Tájékoztató a német gazdaságról és a magyar-német gazdaságikereskedelmi

Tájékoztató a német gazdaságról és a magyar-német gazdaságikereskedelmi kapcsolatokról I. A német gazdaság aktuális helyzete I/1. Általános gazdasági fejlődés A Németországi Szövetségi Köztársaság az Európai Unió vezető gazdasági hatalma. A nehéz nemzetközi környezet ellenére a német gazdaság összességében jó állapotban van. A gazdasági növekedés stabil, a foglalkoztatottak száma folyamatosan bővül és a kedvező munkaerőpiaci helyzet nyomán érzékelhetően emelkednek a reálbérek. A Szövetség Statisztikai Hivatal adatai szerint Németország bruttó hazai terméke 2015-ben nominálisan 3.025,9 milliárd volt, ami az Európai Bizottság által a 28 EU-tagországban becsült 14.611 milliárd GDP 21, míg az euró-övezet országaiban becsült 10.380 milliárd -s GDP 29 -a. Figyelemre méltó, hogy miután 2012-ben 0,4, 2013-ban pedig csak 0,3-kal növekedett a német gazdaság teljesítménye 2014-ben ez 1,6 -ra emelkedett, s 2015-ben ezt sikerült 0,1 -kal növelni. 2015-ben a német GDP 69,0-a keletkezett a szolgáltatásokban, 25,8 -a az iparban, 4,7 -a az építőiparban, 0,6-a a mező- és erdőgazdaságban. (Összehasonlításul: negyedszázaddal ezelőtt, a német újraegyesülés utáni első teljes évben a szolgáltatásoknak a GDP-hez való hozzájárulása még nem érte el a 62-ot, az ipar hozzájárulása még megközelítette a 31-ot, az építőiparé 6,0, a mező- és erdőgazdaságé pedig 1,2 volt.) Az elmúlt fejlődés elsőszámú hajtómotorja a magánfogyasztás volt, amely a megelőző két év 0,6, illetve 0,9-os fejlődésével szemben 1,9-kal haladta meg az egy évvel korábbit. (A magánfogyasztás folyó áron 1.632,6 milliárd -t tett ki, ami a bruttó hazai termék 53,9-a.) A magánfogyasztást meghaladó mértékben, 2,8 -kal, 589,2 milliárd -ra emelkedtek az állam fogyasztási kiadásai, melyek 19,5 -kal részesednek a GDP felhasználásában (s amely szintén erőteljesebb emelkedést mutat, mint a megelőző két év 0,8, illetve 1,7 -os növekedési dinamikája). A beruházások 602,9 milliárd tavaly a GDP felhasználásában 19,9-kal részesedtek. Ezen belül a gépi beruházások volumene 3,6, míg az építési beruházásoké 0,2-kal haladta meg a 2014. t, (megjegyezve, hogy mindkét mutató alacsonyabb, mint a 2014. 4,6, illetve 2,9 -os mutató). Az állami költségvetés a 2013. 3,1 milliárd -s kiadási és a 2014. 8,9 milliárd -s bevételi többlet után, ami a GDP -0,1, illetve 0,3 -ának felelt meg 2015-ben 16,5 milliárd -s bevételi többlettel zárt. Ez az éves bruttó hazai termék 0,5 -a. A 16,5 milliárd -s bevételi többletből a szövetségi költségvetés 12,2, a települések és a társadalombiztosítás egyaránt 2,1 milliárd -val részesedett, míg a tartományok egyensúlyi állapotot értek el. 1

Az állam bruttó adósságállománya az elmúlt négy évben folyamatosan csökkent: amíg ugyanis 2012-ben még a GDP 79,7, 2013-ban 77,4, 2014-ben pedig 74,9 -át tette ki, 2015- ben - a bevételi többlet és a bruttó hazai termék együttes növekedése hatására - 71,4 -ra mérséklődött. A német mutató több mint 20 százalékponttal alacsonyabb az euróövezetnek az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósága által 2015 őszén becsült 94,0 -os eladósodottságánál, (s amely fél százalékponttal alacsonyabb a 2014. eladósodottságnál). Németországban folytatódott a foglalkoztatottság tíz éve tartó folyamatos emelkedése úgy, hogy a foglalkoztatottak éves átlagszáma 2015-ben első ízben haladta meg a 43 millió főt, ami az első számítások szerint 329 ezer fővel, 0,8 -kal magasabb az egy évvel korábbinál. A német újraegyesülés óta még soha sem voltak ilyen kevesen munka nélkül, mint most, amikor a gazdaságkutató intézetek többsége 2016-ra a foglalkoztatottság további emelkedését valószínűsíti. A minimálbér januári bevezetésének az előzetes félelmekkel szemben - nem volt számottevő nemzetgazdasági hatása. Az Eurostat adatai szerint 2015 őszén a munkanélküliségi ráta Görögországban és Spanyolországban 24,6, Portugáliában 12,4, Olaszországban pedig 11,3 -os volt; ezzel szemben Németországban a legalacsonyabb, a 9,1 -os EU-átlag nagyjából felével egyenértékű 4,5 -os munkanélküliségi rátát mutattak ki. Az egy munkaórára jutó termelékenység 0,5, az egy foglalkoztatottra ettől erőteljesebben, 0,9 -kal emelkedett. A fogyasztói árak 2015-ben az első számítások szerint rendkívül alacsony ütemben, csupán 0,3 -kal emelkedtek. I/2. Külkereskedelmi forgalom Németország exportja 2013 1.088,6 milliárd óta folyamatosan emelkedik és az egy évvel korábbi 1.123,7 milliárd -s forgalmat 6,4 -kal meghaladva tavaly megközelítette az 1.200 milliárd -t, (egész pontosan 1.195,9 milliárd volt). 2015-ben az EU-országokba irányuló német kivitel értéke (693,9 milliárd ) az átlagot 45 milliárd euróval, meghaladó mértékben, kereken 7,0 -kal haladta meg az egy évvel korábbi 648,5 milliárd -t, azaz magasabb volt, mint a teljes forgalom 6,4 - os növekedési dinamikája. Ez praktikusan azt jelenti, hogy az EU-országoknak a teljes német kivitelben elért részaránya a 2012. mélypont 56,7 óta évről évre folyamatosan emelkedik, s az elmúlt évben elérte az 58,0 -ot. Ezen belül az euró-övezet országaiba irányuló kivitel 435,8 milliárd az átlagtól elmaradó mértékben, 5,2 -kal haladta meg a 2014. t (amikor az 413,8 milliárd -t tett ki), melynek következtében folytatódott az országcsoport teljes német kivitelben elért részesedésének évek óta tartó töretlen visszaesése, (a 2008. 43,2 -ról tavaly 36,4 -ra). 2

A részint az Egyesült Királyságot, Svédországot, Dániát, továbbá az új tagországok többségét magában foglaló, az euróövezethez nem tartozó EU-tagországok csoportjába irányuló német kivitel 2010 óta töretlenül, a 2010. 182,1 milliárd -ról 2015-re 258,5 milliárd -ra emelkedett. Ez úgy valósult meg, hogy a múlt növekedési dinamika elsősorban az Egyesült Királyságba irányuló export csaknem 13 -os növekedése következtében meghaladta a 10 -ot. A három nem az euróövezethez tartozó középeurópai országot, valamint az euróövezethez tartozó Szlovákiát magában foglaló Visegrád-országokba irányuló német kivitel az átlagot meghaladó mértékben, 9,3 -kal emelkedett, elérte a 122,7 milliárd -t, az országcsoportnak a teljes német kivitelben elért részaránya pedig meghaladta a 10 -ot, (egész pontosan 10,3 volt). A visegrádi országcsoport egyes országaiba irányuló német kivitel alakulása Ország 2014. I-XII. hó, német export I-XII. hó, német export változás, részarány a német kivitelben, Md. E Md. E Visegrádországok 112,25 122,68 +9,3 10,26 Lengyelország 47,69 52,11 +9,3 4,36 Csehország 33,47 36,48 +9,0 3,05 Magyarország 19,83 21,72 +9,5 1,82 Szlovákia 11,25 12,37 +10,0 1,03 Az EU-n kívüli országokba irányuló német kivitel a 2013. minimális, 1 százalékpontot sem elérő csökkenés kivételével 2009 óta ezek szerint csaknem töretlenül emelkedik, s tavaly 5,6 -kal meghaladva az egy évvel korábbit első ízben haladta meg az 500 milliárd -t, (egész pontosan 502,0 milliárd volt). A forgalom alakulása egyes fontosabb viszonylatokban Részben a politikai, részben gazdasági okok nyomán (pl. árfolyamváltozások) 2015-ben igen markáns változások történtek egyes országok javára, s mások kárára. A legfigyelemreméltóbb változás, hogy 2015-ben Franciaország elveszítette a német export elsőszámú piaca címet, s a helyét 123,8 milliárd -s, a 2009. forgalom több mint kétszeresét kitevő, a 2014. 104,6 milliárd -nál 18,4 -kal magasabb forgalommal - az Egyesült Államok vette át. Az USA-nak a teljes német kivitelben elért részaránya 2009 óta folyamatosan emelkedve a hat évvel korábbi 7,4 -ról 10,4 -ra emelkedett. A német termékek exportpiacai sorában 2014-ben Franciaország, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság mögött a negyedik helyet elfoglaló Kínába 2015-ben a korábbi évek töretlen növekedése után az export lendülete megtörtént, a forgalom nagysága a 2014. 74,4 milliárd -ról 71,2 milliárd -ra, azaz 4,2 -kal csökkent. Ennek következtében Kínának a teljes német kivitelben elért részaránya a 2014. 6,6 -os csúcsról 6,0 alá esett vissza, s a német exportpiacok sorában a 4. helyre csaknem 80 milliárd -s forgalommal, 6,65 -os piaci részesedéssel Hollandia lépett elő. 3

Az Oroszországba irányuló német kivitel 38,1 milliárd -s forgalommal, 3,5 -os részaránnyal 2012-ben érte el a csúcsot, azóta viszont évről évre csökken a forgalom értéke 2015-ben 21,8 milliárd volt, a három évvel korábbi 57,2 -a. Az orosz viszonylatnak a teljes német kivitelben elért részaránya az egy évvel korábbi 2,6 -ról 1,8 -ra esett vissza. Németország importja 2013 890,4 milliárd óta folyamatosan emelkedik és az egy évvel korábbi 910,1 milliárd -s forgalmat 4,2 -kal meghaladva tavaly megközelítette a 950 milliárd -t, (egész pontosan 948,1 milliárd volt). 2015-ben az EU-országokból származó német behozatal értéke 543,8 milliárd mintegy 17 milliárd -val, 3,1 -kal haladta meg az egy évvel korábbi 527,1 milliárd -t, azaz alacsonyabb volt, mint a teljes forgalom 4,2 -os növekedési dinamikája. Ez azt jelenti, hogy az EU-országoknak a teljes német behozatalban elért részaránya a 2012. mélypont 55,8 - után 2014-re 57,9 -ra emelkedett, tavaly viszont 57,4 -ra mérséklődött. Ezen belül az euróövezet országaiból származó behozatal 357,5 milliárd - az átlagtól elmaradó mértékben, 2,0 -kal haladta meg a 2014. t (amikor az 350,6 milliárd -t tett ki), melynek következtében folytatódott az országcsoport teljes német behozatalban elért részesedésének 2013 óta tartó visszaesése, (a 2008. 39,4 -ról tavaly 37,8 -ra). Az Egyesült Királyságot, Svédországot, Dániát, továbbá az új tagországok többségét magában foglaló, az euróövezethez nem tartozó EU-tagországok csoportjából a német behozatal 2012 óta töretlenül, a 2012. 166,3 milliárd -ról 2015-re 186,3 milliárd -ra emelkedett. Ezzel párhuzamosan a múlt növekedési dinamika elsősorban az euróövezethez nem tartozó visegrádi országokból származó behozatal erőteljes, 10 -hoz közelítő növekedése következtében 5,5 -ot tett ki.. A három nem az euróövezethez tartozó közép-európai országot, valamint az euróövezethez tartozó Szlovákiát magában foglaló Visegrád-országokból származó német behozatal az átlagot meghaladó mértékben, 8,9 -kal emelkedett, meghaladta a 120 milliárd -t, az országcsoportnak a teljes német behozatalban elért részaránya pedig megközelítette a 13 -ot, (egész pontosan 12,8 volt). A visegrádi országcsoport egyes országaiból származó német behozatal alakulása I-XII. hó, német import Md. E változás, részarány a német behozatalban, 111,21 121,15 +8,9 12,78 Ország 2014. I-XII. hó német import Md. E Visegrádországok Lengyelország 39,65 44,48 +12,2 4,69 Csehország 36,76 39,31 +6,9 4,15 Magyarország 21,97 23,68 +7,8 2,50 Szlovákia 12,83 13,68 +6,6 1,44 4

Az EU-n kívüli országokból származó német behozatal 2013 óta emelkedik, s a 2014. stagnálás után tavaly 5,6 -kal meghaladva az egy évvel korábbit elsőízben haladta meg a 400 milliárd -t, (egész pontosan 404,2 milliárd volt). A forgalom alakulása egyes fontosabb viszonylatokban 2015-ben Németország elsőszámú import beszerzési forrása Kína lett, (ahonnan a 91,5 milliárd értékű, a 2014. t 14,6 -kal meghaladó forgalom révén Kínának a teljes német behozatalban elért részaránya 9,65 -ra emelkedett, s megközelítette a 2010-ben elért 9,69 -os rekordmagasságot). Hollandia 88,1 milliárd -s forgalommal, ami alig haladja meg az egy évvel korábbit a 2013. 10,0 -kal szemben 9,3 -os részaránnyal a második helyre szorult. Az Oroszországból származó behozatal 22,3 -kal 30,0 milliárd alá csökkent, ami a 2012-ben elért 42,8 milliárd -s rekord csupán 70 -a. Oroszországnak a teljes német behozatalban elért részaránya a 2012. 4,8 -ról 3,1 -ra esett vissza. Ahogy a fenti táblázatból is kitűnik a Cseh Köztársaság megelőzi Oroszországot a német gazdaság beszerzési forrásai sorában mint ahogy egy évvel korábban ez az Egyesült Királysággal is megtörtént, ugyanis a britek már 2014-ben Oroszország elé kerültek. Németország exporttöbblete 2009 óta folyamatosan növekszik: a 2015-ben elért csaknem 250, (pontosabban 247,9 milliárd ) közel 120 milliárddal, csaknem 80 -kal haladja meg a hat évvel korábbit, több mint 30 milliárd -val a 2014. t, (213,6 milliárd ). Az elmúlt kiviteli többlet háromötöde az EU-tagországokban (150 milliárd ), ezen belül csaknem egy harmada az euró-övezethez tartozó országokkal, két ötöde (csaknem 100 milliárd ) az EU-n kivüli országokkal lebonyolított forgalomban keletkezett. A német gazdaság tízmilliárd nagyságrendű kiviteli többlettel rendelkezik az Egyesült Államokkal (2015: 54,6 milliárd ), az Egyesült Királysággal (51,0 milliárd ), Franciaországgal (36,0 milliárd ), Ausztriával (20,1 milliárd ), az Egyesült Arab Emirátusokkal (13,7 milliárd ), Spanyolországgal (12,3 milliárd ) és Dél-Koreával (10,3 milliárd ) szemben. Mindeközben a Kínával szembeni behozatali többlet (20,3 milliárd ) az egy évvel korábbi (5,5 milliárd ) csaknem négyszerese, az Oroszországgal szembeni 8,0 milliárd -s importtöbblet pedig jó 1 milliárddal alacsonyabb a 2014.nél. A visegrádi országok közül Csehország Németországgal szembeni kiviteli többlete a 2014. 3,29 milliárd -ról 2,83 milliárdra, Magyarországé 2,14 milliárd -ról 1,96 milliárdra, Szlovákiáé pedig 1,58 milliárd -ról 1,30 milliárdra mérséklődött. Lengyelország tradicionálisan behozatali többlettel rendelkezik a Németországgal lebonyolított forgalomban, ennek mértéke a 2014. 8,04 milliárd -ról 7,63 milliárdra mérséklődött. 5

I/3. 2016. kilátások A gazdasági kormányzat várakozásai szerint a német gazdaság a nemzetközi környezet törékenysége ellenére folytatja 2014-ben megkezdett növekedési kurzusát. A bruttó hazai termék nagysága az idén várhatóan a múlt vel azonos ütemben, 1,7 -kal emelkedik. A foglalkoztatottak száma megszakítás nélkül a tízedik évben ismét növekedik; megjegyezve, hogy az 2015-ben első ízben érte el a 43 milliós éves átlagszámot. A foglalkoztatottak számának növekedése a kiáramló bérek emelkedésével jár, ami jó alapot teremt a tartós belső gazdasági dinamikának. Viszonylag új jelenségként vétetik számításba a magánlakás-építés korábbinál nagyobb lendülete, amely pótlólagos impulzusokat kölcsönöz a gazdasági növekedésnek. Németország gazdasági fejlődése a szövetségi kormány gazdasági jelentése alapján A német gazdaság legfontosabb sarokszámai 2014 2015 Éves előirányzat 2016 A bruttó hazai termék keletkezése Gazdasági növekedés (reálértékben) Foglalkoztatottak száma belföldön Munkanélküliségi ráta -ban, a Szövetségi Munkaügyi Ügynökség módszerével számolva) A bruttó hazai termék felhasználása (reálértékben) Magánháztartás és magánszervezetek Gépek, berendezések Építmények Változás az előző évhez képest, (ha csak nincs más megadva), Belföldi kereslet 1,3 1,6 2,3 Export Import GDP-hez való hozzájárulás Egy lakosra jutó bruttó bérek és fizetések 2,7 2,9 2,6 Forrás: A szövetségi kormány gazdasági jelentése. A menekültek magas száma egyelőre marginális hatást gyakorol a munkaerőpiacra. Az adósságráta a bevándorlás miatti pótlólagos terhek ellenére elsőízben el fog maradni a GDP 70 -ától; ugyanakkor fontos szerep jut a menekültek gyors integrálására, feltételezve, hogy megfelelő perspektívák kínálkoznak a munkaerőpiacon. Ennek érdekében a szövetségi kormány az elmúlt évben már számos intézkedést foganatosított. Emellett egyre fontosabb szerepet játszik az innováció, valamint a jövőbeni versenyképességet szolgáló beruházások. Kulcsszerep hárul a digitalizációra, amely egyre erőteljesebben befolyásolja a gazdaságot és a társadalmat. Gabriel szövetségi gazdasági és energetikai miniszter szerint a gazdaság és a társadalom mélyreható technológiai átalakulási folyamatban van. A szövetségi kormány támogatja a gazdaságot az új modelleknél, az Industrie 4.0-ra és a Smart Services-re való átállásnál. Ehhez célzott fejlesztési programokat kell kialakítani, kiépíteni a digitális infrastruktúrát és fejleszteni a modern kormányzati keretet. A modern kormányzati keret a jobb digitális képzéssel és digitális szuverenitással a társadalmi változásnak előfeltétele. 1,6 0,9 6,7 0,9 4,5 2,9 4,0 3,7 0,4 1,7 0,8 6,4 1,9 3,6 0,2 5,4 5,7 0,2 1,7 0,9 6,4 1,9 2,2 2,3 3,2 4,8-0,4 6

A növekedési dinamika megerősítése és a növekedési potenciál további növelése érdekében a szövetségi kormány növeli a beruházásokat, s 2019-ig ugyanennyivel tehermentesíti a tartományokat és az önkormányzatokat. Emellett a szövetségi kormány számos intézkedést tervez a magánberuházások felgyorsításáért. Folytatni kívánja a bürokrácia leépítését, javítani kívánja a kockázati tőke adózási keretfeltételeit és a start up cégek adópolitikai eszközökkel (kedvezményekkel) történő támogatását. Továbbra is központi jelentőségű gazdaságpolitikai projekt az energiafordulat A szövetségi kormány támogatja a megújuló energiákról szóló törvény keretei között a hatékonyságot, s tovább kívánja fejleszteni az árampiacot. Az ipari és kereskedelmi kamarák 27 ezer ipari, építőipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalatra kiterjedő felmérése szerint a német konjunktúra stabil, a vállalatok saját üzleti helyzetüket olyan jónak ítélik meg, amire még nem volt példa. Ez különösen igaz a kereskedelemre, a szolgáltatásokra és az építőiparra, miközben az iparban ágazatról ágazatra változik a kép. A szokatlanul kedvező konjunkturális helyzet főként az alacsony olajárnak, az euró gyöngeségének és a kedvező finanszírozási helyzetnek köszönhető, ami az elkövetkező hónapokra vonatkozó vállalati várakozások stabilizálásához is nagyban hozzájárul. A felmérés eredményeit összegző kamarai szövetség 2016-ra más kutatói műhelyekkel összehasonlítva rendkívül alacsony, mindössze 1,3 -os növekedést valószínűsít, amely jóval szerényebb, mint a Szövetségi Statisztikai Hivatal által 2015-re számított 1,7-os fejlődési dinamika volt. Az, hogy a növekedés nem lehet erőteljesebb, a széleskörű nemzetközi és hazai kockázatokkal magyarázható. Azzal kell számolni, hogy az olajárak csökkenése az idén már nem folytatódhat a múlt évhez hasonló mértékben, s ugyanez várható az árfolyamok alakulásánál is. A tőzsdén tapasztalható fejlődési tendenciák ugyancsak a piacok bizonytalanságára utalnak. Éves távlatban nagy konjunkturális visszaesés nem várható, attól lényegesen kedvezőbbek a vállalatok üzleti várakozásai. Egyébként pedig korábban is jellemző volt, hogy a tőzsdei árfolyamok csökkenése nem váltotta ki automatikusan a növekedési kilátások számottevő megtorpanását. A kamarai felmérés tapasztalatai alapján a gazdasági növekedést serkentő tényezők sorában figyelemre méltó változások tapasztalhatóak. Ezek szerint a magánfogyasztásra fordított kiadások 2015-ben 1,9-kal emelkedtek, de 2016-ra csak 1,6-os növekedést valószínűsítenek a kamarai szakértők, miközben az állami kiadásoknál a múlt 2,8-os tényadattal szemben ez évre 3,5-ot jeleznek. A gépi beruházásoknál a múlt 3,6-kal szemben 2,0-ra mérséklődik a fejlődési dinamika, ezzel szemben az építési beruházásoknál a tavalyi mindössze 0,2-os növekedéssel szemben 1,5-os bővülést feltételeznek. Az árués szolgáltatásexport mennyisége a tavalyi 5,4-kal szemben 3,0, míg az importé a múlt 5,7-kal szemben 4,2-kal bővül. Az inflációnál a múlt 0,3-nál magasabb, 0,7-ot valószínűsítenek a DIHK szakértői. A munkaerőpiacon a menekültek nagy számban történt megjelenése a korábbi években megszokotthoz képest ellentmondásos következménnyel jár. A foglalkoztatottak száma az ősszel előre jelzett 200 ezerrel szemben, a 2014-ben 375 ezer, 2015-ben pedig 328 ezer fővel történt bővülése után 220 ezer fővel fog növekedni, de ezzel párhuzamosan az idegenrendészeti szempontból tisztázott feltételekkel a munkaerőpiacon jelentkező menekültek megjelenése folytán a munkanélküliek száma is emelkedik. (2015-ben a 2014. hez képest kb. 100 ezer fővel, 2,9 millió főről 2,8 millióra még mérséklődött az állást keresők száma.) A nyelvismeret hiánya, valamint a gyakran alacsony vagy teljes mértékben hiányzó szakképzettség következtében a menekülteknek a munkaerőpiacra való integrálásához szükséges idő eléri az öt-tíz esztendőt. 7

II. Magyar-német gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok II/1. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint II/1/1. Magyarország kivitele a 2013. 81,3 milliárd -ról 2014-re 84,5, 2015-re pedig 90,5 milliárd -ra emelkedett, az elmúlt évben 11,4 -kal meghaladva a 2013. és 7,1 -kal a 2014. t, az EU-országokba irányuló kivitel 2013-ban 62,6, 2014-ben 66,1, 2015-ben pedig 71,6 milliárd volt, az elmúlt évben 14,3 -kal meghaladva a 2013. és 8,3 -kal a 2014. t, ezen belül a régi tagországokba irányuló kivitel 51,5 milliárd - mind a teljes forgalom, mind az EU-országokba irányuló kivitel növekedési ütemét meghaladva, 8,6 -kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A Németországba irányuló magyar kivitel az elmúlt évben a 2014. 23,23 milliárd -ról 24,69 milliárd -ra, az összforgalom, ezen belül az EU-országokba, illetve az EU régi tagországaiba irányuló forgalomnál szerényebb mértékben, 6,3 -kal emelkedett, melynek következtében Németországnak a teljes magyar kivitelben elért részaránya 27,5 -ról 27,3 -ra, az EU-országokba irányuló magyar kivitelben 35,1 -ról 34,5 -ra, illetve az EU régi tagországaiba irányuló magyar kivitelben 49,0 -ról 48,0 -ra mérséklődött. A Németországba irányuló magyar kivitelben 2015-ben 68,5 a gépek, gépi berendezések részaránya (16,92 milliárd, 9,9 -kal meghaladva a 2014. 15,41 milliárd -t), 26,1 a feldolgozott ipari termékek részaránya (6,45 milliárd, 7,3 -kal elmaradva a 2014. 6,52 milliárd -nál), 3,5 az élelmiszerek, italok, dohány részaránya (0,85 milliárd, 9,1 -kal meghaladva a 2014. 0,78 milliárd -t), 1,6 a nyersanyagok részaránya (0,40 milliárd, megegyezik a 2014. vel), 0,3 az energiahordozók aránya (0,07 milliárd, az egy évvel korábbi 56 -a). Megjegyezzük, hogy Magyarország összexportjában a gépek, gépi berendezések aránya (úgy, hogy abban a német forgalom is benne van), 57, ha pedig a Németországba irányuló forgalmat figyelmen kívül hagyjuk 52,8, (azaz a Németországba irányuló kivitel 15-16 százalékponttal növeli a gépek, gépi berendezések árucsoportnak a teljes forgalomban elért részarányát). II/1/2. Magyarország behozatala a 2013. 74,7 milliárd -ról 2014-re 78,2, 2015-re pedig 82,4 milliárd -ra emelkedett, az elmúlt évben 10,3 -kal meghaladva a 2013. és 5,4 -kal a 2014. t, az EU-országokból származó behozatal 2013-ban 53,5, 2014-ben 58,9, 2015-ben pedig 63,1 milliárd volt, az elmúlt évben 17,7 -kal meghaladva a 2013. és 7,1 - kal a 2014. t, ezen belül a régi tagországokból származó behozatal 45,5 milliárd - 6,8 -kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. 8

A Németországból származó behozatal az elmúlt évben a 2014. 19,84 milliárd -ról 7,8 -kal, 21,39 milliárd -ra, azaz a teljes behozatalt 2,4 százalékponttal meghaladó mértékben növekedett, melynek következtében Németországnak a teljes magyar behozatalban elért részaránya 25,4 -ról 25,8 -ra, az EU-országokból származó behozatalban 33,7 -ról 33,9 -ra, illetve az EU régi tagországaiból származó behozatalban 46,6 -ról 47,0 -ra emelkedett. A Németországból származó magyar behozatalban 2015-ben 61,0 a gépek, gépi berendezések részaránya (13,05 milliárd, 9,6 -kal meghaladva a 2014. 11,90 milliárd -t), 33,2 a feldolgozott ipari termékek részaránya (7,11 milliárd, 5,6 -kal meghaladva a 2014. 6,73 milliárd -t), 4,2 az élelmiszerek, italok, dohány részaránya (0,89 milliárd, 1,91 -kal meghaladva a 2014. 0,87 milliárd -t), 1,3 a nyersanyagok részaránya (0,27 milliárd, 8,0 -kal több a 2014. 0,25 milliárd -nál), 0,3 az energiahordozók aránya (0,07 milliárd, 1,6 -kal több mint a 2014. kerekítve - 0,07 milliárd ). II/1/3. Magyarország exporttöbblete a 2013. 6,55 milliárd -ról 2014-re 6,27 -ra mérséklődött, majd 2015-ben rekordszintet, 8,12 milliárd -t ért el, ezen belül az az EU-országokkal szemben elért kiviteli többlet a 2014. 7,23 milliárd -ról 8,58 milliárd -ra, a régi tagországokkal szembeni kiviteli többlet 4,83 milliárd -ról 6,01 milliárd - ra emelkedett, a Németországgal szembeni exporttöbblet ezzel szemben 3,39 milliárd -ról 3,30 milliárd -ra mérséklődött. Ennek megfelelően elmondható, hogy Németországnak a teljes magyar kiviteli többletben elért részaránya a 2014. 54,0 -ról 40,6 - ra, az EU-országokkal szemben elért kiviteli többletben 46,9 -ról 38,5 -ra, míg a régi tagországokkal szemben elért kiviteli többletben pedig 70,2 -ról 54,9 -ra mérséklődött. 9

II/2. A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarország Németországba irányuló kivitele a 2010. 16,39 milliárd és a 2014. 21,97 milliárd -ról 2015-re 23,67 milliárd -ra, Németország Magyarországra irányuló kivitele a 2010. 14,13 milliárd és a 2014. 19,83 milliárd -ról 2015-re 21,72 milliárd -ra emelkedett, a Németországgal szembeni magyar kiviteli többlet pedig a 2014. 2,14 milliárd -ról 2015-re 1,95 milliárd -ra mérséklődött. A növekedés mértéke a magyar kivitel esetében 7,8, a behozatal esetében pedig 9,5 - mindkét esetben meghaladva Németország teljes külkereskedelmi forgalmi dinamikáját. Ennek hatására Magyarországnak a teljes német behozatalban elért részaránya a 2011. 2,02 és a 2014. 2,41 - ról 2,50, míg a teljes német kivitelben elért részaránya a 2009. 1,45 és a 2014. 1,76 -ról 1,82 -ra emelkedett. A német adatok szerint továbbra is öt olyan tartomány van, ahová az éves magyar kivitel értéke meghaladja az 1 milliárd -t, ezen belül továbbra is tart a két délnémet tartomány dominanciája. Részesedésük a teljes magyar kivitelben meghaladja az 50 -ot. 2015-ben különösen dinamikusan, 13,5 -kal bővült a Bajorországba irányuló kivitel. A közvetlenül a keleti tartományokba irányuló kivitel az átlagtól elmaradó mértékben bővült, a teljes forgalomban elért részarányuk nem éri el az 5,0 -ot. Ezen belül Szászország veszi fel a keleti tartományokba irányuló kivitel csaknem felét. A behozatali oldalon a legszembetűnőbb Türingia exportjának a járműipari alkatrészszállítások dinamikus emelkedéséből adódó bővülése, melynek következtében Magyarország 1 milliárd -t meghaladó forgalommal az első helyre lépett elő a tartomány exportpiacai sorában. 10

A magyar-német áruforgalom alakulása a Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai alapján, tartományi részletezésben, a magyar kivitelben elért rangsor alapján Tartomány 2014. magyar export Millió magyar export Millió változás részarány 2014. német export Millió német export Millió változás részarány Bajorország 7.502 8.518 13,5 36,0 2.723 3.137 15,2 14,4 Baden- 5.714 6.084 6,5 25,7 4.055 4.371 7,8 20,1 Württenberg Észak-Rajna- 2.204 2.138-3,0 9,0 3.073 3.258 6,0 15,0 Vesztfália Hessen 1.890 1.976 4,5 8,3 1.230 1.228-0,1 5,7 Alsó- 1.740 1.820 4,6 7,7 1.497 1.662 11,0 7,7 Szászország Szászország 500 526 5,3 2,2 578 623 7,9 2,9 Rajna-Pfalz 398 438 9,9 1,8 590 651 10,2 3,0 Hamburg 382 396 3,8 1,7 277 398 43,7 1,8 Saarvidék 225 273 21,3 1,2 344 368 7,0 1,7 Schleswig- 326 267-18,2 1,1 246 265 7,9 1,2 Holstein Bréma 158 214 35,3 0,9 74 71-3,5 0,3 Türingia 146 161 10,4 0,7 853 1.020 19,6 4,7 Berlin 174 150-13,6 0,6 118 122 3,9 0,6 Szász-Anhalt 148 146-1,6 0,6 310 330 6,4 1,5 Brandenburg 110 136 23,5 0,6 140 149 6,9 0,7 Mecklenburg- Elő- Pomeránia Tartományhoz nem rendelhető 48 49 1,0 0,2 47 46-2,0 0,2 300 375 25,0 1,6 3.678 4.020 9,3 18,5 Összforgalom 21.965 23.666 7,7 100,0 19.832 21.721 9,5 100,0 Keleti tartományok (Berlinnel) 1.126 1.167 3,7 4,9 2.045 2.291 12,0 10,5 Forrás: Szövetségi Statisztikai Hivatal, idézi: Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (www.duihk.hu). 11

II/3. Német befektetői aktivitás Magyarországon A Magyarországon végrehajtott német tőkebefektetések volumene a Szövetségi Bank utolsó nyilvánosságra hozott adatai szerint 2012 végén 15.690 millió euró volt. Ágazati megoszlás: járműipar 31,1 egyéb feldolgozóipar 18,0 energiaszektor 14,2 kereskedelem 13,1 informatika és kommunikáció 7,3 pénzügyek 5,3 egyéb 10,9. Tartományi megoszlás: Bajorország 6.017 millió Észak-Rajna-Vesztfália 4.138 millió Baden-Württemberg 2.881 millió Hessen 1.111 millió ó Egyéb 1.543 millió Az elmúlt két évben német nagyvállalatok Audi, Robert Bosch, Daimler AG, Knorr Bremse, Adam Opel, Robert Bosch, stb. - egy sor új beruházást adtak át különféle magyar városokban, részint zöldmezős beruházásként, de főként már működő leányvállalataink bővítéseként. 2015-ben a nagy német beruházók magyarországi tevékenységében kiemelkedő szerepet játszik az oktatás: az év első felében az elméleti és gyakorlati oktatás szerves összehangolásával - Győrött új tanműhelyt avatott az Audi és Szentgotthárdon az Opel is új oktatóközpontot hozott létre. Kombinált pácoló és tűzihorganyzó gyárat épít fel a németországi Wuppermann AG 2016 közepére a gönyűi kikötőben, a mintegy 100 millió -s (30,1 milliárd forint) beruházással készülő 32 ezer négyzetméter alapterületű üzem alapkövét áprilisban tették le. A gyár megépítésével a vállalat 140 éves történetének legnagyobb beruházásába fogtak bele, amellyel vevőik hosszú távú optimális ellátását tudják biztosítani. A leverkuseni székhelyű Wuppermann AG holding laposacél üzletágához tartozó Wuppermann Hungary Kft. négy gyártó- és logisztikai csarnokot épít, amelyek közúti, vasúti és vízi közlekedéssel is megközelíthetők. Számítások szerint a Wuppermann Hungary Kft. mintegy kétszáz embert foglalkoztat majd, a cég mintegy 200 ezer tonna nyersanyag beszállításával számol, s terveik szerint a várható 40 milliárd forintos éves nettó árbevétel 95 százalékban exportból származik. Uniós források felhasználásával, 3 milliárd 477 millió forint összköltséggel építette ki habosított termék gyártókapacitását a móri telephelyű Fehrer Automotive-Rába Kft., amely ezzel száz új munkahelyet is teremtett. A kitzingeni (bajorországi) Fehrer cég magyarországi leányvállalata 2009-ben azzal a céllal jött létre, hogy habosított termékeket (ülés alapanyag) 12

gyártson az európai autóipar részére.2013-ban az addig 70 százalékos német tulajdonos, az F.S. Fehrer Automotive GmbH kivásárolta a Rába 30 százalékát, majd 2014 végén a vállalat az Aunde csoport tagja lett. A cégcsoport móri telephelyén jelenleg 381 ember dolgozik, tavaly a vállalat 35,4 millió árbevételt és mintegy 2,4 millió üzemi eredményt ért el. Csaknem 3,5 milliárd forint értékben bővíti gyártókapacitását az adatátviteli csatlakozókat és kábeleket gyártó felső-bajorországi Rosenberger cég magyarországi leányvállalata, a fejlesztéssel 250 új munkahely jön létre a jászárokszállási üzemben. A következő két évben megvalósuló fejlesztés keretében a Rosenberger Magyarország felépít egy új, 5 ezer négyzetméteres üzemcsarnokot, és új, korszerű gépeket állít üzembe. A cégcsoport magyarországi tevékenysége elsősorban az autóiparhoz kapcsolódóan növekedett az elmúlt időszakban, és kifejezetten azokon a területeken, amelyek a leginkább innováció-igényesek, és folyamatos kutatást, fejlesztést tesznek szükségessé. A Rosenberger cég 57 éve indult családi vállalkozásként, ma több mint 6 ezer alkalmazottja van, ebből csaknem 2 ezer Magyarországon. A magyarországi leányvállalat éves árbevétele 9 milliárd forint. A cég termékeinek túlnyomó részét külföldön értékesíti. A Robert Bosch augusztus 7-én nyitotta meg Budapesten a cégcsoport második legnagyobb európai autóipari fejlesztési komplexumának új központi épületét. A technológiák és szolgáltatások vezető nemzetközi szállítója összesen 32 milliárd forint beruházással korszerűsítette és bővítette a Bosch magyarországi központjának és a Budapesti Fejlesztési Központnak helyet adó létesítményt. Szeptember elején jelentették be, hogy a miskolci Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. 9,3 milliárd forintból fejleszti kapacitását; a Boschcsoport ma már több mint 11 ezer munkavállalónak ad munkahelyet Magyarországon és a bruttó hazai termék (GDP) 2,1 -át állítja elő. Novemberben hozták nyilvánosságra, hogy 5,1 milliárd forint értékű beruházása keretében 681 új munkahelyet hoz létre a Continental Magyarországon, ezek nagy részét Nyíregyházán. A beruházással az üzemében új gépsorokat telepítenek, felújítanak egy csaknem négyezer négyzetméteres gyártócsarnokot, építenek egy új raktárcsarnokot, beindítják a hűtő-fűtő csövek gyártását, valamint növelik a légrugó-gyártás kapacitását. Néhány hónappal korábban, augusztus végén jelentett be az országban 1995 óta jelenlévő Continental magyarországi beruházást, az akkori projekt főként a makói üzemet érintette. A kormány kiemelten támogatta a projektet, amelyhez 1,7 milliárd forinttal járult hozzá. A koraősszel elkészült a Rudolph Autóipari Logisztikai Kft. 14 ezer négyzetméter alapterületű csarnoka, a fejlesztéssel mintegy ötven százalékkal növeli kapacitását a győri székhelyű logisztikai vállalat. A 14 ezer négyzetméteres raktárterület mellé 1800 négyzetméteres iroda is épült, és várhatóan kétszáz új munkahelyet teremtenek. A fejlesztéssel Győrben összesen 28 ezer négyzetméteren, a tatabányai csarnokkal együtt pedig 42 ezer négyzetméteren dolgozik jelenleg mintegy 1200 ember. A 10 millió -s beruházást az Európai Unió is támogatta. A Rudolph Autóipari Logisztikai Kft., a baunatali, (észak-hesseni) Rudolph Logistik Gruppe leányvállalata, melynek fő profiljai az üzemen belüli és kívüli szállítás, valamint göngyölegkezelés. Hazai partnerei közé tartozik az Audi Hungaria Motor Kft., a BorgWarner Turbo Systems Alkatrészgyártó Kft. és a Veritas Dunakiliti Kft. 13

Október 1-jén adták át a Festo budapesti gyárában nagyméretű munkahengerek gyártására szakosodott, 3 milliárd forint beruházással épült és 170 főt foglalkoztató, a legmodernebb technológiákkal felszerelt gyáregységét. A baden-württembergi érdekeltségű cég mára mintegy 46 ezer négyzetmétert foglal el az óbudai telephelyén, és több mint 1000 dolgozónak közvetlenül, számos hazai kis- és középvállalatnak pedig közvetve ad munkát. Az Európában a németországi után a legnagyobb gyártóbázison mintegy 12 millió értékben ruháztak be az elmúlt évben, és a jövőben további fejlesztések várhatóak. Februárban került bejelentésre, hogy a Bosch-csoport 19 milliárd forintos beruházást valósít meg a hatvani gyárában, ezzel 601 új munkahelyet hoz létre. A fejlesztéshez a magyar kormány 4,7 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ad. A beruházás révén abszolút high-tech termelés zajlik majd Hatvanban, hiszen a legmodernebb, új generációs elektromos és hibrid autók központi vezérlőit, új típusú hosszú- és középtávolságú radarokat, valamint különböző szenzorokat fognak gyártani. A cégcsoport jelenleg 12 200 embernek ad munkát Magyarországon, ebből 1500-an kutatás-fejlesztési területen dolgoznak. A következő években több mint harmincmilliárd forint értékben hajt végre autóipari beruházást Magyarországon a ThyssenKrupp konszern, amellyel csaknem 500 új munkahely jön létre. A projektet 2016. február végén jelentette be a Thyssenkrupp Presta Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. Zöldmezős beruházás eredményeképp, a budapesti k+f kompetenciaközpont és a lökhárítókat gyártó győri gyár mellett 2017-től Jászfényszarun gyárt kormányrendszereket és hengerfejbe integrált vezérműtengelyeket a vállalat. Tekintve, hogy magas hozzáadott értékű beruházásról van szó, a magyar kormány 10,6 milliárd forintos támogatásban részesíti a ThyssenKruppot. II/4. Gazdaságdiplomáciai aktivitás A politikai kapcsolatok elmúlt időszakban tapasztalt lehűlése a gazdaságdiplomáciai aktivitás erősödésével párosult. A gazdasági relevanciájú magas szintű látogatások közül kiemelésre kívánkozik Jakab István, az Országgyűlés alelnöke az év folyamán Szászországban, Szász-Anhalt tartományban és Hamburgban tett látogatásai, (illetve programjai gazdasági jellegű elemei); a továbbiakban időrendi sorrendben haladva Dr. Fazekas Sándor földművelési miniszter 2015, majd 2016. januárban a Nemzetközi Zöld Hét élelmiszervásár alkalmából Berlinben tett látogatása, Dr. Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiapolitikáért felelős államtitkára februárban ugyancsak Berlinben folytatott megbeszélései és a Német Külpolitikai Társaságnál tartott előadása, Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkárának a két tartományi fővárosban újraalakuló magyar főkonzulátus megnyitása alkalmából márciusban Észak-Rajna-Vesztfáliában és júniusban Baden- Württembergben tett látogatása, részvétele a magyar-észak-rajna-vesztfáliai együttműködési vegyes bizottság ülésén, Dr. Palkovits László felsőoktatásért felelős államtitkár a duális képzés és tanulmányok témakörében júniusban folytatott megbeszélései, V. Németh Zsolt földművelési államtitkár október közepén Münchenben tett látogatása a Hungaricum Center által szervezett magyar élelmiszer- és fogyasztásicikk-kiállítása alkalmából, 14

Zsigó Róbert élelmiszerláncért felelős földművelési államtitkár október közepén tett látogatása Kölnben, az Anuga élelmiszer-kiállítás alkalmából, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter részvétele és előadás tartása a Német Gazdaság Kelet-Európai Egyesülete november 2-án Berlinben tartott rendezvényén, Sigmar Gabriel szövetségi gazdasági és energetikai és Wolfgang Schäuble szövetségi pénzügyminiszterrel folytatott megbeszélése, valamint találkozása a magyar kapcsolatokban érdekelt gazdasági szervezetek és vállalatok képviselőivel, Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár látogatása a novemberi hannoveri Agritechnica mezőgépipari kiállításon, Dr. Bitay Márton Örs, állami földekért felelős államtitkár látogatása a 2016. februári dortmundi Jagd und Hund szakkiállításon, Dr. Tóth Katalin, az FM nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárának látogatása a 2016. februári nürnbergi Bio-Fach kiállításon, a Magyarország berlini nagykövetségén 2016. február 25-én rendezett digitalizációs rendezvény, melyen részt vett és előadást tartott dr. Pana Petra, a külgazdasági és külügyi tárca külgazdasági kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, valamint az ugyancsak a nagykövetségen április 5-én tervezett magyar-német energetikai rendezvény, melyen részt vesz és előadást tart Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiapolitikáért felelős államtitkára. Szerző: Juhász Imre, nagyköveti tanácsos, Magyarország Berlini Nagykövetsége 15