Az euró és a dollár hintáztatja a nemesfémeket Változatlanul Görögország határozta meg az elmúlt héten a befektetési piacok hangulatát. A hellén államadósság kezelését árgus szemekkel figyelik az elemzők, miután a jelek szerint az Európai Unióból, a Nemzetközi Valutaalapból és az Európai Központi Bankból álló trojka további 100 milliárd eurót is hajlandó lehet a görög finanszírozási hiányok betömésére és a fizetésképtelenség elkerülésére beáldozni. A piaci hangulat tehát továbbra is alapvetően a nemesfémeknek kedvez. Ehhez hozzátette még a magáét az amerikai jegybank elnöke Ben Bernanke, aki a héten az USA gazdaságának elhúzódó gyengélkedését kommentálta, de európai kollégája Jean-Claude Trichet is, amikor csütörtökön úgy fogalmazott, hogy az EKB kiemelt figyelemmel követi az euró-övezetben az infláció alakulását. Ezt a kijelentést sokan a jelenlegi 1,25%-os alapkamat júliusra beharangozott emeléseként értékelték. Az arany és az ezüst izgalmaktól mentesen töltötte a pünkösd előtti kereskedési hetet. A Görögországból érkező híreken kívül nem adódott semmi, ami löketet adhatott volna a piacnak. A világ legnagyobb aranyfogyasztójának számító Indiában a most következő monszunidőszak hagyományosan csökkenő aranyfogyasztással jár. Egyidejűleg az USA jegybankja által szerdán kiadott konjunktúra-jelentés, az úgynevezett Beige Book, sem adott új impulzusokat a nyersanyagok iránti keresletnek tájékoztat a www.aranypiac.hu. Az aranynál már érződik, hogy kezdetét vette az utóbbi évtizedek tapasztalatai alapján legkevésbé izgalmas időszak a nemesfémek piacán. Szezonálisan fokozódó fizikai kereslet az arany iránt csak a nyár végétől lesz várható, amikor az indiai ékszerkereskedők az ünnepi és esküvői felkészülésben elkezdik feltölteni a készleteiket. Közülük most sokan kivárásra rendezkednek be, és az árfolyamkorrekciókat igyekeznek kihasználni a bevásárlásra. Az aranypiac szezonális megnyugvását ezért jelenleg leginkább az európai és amerikai adósságproblémák lehetnek képesek felkavarni. Ezek eredményeként az elmúlt kereskedési hét hozott is újabb rekordot a fizikai kereskedésben mértékadó londoni nemesfémpiacon, ahol múlt hétfőn 1.549 dollárig emelkedett egy uncia arany ára. Ezt követően azonban valamelyest csökkentek a jegyzések, még végül enyhén negatív heti teljesítménnyel, 1.529,25 dolláron zárta a sárga nemesfém a hetet.
A WGC által figyelemmel követett tőzsdén kereskedett alapoknál (Exchange traded funds, ETF) az idei év első negyedében a kivétek mindösszességében meghaladták a betéteket. Az adatokból ugyanakkor kiolvasható, hogy a kivétek főként az amerikai és brit alapokat érintették, ezzel szemben az európai és ázsiai ETF-ek iránti kereslet növekedett. Az ETF-készletek összvolumene március végén 2.110,3 tonna volt, ami 97,6 milliárd dolláros árfolyam szerinti értéket képviselt.
A befektetési érmék és rudak iránti kereslet az első negyedévben továbbra is erősnek mutatkozott. Az elemzés különösen kiemeli a Kínában fokozódó befektetői keresletet, ahol a tavalyi utolsó negyedévben mért 236,6 tonna után 2011 első negyedében 278,5 tonna befektetési aranyat vásároltak a befektetők. E tekintetében növekvő tendenciát mutat több meghatározó ázsiai ország (India, Vietnám, Tajvan) is, de Európában és Észak-
Az ékszeripari kereslet adatai időben késleltetve érkeznek, így e tekintetben az elemzés a 2010-es utolsó negyedév statisztikáival foglalkozik. Az arany ékszerek iránti kereslet 2010 egészében 2.060 tonnát tett ki, ami az előző évvel összevetve 17%-os növekedést jelent. Értékben kifejezve a kereslet a 2009-es 55,5 milliárd dollárról a másfélszeresére, 81,1 milliárd dollárra növekedett. A rendkívül erőteljes növekedés mögött főként India áll, ahol éves összehasonlításban 303 tonnáról 746 tonnára nőtt az arany ékszerek iránti vásárlási kedv. Figyelemre méltó a kínai ékszerkereslet növekedése is, amely mindössze az indiai adatok fényében tűnik csak halványabbnak. A kínai 13-,6%-os növekedés azért is említésre méltó, mert azt követően került rá sor, hogy Kínában a világon egyedülállóan 2009-ben is növekedett már a fogyasztók ékszervásárlási kedve. A folytatódni képes trend mintegy megerősíti ennek a régiónak a jelentőségét a globális aranypiac tekintetében.
Az ipari felhasználás 2010-ben 12,4%-kal, 373 tonnáról 420 tonnára bővült, jelezve ezzel a 2008-2009-es recesszió sújtotta periódusból való kilábalást. 2011 első negyedévére vonatkozólag változatlanul a pozitív trendet erősítő hírek érkeznek az elektronikai és félvezetőgyártók felől.
Az intézményi szektor az előzetes adatok szerint folytatta a tavalyi évben már látottakat, és várhatóan megmaradt az idei év első három hónapjában is nettó vásárlónak az arany piacán. Míg 1989 és 2007 között a jegybankok évente átlagosan 400-500 tonna eladott arannyal jelentős kínálati nyomást gyakoroltak a nemesfém árfolyamára, 2008-ban megfeleződött a piacra kerülő intézményi aranymennyiség, 2009-ben pedig már csak 30 tonna arany került eladásra. Végül 2010-ben az aranytartalékok 21 éven át tartó fokozatos csökkentése után először vásároltak a jegybankok több aranyat (87 tonnát), mint amennyit eladtak, és ezzel eltűnt a piac kínálati oldaláról egy jelentős forrás is egyben.