Nők a sportban bizottság HAZAI HELYZET A NŐK SPORTJÁBAN Dr. Bukta Zsuzsanna Nők. Sport. Siker. MET-konferencia 2020. 02. 17.
A nők és a sport Nemzetközi szinten sokat kutatott (Pfister, Puig, Koivula, Metheny, IOC programok), hazai szinten csak a 2000-es évek óta (Földesiné, Gál, Bodnár, Béki) A nők részvétele a sportági versenyrendszerben, nők az olimpiákon A nők szerepének megítélése, nemi sztereotípiák az egyes sportágakban Női sportvezetők, képzés és pozitív diszkrimináció A nők a sportmédiában A női sportolás egészségügyi vetületei (pl. a terhesség és az élsport kapcsolata) Szexuális bántalmazás a sportban Interszexuális sportolók helye a sport versenyrendszerében
Mérföldkövek a nők és a sport viszonyában Az ókori görögök és a nők sportja Coubertin: az izzadtsággal, küzdelemmel járó versengés nem való nőknek 1920-as évek: Alice Milliat kezdeményezésére Women Olympic Games 1928-ban atlétika az olimpia programján Pállfy Paulina, az első férfi egyes tenisz magyar bajnok 1900 - indulhatnak, 1976 20%, Rio de Janeiro 45% Buenos Aires YOG, 50-50% Sydney 2000 súlyemelés, London 2012 boksz, Rio de Janeiro rögbi (50 km gyaloglás) 2020: kenu téli olimpia: északi összetettben csak 2026 Az első magyar nő 1928-ban indult el tőrvívásban 2016, Rio: egy kivételével csak női aranyérmes Kathrine Switzer: 1967-ben a Boston marathonon indult, nőknek csak 1972-től volt szabad hivatalosan indulni A női sportvezetők helyzete: Sydney Scoreboard Global Index Szimbolikus gesztusok: NFL, darts, vegyes versenyszámok
Nőies, férfias és kétnemű sportágak A sportágak tulajdonságainak a vizsgálata, nemi sztereotípiák vizsgálata (Metheny, 1967, Koivula 2001, Béki 2017) Számít a sportágak női szakágának elterjedtsége, médiában való láthatósága (labdarúgás kosárlabda) kétnemű sportágak: a szakágak száma megegyezik, elvi lehetősége minkét nemnek van a sportági létszámok kiegyenlítésére, nem kapcsolódnak hozzájuk férfias vagy nőies tulajdonságok Nőies sportágak (szakágak): ritmikus gimnasztika, szinkronúszás, műkorcsolya (torna, táncsport, testépítés és fitness) Férfias sportágak: jégkorong, birkózás, judo, súlyemelés, ökölvívás, harcművészetek, technikai sportok labdarúgás
A nők a sportban bizottság 2018-as felmérése Online kérdőív 2018 március-december között Valamennyi hazai sportági szövetségnek kiküldésre került (89 felkért szervezet) a MOB által 59 válasz érkezett (64%) Összesen 426 ezer igazolt sportoló, ebből 118 ezer nő a hazai igazolt sportolók nagy része, a jelentősebb sportágakat magába foglalja Excel alapú feldolgozás Telefonos egyeztetés bizonyos adatok esetén Elemzési szempontok: kétnemű, férfias, nőies sportágak, labdarúgás, kiemelt sportágak,
Részvételi adatok A jelentős kétnemű sportágakban az nők aránya 40-45%-os 70% Labdarúgás: 47,29% 6,4% női igazolt, amely kb. 10 60% ezer női labdarúgót jelent 52,71% 50% 39,24% férfi A csapatsportágak 40% sorrendje: röplabda, nő 30% kézilabda, kosárlabda, vízilabda, 60,76% jégkorong 20% (szinte teljes mértékben a kontaktus 10% nő mennyiségének és intenzitásának a 0% sorrendje) Igazolt up sportolók aránya - labdarúgás nélkül Igazolt sportolók aránya - labdarúgás nélkül A nőies sportágakban magasabb a nők aránya, mint a férfias sportágakban a férfiaké Az utánpótlás korúak összes igazolt között csak utánpótlás magasabb a lányok aránya a szabadidősportban ez fordítva van férfi
Edzők és közreműködők 90% 87,60% 80% 77% 71,15% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% Alapvetően gyengébb a nők aránya mindkét csoportban, 50,42% mint ugyanabban a sportágban az 45,00% igazolt sportolóké 39% 39% 37% Az utánpótlás-nevelésben 32% dolgozó edzők aránya várakozásainkkal ellentétben 24% nem jobb, mint 22% a felnőttekkel dolgozóké (bár a két csoport nem 15% különül el élesen) 11,72% 10% 3,33% A közreműködők szerepköre nagyon eltér az egyes sportágakban további kutatást érdemel, nőies sportok férfias sportok kétnemű sportok hogy ezeket a szerepeket mely tulajdonságok jellemzik összes igazolt leginkább edzők up edzők közreműködők sportvezetők 0%
Női edzők a magyar sportban 8 A női edzők aránya a legtöbb sportágban hasonló, mint a női résztvevők aránya A kétnemű sportágak közül a tollaslabdában és az úszásban van jelentősen több nő 40% körüli az edzők aránya kézilabdában, kosárlabdában, röplabdában A női részvételhez képest kevés nő: atlétika, kajak-kenu, kerékpár, evezés, vívás KEP: 193 fő/17 nő (8,8%) MET tagság: 20% nő
Nők sportvezetői pozíciókban Nemzetközi tendenciák: Sydney Scoreboard Global Index (nemzeti olimpiai bizottságok és nemzeti szövetségek, valamint a NOB és a nemzetközi sportszövetségek vezető testületeinek nem arányai) nemzeti olimpiai bizottságok elnökségeiben 16,6%, nemzetközi szövetségekben 18% a nők aránya (női elnök csak 8%) A hazai arányok is hasonlóak, elnöki szerepben még kevesebben (csak egyetlen, marginális olimpiai sportágban nő az elnök, 14% az elnökségekben az arány Nőies sportágakban sincsenek női vezetők! Nem nő az elnök, a vezető testületben a nők száma/aránya nem éri el a kritikus tömeget! Jelentős sportágakban nincs nő a döntéshozatalban (kosárlabda, vízilabda, judo, birkózás)
Összegzés Nők aránya a magyar sportban Sportvezetők Az igazolt sportolók számát tekintve a kétnemű sportágak kiegyenlítettek, bár néhány kivételtől eltekintve Közreműködő a férfiak mindenhol többen vannak Az edzők és közreműködők száma ezekben a sportágakban Utánpótlás edző is elmarad a részvételi arányoktól A női sportvezetők száma és aránya nagyon alacsony, még a kiegyenlített Edző sportágakban is, kvóta vagy szabályozás csak elvétve próbál ezen a helyzeten segíteni Igazolt utánpótlás sportoló További kutatási irányok: női karrierutak a sportban, kulturális különbségek a sportági részvételben, a Igazolt sportoló közreműködői szerepek és a nemi szerepek összefüggései, a szabadidősport fogyasztás és a női részvétel összefüggései Férfi Nő 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
Köszönöm szépen a figyelmet! Bukta.zsuzsanna@ppk.elte.hu 11