Környezeti Fenntarthatósági Útmutató EU támogatásokra pályázók számára a humán fejlesztés típusú pályázatokra vonatkozóan Munkaanyag 2004. január 30.
BEVEZETŐ Miért szükséges már a pályázat készítése során megfelelni a környezeti fenntarthatóság kritériumának? Az Európai Unió (EU) a Strukturális Alapokra vonatkozó általános szabályokról szóló 1260/1999 EK Tanácsi Rendelete alapvető követelményként két ún. horizontális elv érvényesítését írja elő az EU források felhasználása során. Ennek értelmében az EU forrásokért pályázóknak a pályázat tartalmát illetően külön figyelmet kell fordítaniuk (1) a környezeti fenntarthatóság és az (2) esélyegyenlőség szempontjainak következetes érvényesítésére. Mivel a Közösség gazdasági és szociális kohézió erősítését célzó törekvéseiben a gazdasági tevékenység harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható növekedését, a foglalkoztatás magas szintjét, a nemek közötti egyenlőséget és a környezet magas szintű védelmét és javítását is elő kívánja segíteni, mivel ezeknek az erőfeszítéseknek különösen a környezetvédelmi követelményeket kell integrálniuk a Strukturális Alapok tevékenységének tervezésébe és végrehajtásába, elő kell segíteniük az egyenlőtlenségek kiküszöbölését és a nemek közötti egyenlőség biztosítását, mivel az alapok tevékenysége lehetővé teheti a faji, etnikai, testi állapot vagy életkor szerinti diszkrimináció elleni harc fokozását, különösen az igények értékelése, a pénzügyi ösztönzők és a kibővített partnerségi kapcsolatok segítségével; (1260/1999 EK Tanácsi Rendelet Preambulum (5) pontja). A fenti követelmények teljesítése Magyarország különös érdeke is, hiszen Magyarország páratlanul értékes természeti és kulturális értékekkel, erőforrásokkal rendelkezik, amelynek megőrzését nem nélkülözheti semmilyen gazdaságfejlesztési célkitűzés sem. A horizontális elvek figyelembe vétele tehát olyan gyakorlatban is megvalósítandó európai követelmény, amelynek mind a pályázóknak, mind a pályázat elbírálóinak eleget kell tenniük. A környezeti fenntarthatóság érvényesítése tehát minden pályázó számára kötelező, melyre a pályázat készítése során részletesen ki kell térni a pályázati felhívásnak megfelelően. A pályázat értékelésekor minden esetben elbírálásra kerül az adott pályázat környezeti fenntarthatósága. Egy pályázat mindaddig nem tekinthető elfogadhatónak, amíg a pályázó nem mutatja be, hogy a tervezett fejlesztés során milyen lépéseket tesz a környezet tudatos védelme, megóvása érdekében. A valamilyen szempontból hiányosan készített pályázat hiánypótlásra visszaadható a pályázónak. A környezeti fenntarthatóság tekintetében elkészült egy Részletes Környezeti Fenntarthatóság Útmutató 1, amely részleteiben szól mind az EU támogatások felhasználásáért felelős szakembereknek, mind a pályázat készítői és azok értékelői számára a környezetvédelmi feladatok széles skáláját átfogva. Célja, hogy a magyarországi érintettek számára átfogó képet nyújtson a környezeti fenntarthatóság horizontális elv tartalmáról, érvényesíthetőségéről és intézményi feltételeiről. A Részletes Környezeti Fenntarthatósági Útmutató alapján készült el hat darab, szerkezetében azonos, de különböző tevékenységekre és ennek megfelelően különböző környezeti hatásokra koncentráló rövid pályázati Környezeti Fenntarthatósági Útmutató. A rövid pályázati útmutatók célja, hogy a projekt típusának megfelelő segédlet álljon rendelkezésére a pályázó számára ahhoz, hogy a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos kérdésekre megfelelő módon válaszolhasson a pályázati dokumentációban. A pályázati kiírásban a pályázó segítséget kap arra vonatkozóan, hogy pályázatra benyújtott projektnél mely Útmutatót használja. A pályázók számára az alábbi intézkedéstípusokra állnak rendelkezésre pályázati útmutatók 2 : Agrár- és vidékfejlesztést ösztönző intézkedések Ipari, vállalkozásfejlesztés típusú intézkedések Turizmussal kapcsolatos intézkedések Infrastrukturális és közlekedésfejlesztési típusú intézkedések Környezetvédelmi, környezet-orientált típusú intézkedések Humán fejlesztés típusú intézkedések A rövid környezeti fenntarthatósági útmutató további hasznos Internet címekkel és ismeretekkel kívánja segíteni a bővebb információhoz jutást, amelyeket összefoglalóan a melléklet tartalmaz. 2
1. A KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁG ÉRTELMEZÉSE A XXI. században világméretűvé váló környezeti problémák, a Föld országai, illetve az egyes emberek között megfigyelhető egyre nagyobb társadalmi különbségek világossá tették a nemzetek számára, hogy a meggondolatlan fogyasztásnövekedés és az ezzel járó gazdasági fejlesztések egyre inkább fenntarthatatlanná válnak. Környezetünk rombolása, az erőforrások felélése már a jövő generációk és a köröttünk lévő élővilág túlélési esélyeit fenyegetik. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) országai ezért fenntartható fejlődés megvalósítását tűzték ki célul. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket. A gyakorlatban a fenntartható fejlődés célja, hogy a gazdasági fejlesztések oly módon valósuljanak meg, hogy azok biztosítsák a környezeti értékek maximális védelmét és a természeti erőforrások megőrzését, és figyelembe vegyék a társadalom érdekeit. A fenntartható fejlődésnek ezért három, egyenrangú pillére a gazdaság, társadalom és környezet harmonikus fejlesztése. Az EU fejlesztési politikájában a horizontális elvek bevezetésének célja az volt, hogy a gazdasági beavatkozások során legyünk figyelemmel a fenntartható fejlődés elvére. Fontos, hogy fejlesztési elképzeléseink kialakítása során megvizsgáljuk, hogy nem okozunke kárt környezetünkben, nem romboljuk-e le értékes hagyományainkat nem éljük fel a jövő generációk számára is létfontosságú természeti erőforrásainkat, és nem növeljük-e tovább az állampolgárok közötti egyenlőtlenségeket. A fenntartható fejlődés és a környezetvédelem célkitűzéseit, és ezen célok megvalósítását szolgáló feladatokat az EU és hazai szabályozás stratégiai dokumentumokban rögzíti. Az Európai Unió és Magyarország a környezeti fenntarthatóság elvéhez kapcsolódó célkitűzéseit az alábbi dokumentumokban rögzíti: az Európai Unió Fenntartható Fejlődési Stratégiája 3, az Európai Unió VI. Környezetvédelmi Akcióprogramja 4, II. Nemzeti Környezetvédelmi Program 5. Jelen útmutató célja, hogy röviden bemutassuk a fenntartható fejlődés környezeti (környezeti fenntarthatósági) szempontjait és ezek gyakorlati megvalósításának lehetőségeit. Olyan szempontok meghatározására került sor, amelyek segítik a gyakorlatban a fenntartható fejlődés értelmezését. A környezeti fenntarthatóság öt fő célkitűzéséhez minden esetben 3-4 fenntarthatósági elv került megfogalmazásra. A fenntarthatósági elvek betartása vagy figyelembe vétele esetén a fejlesztések hozzájárulhatnak projektjük szintjén a fenntartható fejlődés, különös tekintettel a környezetvédelemi követelmények eléréséhez. Későbbiekben ezek szolgálnak alapul a projektek környezeti fenntarthatóságának megítéléséhez. A környezeti fenntarthatóság célkitűzései és az azokhoz kapcsolódó fenntarthatósági elvek I. A környezeti követelmények elfogadása és megtartása Célkitűzés: Az egyéni döntéshozatalban és a tervezésben tükröződjenek a környezeti értékek és a környezetvédelemre vonatkozó szabályok. A környezeti információkat nem nélkülözheti a megfontolt tervezés és cselekvés. 1. A projektnek illeszkednie kell a projekt megvalósulásának helyén érvényes helyi környezetvédelmi programhoz, stratégiához. 2. A projekt megvalósítása során be kell tartani a hazai és az EU-s környezetvédelmi jogszabályokat. 3. A fejlesztések tervezésekor figyelembe kell venni a helyi környezet állapotát és természeti erőforrások rendelkezésre állását! 4. A projekt kialakítása és megvalósítása során biztosítani kell az érintetteknek a döntésekben való részvételét. 3
II. Az emberi szükségletek kielégítése és a megfelelő környezet állapot között egyensúlyt kell biztosítani Célkitűzés: A gazdaság és környezet harmóniájának biztosítása érdekében a szükségletek kielégítése és a természeti/környezeti értékek megőrzése között hosszú távú egyensúlyt kell elérni. Azaz a folytonos gazdasági növekedés nem járhat a környezetminőség folytonos romlásával. 5. A lételemeknek tekintett, feltételesen megújuló környezeti elemek (levegő, víz, föld, élővilág) használata és terhelése ne haladja meg azok önmegújító képességét. 6. A környezeti elemek és rendszerek állapotát, ahol szükséges és lehetséges, javítani kell. 7. A természetbe hulladékként visszakerülő anyagok mennyiségének és veszélyességének csökkennie kell. III. Természeti erőforrások fenntartható használata Célkitűzés: A gazdaság szereplőinek és a társadalom tagjainak a természeti erőforrásokat úgy kell használniuk, hogy azok igénybe-vétele ne haladja meg a források keletkezésének, illetve megújulásának a mértékét. A jövő generációkért érzett felelősség pedig mindenkitől megköveteli a természeti erőforrások felhasználásában a takarékosságot és a racionalitást. 8. A megújuló erőforrások alkalmazásának előnybe részesítése (a meg nem újuló természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás érdekében) 9. A fejlesztéseknek az anyag és energia intenzív termékek és szolgáltatások körétől, az anyag és energia szegény, inkább tudás és kultúra alapú termelés és fogyasztás irányába kell mutatniuk. 10. A területhasználat során a környezeti szempontból igénybe vehető területek nagyságát szigorú felső korlátnak kell tekinteni, a fejlesztéseknél a területkímélő pl. barna-mezős megoldásokat kell előnyben részesíteni a zöldmezős területek igénybevételével szemben. IV. A meglévő értékek védelme és megőrzése Célkitűzés: A természetben és a kulturális hagyományok révén létrejött értékeket meg kell őrizni a jövő generációk számára. A kardinális értékek elvesztésével járó folyamatok nem tűrhetők el. 11. A fejlesztések során létrehozott értékeknek egyensúlyban kell lenniük a felhasznált vagy feláldozott természeti értékek nagyságával. 12. A biológiai sokféleség megőrzésének feltételeit, a természetes és természetszerű élőhelyek sokszínűségét és térbeli koherenciáját biztosítani kell. 13. Az építészeti és kulturális értékek fennmaradását biztosítani kell. 14. A fejlesztéseknél a tájképi és tájhasználati értékek fennmaradását biztosítani kell. V. A helyi közösségek hosszú távon egészséges környezetének biztosítása Célkitűzés: A társadalom számára biztosítani kell, hogy továbbra is az évszázadok során kialakult harmóniában élhessenek környezetükkel. Meg kell adni mindenkinek a lakóhelyén a környezethez alkalmazkodó és az emberhez méltó élet lehetőségét mind a jelenben, mind a jövőben. A fenntartható fejlődést csak a felelősségteljes ember érheti el. 15. A fejlesztések ne veszélyeztessék a helyi kultúra részét képező, természettel harmonizáló, hagyományos gazdasági, termelői kultúrát és fogyasztói szokásokat. 16. Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a fejlesztések pozitív eredményeit és hatásait a helyi közösség minél több tagja kihasználhassa. 17. A helyi szinten kezelhető erőforrások használata elsősorban a helyi közösség hasznát szolgálja. 18. A fejlesztések járuljanak hozzá, hogy a társadalom tagjaiban (érintettekben) a fenntarthatóság értékei, illetve a környezet iránt érzett felelősség tudatosuljon, és erkölcsi normává váljon. 4
2. A HORIZONTÁLIS ELVEK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK FOLYAMATA A fenntartható fejlődés mint horizontális elv környezetvédelmi szempontjainak érvényesítése akkor lesz hatékony, ha e szempontok a projekt tervezéstől a projekt megvalósulásának ellenőrzéséig minden fázisban érvényesítésre kerülnek. Ugyanis ha a támogatások elbírálásánál erőteljesen megkövetelik a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételét, és erre a projekttervezés során is nagy hangsúlyt fektetnek, akkor a projektek környezeti kockázatai nagymértékben csökkenthetők. A környezeti fenntarthatóság szempontjait tehát érvényesíteni kell: a tervezésben (azaz a pályázati dokumentációban), a megvalósításban, a nyomon követésben (monitoring) és értékelésben. Pályázóként tudni kell, hogy nem elégséges pusztán általánosságban leírni a környezet védelmének érvényesítését. Pontosan meg kell magyarázni azt, hogy a környezet védelmét milyen szempontok szerint és hogyan fogjuk megvalósítani a projektben. A fenntarthatósági értékek és környezetvédelmi célok érvényesülésének az élet minden területét át kell hatnia. Így nem képzelhető el olyan projekt, amelynek ne lenne vagy ne lehetne ezirányú kapcsolódása. A látszólag ún. semleges intézkedésekhez is kapcsolhatók olyan tartalmak, amelyek környezettudatos szemlélet vagy fogyasztói szokások elterjesztését támogatják (oktatás, foglalkoztatás stb.). A fentiek alapján a környezeti hatások szempontjából kétféle fejlesztés különböztethető meg: A fejlesztés során közvetlen környezeti hatás jelentkezik: - negatív környezeti hatás várható (pl. közlekedésfejlesztés); - pozitív környezeti hatás várható (pl. szennyvíztisztítás). Közvetlen környezeti hatás nincs, de meghatározhatók olyan környezeti tartalmak vagy a fenntarthatósággal kapcsolatba hozható eredmények, amelyek elősegítik a környezettudatos magatartási formák kialakulását, elterjesztését (pl. egészségügy, oktatás, K+F stb.), lehetőséget adnak egy fenntarthatóbb fejlődési pálya követésére. A humán fejlesztés típusú projektek esetében, ahol közvetlen környezeti hatás nem következik be érdemes végiggondolni, hogy a fenntarthatóság szempontjából, olyan fontos kérdések, mint a helyi, hagyományos kultúra elemei, a helyi munkaerő és erőforrások, a környezetkultúra szempontjai milyen mértékben alkalmazhatók a projektben. A környezet szempontjából alapvető érdek, hogy az erőforrások (akár természeti, akár a munkaerő) helyben hasznosuljanak. A humán fejlesztések során felhasznált áruk és szolgáltatások nagy távolságokról történő importálása egyrészt jelentős környezetszennyezéssel (pl. nagyobb forgalom következtében kialakuló zaj, légszennyezés, stressz) járnak, másrészt a helyi erőforrások és kapacitások kihasználásának hiánya kedvezőtlen a helyi közösség számára. A pályázatkészítés során a pályázó feladata a projekt környezeti szempontú fenntarthatóságának igazolása. A projekt környezeti fenntarthatóságának meghatározása: Jelen útmutató segítségül szolgál a környezeti fenntarthatóság gyakorlati értelmezésében. A projekteket meg kell vizsgálni abból a szempontból, hogy a fenntarthatósági értékek milyen mértékben érvényesülnek a tervezett projektben. Ehhez nyújt segítséget a 4. fejezet részletes táblázata, különösen annak a vizsgálandó szempontok oszlopa. A projekt tervezésekor javasolt eljárás a környezeti fenntarthatóság figyelembe vételére és bemutatására: A pályázónak a környezeti fenntarthatóság elvének érvényesítését a pályázati dokumentáció egészében (célok, tevékenységek és eredmények stb.) érvényre kell juttatnia. A környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységét összefoglalóan is értékelnie kell a pályázati adatlap megfelelő pontjában. A következőkben bemutatott példa segítségül szolgál abban, hogy a pályázatban hol milyen részletességgel mutassák be a környezeti fenntarthatóság figyelembe vételét. 5
A tervezés lépései 1. A projekt megvalósulási helyén a környezeti, társadalmi problémák megismerése. 2. A projektciklus elemzése, vizsgálata (tervezés, kivitelezés, működés, bezárás) a projekthez kapcsolható fenntarthatósági elvek szempontjából. 3. A vonatkozó fenntarthatósági elvek illesztése a projekt céljaihoz. 4. A projekt végrehajtása során megvalósítható környezetbarát technológiák, eljárások alkalmazhatóságának vizsgálata. 5. A projekt végrehajtása során a környezettudatos magatartás (vállalat, intézmények, dolgozók, fogyasztók és más érintettek) ösztönzése érdekében vállalt feladatok leírása. 6. A környezeti fenntarthatóságra vonatkozó várható eredmények értékelése. Teendő Információgyűjtés, elemzés (I. fenntarthatósági célkitűzés alapján). A projekt várható környezeti hatásainak bemutatása (II-V. fenntarthatósági célkitűzés alapján). a projekt céljaihoz kapcsolódó közvetlen és közvetett környezeti fenntarthatósági célok bemutatása. Szöveges meghatározás a pályázatban. Szöveges meghatározás a pályázatban. Rövid szöveges értékelés. Pályázatban való megjelenítés helye Környezeti fenntarthatóság Környezeti fenntarthatóság A projekt célja, célcsoportja A projekt tartalma és tevékenységei A projekt tartalma és tevékenységei Környezeti fenntarthatóság 6
3. A KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁG MEGHATÁROZÁSA A PÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓBAN A humán fejlesztések környezeti összefüggései, hatásai A humán fejlesztés típusú intézkedések többnyire a foglalkoztatás, oktatás, képzés, kommunikáció és ismeretterjesztés, együttműködések erősítése és technikai segítségnyújtás típusú intézkedéseket foglalják magukba. A humán erőforrás fejlesztés típusú intézkedéseknek általában nincs közvetlen környezeti hatásuk. Ugyanakkor az intézkedések bizonyos környezetvédelmi tartalmú feladatok kibővítésével és egyes környezeti tartalmak erősítésével jelentős mértékben hozzájárulhatnak a környezettudatos magatartás és fenntartható gazdasági és társadalmi normák kialakulásához. A környezeti fenntarthatóság elérése nem pusztán a környezetvédelmi beruházások megvalósításán és a környezetvédelmi szabályok betartásán múlik. A környezet iránt érzett felelősségnek és a környezettudatos magatartásnak az ember sajátjává kell válnia. E magatartás kialakításában nagy szerepe van az információhoz való hozzájutásnak, oktatás-képzésnek, a tudományos életnek és az ismeretterjesztésnek. Mindemellett olyan fórumok szükségesek, amelyek biztosítják az állampolgárok számára a részvétel lehetőségét a környezetükre vonatkozó döntéshozatalban. Ezek az ún. puha eszközök jó kiegészítői lehetnek bármely intézkedésnek, amelyek hozzájárulnak a társadalom szemléletváltásához, a környezeti érdekek gazdálkodói érdekekbe történő integrálásához, a környezetkímélő megoldások alkalmazásának ösztönzéséhez. A kutatások és technológiai fejlesztéseknek olyan irányát kell ösztönözni, amelyek a környezeti elemek minőségének megőrzéséhez szükségesek. Azoknak az innovációknak kell prioritást élvezniük, amelyek leginkább csökkentik a természet károsodását és az ember egészségének veszélyeztetését. Kiemelkedő jelentőségű a termékek, valamint a vállalatok, intézmények környezeti minősítése. Nemcsak a környezettudatos fogyasztók számára jelent problémát, ha a vásárolni kívánt termékek között nem tudnak különbséget tenni, de a társadalom és a gazdaság sem nélkülözheti a példaértékű intézményi és vállalati szerepvállalást és példamutatást. A kommunikáció és ismeretterjesztéssel kapcsolatos projektek esetében is célszerű törekedni a környezetvédelmi tartalmakkal való bővítésre. Az együttműködések során is vizsgálni célszerű a közös környezetvédelmi cselekvés lehetőségét. A környezeti nevelés és képzés elsősorban az intézményes oktatás területe, de rendkívül fontos a kulturális (pl. a műemléki, művészeti, közművelődési és közgyűjteményi) intézmények és szervezetek, a munkahelyek, a családok és más társadalmi csoportok szerepe is. Az ismeretterjesztő dokumentumok és más ismerethordozók mellett döntőek a természettel harmóniában kialakult szokások és képességek ápolását szolgáló lehetőségek biztosítása és az egészséges életvezetés kialakításának támogatása. A környezeti oktatás és képzés lényeges eleme a pozitív megközelítés igénye, a pozitív gondolkodásmód kialakítása, amelynek eszköze a természeti értékek bemutatása és a technológiai lehetőségek iránti bizalom fenntartása. Ezzel kapcsolatosan hasznos segítséget nyújtanak a különböző civil szervezetek kiadványai, mint például a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület által kiadott Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia 2003. stb. Azok a foglalkoztatásra, különösen hátrányos helyzetűek foglalkoztatására irányuló projektek, amelyek során helyben kívánják foglalkoztatni és megtartani a munkaerőt, jelentős mértékben hozzájárulnak a fenntarthatósági célkitűzésekhez. Az önkormányzatok által szervezett közmunkák is gyakran szolgálnak környezetjavító célokat. Amennyiben lehet, törekedni kell a hagyományos termelési szokások és a helyi kultúra továbbvitelének ösztönzésére. A foglalkoztatás során érdemes kitérni fenntarthatósággal kapcsolatos erkölcsi normák megismertetésére és terjesztésére, így a munkahelyi környezeti kultúra támogatására, a munkavállalók környezeti tudatosságának növelésére stb. 7
Vizsgálandó szempontok a humán fejlesztés típusú intézkedések környezeti fenntarthatóságára vonatkozóan Jelen fejezetben meghatároztuk az egyes fenntarthatósági célkitűzések konkrét, a humán fejlesztés projekttípusra vonatkozó környezeti fenntarthatósági vizsgálandó szempontokat. A pályázatban közölt konkrét környezetvédelmi tartalmak (válaszok) ismeretében megítélhető a projekt környezeti fenntarthatósága. A projekt típusokon belül az egyes intézkedések (komponensek) még mindig meglehetősen eltérőek lehetnek. A következő táblázat az adott projekt típusra jellemző minden környezeti fenntarthatósági szempontot tartalmaz. Az adott komponens esetében a pályázat kiírójának joga van az adott intézkedési elemre nem jellemző kérdéseket elhagyni, azaz lehetséges, hogy a kiírás az itt bemutatottaknál lényegesen kevesebb kérdést tartalmaz. Természetesen a kevesebb kérdés megnöveli az egyes kérdések jelentőségét. A Humán erőforrás fejlesztés típusú projektek esetében a fenntarthatósági célkitűzéseket összességében kell megítélni, mivel környezetre gyakorolt hatásuk közvetlen nem kimutatható és mérhető. E projektek esetében alapvető kérdés, hogy milyen mértékben lehetnek ezek a projektek közvetítő közegei a fenntarthatóságnak. Ezen projekttípus esetében a környezeti fenntarthatóság, mint tartalmi elem megjelenését érdemes vizsgálni. Humán fejlesztés típusú intézkedések környezeti fenntarthatóságára vonatkozó kérdések Fenntarthatósági célkitűzések Vizsgálandó szempontok Megítélés I. A környezeti követelmények elfogadása és megtartása II. Az emberi szükségletek kielégítése és a környezet állapota közötti egyensúly biztosítása III. Természeti erőforrások fenntartható használata IV. A meglévő értékek védelme és megőrzése V. A helyi közösségek hosszú távon egészséges környezetének biztosítása 1. A projektnek milyen környezeti fenntarthatósági vonatkozásai vannak? 2. A projekt tartalmaz-e a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos ismereteket? 3. A projekt elősegíti-e környezeti menedzsment rendszerek bevezetését, alkalmazását? 4. A projekt tervezése során felvettéke a kapcsolatot helyi vagy érintett területen lévő társadalmi szervezetekkel? Az intézkedésekre adandó összpontszámot nem célkitűzésenként (kategóriánként) adható részpontszámok alapján, hanem a projekt egészében kell megítélni. * Az EMAS 2001 az Európai Unió önkéntes környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszere, amelyet Magyarországon is alkalmazni kell a csatlakozás időpontjától kezdve. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2001. március 19-i 761/2001/EK RENDELETE a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételének lehetővé tételéről elérhető a http://www2.datanet.hu/im/databasesearch.html internet címen. CELEX: 32001R0761 8
4. A PÁLYÁZATOK ÉRTÉKELÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Az értékelők minden pályázatot értékelnek a tekintetben, hogy a pályázó hogyan és milyen mértékben építette be a projektbe a környezeti fenntarthatóság szempontjait, amely azonos szempontok alapján történik minden projekt esetében. A környezeti fenntarthatóság a pályázat értékelésekor minimum 5%-os súllyal kerül figyelembevételre. Ez egy százpontos értékelési rendszerben legalább 5 pontot jelent. A környezeti fenntarthatóság súlyát a pályázat kiírója az intézkedés tartalmától függően növelheti, ezt minden esetben a pályázati felhívás rögzíti. A pályázónak általánosságban az öt a fenntarthatósági célkitűzésnek kell megfelelnie, a humán fejlesztés típusú intézkedések esetében nem célkitűzésenként, hanem összességében kerül megítélésre. A pályázati felhívás a pályázat tartalmi követelményeitől függően megadhat a környezeti fenntarthatóságra vonatkozó konkrét kérdéseket (a kérdések összhangban vannak az útmutatóban foglaltakkal, azokat szűkítve, a konkrét pályázatra vonatkozóan határozva meg). Ez esetben a pályázó e konkrét kérdések elemzésére és megválaszolására köteles. Konkrét kérdések esetében a kérdésekre adható pontszámok függnek a feltett kérdések számától, és a környezeti fenntarthatóságnak az intézkedéshez kapcsolódó súlyától. Ha pl. 6 kérdést tesz fel a pályázati felhívás és az e tárgykörben kapható összpontszám 8, akkor a 6 kérdés közül két kérdés dupla súllyal kerül figyelembe vételre (míg a többi 1 pontot kaphat). A környezeti fenntarthatóságra vonatkozó információk megadása kötelező, ennek hiányában az értékelés nem végezhető el. Ezért először a projektek az információs tartalom szempontjából kerülnek elbírálásra: - Ha válaszadás, vagy nem kellően részletezett vagy a lényeges információk hiánya (túl általános válaszok) nem teszik lehetővé a környezeti fenntarthatóság érvényesítésének értékelését a pályázót hiánypótlásra kell felszólítani, és annak keretében lehetőség van a környezeti fenntarthatóság részletezésére. A hiánypótlás jelentősen meghosszabbíthatja az elbírálás folyamatát. Az értékelő a szükséges információk birtokában végzi el a pályázat környezeti fenntarthatósági értékelését. A pályázat az alábbi minősítéseket kaphatja: Környezeti fenntarthatóságot ösztönző (pozitív) projekt: a projekt jelentős többlet erőfeszítéseket tesz a környezet védelme és a fenntartható fejlődés érdekében. Környezeti fenntarthatóság minimális elvárásainak megfelelő (semleges) projekt: a projektnek nincs közvetlen környezetihatása, nem ellentétes a környezeti fenntarthatósággal. s. A környezeti fenntarthatóságot ösztönző, pozitív megítélésű projektek igazolják, hogy képesek olyan környezetvédelmi tartalmak megvalósítására, amelyek figyelembe veszik a társadalom és környezet közös érdekeit. Ezzel a hazai fejlesztések számára mintaértékűvé válnak. A pályázat során e projektek előnye, hogy a pályázatok rangsorolásánál, az azonos tartalmú projektek esetében előnyt élveznek. 9
1. ábra: A pályázat elbírálásának (befogadásának és értékelésének) eljrárásrendje PÁLYÁZAT BEADÁSA I. A pályázat befogadása az információs tartalom szerint Kielégítő információ Pályázat befogadásának vizsgálata Kisebb hiányosságok Nem kielégítő információ Nagyobb hiányosságok Visszaadás hiánypótlásra II. A pályázat értékelése a környezeti fenntarthatóság szerint Pályázat elfogadhatóságának vizsgálata Ösztönző (pozitív) Kiegészítés, pótlás Megfelelő (orientált) belső küszöb Negatív megítélésű Visszaadás átdolgozásra HASZNOS INFORMÁCIÓFORRÁSOK 1. HIVATKOZOTT JOGSZABÁLYOK ÉS DOKUMENTUMOK 1 Részletes Környezeti Fenntarthatóság Útmutató www.nfh.hu 2 Környezeti Fenntarthatóság Útmutató (6 db) www.nfh.hu 3 az Európai Unió Fenntartható Fejlődési Stratégiája http://europa.eu.int/eurlex/en/com/cnc/2001/com2001_0264en01.pdf 4 az Európai Unió VI. Környezetvédelmi Akcióprogramja http://www.ff3.hu/upload/6_action_plan_en.pdf, illetve a http://europa.eu.int/eur-lex/pri/en/oj/dat/2002/l_242/l_24220020910en00010015.pdf 5 II. Nemzeti Környezetvédelmi Program www.kvvm.hu/jogszabalyok/nkp2.htm 10