik harminc napon belül köteles megvizsgálni és írásban megválaszolni. A panaszt elutasító álláspontját a kereskedő indokolni köteles. A válaszban tájékoztatni kell a vásárlót arról, hogy amennyiben nem ért egyet az abban foglaltakkal, panaszával annak tárgya szerint mely hatósághoz fordulhat. Meg kell adni az üzlet helye, illetve a 6-8. szerinti esetben a kereskedő székhelye szerint illetékes hatóság címét és telefonszámát. (2) A kereskedelmi tevékenység folytatása során a vásárlót jól láthatóan és olvashatóan tájékoztatni kell arról, hogy panaszával annak tárgya szerint mely hatósághoz fordulhat, illetve hogy az Fgytv. szerinti fogyasztói jogvita esetén békéltető testület eljárását kezdeményezheti. A tájékoztatón fel kell tüntetni az üzlet helye, illetve a 6-8. szerinti esetben a kereskedő székhelye szerint illetékes hatóságok, illetve és békéltető testület címét és telefonszámát. (3) A jegyző, az MKEH, az engedélyezési eljárásban közreműködött szakhatóságok és szervezetek, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság két évre visszamenőleg vizsgálhatják a vásárlók könyvébe tett bejegyzéseket, valamint az írásbeli vásárlói panaszra adott válasz másodpéldányát. A kereskedelmi tevékenység ellenőrzésére vonatkozó eljárások, szankciók 19. (1) A (2)-(3) bekezdések kivételével az e rendelet, valamint a Kertv. 3., 6. (2) bekezdésének a) pontja, 6. (5) és (6) bekezdése, továbbá az előbb említett rendelkezésekkel összefüggésben a Kertv. 9. (1), (4) és (5) bekezdése tekintetében ellenőrző hatóságként a települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat jegyzője jár el. (2) A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság jár el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) szabályai szerint a 11. (1) bekezdésben, (2) bekezdése a)-g), i) és j) pontjában, (3) és (4) bekezdése, 17., 18. (2) bekezdése szerinti rendelkezések megsértése esetén. (3) A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság jár el a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben meghatározott szabályok szerint a 19. (2) bekezdésében foglalt rendelkezés, továbbá a

26 6. (1) és (2) bekezdésében, a 7. (1) és (2) bekezdésében, valamint a 8. (1) bekezdésében foglalt tájékoztatási szabályok megsértése esetén. (4) A (2) és (3) bekezdésben említett rendelkezések a Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések. 20. (1) Ha a kereskedő a tevékenységére, a forgalmazott termékre, illetve annak árusítására vonatkozó jogszabályi előírásoknak nem tesz eleget, vagy a hatályos jogszabályi feltételeknek nem felel meg, a jegyző saját hatáskörében hivatalból vagy a kereskedő tevékenységére, a forgalmazott termékre, illetve annak árusítására vonatkozó jogszabályi előírások megtartásának ellenőrzésére egyébként jogosult más hatóság kezdeményezésére határozattal, az észlelt hiányosságok megszüntetéséig, de legfeljebb kilencven napra a tevékenységet megtilthatja, vagy az üzletet ideiglenesen bezárathatja, illetve a (4) bekezdésben foglaltak szerint a működési engedélyt visszavonja és az üzletet bezáratja. (2) A jegyző a működési engedélyt visszavonja, illetve a nyilvántartásból törli és az üzletet bezáratja, ha a) a kereskedő az (1) bekezdés szerinti jegyzői határozatban meghatározott időtartam alatt nem tesz eleget a határozatban foglaltaknak, b) a kereskedelmi tevékenység bejelentésének, vagy a működési engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn; c) a kereskedő a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű környezeti zaj esetén, a lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében, a jogsértő állapot megszüntetéséig elrendelt kötelező éjszakai zárva tartási időszak alatt engedély nélkül továbbra is nyitva tart, d) a kereskedő a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű környezeti zaj esetén a hirdetés vagy figyelemfelhívás céljára szolgáló hanghatásokat okozó eszközt, használatának megtiltása ellenére tovább használja. (3) Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a kereskedő működési engedéllyel nem rendelkező üzletben folytat kizárólag üzlethez kötött kereskedelmi tevékenységet, a jegyző köteles az üzletet azonnal bezáratni. (4) A jegyző a működési engedély visszavonásáról és az üzlet bezáratásáról, a nyilvántartásból való törlésről szóló határozatát közli az ügyfelekkel, valamint az 4. (11) bekezdésében megjelölt hatóságokkal, szervezetekkel, valamint az egyéni vállalkozót nyilvántartásba vevő körzetközponti jegyzővel, gazdasági társaság esetén az illetékes cégbírósággal.

E rendelet alkalmazása szempontjából; 27 21. a) alkalmi rendezvény: olyan nem rendszeres, hanem bizonyos ünnepi, vagy más alkalmakból szervezett rendezvény ide nem értve az alkalmi és ünnepi vásárokat amelyen nem a kiskereskedelmi tevékenység a fő cél, de a rendezvényhez szolgáltatásként kapcsolódik, és a rendezvény jellegéhez kapcsolódó termékek és szolgáltatások kerülnek értékesítésre; b) büfé szolgáltatás: grillezett húsok, frissen sültek, sült és főtt kolbász, hurka, virsli, hot-dog, hamburger, lángos, hal, meleg és hideg szendvics, gyros, hidegtálak, saláták, az ezekhez kapcsolódó termékek, valamint csomagolt élelmiszerek és italok árusítása a megfelelő higiéniai és közegészségügyi követelmények betartásával; c) melegkonyhás vendéglátóhely: meleg és hideg ételeket, cukrászati készítményeket, sütő-és édesipari termékeket, kávét, szeszesitalt és szeszmentes italokat értékesítő üzlet. Az ételeket meghatározóan a helyszínen készítik, főzik, vagy sütik. Ide tartozik az étterem, vendéglő, csárda, gyorsétterem, étkezde, kifőzde, söröző-étterem, kávéház, vasúti és személyszállító járművek étkezőkocsija; d) szexuális termék: az Fgytv. 2. v) pontjában meghatározott fogalom; e) dohánytermék: a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 1. -ának a) pontjában meghatározott fogalom. 22. (1) E rendelet 2009. október 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a) az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet, b) az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 307/2008. (XII. 20.) Korm. rendelet, c) az egyes kormány- és miniszteri rendeleti szintű jogszabályok és jogszabályi rendelkezések technikai deregulációjáról szóló 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. - ának 78. pontja.

28 1. melléklet a 2009/..(.) sz. Korm. rendelethez A bejelentés-köteles kereskedelmi tevékenység folytatásáról szóló bejelentés kötelező adattartalma I. A kereskedő és az üzlet adatai 1. a kereskedő neve, címe illetve székhelye, 2. a kereskedő cégjegyzékszáma, az egyéni vállalkozó nyilvántartási száma, illetve a kistermelői igazolvány száma, 3. a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység formája a Kertv. 3. (3) bekezdése szerint, 4. a forgalmazni kívánt termékek köre, 5. a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység helye, címe, (több helyszín esetén a helyek, címek), 6. amennyiben a kereskedelmi tevékenység üzletben történik, az üzlet 6.1. a nyitva tartási ideje, 6.2. tulajdonosa, 6.3. címe, helyrajzi száma, 6.4. használatának jogcíme, 6.5. elnevezése, cégfelirata. II. Csatolt okiratok 1. nem a kérelmező tulajdonában lévő üzlet esetében az üzlet használatának jogcímére (bérlet stb.) vonatkozó igazoló okirat (a tulajdoni lap kivételével) 2. haszonélvezet esetében a haszonélvező, illetve közös tulajdon esetében a tulajdonostárs hozzájárulását igazoló okirat III. Keltezés, a bejelentő aláírása (bélyegzője) a kérelmező aláírása (bélyegzője)

29 2. melléklet a 2009/..(.) sz. Korm. rendelethez A működési engedélyköteles kereskedelmi tevékenység folytatásának engedélyezéséről szóló kérelem kötelező adattartalma I. A kereskedő és az üzlet adatai 1. a kereskedő neve, címét illetve székhelye, 2. a kereskedő cégjegyzékszáma, az egyéni vállalkozói nyilvántartási száma, illetve a kistermelői igazolvány száma, 3. az üzlet 3.1. a nyitva tartási ideje, 3.2. tulajdonosa, 3.3. címe, helyrajzi száma, 3.4. használatának jogcíme, 3.5. elnevezése, cégfelirata. 4. a forgalmazni kívánt termékek köre, megnevezése, 5. az üzlet napi/heti nyitvatartási ideje, II. Csatolt okiratok 1. nem a kérelmező tulajdonában lévő üzlet esetében az üzlet használatának jogcímére (bérlet stb.) vonatkozó igazoló okirat (a tulajdoni lap kivételével) 2. haszonélvezet esetében a haszonélvező, illetve közös tulajdon esetében a tulajdonostárs hozzájárulását igazoló okirat 3. vendéglátó üzlet esetén a kereskedő nyilatkozata arról, hogy folytatni kívánja-e a 15. (1) bekezdésében meghatározott tevékenységek valamelyikét, a. a kereskedő nyilatkozata arról, hogy kéri-e az engedélyezési eljárásban szemle megtartását. III. Keltezés, a bejelentő aláírása (bélyegzője) a kérelmező aláírása (bélyegzője)

30 3. melléklet a 2009/..(.) sz. Korm. rendelethez A kizárólag működési engedéllyel rendelkező üzletben forgalmazható termékek, folytatható kereskedelmi tevékenységek 1. nyershús (beleértve a szárnyast és vadhúst) frissen, hűtve, belsőség, húskészítmény húsból és belsőségből, hal és egyéb puhatestű, rákféle és belsősége, frissen és hűtve; 2. dohánytermékek; 3. a kémiai biztonságról szóló törvény szerinti veszélyes anyagok és készítmények; 4. állatgyógyászati cikkek; 5. fegyver, lőszer, robbanó-és robbantószer, pirotechnikai termék, gázspray, 6. növényvédőszer, műtrágya; 7. személygépjárművek; 8. nem veszélyes hulladék; 9. szakmai és tudományos szempontból kiemelkedő jelentőségű ásványi társulás, ősmaradvány, barlangi képződmény; 10. A és B tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag; 11. vendéglátóipari termékek kivéve a büfé-, és rendezvényi szolgáltatás keretében értékesített termékeket.