GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

7. hét

Előadás áttekintése Növényvédelem

Gyomszabályozás

A NÖVÉNYVÉDELEM INTERSPECIFIKUS SZEREPE A NÖVÉNYTERMESZTÉSBEN ÖKOLÓGIAI FELTÉTELEK BIOLÓGIAI ALAPOK NÖVÉNYVÉDELEM AGRO- TECHNIKAI ELEMEK Termésmennyiség Termésbiztonság Termésminőség

AKTUÁLIS NÖVÉNYVÉDELMI PROBLÉMÁK AZ INTEGRÁLT ŐSZI BÚZATERMESZTÉSBEN Gyomirtás Problémák, hibák gyomösszetétel radikális változása (ellenálló gyomok, kultúrgyomok) időjárás gyombiológiai hatásai (csírázás és fejlődésdinamikai anomáliák) helytelen szerválasztás, időzítés, alkalmazástechnika Betegségek elleni védekezés Problémák, hibák állományok kondíciójának jelentős romlása (min.techn., kevés és egyoldalú trágyázás stb.) új betegségek megjelenése (HTR, Septoria stb.) Fuzarium elleni védelem kórtani-biológiai korlátai helytelen szerválasztás, időzítés, alkalmazástechnika Kártevők elleni védekezés Problémák, hibák kisebb figyelem, látens és effektív veszteségek agrotechnikai hibák (vetésváltás, talajművelés stb.) indukáló hatása indokolt inszekticides csávázás hiánya helytelen szerválasztás, időzítés, alkalmazástechnika

AZ ELTÉRŐ IDEJŰ GYOMIRTÁSOK HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA GYOMBORÍTOTTSÁGÁRA ÉS RELATÍV TERMÉSÁTLAGÁRA

A GYOMSZABÁLYOZÁS LEHETŐSÉGEI A BÚZATERMESZTÉSBEN Termőhely - a tábla kultúrállapota - gyomfertőzöttség mértéke összetétele - külső gyomterhelés Biológiai alap - a fajta gyomkompetíciós képessége kezdeti fejlődési erély levélarchitektúra (canopy) Agrotechnika - vetésváltás - talajművelés - tápanyagellátás - vetéstechnológia Herbicidhasználat alkalmazási idő és hatóanyag - preemergens - őszi posztemergens - tavaszi posztemergens kétszikű: hormonbázisú hormon+egyéb szulfonilurea szulfonilurea+egyéb alkalmazástechnológia - kijuttatás eszköze, típusa - kijuttatás minősége

ŐSZI BÚZA GYOMIRTÁSA I. A gyomosodás mértéke (országos adatok) I. országos gyomfelvételezés (1950) 30 % II. országos gyomfelvételezés (1971) 20 % III. országos gyomfelvételezés (1985) 10 % IV. országos gyomfelvételezés (1997) 25 %

ŐSZI BÚZA GYOMIRTÁSA II. A gyomosodás mértékét befolyásoló tényezők: elővetemény talajművelés talaj típusa talaj kultúrállapota vetésidő vetést követő csapadékviszonyok fajta gyomkompetíciós képessége alkalmazott herbicid

Gyomfelvételezések ŐSZI BÚZA GYOMIRTÁSA III. 0 felvételezés - október november (csak csapadékos területen) I. felvételezés - március közepe-vége egyszikű gyomok II. felvételezés III. felvételezés - április eleje közepe kétszikű gyomok - hormonhatású szerrel könnyen irtható - hormonhatású szerrel nehezen irtható - április közepe vége vadzab

ŐSZI BÚZA GYOMVISZONYAINAK VÁLTOZÁSA AZ ORSZÁGOS GYOMFELVÉTELEZÉSEK ADATAI ALAPJÁN Gyomnövények Veszélyes gyomok 1950. 1970. 1988. 1996. Ebszikfű Matricaria inodora 44. 15. 1. 1. Parlagfű Ambrosia eliator 20. 12. 4. 2. Mezei acat Cirsium arvense 2. 3. 10. 3. Fehér libatop Chenopodium album 10. 5. 5. 4. Ragadós galaj Calium aparine 103. 30. 3. 5. Aprószulák Convolvus arvensis 1. 2. 2. 6. Nagy széltippan Apera spica-venti 37. 20. 6. 7. Szulákpohánka Bilderdíka convolvulus 7. 1. 11. 8. Napraforgó árvakelés Helianthus annus 157. 95. 12. 9. Vadrepce Sinapis arvensis 14. 7. 8. 10. Pipacs Papaver rhoeas 12. 8. 7. 11. Keleti szarkaláb Consolida orientalis 31. 39. 45. 12. Tyúkhúr Stellaria media 53. 16. 9. 13. Vadzab Avena fatua 87. 74. 19. 14. Porcsin keserűfű Polygonum aviculare 4. 10. 29. 15. Tarackbúza Elymus repens 22. 9. 18. 16. Szarkaláb Consolida regalis 9. 11. 22. 17. Tisztesfű Stachys annua 6. 4. 27. 18. Pásztortáska Capsella bursa-pastoris 56. 42. 14. 19. Vadkender Cannabis sativa 50. 47. 33. 20.

ŐSZI BÚZA LEGJELENTŐSEBB NYÁRELEJI GYOMFAJAI A 2007-2008. ÉVI ADATOK SZERINTI FONTOSSÁGI SORRENDBEN Gyomnövény magyar neve Gyomnövény latin neve Fsor 1947-53 1969-71 1987-88 1996-97 2007-2008 Borítási % Fsor Borítási % Fsor Borítási % Fsor Borítási % Fsor Borítási % Ebszékfű Tripleurospermum inodorum (L.) Schultz-Bip. 44 0,1081 15 0,3935 1 2,1760 1 2,8687 1 2,0445 Parlagfű Ambrosia artemisiifolia L. 20 0,3620 12 0,5788 4 0,9990 4 1,6331 2 1,9441 Nagy széltippan Apera spica-venti (L.) P. B. 37 0,1516 20 0,2866 6 0,9183 7 0,9777 3 1,8039 Mezei acat Cirsium arvense (L.) Scop. 2 1,5150 3 1,1483 10 0,6431 2 1,8400 4 1,5572 Ragadós galaj Galium aparine L. 103 0,0189 30 0,1708 3 1,1418 3 1,6961 5 1,2094 Apró szulák Convolvulus arvensis L. 1 5,5539 2 1,6339 2 1,1627 6 1,0316 6 1,1798 Mezei szarkaláb Consolida regalis S. F. Gray 9 0,8390 11 0,5798 22 0,2460 14 0,3845 7 1,0202 Pipacs Papaver rhoeas L. 12 0,6838 8 0,6299 7 0,8511 8 0,9236 8 0,9598 Tarackbúza Elymus repens (L.) Gould 22 0,3093 9 0,6079 18 0,2853 13 0,4285 9 0,6902 Szulákkeserűfű Fallopia convolvulus (L.) A. Löve 7 1,1115 1 1,6415 11 0,5861 10 0,6243 10 0,6557 Tyúkhúr Stellaria media (L.) Vill. 63 0,0627 16 0,3840 9 0,6937 11 0,5601 11 0,5631 Fehér libatop Chenopodium album L. 10 0,7692 5 1,0410 5 0,9291 5 1,2400 12 0,5580 Mezei árvácska Viola arvensis Murr. 40 0,1214 18 0,3375 15 0,3266 22 0,2080 13 0,5009 Pásztortáska Capsella bursa-pastoris (L.) Medic. 56 0,0722 42 0,1149 14 0,3299 19 0,2882 14 0,3917 Madárkeserűfű Polygonum aviculare L. 4 1,4344 10 0,5905 29 0,1756 17 0,3333 15 0,3651 Parlagi pipitér Anthemis arvensis L. 26 0,2158 28 0,2021 30 0,1496 21 0,2123 16 0,3110 Borostyánlevelű veronika Keleti szarkaláb Közönséges napraforgó Veronica hederifolia L. 101 0,0194 70 0,0443 21 0,2487 24 0,1770 17 0,3061 Consolida orientalis (J. Gay) Schrödinger 31 0,1779 39 0,1303 45 0,0599 15 0,3805 18 0,2850 Helianthus annuus L. 157 0,0059 95 0,0264 12 0,5400 12 0,5251 19 0,2696 Kék búzavirág Centaurea cyanus L. 3 1,4890 6 0,8874 31 0,1465 26 0,1662 20 0,2643

ŐSZI BÚZA TARLÓK LEGJELENTŐSEBB GYOMFAJAI A 2007-2008. ÉVI ADATOK SZERINTI FONTOSSÁGI SORRENDBEN Gyomnövény magyar neve Gyomnövény latin neve Fsor 1947-53 1969-71 1987-88 1996-97 2007-2008 Borítási % Fsor Borítási % Fsor Borítási % Fsor Borítási % Parlagfű Ambrosia artemisiifolia L. 13 1,4549 4 2,6263 1 3,7453 1 7,4200 1 6,4095 Közönséges búza Triticum aestivum L. 75 0,1071 36 0,1982 20 0,1616 116 0,0087 2 5,5559 Fehér libatop Chenopodium album L. 6 2,5177 3 3,2299 2 2,5365 2 3,8786 3 2,6376 Mezei acat Cirsium arvense (L.) Scop. 8 1,8851 9 1,3431 10 0,6472 4 1,8514 4 2,1591 Fakó muhar Kakaslábfű Setaria pumila (Poir.) R. et Sch. Echinochloa crus-galli (L.) P.B. Fsor Borítási % 3 5,8336 1 6,3686 6 0,8629 8 1,5149 5 2,0452 25 0,5617 8 1,4026 3 2,0239 3 1,8578 6 1,8020 Apró szulák Convolvulus arvensis L. 2 7,3838 5 2,6022 4 1,5977 9 1,3440 7 1,7823 Szőrös disznóparéj Ebszékfű Fenyércirok Amaranthus retroflexus L. 34 0,3254 17 0,5046 5 1,4630 7 1,5737 8 1,0694 Tripleurospermum inodorum (L.) Schultz-Bip. Sorghum halepense (L.) Pers. 43 0,2057 25 0,3551 7 0,8211 5 1,7407 9 1,0657 172 0,0092 25 0,1374 13 0,6385 10 1,0076 10 0,6557 Tarackbúza Elymus repens (L.) Gould 27 0,4558 12 0,9126 15 0,3509 14 0,6164 11 0,9316 Szulákkeserűfű Fallopia convolvulus (L.) A. Löve 12 1,6144 6 2,2870 8 0,7974 10 1,0277 12 0,9289 Madárkeserűfű Polygonum aviculare L. 4 5,8300 7 1,5373 13 0,4041 12 0,7395 13 0,7270 Csattanó maszlag Karcsú disznóparéj Pirók ujjasmuhar Datura stramonium L. 162 0,0119 87 0,0389 32 0,1118 15 0,5401 14 0,5534 Amaranthus chlorostachys Willd. Digitaria sanguinalis (L.) Scop. 109 0,0382 86 0,0395 19 0,1698 26 0,2371 15 0,4568 7 2,3328 27 0,3521 16 0,2684 20 0,3372 16 0,3803 Tarlóvirág Stachys annua L. 5 3,8129 2 4,0842 9 0,7294 6 1,6445 17 0,3794 Takarmányárpa Hordeum vulgare L. 121 0,0281 206 0,0046 104 0,0077 123 0,0080 18 0,3493 Zöld muhar Setaria viridis (L.) P. B. 1 7,8409 10 1,1560 38 0,0954 29 0,1981 19 0,3452 Varjúmák Hibiscus trionum L. 29 0,4230 24 0,3579 21 0,1597 28 0,2047 20 0,2956

SZÁNTÓFÖLDJEINK GYAKORLATILAG JELENTŐS GYOMFAJAI A 2007-2008. ÉVI ADATOK SZERINTI FONTOSSÁGI SORRENDBEN Gyomnövény magyar neve Gyomnövény latin neve Fsor 1947-53 1969-71 1987-88 1996-97 2007-2008 Borítási % Fsor Borítási % Fsor Borítási % Fsor Borítási % Parlagfű Ambrosia artemisiifolia L. 21 0,3926 8 0,8734 4 2,5724 1 4,7030 1 5,3300 Kakaslábfű Echinochloa crus-galli (L.) P.B. Fsor Borítási % 9 0,8557 1 3,7280 1 4,4192 2 3,9095 2 4,2542 Fehér libatop Chenopodium album L. 3 1,5319 3 2,0662 2 3,0816 4 2,8988 3 3,6635 Mezei acat Cirsium arvense (L.) Scop. 2 2,0031 7 1,1245 8 0,7090 5 1,8070 4 1,7724 Fakó muhar Setaria pumila (Poir.) R. et Sch. 7 1,1054 4 1,9544 7 0,7208 19 0,4872 5 1,6324 Apró szulák Convolvulus arvensis L. 1 7,9266 2 2,5144 5 1,9439 7 1,4532 6 1,4829 Szőrös disznóparéj Ebszékfű Csattanó maszlag Termesztett köles Karcsú disznóparéj Amaranthus retroflexus L. 17 0,5079 5 1,4658 3 3,0610 3 3,6290 7 1,4183 Tripleurospermum inodorum (L.) Schultz-Bip. 66 0,0657 26 0,2316 6 1,2984 6 1,5429 8 1,1634 Datura stramonium L. 177 0,0055 59 0,0619 19 0,3847 8 1,0694 9 0,9675 Panicum miliaceum L 199 0,0032 192 0,0045 23 0,2905 13 0,6027 10 0,9600 Amaranthus chlorostachys Willd. 105 0,0231 18 0,3948 13 0,5691 9 0,9435 11 0,9229 Nagy széltippan Apera spica-venti (L.) P. B. 56 0,0762 36 0,1435 14 0,4617 17 0,4896 12 0,9100 Tarackbúza Elymus repens (L.) Gould 27 0,2800 12 0,5065 20 0,3845 12 0,6483 13 0,8768 Fenyércirok Sorghum halepense (L.) Pers. 162 0,0119 94 0,0249 18 0,4040 11 0,8204 14 0,8213 Ragadós galaj Galium aparine L. 137 0,0103 50 0,0875 12 0,5858 10 0,8716 15 0,6169 Szulákkeserűfű Lapulevelű keserűfű Fallopia convolvulus (L.) A. Löve Persicaria lapathifolia (L.) S.F. Gray 14 0,7110 6 1,1441 11 0,6000 16 0,5210 16 0,5999 29 0,2524 16 0,3994 10 0,6060 15 0,5273 17 0,5798 Napraforgó Helianthus annuus L. 206 0,0030 119 0,0141 16 0,4245 18 0,4892 18 0,5514 Varjúmák Hibiscus trionum L. 25 0,2959 11 0,5093 17 0,4065 22 0,3838 19 0,5369 Mezei szarkaláb Consolida regalis S. F. Gray 19 0,4203 23 0,2905 40 0,1281 31 0,1973 20 0,5150

Herbicidkezelések ŐSZI BÚZA GYOMIRTÁSA IV. Preemergens kezelések kétszikű gyomok ellen kétszikű és egyszikű gyomok ellen Őszi posztemergens kezelések kétszikű gyomok ellen kétszikű és egyszikű gyomok ellen Tavaszi posztemergens kezelések kétszikű, hormonérzékeny gyomok ellen kétszikű, hormonrezisztens gyomok ellen kétszikű és egyszikű gyomok ellen egyszikű gyomok ellen vadzab ellen

ŐSZI BÚZA GYOMIRTÁSA V. Herbicidkezelések stresszhatása: helytelenül megválasztott időpont túladagolás (átfedés stb.) fajtaérzékenység

KALÁSZOSOKBAN ENGEDÉLYEZETT GYOMIRTÓ SZEREK I. Készítmény Hatóanyag Dózis l/kg/ha Actirob B (hatásfokozó adalékanyag) Agrocer 010 (tapadásfokozó) 100 % növényi olaj (repce) 1,0 SU szerekhez (Huszár, Sekator, Grodyl 75 WG) F. k. őszi búza őszi árpa rozs tav.i árpa zab tritikále fénymag Megjegyzés III. x x x x az alkalmazott szulfonilurea eng.okirata szerint 30 % etoxilált montánsav 1-1,5 III. x x x x x x x szántóföldi kultúrák növ.v. szereihez Agroxone 75 750 g/l MCPA (DMA) 0,8-1 I. x x x x x x x kölesben és rizsben is Ally 20 DF 20 % metszulfuron-metil 0,02-0,03 I. x x x vetésváltás korlátozás (1) Ally Max SX 143 g/kg metszulfuron-metil + 143 g/kg tribenuron-metil Ally Star (ikercsomag) Amega Antifoam (habzásgátló) 90 g Ally 20 DF + 0,9 l Starane 250 EC 480 g/l glifozát-izopropilamin só 0,028-0,035 I. x x x x x x 1 cs/3 ha I. x x x vetésváltás korlátozás (1) 3-5 III. x 36,6% szilikonolaj szántóföldi perm.: 1-3 ml/300l-600 l légi: 1-8 ml/100l Arrat 25 % tritoszulfuron + 50 % dikamba Arrat+Dash HC (ikercsomag III. x x x x x x x szántóföldi kultúrák növ.v. szereihez habzáscsökkentésre 0,2 I. x x x 3x0,8 l Arrat + 6x1 l Dash HC 0,2+0,5 I. x x x Athos 75 % szulfoszulfuron 0,013-0,026 I. x x Elymus repens és Apera spica-venti Aurora WG 50 % karfentrazon-etil 0,03-0,04 I. x x x x x Aurora 40 WG 400 g/l karfentrazon-etil 0,04-0,05 I. x x x x x Aurora Super SG 1,5 % karfentrazon-etil + 60 % mekoprop-p 1-1,2 I. x x Banvel 480 S 480 g/l dikamba (DMA-só) 0,2 I. x x x Biathlon 714 g/kg tritoszulfuron 0,05-0,07 I. x x x Biathlon Star 0,5 kg Biathlon + 3 l Star 0,05 +0,3 I. x x x Bromotril 25 SC 250 g/l bromoxinil 1-1,5 II. x Bromotril 40 EC 400 g/l bromoxinil 0,6-0,9 II. x

KALÁSZOSOKBAN ENGEDÉLYEZETT GYOMIRTÓ SZEREK II. Készítmény Hatóanyag Dózis l/kg/ha Cadence 70 WG 700 g/kg dikamba (nátrium só) 0,14 I. x x x Caliban 16,8 % propoxikarbazon-na + 1 % jodoszulfuron-metil-na + 8 % mefenpir-dietil Clinic 480 SL 480 g/l glifozát-izopropilamin só F. k. 0,25 I. x őszi búza őszi árpa rozs tav.i árpa zab tritikále fénymag Megjegyzés 3-5 III. x betakarítás előtti gyomosodás leküzdésére, ill. tarlókezelésben évelők ellen Cliophar 300 SL 300 g/l klopiralid 0,4-0,6 I. x x x x x fészekvirágzatúak ellen Colombus EC Cycocel 460 (regulátor9 80 g/l klopiralid + 2,5 g/l floraszulam + 144 g/l fluroxipir-meptil 1-1,5 II. x x x x x x sörárpában is felhasználható 460 g/l klórmekvát 1,5-2 I. x szárszilárdítás, növekedés csökkentés Dash HC 18,5 % metiloleát + 18,5 % metilpalmilát 0,2-0,4% SUszerekhez III. x x x x x x x az alkalmas szulfonilurea eng. okirata szerint Dezormon 600 g/l 2,4-D 1,2 I. x x x x x x x Dikamin 720 WSC 720 g/l 2,4-D 1-1,5 I. x x x x x x kivéve sörárpa DMA-6 66,8 % 2,4-D (DMA-só) 0,9-1,2 I. x x x x x x kivéve sörárpa Dominator 480 g/l glifozát-izopropilamin só + 150 g/l etoxilált zsíramin 2-6 III. x x x x x x x csak tarlókezelésre Duplosan DP 600 g/l diklórprop-p 1,5-2 I. x x x x x x Duplosan KV 600 g/l mekoprop-p 1,5 I. x x x x x x Ecopart SC 2 % piraflufen-etil 0,3-0,6 I. x Ecopart Duplo 7l Duplosan KV + 4 l Ecopart SC 11 ha/cs. I. x Esteron 60 850 g/l 2,4-D 0,6-0,8 I. x x x x x x kivéve sörárpa Extravon koncentrátum (hatásfokozó) 100 % etoxilált oktilfenol 0,025-0,05 III. x x x x x x az alkalmazott növ.v. szer eng.okirata szerint

KALÁSZOSOKBAN ENGEDÉLYEZETT GYOMIRTÓ SZEREK III. Készítmény Hatóanyag Dózis l/kg/ha Fozát 480 Frigate (hatásfokozó) Genius WG 480 g/l glifozát-izopropilamin só 820 g/l etilan TT-15 0,5 a növ.v. szerint 50 g/kg aminopiralid + 50 g/kg piroxszulam + 25 g/kg floraszulam + 50 g/kg kloquintocet-mexil F. k. őszi búza őszi árpa rozs tav.i árpa zab tritikále fénymag Megjegyzés 4-6 III. x x x x x x x csak tarlókezelésre x x x x x x x glifozát és SUherbicidekhez 0,2 (+adjuváns!) II. x x x a szalmának a gazdaságban kell maradnia! Glean 75 DF 75 % klórszulfuron 0,01-0,02 I. x vetésváltás korlátozás Glialka 480 Plus 480 g/l glifozát-izopropilamin só 4-6 III. x x x x x x x betakarítás előtti gyomosodás leküzdésére, ill. tarlókezelésben évelők ellen Glialka Star 360 g/l glifozát (K-só) 4-6 III. x betakarítás előtti gyomosodás leküzdésére, ill. tarlókezelésben évelők ellen Glyfos 480 g/l glifozát-izopropilamin só + 150 g/l etoxilált zsíramin Glyfos Dakar 748,4 g/kg glifozát-ammónium 1,5-2; 2,5-4 Glyphogan 480 SL 480 g/l glifozát-izopropilamin só 4-6,7 III. x x x x x x x csak tarlókezelésre 3-4 III. x x x x x x x vetés előtt, csírázás megindulásáig egy- és kétszikű, ill. évelő gyomok ellen tarlókezelésre 4-6 III. x x x x x x x csak tarlókezelésre Granstar 75 DF 75 % tribenuron-metil 0,01-0,025 I. x x x x x x Cirsium arvense Granstar Combi (ikercsomag) Granstar Super 50 SX 6x15 g Granstar + 4,8 l U-46 M Plus 750 SL 256 g/kg tribenuron-metil + 254 g/kg tifenszulfuron-metil 1 cs/6 ha I. x x x 0,04-0,06 I. x x x x x x Cirsium arvense Grodyl 75 WG 75 % amidoszulfuron 0,02-0,04 I. x x x x Galium aparine Harmony Extra 50 SX Harmony Extra 75 DF 333 g/kg tifenszulfuron-metil + 167 g/kg tribenuron-metil 25 % tribenuron-metil + 50 % tifenszulfuron-metil 0,03-0,04 I. x x x x x x 0,03-0,04 I. x x x x x x

KALÁSZOSOKBAN ENGEDÉLYEZETT GYOMIRTÓ SZEREK IV. Készítmény Hatóanyag Dózis l/kg/ha Herbaflex Huszár Huszár OD 500 g/kg izoproturon + 85 g/kg beflubutamid 5 % jodoszulfuron-metilnátrium + 15 % mefenpir-dietil 100 g/l jodoszulfuron-metilnátrium + 300 g/l mefenpirdietil F. k. 2 I. x őszi búza őszi árpa rozs tav.i árpa zab tritikále fénymag Megjegyzés 0,2 I. x Apera spica-venti, Cirsium arvense, Avena fatua 0,1 I. x Apera spica-venti, Cirsium arvense, Avena fatua Huszár Pack 3 kg Huszár + 15 l Mero 0,2 + Mero 1 l/ha I. x Apera spica-venti, Cirsium arvense, Avena fatua Hyspray (adalékanyag) Imperial 800 g/l etoxilált zsíramin sz.f. perm.: 1 l/ha; légi: 0,5 l/ha 6,25 g/l floraszulam + 452 g/l 2,4-D (észter) III. x x x x x x x az előírt dózisok 20-30%-os egyidejű csökkentésével 0,4-0,6 I. x x x x x x x kivéve sörárpa Izoron 500 SC 500 g/l izoproturon 2-3 I. x x x Jambol M Prim 800 g/kg MCPA 0,75-0,9 I. x x x x x x x Kapazin 480 g/l glifozát-izopropilamin só Lentipur 500 SC 500 g/l klórtoluron 2,8-3 I. x x Lintur 70 WG 66 % dikamba + 4 % triaszulfuron 3-6 III. x x x x x x x csak tarlókezelésre 0,12-0,15 I. x x x x x x vetésváltás korlátozás (1) Logran 20 WG 20 % triaszulfuron 0,035-0,075 I. x x x x x x Apera spica-venti, Vetésváltás korlátozás (1) Lontrel 300 300 g/l klopiralid 0,25-0,4 I. x x x x x x fészekvirágzatúak ellen Maton 600 600 g/l 2,4-D (észter) 0,7 I. x x x x x x MCPA-750 750 g/l MCPA (DMA) 0,8-1 I. x x x x x x rizs és köles kultúraában is Mecaphar 500 g/l MCPA (DMA) 1,5-2 I. x x x x x x Mecaphar 750 750 g/l MCPA (DMA) 0,8-1 I. x x x x x x rizs és köles kultúrában is Mecomorn 750 SL 750 g/l MCPA 0,8-1 U, x x x x x x rizs és köles kultúrában is

KALÁSZOSOKBAN ENGEDÉLYEZETT GYOMIRTÓ SZEREK V. Készítmény Hatóanyag Dózis l/kg/ha Medallon Premium Mero (hatásfokozó adalékanyag) F. k. őszi búza őszi árpa rozs tav.i árpa zab tritikále fénymag Megjegyzés 360 g/l glifozát 2-4-6 III. x x x x x x x csak tarlókezelésre 81 % olaj (repce/demetilált) 1 III. x x x x Sekator, Grodyl, Huszár adalékanyagaként Mextrol B 235 g/l bromoxinil 1-1,5 II. x Mezzo 20 % metszulfuron-metil Mezzo Forte gyomirtó szer Mist Control (elsodródást gátló) Moddus 250 EC (regulátor) Mustang Forte Mustang SE 75 g Mezzo +1 l Tandus 250 EC 2 % poliakrilamid-kopolimer 0,50% III, x x x x x x x 250 g/l trinexapac-etil 0,2-0,5 I. x 271 g/l 2,4-D (észter) + 10 g/l aminopiralid + 5 g/l floraszulam 6,25 g/l floraszulam + 452 g/l 2,4-D (észter) 1 (őszi) 0,8 (tavaszi) II. x x x x x x sörárpa is 0,4-0,6 I. x x x x x x x kivéve sörárpa Optica 600 g/l mekoprop-p (K-só) 1,5 I. x x x x x x kalászosokban engedélyezett egy h.a.-ot tartalmazó szerrel komb. Optica Trio 310 g/l diklórprop-p + 160 g/l MCPA + 130 g/l mekoprop-p 1,5-2 I. x x x x x x Pardner 22,5 % bromoxinil 1,0-1,5 II. x x x x x x x Pendigan 330 EC 330 g/l pendimetalin 4-6 III. x x x x x rizs kultúrában is Pointer Star 84 g Ally Max SX + 0,9 l Starane 250 EC 1 cs/3 ha I. x x x x x x x Protugan 50 SC 500 g/l izoproturon 2,5-3 I. x x x komb.: 2,4-D; MCPA; mekoprop Puma Extra 69 g/l fenoxaprop-p-etil + 75 g/l mefenpir-dietil Roundup Bioaktiv 480 g/l glifozát-izopropilamin só 0,8-1 I. x x x x x 2-3 (búza betak. Előtt) 4-6 (tarlókezelés) III. x x x x x x x betakarítás előtti gyomosodás leküzdésére, ill. tarlókezelésben évelők ellen

KALÁSZOSOKBAN ENGEDÉLYEZETT GYOMIRTÓ SZEREK VI. Készítmény Hatóanyag Dózis l/kg/ha Roundup Classic Roundup Classic Plus 480 g/l glifozát-izopropilamin só 2-6 tarlókezelés 4-6 betak. előtt 360 g/l glifozát (K-só) 2-6 tarlókezelés 4-6 betak. előtt (búza) Roundup Forte 540 g/l glifozát (K-só) 2,5-4 betak.előtt (búza) 1,5-4 tarlókezelés F. k. őszi búza őszi árpa rozs tav.i árpa zab tritikále fénymag Megjegyzés III. x x x x x x x betakarítás előtti gyomosodás leküzdésére, ill. tarlókezelésben évelők ellen III. x x x x x x x betakarítás előtti gyomosodás leküzdésére, ill. tarlókezelésben évelők ellen III. x x x x x x x betakarítás előtti gyomosodás leküzdésére, ill. tarlókezelésben évelők ellen Roundup GC 15 % glifozát-izopropilamin só 0,06-0,08 l/100 m 2 III. x x x x x x x Roundup Mega 550 g/l glifozát (K-só) 3-5 III. x x x x x x x betakarítás előtti gyomosodás leküzdésére, ill. tarlókezelésben évelők ellen Sekator 5 % amidoszulfuron + 1,25 % jodoszulfuron-metil-nátrium + 12,5 % mefenpir-dietil Sekator OD 100 g/l amidoszulfuron + 25 g/l jodoszulfuron-metilnátrium + 250 g/l mefenpirdietil Solar 200 g/l cinidon-etil 0,2-0,25 I. x Solar + Duplosan DP + Mezzo gyomirtó szer 2 l Solar +10 l Duplosan DP + 100 g Mezzo 0,3 I. x x x Cirsium arvense 0,15 I. x x x Cirsium arvense 0,2 + 1 +0,01 I. x Solution 97 % 2,4-D (DMA) 0,7 I. x x x x x x kivéve sörárpa Sylwet L-77 (tapadás fokozó) Star 84 % polialkilénoxid 16 % polipropilén 36 % fluroxipir-metilheptilészter 0,05-0,1 l/ha szf-ön 0,1-0,2 5 légi III. x x x x x x x 0,6-0,8 I. x x x x x x Starane 250 EC 36 % fluroxipir (észter) 0,6-0,8 I. x x x x x x aprószulák, sövényszulák

KALÁSZOSOKBAN ENGEDÉLYEZETT GYOMIRTÓ SZEREK VII. Készítmény Hatóanyag Dózis l/kg/ha Starane Super 100 g/l fluroxipir-metilheptilészter + 1 g/l floraszulam F. k. őszi búza őszi árpa rozs tav.i árpa 0,75-1,25 I. x x x x x x Stomp 330 33 % pendimetalin 4-6 III. x x x x x zab tritikále fénymag Megjegyzés Stomp Super 330 g/l pendimetalin 4-5 II. x x x x x rizs kultúrában is Sunflex 40 EC 400 g/l bromoxinil 0,8-0,9 II. x lomb.: MCPA, 2,4-D Syrius-N 500 g/l 2,4-D 1,3-1,5 I. x x x x x x kivéve sörárpa Taltos 450 WG Tandus 250 EC Tomigan 250 EC Total 355 g/kg kálium aminopiralid + 150 g/kg floraszulam 36 % fluroxipir-metilheptilészter 36 % fluroxipir-metilheptilészter 480 g/l glifozát-izopropilamin só Traton 33 SX 222 g/kg tribenuron-metil + 111 g/kg metszulfuron-metil Trend 90 (hatásfokozó adalékanyag) 0,033 II. x x x x x x 0,6-0,8 I. x x x x x x 0,6-0,8 I. x 2-6 III. x x x x x x x csak tarlókezelésre 0,035-0,04 I. x x x x x x Cirsium arvense 90 % etoxilált izodecil alkohol 0,10 % I. x x x x x x x szulfonil-karbamid típusú gyomirtó szerek hatásfokozására Trimmer 75 % tribenuron-metil 0,01-0,025 I. x x x x x x őszi búzában 5 g/l Trimmer + 0,2 l/ha Solar + 1,5 l/ha Duplosan DP komb. Trimmer Max 222 g/kg tribenuron-metil + 111 g/kg metszulfuron-metil Trimmer Trio 105 g Trimmer Max + 0,9 l Tomigan 250 EC 0,035-0,040 I. x x x x x x Cirsium arvense 1 cs/3 ha I. x x x x x x Cirsium arvense U 46 D-Fluid SL 500 g/l 2,4-D 1,3-1,5 I. x x x x x x kivéve sörárpa U 46 M Plus 750 SL 750 g/l MCPA (DMA) 0,8-1,0 I. x x x x x x rizs kultúrában is

KALÁSZOSOKBAN ENGEDÉLYEZETT GYOMIRTÓ SZEREK VIII. Készítmény Hatóanyag Dózis l/kg/ha F. k. őszi búza őszi árpa rozs tav.i árpa zab tritikále fénymag Megjegyzés Párhuzamos Import 480-Solo 480 g/l dikamba (DMA-só) 0,2 I. x x x Banvel 480 S Banvel 480 SL 480 g/l dikamba (DMA-só) 0,2 I. x x x Banvel 480 S Gramma-Solo (lejárt) 75 % tribenuron-metil 0,01-0,025 I. x x x x x x Granstar 75 DF Granstar 75 WG 75 % tribenuron-metil 0,01-0,025 I. x x x x x x Granstar 75 DF Growstart-R (lejárt) 75 % tribenuron-metil 0,01-0,025 I. x x x x x x Granstar 75 DF Puma Extra 69 g/l fenoxaprop-p-etil + 75 g/l mefenpir-dietil 0,8-1 I. x x x x x Puma Extra Ralon Super 69 g/l fenoxaprop-p-etil + 75 g/l mefenpir-dietil 0,8-1 I. x x x x x Puma Extra U 46 M 75 (lejárt) 750 g/l MCPA (DMA) 0,8-1,0 I. x x x x x x U 46 M Plus 750 SL

AZ ŐSZI BÚZA SZÁRBAINDULÁSÁT KÖVETŐEN ALKALMAZHATÓ HERBICID HATÓANYAGOK Egy nóduszig Két nóduszig Zászlós levél megjelenéséig Viaszérés kezdetén, betakarítás előtt 10-14 nappal Karfentrazon + tifenszulf.metil; Jodoszulf + amidoszulf + mefenpir dietil; Szulfoszulfuron Fluroxipir; Tribenuronmetil + fluroxipir; Tribenuronmetil + tifenszulf.metil Glifozát izopropilaminsó

ŐSZI BÚZA GYOMIRTÁSA I. A főbb hatóanyagcsoportok 1. A klasszikus hormonhatású anyagok: a./ fenoxi-ecetsavak (2,4-D, MCPA), b./ fenoxi-propionsavak (diklórprop-p, mekoprop-p), c./ piridiloxi-ecetsavak (fluroxipir), d./ aromás-karbonsavak (dikamba, klopiralid)- Ezen hatóanyagok nagy előnye, hogy a növényben a sejtosztódás fiziológiai mechanizmusába több ponton kapcsolódnak be inhibitorként, a hajtáscsúcs, gyökércsúcs, axiláris rügyek, valamint a nóduszok merisztéma régióiban fejtik ki hatásukat. Akkor hatnak amikor a gyomnövény gyors növekedési szakaszban van, pl. gyökérváltáskor, bokrosodáskor. Másik nagy előnyük, hogy rezisztenciatörő vagy rezisztenciát megelőző készítményekként használhatóak, a nagy rezisztencia-nyomással bíró szulfonilkarbamid hatóanyagok mellett. Az egyszikű gyomnövények szelektívek ezekre a hatóanyagokra, a kétszikű gyomfajok, mind a magról kelők, mind az évelők viszont rendkívül érzékenyek minden fenofázisukban. A 2,4-D, MCPA, diklórprop-p, mekoprop-p, dikamba klopiralid hatóanyagú készítmények felhasználása viszonylag behatárolt, a kalászosok bokrosodásának vége, szárba indulásának kezdete felhasználásuk végső időpontja. A fluroxipir hatóanyagú készítmények kijuttatásának időpontja független a kalászosok fenológiai állapotától. 2. Szulfonilkarbamid hatóanyagok (klórszulfuron, metszulfuron-metil, szulfoszulfuron, tifenszulfuron-metil, tribenuron-metil, amidoszulfuron, jodoszulfuron-metil-nátrium, triaszulfuron, tritoszulfuron) Acetolaktát-szintetáz működést gátló herbicidek (ALS gátlók). Az ide tartozó készítmények levélen, és gyökéren keresztül is hatékonyak, a gyomnövénybe bejutva a xylem és floem rendszerben egyaránt jól transzlokálódnak, az aminósav bioszintézisen keresztül a fehérje anyagcserét zavarják gátolván azok szintézisét. A szulfonilkarbamidok degradációját nagymértékben befolyásolja a talaj ph-ja, a hőmérséklet, és a készítmény vízoldékonysága. A talajba került szulfonilkarbamid detoxifikációja kétlépcsős folyamat, amelynek első fázisa a hidrolízis, majd ezt követi a molekula mikrobiológiai bontása. Elsősorban a kalászosokban előforduló magról kelő kétszikű gyomfajokat, valamint az évelő kétszikűeket irtják. A triaszulfuron, jodoszulfuron-metil-nátrium, szulfoszulfuron-metil-nátrium, szulfoszulfuron hatóanyagú készítmények ezen túlmenően a gabonákban károsító egyszikű gyomnövények ellen is hatékonyak.

ŐSZI BÚZA GYOMIRTÁSA II. 3. PROTOX-gátlók protoporfirinogén-ix-oxidáz inhibitorok (karfentrazon-etil, piraflufenetil, cinidon-etil) Hatásukra visszafordíthatatlanul károsodnak a sejtmembránok, lipidek, elpusztul a klorofill, elszárad a gyomnövény. Hátrányuk, hogy nem abszolút szelektívek, gyakorta apró tűszúrásszerű perzseléses foltokat okoznak a kalászosok levelein. Az ide tartozó hatóanyagok nagy előnye, hogy a hormonhatású szerekre toleráns gyomfajokat (pl. ragadós galaj, árvacsalán fajok, mezei árvácska, veronika fajok, poloskafű) jól irtják. Kijuttatásuknál fontos kritérium, hogy apró cseppekben jó permetlé borítással kell ezeket a készítményeket kipermetezni, amikor a kalászosok még nem fedik be a gyomnövényeket, és a gyomok sem túlfejlettek. Hatásuk kifejtéséhez a fény feltétlenül szükséges, nem hőmérséklet függőek, már 2-3 o C-on jól működnek. 4. Triazolpirimidin-szulfonanilid származékok (floraszulam, piroxszulam) A szulfonilkarbamidokhoz hasonlóan ezek a hatóanyagok is acetolaktát-szintetáz (ALS) gátló herbicidek. A floraszulam hatóanyag a kétszikűek ellen hatékony, a piroxszulam pedig a kalászosokban károsító nagy széltippan, parlagi ecsetpázsit, vadzab gyomfajok ellen alkalmazható. 5. Ariloxi-fenoxi-propionátok Acetil-koenzim-karboxiláz (ACC) gátlást okozó herbicidek. A xylemben és a floemben egyaránt jól transzlokálódnak, majd a merisztémákba akkumulálódnak, a növénybe jutva a zsír-sav-bioszintézist megakadályozzák, ennek következtében számos növényélettani folyamatban zavar támad. A fenoxaprop-p-etil hatóanyag speciális egyszikű irtó, kalászosokban nagy széltippan, parlagi ecsetpázsit, vadzab, kanári köles ellen eredményesen alkalmazható, önmagában kell kijuttatni, nem kombinálható más gyomirtó szerekkel. 6. Dimetil-karbamidok (izoproturon, klórtoluron) A növény anyagcseréjébe történő beavatkozás során a fotoszintézis folyamatában a Hillreakciót (a víz fotolízise) gátolják. Kalászosokban preemergensen, vagy korai posztemergensen kijuttatva elsősorban a nagy széltippan, parlagi ecsetpázsit ellen hatékonyak. Posztemergensen kijuttatás esetén a fenti gyomfajok 1-3 leveles korukban a legérzékenyebbek a készítményekre. Vadzab, és rozsnok fajok ellen nem hatékonyak.

Növényi kórokozók

AZ ŐSZI BÚZA LEGFONTOSABB BETEGSÉGEI Porüszög v. repülőüszög (Ustilago tritici) Kőüszög v. zsíros büdösüszög (Tilletia foetida) Törpeüszög (Tilletia contraversa) Szárrozsda v. fekete rozsda (Puccinia graminis) Levélrozsda v. vörösrozsda (Puccinia recondita) Sárga rozsda (Puccinia glumarum) Gabonalisztharmat (Erysiphe graminis) Fuzáriumos megbetegedések (Fusarium graminearum, F. Culmorum, F. avenaceum, egyéb Fusarium ssp.) Hópenész (Fusarium nivale) Torsgomba (Ophiobolus graminis) Korompenész (Mycosphaerella tulasnei) Szártőgomba (Cerosporella herpotrichoides) Szeptóriás levélfoltosság (Septoria tritici) Szeptóriás pelyvabarnulás (Septoria nodurom) Helmintospóriumos szártőbetegség és csírarothadás (Helminthosporium sativum) A kalászok szurokfoltossága (Dilophospore alopecuri, Dilophia graminis) Teljes és részleges kalászfehéredés Búzamozaik Árpa sárga törpülés vírusa (BYDV)

NÉHÁNY NAGYOBB GAZDASÁGI JELENTŐSÉGŰ GABONABETEGSÉG TERJEDÉSI MÓDJA Kórokozó Erysiphe graminis (gabona lisztharmat) magból, belsőfertőzés útján mag felszínéről A fertőzés történhet talajból talaj felszínéről növényi maradványokból fertőzött növényről, a szél útján * ** Fuzáriózis ** * * * ** Helminthosporium tritici-repentis * * * ** * (helmintospóriumos levélszáradás) Helminthosporium graminearum ** ** * (árpa levélcsíkoltsága) Helminthosporium teres * * * ** ** (árpa levélfoltosság) Helminthosporium sativum * * * ** ** (árpa tőgombája) Gäumannomyces graminis *** (torsgomba) Fusarium nivale (hópenész) * * ** * Septoria sp. * * ** ** Tilletia sp. (búza kőüszög) ** * Ustilago nuda (syn. U. tritici) *** (por-, vagy repülőüszög) Ustilago hordei (árpa fedettüszög) *** * *** leggyakoribb, esetleg kizárólagos; ** gyakori; * mellékes jelentőségű

AZ ŐSZI BÚZA FONTOSABB BETEGSÉGEI ÁLTAL ELŐIDÉZETT TERMÉSVESZTESÉG MÉRTÉKE Lisztharmat 2-20 % Levélrozsda 2-20 % Szárrozsda 5-35 % Szártőbetegségek 2-25 % Fuzárium 2-40 % Levélleszáradást okozó 2-35 % betegségek (HTR, Septoria)

A BETEGSÉGEK ELŐFORDULÁSÁT, ILL. A VÉDEKEZÉS SIKERÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ÁTTEKINTÉSE Elővetemény Negnevezés Fajtafogékonyság Kedvező időjárás Készítmények választéka Készítmények hatástartalma Legfontosabb hatóanyagok Biotróf kórokozók (lisztharmat, rozsdabetegségek) Monokultúra nem jelent veszélyt Fogékonyság döntő! Párás 15-20 o C körülmények, Hatékony készítmények választéka széles Hosszú (4-8 hét) Lisztharmat: kén, proquinazid, azolok, morfolinok, strobilurinok Rozsdabetegségek: azolok, strobilurinok Nekrotróf kórokozók (pirenofórás levélfoltosság, kalászfuzáriózis) Kukorica- vagy búzatarló nem megfelelő bedolgozása a kórokozóknak kedvez! Fogékonyságban számottevő különbség nincs, vagy nem ismert Kellő mennyiségű csapadék, 20-25 o C Kevesebb készítmény, kisebb hatékonyság Rövidebb (1-3 hét) DTR: strobilurinok, propikonazol, prokloráz Kalászfuzáriózis: azolok, karbendazim+mankoceb, tiofanát-metil+mankoceb

A BÚZA FONTOSABB LEVÉLLESZÁRADÁST OKOZÓ BETEGSÉGEI Károsító Septoria nodorum Septoria tritici Fertőzés feltétele Optimális környezet Min. 10 o C 20 o C, ismétlődő esők Min. 15 o C 15-25 o C, 90 % páratartalom HTR 5-35 o C 21-23 o C, szeles, változé-kony idő, búza elővetemény H. sativum Csírázás után meleg idő H. teres 2-27 o C, magas páratartalom 20 fölött, 16 óra levélnedvesség 15-20, magas páratartalom Inkub. idő 8-12 nap Védekezés időzítés EC 34/37 10-20 % fertőzési gyakoriságnál 4 hét 32/33 50 % fertőzés mérték a 4-5. levélen 3-4 32/37 Első tünetek nap 1 hét 30- Korán kezdve, a terjedésétől függően többször 8 nap 4 hét 32-50 % fertőzés mérték a 4-5. levélen

VÉDEKEZÉS AZ ŐSZI BÚZA BETEGSÉGEI ELLEN KÉMIAI VÉDEKEZÉS Csávázás védekezés a mag felületén terjedő betegségek ellen védekezés a mag belsejében terjedő betegségek ellen komplex védelem Állományvédekezés 2-3 nóduszos állapot (feltételes) - érzékeny fajta - betegségre hajlamosító időjárás - elővetemény - infekciós tünetek Kontakt hatású fungicidek kalászolás vége virágzás eleje (kötelező) - toleráns fajta - száraz időjárás kontakt hatású fungicidek - mérsékelt fertőzés - érzékeny fajta - csapadékos időjárás szisztemikus, széles hatásspektrumú fungicidek - erős fertőzés

Az őszi kalászosok csávázószereinek áttekintése (2009) Készítmény Hatóanyag Aktivitás Dózis (kg v. l/t) Biokoll E 15 % fehérje-cink komplex adalék 4 Cruiser 350 FS 350 g/i tiametoxam szisztémikus inszekticid 1 Dithane M-45 80 % mankoceb kontakt fungicid 2,5 ill. 1** Dividend 030 FS 30 g/i difenokonazol szisztémikus fungicid 2 Fungazil MLF 50 50 g/i imaza/il felszívódó fungicid 1,0-1,6* Indofil M-45 80 % mankoceb kontakt fungicid 2,5 ill. 1 ** Kinto Duo FS 20 g/i tritikonazo/ + 60 g/i prok/oráz szisztémikus fungicid 2,0 Lamardor 400 FS 250 g/i protiokonazol + 150 g/i tebukonazol szisztémikus fungicid 0,2 Manco 80 WP 80 % mankoceb kontakt fungicid 1 ** Maxim 025 FS 25 g/i fludioxonil kontakt fungicid 2 Maxim Star 025 FS 6,3 g/i ciprokonazol + 18,8 g/i fludioxonil kontakt és szisztémikus fungicid 1,5-2 Mospilan 70 WP 70 % acetamiprid szisztémikus inszekticid 1 Orius 5 FS 20 g/i tebukonazol + 30 g/i imazalil szisztémikus fungicid 1,0-1,5 Orius 6 FS 60 g/i tebukonazol szisztémikus fungicid 0,5 Panoctin 35 35 % guazatin kontakt fungicid 2-2,5 Panoctin Plus 30 % guazatin + 2 % imazalil kontakt és szisztémikus fungicid 2,5 Penncozeb Plus 80 % mankoceb kontakt fungicid 1 ** Premis 25 FS 25 g/i tritikonazol szisztémikus fungicid 1,5 Raxil 060 FS 60 g/i tebukonazol szisztémikus fungicid 0,5 Raxil Vital 15 g/i tebukonazol + 500 g/i tiram (TMTD) kontakt és szisztémikus fungicid 2 Romin 25 g/i flutriafol + 25 g/i tiabendazol szisztémikus fungicid 2 Semafor 20 ST 200 g/i bifentrin kontakt inszekticid 0,75 Signal 300 ES 315 g/i cipermetrin kontakt inszekticid 2 Thanol 58,5 % paraffinolaj + 6,5 % Triton X-45 adalék 3 Topsin-M 70 WP 70 % tiofanát-metil szisztémikus fungicid 1,5-2* Vitavax 2000 200 g/i karboxin + 200 g/i tiram (TMTD) kontakt és szisztémikus fungicid 2,5 Vitavax 200 F3 17 % karboxin + 17 % tiram (TMTD) kontakt és szisztémikus fungicid 2,5 Vondozeb Plus 80 % mankoceb kontakt fungicid 1 ** Megjegyzés:*: mankoceb hatóanyagú (csávázó) szerrel kombinálva kell alkalmazni **: benzimidazol-tartalmú csávázószerrel kombinációban

A KELLŐEN HATÁSOS CSÁVÁZÁS FELTÉTELEI: a teljes fedéshez elegendő mennyíségű csávázólé alkalmazása. A gyártók, forgalmazók és gépkereskedök ajánlásaiban nagy szórást lehet tapasztalni a csávázólé-mennyiség tekintetében: 5 litertől a 20-30 liter ajánlott lémennyiség is előfordul vetőmagtonnánként. A két szélsőérték közelítésének, illetve túllépésének kockázata az, hogy a kisebb lémennyiség egyenetlen fedést eredményez - különösen fejletlen csávázási technika mellett -, míg a túl nagy lémennyiség hatására csökken a csávázószerben adalékolt felületi feszültségcsökkentő anyag hatása, ezért a magfelszínén való megtapadás romlik. kívánt hatás; eléréséhez a csávázószer pontos adagolása elengedhetetlen. Amely készítménynél egyféle dózis van (pl. 2,0 l/t), ott csupán a pontos adagolás a fontos. Ahol azonban dózisintervallum van megadva, ott az alsó dózist csak abban az esetben szabad választani, ha a gabonatermesztés színvonala (talajművelés, vetéstechnológia, tarlóápolás stb.) általánosan jó, a technológiai optimumok megközelítőleg vagy jól tarthatók, a betegségek, kártevők számára az évjárat kedvezőtlen és a fajtahasználat tudatos. Ahol ezen körülmények nem (annyira) állnak fenn, vagy bizonytalansági tényezővel kell számolni (károsító előrejelzés, eddig még nem használt, új gabonafajta stb.) ott a magasabb dózis választása célszerű. Jelentós többletköltséget általában ez nem okoz. a csávázószer megfelelő megválasztása. A kontakt hatóanyagok általában széles hatásspektrumúak és ezért szinte minden, a mag felszínén átvihető és a talajból fertőző gomba faj ellen védelmet nyújtanak. Az azolok általában széles hatásspektrumúak, az üszögök, penészek, fuzáriumfajok, valamint sok esetben a keléskori kórokozók ellen hatá-suk megfelelő, de a drechslerás levélcsíkoltság és levélfoltosság ellen csak némelyikük (pl. az ímazalil, prokloniz és korában a tríazoxíd) elég eredményes. Bizonyos körülmények között - termésveszteséget nem okozva - egyes hatóanyagok késleltetik a kelést. A benzimidazolok szintén széles spektrumúak, hatásuk leginkább a fuzáriumfajokra, penészekre és a keléskori betegségekre jelentős. A karboxamidok főként az üszögfélékre, penészfajokra, mérsékeltebben a fuzáriumfajokra hatásosak, keléskori lisztharmatfertőzés ellen nem védenek. A csírázásra és a kelésre stimuláló hatásuk lehet.

BETEGSÉGEK ÉS HATÓANYAGOK A fungicides gabonacsávázás hatásosan és hatékonyan védhet általánosan: a csak vetőmaggal terjedő gombabetegségek (pl. por- vagy repülőüszög) ellen. a vetőmaggal terjedő és a talajból egyaránt fertőző gombabetegségek (pl. kő- vagy fedettüszög, törpeüszög, fuzáriózis, penicilliózis, egyéb penészek) ellen, valamint a talajból vagy gabona árvakelésekről a kelő állományt fertőző betegségek (pl. rozsda, lisztharmat, torsgomba, szártörő gomba) korai fertőzése ellen. A hatóanyag választék: kontakt hatású hatóanyagok csoportja, melynek tagjai a fludioxonil, guazatin, mankoceb, rézoxikinolát, tirám (TMTD) felszívódó hatóanyagok az azolok (triazolok és imidazolok): ciprokonazol, difenokonazol, dinikonazol, flutriafol, imazalil, ipkonazol, prokloráz, protiokonazol, tebukonazol, tetrakonazol, triazoxid, tritikonazol; benzimidazolok: benomil, fuberidazol, karbendazim, tiabendazol, tiafonát-metil; karboxamidok: karboxin.

NÉHÁNY HASZNOS TANÁCS Tartsuk szem előtt a kezelések gazdaságosságát. A betegségek fertőzési nyomása, a várható átvételi ár és a terméskilátások függvényében döntsünk. Ne feledjük, hogy a védekezés elhagyása párás, csapadékos viszonyok között többszörösen nagyobb terméskieséssel jár, mint aszályos körülmények között. A fungicides védekezés hatékonyságának fokozása érdekében használjuk ki az agrotechnikában rejlő lehetőségeket (fajta-ellenállóság, veszélyes elővetemények elkerülése, tarlómaradványok bedolgozása stb.). Optimális szintű tápanyagellátással tartsuk a növényeket jó kondícióban. Ezzel a fungicidek hatékonyságát is fokozhatjuk. Intenzív fertőzési nyomás esetén fogékony fajtánál válasszunk nagy hatékonyságú készítményt. A kezeléseket időzítsük pontosan. A megkésett, tűzoltásszerű védekezések jelentős hatáscsökkenéssel, terméskieséssel és minőségromlással járhatnak. A szereket ne használjuk az engedélyezettnél kisebb dózisban (fungicidrezisztencia-veszély, nem kielégítő hatékonyság!). Azol típusú gombaölő szerekkel alacsony hőmérsékleten (12 o C alatt) ne permetezzünk. A fungicideket lehetőleg szántóföldi géppel juttassuk ki, 250-300 liter vízzel hektáronként. Egyenletes fedettséget biztosító keresztréses fúvókákat alkalmazzunk, amelyekkel a védekezés hatékonysága jelentősen növelhető. Különösen a kalász esetében fontos az egyenletes permetlé-borítottság, mert a fungicid növényen belüli áramlása a kalászban igen kismértékű.

ŐSZI BÚZA FUNGICIDHASZNÁLATA (Debrecen) Termés, kg/ha 9000 8000 7000 6000 5000 5703 5658 száraz évjárat 6296 6036 6181 6142 6198 5916 Termés kg/ha 9000 8000 7000 6000 5000 6814 5058 átlagos évjárat 7852 7996 8035 6920 7211 7315 4000 4000 3000 Kontroll Mv Pálma 1x szűk 1x széles hat.sp. hat.sp. Fungicidhasználat Mv Emma 2x 2-3 nod.+vi r. 3000 Kontroll 1x szűk hat.sp. 1x széles hat.sp. Fungicidhasználat Mv Pálma Mv Emma 2x 2-3 nod.+vi r. 9000 8000 7663 csapadékos évjárat 8819 8913 8304 7844 7929 7348 Termés kg/ha 7000 6000 5000 6130 4000 3000 Kontroll Mv Pálma 1x szűk 1x széles hat.sp. hat.sp. Fungicidhasználat Mv Emma 2x 2-3 nod.+vi r.

NÖVÉNYVÉDELEM HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA* TERMÉSMENNYISÉGÉRE ÉS MINŐSÉGÉRE (Debrecen, 2002-2004) Megnevezés Termésmennyiség (kg/ha) Kontroll (növ.véd. nélkül) Növényvédelmi kezelések átlaga Legjobb növényvédelmi technológia 4408 5280 5775 Sikér (%) 33,42 35,81 38,44 Sikérterülés (mm) 7,3 5,0 4,3 Esésszám (sec) 381 368 369 VÉ 44,0 46,8 60,9 * évente 2-2 fajta ** évente 15-15 komplex növényvédelmi technológia

ELŐVETEMÉNY, TRÁGYÁZÁS ÉS NÖVÉNYVÉDELEM KÖLCSÖNHATÁSA AZ ŐSZI BÚZA TERMÉSMENNYISÉGÉRE (Debrecen, csernozjom talaj, 2004) Növényvédelem Extenzív Átlagos Intenzív Átlag Bikultúra (kuk.-búza) +127 +220 Ø 2437 2564 2657 2553 +635 +857 +4956 N opt +PK 7012 (150) 7647 (100) 7869 (100) 7509 (117) Trikultúra (borsóbúza-kuk.) +417 +427 Ø 6625 7042 7052 6906 +847 +1433 +1551 N opt +PK 7697 (50) 8544 (50) 9130 (50) 8457 (50)

Állati kártevők

AZ ŐSZI BÚZA FONTOSABB ÁLLATI KÁRTEVŐI ŐSSZEL KÁROSÍTÓK Talajlakó állati kártevők Gabonafutrinka lárvája (csócsároló) Gabonalegyek Bagolypille hernyója (mocskos pajor) Emlősök (rágcsálók) Madarak TAVASSZAL KÁROSÍTÓK Gabonafutrinka és lárvája Gabonalegyek Emlősök Madarak Szalmadarázs Vetésfehérítő bogarak (vörösnyakú és kéknyakú árpabogár) Levéltetvek Gabonapoloskák (osztrák, mór, szipoly) Szipolyok (vetési, osztrák, keresztes, gabona, széles)

LEVÉLTETVEK ELLEN ALKALMAZHATÓ KÉSZÍTMÉNYEK Márkanév Hatóanyag (koncentráció) Forg. kat. Dózis (l, g, kg/ha) ACTARA 25 WG 250 g/kg tiametoxám III. 0,08-0,1 BI 58 EC 400 g/i dimetoát II. 1 CYPERKILL 25 EC 250 g/l cipermetrin III. 0,15 CYTHRIN 250 250 g/l cipermetrin II. 0,15 DANADIM PROGRESS 40 % dimetoát II. 1 DECIS 2,5 EC 25 g/l deltametrin III. 0,3-0,4 DECIS MEGA 50 g/l deltametrin II. 0,15 DIMETOÁT JUBILEUM 400 g/l dimetoát II. 1 FENDONA 10 EC 10 % alfametrin II. 0,11-0,15 FURY 10 EC 100 g/l zeta-cipermetrin I. 0,075-0,1 FURY 10 EW 100 g/l zeta-cipermetrin I. 0,075-0,1 JUDO 5 g/l lambda cihalotrin + 100 g/l pirimikarb II. 1,25-1,5 KARATE 2,5 WG 25 g/kg lambda cihalotrin III. 0,3 KARATE ZEON 5 CS 50 g/l lambda cihalotrin III. 0,15-0,2 MOSPILAN 20 SP 20% acatamiprid II. 0,1-0,125 PENGE 10 EC 10 % alfametrín II. 0,1-0,15 PIRIMOR 50 WG 50 g/kg pirimikarb III. 0,25-0,3 PYRINEX 25 CS 250 g/l klórpirifosz II. 1,5 ROGOR L-40 EC 400 g/i dimetoát II. 1 SUMI-ALFA 5 EC 5 % eszfenvalerát II. 0,1-0,2 TALSTAR 10 EC 100 g/i bifentrin III. 0,1 TEPPEKI 50 WG 50 % flonikamid III. 0,14 TREB0N 10 F 10 % etofenprox III. 1

VETÉSFEHÉRÍTŐ BOGÁR KÁRTÉTELE AZ ALÁBBI SZEREKKEL SZABÁLYOZHATÓ Márkanév0,5 Hatóanyag (koncentráció) Forg. kat. Dózis (l, g, kg/ha) BI 58 EC 400 g/i dimetoát II. 1 BULLDOCK 25 EC 2,5 % béta-cíflutrin II. 0,3 CYPERKILL 25 EC 250 g/l cipermetrin III. 0,15 CYTHRIN 250 250 g/l cipermetrin II. 0,15 DANADIM PROGRESS 40 % dimetoát II. 1 DECIS 2,5 EC 25 g/l deltametrin III. 0,3-0,4 DECIS MEGA 50 g/l deltametrin II. 0,15 DIMETOÁT JUBILEUM 400 g/l dimetoát II. 1 FENDONA 10 EC (lárva ellen) 10 % alfametrin II. 0,11-0,15 FURY 10 EC 100 g/l zeta-cipermetrin I. 0,075-0,1 FURY 10 EW 100 g/l zeta-cipermetrin I. 0,075-0,1 JUDO 5 g/l lambda cihalotrin + 100 g/l pirimikarb II. 1,25-1,5 KARATE 2,5 WG 25 g/kg lambda cihalotrin III. 0,3 KARATE ZEON 5 CS 50 g/l lambda cihalotrin III. 0,15-0,2 NURELLE-D 50/500 EC 50 g/l cipermetrin + 500 g/l klórpirifosz I. PENGE 10 EC 10 % alfametrín II. 0,1-0,15 PYRINEX 25 CS 250 g/l klórpirifosz II. 1,5 ROGOR L-40 EC 400 g/i dimetoát II. 1 SHERPA 250 g/l cipermetrin III. 0,15 SUMI-ALFA 5 EC (lárva ellen is) 5 % eszfenvalerát II. 0,1-0,2 SUMMIDOG 25 EC 2,5 % béta-ciflutrin II. 0,3 TALSTAR 10 EC 100 g/i bifentrin III. 0,1 TREB0N 10 F (lárva ellen) 10 % etofenprox III. 1

AZ ŐSZI BÚZA TAVASZI KÁRTEVŐI ELLEN 2010-BEN ALKALMAZHATÓ INSZEKTICIDEK Szernév Hatóanyag Dózis (l, kg, g/ha,) Alkalmazhatóság ÉVI F.k. Actara 25 WG tiametoxám 80-100; 160 levéltetvek, gabonapoloska 14 III. BI 58 EC dimetoát 1 vetésfehérítő, levéltetvek 14 II. Bulldock 25 EC béta-cíflutrin 0,3 vetésfehérítő 7 II. Cyperkill 25 EC cipermetrin 0,15 vetésfehérítő, levéltetvek 10 III. Cythrin 250 cipermetrin 0,15 vetésfehérítő, levéltetvek 10 II. Danadim Progress dimetoát 1 vetésfehérítő 14 II. Decis 2,5 EC deltametrin 0,3-0,4 vetésfehérítő, levéltetvek 14 III. Decis Mega deltametrin 0,15 gabonapoloska, vetésfehérítő, levéltetvek 30 II. Dimetoát Jubileum dimetoát 1 vetésfehérítő, levéltetvek 14 II. Dimilln 25 WP diflubenzuron 0,3 gabonafutrinka nk III. Dursban 480 EC klórpirifosz 1,5 gabonafutrinka 35 I. Fendona 10 EC alfametrin 0,11-0,15 vetésfehérítő, levéltetvek, gabonafutrinka, -poloska 10 II. Force 10 CS teflutrin 0,5 gabonafutrinka nk II. Fury 10 EC zeta-cipermetrin 0,075-0,1 vetésfehérítő, levéltetvek 21 I. Fury 10 EW zeta-cipermetrin 0,075-0,1 vetésfehérítő, levéltetvek 28 I. Judo lambda cihalotrin + pirimikarb 1,25-1,5 vetésfehérítő, levéltetvek 28 II. Karate 2,5 WG lambda cihalotrin 0,3 vetésfehérítő, levéltetvek 28 III. Karate Zeon 5 CS lambda cihalotrin 0,15-0,2 vetésfehérítő, levéltetvek, gabonapoloska 28 III. Mospilan 20 SP acatamiprid 0,1-0,125 levéltetvek 35 II. Nomolt 15 SC teflubenzuron 0,5 gabonafutrinka 90 III. Nurelle-D 50/500 EC cipermetrin + klórpirifosz 0,5 vetésfehérítő 28 I. Penge 10 EC alfametrín 0,1-0,15 gabonapoloska, -futrinka, vetésfehérítő, levéltetvek 10 II. Pirimor 50 WG pirimikarb 0,25-0,3 levéltetvek 14 III. Pychlorex 480 EC klórpirifosz 1,5 gabonafutrinka 35 I. Pyrinex 25 CS klórpirifosz 1,5 gabonapoloska, vetésfehérítő, levéltetvek 56 II. Pyrinex 48 EC klórpirifosz 1,5 gabonafutrinka 60 I. Rogor L-40 EC dimetoát 1 vetésfehérítő, levéltetvek 14 II. Sherpa cipermetrin 0,15 vetésfehérítő 21 III. Sumi-Alfa 5 EC eszfenvalerát 0,1-0,2 vetésfehérítő, levéltetvek 14 II. Summidog 25 EC béta-ciflutrin 0,3 vetésfehérítő 7 II. Talstar 10 EC bifentrin 0,1 vetésfehérítő, levéltetvek 35 III. Teppeki 50 WG flonikamid 0,14 levéltetvek 28 III. Treb0n 10 F etofenprox 1 vetésfehérítő, levéltetvek 21 III.

Állományszabályozás

REGULÁTORHASZNÁLAT A BÚZATERMESZTÉSBEN (Pepó Péter, 2010) A regulátorhasználat célja a szárszilárdság javítása közvetetten kisebb mértékű infekció kedvezőbb gyökér-hajtás arány kedvezőbb HI (harvest index) passzív termésvesztés jobb minőség könnyebb betakaríthatóság A regulátorok csoportosítása és használata hatóanyag szerint CCC típusú regulátorok klórmekvát Cycocel 460 1,5-2,0 l/ha (1-2. nodus között) Stabilan SL 1,5-2,0 l/ha (1-2. nodus között) etilén-generátoros regulátorok [ CCC + etilen-generátoros regulátorok ] [régen = Phynazol, Terpal, Permazin]

Előadás összefoglalása Növényvédelem Gyomszabályozás A búza gyomnövényei, a gyomösszetétel változása A gyomosodást befolyásoló tényezők Gyomfelvételezés Integrált gyomszabályozás elemei Vegyszeres gyomirtás agronómiai feltételrendszere (szerek, alkalmazástechnológia, lehetőségek, veszélyek stb.) Növényi kórokozók A fontosabb növényi kórokozók, azok gyakorlati biológiája A növényi kórokozók kórképei, károsításuk Integrált védekezés elemei Vegyszeres növényvédelem a növényi kórokozók ellen (csávázás, állományvédelem) A vegyszeres védekezés feltételei, a hatékonyságot befolyásoló tényezők Állati kártevők A fontosabb állati kártevők, azok gyakorlati biológiája Az állati kártevők kórképei, károsításuk Integrált védekezés elemei Vegyszeres növényvédelem az állati kártevők ellen (csávázás, talajfertőtlenítés, állományvédekezés) A vegyszeres védekezés feltételei, a hatékonyságot befolyásoló tényezők Állományszabályozás A regulálás célja, fiziológiai alapjai Regulátorok csoportosítása A regulátorok használatának agronómiai feltételei, hatékonysága

Előadás ellenőrző kérdései Melyek az őszi búza integrált növényvédelmének legfontosabb elemei? Ismertesse az őszi búza gyomnövényeit, a gyomszabályozás rendszerét. Ismertesse az őszi búza betegségeit, az ellenük való védekezési eljárásokat, módszereket. Ismertesse az őszi búza állati kártevőit, az ellenük való védekezési eljárásokat, módszereket. Melyek a regulátorhasználat céljai és rendszere az őszi búzatermesztésben?

Előadás felhasznált forrásai Szakirodalom: Antal J. (szerk.): 2005. Növénytermesztéstan 1. A növénytermesztés alapjai. Gabonafélék. Mezőgazda Kiadó, Budapest Pepó Pé. (szerk.): 2008. Növénytermesztési praktikum 1. kötet. Egyetemi jegyzet, Debrecen Pepó Pé. Sárvári M.: 1999. Növénytermesztési alapismeretek. Egyetemi jegyzet, Debrecen Egyéb források: Balla L. (szerk.): 2002. Kalászosgabona-termesztés. Gazdálkodási Stratégia. Mezőgazda Kiadó, Budapest Antal J.: 2000. Növénytermesztők zsebkönyve. Mezőgazda Kiadó, Budapest Bocz E. (szerk.): 1992. Szántóföldi növénytermesztés. Mezőgazda Kiadó, Budapest Izsáki Z. Lázár L. (szerk.): 2004. Szántóföldi növények vetőmagtermesztése és kereskedelme. Mezőgazda Kiadó, Budapest Birkás M.: 2010. Talajművelők zsebkönyve. Mezőgazda Kiadó, Budapest További ismeretszerzést szolgáló források: Szakfolyóiratok témakörökhöz kapcsolódó publikációi - Növénytermelés - Agrokémia és Talajtan - Növényvédelem - Gyakorlati Agrofórum - Magyar Mezőgazdaság

KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET Következő előadás témája: Növényápolás. Öntözés. Betakarítás. Elsődleges feldolgozása a szemtermésnek. Előadás anyagát készítették: Dr. Pepó Péter, egyetemi tanár