I. Évközben lépett hatályba a 2014. évi XXV törvény, amely többek között a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényt az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényt módosította Adótv-i mód. I-II-III.rész 2014. 08.04. 1. A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása 1.1. Hatályba lépett: 2014. július 4-én. 1.2. Értelmező rendelkezések Azonos vagy hasonló tevékenység [Tao.tv. 4. -ának új 1. pontja] A módosítás szerint az adókedvezmény az Európai Bizottság jóváhagyása alapján vehető igénybe, ha az adózó a kérelem benyújtását megelőző két évben azonos vagy hasonló tevékenységet szüntettet meg az EGT területén, vagy tervezi, hogy a beruházás befejezését követő két éven belül ilyen tevékenységet szüntet meg. A módosítás ehhez kapcsolódóan meghatározza az azonos vagy hasonló tevékenység fogalmát az uniós szabályokkal összhangban a következők szerint: azonos vagy hasonló tevékenység a fejlesztési adókedvezmény iránti kérelem, illetve a bejelentés benyújtásának időpontjában hatályos TEÁOR szerint ugyanazon szakágazatba sorolt tevékenység. Induló beruházás [Tao.tv. 4. -ának új 17/a. pontja] Általában az adózó induló beruházásához vehet igénybe adókedvezményt. A kijelölt térségekben megvalósuló beruházás esetében nagyvállalkozás kizárólag új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházáshoz vehet igénybe adókedvezményt. Ehhez kapcsolódik az induló beruházás fogalma, mely szerint az a beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény bővítését, a létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékekkel történő bővítését vagy a meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának lényegi átalakítását eredményezi, valamint az olyan létesítmény eszközeinek eladótól független, harmadik fél beruházó általi felvásárlása, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna. Önálló környezetvédelmi beruházás [Tao.tv. 4. -ának új 28. pontja] A módosítás jogtechnikai jellegű pontosításként meghatározza az önálló környezetvédelmi beruházás fogalmát. Ez szerint önálló környezetvédelmi beruházás az a beruházás, amely kizárólag a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény szerint = a környezet igénybevételének, terhelésének és szennyezésének csökkentését, károsodásának megelőzését, a károsodott környezet javítását, helyreállítását, = az emberi egészség védelmét, az életminőség környezeti feltételeinek javítását, = a természeti erőforrások megőrzését, fenntartását, az azokkal való ésszerű takarékos és az erőforrások megújulását biztosító gazdálkodást szolgálja.
2 Szabad vállalkozási zóna [Tao.tv. 4. -ának 31. pontja] A módosítás pontosítja a szabad vállalkozási zóna fogalmát. Ez szerint a térség fejlődése érdekében, a Kormány által kijelölt, térségi gazdaságfejlesztő szervezet által koordinált közigazgatási határokkal, illetve helyrajzi számokkal lehatárolt, a fejlesztés szempontjából együtt kezelt térség továbbra is szabad vállalkozási zónának minősül, azzal, hogy a fejlesztési adókedvezmény iránti kérelem, illetve bejelentés benyújtásának időpontjában kell a beruházás helyszínének ilyen térségnek minősülnie. Új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás [Tao.tv. 4. -ának új 36. pontja] A fogalom lényegében megegyezik az induló beruházás fogalmával, azzal a feltétellel, hogy az új vagy a megvásárolt eszközökkel végzett tevékenység nem minősül az adott létesítményben a korábban végzett tevékenységgel azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységnek. 1.3. Fejlesztési adókedvezmény 1.3.1. Az adózó adókedvezményt vehet igénybe [Tao.tv. 22/B. -ának (1) bekezdése és új (1a) bekezdése] A módosítás szerint a korábbitól eltérően nem vehető igénybe adókedvezmény a szélessávú internet-szolgáltatást, az energiahatékonyságot szolgáló beruházásra. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a törvényben nevesített beruházás olyan induló beruházásnak minősüljön, amelyet kis- és középvállalkozás valósít meg, vagy Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl vagy Nyugat-Dunántúl régióban nagyvállalkozás valósít meg, Közép-Magyarország kormányrendeletben meghatározott támogatható településein nagyvállalkozás valósít meg. 1.3.2. Az adókedvezmény igénybevételének feltételei [Tao.tv. 22/B. -ának (2)-(3) bekezdése és új (2a)-(2b) bekezdése] A korábbi szabályozásnak megfelelően az adókedvezményt az adózó a Tao.tv. és a kormányrendelet előírásai alapján maga állapítja meg. A módosítás szerint azonban abban az esetben, ha az adókedvezmény igénybevétele az Európai Bizottság jóváhagyásához kötött, az adózó az adókedvezményt a Kormány Európai Bizottság határozatán alapuló határozata alapján, a határozatban meghatározott feltételek szerint veheti igénybe. A Kormány a határozatot az adózó kérelmére, a kérelemben bemutatott fejlesztési program alapján hozza meg, feltéve, hogy a fejlesztési program és a kérelem megfelel a Tao.tv.-ben és a kormányrendeletben meghatározott valamennyi feltételnek. Az adókedvezmény jellemzően bejelentés, illetve az Európai Bizottság jóváhagyásához kötött beruházások esetében a Kormány Európai Bizottság határozatán alapuló határozata alapján vehető igénybe. Ilyenek, amennyiben a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás meghaladja azt az összeget, amelyet ugyanazon településen, egy jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó elszámolható költségű beruházás kaphat, kis- és középvállalkozás által a Közép-Magyarországi régióban (ide nem értve a támogatható településeket) megvalósított beruházáshoz igényelt összes állami
3 támogatás jelenértéken, beruházásonként meghaladja a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget, a mezőgazdasági termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházás elszámolható költsége jelenértéken meghaladja a 25 millió eurónak megfelelő forintösszeget, vagy ha az igényelt állami támogatás jelenértéken több mint 12 millió európai megfelelő forintösszeg, az adózó a kérelem benyújtását megelőző két naptári évben azonos vagy hasonló tevékenységet szüntetett meg az EGT területén, vagy tervezi, hogy a beruházás befejezését követő két naptári éven belül ilyen tevékenységet szüntet meg. A fejlesztési adókedvezményre vonatkozó kérelmet a benyújtást, hiánypótlás esetén a hiánypótlást követő 90 napon belül kell elbírálni. A módosítás szerint a határozathozatalra nyitva álló határidő egy alkalommal 60 nap helyett 90 nappal meghosszabbítható. A kérelem elbírálását megelőzően a miniszter köteles az Európai Bizottság engedélyét kérni az Európai Bizottság jóváhagyásához kötött kérelmek esetében. A bejelentés, illetve a kérelem benyújtásának késedelmes teljesítése esetén igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet. Ez azt is jelenti, hogy az adózó elveszti a fejlesztési adókedvezményre vonatkozó jogosultságát, ha a beruházás megkezdését követően nyújtja be a bejelentést vagy a kérelmet. A fejlesztési adókedvezmény a kérelem, a bejelentés benyújtásakor hatályos rendelkezéseknek megfelelően vehető igénybe. A módosítás szerint a miniszter köteles a kormányrendeletben meghatározott szabályok szerint közzétenni a fejlesztési adókedvezményben részesült adózók egyes adatait. 1.3.3. Kis- és középvállalkozások adókedvezménye [Tao.tv. 22/B. -ának (14) bekezdése] A jelenértéken legalább 500 millió forintértékű, kis- és középvállalkozás által megvalósított beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének feltételei kedvezőbbé váltak. Ezen jogcím esetében ugyanis az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő négy adóévben az adózó választása szerint a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát vagy az évesített bérköltséget növelje. A módosítás hatálybalépése után a kisvállalkozásnak 20 fő helyett legalább 10 fővel, a középvállalkozásnak 50 fő helyett legalább 25 fővel szükséges növelni a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát a foglalkoztatotti létszámfeltétel választása esetén. Az évesített bérköltség növelésének választása esetén is enyhülnek a feltételek. Az évesített bérköltségnek a kisvállalkozásnál az adóév első napján érvényes minimálbér adóévre számított összegének ötvenszerese helyett huszonötszörösével, középvállalkozásnál a százszorosa helyett ötvenszeresével kell meghaladnia a beruházás megkezdését megelőző adóév vagy az adózó választása szerint a beruházás megkezdését megelőző három adóév évesített adataiból számított számtani átlagnak megfelelő évesített bérköltséget. 2. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása Időszakos elszámolású ügyletek A 2013. évi CC. törvény 2014. július 1-jei hatállyal módosította az Áfa-tv. 58. -át. Jelen törvény visszaállította a módosítás előtti állapotot. Továbbra is az ellenérték megtérítésének esedékességéhez kapcsolódhat az adófizetési kötelezettség, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik.
4 II. Évközben lépett hatályba a 2014. évi XXXIII. törvény, amely többek között a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényt, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényt, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényt módosította. 1. Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása 1.1. Kamatjövedelem [Szja.tv. 65. -ának (6) bekezdése] A rendelkezés kiegészült azzal, hogy nem kell kamatjövedelmet megállapítani abban az esetben sem, amikor a kollektív befektetési forma részalapja által kibocsátott értékpapírt ugyanezen kollektív befektetési forma másik részalapja által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírra váltják át. Ilyen esetben a megszerzett részalap értékpapírjának megszerzése fordított értékként a visszaváltott részalap értékpapírjának a megszerzésére fordított értéket kell figyelembe venni. 1.2. A lakáshoz kapcsolódóan adómentes [Szja-tv. 1. számú mellékletének 2.7. pontja, és 9.3.2. pontja] A módosítás pontosítja a lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességére vonatkozó feltételeket. Kiegészíti a rendelkezést azzal, hogy a rendelkezések alkalmazásában a pénzügyi vállalkozástól lakáscélú felhasználásra felvett hitel a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől felvett hitellel egy tekintet alá esik. A módosítás biztosítja, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatás adómentes legyen abban az esetben is, ha a támogatást olyan hitel törlesztéséhez, visszafizetéséhez adja a munkáltató, amelynek felhasználásával megszerzett lakás a támogatás folyósításakor már nincs a munkavállaló tulajdonában, de a szerzéssel kapcsolatos hitel törlesztése még terheli a magánszemélyt. Ennek érdekében az adómentességet igazoló okiratok felsorolása kiegészül azzal, hogy ilyen esetben a méltányolható lakásigény igazolására a méltányolható lakásigény korábbi vizsgálatáról szóló okirat másolata, illetve ennek hiányában a hitel folyósításának időpontjára vonatkozóan a magánszemély nyilatkozata és a méltányolható lakásigényt alátámasztó irat is elfogadható (utólag rekonstruálható a hitellel finanszírozott lakás tekintetében a méltányolható lakásigénynek való megfelelés). Fontos része a módosításnak, ha a munkáltató nem rendelkezik az Szja-tv.-ben vagy a kapcsolódó miniszteri rendeletben meghatározott igazolásokkal, a lakáscélú munkáltatói támogatás 20 százalékkal növelt összegben a támogatásban részesült magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül. Ezen jövedelem megszerzésének időpontja a támogatás folyósításának évét követő év május hónapja, lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületeinek növeléséhez és korszerűsítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május hónapja. A lakáscélú munkáltatói támogatásra vonatkozó fenti módosítások 2014. január 1-jétől visszamenőlegesen alkalmazhatók, ha azok a magánszemélynek kedvezőbbek. 1.3. Szja-tv. 11. számú melléklete [IV. rész 13. pontja] A módosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy az egyéni vállalkozó is elszámolhassa költségként a munkavállalójának lakáscélra adott vissza nem térítendő támogatás összegét.
5 1.4. Hatálybalépés: a kihirdetést követő nap: 2014. július 15-e. 2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása 2.1. Az adózás előtti eredményt csökkenti [Tao.tv. 7. -a (1) bekezdésének h) pontja] A módosítás kedvezményezett részesedéscsere esetén adóhalasztást tesz lehetővé a nem realizált árfolyamnyereség elszámolásánál is azzal, hogy ideérti a kivezetett részesedés kapcsán a kedvezményezett részesedéscsere során a Tao.tv. 8. -a (1) bekezdésének dzs) pontjának b) alpontja alapján elszámolt összeget is. 2.2. Az adózás előtti eredményt növeli [Tao.tv. 8. -a (1) bekezdésének t) pontja] A módosítás az 1. pontban leírtakból következik. 2.3. Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítása [Tao.tv. 18. -ának (3) bekezdése] A módosítás szerint nem kell alkalmazni a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árakra vonatkozó rendelkezéseket azokban az esetekben sem, amikor egy adózó a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban álló állam vagy önkormányzat részére ingyenesen, jogszabályban meghatározott kötelezettségnek megfelelően ad át eszközt (ideértve a beruházást is), továbbá visszafizetési kötelezettség nélkül adott juttatást, támogatást. 2.4. Átmeneti rendelkezés szerint az 1. és 2. pont szerinti módosítás a 2014. adóévre az adózó választása szerint alkalmazható, a 3. pont a 2013. adóév vonatkozásában is alkalmazható. 2.5. Hatálybalépés a kihirdetést követő napon: 2014. július 15-e. 3. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása 3.1. Különös szabályok [Áfa-tv. új 45/A. -a] A 2008/8/EU tanácsi irányelvvel összhangban a nem adóalany részére nyújtott távközlési, műsorszolgáltatási és elektronikus szolgáltatás teljesítési helyét egységesen az igénybevevő letelepedése, lakóhelye szerint állapítja meg. A kiegészítő rendelkezés részletezi, hogy mi minősül a törvényi előírás alkalmazásában elektronikus úton nyújtott szolgáltatásnak. A rendelkezéseket azon ügyletek esetében kell először alkalmazni, amelyek teljesítési időpontja 2015. január 1. napjára esik vagy azt követi. Amennyiben az ide tartozó szolgáltatásokra nyújtott előleg jóváírásának, kézhezvételének időpontja 2015. január 1. napját megelőző napra esik, az előleg jóváírására, kézhezvételére tekintettel fizetendő adót a 2015. január 1. napját megelőzően hatályos szolgáltatás teljesítési helyére vonatkozó szabályok alapján kell megállapítani.
6 Ha a szolgáltatás nyújtás teljesítési időpontja 2015. január 1. napjára esik vagy azt követi, amelyhez kapcsolódóan 2015. január 1. napját megelőzően előleget fizettek,az ügylet teljesítési időpontjában a szolgáltatást nyújtó adófizetési kötelezettsége az adóalapnak az előleg adót nem tartalmazó összegével csökkentett része után keletkezik. 3.2. Fordított adózás [Áfa-tv. 142. -a (1) bekezdésének j) pontja] Az új előírás szerint a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti a 6/B. számú mellékletben felsorolt termékek (acélipari termékek) értékesítése esetén, amennyiben az nem tartozik a használt ingóságokra, műalkotásokra, gyűjteménydarabokra és régiségekre vonatkozó különös rendelkezések hatálya alá. Az új előírást azon ügyletek esetén kell először alkalmazni, amelyek teljesítési időpontja 2015. január 1. napjára esik vagy azt követi. Nem alkalmazható az új előírás, ha a teljesítés időpontja 2015. január 1. napjára esik vagy azt követi, ha a beszerző adóalanynak a fizetendő adót 2015. január 1. napját megelőzően kellene megállapítania. Amennyiben az ide tartozó termékértékesítéshez fizetett előleg jóváírásának, kézhezvételének időpontja 2015. január 1. napját megelőző napra esik, az előleg jóváírására, kézhezvételére tekintettel fizetendő adót az ügyletet saját nevében teljesítő adóalany fizeti, a termék beszerzőjének adófizetési kötelezettsége az adóalapnak az előleg adót nem tartalmazó összegével csökkentett része után keletkezik. 3.3. Az 1. pontban említett különös szabályhoz kapcsolódóan módosult az Áfa-tv. XIX. Fejezetének a címe: a 252. -ának (1)-(2) bekezdése, amelyhez új alcím is kapcsolódik, a 253. -a kiegészült (3)-(4) bekezdéssel, továbbá új alcímmel és 253/A. -sal, új alcímmel és 253/B -sal. A Közösség területén nem letelepedett adóalanyra vonatkozó különös szabályok [Áfa-tv. 252. -ának új (1)-(2) bekezdése] A 2008/8/EK tanácsi irányelv értelmében az a Közösség területén kívül letelepedett adóalany, aki (amely) a Közösség területén kizárólag távközlési, műsorszolgáltatási és elektronikus szolgáltatást nyújt, adófizetési kötelezettségét un. egyablakos rendszer segítségével vallhatja be és fizetheti meg. Az egyablakos rendszerbe a Közösségen kívül letelepedett adóalany a választása szerinti tagállamban regisztrálhat. A módosítás szerint a Közösségen kívüli adóalany a szolgáltatásnyújtás Közösség területén történő megkezdését megelőzően kérelmezheti, hogy őt az állami adóhatóság ilyen minőségben állományba vegye. Abban az esetben, ha az adóalany nem belföldön, hanem a Közösség másik tagállamában regisztrált az egyablakos rendszerben, az előzetesen felszámított adót a belföldön nem letelepedett adóalanyokra vonatkozó különös (XVIII. Fejezet) adóvisszatérítési szabályok alapján jogosult visszakapni. Belföldön letelepedett adóalanyra vonatkozó különös szabályok [Az Áfa-tv. új 253/A. -a] A 2008/8/EK tanácsi irányelv értelmében az a Közösség területén letelepedett adóalany, aki (amely) a Közösség területén távközlési, műsorszolgáltatási és elektronikus szolgáltatást teljesít nem adóalany igénybevevő részére, ezen szolgáltatásnyújtás után azon teljesítési hely szerinti tagállamban, ahol nem rendelkezik gazdasági célú letelepedéssel, adófizetési
7 kötelezettségének a letelepedése szerinti tagállamban az un. egyablakos rendszeren keresztül tehet eleget. Amennyiben az adóalany székhelye a Közösség területén van, akkor az adóalany az egyablakos rendszerbe a székhelye szerinti tagállamban regisztrálhat. Amennyiben az adóalany székhelye a Közösség területén kívül van, azonban több tagállamban is rendelkezik állandó telephellyel, akkor az egyablakos rendszerbe bármelyik olyan tagállamban regisztrálhat, ahol van állandó telephelye. Az adóalanyt ezen választása a választás évét követő 2 évig köti. A kiegészítő előírás ezeket a szabályokat átülteti a hazai szabályozásba, és rendelkezik arról, hogy az adóalany egyszerre csak egy helyen regisztrálhasson. A Közösség területén letelepedett adóalanyra vonatkozó különös szabályok [Az Áfa-tv. új 253/B. -a] A 2008/8/EK tanácsi irányelvvel összhangban a kiegészítő előírás rögzíti, hogy a Közösség másik tagállamában letelepedett adóalany, aki (amely) belföldön távközlési, műsorszolgáltatási és elektronikus szolgáltatást teljesít nem adóalany igénybevevő részére, és ezen szolgáltatásnyújtása után belföldön adófizetési kötelezettségének a letelepedése szerinti tagállamban az un. egyablakos rendszeren keresztül tesz eleget, úgy a belföldön keletkezett előzetesen felszámított adót nem levonás útján, hanem a belföldön nem letelepedett adóalanyokra vonatkozó különös adóvisszatéríttetési szabályok alapján jogosult visszakapni. Abban az esetben, ha ezt az adóalanyt egyéb belföldi tevékenysége miatt belföldön adóalanyként nyilvántartásba vették, vagy nyilvántartásba kellett volna venni, úgy az adóalany a belföldön keletkezett előzetesen felszámított adót a belföldi áfa bevallásában érvényesítheti, feltéve, hogy a levonási jog feltételei fennállnak. 3.4. Az Áfa-tv. 6/B. melléklete a fordított adózási szabályok alá vont acélipari termékeket sorolja fel. 3.5. Hatályon kívül helyezve: az 1. pontban foglaltakhoz kapcsolódóan, az Áfa-tv. 46. -a (2) bekezdésének i)- k) pontjai, (5) bekezdése (értelmező rendelkezések), továbbá a 47-48. -ok; a rádiós és audivizuális médiaszolgáltatások értelmező rendelkezése; a 2. ponthoz kapcsolódóan: az üvegházhatású gázkibocsátására jogosító fogalomképes vagyoni értékű jog (kibocsátási egység) átruházása esetén, továbbá az acélipari termékek vonatkozásában a fordított adózás alkalmazása 2019. január 1-jétől hatálytalan. 3.6. Hatálybalépés: 2015. január 1-je 4. Az adózás rendjéről szóló 2005. évi XCII. törvény módosítása 4.1. Az Art. hatálya [Art. 4. -ának (4a) bekezdése] A 2008/8/EK irányelv módosításához kapcsolódó kiegészítés célja az Art. személyi hatályának kiterjesztése arra az esetkörre, amikor az adózó a távolról is nyújtható szolgáltatást Magyarország területéről nyújtja az Európai Közösség valamely tagállamában letelepedett adóalanynak nem minősülő személy részére. A kiterjesztés alapján a nem adóalanyok számára távközlési, rádió és televízió műsor, valamint elektronikus szolgáltatást nyújtó adózók
8 vonatkozásában az Art. rendelkezései alkalmazhatóak a törvényben meghatározott kivételekkel. 4.2. Belföldön nem letelepedett adóalany [Art. 20/B. -ának új (3) bekezdése] A kiegészítő előírás szerint a belföldön nem letelepedett adóalany, aki (amely) belföldön nem adóalanyok részére távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújt, mentesül a bejelentkezési kötelezettség alól, feltéve, hogy ezen szolgáltatások utáni áfa-fizetési és bevallási kötelezettségének az Európai Közösség más tagállamának olyan szabályozása alapján tesz eleget, amely tartalmában megfelel a HÉA-irányelv szerinti, a nem adóalanyok számára távközlési, rádió- és televízió műsor vagy elektronikus szolgáltatásokat nyújtó nem letelepedett adóalanyokra vonatkozó különös szabályozásoknak. 4.3. Acélipari termékek fordított adózása [Art. 31/A. -ának új (3)-(4) bekezdése] A kiegészítés az egyes acélipari terméket fordított adózásával kapcsolatos jelentéstételi kötelezettséget ír elő mind az ezen terméket értékesítő, mind az ezen terméket beszerző adózók részére. Termékértékesítés (termékbeszerzés) esetén a vevő (a termékértékesítő) adószámáról, a termékértékesítés (a termékbeszerzés) teljesítésének napjáról, az Áfa-tv. 6/B. számú mellékletében meghatározott vámtarifaszám szerinti bontásban az értékesített (a beszerzett) termék ezer forintra kerekített összegben meghatározott adóalapjáról és kilogrammban meghatározott mennyiségéről. A rendelkezést utoljára a 2018. december 31. napját magában foglaló adómegállapítási időszakban kell alkalmazni. 4.4. Rendeleti szabályozás [Art. 175. -a (13) bekezdésének új k) pontja] Az adópolitikáért felelős miniszter az adóügyek elektronikus intézésére vonatkozó eljárások keretében rendeletben [47/2013. (XI.7.) NGM] szabályozza az adózó által nem adóalanyok számára nyújtott távolról is nyújtható szolgáltatásokkal kapcsolatos különös szabályozás elektronikus ügyintézésére vonatkozó részletes szabályait. 4.5. Jogtechnikai módosítások (a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell): Art. 132. -a (4) bekezdésében (az adó feltételes megállapítása során) = a határozathozatalra nyitva álló határidő a kérelem benyújtásától számított 75 nap, hiánypótlás esetén a hiánypótlástól számított 75 nap, = sürgősségi eljárásban 45 nap, hiánypótlás esetén a hiánypótlástól számított 45 nap; Art. 141. -a (5) bekezdésében (a felügyeleti intézkedés során) = a felügyeleti intézkedési kérelmet elutasítják, ha a kérelem benyújtásával egyidejűleg nem fizeti meg az eljárási illetéket. Ez egészült ki a következőkkel: Ha az adózó a felügyeleti intézkedés iránti kérelmével együtt költségmentesség iránti kérelmet is előterjeszt, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter a felügyeleti intézkedés iránti kérelem folytán indult hatósági eljárást felfüggeszti a költségmentesség jogerős elbírálásáig. 4.6. Art. 10. számú melléklete (teljesen más) A 2008/8/EK irányelvhez kapcsolódóan a melléklet részletszabályokat tartalmaz a távszolgáltatásokat nyújtó adózók adókötelezettségére vonatkozóan.
9 A 10. számú melléklet új címe: Távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújtó adózókra vonatkozó különös szabályok. A szabályok alkalmazásának általános feltételein túlmenően részletesen tartalmazza az EK területén nem letelepedett adózókra vonatkozó különös szabályokat, ezen belül = a bejelentkezésre, bejelentésre, változás-bejelentésre, nyilvántartásba vételre vonatkozó szabályokat, = a HÉA bevallására, megfizetésére, nyilvántartására vonatkozó különös szabályokat, a HÉA bevallás tartalmát, a belföldön letelepedett adózókra vonatkozó szabályokat, ezen belül = a bejelentkezésre, bejelentésre, változás bejelentésre- és nyilvántartásba vételre vonatkozó szabályokat, = a HÉA bevallására, megfizetésére, nyilvántartására vonatkozó szabályokat, a HÉA bevallás tartalmát stb. 4.7. Hatálybalépés: az 1., 2. és 6. pontnál ismertetettek 2014. október 1-je, a 3. pontnál ismertetettek 2015. január 1-je, a 4. pontnál a kihirdetést követő nap: 2014. július 15-e. III. Adótörvények módosításai 1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényhez kapcsolódóan: 1.1. A 2013. évi CC. törvény alapján Adómentes a termőföld átruházásából származó jövedelem [Szja-tv. 1. számú mellékletének 9.5.1. és 9.5.4. pontja] A 2013. január 1-jétől hatályos előírás rögzítette azt, hogy mi minősül szomszédos földterületnek. A birtok-összevonási cél akkor valósul meg, ha az átruházás eredményeként már az ügyletet megelőzően is a vevő tulajdonában álló termőföld és az ügyletben megvásárolt termőföld független a település közigazgatási határától egymással szomszédossá válik. Ez egészült ki azzal, hogy szomszédos termőföldnek minősülnek azok a földrészletek is, amelyeket önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartásba vett út, árok, csatorna választ el. 1.2. A 2013. évi CCV. törvény alapján A bér értelmező rendelkezése [Szja-tv. 3. -a 21. pontjának új g) alpontja] Kiegészült azzal, hogy bérnek minősül a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása is. 1.3. A 2013. évi CCXXXVI. törvény alapján Külföldi illetőségű magánszemély értelmező rendelkezése [Szja-tv. 3. -ának 3. pontja] Az eddigi meghatározás szerint a belföldi illetőségűnek nem minősül természetes személyen túlmenően a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó letelepedett jogállású személy is külföldi illetőségű magánszemély, feltéve, hogy bármely 12 hónapos időszakban a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve kevesebb, mint 183 napot tartózkodik Magyarország területén.
10 A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes [Szja-tv. 1. számú mellékletének módosult 8.7. pontja és új 8.12. pontja] A módosult rendelkezés szerint adómentes az a sportszolgáltatás, amelyet a kifizető az általa fenntartott sportlétesítmény használata útján juttat. A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes az olyan juttatás, amelyet a sportról szóló törvény szerinti sportszervezet a vele bármilyen jogviszonyban álló, a sportról szóló törvény szerinti amatőr vagy hivatásos sportolónak az edzési vagy versenyfeladathoz közvetlenül kapcsolódó sportszolgáltatás, utazás, szállás és étkezés, és a sportegészségügyi ellátás és sportegészségügyi ellátás fedezetéül szolgáló biztosítás díja révén juttat, azzal, hogy az előbbiek alkalmazásában sportegészségügyi ellátás az a szolgáltatás, amely az amatőr vagy a hivatásos sportoló egészségének megőrzését vagy helyreállítását szolgálja. 1.4. A 2013. évi CCLII. törvény alapján Az értékpapír értelmező rendelkezése [Szja-tv. 3. -ának 34. pontja] Az új Ptk. hatályba lépéséhez kapcsolódóan, az új Ptk. által alkalmazott értékpapírfogalom, illetve az egyes társasági formáknál a tag vagyoni hozzájárulásának megnevezésére tekintettel szükségessé vált az Szja-tv. értékpapír értelmező rendelkezésének módosítása. Ez a fogalom azonban eltér a Ptk. rendelkezéseitől, például a külföldi jog szerint kibocsátott értékpapírt és kft. üzletrészt is értékpapírnak tekinti. Így értékpapír minden olyan okirat, elektronikus jelsorozat, amely a kibocsátás helyének joga szerint értékpapírnak minősül, továbbá a közkereseti társaságban és a betéti társaságban fennálló részesedés, a kft. üzletrésze, a szövetkezeti részesedés. (Valójában a korábbi értékpapír-fogalom került aktualizálásra!) Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes [Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.24. pontja] Az új Ptk.-hoz kapcsolódóan módosult a 4.24. pont. Egyrészt a szociális szövetkezet tagja által nem a termék termelésével vagy feldolgozásával teljesített személyes közreműködés ellenértékeként a tagi jogállására tekintettel, hanem a tagi munkavégzés ellenértékeként élelmiszer, utalványjuttatásról szól a rendelkezés, másrészt kiegészült közhasznú jogállású szociális szövetkezet által a közösségi alapból az alapszabályban rögzített közhasznú céljával összhangban a szövetkezeti tag természetes személynek vagy családtagjának élelmiszer, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben támogatásként vagy segélyként juttatott bevétel is adómentes, az árra vonatkozó rendelkezés nem változott. A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes [Szja-tv. 1. számú melléklete 6.1. pontjának c) alpontja] Adómentes az a juttatás, amelyet a magánszemély sérelmi díjként kapott.
11 1.5. A 2014. évi XVIII. törvény alapján Nem önálló tevékenység [Szja-tv. 24. -a (1) bekezdése] a felügyelő-bizottság tagja, a Ptk. szerinti küldöttgyűlés tagja, mint választott tisztségviselő (kivéve a választott könyvvizsgálót) által folytatott tevékenység, a nevelői foglalkoztatási jogviszonyban folytatott tevékenység, a nemzetiségi szószólói tevékenység is. 2. A társasági adóról és a osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása 2.1. A 2013. évi CCXXXVI. törvény alapján A filmalkotás és az előadó-művészeti szervezetek támogatásának adókedvezménye [Tao.tv. 22. -ának több bekezdése] A filmalkotás és az előadó-művészeti szervezetek támogatása esetén is 2014. január 1-jétől bevezették a kiegészítő támogatás fizetésére vonatkozó kötelezettséget. Ezen rendelkezések egyrészt módosításra, másrészt kiegészítésre kerültek. Módosításra került a támogatási igazolás alapján az, hogy kiegészítő támogatásra jogosult: a filmalkotás körébe tartozó támogatási igazolás esetén a mozgókép-szakmai célokra előírányzott források elosztását végző szervezet, azzal, hogy a kiegészítő támogatást a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt.-nek a kincstárnál vezetett letéti számlájára kell megfizetni. A mozgókép-szakmai hatóság által egy filmalkotáshoz kiadott, kedvezményre való jogosultságot igazoló támogatási igazolások összértéke, valamint a kiadott határozatban megállapított közvetett támogatás összege nem haladhatja meg a mozgókép-szakmai hatóság által jóváhagyott közvetlen filmgyártási költség 20 százalékát. Látvány-csapatsport támogatásának adókötelezettsége [Tao.tv. 22/C. -a] A támogatási igazolást a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége, a sport stratégiai fejlesztését szolgáló, a költségvetési törvényben meghatározott állami sportcélú támogatás felhasználásában döntéshozatali jogkörrel rendelkező és a támogatást folyósító sport-köztestület részére nyújtott támogatás igénybevételére jogosult kérelmére a sportpolitikáért felelős miniszter, egyéb támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelmére a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége állítja ki azt követően, hogy a sportfejlesztési programot részben vagy egészen jóváhagyta. A sportfejlesztési program jóváhagyása során vizsgálni kell, hogy a benyújtott sportfejlesztési program megvalósítása összhangban van-e a szakági szakszövetség sportpolitikai érdekeivel, valamint azt, hogy az miként illeszkedik a nemzetgazdaság érdekeihez, különös figyelemmel a hosszú távú fenntarthatóság követelményével. A törvény egyéb módosításai számviteli szempontból formai előírás-változások. Így azokra nem térünk ki. 3. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása 3.1. A 2013. évi CCLII. törvény alapján Értelmező rendelkezések Pénzügyi lízing [Szt. 3. -a (8) bekezdésének 13. pontja]
12 Az új Ptk. hatályba lépésével az eddigi előírást hatályon kívül helyezték. Az új előírás szerint pénzügyi lízing az új Ptk. szerinti pénzügyi lízingszerződés alapján létrejött ügylet. Ez az előírás azonban érdemileg eltér az eddigiektől. Alkalmazása problémákkal járhat. Saját részvény, saját üzletrész [Szt. 30. -ának (6) bekezdése] Pontosításra került az eddigi előírás, kapcsolódóan az új Ptk.-hoz, a visszavásárolt (megszerzett) szövetkezeti részjegy (ide értve a befektetői részjegyet és az átalakított befektetői részjegyet is) elnevezésére vonatkozóan. Az új elnevezése: szövetkezeti részesedés (ide értve az átalakított befektetői részjegyet is). Kiegészítő melléklet [Szt. 89. -ának (2) bekezdése] A módosítást az indokolta, hogy az új Ptk. nem tartalmazza az ellenőrzött társaság fogalmát. Így a kft. és az rt. kiegészítő mellékletének kell tartalmaznia az új Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezései szerint többségi befolyással, minősített többséget biztosító befolyással rendelkező tag (részvényes) nevét, székhelyét, szavazatainak arányát. 4. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása 4.1. A 2013. évi CCXXXVI. törvény alapján Hatósági ár [Art. 176/H. -ának (1) és (5)-(8) bekezdése] Az új előírás szerint a hatósági ár a külön jogszabályba rögzített ár. (Korábban a hatósági árat a legmagasabb árnak kellett tekinteni!) Ennek megfelelően az (5)-(8) bekezdések előírása alaposan megváltozott. A hatósági árat, valamint annak alkalmazási feltételeit a miniszter rendeletben hirdeti ki. A hatósági ár megállapításakor rendelkezni kell arról, hogy a hatósági ár mikor lép hatályba. A hatósági ár a megkötött szerződésekre is vonatkozik. A hatósági árat úgy kell megállapítani, hogy a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira és a működéséhez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson, tekintettel az elvonásokra és a támogatásokra is. A hatósági ártól eltérő árat a szerződésben érvényesen kikötni nem lehet. A hatósági ár az irányadó akkor is, ha a felek a hatósági árat megállapító jogszabály megsértésével más árban állapodtak meg. A hatósági árnak a szerződést követően bekövetkező változása esetén a megváltozott hatósági ár az érvényes szerződés részévé válik. 4.2. A 2013. évi CCLII. törvény alapján Pénzügyi képviselő [Art. 9. -ának (2) bekezdése] Az eddigi előírások szerint pénzügyi képviselő a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság lehetett. Az új Ptk. hatályba lépése után akár a kkt., a bt. is lehetne pénzügyi képviselő. A módosítás azonban egyértelműsít, pénzügyi képviselő csak korlátolt felelősségű társaság, illetve részvénytársaság lehet. Közbeszerzésnél alvállalkozó [Art. 36/A. -ának (1) és (1a) bekezdése] Az új Ptk. nem tartalmaz az alvállalkozóra vonatkozó rendelkezést. A közbeszerzésről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) viszont tartalmaz az alvállalkozóra vonatkozó értelmező
13 rendelkezést, illetve konkrét szabályokat is. Ezért a módosítás a polgári jogi alvállalkozókra való utalás helyett a Kbt. szerinti alvállalkozóra utal. A Kbt. 4. -ának 2. pontja alapján alvállalkozó az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül részt vesz, kivéve = azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólag jog alapján végzi, = a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész vagy alapanyag eladóját, = építési beruházás esetén az építőanyag eladót. Az adóhatóság követeléseinek átruházása [Art. 177/A. -a] Az új Ptk. az engedményezést dologi ügyletként szabályozza, mely mögött mindig állnia kell valamilyen kötelező (kötelmi) ügyletnek (ez leggyakrabban adásvétel). A hivatkozott az adóhatóság felszámolás alatt álló szervezetekkel szemben fennálló követeléseinek az átruházásáról rendelkezik (bár szövegében engedményezésről szól), a módosítás szerint valójában átruházásról van szó, amelyre azonban az új Ptk. engedményezésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. 5. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása 5.1. A 2013. évi CCLII. törvény alapján Nem termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása [Áfa-tv. 17. -a (3) bekezdésének a) és c) pontja] A módosítás szerint jogutódlásnak kell tekinteni jogi személynek az új Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezései szerinti átalakulását, egyesülését és szétválását, szövetkezet gazdasági társasággá való átalakulása vagy jogutód nélküli megszűnése esetében a közösségi alap új Ptk. szerinti átadását az alapszabály rendelkezései szerinti szervezet részére. A módosítást a Gt. és a szövetkezeti törvény vonatkozó rendelkezései hatályon kívül helyezése indokolta. Az Áfa-tv. 17. -a (3) bekezdésének b) pontja feleslegessé vált, a módosított c) pontban benne van. A közeli hozzátartozónál nem a régi, hanem az új Ptk.-ra történik a hivatkozás. 6. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása 6.1. A 2013. évi CCLII. törvény alapján A helyi adó alanya [Htv. 3. -a (1) bekezdésének b) pontja] Általános adóalany a jogi személy, az egyéb szervezet. Az új Ptk.-nak a jogi személyre vonatkozó előírásaira tekintettel, a meghatározásból kimaradt a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (mivel a közkereseti társaság és a betéti társaság is jogi személy). 7. Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása 7.1. A 2013. évi CCLII. törvény alapján A cégbírósági eljárás illetéke [Itv. 45. -a (1) bekezdésének c) és d) pontja, új (4a) bekezdése] Jogi személyiség nélküli társaság elnevezés helyett közkereseti és betéti társaság, az illeték mértéke nem változott.
14 Az új Ptk. szerint nyrt. nem alapítható, a (4a) bekezdés a zrt. nyrt.-vé történő átalakulása esetére a változás bejegyzése iránti kérelem illetékét 500 ezer forintban határozta meg, amely magában foglalja az egyidejűleg bejelentett más változásokért fizetendő illetéket is. Gazdálkodó szervezet [Itv. 102. -a (1) bekezdésének h) pontja] Az új Ptk. nem határozza meg a gazdálkodó szervezet értelmező rendelkezését. Az Itv. számos olyan rendelkezést tartalmaz, amely kifejezetten ezen szervezetekre vonatkozik. Így indokolt volt a gazdálkodó szervezet definícióját az Itv.-ben rögzíteni, lényegében úgy, mint az Szt.-ben.