A SZERZİDÉSEKBEN FOGLALT ÜGYLETEKBEN ÉRINTETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖKKEL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓKRÓL ÁLLAMPAPÍR ÜGYLETEK Az állampapír ügyletek keretében az Ügyfél és a Társaság a Magyar Államkincstár nevében kibocsátott kötvények, illetve diszkontkincstárjegyek adásvételére kötnek adásvételi és/vagy megbízási szerzıdést. A kereskedés során a normál T+2 napos (üzletkötést követı 2.munkanapon történı) elszámolástól az Ügyfél kérésére el lehet térni T+1 (üzletkötést követı 1. munkanapon), vagy T (üzletkötés napján) napos elszámolásra. A megvásárolt, és lejáratig tartott állampapírok kockázatmentes befektetésnek minısülnek. Ha az állampapírok lejárat elıtt értékesítésre kerülnek, akkor elképzelhetı, hogy a piaci hozamszint mozgása miatt erre csak a vételi árfolyamnál Az állampapír ügyletek keretében az Ügyfél és a Társaság a Magyar Államkincstár nevében kibocsátott kötvények, illetve diszkont kincstárjegyek adásvételére kötnek kedvezıtlenebb szinten van lehetıség, így az Ügyfél számára veszteség realizálódik. VÁLLALATI KÖTVÉNY ÜGYLETEK A kötvények hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok, ahol a hitelezı az értékpapírt megvásárló Ügyfél, a hitelfelvevı pedig a kötvény kibocsátója. A kötvénykibocsátó vállalat arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az elıre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, továbbá a pénzösszeget a kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának a megjelölt idıben és módon megfizeti. Kötvény vásárlásakor az Ügyfél a papírért annak bruttó árfolyamát fizeti, és eladáskor is a bruttó árfolyamát kapja. A bruttó árfolyam a nettó árfolyamon kívül tartalmazza a kötvény elızı kamatfizetése óta eltelt idıszakra jutó idıarányos kamatot (ún. felhalmozott kamatot) is, ami természetesen mindig azt a tulajdonost illeti, akinek ez alatt az idıszak alatt a kötvény a birtokában volt. A kötvényadásvétellel kapcsolatos elszámolások általában a kötésnapot követı 2. vagy 3. munkanapon történnek. : A kötvények kockázata önmagában a kibocsátó intézmény kockázatosságának függvénye, azaz minél kockázatosabbnak tekinthetı egy vállalat, ill. mőködése, minél kevésbé valószínősíthetı a névérték ill. kamatok esedékességkori kifizetése, annál kockázatosabbnak tekinthetı az adott kötvény. A kötvények lejárat elıtti eladása esetén a ténylegesen realizált hozam mértékét az eladási és vételi hozamok közötti eltérés és a piac alakulása is befolyásolja. A kötvények hozama és az árfolyam nagysága egymással fordítottan arányos, azaz magasabb hozam alacsonyabb árfolyamot eredményez. Elıfordulhat olyan eset, hogy az ügyfél által eladandó kötvény árfolyama a piaci kamatlábváltozás (alapkamat-, hozamemelkedés) hatására alacsonyabb, mint a megvételekor így az eladásra szánt kötvény kevesebbet ér. Amennyiben ügyfelünk nem forintban denominált kötvény birtokosa (a kötvény nem forintban került kibocsátásra), úgy devizaárfolyam-kockázat (kérdéses devizaárfolyam gyengülés, vagy forinterısödés esetén) is felléphet, azaz a kötvény névértéke, illetve kamata forintban kifejezett értéke alacsonyabb lehet a korábban elvártnál.
RÉSZVÉNY ÜGYLETEK Részvénytársaság alapításakor, vagy jegyzett tıkéje felemelésekor kibocsátott, tulajdonjogot megtestesítı értékpapír, amely a társaság tıkéjének a névérték által meghatározott hányadát testesíti meg. A részvény tulajdonosa a befektetett pénze (részvény névértéke) után jogosult a kiosztásra kerülı nyereség arányos részére, az osztalékra. Az ügyfelek által megvásárolható részvény lehet tızsdére bevezetett, ill. tızsdére be nem vezetett nyilvánosan (bárki által megvásárolhatóan) kibocsátott értékpapír. A részvény megvásárlásakor az ügyfél a részvény aktuális árfolyamát fizeti, ami jelentısen eltérhet annak névértékétıl. A részvény adás-vétellel kapcsolatos elszámolások tızsdei üzletkötés esetében általában a kötésnapot követı 3. munkanapon történnek. : A részvénybefektetés az állampapír ügyleteknél kockázatosabb befektetések közé sorolandó az árfolyamok érzékenysége, ingadozása miatt. A részvények kockázata alapvetıen a kibocsátó intézmény kockázatosságának függvénye, azaz minél kockázatosabbnak tekinthetı egy vállalat, ill. mőködése, annál kockázatosabbnak tekinthetı az adott részvény. A részvény árfolyama, így annak változékonysága azonban nem kizárólagosan az adott vállalat mőködési függvénye, azt befolyásolja többek között az adott ország, iparág, stb. pénzpiaci, makrogazdasági helyzete is. Elıfordulhat, hogy alacsonyabb árfolyamon tudja az ügyfél a részvényét eladni, mint amilyen árfolyam korábban azt megszerezte. Amennyiben ügyfelünk nem forintban denominált részvény birtokosa (a részvény nem forintban került kibocsátásra), úgy devizaárfolyam-kockázat (kérdéses devizaárfolyam gyengülés, vagy forinterısödés esetén) is felléphet, azaz a részvény eladáskori, forintban kifejezett értéke alacsonyabb lehet a megvásárlási árnál akár a devizában meghatározott részvényárfolyam emelkedésének ellenére is. BEFEKTETÉSI JEGY ÜGYLETEK A befektetési jegy az alapkezelı által sorozatban kibocsátott, vagyoni és egyéb jogokat biztosító értékpapír, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg rendelkezésre bocsátását elismerve kötelezi magát, hogy azt a befektetési jegy tulajdonosa érdekében befektetési alap kialakítására, illetve az abban történı elhelyezésre fordítja, és az így létrehozott alapot a befektetık általános megbízásából kezeli. A befektetési jegy részesedést testesít meg, de tulajdonosa korlátozott tulajdonosi jogokat szerez, ui. kizárólag hozamra és likvidációs ellenértékre jogosult, az alap mőködésébe nem szólhat bele. A befektetési jegy tulajdonosok a befektetési alap tıkéjének tulajdonosai, akik ebbıl befektetési jegyeik értékének az alap értékéhez a hozam felosztáskori nettó eszközértékhez viszonyított arányában részesednek. A befektetı hozama tehát az alap befektetéseinek sikerességétıl függ. Az alap fektethet értékpapírokba ill. ingatlanokba. A befektetési alapok elsısorban a kisbefektetık pénzét győjtik össze, biztosítva számukra a szükséges szakértelmet, illetve befektetési lehetıségekhez való hozzáférést (nagy tıkekoncentrációval könnyebb befektetni). A befektetési jegy megvásárlásakor/eladásakor még nem ismert az az árfolyam, amelyen a tranzakció ténylegesen teljesülni fog, az az alapban lévı eszközök ún. nettó eszközértékének függvénye és csak a jegyzést követıen meghatározott. : Az egyes befektetési jegyek hozama, ill. kockázata elsısorban azon eszközök hozamától ill. kockázatosságától, valamint azok egymásra hatásától függ, amelyekbe az alap befektet.
Elıfordulhat bármilyen idıtávon, hogy alacsonyabb árfolyamon tudja az ügyfél a befektetési jegyét visszaváltani, mint amilyen árfolyam korábban azt megszerezte. Bizonyos befektetési jegyeknél elıfordulhat, hogy a megvásárlástól számított, alaptól függıen meghatározott (néhány nap, vagy akár egy év) idın belüli visszaváltáskor a befektetési jegy árfolyamának emelkedése ellenére sem realizálja az ügyfél a korábban befektetett összeget, ugyanis ilyen esetben ún. extra költséget számítanak/számíthatnak fel a befektetési alapok kezelıi. Amennyiben ügyfelünk nem forintban denominált befektetési jegy birtokosa (a befektetési jegy nem forintban került kibocsátásra), úgy devizaárfolyam-kockázat (kérdéses devizaárfolyam gyengülés, vagy forinterısödés esetén) is felléphet, azaz a befektetési jegy visszaváltáskori, forintban kifejezett értéke alacsonyabb lehet a megvásárláskorinál akár a devizában meghatározott befektetési jegy árfolyamának emelkedése ellenére is. SPOT ÜGYLETEK Egy spot ügylet az jelenti, hogy az Ügyfél megbízása alapján a Társaság egyszeri, pénzügyi eszközre vagy devizára vonatkozó ún. azonnali adásvételi ügyletet bonyolít le, amelynél a teljesítés idıpontja a kötésnapot követı azon nap, mely mindkét devizában munkanap és ameddig ellenkezı megállapodás, vagy tızsdei illetve elszámolási szabály hiányában - eltelt két munkanap (T+2). Tekintettel arra, hogy az árfolyam rögzítése és a teljesítés idıpontja között jellemzıen több munkanap telik el, így az ügylet megkötése idıpontjában érvényes és a teljesítés idıpontjában érvényes árfolyam nagy valószínőséggel el fog térni egymástól. Így elıfordulhat olyan eset, hogy az ügyfél által megvásárolt pénzügyi eszköz vagy deviza a Társaság általi teljesítés idıpontjában olcsóbban is megvásárolható, valamint elıfordulhat olyan eset, hogy az ügyfél által eladott pénzügyi eszköz vagy deviza a Társaság általi teljesítés idıpontjában drágábban is eladható. FORWARD ÜGYLETEK A forward olyan határidıs ügylet, amelyben a Társaság és az Ügyfél valamely napon megállapodnak bizonyos mennyiségő adott pénzügyi eszköz vagy deviza meghatározott árfolyamon történı vételérıl vagy eladásáról rögzített jövıbeni idıpontra szóló teljesítéssel. A határidıs kötési árfolyam kiszámítása jellemzıen két tényezı alapján történik: a mindenkori spot árfolyam és a két pénzügyi eszköz vagy deviza idıarányos kamatkülönbözetének árfolyampontokban kifejezett értéke. Tekintettel arra, hogy az árfolyam rögzítése és a teljesítés idıpontja között több munkanap telik el, így az ügylet megkötése idıpontjában érvényes és a teljesítés idıpontjában érvényes árfolyam nagy valószínőséggel el fog térni egymástól. Így elıfordulhat olyan eset, hogy az ügyfél által megvásárolt pénzügyi eszköz vagy deviza a Társaság általi teljesítés idıpontjában olcsóbban is megvásárolható, valamint elıfordulhat olyan eset, hogy az ügyfél által eladott pénzügyi eszköz vagy deviza a Társaság általi teljesítés idıpontjában drágábban is eladható. A forward ügyleteknél viszonylag alacsony fedezettel nagy összegő nyitott pozíció árfolyamváltozásait lehet megnyerni, vagy elveszíteni. Következésképpen a nyereség vagy a veszteség többszöröse lehet a rendelkezésre bocsátott biztosítékoknak. Amennyiben a piaci ármozgás olyan irányú, hogy az Ügyfél által a Társaság rendelkezésére bocsátott biztosítékok a továbbiakban a Társaság megítélése szerint nem elegendıek a Társaság Ügyféllel szemben fennálló követeléseinek biztosítására, a pozíció fenntartása érdekében a Társaság az Ügyféltıl pótlólagos biztosítékot követelhet, vagy amennyiben az Ügyfél biztosítéknyújtási kötelezettségének határidıre nem tesz eleget, úgy a Társaság a pozíciókat likvidálhatja.
OPCIÓS ÜGYLETEK Opciós díj ellenében jog megvásárlása vagy eladása, adásvételi szerzıdés, mely alapján az opció jogosultja megvásárol vagy elad egy meghatározott jövıbeli idıpontban vagy meghatározott idıszakban esedékes ügylet egyoldalú megkötésére szóló jogot. Az opciós ügyletek típusai: - vételi opció: kétoldalú ügylet, melyben az opciót megvásárló fél opciós díj ellenében egy meghatározott pénzügyi eszköz vagy deviza meghatározott jövıbeli idıpontban elıre megállapított árfolyamon történı vásárlására szerez jogot a másik féltıl (call option). - eladási opció: kétoldalú ügylet, melyben az opciót megvásárló fél opciós díj ellenében egy meghatározott pénzügyi eszköz vagy devizameghatározott jövıbeli idıpontban elıre meghatározott áron való eladására szerez jogot (put option). Az Ügyfél az opció megvásárlását követıen a mindenkori opciós díj fejében értékesítheti az opciót, vagy a lejáratkor az opciós jogával élhet, vagy megteheti azt is, hogy a lejáratkor nem él az opciós jogával. Abban az esetben, ha a vételi opció jogosultja él vételi jogával, úgy az opció kötelezettjének a meghatározott pénzügyi eszközt vagy devizát teljesítenie kell, ha az eladási opció jogosultja él eladási jogával, az opció kötelezettjének a meghatározott pénzügyi eszköz vagy deviza ellenértékét kell teljesítenie. Opció eladója (kötelezettje) az opciós díj (prémium) megnyerésének fejében viszonylag alacsony fedezettel nagy összegő nyitott pozíció árfolyamváltozásainak kockázatát viseli, következésképpen vállalja, hogy a lehetséges nyereségének többszöröse is lehet vesztesége. Amennyiben a piaci ármozgás olyan irányú, hogy az Ügyfél által a Társaság rendelkezésére bocsátott biztosítékok a továbbiakban a Társaság megítélése szerint nem elegendıek a Társaság Ügyféllel szemben fennálló követeléseinek biztosítására, a pozíció fenntartása érdekében a Társaság az Ügyféltıl pótlólagos biztosítékot követelhet. Az opció lehívási árfolyama és az opció gyakorlásakor jegyzett piaci ár jelentısen eltérhet egymástól, így elıfordulhat, hogy az opció kötelezettje jelentıs veszteséget kénytelen elkönyvelni. Az opció kötelezettje számára kedvezıtlen ármozgást okozhatnak az opciós piacon az azonnali devizapiaci árfolyammozgások, a volatilitás változása, a hátralévı futamidı csökkenése, a kamatlábak változása. Bizonyos esetekben likviditáshiány is elıfordulhat az opciós piacon, mely befolyásolhatja az elérhetı árakat. DEVIZA SWAP ÜGYLETEK A deviza swap olyan ügylet, amelyben a Társaság és az Ügyfél valamely napon megállapodnak bizonyos mennyiségő adott pénzügyi eszköz vagy deviza meghatározott árfolyamon történı vételérıl vagy eladásáról rögzített azonnali, vagy jövıbeni idıpontra szóló teljesítéssel, valamint ugyanezen pénzügyi eszközök vagy devizák egy elızınél késıbbi idıpontban történı ellentétes irányú cseréjérıl. A két csereügylet árfolyamának kiszámítása jellemzıen két tényezı alapján történik: a mindenkori spot árfolyam és a két pénzügyi eszköz vagy deviza idıarányos kamatkülönbözetének árfolyampontokban kifejezett értéke. Tekintettel arra, hogy az árfolyam rögzítése és a teljesítés idıpontja között több munkanap telik el, így az ügylet megkötése idıpontjában érvényes és a teljesítés idıpontjában érvényes árfolyam nagy valószínőséggel el fog térni egymástól. Így elıfordulhat olyan eset, hogy az ügyfél által megvásárolt pénzügyi eszköz vagy deviza a Társaság általi teljesítés idıpontjában olcsóbban is megvásárolható, valamint elıfordulhat olyan eset, hogy az ügyfél által eladott pénzügyi eszköz vagy deviza a Társaság általi teljesítés idıpontjában drágábban is eladható. A deviza swap ügyleteknél viszonylag alacsony fedezettel nagy összegő nyitott pozíció árfolyamváltozásait lehet megnyerni, vagy elveszíteni. Következésképpen a nyereség vagy a veszteség többszöröse lehet a rendelkezésre bocsátott biztosítékoknak. Amennyiben a piaci ármozgás olyan irányú, hogy az Ügyfél által a Társaság rendelkezésére bocsátott biztosítékok a továbbiakban a Társaság megítélése szerint nem elegendıek a
Társaság Ügyféllel szemben fennálló követeléseinek biztosítására, a pozíció fenntartása érdekében a Társaság az Ügyféltıl pótlólagos biztosítékot követelhet, vagy amennyiben az Ügyfél biztosítéknyújtási kötelezettségének határidıre nem tesz eleget, úgy a Társaság a pozíciókat likvidálhatja.